Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

mr ur.c.rtX 1981. FEBRUAR 21., SZOMBAT és hogyan Meghatározó az újítókészség Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes felszólalása Mint arról lapunk első ol­dalán beszámolunk, tegnap tartotta zárszámadó közgyű­lését a kiskunlacházi Petőfi és a gödi Dunamenti tsz. Gaz­dasági eredményeikről, idei elképzeléseikről számolunk be tudósításunkban. A község közéletének is részesei A kiskunlacházi Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlését meg­előző percekben félig tréfá­san, félig komolyan mondta Cservenka Ferencné, a" me­gyei pártbizottság első tit­kára dr. Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének: — Pest megyében nincse­nek rossz földek, csak gyen­ge vezetők akadhatnak a ter­melőszövetkezetekben. — S valóban számtalan példa iga­zolja, hogy a silány, gyenge talajon is lehet eredménye­sen gazdálkodni. A megye gazdaságai négy évvel ezelőtt 19 milliárd forint termelési értéket, tavaly pedig már 34 milliárd forintot értek el. Idei nyereségük meghaladja a 2,6 milliárdot. Nincs oka panaszra a kis­kunlacházi Petőfi Tsz tagsá­gának sem, hiszen a terve­zettnél jóval nagyobb, 25,4 millió forint tiszta nyereség­re tettek szert. Ebben nagy szerep jutott a tavaly május­ban megalakult HŐÉPSZER — az ócsai Vörös Október Tsz-szel közösen létrehozott — gazdasági társaságnak, amely egymagában 3 és fél millió forinttal járult hozzá a tisz­ta nyereséghez. Erről: a szán­tóföldi növények rekordho­zamairól, a 4164 literes tehe­nenként fajlagos tejterme­lésről acfott számot a kiskun­lacházi művelődési házban Fejérdi Győző elnök. A gazdálkodásban ritkáb­ban emlegetett környezetvé­delem sem jelentéktelen ré­szét képezte a kiskunlacházi Petőfi Tsz tavalyi tevékeny­ségének. Elhagyott bányata­vakat népesítettek be halak­kal, ügyeltek a vizek tiszta­ságára. A közös gazdaság nyi­tottságát, a nagyközség éle­tében játszott szerepét a he­lyi általános iskola kis diák­jai is naponta tapasztalhat­ják. Ök köszöntötték tegnap vörös szegfűkkel a közgyűlés vendégeit, az elnökség tag­jait. A mérlegbeszámolót köve­tően szólalt fel Szomor János tsz-nyugdíjas, aki 31 eszten­dővel ezelőtt lépett be a szö­vetkezetbe. Ha a közös gazda­ság igényt tart munkájára, ma is szívesen dolgozik a nehe­zebb időszakokban. Ezt követően Faluvégi La­jos felszólalásában hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy a bonyolultabb világ­ban, a közgazdaságilag nehe­zebb helyzetben meghatáro­zó tényező a vezetők újí­tó-, kezdeményezőkészsége. A nemzeti jövedelem előállí­tásában nélkülözhetetlen a jövőben is a mezőgazdasági ágazat. Mindent meg kell tenni a fejlesztésért, s előbb- utóbb az ágazatnak saját ma­gának kell biztosítania a mun­kájához szükséges energia mennyiségét. Rámutatott ar­ra is, nem elsősorban arról van szó, hogy beszűkültek a beruházási, fejlesztési lehe­tőségek, csupán a követelmé­nyek nőttek meg. A jelen­lévők érdeklődéssel hallgat­ták Faluvégi Lajosnak azt a megállapítását is, hogy a kö­vetkező tervidőszakban a kor­mányzat a korábbinál na­gyobb figyelmet szentel a falvak népességmegtartó sze­repének, biztosítva egyben a kulturáltabb életkörülménye­ket. Végül gratulált a közös gazdaság tagságának az elért sikerekhez. Exportra megy a pecsenyebárány A gödi Dunamenti Tsz- ben nemrégiben még csupán néhány száz anyajuhot tar­tottak, jelenleg pedig 13 ezer az anyabirkák száma, és ta­valy kilencezer pecsenyebá­rányt értékesítettek tőkés pia­con. A fejlődés dinamizmusa azonban nem zárult le 1980- nal: az idén újabb három­ezer férőhelyes hodályt építe­nek, és őszre megkezdődik a tejház és a fejőház kivitele­zése is. Az alaptevékenységük Szárnyasok modern otthona a Dunamenti Tsz gödi baromfitelepen I jövedelmező, ez a tény a nö | vénytermesztés egyszerűsíté­sében a kevesebb növényfaj­tával magyarázható. A tudo­mányos vizsgálatok bebizo­nyították, a 11,4 aranykoro­nás földjeiken nem gazdasá­gos kukoricával foglalkozni. Helyette inkább búzát vetet­tek, ami viszonylag kisebb ráfordítást igényelt, ugyan­akkor a terméseredmények is jobbak. A teljesség igénye nélkül még néhány fontos jellemző a gödiek munkájá nak: a 330 ezer férőhelyes broylertelep csirkeállománya 1980-ban 10 százalékos nye­reséget hozott, jóval keve­sebb energiát használtak fel a hizlaláshoz, kisebb meny- nyiségű tápot etettek meg a szárnyasokkal. Idei terveik sem kisebbek az elmúlt esztendeinél. Mint­egy 154 millió forint nyerésé get szeretnének elérni és azt sem titkolják, hogy a követ­kező zárszámadáskor már a kétmilliárdos árbevételről szeretnének számot adni. Fej­lesztésre 88 millió forintot költenek az idén, és egyebek között felépítik önálló takar mánykeverő üzemüket is. Az országosnál jóval nagyobb ütemben, a növénytermesztést 8,9 százalékkal kívánják nö­velni ez évben. V. B írásával sok millió ember érzéseit is összegezi. A háborúnak már több mint három évtizede vége, de hogy mi az átéltek tanulsága, köny­vében azt a végkövetkeztetést vonja le: vé­gigjárva a háborút az első naptól az utolsóig, azt felelném: ne legyen többé! Soha többé nem szabad háborúnak kitörnie!” Az Újjászületésíien a háború utáni újjá­építésnek, annak az óriási erőfeszítésnek, ön­feláldozó munkáknak állít emléket, amely a szovjet dolgozókat jellemezte, hogy újra meg­induljon az élet a romokba döntött vidékeken. Ő a Dnyeprogesz, a dnyeperi vízi erőmű és a Zaporozssztal, a zaporozsjei kohóművek helyreállításán vett részt, mint a terület párt­titkára. Megírja, hogy az újjáépítés nehezebb volt, mintha a semmiből teremtettek volna újat, hiszen előbb el kellett takarítani a ro­mokat. Az országnak szüksége volt villany­áraira, acélra, sürgős volt a helyreállítás. Ezt megszervezni, a politikai munkát irányítani küldték Brezsnyevet Zaporozsjéba. A helyzet emlékeztetett a háborúra — az építkezések csataterek voltak — írja. Rendkívül sok prob­lémával-találta magát szemben. Mindenekelőtt meg kellett nyernie az építőket az ügynek, meg kellett szerveznie a pártmunkát, a poli­tikai nevelést. Brezsnyev világosan látta: csak akkor kíséri siker a munkáját, ha szót ért az emberekkel, ha ösztönzi őket, ha meg­érteti velük, mit miért tesznek, mihez nélkü­lözhetetlen a segítségük. Azt tartotta, ami kü­lönben lenini elv is, hogy a politikai munka­társ és a körülötte élők számára — még há­borús körülmények között is — felesleges a parancsolgatás. A politikai munkatársnak — írja könyvében — rendkívüli esetekben, akár harcban, akár harci szünetben joga és köte­lessége parancsot kiadni. Ám a mindennapi munkában a parancsolgatás az ő számára ki­zárt. A magyarázattal, a meggyőzéssel mesz- szebbre lehet jutni. Egyetlen vezető sem képes maga megol­dani a tennivalókat, ha nem teremt maga kö­rül megbízható vezetésre képes kollektívát, ha nem veszi figyelembe a dolgozók vélemé­nyét. Azt tartja: a vezető igazi, tartós tekin­télyt csak munkával, annak magas színvona­lával, tényleges eredményekkel érhet el. Brezsnyev könyve harmadik részét a ka­zahsztáni szűzföldek feltörésének szenteli Leonyid Brezsnyev, mint a Kazahsztáni Központi Bizottság első titkára, irányította a munkákat. Erről a nagyszerű feladat telje­sítéséről, az új élet megteremtésének hősi eposzáról — ahogyan maga Brezsnyev nevezi a záró részt — szóló visszaemlékezés nagyon jó megfigyelőt, kiváló emberismerőt, jó szer­vezőt mutat be. E részben is a szovjet embe rekre helyezi a hangsúlyt, azokra, akik meg­értették ennek a munkának a jelentőségét, s akik a szűzföld feltörésének ügyét sikerre vit­ték. Ebbel kapcsolatban idéz egy népi mon­dást, amely így szól: „Ha kenyér van. nóta is lesz...” s hozzáteszi, hogy nem véletlenül mondják ezt. Az emberek behatolnak a világ­űrbe, meghódítják a folyókat, a tengereket, az óceánokat, a föld méhéből olajat, gázt nyernek, hatalmukba kerítették az atom ener­giáját, de a kenyér — kenyér marad. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy Brezsnyev irányításával 27 millió hektár földet tettek termővé rövid két év alatt. E gigászi munka nagyságát akkor értékeljük igazán, ha tudjuk, hogy Kazahsztán az elmúlt huszonnégy évben több mint 250 millió tonna gabonát adott az államnak. Együttesen hatalmas anyagot dolgoz fel a három memoár, és a mai nemzedéknek sok tanulsággal, példával, hasznosítható tapaszta­lattal szolgál. Gáli Sándor Tervezés az a/apszervezeiekhen A minőség az eredmények alapja AZ IRÁNYÍTÓ pártbizott­ságok napjainkban hagyták jóvá éves munkaprogramjai­kat, féléves testületi üléseik munkatervét. Ennek alapján a most sorra kerülő párttaggyű­lések hivatottak megtárgyal­ni és jóváhagyni a pártalap- szervezetek 1981 első félévi munkaterveit, melyek ez év augusztusáig szólnak. A munka tervezésénél nem­csak az irányító pártszervek­nél, hanem az alapszerveze­tekben is figyelemmel kell lenni a korábbi helyzettől el­térő új vonásokra. Például, hogy a párt XII. kongresszusa óta egy ev telt el. A párttag­ság fő vonalaiban ismeri és magáévá tette a kongresszus célkitűzéseit, kész annak szel­lemében cselekedni. Továbbá a pártalapszervezetekben sem készülnek a korábbi évekhez hasonló cselekvési programok, melyek mindenekelőtt a gaz­daságpolitikai célok megvaló­sítását szolgálták. Ez azonban nem jelenti azt — különösen a termelő jellegű alapszerve­zeteknél. hogy a politikai munka tervezésénél ne kapjon megfelelő helyet a gazdasági feladatok segítése a pártmun­ka sajátos eszközeivel. Sőt, a VI. öteves terv első éve, mely új minőségi és módszerbeli kö­vetelményeket is állít gazda­sági egységeink elé, azt igény­li, hogy a pártalapszervezetek munkájában még nagyobb hangsúlyt kapjon a gazdaság- politikai munka. Ennek felté­teleit. már a tervek készítésé­nek időszakában meg kell te­remteni. A XII kongresszus határo­zatának megfelelően: az ipari termelés differenciáltabban fejlődjék, szerkezetét, gyárt­mányösszetételét jobban hoz­zá kell igazítani a gazdaságos­ság követelményeihez és a piaci igényekhez. A feldolgozóipar fejlesztését az eddiginél jobban alá kell rendelni a hatékonyság és a külgazdasági egyensúly köve­telményeinek. A termelési és értékesítési lehetőségekhez iga­zodó arányokat kell kialakíta­ni a féltermék-, alkatrész- és részegységgyártás, illetve a késztermékek gyártása között. A gépiparon belül pedig kap­janak nagyobb súlyt az elekt­ronikai és vákuumtechnikai termékek, az enegetikai, me­zőgazdasági, élelmiszeripari és szerszámgépek, a közúti jár­művek, az orvosi műszerek gyártásának egyes területei. Hazánk természeti adottsá­gai indokolttá és lehetővé te­szik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelé­sének bővülése biztosítsa a ki­egyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export foko­zását. Mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyész­tésben a fő teendő a haté­konyság és a minőség javítása, a hozamok növelése, a költ­ségek csökkentése, a termé­szeti feltételek ésszerűbb ki­használása. Tovább kell fej­leszteni a mezőgazdaságunk­ban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés nö­velésére, a takarmány takaré­kos felhasználására, az anya­gok és a melléktermékek jobb hasznosítására. Biztosítani kell a termelőalapok — min­denekelőtt a termőföld, az er­dők — védelmét, ésszerű fel- használását, a rekonstukció előtérbe állításával a mező- gazdaság és a feldolgozás, a tárolás anyagi, műszaki bázi­sának szélesítését és korszerű­sítését. Különös figyelmet kí­ván a gazdaságos eredményt adó növény- és állatfajták ki­választása, meghonosítása, a megfelelő termelési eljárások elterjesztése. A MUNKA ... . ....---------------- középpontjába kell állítani az emberi ténye­zőket. A pártalapszervezetek is segítsék elő az emberi érté­kek kibontakoztatását. A napi munka során érvényesítsék a jobb gazdálkodást legfonto­sabb erőforrásunkkal, a mun-1 kaerővel, az emberi tudással, szorgalommal. Erre késztessék a gazdasági vezetőket az élet minden területén. A pártalap- szervezeteknek, melyek a leg­közelebb állnak a termelő emberekhez, a kollektívákhoz, továbbra is' kiemelt feladatuk a jobb munkaszervezés, a fe­gyelem megszilárdításának kezdeményezése, ösztönzése es ellenőrzése a munkaerő haté­konyabb foglalkoztatásának. Különösen fontos az alkotó, jó munkahelyi légkör megőr­zése, további javítása. A párt- szervek, gazdasági vezetők, a szakszervezetek és a KISZ aktivistái fordítsanak fokozott figyelmet az üzemi demokrá­cia továbbfejlesztésére. Lénye­ges, hogy az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére indí­tott munkaverseny lendülete idén is folytatódjék. A tömeg­szervezetek sajátos eszközeik­kel vállaljanak részt a gazda­ságpolitikai feladatokból. Mindezeket a feladatokat most az alapszervezeti munka tervezésénél kell számba ven­ni. A vezetőségi és taggyűlé­sek napirendjei megfelelő alapot adhatnak., beszámolta­tás útján is a teendők érté­kelésére, további feladatok meghatározására. Az alapszer­vezetek munkaterveiben — fi­gyelembe véve az irányító pártbizottságok javaslatait is — kapjon megfelelő szerepet az ellenőrző tevékenység. Ez a határozatok végrehajtásának nyomon követésén kívül azt is jelenti, hogy a pártmünka jobban segítse a politika he­lyi megvalósulását. Adjon az eddiginél nagyobb támogatást a hibák forrásainak feltárásá­hoz. a fejlesztést szolgáló ja­vaslatok kialakításához. LEGYEN AKTÍVABB------------------------------ az alap szervezetek vezetősége és tagsága is a végrehajtást aka­dályozó okok feltárásában és megszüntetésében. Ennek a feladatnak a teljesítése megfe­lelő rugalmasságot igényel a tervezéstől: azt. hogy a veze­tőségi és taggyűlések napi­rendjei ne legyenek túlzsúfol­tak. Minden rendezvényen le­gyen mód az aktuális, az élet által felvetett új problémák, jelenségek feltárására és szük­ség szerinti megvitatására. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy csak a munkatervben félévre előre rögzített napirend lehet csak a vita témája. Az alapszervezet titkára rendszeresen tájékoztassa a vezetőséget a működési terü­leten jelentkező és döntést igénylő problémákról. Ameny- nyiben szükséges, a munka­tervtől eltérően is hívja össze a vezetőséget. Elengedhetetlen követelmény, hogy az alap­szervezet titkára valamennyi taggyűlésen azzal kezdje, hogy tájékoztassa a párttagságot a két taggyűlés között történt legfontosabb eseményekről, az alapszervezet vezetőségének állásfoglalásairól, döntéseiről. A munka tervezésének fontos feladata az alapszervezet hatá­rozatainak nyomon kísérése. A XII. kongresszus és az irányító pártszervek határo­zatai hosszabb távra jelölték meg a tennivalókat, ezért ezek végrehajtására kell kon­centrálni az alapszervezetek­ben is. Nem szükséges új vizs­gálatokat kezdeményezni, új határozatok sokaságát hozni, hanem a meglevők végrehajtá­sa, azok ellenőrzése kerüljön elsősorban a munkatervekbe. A magasabb követelmények­nek megfelelően a konkrétság fontos követelmény a munka­tervek készítésekor, ugyanúgy a napirendek. Tömör,, érthető, világos megnevezése, az elő­adók jó kiválasztása, a téma felelőseinek megjelölése a ve­zetőség tagjai közül. A NAPIRENDEK ne a vezetőség tagjai terjesz- szék elő, és ne csak az alap­szervezet titkára legyen a té­mák felelőse. Ebben is erősí­teni kell a kollektív munkát és felelősséget. A munkatervek készítésénél kapjon megfelelő helyet a párt belső élete, mindenkelőtt az alapszervezeti pártélet fej­lesztése. Célszerű valamennyi alapszervezetben elemezni a párttaggá nevelő munkát és a növekvő igényekhez igazítani a tagfelvételt. Át kell tekinteni az alapszervezet pártfegyelmi helyezetét is. Érdemes meg­vizsgálni a napirendek kap­csán a pártmegbízatások telje­sítését. A beszámoló taggyűlé­seket megelőző beszélgetések alapján vissza kell térni a párttagság által felvetett ja­vaslatok, esetleges egyéni ké­rések elbírálására. Valamennyi alapszervezet­ben a jellegnek és sajátosság­nak megfelelően foglalkozni kell o tömegszervezetek mun­kájának áttekintésével. A szakszervezetek kongresszu­sain új feladatok fogalmazód­tak meg, melynek megvalósí­tását az alapszervezetek veze­tőségeinek és a szakszervezet­ben dolgozó kommunistáknak segíteniük kell. A KlSZ-szer- vezeiek most készülnek kong­resszusukra, ennek megfele­lően indokolt a pártirányító, segítő munka értékelése. Az idei gazdasági és társa­dalompolitikai feladatok ered­ményes végrehajtása vala­mennyi alapszervezet vezető­ségét arra ösztönzi, hogy ki­emelt feladatként kezelje és valamennyi napirendnél, de külön is értékeljék a káder­politikai és az állami személy­zeti munkát. Indokolt a ká­derpolitikai munka értékelése a véleményezési jog gyakor­lati tapasztalatainak összeg­NÖVELI a párttagság egé­szének felelősségét a munka­tervek pártalapszervezeti tag­gyűléseken való jóváhagyása. Így válik érzékelhetővé: vala­mennyiünk aktivitásán múlik, hogy a tervezett feladatok mi­lyen eredményességgel való­sulnak meg a gyakorlatban. DR. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Vizsgázók az ATI-nál Az ATI érdi kirendeltsége 1976 óta működik. Tíz oktató és hat személygépkocsi az elmúlt évben 516 tanulót készített fel, akik közül 495-en sikerrel vizsgáztak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom