Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1981. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Műszaki Intézet A gépesítés szolgálatában Nem igényel jelentősebb befektetést Kipróbálták, megvizsgálták, kikísérletezték, fejlesztették. Ezek és hasonló kifejezések gyakoriak a MÉM Műszaki Intézetéből származó tudósításainkban, híreinkben. Nincs eR másképp, most sem, hiszen az intézet, amely jogelődjével, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együtt az idén már 112 éves, mindig is fejlesztő, kutató, kezdeményező céget jelentett. Igaz, a feladatai gyakorta módosultak valamelyest, de működésének célja - mindig a mezőgazdaság gépesítésének szolgálata volt, az, hogy mind több, s jobb gépet konstruáljanak vagy válasz- szanak ki a hazai, illetve a külföldi gyártmányúak közül. Kiemelt témák Más kérdés, de persze nagyon is ide tartozik, hogy az intézet már több mint másfél évtizede, a gépújdonságok vizsgálata mellett, az új, gépesített technológiák kidolgozására is vállalkozott. S immár a mostani, a hatodik ötéves terv a harmadik olyan ciklus, amelyre az országos mezőgazdasági gépellátási igényeket is kidolgozták. Az utóbbi évtizedben éppen a géprendszer tervezését szolgálja minden gép- és gépesített technológia vizsgálata. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gápújdonságok közül a legjobbakat javasolják az országos géprendszer tagjaként gyártásra, illetve beszerzésre. — Tavaly több mint kilenc- száz vizsgálati, fejlesztési, szak- tanácsadási, tervezési és ellenőrzési témát műveltek kutatóink — tájékoztatott Szabó Emőke, az intézet titkárságának vezetője, aki maga is szakember, mezőgazdasági gépész- mérnök. — Ügynevezett kiemelt fontosságú témánk 12, kutatási és géprendszer-fejlesztési témánk, 124, üzemgazdasági témánk pedig 33 volt. Egyetlen év alatt 248 gépet és berendezést vizsgáltak szakembereink, s csaknem négyszáz munkavédelmi vizsgálatot végeztünk el. De nemcsak az új, hanem a sorozatban gyártott gépek utólagos ellenőrzése is feladatunk volt, 39 ilyen témát zártunk le tavaly. Gödöllői és szolnoki mérnöki irodáink együttvéve 42 szak- tanácsadási és tervezési feladatot oldottak meg, amelyekkel közvetlenül mezőgazdasági nagyüzemeket segítettek. Műszaki továbbképző irodánk huszonöt tanfolyamot tartott a termelési rendszerek taggazdaságai. az új gépek kezelői és a gépjavítást, szervizt végző szakemberek számára. Gyártók és forgalmazók Az intézet tavaly több mint százmillió forinttal gazdálkodott. A költségvetés terhére 28, központi műszaki fejlesztési alapból 14 millió forintot költöttek vizsgálatokra, fejlesztésekre. Ezenkívül mintegy 60 millió forintot tett ki az az összeg, amelyért a mezőgazdasági gépeket gyártó és forgalmazó vállalatoknak végeztek vizsgálatokat. A termelési rendszerekkel szintén sokoldalú az intézet kapcsolata, szerződéses munkáiknak mintegy négy százalékát éppen a termelési rendszereknek végezték, ezen felül csaknem tíz százalékot a mezőgazdasági üzemek közvetlen fejlesztésére fordították. — Tavaly zárult az a munkánk, amelyben új eljárást dolgoztak ki kutatóink a gépTehenészeti telep adatainak feldolgozására, állóeszközök, bérek, anyagok nyilvántartására is hasznosítható az a VT—20-as mikroszámítógép, amelynek mezőgazdaságii alkalmazását a Videoton megbízásából vizsgálták az intézetben. Képünkön: Strinovich Edina ágazatvezető értékeli az adatokat. Barcza Zsolt (elvétele alkatrészek felújítására. Ennek az is előnye, hogy a felújított alkatrészek élettartama eléri az újakét. Ráadásul nem igényel jelentősebb befektetést, például egy 30 ezer hektáros üzem gépeinek alkatrész-felújításához mintegy 5—600 ezer forint gépi beruházás elegendő. Kiderült az is, hogy a technológia átlagos bevezetése esetén az új alkatrészekből országosan mintegy 10—12 százalékkal kevesebb kell. amely évente hozzávetőleg egymilli- árd forint megtakarítást hozhatna. Enzimes kezelés A nedves szemes kukorica fehérjetartalmának növelésének eljárásával, a folyamat gépesítésével foglalkozott egy kutatócsoportjuk. A technológiát az ISV-vel, az Iparszerű Sertéstartó Vállalattal és a Szeszipari Vállalattal közösen alakítottak ki, amelyben a nedvesen tárolt kukoricát, gépek segítségével, gőzölés után enzimes kezelésnek vetik alá. Ily módon a kukorica fehérje- tartalma a kezdeti 9—Jll-ről 20—30 százalék fölé emelkedik, s javul az emészthetősége is. _________ Két hétig Kiállítás Somogyi István festőművész alkotásait láthatják az érdeklődők Budapesten a József Attila Színház előcsarnokában. A művész kamarakiállítása, amelyen huszonnégy műve szerepel, még két hétig megtekinthető. Városi moziműsor A cárlány és a hét dalia. Színes szovjet mesefilm. Csak 4 órakor. A világ rendje és biztonsága. Színes, szinkronizált francia krimi, 6 és 8 órakor. KISZ-esek számvetése Beszámoló taggyűlések után Az egész kollektíva előtt kell színt vallani Kongresszusra készülnek a KISZ-esek. A hagyományos tavaszi szervezeti események: a beszámoló és vezetőségvá- tasztó, valamint a tervező taggyűlések jó alkalmat adnak arra, hogy az ötévenkénti nagy számvetésre is felkészüljenek a fiatalok, hogy véleményt mondjanak a saját dolgaikról, a mozgalmat, az országot, a legkülönfélébb területeket érintő dolgokról. A járásban már lezajlott az első felvonás: valamennyi alapszervezet értékelte a tavalyi munkát, s újjáválasztotta a vezetőséget. Tárgyszerűen ennyi lehetne a hír, amely érzelmektől mentesen rögzíti a tényeket. De aki mélyebben érdeklődik az ifjúsági mozgalom iránt, s még inkább aki benne él, dolgozik, nem elégedhet meg ennyivel. Számtalan kérdés vár választ, amelyek csak a taggyűlések tapasztalatainak összegzése után tükrözhetik hűen a helyzetet. Hiba volna azonban, akár csak megelőlegezni is az ilyenkor szokásos tömör, mondhatni közhelyszerű értékeléseket. Két modell Semmitmondó lenne azt állítani, hogy az összejövetelek általában jó hangulatban, alkotó légkörben, a demokratizmus formai szabályait töb- bé-kevésbé kitöltve zajlottak. Ehelyett konkrét, névre szóló és elemző summázatra van, lenne szükség. Ez szolgálhatná a mozgalom, az egyes alapszervezetek, s a hamarosan összeülő kongresszus ügyét is. Ezek után talán ellentmondásnak látszik, hogy mégis általános tapasztalatokról lesz szó. Az indok azonban egyszerű: valamennyi alapszervezetet egy vagy akár több cikkben sorra venni lehetetlenség, a részletes értékelés az irányító bizottságok, testületek dolga. De, ha megpróbáljuk összegezni, model- lekként ábrázolni a kisebb közösségek viselt dolgait, segítséget adhatunk az önértékeléshez: ki-ki helyettesítse be, mérje magát a példákhoz. Mint általában a különféle kollektívák, úgy a KlSZ-alap- szervezetek sem egyformák. Erényeiket, hibáikat, eredményeiket, hiányosságaikat jól tükrözik, vagy tükrözhetik a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések, hiszen ezeken egész tevékenységük kerül terítékre. Helyesebben kellene, hogy terítékre kerüljön. Mert éppen itt van a bökkenő: nehez lenne pontos számokat, arányokat megállapítani, hogy hol indokolt az állító és hol a feltételes mód. Kezdjük a töbnségben lévő jó példákkal. Voltait oiyan taggyűléseit, amelyekre érvényes lehet a len lepő túl altalánosnak Ítélt megallapí- tas. Tartalmasak voltait, gazdag, bár nem Konfliktpsrnen- ies közösségi eletet tükröztek. De a konlliKtusok eppen azt jelzik: az alapszervezetben ki-ki elmondja véleményét, gondjait, örömeit. Nein zavarja, hogy az egész kollektíva előtt kell szint vallania saját és a töbDiek dolgairól. Nyílt viták Korántsem arról van szó, hogy a szervezeti élet valamennyi színterén jeles osztályzatot érdemelnének ezek az alapszervezetek, van ahol a politikai képzés hiányos, máshol esetleg a kulturális életet vagy a sporttevékenységet kellene jobban szorgalmazni. Megint máshol netán a szervezettség nem éri el a kívánt szintet. De a még meglévő hiányosságok ellenére együtt van a társaság, felméri lehetőségeit, tudatosítja a kedvező és a kedvezőtlen jelenségeket is. S ami a leglényegesebb, őszinte beszélgetéseken, nyílt vitákban igyekszik a végükre járni. S a másik, a kisebbségben lévő rész? Itt is vigyázni kell az általánosítással. Nem állíthatjuk, hogy ezekben az alapszervezetekben minden rosszul megy. Az is előfordulhat, hogy véletlenül olyanok kerültek egy közösségbe, akik nem szeretnek sokat beszélni, inkább cselekednek. S így egy-egy taggyűlés hamar befejeződik; ők a programokkal törődnek. De legyünk tárgyilagosak. Elszalasztott lehetőség A sebtiben megtartott beszámolók, a konkrét példák, tettek hiánya, az érdektelen választás, a gyorsan legyünk rajta túl szemlélet, nem túl biztató s többé-kevésbé kizárja az előbbi, ideális lehetőséget. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy ezek az alapszervezetek nyűgnek érzik a közös munkát, látszateredményekkel is beérik, s ráadásul a közös vita helyett folyosókon, ebédlőkben, magánbeszélgetéseken kritizálják egymást, a többieket. A kongresszusra való felkészülés egyik állomása volt a már lezajlott taggyűlések sorozata. Ahol ezt sem használták fel arra, hogy tisztázzák saját ügyeiket, vajon mikor teszik meg? G. Z. Újabb sportszer az iskolaudvaron Kevés általános iskola rendelkezik olyan tágas udvarral járásunkban, mint a vérségi, amely a felszabadulás előtt kastélypark gyanánt szolgált. Nem hiányoznak az udvarról sem a szabadtéri testedzéshez szükséges szerek, sem a kellemes pihenés, játék feltételei. Az idén újabb sport- és játékszereket vásárol az iskola, csaknem húszezer forint értékben, amelyek zöme az udvaron lesz felállítva, a szabad idejükben bármikor sportolhatnak, játszhatnak velük a gyerekek. Kézilabda Jó munka, megújuló GSC A GSC felnőtt férficsapata kemény felkészülési időszak közepén- megnyerte a Gödöllő Kupa teremtornát. Január közepétől új szakvezető, Urbán József irányítja a foglalkozásokat és új szellemet diktál az eddiginél jobb sorsra érdemes közösségnek. A játékosállomány jelentős erősödése mellett a minőségileg jobb edzések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a tdzenötös keret valamennyi tagja szinte ugrásszerű erőnléti, technikai és taktikai fejlődésnek indult. Gyűjtés és kísérlet Műhelytalálkozó Hévízgyörkön Megtelt a hévízgyörki November 21. Művelődési Ház nagyterme, s ez az érdeklődés — jöttek Kecskemétről, Hollókőről, de még Sárospatakról is — azt bizonyítja, hogy a rendezők igaz és jó ügyet szolgálnak. Mire is vállalkoztak a járás és a megye segítségével? Bemelegítő A közelmúltban jelent meg a Gyermekjátékok, Héviz- györk című kiadvány, amelynek anyagát Hintalan László gyűjtötte és rendezte sajtó alá. Ez a könyv az országban az egyetlen olyan, amely egy település teljes gyermekjátékanyagát tartalmazza. Ünnep volt a könyv megjelenése, örültek neki a hévízgyörkiek, elismeréssel nyilatkoztak róla a szakemberek és nagy hasznossággal forgathatják lapjait a gyermekekkel foglalkozó óvónők, napközi otthonos nevelők, tanárok, népművelők. Érkeznek levelek Kaposvárról, Kótajról. Debrecenből: hallottunk a jól sikerült kiadványotokról, kérünk belőle, hogy használni tudjuk. Ez az érdeklődés adta az ötletet a hévízgyörki népművelőknek, hogy összehívják a járás, a megye gyermekiátszó csoportjainak a vezetőit, és a kiadványra támaszkodva, a szerző vezetésével egy egész napos módszertani találkozót szervezzenek. A kezdeményezés sikerrel járt. Több mint százan foglaltak helyet az erre az alkalomra különös gonddal berendezett nagyteremben, hogy részesei legyenek a gazdag programnak. A vendégeket Hintalan László köszöntötte, majd átadta a szót Hajdú Gyula néprajzkutatónak, aki a népi sportjátékok széles skáláját mutatta be hallgatóinak. A színes diaképekkel szemléltetett előadás sportnyelven szólva: bemelegítőnek hatott és kedvet csinált nemcsak a játékok megtanulásához és megtanításához, de a többi előadás meghallgatásához is. Több szakember A gödöllői Nagy Mari, aki több könyv társszerzője, a népi gyermekjátékok gazdag eszköztáráról szólt, s arról, mi volt ezeknek a játékoknak a szerepe a személyiség formálásában. A munka és a játék, az alkotással együtt jelentkező sikerélmény elválaszthatatlan a játékkészítő gyermekek világában. A megszólaló fasíp, a kukoricacsuhéból készített babaruha és a többi saját kezűleg alkotott játék az é.etre készítette fel létrehozóját. Hollós Róbertné, a Népművelési Intézet munkatársa, az ország játszóházainak Ismerője, a mozgalom irányítója eredményekről és gondokról egyaránt szólt, amikor megállapította, hogy a mozgalom erősítéséhez, a folyamatos segítségnyújtáshoz egyre több szakemberre van szükség, akiknek a száma pillanatnyilag nem túl nagy, ezért még inkább indokolt az erők ösz- szefogása. A Népművelési Intézet a nyitott ház kísérlet keretében kidolgozta a játszóház-mo- dellt, amelynek működése a nyitottságra, az önkéntességre és a játékosságra épül. A kezdeményezés-sorozaton belül új színt hozott a táncházak nyomán kialakuló népi játékok és az aprók tánca irányzat, a hagyományos paraszti játékok gyűjtése és a természetes anyagokkal való foglalkozás tanítása. Hogy mi mindenről esett szó egész napon át, arról külön kiadvány jelenhetne meg, de az biztos, hogy az élményt a délután látottak fokozták. Megérkeztek a szadai, a galga- mácsad, a galgahévízi, a zsám- boki és a hévízgyörki gyerekek. A nagyterem játszóházzá alakult át Hintalan László vezetésével a csoportok tagjai a játékok különböző típusait játszották el, amelyek hitelesssé- gét a nézőtéren ülők bizonyították, mert ekkor a szakemberek mellett sok hévízgyörki nagyszülő is helyet foglalt. — Pontosan így játszottunk mi is mondta Kovács Tiborné. Óvodák és napközik A műhelymunkát nem lehetett volna szebben befejezni, mint a gyermekegyüttesek színpadi bemutatójával, ami arra volt példa, hogyan lehet a különböző játékokat koszorúba fűzni és színpadképpé alakítani. Hallatlan érdeme volt a bemutatónak, hogy a gyerekek természetessége a színpad fényeiben is megmaradt Az igazi ráadás a Lázár Katalin népzenekutató által vezetett táncház volt, amelyben a gyerekek mellett sok csoportvezető is táncolt. Amikor kilenc óra után kihunytak a művelődési ház fényei, s csak a nap házigazdái maradtak együtt — fáradtan, de sikerekkel telítve — az volt mindannyiunk érzése, talán ezzel a rendezvénnyel hozzájárultunk ahhoz, hogy megújuljon a gyermekekkel való foglalkozás módszere, s a látottak arrais bátorságot adtak, hogy egyikünk kijelentse, lehet, hogy ez a gazdag anyag beépül majd az óvoda és a napközi foglalkozásaiba, az osztályfőnöki órákba, az úttörőfoglalkozásokba. Egy biztos, az előkészítés gondos, az ösz- szejövetel hasznos volt. Mű- helytalálkozón vehettek részt Hévízgyörk vendégei. Fercsik Mihály Az edző nemcsak végrehajtat, hanem érvel, magyaráz, korhol, megköveteli a fegyelmet. Minden megoldást többször gyakoroltat, kielemzi a fogyatékosságokat, de az erényeket is. Szakmai és játéktudása minden csapattársban tiszteletet ébreszt, megfelelő tekintélyt tudott kiharcolni és elképzeléseit következetesen végrehajtja, végrehaj tatja. Régen tapasztalt szorgalmas, szervezett és jól irányított munka folyik az együttesnél. Példamutatóan dolgoznak az öregek: Szlifka, Tóth, Koza, Bede, Malizs, Balogh, Kolesza; a középkorúak követik őket: a csapatkapitány Horváth, Pau- lovics, Pozsonyi, Sibak; és el- nyűhetetlenek a fiatalok: Szatmári, Kecskés, Mezei, Cserven. Egyedül Krieger nem tartja a lépést a többiekkel. Kár, mert kivételes adottságai révén komoly szerepet vállal- iurtna a csapatban! *Az elképzelések szerint még legalább egy hónapig teremben folytatják a felkészülést, kihasználva a rendkívül jó körülményeket. Hetente háromnégy alkalommal nyújt lehetőséget a foglalkozásokra a Légszesz utcai csarnok. Ilyen ideális körülményekre kevés megyei csapatnak adatik lehetősége. A tervek között a további taktikai változatok kidolgozása szerepel, amelyeket hetenként változó ellenfelekkel szemben próbál ki. a csapat A bővülő foglalkozások egyben az erőnlét nagymérvű javítását is lehetővé teszik, de az egyéni foglalkozások révén a technikai repertoár is megújulhat. Komoly szüksége is van a csapatnak a lehetőségek kihasználására, hiszen a páratlanul erős megyei I. osztályú mezőnyben csak ilyen felkészüléssel számíthatunk előrelépésre. A kedvező körülmények adottak, jól sáfárkodik a férficsapat, joggal bizakodhat minden kézilabdát szerető vezető és sportbarát. Végre jó évnek nézhetünk elébe, a kiesési félelem messze elkerülheti csapatunk háza tájékát ■ Markő Gábor is«n oiss-iMi (O-vinnm Hírlap)
