Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
1981. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK SSm 4/0? jt x/urmv Tizenkét fokozat Hőszabályozó Nem távozik az ablakon át, el sem hagyja a hőközpontot az az energia, ami már felesleges lenne a fűtéshez; A veszprémi Vegyipari Egyetem géptan tanszékén kikísórletezett új szelep ugyanis gátat vet a pazarlásnak. A Csőszerelő Ipari Vállalat megbízásából kutatták az egycsöves fűtési rendszerek ésszerűsítésének lehetőségeit. Ezek a kevés nyersanyagból gazdaságosan gyártható, de az energiát pazarló rendszerek ugyanis nem szabályozhatók, ennélfogva gyakran a lakások alsóbb szintjein fáztak, amíg a felső emeleteken az ablakok kinyitásával kellett az utcára engedni a felesleges meleget. Ezen az áldatlan állapoton kíván segíteni a Csőszerelő Ipari Vállalat oly módon, hogy a csővel és az energiával is takarékoskodjon. A veszprémi kutatók olyan szelepet fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával — és egy rövideb b csőszakasz közbeiktatásáml — tizenkét fokozatban szabályozhatják az egycsöves rendszerek hömér- ségletét, anélkül, hogy ez a szomszédos lakások fűtését zavarná. A kísérletek szerint ily módon legalább öt százalék energiát megtakaríthatnak az ezután épülő lakótelepek távfűtésében. Ugyanakkor egy-egy épülettömbön belül a hőmérséklet is egyenletesebb lesz. A szelep gyártását már megkezdte a Mofém. Bánya a szabad ég alatt Meddig tart még ki a hegy? Taller József bányamestert nem találom az irodául szolgáló kis faházban, várnom sell rá. Nem is iroda az, inkább csak széltől, esőtől védő helyiség. Hatalmas ablakából a munkaterületet belátni. Két- kanalas markoló serénykedik az ég felé tornyosuló kőpor- domb mellett. Teherautók fordulnak sűrű egymásutánban, teli puttonnyal indulnak a megrendelőhöz. Aztán nyílik az ajtó, kissé bosszúsan lép be a bányamester. Nagyon sokáig — Néhány napja az egyik gépkezelőnknek megbicsaklott a bokája, ahogy leszállt, valakit kellett találni a gépre — mondja. — Elég nagy a forgalom — intek az autók felé. Ez semmi szinte Napi 50—60 kocsi. Majd, ha megjön a jó idő. Nyáron naponta 300 fölött van a gépkocsik száma. Ezt a mennyiséget könnyen lehet kiszolgálni. Most inkább a karbantartással vagyunk elfoglalva, hogy mire megjön a jó idő, ne legyen gondunk. — Mekkora a készlet? — Megközelítőleg 10 ezer tonna dolomitliszt és csaknem annyi kőpor. Most éppen Termelői érdekeltség Hűtőipari együttműködés Mindinkább élesedő üzleti versengésben állnak egymással Európa mélyhűtőipari vállalatai, közöttük az első öt legnagyobb közé tartozó vállalat, a Magyar Hűtőipar. A helyzetet méginkább élezi, hogy az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában is magas az anyag- költséghányada és viszonylag alacsony a hozzáadott új érAZ AUTÓÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT II. IMPORT ÜZLETÁGA- Törökbálint DEPÓ felvételt hirdet a következő munkakörökre: könyvelési ellenőr, gyors- és gépíró, adminisztrátor, raktári részlegvezető, segédmunkás, eladási ügyintéző, áruforgalmi előadó. Jelentkezni lehet sze'mélyesen vagy telefonon: Autóker Törökbálinti DEPÓ Telefon: 868-855, 4-es mellék. 868-068, 4-es mellék. ték. Ennélfogva csakis abban az esetben maradhat a külföldi piacon továbbra is kiemelt helyen a magyar mirelitipar, ha a termelés egész láncában, az alapanyagtermelésben, feldolgozásban és tartósításban egyaránt folyamatosan bővítik az együttműködést a partnerek. Az ipar több mint 100 ezer tonna teljesítményű, korszerű termelőberendezésekkel rendelkezik és ezek évente átla gosan 4—8 százalékkal bővítik a belföldi ellátást, ez hozzávetőleg ugyanolyan arány, mint a fejlett hűtőiparral rendelkező tőkés országoké. A gyártmánystruktúra általában összhangban van a piaci igényekkel. Az utóbbi években azonban gondot okoz, nagy kevés az árualap gyümölcsoől, esetenként nem is sikerült fenntartani az értékes gyümölcs- félék korábbi arányát a termelésben A versenyképesség fokozásának immár fontos tényezőjévé vált a gyümólcstele- pítések fokozása és a hűtű- iparral kapcsolatban levő termelői kör bővítése. Az ipar továbbra is a már bevált módon, egyebek között például differenciált árak alkalmazásával igyekszik fenntartani a termelők érdekeltségét, mindenekelőtt a magas műszaki színvonalon dolgozó gyümölcs- termelő nagyüzemekét. Az ipar azonban erőfeszítéseket tesz arra is, hogy a korábbinál fokozottabban bevonja a partneri körbe a kistermelőket egy irányvonatot rakodunk dölomitliszttel Orosházára. — Ilyen kitermelési ütem mellett meddig tart még ki a hegy? Nemes vakolat — Nagyon sokáig. Valamikor, jó régen a geológusok mondták, amikor felmérték, hogy csaknem 600—700 méter mélységig húzódik az ásványi vagyon. Most kaptunk újabb 10 hektárnyi területet a Pilisi Parkerdő Gazdaságtól. Most itt dolgozik a karcagi Földgép Vállalat néhány embere is bérmunkában- A területről letakarítják a meddőt és aztán kezdődik majd a kitermelés. — Lassan teljesen elhordják a hegyet... — Ne gondolja. Szigorúan vigyázunk a környezetvédelemre. Fölöttünk, az őrhegyen magasfeszültségű vezeték vezet, azt is át kell majd telepíteni. Nekünk úgy kell az ásványi vagyont kitermelnünk, hogy a tájvédelmi szempontokról sem szabad megfeledkeznünk. Ahonnan már kitermeltük az ásványt, azt a területet feltöltjük meddővel és az erdőgazdaság erdővel telepíti be azt ismét. — Harminc éve bányásznak itt... Igen, az ötvenes években kezdődött a bányászat, és tíz évvel később a feldolgozás is megindult. Vagyis azóta van őrleményük. Harmadik éve tart a nemesvakolat-gyártás. Ez egyébként kitűnő termék, csak sajnos még nem eléggé ismert. A perlitre vár nagyobb karrier. Ezzel vakolva nem kevesebb, mint 20—25 százalékos tüzelőmegtakarítást lehet elérni, olyan kitűnő hőszigetelő tulajdonságai vannak — Ki tudják elégíteni a megrendeléseket ? — Eddig még nem volt gondunk. Tavaly is sikerült a tervünket realizálni. 208 a fizikai dolgozó létszámunk, amelybe beletartoznak természetesen a lakatosok, a szerelők is. Amíg így „félgőzzel” üzemelünk, átcsoportosítjuk az embereket. Most éppen fát vágnak, készítik a domboldalt a későbbi fejtéshez. Sajnos, sokan mennek nyugdíjba a közeljövőben, és a fiatalokat nem nagyon vonzza ez a munkahely. Ahogy mondani szokták télen hideg, nyáron meleg, ősszel meg esős. Mostanában mindenki inkább keres magának fedett, meleg munkahelyet. Még a meglehetősen jó fizetés sem vonzótúl- ságosan, Lehet szeretni — Az biztos, hogy első látásra nem egy álom ez a munka. — De nagyon lehet szeretni. Én már a huszonnyolcadik évemet húzom itt le, előtte a szénbányában dolgoztam. Ismerek mindenkit és engem is ismer minden ember. Engem még nem hallottak kiabálni, mert azt tartom, hogy a jó szó mindennél hatásosabb. Nem is volt még bajunk a teljesítménnyel. Egyszer a termelési tanácskozáson itt volt az igazgató. Megkérdezte a beszámolója után, miért ilyen kevés a hozzászóló. Mert azzal csak az időt Ionjuk, mondták az emberek. így aztán a gépek hamarosan újra rakodtak. — Hogyan indult ez az esztendő? — Mint mondtam, sok függ az időjárástól. Az exportszállítások még váratnak magúkra. De remélem, az I. félév esetleges kiesését nem év végi hajrával kell majd behozni. — Ez évben is magasra állították a mércét? — Tavaly 128 millió forintos árbevételünk volt, az idén 150 millióra számítunk. Látó János Takarékos MÉM-brigádok forintjai Légi földművelők Szerte az országban, vannak bázisaik, egységeik — náluk a termelés kifejezés is képletes, mást jelent, mint egy ipari üzemben. Speciális a dolguk, s egyúttal sokrétű is. Nem véletlen tehát, hogy a munkaverseny irányítása, összefogása is összetettebb, mint másutt. Mindezt Gál Ferenc, a budaörsi központú MÉM Repülőgépes Szolgálat munkaver- seny-bizottságának titkára állapítja meg. Mintegy magyarázatul ahhoz, miért csak d jövő hónap végére készülnek el a brigádmozgalom értékelésével. Ami azonban máris bizonyos: nem csupán helytállt tavaly a szolgálat 52 szocialista és 16 munkabrigádja, hanem jelentősen túl is teljesítették vállalásaikat. Mire irányultak ezek? A költségek csökkentésére. Jelenleg ismert eredménylistájukról néhány adat máris említésre érdemes: egész évre terveztek 600 ezer forint értékű üzemanyag-megtakarítást o repülőgépeknél, s fél év alatt csaknem 350 ezer forintot értek el. Nagy számú — 350— 400 — tehergépkocsit használva, nem tűnt nagy vállalkozásnak, hogy 100 ezer forint értékű üzemanyaggal kevesebb fogy az előírtnál. Viszont gz év első hat hónapjában 77 ezer literrel csők-, kentették a felhasználást, s ez 262 ezer forintot ért. A szolgálat legtetemesebb kiadása: a repülőgépek karbantartására, ápolására, javítására szánt milliók. Ezt felismerve ajánlották föl a brigádok, hogy 1 millió forinttal csökkentik az anyagköltségeket. Ha figyelembe vesszük, hogy az alkatrészek ára tovább emelkedett tavaly is, jó teljesítmény a fél év alatt elért, több mint 6 millió forintos megtakarítás. Az is igaz, mondta a munkaversenytitkár, ehhez egy in-« tézkedés is közrejátszott. Kidolgoztak és bevezettek egy új technológiai rendszert, melynek lényege: felemelték a korábban megállapított karbantartási ciklusokat. Erre egy konkrét példa: 125 helyett, 250 üzemóra után vették csak kezelésbe a helikoptereket, s a ritkább, de figyelmesebb javítás, karbantartás azt is elősegítette, hogy kevesebb alkatrészt kellett kicserélni a gépekben. Ily módon 1 millió forintot spóroltak meg. Említésre érdemes még; hogy a brigádok a gépkocsik kilométer-felszámolásának csökkentését is vállalták. S hogy milyen sikerrel? Már hat hónap elegendő volt a felajánlások túlteljesítésére, 244 ezer kilométer út megtakarítása pedig 829 ezer forinttal kevesebb költséget jelentett a szolgálatnak. Van valami, amit nem számítanak át milliókra. Pedig tehetnék! A brigádok ugyanis — a hagyományokat folytatva — tavaly is számottevő társadalmi munkát vállaltak. Például a faddi üdülőtelepük építésénél és több, általuk patronált, gyermekintézményben. A felajánlott 6624 óra helyett — már szeptember végéig — 7440 órát dolgoztak. A szocialista közösségek abban segítettek a legtöbbet, hogy nem ragaszkodtak mereven vállalásaikhoz, hanem a szükséghez igazodtak. Részt vettek például egy LI 2-es gép szétszerelésében és Farkashegyre szállitásában. Mások például a raktárépítésben, meg a fáradtolaj-tartályok föld alá helyezésében segédkeztek. Számíthattak a brigádokra, ha egy új műhelyt kellett berendezni, vagy egy új tároló alapját betonozni. Budaörsön az idén is hasonló úton Járnak, imßiTr $ft D. Gy. A postás reggel érkezik Koppan a láda, megjött az újság Ablakredőnyök zörögnek a téli, későn világosodó reggelben. A takaros, patyolattiszta nagyközség inkább módos kisváros, mint vidéki település hangulatát kelti. Solymár 1981. február 17-e 7 óra. A postások mint rendesen, már megkezdték munkájukat, a zöldre mázolt ajtajú, ablakú parasztház külsejű aprócska hivatalban. Szűcs Imre rutinos mozdulatokkal osztja szét a maga és négy kézbesítő társa napilapporcióját. Nyolc éve, hogy leszállt a dömperről. Pontos időben A mai nap olyan lesz, mint a többi, a 35 kilós újságrakományt akkurátosan helyezi el kerékpárja csomagtartóján. A fióktulajdonosok küldeményei is a megfelelő rekeszekbe kerülnek. Szűcs Imrét várják a lakótelepen a Dózsa György, az Akácfa utcában és a külterületen a Bécsi úton a benzinkút környéki épületek lakói. Igen, semmi különös esemény nem történik ma sem, a postások élete kevés látványosságot tartogat. Talgn az az öreg néni a múltkoriban, aki annyira örült az útlevelének, vagy az a kis szőke lány, aki (olyan sokszor kérdezte meg tőle: jött-e levele, s végre a kezébe adhatta a kaligrafikus betűkkel megcímzett borítékot. Talán ők jelentettek az utóbbi időben számára valami mást, a megszokottól eltérőt. No meg a körzetcsere. A közben hűtlenné vált kolléga terepét kapta meg. S eltart egy darabig, amíg megismeri az embereket. i Amikor először találkoztam Engedményre még nagyobb kedvezmény... Skála Expo ajánlata, amig a készlet tart: férfi bundacipő 595 Ft helyett 357,— Ft 649 Ft helyett 389,40 Ft 495 Ft helyett 297,— Ft 518 Ft helyett 310,— Ft 205 Ft helyett 123,— Ft 234 Ft helyett 140,40 Ft 412 Ft helyett 247,20 Ft 357 Ft helyett 214,20 Ft 1110 Ft helyett 666,— Ft 1200 Ft helyett 720,— Ft 795 Ft helyett 477,— Ft férficsizma férficsizma lánykacsizma gyermekcsizma fiú bokacsizma száras fiúcipő fiúcsizma női csizma női csizma női csizma SKALA-€@©IP meg olcsóbban az expóban i Ha nincs levelesláda, az ajtörácsba tűzi az újságot Szűcs Imre Bozsán Péter felvétele 1 I St 1 vele, rögtön tudtam, vérbeli postás. A mozgása árulta el. Taglej tásén, járásán látszott, életeleme az örök járás-kelés. A nyughatatlanság belülről fakad. Mert számára ez a munka nem kényszermegoldás, bárha sohasem gondolt rá, valaha ő is felölti a malaclo- pót, vállára akasztja a kincstári bőrtáskát. Szolgálata pontos, megbízható. Ebben a dologban bizony lemaradt egy kicsit a kor áramlatától. Az ő hanyagsága miatt sosem mondtak még le előfizetett hírlapot, s a levelek sem tévedtek el a tömbházakban. Nem jellemzi a szakmában elharapózott fe- ledékenység, lezserség. Mutatványszámok Apropó, feledékenység. Hiszen ez a mai nap mégiscsak különbözik a többitől! Keddtől egy héten át viszi el a Pest megyei Hírlap mutatvány-példányait azokhoz, akik közül remélhetően jó néhányan állandó olvasóink lesznek. Szűcs Imrének tulajdonképpen köny- nyű dolga van, amikór a lakótelepen vagy a faluban ajánlja az embereknek a hírlapot. Maga húsz éve járatja, s szereti ezt az újságot. Igaz, ő is, mint sokan mások hátulról kezdi böngészni. Előbb a híreket futja át, aztán a sportot, majd innen a közvetlen környezettel többet foglalkozó 5. oldalra hajt... Inkább mentegetőzésnek, mint komoly ellenkezésnek szánja azt is, hogy ha későbbre halasztódik a terjesztési kampány, nagyobb sikerre vihette volna az ügyet. Akkor jobban ismernék őt, s az addigra elkészülő társasház is szűz terepként kínálkozna. Persze, nem kell Szűcs Imrét félteni. Kész listával tanácstagok, Hazafias Népfront-aktivisták címével indul ma útjára. S azzal a szerénységgel, ami bizalmat közvetít egy, még ismeretlen lap forgatói és a megyei újság példányai között. Ez idő tájt 77-en járatják a Pest megyei Hírlapot Solymáron. A napi 160, pillanatnyilag ingyenes újsággal szeretnék az olvasók számát gyarapítani. Nehéz lesz? Talán igen. De a hivatali szobában serénykedő, Szabolcsból ideszármazott fiatal- asszony, Szűcs József né — csak névrokona Szűcs Imrének! — kézbesítő szerint sokat jelent az ismerkedés. A helybeliek jó része nem is tud a lap létezésérők Le- és betelepülők, új emberek, nemcsak Solymáron, a járásban is. Példányszim A posta nagyóráján nyolc múlott. Indulnak a postások. Levelesládákba, levélszekrényekbe kerül a hírlap. A budai járás községein, településein ezúttal a szokottnál jóval nagyobb példányszámban. Sokan talán először veszik kézbe a megyéről, szűkebb pátriánkról hírt hozó sajtóterméket. Szűcs Imre és a többi kézbesítő bízik benne, s ehhez maguk is igyekeznek hozzájárulni, hogy minél nagyobb számban maradjanak meg, kössenek tartós barátságot a népes járás lakói a Pest megyei Hírlappal. ★ Nagy pelyhekben hull a kései tél hava. Nem könnyű a postások dolga a csúszós úton megrakott kerékpárral eljutni minden házhoz, levelet, újságot váró emberhez. Munkájuk nélkül — amit Solymáron és szerte a megyében mindenki megbecsül — az újságíró tevékenysége sem érne semmit. Nekik köszönhető, ha a jövőben még több emberrel válthatunk szót. V. B.
