Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

Nemcsak véd, regenerál is Gombaölő. újdonságok Űj üzem épült a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál, hogy gyártmányaival az Importból származó gombaölő szereket helyettesítse. Ehhez a magyar —szovjet agrokémiai egyez­mény alapján a Szovjetunió­ból kapják a rézoxid kloridot, amelynek felhasználásával réz- és szerves hatóanyag tar­talmú gombaölő szer keveré­keket készítenek. Az új gyár termelésével az idén a .hazai ■ szükséglet 60 százalékát elégí­tik ki, 1982-ben pedig már a teljes hazai ellátást biztosít­ják ezekből a szerekből. A gombaölő termékcsalád első tagjait már vizsgáztatták a mezőgazdaságban. A Miltox elnevezésű biztonságosan védő a perono&zpóra ellen, a Trimi- tor pedig a peronoszpóra mel­lett a szürkerothadástól is megóvja a növényt. Az. idén már olyan gombaölő szer is nagyüzemi kísérletekbe kerül, amely nemcsak véd a gomba- fertőzéstől, hanem regenerálja is a beteg növényt.-----------s---------­Csa varintva és fényesítve A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1981. FEBRUÁR 18., SZERDA Vállalják a kockázatot Vettek birkát, kaptak legelőt A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tevékenységét ismerjük, szakszövetkezetek- , ről is hallottunk már, de a mezőgazdasági szakcsoport új fogalom, ismeretlen szerveze- zeli forma. Bár évek óta mi­nisztertanácsi rendelet enge­délyezi működésüket, eddig csak néhány közös gazdaság­ban éltek ezzel a lehetőség­gel. Abony, József Attila Tsz Dolgos, tevékeny fiatalok Életmódjuk példa lehet Az abonyi József Attila Ter­melőszövetkezet KlSZ-szerve- zete hosszabb ideje a telepü­lés egyik jól működő tömeg­szervezete és mint a napokban megtartott taggyűlésen Falusi Miklós titkár kritikusan ösz- szeállított beszámolójából ki­tűnt, az elmúlt évben sem dol­goztak rosszabbul, mint ko­rábban. Csökkent a selejt Az értékelésben első helyen a fiatalok termelő tevékenysé­gét méltatta a vezetőség. Azo- két, akik helytálltak a szocia­lista brigádokban, jelentős vállalásokét teljesítették'. A félszáz KISZ-tag közül 35 dol­gozott valamelyik szocialista közösségben. Mint korábban arról hírt adtunk, a tsz a ta­valyi mostoha időjárás mellett is nyereséggel zárta az esz­tendőt. Az eredményes gaz­dálkodás részben a fiatalság munkájának is köszönhető. A gépműhelyben és gépeken, vá- lamint a gumiüzemben dolgo­zó fiatalok az anyag- és ener­giatakarékossággal, a selejt csökkentésével segítették a jó gazdálkodást. Akik az építők között dolgoztak, azok főként, a kivitelezés minőségének ja­vítására törekedtek. Az állat- tenyésztésben dolgozók gondo­sabb munkával és a szakszerű takarmányozással járultak hozzá a magasabb tejhozam­hoz. Százhatvan óra társadalmi munkát végeztek az épülő 100 személyes óvodánál, gondos­kodtak ifjúsági klubjuk külső és belső rendjéről, a tsz volt központi irodahelyiségének egyikében pedig játékszobát alakítottak ki. A múlt évben ezerszáz óra társadalmi mun­kát végeztek. Az önkéntes véradó napokat nemcsak szer­vezték, hanem elsőként áll­tak a jelentkezők közé. A beszámolóból kitűnt, hogy a politikai munkát is az ed­diginél szervezettebben, job­ban végezték. A tsz pártszer­vezete is megadott minden se­gítséget a KISZ-nek. Kapcso­latukat javítja, hogy a KISZ- alapszervezetben tizennégy párttag tevékenykedik. A ve­zetőség a továbbiakban is szá­mít a párttagok segítségére a többi fiatal párttaggá nevelé­sében. Négy KISZ-es munkás­őrük is van. A Somogyi Imre általános iskola II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatával szo­ros kapcsolatot tartanak, a jövőben azonban több figyel­met kell fordítaniok arra. hogy az úttörők közelebbről megis­merjék a szövetkezeti életet és felkeltsék érdeklődésüket a mezőgazdasági munka iránt. Nőtt az Edzett ifjúságért mozgalom iránti érdeklődés. Gyakran rendeztek különféle sportágban háziversenyeket. A tavalyi sportmunka és a moz­galomban elért eredmények elismeréseként az ifjúsági szer­vezetet 5 ezer forint jutalom­ban részesítette a KISZ Pest megyei Bizottsága. A pénzen kulturális és sporteszközöket vásárolnak. A titkári beszámoló kelle­mes emlékként idézte és so­rakoztatta fel az alapszervezet rendezvényeit a közös kirán­dulásokat, melyek legtöbbjén KISZ-en kívüliek is voltak. Rendezvényeik nemcsak a ter­melőszövetkezetben, hanem az egész községben népszerűek. Ezt bizonyítja, hogy tavaly például 16 esetben rendeztek olyan klubestet, melyekre szí­vesen jöttek az abonyi fiata­lok. A közös és egyéni szín­ház- és mozilátogatás a sza- bácftdő hasznos felhasználásá­nak természetes része náluk. Szívesen töltik el szabad ide­jüket újságolvasással vagy a televízió műsorainak megte­kintésével. Segítő szándék A József Attila Termelőszö­vetkezet KISZ-szervezetének tagsága a múlt évre tervezett gazdasági és társadalmi mun­kaakcióit hiánytalanul végre­hajtotta. A taggyűlésen sokan kértek szót hogy a további munkát segítő, bíráló és ja­vasló észrevételeiket elmond­ják. A taggyűlés új vezetőséget és öt küldöttet választott. A ter­melőszövetkezet KISZ-titkára Király Gyula lett. Gy. F. Mi szükséges egy mezőgaz­dasági szakcsoport megalakí­tásához? Leegyszerűsítve, egy termelőszövetkezet s néhány tucat vállalkozó kedvű jelent­kező. A termelőszövetkezet vállalja,, hogy a keretében működő szakcsoport gazdálko­dását segíti. A szövetkezet a tulajdonában levő vagyontár­gyakat (például kihasználatlan épületeket, pénzeszközöket, földel) a szakcsoportnak dt- engedi. Támogatást nyújt a takarmány, a tenyászanyag beszerzéséhez, a tenyésztés legfejlettebb technológiai módszereinek megismertetésé­hez, bevezetéséhez, a piacku­tatáshoz, a legelőnyösebb ér­tékesítéshez. Ezzel a támoga­tással és együttműködéssel tudja megvalósítani a szakcso­port kettős célját — a háztáji gazdaságokban, a házi kertek­ben folyó állattenyésztési, ker­tészeti termelés elősegítését — és a kívülállók bekapcsolását a termelőszövetkezet tevé­kenységébe. Kettős cél bár­írás*­BábeSőadás lesz A gyáva kis tigrist láthat­ják a ceglédi gyerekek az | Államai Bábszínház társulatá­nak előadásában, a Kossuth Művelődési Központban már­cius 2-án, hétfőn. Két előadást rendeznek, délelőtt 10 és dél­után 14 órai kezdet teL Sportkrónikát ír Kürti Béla testnevelőtanár, a ceglédi sporttörténeti bizottság vezetője két éve gyűjti a vá­ros sportjának emlékeit. Je­lenleg a két világháború kö­zötti időszak eseményeit dol­gozza fel. Ehhez a munkához olyan dokumentumokra volna szükség, amelyek a helybeli családoknál fellelhetők; de közgyűjteményekben nincse­nek meg. Így például az 1925- ben elkészült városi (Vasutas) sportpálya avatóünnepségéről, majd az 1936-os tribünavatás­ról hiányoznak a korabeli fényképek. Szükség lenne Rud- nyánszky Ferenc Magyar gaz­dák és leventék lovaskönyve című munkájára, továbbá az MHK — Munkára, harcra kész —, tömegsportmozgalom jelvényeire, igazolványaira, fényképeire. Ezeket a városi sporthivatalba juttathatják el, akiknek birtokukban van. A . szakszövetkezetnek ki ■ tagja lehet, akinek ban benyújtott kérelmét elfo­gadta az intéző bizottság, amely tel j as felelősséggel szer­vezi és irányítja a szakcsoport működését és gazdálkodását. Lehetővé válik, hogy akár a lakótelepeken élő ipari mun­kás is mezőgazdasági tevé­kenységet folytasson anélkül, hogy földet, mezőgazdasági épületeket vásárolna — lénye­gesen kisebb összeggel belép­het a szakcsoportba, ha vál­lalja a kockázatot. A ceglédi Lenin Termelő­szövetkezet mezőgazdasági szakcsoportjának tagjai vál­lalták az esetleges kockázatot. Remélik, befektetett. pénzük nem vész el, és munkájuk hasznot is hoz. A szakcsoport tevékenységéről Fésűs Ferenc, az intéző bizottság elnöke tá­jékoztatott bennünket. — Milyen tapasztalatok alapján jött létre szakcsoport­juk? — Pest megyében egyedül az ácsai Vörös Október Ter­melőszövetkezetben működik szakcsoport, amely évi 40 mil­lió forint forgalmat bonyolít le. Több éves, kedvező műkö­dési, szervezeti tapasztalataik alapján alakítottuk meg saját szakcsoportunkat. Negyvenen léptünk be a múlt év őszén. Városi juhászok Két tevékenységi kört — az állattenyésztést és a kertésze­tet alakítjuk ki folyamatosan. Ezeken belül több ágazatot terveztünk: házinyúl, galamb, juh, baromfi, hízósertés, hízó­bika tenyésztést, valamint szántóföldi kertészét, víz- függönyös fólia és hagyomá­nyos fóliás kertészet létreho­zását. — A juhászati ágazat már működik. Hogyan segítette termelőszövetkezet az ágazat megalakítását? — A termelőszövetkezet évek óta nem használt épü­letét (egy juhakolt és egy szol­gálati lakást) határozatlan időre átengedte a szakcsoport­nak, és bérbe adta szétszórt, nagyüzemi gazdálkodásra al­kalmatlan legelőit. — Mit nyújt a szakcsoport a juhászati ágazatba belépett tagoknak, hogyan segíti a gaz­daságos tenyésztést? — Mindenekelőtt gondos­kodunk tenyészállatokról. Te­nyésztési és állategészségügyi meggondolásból egységes állo­mányt vásároltunk, összesen 333 anyajuhot. Egy-egy ta­gunk 5—20 tenyészállat ellen­értékével lépett be szakcso­portunkba, s ennek arányában terhelik őket a felmerülő költségek, s részesednek majd a bevételből A n,agy érdeklődés miatt tagzárlatot rendeltünk el, je­lenleg huszonkét tagja van az ágazatnak. A szakcsoport al­kalmazásában szakképzett ju­hász dolgozik. Megszerveztük a közös legelőn tartást, s a közös telephelyen a szaporí­tást és az értékesítést. Ezzel mentesültek a tagok a háztá­jiban adódó sok utánjárástól, értékesítési nehézségtől. Tag­jaink között van ipari munkás és értelmiségi — számukra csak ez a szervezeti forma te­szi lehetővé, hogy mezőgazda- sági tevékenységet folytassa­nak. Húsa, gyapja — Milyen tenyésztési céllal működik a juhászat? — Pecsenyebárány és gyap- júártékesítást tervezzük. Ah­hoz, hogy tevékenységünk megfelelő haszonnal járjon, hozzájárul Kiss György János intéző bizottsági, tag hozzá­értő munkája, ő ellenőrzi rendszeresen az állatok fejlő­dését. Az állategészségügyi ellátás-bán termelőszöve ékeze­tünk állatorvosa, dr. Rálonyi Dénes segít bennünket. A fel­vetődő problémákat (épület- karbantartás) közösen - oldjuk meg. — Terveik? — A közeljövőben a te- nyésztojástermelésre kötünk szerződéseket, majd a facse­metét er mész tést szervezzük meg. Győrffy Annamária A ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet központi részlegének műhelyeiben hat darabból álló kolonial garnitúrákat készíte­nek, amelyeket a Bizományi Áruház Vállalat értékesít. A ké­pen a bútorhoz tartozó csavart lábakat, oszlopokat fényezi koptatókoronggal Gyura Tibor. Apáti-Tóth Sándor felvétele Szigetelőanyag Kétféle műgyanta A termékszerkezetet folya­matosan korszerűsítve, különös figyelmet fordítanak az észak- magyarorSzági vegyiművekben a műgyantagyártás fejleszté­sére. A sajóbábonyi gyárban két típus, a karbamid-formal- dehid és a fenolmaldehi-d mű­gyantáik gyártását kezdik meg. Ezeket az anyagokat eddig külföldről szerezték be. A mű­gyanták -közül az egyiket az építőipar szigetelési célra,, a másikat pedig a járműipar használhatja fel fékbetétek gyártására. A tervek szerint egyébként még csak néhány száz tonna, a következő években azonban már több ezer tonna kabba- mid műgyantát gyártanak. Ehhez nincs szükség költséges műsAki fejlesztésre, a már meglevő technológiai berende­zések átalakításával és azok­nak a jobb kihasználásával kezdenék a műgyantagyártás­hoz. A kitűnő szig-e-telőképességű s nem gyúlékony fenolformal- dahid műgyanta nagyüzemi gyártási módszerét a sajtóbábo- nyi üzem a Szovjetunióból vá­sárolta meg. A kísérleti gyár­tásuk az idén megkezdődik és a tervek szerint 1983-toan már mintegy ötszázezer tonna mű- anyaghab-szigetelőlemezt ké­szítenek. I Belvízrendezési tervek Megszűnik az óvodai zsúfoltság Számítanak a kocsériak községszeretetére Kocséron már megfogalma­zódtak az idei tervek. A köz­ségi tanácsülés a minap jóvá­hagyta az 1981-es fejlesztési és költségvetési feladatokat. Erről tájékoztatta lapunkat Király Kálmán, a községi ta­nács elnöke. — Mi a legfontosabb teen­dőjük? — Óvodánk a község egyet­len egykori földesúri kúriájá­ban működik. Legfeljebb 85 kisgverek elhelyezésére lenne alkalmas, mégis általában 100 —110 látogatja. Eddig egyetlen jelentkezőt sem utasítottunk el. Ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, elkerülhetetlen a bővítés. Miután a községben szükség van valamennyi nőre a munkahelyeken, a tanácsnak meg kell oldania a gyerekek megnyugtató elhelyezését. Az új épületrész felépítésé­vel háromról négyre emelked­het a csoportok száma, és az eddiginél több óvónőt alkal­mazunk. Miután az intézmény állaga egyébként sem a leg­megfelelőbb, átalakítjuk a mellékhelyiségeket, a kiszol­gáló létesítményeket. Korsze­rűbb lesz a konyhánk, az elő­írásoknak megfelelő előkészí­tő helyiségek csatlakoznak hozzá, s ezzel teljesítőképessé­ge is megnő. — Anyagilag hogyan tud­ják megoldani ezt a fel­adatot? — A fejlesztésből és a költ­ségvetésből erre fordítható fo­rintokat nagyszabású társadal- mimunka-akció meghirdetésé­vel szeretnénk a szükséges mértékűre kikerekíteni. Az óvoda kéréssel fordult a szo­cialista brigádokhoz, a szülői munkaközösségekhez és az egész lakossághoz. Az embe­rek önkéntes anyagi hozzájá­rulására Is számítunk. Azt szeretnénk, ha legkésőbb má-/ jusig — általában lakosonként 200 forintot, számolva — ösz- szejönne vagy százezer forint. Ez sokat lendítene a megvaló­sítás menetén. Néhány éve, amikor a bölcsődét építettük, már tapasztalhattuk a kocsé­riak önzetlen segítőkészségét. Tudjuk, hogy megértésre talál a kérésünk most is. — A kommunális ellátá­son tudnak-e javítani? — Ebben az évben elkészül az egész belterület belvízren­dezési terve. Ebben szerepel valamennyi utca csapadék­vizének elvezetése. Ez egyben az utcák állagának javítását is jelenti. Egyébként az a véle­ményünk, hogy nemcsak a ta­nácsnak, hanem az utcák la­kóinak is érdeke, hogy az ár­kok, utak rendben legyenek, éppen ezért fenntartásukhoz társadalmi munkájukkal a porták tulajdonosai is hozzá­járulhatnak, — Mennyire vehetik fi­gyelembe a tervkészítés­kor a kocsériak igényeit? — Amennyire az anyagi erőnk és a teendők fontossá­gi sorrendje engedi. A falu­gyűléseken, különféle fórumo­kon gyakran elhangzó óhaj: szélesítsék ki, hozzák rendbe a Nagykőrös—Kocsér közötti utat. Ezt egyaránt indokolja a megnövekedett járműforgalom és az a tény, hogy tulajdon­képpen ez a község főutcája is. Sajnos meg kell érteniük az embereknek, hogy ez nem a tanács feladata, lévén az út a KPM kezelésében, így csak onnan várhatunk megoldást. — A környezet védelme, csinosítása érdekében mit tesznek? — Kocséron nincs szerve­zett szemétszállítás, ezért évente legalább kétszer lom­talanítási akciót tartunk. Erre a népfront és a Vöröskereszt közösen mozgósít. Ez önmagá­ban nem elég. Bizony úton, útfélen szemsértő látvány az eldolbált szemét, kacat. Meg kell értetni az emberekkel, hogy ez helytelen. A lakóterü­leti munka színvonalának emelése érdekében célul tűz­tük az utcabizottságok meg­alakítását. Ebben egyaránt helyet kapnának a társadalmi és tömegszervezetek képvi­selői. Együtt dolgoznának többek között a tanácstagok, a nép­front és a Vöröskereszt aktí­vái. Együttes meggyőzéssel ta­lán könnyebben növelhetnék az emberek felelősségérzetét lakóhelyi környezetük iránt. — Mi szerepelt még a ta- * nácsüics napirendjén? — Tájékoztattuk a tanács­tagokat egy rendeletről, amely az állami tulajdonban levő telkek tartós használatba adá­sát szabályozza. Ezzel az volt a célunk, hogy a lakosság mi­nél szélesebb körben ismerje meg a további lehetőségeket, hiszen élénk a házépítési kedv az emberek körében. A telekigényeket a tanács ki tudja elégíteni, ráadásul a tartós használatbavétel kedve­zőbb, mint a korábbi megvá­sárlás, mivel a használatba­vételi díj kevesebb a Kocséron kialakult telekáraknál — mondotta Király \Kálmán ta­nácselnök. T. T. ISSN 0133 — 2600 iCealMI Hírlap) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom