Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

1981. FEBRUAR 3.. KEDD %Jádap Belkereskedelem, vendéglátás, Idegenforgalom Kiegyensúlyozott volt az ellátás (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter bevezetőjé­ben összefoglalta a kereske­delem elmúlt öt évi fejlődé­sét, eredményeit, gondjait. El­mondotta, hogy a kereskedel­mi forgalom változatlan áron 13—14 százalékkal növekedett, ez azonban lényegében a felé a tervezettnek, miután az utóbbi két évben már csak egy-egy százalékos volt a fej­lődés. Utalt a kereskedelem tevékenységét nehezítő körül­ményekre, de emlékeztetett arra is, hogy az áruellátás színvonala a céloknak megfelelően ala­kult, sok, korábban hiány­zó termékből javult a kí­nálat, s az ipari termékszerkezet korszerűsítésének nyomán sok újfajta tartós fogyasztási cikk jelent meg. Az általában ki­egyensúlyozott ellátás melleit azonban lassabban fejlődött például egyes élvezeti cikkek, édesipari és diabetikus ter­mékek, az alkatrészek és időn­ként néhány tartós fogyasztá­si és ruházati cikk kínálata. Idegenforgalmunk az előző öt évhez képest mérsékelteb­ben fejlődött, minősége azon­ban sokat javult. A kiskeres­kedelmi és a vendéglátóháló­zat a tervezettet megközelí­tően, csaknem 900 ezer négy­zetméterrel, a raktárhálózat 125 ezer négyzetméterrel bő­vült. A VI. ötéves tervre az elmúlt két év lassúbb fejlődésének tendenciája jellemző, így a la­kosság fogyasztása mintegy 8 százalékkal, a kereskedelmi forgalom 7 százalékkal növek­szik; az átlagosnál jobban a bolti élelmiszereké és az egyéb iparcikkeké, annál ala­csonyabban a ruházat és a vendéglátás forgalma. Az ide­genforgalomban a lakossági turizmus igényének növekedé­se várható azért is, mert az ötnapos munkahét bevezetésé­vel az átlagos szabad idő 25 százalékkal lesz több. A fogyasztás és a kiskeres­kedelmi forgalom mérsékel­tebb növekedése nyomán, a népgazdasági tervből adódóan, Sivít a fűrész, dől a fa A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság gödöllői er­dészetében egész évben, így a zord téli időben is folyamatos a fakitermelés. Területükön évente mintegy huszonháromezer köbméter vastag fát termelnek ki, amit saját telepeiken dol­goznak fel. Képünk a galgamácsai erdőben készült. a kereskedelempolitika kö­vetelménye a kínálat és a kereslet összhangjának erő­sítése, amelyhez nagyobb pontosság­gá! kell prognosztizálni a igényeket. A vállalatok fordít­sanak nagy figyelmet arra, hogy a vásárlók minden ré­tege megtalálja a keresett árut, a kínálatban javuljon az olcsó és a közepes árú termé­kek választéka, s mindenek­előtt a fogyasztási cikkek minősége, valamint az áru­utánpótlás szervezése. Miután a forgalomba kerü­lő áruk csaknem 80 százaléka hazai termelésből származik, az áruellátás és -utánpót­lás kulcskérdése az ipar és a kereskedelem együtt­működésének fejlesztése. Fontos feladat, hogy a ter­melési szerkezet korszerűsíté­se átmenetileg se zavarja az ellátást. Az ellátást nagyban segíti az import, amelynek részarányát a tervidőszakban kismértékben növelik. A nem rubelelszámolású import a jö­vőben is elsősorban hiánypót­lást szolgál, s gondoskodni kell a már bevezetett termé­kek folyamatos ellátásáról. Azokat a termékeket viszont, amelyek rubelelszámolású piacról is beszerezhetők, más­honnan megvásárolni tilos. A kereskedelem ármunkájá­nak középpontjában továbbra is a keresletet és a kínálatot figyelembe vevő arányos ár­képzés áll. A vállalati hatás­körbe tartozó árak kialakítá­sánál arra törekedjenek, hogy az árak két irányba, ne csak felfelé, hanem lefelé is* tér­jenek el. Miután továbbra is várhatók gyakoribb ármozgá­sok, ezért a nagykereskedelem feladata lefogni a kisebbeket, 2 százaléknál kisebb elté­rések miatt a kereskedel­mi árak nem változtatha­tók. Fontos feladat a meglevő eszközök jobb kihasználása, az anyagi érők egyesítése, a be­ruházásoknál az egyszerű, olcsó módszerek alkalmazása, más célú létesítrpények keres­kedelmi igénybevétele. A szerényebb lehetőségek jobb hasznosításának eszköze az átlagosnál alacsonyabb ön­költséggel dolgozó, egyszerűbb körülmények között üzemelő, úgynevezett raktáráruházak létesítésié. Befejezésül a belkereskedel­mi miniszter szólt a fogyasz­tói érdekvédelem fontosságá­ról, hangsúlyozva, hogy az el­lenőrzések során kiemelten foglalkozzanak a fogyasztók közérzetét befolyásoló intézke­dések végrehajtásával, a vá­sárlási körülmények és a ki­szolgálás kulturáltságával. Púja Frigyes kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Púja Frigyes külügyminiszternek a munkás- mozgalomban és a szocializ­mus építésében szerzett érde­mei elismeréseként, 60. szüle­tésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn az Országházban adta át. Jelen volt a kitüntetés átadá­sán Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Púja Frigyest a szovjet és a magyar nép közötti barátság és együtt­működés erősítése terén szer­zett érdemei elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrend­del tüntette ki. Automatizálás Robottechnika Holnaptól háromnapos nem­zetközi kollokviumot rendez­nek a gépipari kis- és közép- sorozatgyártás automatizálásá­ról a Technika Házában. Az eseményen 300 hazai és 20 külföldi szakember több mint fél&záz előadás keretében számol be azokról a módsze­rekről, amelyekkel a hagyo­mányos termelő berendezések automatizálhatok. Zárszámadásról zárszámadásra ( Olcsó beruházással fejleszteni | Üjabb két termelőszövetkezetben tartották meg hét- I főn, illetve rendezik meg ma a zárszámadó közgyűlést I Pest megyében. Hétfőn délelőtt az aboiiyi József Attila | Termelőszövetkezet tagsága vitatta meg a múlt esz- I tendőről szóló mérlegbeszámolót, fogadta el az idei, 11- I letve a középtávú tervfeladatokat. Ma az abonyi Ságvá- I rí Endre Szövetkezet tárgyalja meg az elmúlt esztendő | eredményeit, szabja meg az idei teendők sorát. A program hosszú távú Az abonyi József Attila Tsz azok közé a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közé tar­tozik, amelyek még a tél be­állta, a hóesés előtt betakarí­tották a kukoricát, és vala­mennyi késő ősszel érő növé­nyüket. Hogy ez sikerült, an­nak nyilvánvalóan fontos sze­repe van az elért eredmények­ben : a 70 mázsás hektáron­kénti kukorica- és az 58 má­zsa hektáronkénti paradicsom­termésnek. Egyebek között erről, a gabona rekord hoza­mairól számolhatott be a szö­vetkezet tagsága előtt Pásztor Pál elnök a tegnapi közgyű­lésen. De vegyük sorra a leg­fontosabb számokat, a gaz­dálkodás fő mutatóit. Az el­sősorban mezőgazdasági tevé­kenységből élő tsz tavaly 129 millió forint termelési érté­ket állított elő, és a nyereség meghaladta a 28 millió forin­tot. Lényegében minden ága­zat túlteljesítette előirányzott tervét. Nemcsak a növényter­mesztésben dolgozók, hanem az állattenyésztő munkásai sem voltak kevésbé szorgal­masak. A keresztezett fajtájú szarvasmarha-állományuk, il­letve a tehenészet egyeden­ként 5008 literes fejési átla­got ért el, ezzel a megye leg­jobbjai közé, az 5. helyre ke­rültek. Figyelmet fordítottak az apróbb, de ugyanakkor jó pénzhozó kisebb vállalkozá­sokra is. Pecsenyeliba-nevelő farmjuk, amelyen mindössze két asszony látja el az álla­tok gondozását, egyedül 2 mil­lió forint árbevételt, és 600 ezer forint nyereséget hozott a közös gazdaságnak. mindig is a párt hűséges se­gítője volt. A nőtanócsok te­vékenysége elősegítette, hogy a lányok, asszonyok tömegesen részt vesznek a nagy társa­dalmi feladatok megoldásában. A párt elengedhetetlenül fon­tosnak tartotta, hogy a nagy tapasztalatokkal rendelkező aktivisták a jövőben is szív- vel-lélekkel dolgozzanak a nő­kérdés megoldásában. A Központi Bizottság »nfilá- gosan látta a problémákat is. Egyebek mellett hangsúlyozta: a női emancipáció teljes meg­valósításához még nem minden területen adottak a feltételek. Jelentős visszahúzó erő a tár­sadalom szemléletében megle­vő konzervatív felfogás is. A nők általános és politikai mű­veltségének a színvonala, köz­életi aktivitása, érdeklődése sem megfelelő. A ■ velük való törődésnek a gazdaságpolitiká­ban, a kultúrpolitikában egy­aránt nagyobb figyelmet kell kapnia. Elismerés a társadalomtól Széles körű helyeslésre ta­lált az Érden lakó emberek körében is annak kinyilvánítá­sa. hogy: társadalmi összefo­gás szükséges a nők egyenjo­gúságának teljesebbé tételé­hez, hátrányos helyzetük meg­szüntetéséhez az élet minden területén. Meg kell teremteni a vezetési, szervezeti feltéte­leit annak, hogy a nők prob­lémáinak megoldása átfogóbb legyen, s valóban össztársa­dalmi üggyé váljon. A párt nőpolitikái határo­zatának megvalósítása céljá­ból a kormány megfogalmazta az állami szervek feladatát. A tennivalókat az 1013/1970. (V. 10.) sz. határozat foglalja ösz- sze. A kitűzött célok alapve­tően megvalósulnak. A válla­latoknál, szövetkezeteknél nagy gondot fordítanak az egyedülálló és nagycsaládos anyák támogatására. Országo­san a nők foglalkoztatása csaknem teljessé vált. Jelentős az előrelépés az „egyenlő mun­káért egyenlő bért” elvének nemek közötti érvényesítésé­ben. Szinte minden területen emelkedett a női tisztségvise­lők száma. Számos intézkedés segítette elő a nők kettős hi­vatásának összhangját. Javult a szolgáltatás színvonala, a gyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezése, emelkedett a nők szakmai, politikai felkészültsé­ge, műveltsége, társadalmi el­ismerése. Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint az országban 5 millió 515 ezer a nő. Az aktív keresők közötti arányuk 45 százalék. A munkavállalási korban levők 70 százaléka dol­gozik; 9 százaléka gyesen van, csaknem 8 százalékuk tanuló. Emelkedett a nők általános műveltségi szintje. Középisko­lát végzett a 18 éves és ennél idősebb korosztály 22 százalé­ka. Felsőfokú végzettséggel rendelkezik a 25 és ennél idő­sebb nők 5 százaléka. A nők gazdasági, kulturális és szociá­lis helyzete is töretlenül fej­lődik. 1974. január 1-től az egysze­ri anyasági segély és babaka- lengye-juttatás az eddigi 1000 forintról 2500-ra emelkedett. Bevezettük a gyest. Eszerint az első gyermek után 800, a második után 900, a harmadik után 1000 forint gyermekgon­dozási segély jár az anyának havonta. Jelentős dolog az js, hogy a gyermek egyéves ko­ráig a dolgozó anyának korlát­lan időre jár gyermekgondo­zási táppénz a gyermek beteg­sége idejére. 1—3 éves korú gyermek esetén évi 60, 3—6 éves korú gyermek esetén évi 30 nap táppénz vehető igény­be. Az anyák, illetve gyerme­küket egyedül nevelő apák gyermekük 14 éves koráig egy gyermek esetén 2 nap, két gyermek esetén 5 nap, három vagy több gyermek esetén 9 nap fizetett szabadságot kap­nak. A szakszervezeti és vállalati üdültetés során nagy az igye­kezet a többgyermekes csa­ládok üdülési lehetőségeinek a bővítésére. Egyre gyarapszik a gyermekellátással kapcsolatos alapvető cikkek köre és meny- nyisége. Szép eredmények születtek a családtervezési is­meretek elsajátításában. A há­zasulok számára kötelezővé tették a család- és nővédelmi tanácsadó orvos felkeresését. Itt a családtervezés kérdésé­ben megfelelő tanácsadásban, oktatásban részesülnek a fia­talok. Szükség esetén a szá­mukra megfelelő fogamzásgát­ló módszerre Is kioktatják őket. Ezek mind-mind a nők védelmében történnek. Becsülettel helytállnak Az MSZMP XII. kongresz- szusa is megvonta a mérleget, s az elért eredményeket ismer­ve, a problémákat őszintén feltárva egyebek mellett meg­állapította: „A nők a társadal­mi élet minden területén, a munkában, a családban, a köz­életben becsülettel teljesítik a reájuk háruló feladatokat és kötelezettségeket." Ügy érez­zük. hogy a fentiekben vázolt jellemzés, továbbá a kongresz- szus állásfoglalása az Érden élő lányokra és asszonyokra is érvényes. Hoffmann Ferencné, dr. Szabó József KÖVETKEZIK: PÓTOLNIVALÓK A KÉPZETTSÉGBEN Változtattak az eddigi rossz gyakorlaton: a világszínvona­lú búzatermesztés, kezdetleges rét-legelő gazdálkodás ellent­mondásán. Tavaly 150 hektár gyepet újítottak fel, és ugyan­ekkora területen telepítenek legelőt az idén és jövőre. S ez már a hosszú távú prog­ram egyik része, amiről a teg­napi zárszámadási közgyűlé­sen szó esett. A gyepek ész­szerű kihasználása, az abra- kos takarmányozás megszün­tetése, olcsó beruházás révén kívánják húsmarhatartásukat fejleszteni. S még egy újdon­ság, megváltoztatják műtrá­gyázás! technológiájukat, át­térnek a mesterséges táp­anyagok folyékony állapotban ■történő kijuttatására. Ez a módszer egyenletesebb kiszó­rást biztosít és feltehetőleg a még magasabb gabonatermé­sek záloga is lesz. A pénz, a szakértelem adott Ma délelőtt 9 órakor kez­dődik a Ságvári Enßre Tsz zárszámadó közgyűlése a nagyközség művelődési házá­ban. Hogy milyen problémák­kal kellett megküzdeniök a közös gazdaság dolgozóinak, azt aligha kell majd részlete­sen ecsetelnie Győré Sándor elnöknek. A gigászi küzde­lemnek, amely a cukorrépa be­takarításáért folyt, szinté az egész tagság részese volt. Min­dent megtettek azért, hogy az értékes áru a cukorgyárakba kerüljön. A szállítás költségei azonban így is 3—3,5 millió forint árbevétel-kiesést okoz­tak. Az elmondottak ellenére a termelőszövetkezet a terve­zettnek megfelelő nyereség­szintet, 23 és fél millió forin­tot ért el tavaly és az elő­irányzottnál 6 százalékkal lett magasabb a termelési érték. A 4200 hektáron gazdálko­dó tsz jelentős mértékben hoz­zájárult húsexportunkhoz, és a hazai ellátáshoz. Szakosított telepükön 8626 hízott sertést neveltek, és majdnem ugyan­ennyi hízót vásároltak, illet­ve termeltettek meg a háztá­ji gazdaságokban. Tavaly fe­jeződött be a 640 férőhelyes szarvasmarhatelep építése is, amely 42 millió forintba ke­rült. Most már a betelepítés a fő feladat. Mint Győré Sándor, a ter­melőszövetkezet elnöke el­mondotta, az idén szeretnék elérni a hektáronkénti 400 má­zsa cukörrépahozgmokat és n tavalyi nyereségszintet meg­őrizni. Ezért növelik a terme­lés volumenét: az állatte­nyésztését 2—3, a növényter­mesztését pedig 4—5 százalék­kal. Ez év a termelőszövetke­zet számára nehéz feladatokat jelent majd, de az eredményes gazdálkodáshoz adottak a pénzügyi és a szakmai felté­telek. V. B. Alkotó ifjúság Már jön a számítógép Még formálódnak szervezeti keretei, s máris sok a mun­kája a KISZ KB és az Álla­mi Fejlesizitési Bank közös el­határozásával tavaly ősszel létesített Alkotó Ifjúság Egye­sülésnek. A társadalmiaktíva-hálóíat hetek óta járja az országot, vállalatoknál, szövetkezeteknél csokorba gyűjti az V. ötéves terv idején benyújtott és díj­nyertes pályamunkáikat. A szakmai zsűri rostáján meg­szűrve, februárban számító­gépre viszik az elmúlt öt év legsikerültebb pályamunkáit Ezt követően megnyitják a kaput az érdeklődő vállalati, szövetkezeti szakemberek előtt. A tervek szerint lehívó beren­dezés segítségével is válogat­hatnak majd a konkrét ter­melési kérdések újszerű meg­oldásait kereső szakemberek. A hatodik ötéves terv sserint Növekvő tápértékek A takarmányok, mindenek­előtt az abrakfélék sokkal ta­karékosabb felhasználásával számol a hatodik ötéves terv, amely az elmúlt öt évben be­következett, ám korántsem a végső állomást jelentő állat­élelmezési sikerekre épít. Mind­ez annál is inkább fontos, mert az előirányzat további hús- és húsexport növelést helyez kilátásba a következő években — a zavartalan ha­zai húsellátás biztosítása mel­lett — a mezőgazdasági termő- terület azonban alapvetően nem változik és szerkezete is csak kisebb mértékben módo­sul. Ennélfogva előtérbe kerül a még takarékosabb takarmá­nyozás, valamint a technoló­giák felülvizsgálata, illetve a géppark bővítése, korszerűsí­tése. A terv szerint a korszerű eleségreceptek, valamint a szakmailag jobban megalapo­zott gazdálkodás lehetővé te­szi, hogy valamennyi állatfaj takarmányfelhasználását há­rom százalékkal csökkentsék a hústermelés mérséklődése nélkül. Különösen nagy tarta­lékok vannak az abrakolás jobb programozásában; a kö­vetkező öt évben akár 5—6 százalékkal javítható a magas energiatartalmú szemes takar­mányok hatékonysága, ami évente 100—120 ezer tonnás megtarítást eredményezhet. Én­hez azonban nemcsak szak­szerűbb, gondosabb állattartás, ra van szükség; nem lehet számítani ugyanis ilyen nagy­ságrendű jayplásra csak akkor, ha fokozzák a komplettebb tápértékét adó tápok — ezek összetett, iparilag előállított takarmányok — gyártását. 1 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom