Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

1981. FEBRUAR 17., KEDD x/imatf Százötvenen háromezret A kölcsönös bizalom alapján Kertelés nélkül kimondják véleményüket SZÁZMAU3MBATTAI KyHttlitm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Korszerű hálózat Orvos az üzemben Hogy is van ez a mozgóbér­rendszer? — kérdezgetik az emberek. — Miként oszlik el az a 6 százalék a béremelés­nél? Lesz, aki csak egy száza­lékot kap? S ld az, aki tízet is? Na, és hogy áll a dolog a fiatalokkal? Akik megkapván a 2—300 forintos emelést azon- nyomban továbbállnak, más vállalathoz...? A kérdésekkel többnyire a szakszervezeti bizalmiakat ost­romolják; akiknek természete­sen napra készen, s pontosan illik tudni a választ, de nem­csak a pénzes dolgokban, ha­nem minden olyan kérdésben, ami közvetve, vagy, közvetle­nül érinti a vállalat munká­sait, lett légyen az üdülés, la­káselosztás, műhelybéli prob­léma vagy iétszámátcsoporto- sítás. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat mintegy 3 ezer dolgozóját másfélszáz bizalmi képviseli. Vagy más­képpen: minden húszadik dol­gozó szakszervezeti bizalmi­ként képviseli tizenkilenc munkatársának érdekeit. Sokat vitatkozunk Talán hozzá sem kell tenni: felelősséggel. Ami természete­sen kettős, hiszen egy marok­nyi közösség érdekeit mindig a nagyobb — a vállalati kollek­tíva — érdekeivel összhang­ban juttathatják csak ér­vényre. — Vitatkozunk gazdasági vezetőkkel és vitatkozunk sa­ját munkatársainkkal — fo­galmazza meg ezt a tételt az egyik főbizalmi. ■— Nem kö,ny- nyű, elhiheti. De ha az ember régóta itt van a vállalatnál és érti a témát, a főnök sem tud félremagyarázni, és a dolgozó­nak is megmondhatjuk: ebben nincs igazad komám. — Mi az, ami most legin­kább foglalkoztatja a DKV munkásait, következésképpen a szakszervezeti bizalmakat? — Az idei mozgóbér elosz­tása — mondja Csillag Jenő, a gépüzem fenntartási főosztály egyik főbizalmija. A főosz­tályokon vannak már a listák, ezt mérlegeljük, véleményez­zük ... — Arról van ugyanis szó — fűzi hozzá Jehoda József, ugyancsak a Güfo főbizalmija — hogy a mozgóbér kereteket osztályonként és teljesítmény­hez kötve osztják szét. Átlag­ban egy fizikai dolgozóra 5 ezer forint jut, de ez szemé­lyenként természetesen válto­zó; aki többet, jobban dolgo­zott, világos, hogy többet kap. Egy szakmunkás például kap­hat 2 ezret, de kaphat 10 ez­ret is. — Nem kis felelősség ebben dönteni... — Elég sokat is vitatkozunk. De ugyanez a helyzet a bér­emelések elbírálásánál is. — Főként az idősebb szak­munkások nehezményezik — jegyzi meg György János főbi­zalmi — hogy egy-két.éve itt dolgozó fiatalok ugyanannyi emelést kapnak mint ők, az­tán ezzel a magasabb besoro­lással már tovább is állnak, másik munkahelyre. — Sajnos igaz — bólint Je­hoda József. — Kétéves mun­kaviszony után nagyon sok fiatal megválik a vállalattól. Lakás és beutaló A szakszervezeti tisztségvi­selőknek persze nemcsak bér­ügyekben kell dönteniük. Le­teszik voksukat például a la­káselosztásnál is. És ez sem holmi mellékes felelőség, hi­szen a kőolajipari vállalat évente 100—120 lakást juttat dolgozóinak — A hetvenes évekig — jegyzi meg György János — szinte könyörögni kellett a dolgozóknak, hogy ugyan fo­gadják el a bérlakást. Most már azért nagyobb a keletje. Pillanatnyilag mintegy száz dolgozónk vár lakásra. — De ebből 43 egyedülálló — figyelmeztet Csillag Jenő. — A családosok általában ha­mar kapnak vagy munkás-, vagy tanácsi bérlakást. Tíz, évet aláírnak, cserébe 80 ezer forint támogatás jár. A lakáselos'Z'tásnál természe­tesen a jogos igények rangso­rolása a legfontosabb szem­pont. Ugyanez á szempont ér­vényes az üdültetésnél is. Csakhogy’ mégis ez a legkénye­sebb elosztás — vallják a bi­zalmiak, főbizalmiak. — Akármilyen igazságosan akarunk eljárni — magyaráz­za Merczinka György a mű­szerautomatikai, főosztály szakszervezeti megbízottja — mindig vita kerekedik belőle. — Pedig nagyon jól állunk a beutalókkal — veti közbe Bus Gyula, a hegesztő főmű­hely bizalmija — ha jól össze­számláljuk, évente 1600 fel­nőttet, gyereket tudunk üdül- tetni. És még külföldön is; négy országban — az NDK- ban, Csehszlovákiában, Len­gyelországban és Bulgáriában — van cserekapcsolatunk:. — Mégis kevés ... — Nem kevés — tiltakozik Bennszülött battai vagyok — vallja Ritter József, s bár nyo­ma sincs szavában, hangsúlyá­ban holmi büszkélkedésnek, mégis a lokálpatrióta önérzeté­vel mondja ki: a — az óvá­rosból származom, s úgy isme­rem Százhalombattát, mint a tenyeremet. A felszabadulást követő év­ben költözött át a mai Kert­városba, amit újtelepnek is emlegetnek; a kertes házak egyikében él. Nem elzárkózva, ellenkezőleg: érdeklődve min­den iránt, mely szülővárosát érinti, annak hétköznapjait gondjait ismerve s figyelem­mel kísérve. A Dunai Kőolajipari Vál­lalat vasútüzemének dolgozó­ja, ugyanakkor a Hazafias Népfront kertvárosi körzeti bizottságának titkára. — Amióta az eszemet tudom — mondja —, mindig ott mo­zogtam, ahol közös dolgokról vitáztak. Voltam DISZ-tag, szakszervezeti tisztségviselő, s amióta megalakultak a körzeti bizottságok 1957-ben, a nép­frontmozgalomban tevékeny­kedem. — Emlékszik-e rá. mi volt akkoriban a körzet lakóinak legégetőbb gondja? — Hogyne. Nem volt sehol Jehoda József — csak hát tényleg ez a legolcsóbb és leg­jobb nyaralási lehetőség: min­den évben, mindenkire nem kerülhet sor. — Köztünk van is egy egyez­ség — említi György János. — Azt mondtuk: gyerekek, bizal­mi csak, akkor mehet a cso­paki üdülőbe, ha esetleg vala­mikor megüresedik egy-két hely ... Véletlenül se érje szó a ház elejét. Ezt dobd fel Bizalmiakkal beszélgetve óhatatlanul szóba kerül a bi­zalom kérdése is. Vagy más­képpen : milyen a kapcsolat, — mennyire közvetlen, meny­nyire őszinte — a bizalmat adott, s kapott dolgozók közt. — Itt mindenki haver — fo­galmazza meg a választ Jeho­da' József. — Egy-égy csoport­nál, egy-egy műhelyben, üzemrészben Józsi van és Anti, akik jól ismerik egymást, s egymás problémáit. Őszintén, kertelés nélkül kimondják vé­leményüket, s hozzáteszik: ez a dolog most sokunkat piszkál, dobd fel a legközelebbi érte­kezleten vagy tanácskozáson. sem járda. Csupán a Felsza­badulás utcában volt szilárd burkolat. A többibe, különösen ősszel, még a tüzelőt sem lehe­tett beszállítani a sár miatt. Meg az egész környék ... Ko­pár volt, kietlen, se fa, se vi­rág... — És azóta? — A város egyik legszebb körzete, akárki megnézheti. Persze nagyon sok munka árán, de évről évre szépült, csinosodott. — És most, 1981-ben' ugyan­ennek a körzetnek a gondja- baja? ////AV/ÍT/////////9 Ritter József elmosolyodik. — Mondjam? Hát nem a környék csinosítása, a rend, a tisztaság. Ez — szerencsére már itt tartuhk — szinte ma­gától értetődik. Az emberek, a szomszédok még meg is szól­ják egymást, azt a portát, ahol elhanyagoltságot látnak. Nem. A gond inkább az, hogy egy kicsit befelé fordulnak, ma­napság az emberek, nem élnek azokkal a lehetőségekkel, me­lyeket egyébként kínál a város, rendezvények, összejövetelek ankétok formájában. Nem mozdulnak ki. Ez az igazság. Persze ebben sok minden más is közrejátszik, nemeseik a passzivitás. A város dolgozóinak egész­ségvédelmét Százhalombattán a még vadonatújnak számító szakorvosi rendelőintézet mel­lett egy korszerű üzemorvosi hálózat is szolgálja. Azt is mondhatnánk: a város lako­sainak egyharmada válogat­hat: melyik egészségügyi intéz­ményt vegye igénybe — az otthonit, vagy a mun­kahelyit? A Dunamenti Hőerőműben például főállású üzemorvos rendel, s természetesen táp­pénzre is veheti a beteg dol­gozót. A szakrendelés mellett rendszeresek a különböző szű­rővizsgálatok, ezek között is a munkahelyi ártalmakat meg­előzők. A vállalat, azon túl, hogy modern rendelőintézetet alakított ki az üzemben, éven­te közel 1 millió forintot for­dít dolgozóinak egészségvédel­mére. Hasonlóan bőkezű a Dunai Kőolajipari Vállalat is. Az itt megszervezett üzem egészség­ügyi szolgálat — arányban a kőolajipari dolgozók számával — nagyobb, szélesebb. Három üzemorvos tevékenykedik itt, s egy munkaegészségügyi la­boratórium a munkahelyi ár­talmak kiküszöbölését szolgál­ja. Egyetlen probléma volt csupán : az üzemegészségügy úgymond kinőtte az épületét. A közelmúltban azonban fölépült a DKV új orvo­si rendelője, mintegy 17 Alig egy hónap választ el a történelmi tavaszként emlege­tett hármas évforduló első dá­tumától, amely a forradalmi ifjúsági napok kezdetét is je­lenti. A közelgő ünnepségsoro­zatra Százhalombatta fiatalsá­ga is készülődik. E készülődést — az idén — egy pályázat is fémjelzi, melyet a KISZ vá­rosi bizottsága hirdetett meg. „A FIN tiszteletére — így kezdődik a felhívás — pá­lyázatot hirdetünk képzőmű­vészet, irodalom és fotó kate­góriákban. Kötött téma nincs, bármilyen műfajban készül­— Például? — Például az, hogy nincs összejövetelekre alkalmas he­lyiség. Nagyon sok ismeretter­jesztő előadást szervezünk, kellőképpen mozgósítunk is, de legfeljebb hatvan-hetven em­bert tudunk leültetni. Hol itt, hol ott, sokszor csak a városi tanács termében. — Ugyanakkor a körzet egy­re növekszik... — Jelenleg ez a legnagyobb. Ide tartozik a családi házak mellett a régi, valamint a Pannónia lakótelep valameny- nyi lakója. Csak ebben a kör­zetben húsz tanácstag van. Az itt élők zöme — mondanom sem kell — fiatal, s gyermekes család, a magunk sajátos gondjaival. Csak egyet emiítek példaként: a gyes-en levő kis­mamák jól ismert problémáját. — Hogyan próbálnak ezen segíteni? — Szervezünk, rendezünk, több, kevesebb sikerrel. Meg­esett már, hogy bár nekik szántuk az orvosi előadást, a résztvevők zöme idős ember volt. Persze ez utóbbiak prob­lémáját is számon tartjuk; a magányosan élő, esetleg maga­tehetetlen örgeket felkeresik, aktíváink; nem volt még rá példa, hogy körzeten belül ez a támogatás elmaradt volna. Az szinte természetes az új­millió forintos költséggel. — Ezzel lényegesen kor­szerűbb körülmények közé ke­rült az üzemorvosi szolgálat — tájékoztat dr. Vajda Péter, az egyesített egészségügyi in­tézmények igazgató főorvosa. — A régi épületből a beren­dezési és felszerelési tárgya­kat már 'átszállították, a ren­delések pedig elkezdődtek. — Változott, illetve bő­vült-e a szolgálat? — Csak a hely bővült; to­vábbra is három szakorvosi rendelés lesz: egy általános, egy fogászati és egy nőgyógyá­szati. A három üzemorvos mellett három asszisztens dol­gozik, valamint egy kartonozó és egy vegyésztechnikus. A laboratóriumot egy vegyipari­környezetvédelmi mérnök irányítja. — Ez utóbbinak a feladata? — Egyrészt a DKV-han dol­gozók munkakörülményeinek vizsgálata, másrészt a munka­helyi ártalmak megelőzése. Rendezvények. Február 17- én, délután 4 órai kezdettel tartja soron következő foglal­kozását a kismaimaiklub az MHSZ-bázison. Ez alkalom­mal Kositsónszky Ervinné elő­adását hallgathatják meg a résztvevők Testkultúra, szép­ségápolás, babaájpolás címmel. hetnek pályaművek, melyeket ifjú alkotóik március 14-ig a KISZ városi bizottságára jut­tassanak el. A legjobb alko­tások készítőit jutalomban ré­szesítjük. A felhívásihoz aligha szük­séges kommentár. Ki-ki ked­ve, de főként készsége szerint készítsen tehát plakátot, fest­ményt, grafikát, térplasztikát, írjon verset, vagy novellát, al­kosson fotografikát, színes vagy fekete-fehér fényképet, egy a fontos: mutatkozzon be, s ezáltal vegyen részt ebben a nemes vetélkedésben. telep lakói körében, hogy az utca összefog, s egy-egy idős ember háza táját rendbe te­szik. — Milyen feladatok vannak most a körzeti bizottság előtt? — Mindenekelőtt tájékoz­tatni akarjuk a lakosságot a városfejlesztés VI. ötéves tervi célkitűzéseiről. Ami egyben részünkről is tájékozódás: ho­gyan látják, hogyan fogadják az elkövetkezendő változáso­kat az itt élők, s mennyiben hajlandók segíteni akár tár­sadalmi munkával is, a tervek megvalósításában. vsMsmmrssMmuM — Mint a népfronttitkárt, s mint bennszülött battait, mi­lyen problémákkal keresik fel körzetének lakói? — Úgy mondanám inkább: úton-útfélen megállítanak. Egyszer azzal, hogy miért úszik a Postaköz 3-ban a pin­ce, máskor azzal, hogy miért nem jut a battaiaknak szén a TÜZÉP-en? Nagyon jó kap­csolatom van a körzet tanács­tagjaival, minden gondot, pa­naszt megbeszélünk, s együtt próbálunk megoldást keresni. Azzal kezdtük Ritter József bemutatását, hogy ízig-vérig közösségi ember. De nemcsak szülővárosa hasznára. Munka­helyén. a kőolajipari vállalat­nál is részt kér s részt vállal a közös dolgok ihtézésében. Tagja a vállalati szakszerve­zeti bizottság mellett működő közgazdasági bizottságnak, és részt vesz a pártalapszervezet vezetőségének munkájában is. Tollhegyen Nem tudom, \~laha is haza* küliltek-e Érdről százhalombat­tai polgárt azzal, hogy maga ne itt, hanem otthoni üzletében vásároljon. Arról azonban már hallottam, hogy a százhalom­battai polgár azért méltatlan­kodik, mert az érdi polgár az ő tüzépén vásárolt. De nem­csak az érdi, hanem az Ercsi­ben s a környező települése­ken lakók is. Minek következ­tében a helybeli lakos marad hoppon, pontosabban tüzelő nélkül. Persze, szemfülesnek áll a világ, mondják, s a bölcseb- l>ek nem a méltatlankodást, hanem a furfangot állítják a tüzelőbeszerzés szolgálatába. Többet ésszel, mint anélkül, — jelszóval, létrehozták Száz­halombattán a helyi igények kielégítésének pillanatnyilag leghatékonyabb rendszerét. A rendszergazda: a fuvaros. Ké­szenléti szolgálatot tart, s ha a Tüzép-telepre új szállítmány érkezik, azonnal akcióba lép. Zsebében lévén megbízóinak pénze, vagy tüzelőutalványa, felvásárolja a szükséges fa- és szénmennyiséget, s aztán hoz­zálát á szállításhoz. Álló na­pon keresztül hordja, csak hordja a tüzelőt, s leömleszti saját udvarára. Miután pedig befejeződött az akció, 8 a szomszédos települések fuvaro­saival szemben megnyerte a beszerzési versenyt, hozzákezd­het — az immár tüzépteleppé vált udvaráról — a másodlagos elosztáshoz, vagyis a készlet házhoz szállításához. Mondani sem kell: a rend­szer kitünően bevált, s az a nyugdíjas, ki korábban tüzelő- utalványával a kezében ki tud­ja, hányszor zarándokolt el a Tüzéphez hiába, most az altü- zépről biztonsággal megkapja néhány mázsa szenét, fáját. Persze, túlzásba esni azért nem szabad: bár szívünk szerint megajánlanánk a százhalom­battai fuvarosoknak a Pro Űr­be kitüntető címet, az altüzé- pek létrejötte mégiscsak a fő- tüzépnek köszönhető. Ugyancsak február 17-én, este fél 8 órai kezdettel kerül sor az információs központban a Spektrum klub rendezvé­nyére Olaszország 1981-ben címmel. Február 24-én három kü­lönböző rendezvény színhelye lesz Százhalombatta. Délután 4 órai kezdettel az MHSZ-bá­zison a bölcsődés korú kis­gyermekek nevelésével kap­csolatban ad hasznos tanácso­kat Révész Tibomé. Egy órá­val később a Ságvári Endre általános iskolában találkoz­hatnak az érdeklődő résztve­vők dr. Székely Pállal, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem docensével, aki filmvetí­téssel illusztrált előadást tart az élővilág és á környezet kapcsolatáról ökológia cím­mel. A nap utolsó rendezvénye este fél 8-kor kezdődik az in­formációs központban; a Spektrum klub programjaként a farsangról tart előadást Hetves József né. ★ Színház. Február 22-én, va­sárnap este fél 8 órai kezdet­tel mutatta be a Vígszínház a Kakukkfészek című darabot. Az előadásra a színházlátoga­tó közönséget a hegyed hét­kor induló autóbusz szállítja a Százhalom étterem előL ★ Iskolamozi. A Barátság filmszínház február 23-án és 24-én a Dorotka és az Abc cí­mű filmet vetíti a kisiskolá­soknak. Hétfőn a Damjanich iskola alsó tagozatos tanulóit, délután negyed 3-kor, kedden pedig a Ságvári iskola kis­diákjait délelőtt 9 és délután fél 2-kor autóbuszok viszik a DKV-hoz. ★ Mozi. Barátság művelődési ház: Film és ifjúság vetélke­dő KlSZ-tagoknak: február 24-én délután negyed 5-kor: Egy csepp méz. Óvárosi mozi: február 15-én, délután 4 óra: Szentév; feb­ruár 23, este 6 óra: Boldog születésnapot. Dunamenti Művelődési Ház: február 18-án: A rejtélyes bankbetét — szovjet film; február 22-én: Mondd, hogy mindent megteszel értem — olasz filmvígjáték; február 23-án: Hollywood, Hollywood — amerikai filmmusical. Az előadások este 6 órakor kez­dődnek. Az oldalt,írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter Gépesített karbantartás Űj s több mint négy és fél ezer négyzetméter alapterületű tmk-mühely készült el a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Koráb­ban különböző műhelyekben s kedvezőtlenebb munkakörülmé­nyek közepette dolgoztak a DKV karbantartó munkásai. Az új és korszerűen felszerelt, négyhajós üzemcsarnokban nagy telje­sítményű daruk mozgatják az anyagot, s modern célgépek és berendezések könnyítik a fizikai munkát. Egy népfronltitkár portréja Ismeri városát, mint a tenyerét Pályázat - fiataloknak Mit, hol, mikor?

Next

/
Oldalképek
Tartalom