Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

1981. FEBRUAR 17.. KEDD hírlap 3 Egyetlen milliméter — elszabott szoknya Szalag mellett — milyen ülni ? Harmincezer orvosunk lesz Miniszteri sajtókonferencia az egészségügyről Három, világosra színezett! épület áll a monori Ady End­re utcai kerítés mögött. Raj­tuk számok: egyes, kettes, hármas. Az egyes — az üzem, a PEVDI konfekcióüzeme. Ablakai az utcára nyílnak. Né­ha este is kinyitnak egy-egy szárnyat, olyankor néhány pillanatra megtorpan az erre­felé ritkán járó idegen. Nézi a sötétbe pengékként hasító, éles neonfénynyalábokat, hall­gatja a dobhártyát tépő zajt. a villany varrógépek lármáját. Látja a színes anyagok fölé hajló asszonyokat, akik nem néznek vissza rá, akik a nyi­tott ablakról is csupán annyi­ban vesznek tudomást: fris­sebb a levegő. A terem zaját néha rádió hangja tetézi: ma­gyarnóta, beatzene ömlik. — Beszélgetni itt nemigen lehet. — Talán otthon, műszak után! — mondja Varga Gyu- láné. Találomra választottam őt a konfekcióüzemben dolgozó asszonyok közül. Fogja az embert — Amikor kijártam a nyol­cadikat, fogalmam sem volt, mihez is lenne kedvem, amit aztán majd egy életen át csi­nálok, úgy, hogy szeretem is... A nővérem akkor már Pesten dolgozott a Férfi Fehérnemű­gyárban, oda vitt, hatórás mű­szakra, a gyár büféiéibe. Ott aztán pillanatokon belül ki is derült, hogy semmi érzékem nincs a vendéglátáshoz. Egy­szerűen szégyelltem összeadni egy számlát, és azt mondani: önnek ennyit kell fizetnie! így hát átkerültem a varroda tanszalagjára, úgy, hogy addig közelről egy gépet sem láttam. Sírtam hetekig: én ezt soha nem tanulom meg; idomré- szsk, szálirány! Hát megtanul­tam. És közben megszerettem. Takaros, új családi ház szobájában beszélgetünk. Az ikerablakok szétosztják a ké­ső délutáni, utolsó sugarakat, világít a cserépkályha félig nyílt ajtaján a parázs. A do­hányzóasztalon fotóalbum, a Varga házaspár életének ese­ményeivel: esküvő, nyaralás. Tünde és Editke, születésnapi torták, mosolyok, Vargáné 32 éves, hat éve dolgozik a PEVDI monori kon­fekcióüzemében, szalag mel­lett. Férje az Északi Jármű­javítóba vonatozik naponta. Nagyobbik lányuk. Tünde, negyedik osztályos, Edit má­sodikos. — Tulajdonképpen a két gyerek miatt hagytam ott a fehárneműgyárat, azaz a gyes után nem mentem vissza, helyben kerestem munkát. Különös: rögtön otthon érez­tem magam. Talán mert nem vagyunk túl sokan: három szalag. egyen-egyen húsz munkás, két műszakban. S annak ellenére, hogy beszél­getni jóformán egyáltalán nincs időnk, jól ismerjük egy­A Monori Vetőmagtermcltető vállalat megkezdte a legújabb típusú vetőmagok kiszállítását Vetőmag színes zsákokban A Vetőmag Vállalat Pest­vidéki területi központjában, Monoron arról érdeklődtünk: mit tesz a területi központ a háztáji és ,a kiskerttulajdo­nosok vetőmaggal való jobb ellátása érdekében? ' — A mi célunk is az, hogy minden településen legyen legalább egy olyan bolt, ahol megvásárolhatják a jó minő­ségű vetőmagot a kisgazda­ságok művelői — mondta Mészáros György főmérnök. — jelenleg 242 Pest megyei kereskedelmi egységbe szál­lítunk árut. Az idei tavaszra várható igények felmérése már tavaly júliusban meg­történt, s a színes tasakokba csomagolt vetőmagvak kiszál­lítását a boltokba december­ben kezdtük meg. A mai na­pig a megrendelt mennyiség körülbelül 80 százaléka hagy­ta el raktárainkat. Néhány növény — például a retek, pétrezselyem, hagyma — sza­porítóanyagát azonban az érés,' betakarítás, s így a tisz­títás elhúzódása miatt csak nyolc-tíz napja kaptuik meg, de szinte már csak órák kérdése, hogy ezek cso­magolása is befejeződjön. Az idei tavaszon egyébként valószínűleg több mint 1 mil­lió 800 ezer kis színes tasak fogy el majd a kereskedelem­ben, de 320 ezer 250—500 grammos csomagolású — fő­leg borsó-, lucerna-, fű- — vetőmagot is rendeltek a bol­tok. '— Egy-két éve azt ígérte a vállalat, hogy 5—10—25 kilo­grammos csomagolásiban is kaphatók lesznek egyes mag­vak vagy vetőgumók. Letet­tek az ígéret beváltásáról? — kérdeztük. — Nem! — hangzott a ha­tározott válasz. — Igaz, az akkori tárgyalásaink megsza­kadtak, mert szóba jöhető partnerünket törölték a vető­mag-előállító gazdaságok so­rából. Most az őrhalmi és a szécsényi termelőszövetkeze­tek vezetőivel vettük fel a kapcsolatot, s ha a költségeket, mun­kadíjat illetően megegye­zünk, megvásárolják a pontos automata mérlege­ket és megkezdik a cso­magolást. Dékány László, a Pest— Nógrád megyei Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség vezetője a tájékoztatón vállal­ta: ha a gazdaságok bármi­lyen súlyú csomagokba előké­szítik a szaporítóanyagot, munkatársaik a helyszínen végzik el a minőséget szava­toló fémzárolást. A Vetőmag Vállalat buda­pesti mintaboltjában egyéb­ként tavaly s az idén is a dolgozók kommunista mű­szakban végezték, illetve vég­zik el a „szétmérést”. ott te­hát nem kell feltétlenül 50 kilós zsákokban megvásárolni például a burgonya-vetőgumót. Gulyás László, a Pest me­gyei MÉSZÖV kereskedelmi osztályának vezetője, kiegé­szítésképp elmondta: tapasz­talataik szerint a megyei bol­tok vetőmagellátása az idén jobb mint tavaly volt. A borsó egy ideig ugyan hiány­zott a pultokról, de ez a hely­zet a közelmúltban megvál­tozott. Ha a burgonya-vetőgu­mó is elegendő, akkor elége­dettek lehetnek a háztáji és a kiskerttulajdonosok. V. J. mást. Feszített, nehéz, nagyon nehéz a munka, mégis fogva tartja az embert. Ponies munka — Most éppen rakott szok­nyákat varrunk exportra, az NSZK-ba. Évek óta kapcso­latban állunk már ezzel a céggel, s jó érzés hallani a termelési értkezleteken. hogy '.'agaszkodnak a munkánkhoz, mert ami kikerül a kezünk alól — hogy is mondjam, hogy ne tűnjön túlzott öndicséret­nek? — szóval az minőség. Az NSZK partner adja az anya­got, a gombot, a cérnát, a modellt — mi pádig a pontos, jó munkát. Az anyagok koc­kásak — elképesztően nehéz bejelölni úgy, hogy egy milli­métert se tévedjen az ember, mert a sok téves milliméter már egy rossz méretű szok­nyát jelent... Eleje, háta, öv, zseb — minden műveletet más csinál, úgy, hogy nem állhat meg, mert várja a következő. Ha egy gépes felnéz — már a kezének is állnia kell. Hát inkább fel sem néz, nem szól, s bár órabéresek vagyunk, a pénzünknél az is sokat jelent: hány százalékot teljesített a szalag? A tavalyi evünk jó volt, jónak ígérkezik az idei első negyedév is. Én most nem varrók; beadó vagyok, tő­lem kapják a munkát a re- szortosok. Tudnom kell, ki­nek, mikor, mennyit adtam, mennyi jön be a szalagról. Jó a kereset Sóhajt, nevet. — Mennyit lehetne beszélni még ezekről a dolgokról! Nem panaszkodom, jól is keresek, a január nekünk rövid hónap volt, mégis 3 ezer 500 forint került a borítékba. Az igaz, hogy meg is kell dolgozni ér­te! Sokszor úgy érzem, na, most robbanok, órák óta meg sem szólaltam, járt a kezem... De mire hazaérek, a férjem­nek meséíéni,; ml ís történt az­nap — már el is felejtem az idegességemét. A rövid címszavakat olvas­gatom jegyzetfüzetemben, amiket beszélgetésünk közben feljegyeztem. Vargáné szak- szervezeti bizalmi, tagja a Május 1. szocialista brigádnak. „Hajtottunk az aranykoszorú­ért”, „patronálunk kát óvodát meg az öregek .napközijét”, s a „férjem az elbeszéléseimből jobban ismer már mindent, és mindkenkit nálunk, mint én...” Koblencz Zsuzsa Szinkronban a tudománnyal Bevezetőben a tárca V. öt­éves tervi eredményeiről tá­jékoztatta az újságírókat, majd felvázolta a most kezdődött öt­éves periódus fejlesztési fel­adatait az intézményhálózat korszerűsítésében, a gyógyító munka színvonalának növe­lésében. A már elért eredmé­nyekről szólva elmondta: az ország egész területén kiépí­tett gyógyító hálózat minden beteg számára hozzáférhető, s a kétségtelenül meglevő gon­dok ellenére is a sürgősen el­látandó betegek mindenütt és minden esetben kifogástalan orvosi kezelést kapnak. Egész­ségügyünk mind a klinikai gyakorlatot, mind a kutatáso­kat illetően lépést tart az or­vostudományok általános fej­lődésével. Országszerte kiala­kultak már a gyógyító munka korszerű szervezeti feltételei, megteremtették az intézményi alapját az integrált betegellá­tásnak: a járó- és a fekvőbe­tegek egységes elvek szerint működő szakellátásban része­sülhetnek. A VI. ötéves tervidőszakban az egészségügyi integráció ál­talános gyakorlattá tétele lesz a legfontosabb feladat. Rész­területei ennek a fő törekvés­nek például: a központi kör­zeti orvosi ügyeletek teljes ki­építése, a párhuzamosságok megszüntetése az üzemi, a kör­zeti és a szakorvosi munká­ban. Hét végi folyamatosság Az eddigi kedvező tapaszta­latok alapján a kórházakban olyan szervezeti intézkedése­ket léptetnek életbe, amelyek gördülékenyebbé, egyszerűb­bé tehetik az intézmény mun­káját. Ilyen például a beteg- felvételi osztály vagy részleg kialakítása, s az, hogy a la­boratóriumok, röntgenrészle­gek működését folyamatossá teszik — tehát a hétvégeken sem szüneteltetik —, hiszen ez elengedhetetlen a gyors diagnosztizáláshoz. A gyógyászat korszerű tech­nikai eszköztárát illetően dr. Schultheisz Emil aláhúzta, hogy a nagy értékű műszere­ket. berendezéseket oda kell telepíteni, ahol a legnagyobb hatásfokkal alkalmazhat- Kihasználásuknak jó módszere lehet több gyógyító intézmény közös műszerparkjának meg­szervezése. illetve központosí­tott szolgálatok kialakítása. Milliárdok fejlesztésre A VI. ötéves tervben ki­emelt feladatként szerepel az egészségügy fejlesztése: a nép­gazdaság beruházási lehető­ségeinek kismértékű növeke­dése mellett ezen ágazat be­ruházásai a megelőző öt esz­tendőhöz képest 50 százalék­kal nagyobb értékűek. Felújí­tásokra is a korábbinál több pénz, mintegy 12 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. Az egészségügyben foglalkozta­tottak száma — a jelenleginek mintegy 10 százalékával — 20 ezerrel növekszik öt esztendő alatt. A sajtótájékoztatón — mun­katársunk kérdésére — dr. Medve László egészségügyi minisztériumi , államtitkár el­mondotta a Pest megyében várható, változásokról: — Az új betegbeutalási ren­delet keretében szabályozzák majd a Pest megyei páciensek hovatartozását is: a főváros klinikái és az István kórház lesznek majd a fekvőbetegek gyógyításának budapesti szín­helyei, s az ezekhez tartozó szakorvosi rendelőkben fogad­ják a megyéből a járóbetege­ket. — Amint az országban. Pest megyében is gond. hogy kevés az olyan kórházi ágy, ame­lyen hosszan tartó betegségben szenvedőket kezelhetnek. Ez ügyben az első változást a ke- repestarcsai kórház e napok­ban még épülő 328 ágyas új pavilonja hozza, amelyben szinte kivétel nélkül krónikus betegeket gyógyítanak majd. Ismeretes, hogy hosszú ideig háttérbe szorult a pszichiát­riai kórházi háttér fejlesztése, s a VI. ötéves tervben várha­tó bővítésekkel, valamint a Pomázi Munkatherápiás Inté­zet felvevő területének szűkí­tésével — csak Pest megyei és budapesti betegeket fogad­nak majd itt — a tervidőszak végére Pest megye e tekintet­ben önálló lesz. A K&zponf emberei L íróasztal mellöl — képtelenség — Azoknak ott, Pesten fogalmuk sincs az itteni dol­gokról! — Könnyű úgy, ülnek az irodában! — Ha idejönnek, vagy fél tőlük mindenki, vagy ha­zudik nekik! — Pestiek, és ezzel mindent megmondtam. Pest megye sajátos helyzetéből adódik, hogy külön megyeszékhely hiányában a főváros ad otthont jó pár vállalat központjának. Az itt dolgozókat, a „központ em­bereit” „kint”, a „területen” gyakran ellenérzésekkel fogadják. Jogosan? — Nem tartanak öntől azok, akiket útjai során felkeres? — Olyannak látszom, mint aki félelmet kelt? Ezt a legrosszabb akarattal sem lehet állítani. Jóvágású fiatalember Füzesi István, stí­lusa, habitusa, karaktere kife­jezetten szelíd, megnyerő. A Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat üzemi lapjának munktársa. — Pontosítanom kell, mun­kaköröm neve: sajtópropagan­dista, és bár gyakorlatilag majdnem mindent én írok, szerkesztek, nem én jegyzem a lapot. ' — Neheztel emiatt? — Nem. Sokat kell még ta­nulnom és ha a hivatalos, szükséges papírokat is meg- szerzem — remélem, hama­rosan —, valószínűleg a kine­vezés sem marad el. '///W///////W/////// — Az változtat a munká­ján? — Valószínűtlen. A lénye­gén nem. A fizetésen talán — nevet. — És milyen ez a munka, röviden? — Röviden? Hű, úgy nehéz. Hiszen a cég olyan nagy és nekem, ha jól akarok dolgoz­ni, illene ismernem teljessé­gét. Négy főmérnökségünk a megye egész területét behá­lózza. A csepeli központunk­ból Vácig és Gödöllőig, Szent­endrétől Délegyházáig, Mo- nortól Kerepestarcsáig uta­zom. — Sokat? — Kis havilap a miénk, a PÁÉV Építők, a legtekintélye­sebb építkezések öt-hatszor szerepelnek benne évente. Hogy megfelelően tájékozód­jak, hetenként kétszer-három- szor felkeresem azokat. Ez persze csak átlag. Van, hogy gyakrabban. — így telente, gondolom, nem olyan sűrűn? — Miért ne? A lap nem té- liesít, ám az építkezések té- liesítése rengeteg érdekessé­get, gondot feltáró téma. — Sok a gond? — Hol néni? A különböző építkezéseken gyakran hason­ló problémákról hallok, és mi­kor elmondom ezt, a panasz- kodók szinte megkönnyebbül­nek: ha másnál is ugyanott szorít a cipő, talán hamarabb lehet segíteni. Egyik fő fel­adata a lapnak talán éppen ez: informálni egymást és tá­voli ismeretien ismerősöket: hol, mi újság? sssssssssssssssssssssjsm — És ön hogyan jut infor­mációkhoz? — Őszinte, nyílt vélemé­nyekhez — most már köny- nyebben. Személyes ismeret­ségek alakultak ki az évek során, vezetők és munkások körében egyaránt. Vannak ba­rátok, ők segítenek. Komám, mondják, ezt írd meg! Sorol­ják, mit találtak ki, hogyan sikerült valamit megoldani. És, mert erre vagyok kíváncsi én is, mert azonosak az érde­keink, a vállalat, a munkás érdekei: már csak azért sem hiszem, hogy mumus lennék. — Nem tart olyan vádtól: a központiak Pestről nem is­merhetik megfelelően a dolgo­kat? — íróasztal mellől ezt kép­telenség csinálni. Ha arról írok, hogyan kezdődik egy hét­fői munka, hajnali négykor kelek. Ha a munkásszállón la­kók életéről szárholok be, éj­félre érek haza. Térdig sár­ban megyek portrésorozatom alakjai után Erden, Budake­szin. Fölmászok az állványra és le az alapozókhoz. — önsajnálat? — Ugyan! Ez a munkám, és szeretem csinálni. Csak azért mondtam el: akik mindezt lát­ják, tudják — nem hiszem, hogy vádolnának. — A család? Nem nehezmé­nyezi a sok utazást? — Menyasszonyom — tanár­nő —, azt hiszem, megérti. — írja, szerkeszti, nyomdai­lag előkészíti a lapot. Infor­mációkkal látja el az országos sajtót. Produktív munka, ön­magában is. Mégis, mi az, ami külön örömöt ad? — Ha segíthetek és ha se­gítséget kapok. vmrnmsjmrmsjva ■— Mégpedig? — Például egy újítási eset A szinte általánosítható, min­den újjal szemben gyanak­vóan viselkedő értetlenkedés fogadta. Talán azért is, mert az egyszerű szerkezet kitaláló­ja autodidakta, mindössze nyolc általánost végzett mun­kás. Ám: műszaki zseni. Leír­tuk, bemutattuk — a hivatal kerekei meglódultak, sikerült segítenem. Amit pedig kap­tam: megismertem egy érde­kes embert, akinek egyénisé­ge van. Szépírói terveim van­nak, egy-egy látogatás során olyan tapasztalatokat szerzek, melyeket felhasználhatok egy- egy novellában. És olyan ka­rakterekkel találkozom, me­lyeket máshogy, mint utazva, sohasem ismernék meg. Andai György KÖVETKEZIK: NINCS HAMIS FESZÉLYEZETTSÉG Az ötödik ötéves tervidőszakban tovább javult a la­kosság életkörülményeit alapvetően befolyásoló egész­ségügyi és szociális ellátás színvonala, egészében jobb lett állampolgáraink egészségi állapota. A VI. ötéves tervidőszak végén várhatóan 30 ezer orvos gondosko­dik gyógyító, megelőző munkával — a lakosság egészsé­géről, a betegek gyógyításáról, s a népesség számához mérten ez a gyógyító gárda optimálisnak mondható. Ezeket a főbb gondolatokat fogalmazta meg elöljáró­ban dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter hétfőn a MUOSZ székházában tartott sajtótájékoztatóján. Hol gyógyul a Pest megyei beteg? ] Az újságírók kérdéseire szá­mos résztéma kapcsán több | konkrét bejelentés elhangzott a sajtókonferencián. Rövide­sen megalakítják például a mozgássérültek országos szer­vezetét. A Budapesten és Sze­geden már működő mellett újabb sugárterápiás központot létesítenek Győrben. A családokkal karöltve A házasságkötés előtti gene­tikai tanácsadó szolgálat mű­ködéséről elismeréssel nyilat­koztak a minisztérium vezetői, elmondva, hogy évente körül­belül 300 ezren kérnek-kapnak tanácsot. Az idősekről gondoskodás alapvető társadalmi feladat, amelyből azonban részt kell vállalniuk a hozzátartozóknak, a családoknak, hiszen az ő köz­reműködésükkel eredménye­sebb is lehet a gondoskodás. A megszokott környezet fel­váltása ugyanis kórházzal vagy szociális otthonnal adott eset­ben többet árt, mint használ. A meglevő orvosi munkahe­lyek betöltésével, illetve rend­jével kapcsolatban a minisz­ter elmondta a pályakezdő or­vosok elhelyezkedésének új rendjétől a korábbi kötöttsé­gek ésszerű enyhítésétől az várható, hogy a fiatal orvosok hamarabb megtalálhatják a képességeiknek és érdeklődé­si körüknek leginkább megfe­lelő munkakör' t ez egyékii és társadalmi érdek egyaránt. Egyébként a fél évtizeddel ko­rább. -2—13 százalékról 6szá- I zalékiv. csökkent a betöltet- I len orvosi állások száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom