Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

ilia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1981. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP A Kossuth Tsz-ben Hosszú idő után eredményes év • Létrejött az Inter szó lg vállalkozás — Ha most röviden, egy mon­datban jellemezni szeretném az elmúlt esztendőt, nyugod­tan mondhatnám, hogy nehéz, ám eredményes évet zártunk. Az a sok gond, izgalom és fő­leg az a tengernyi munka, ami a jó eredményt meghozta, en­nél sokkal alaposabb értéke­lést kíván. — Így kezdődött a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet zársízáimadó és terv­tárgyaló közgyűlésén Bódizs Antal elnök beszámolója, a vezetőség által jóváhagyott tájékoztatás. Új besorolás Eredményeik méltán figyel­met érdemelnek, hiszen az egyébként is nehéz esztendő­ben nekik kétszeres erőpróbát jelentett majd’ minden fel­adat. 1979-ben ez a közös gaz­daság eredménye gyenge volt. Mondhatni épp hogy megáll­tak a lábukon, s a szűkös biz­tonsági tartalékukhoz is hozzá kellett nyúlniuk. A múlt esz­tendőre elestek az előzőekben élvezett több-kevesebb támo­gatástól, mert a közgazdasági szabályzók módosításakor már nem sorolták őket a kedve­zőtlen adottságúak közé. El­maradt a termelési árkiegészí­tés, a " termelési adókedvez­mény, a fejlesztési támogatás Úgy kéllett előbbrelépnd, min­den lépésre külön vigyázni, mint eddig még talán soha­sem. Szerencsére a tagság és a tsz-ben dolgozók legtöbbje megértette a feladat súlyát Elképzeléseik egész seregével rukkoltak elő, hogy mit kéne tenni, s ezek közül a legkézen­fekvőbbekkel próbálkoztak. Azokat igyekeztek megvalósí­tani, amelyekhez a legkeve­sebb fejlesztésre és csekély pénzre volt szükség. Nem titkolják, J hogy volt vita, kudarc is. Volt, amikor a meg nem értés kemény falá­nak ütköztek és az értetlenek épp azok voltak, akiknek az ügyet előre kellett volna vin­ni. Ám a következetesség meghozta a gyümölcsét. Jövedelmező részleg Egyik elképzelés, hogy ami­lyen gyorsan csak lehet, nö­veljék pénzt hozó, ipari tevé­kenységüket. Erre a kovács­tizemben találták a legjobb lehetőséget. Megnyerték part­nernek az Építőipari Terme­lőeszköz Vállalatot és csőbi­lincseket készítettek. A kezdeti zökkenők után a második fél­évben már jó eredményt mu­tattak fel, ami a következő evek meghatározója is lehet. A másik pénzforrás, hogy gaz­dasági társaságot hoztak létré az ácsai Vörös Október Ter­melőszövetkezettel, tavaly áp­rilisban. A Vörös Október Tsz olyan kiegészítő tevékenység­ről mondott le a nálánál gyengébb közös gazdaság ja­vára — főleg építőipari, sze­relő szolgáltatást végző, ön­elszámoló részlegeket, üzemré­szeket adva át — amelyek tartósan biztonságos nyeresé­get hoznak. így jött létre az „Inter szóig” vállalkozás. A Kossuth Termelőszövetkezetre a kiállítások rendezésével fog­lalkozó részleg jutott, töb’o mint háromszáz, begyakorlott emberrel. Ök továbbra is a Vörös Október tagjai marad­tak, jogaikat, bérüket tekint­ve. A gazdasági társaság a ceglédi termelőszövetkezetnek több mint 3 és fél millió fo­rint hasznot hozott. Dolgoztak Algériában, Líbiában, Auszt­riában, kiállítások helyszíni szerelésén. Munkájukkal a megbízó külkereskedelmi vál­lalat elégedett volt. Itthon a debreceni és kazincbarcikai áruházak belső berendezési munkálata volt a feladat. Épí­tőipari teendőket is elláttak. Mind ez sokat lendített a Kossuth Tsz sorsán. Szinte robbanásszerű volt a változás. Árbevételük 1979-ig 64,6 mil­lió forintnál évente nem volt több. Tavaly elérték a 134,9 millió forintosat. Több búza termett Mint a tsz elnöke mondta, azoknak sincsen szégyenkezni okuk, akik az alaptevékenység eredményességén munkálkod­tak. Az összkép itt is kedvező. A Magyar. Nemzeti Bank já­rási fiókja megértéssel adott támogatást, rugalmas és gyors ügyintézéssel segítve a felfelé törekvő gazdaság ügyét. A politikai-gazdasági iránymuta­tás, segítség szintén hasznos volt. A Kossuth Tsz tavaly búzát 550 hektárról aratott, hektá­ronként 5,6 tonna búzájuk termett. Ez 260 tonnával több a vártnál. A napraforgó 350 hektáron 40 tonna többletet adott. Szépen termett a hib­ridkukorica, a szőlő sem ha­zudtolta meg magát a tervhez viszonyítva. A szárítmánynak és magnak szánt kaporral a tervezettnél szintén többre jutottak. Az árunövények ter­mesztése 2 millió forint bevé­teltöbbletet jelentett a ter­melőszövetkezetnek. Az időjá­rás miatt időnként szabályos harcot kellett vívni a termés- mentésért, a munkatorlódás elkerüléséért. A mennyiséggel nem járt együtt mindenben a várt minőség. Sajnos, a hib- ridcirok-termesztés nem sike­rült, és ennek egy része ház­táji volt.. A mesnövekedett jószágállo- mány számára saját földjeiken termesztették a tömegtakar- mányt. A szükségletet készle­tük fedezi. A múlt esztendő­vel az állattenyésztés közép­távú fejlesztési tervidőszaka is véget ért. Van 876 tehenük, Kereset, életszínvonal Okosan kell gazdálkodni Kereset — életszínvonal címmel hétfőn, február 16-án délután 14 órái kezdettel is­meretterjesztő előadói ankét hangzik el a ceglédi Kossuth Művelődési Központ B. épü­letének termében. Az érdeklődő közönség Szi­lárd Csaba közgazdásznak, az Iparügyi Minisztérium mun­katársának tájékoztatóját hall­hatja. Az ankétot a TIT Pest megyei és ceglédi Városi-já­rási szervezete rendezi, a vá­több mint 1600 juhuk. A tej, a gyapjú, a szopósbárány 7,5 milió forint árbevételt hozott. A melléküzemek is megtették, ami csak tőlük telt.. A háztá­jit, amennyire módjuk volt s ígértek, segítették. Pénzes borítékok A bérfelhaszmálást egész éven át fokozott figyelemmel vizsgálták. Tavaly munkaru­hára, egyéni védőfelszerelések­re, tűzvédelemre majd’ 300 ezer forintot fordítottak. A ceglédi Kossuth Tsz mér­leg szerinti nyeresége 8,8 mil­liós. érték lett, szemben az 1979. évi 2,8 millió forintos ténnyel és a 7,4 milliós terv­vel. Ez azt jelenti, hogy most 25 napi nyereségrészesedést tud a tsz dolgozóinak fizetni, prémium címén. Igen nagy erőpróba volt a rraúlit esztendő, de úgy látszik, becsülettel, nagy akarattal ők lettek ennek a győztesei. E. K. Ülésezik a városi tanács Ülést tart hétfőn, február 16-án a ceglédi városi tanács. Napirenden szerepel az idei költsérgvetés tárgyalása, a fej­lesztési alap megállapítására. Foglalkoznak közérdekű beje­lentésekkel és javaslatokkal is, a második napirendi pontként. Szavalhat ő is Hegedűs Karcsi öröme Mint hírül adtuk, megtar­tották Csemőben a ceglédi já­rás általános iskoláinak vers­mondó versenyét, melynek legjobbjai a márciusi, gödöl­lői, megyei versenyen szere­pelhetnék. Lapzárta után jött a hír: nem két, hanem három kisdiák képviselheti a ceglé­di járás színeit. A kocséri Szahari István és a törteti Be- kő Mária mellett az abonyi Hegedűs Károly is indulhat az Eszterlánc című versmondó versenyen. Ismeri a siker kulcsát Mindenkinek kínál programot A kocséri klubkönyvtár tervei Kocséron eddig volt egy könyvtár és egy művelődési ház. Mindkettőt tiszteletdíjas ember vezette. Egy idő óta a tanács klubkönyvtárként ■működteti a két intézményt, amelyet egy főhivatású köz­művelő, Surányi János irá­nyít. A fiatalember nemrég te­lepedett meg a faluban. Szol­gálati lakással várták, s re­mélik, hogy meggyökeresedik a kocsériaic között. Várako­zással tekintenek tervei és munkája elé. Rövid idő alatt kitűnt, hogy sok segítőtársra számíthat. Az erre az évre szóló elképzeléseiről az aláb­biakat mondotta: , Írók és olvasók — Jelenleg a mezőgazdasá­gi könyvhónap ad feladatokat. Elhatároztam, hogy a ter­melőszövetkezet étkezdéjé­ben, a ol sokan megfordul­nak, és a könyvtárban a hó­nap hátralevő részében szak­könyveket árusítunk. Terve­zünk egy előadást is a szarvasmarha-tenyésztésről, amely -várhatóan sokak ér­deklődését felkelti, lévén a kocséri emberek- híres állat­tartók. — A költészet napja alkal­mából Tímár Béla előadóestjét vettem programba. Janikovsz- ky Éva és Lázár Ervin közre­működésével rendhagyó iroda­lomórát hirdetünk az iskolá­soknak. Ősszel, a politikai könyvnapok idején vendégül látunk egy külpolitikai újság­írót. aki fórum keretében ad tájékoztatást az időszerű kér­désekről. — Célul tűztem az olvasás megkedveltetését. Jó lenne, ha nemcsak a gyerekek és az öre­gek lennén'ek a könyvtár rend­szeres látogatói, hanem a fia­talok és a középkorosztály tagjai is. A Petőfi Termelőszö­vetkezetben sok jó szocialista brigád tevékenykedik. Tagjai már eddig is részt vettek kü­lönféle kulturális megmozdu­lásokban. Szeretném, ha minél többen beiratkoznának, és könyveket kölcsönöznének. Önzetlen támogatók Surányi János elmondotta, hogy támogatják a község ve­zetői, jó kapcsolat alakult ki az iskolával, általában az ér­telmiségiekkel. Miután a gyer­mekintézménynek jól ellátott könyvtára van, elhatározták, hogy együttműködési megálla­podást kötnek. Ezzel például a további állománybővítést is ésszerűbben oldhatják meg. Az iskola elsősorban gyermek- és ifjúsági irodalmat vásárolhat. Több pénze marad a községi könyvtárnak kézikönyvekre, szépirodalmi és tudományos kiadványokra. A Petőfi Tsz, a Nagykőrös és Vidéke Afész és a községi tanács közös fenntartásban működteti a klubkönyvtárat. Az említett szervek hajlandóságot mutat­nak az anyagi hozzájárulás összegének emelésére, s ettől még tartalmasabb, sokrétűbb kulturális tevékenység remél­hető. A művelődési házbeli programokról a következőket hallottuk a klubkönyvtár ve­zetőjétől: — Van már ifjúsági nép­tánccsoportunk, honismereti és bélyeggyűjtő szakkörünk. A nyolcadikosok jelenleg tánc- tanfolyamon sajátítják el a társastánc alapjait. A szabás­varrás tanfolyamot főleg az asszonyok látogatják. Szeret­nénk nyelvtanfolyamot indíta­ni. mert bőven Volna érdeklő­dő, de egyelőre nem találunk nyelvtanárt. Elgondolásaim kö­zött szerepel még a kertbarát­kor beindítása. Jó lenne, ha ismét volna citerazenekar, amelyhez énekkart is verbu­válhatnánk. — A könnyűműfaj színvo­nalas előadásait szeretnénk rendszeresíteni. A kiállítások sorát Gádor Emil • festőművész tárlata nyitja meg márciusban. A Képcsarnok Vállalat kecs­keméti bemutatótermében lát­hatók jelenleg festményei. Ké­sőbb reprodukciókból rende­zünk kiállítást. Tavasszal az iskolaudvaron a gyerekeknek rajzversenyt hirdetünk. Befogadnák a mozit — Nagytermünket ősztől ta­vaszig az iskola használja. Tornaterem híján ott tartják a testnevelésórákat. Az az épületrész éppúgy belső fel- frissítésre szorulna, mint ahogy a községi mozi is. Az az ötletem támadt, mi lenne, ha a mozit áthelyeznék a mű­velődési házba? Egyúttal elvé­geznék a szükséges tatarozást, s barátságosabb környezet fo­gadná valamennyi rendezvény látogatóit. A klubkönyvtár vezetője sok jó elképzelést, ötletet me­lenget. Céljai a realitásokhoz igazodnak, ezért nem érthetik nagy kudarcok, annál inkább kisebb-nagyobb örömök. Sza­vaiból úgy éreztük: ismeri a siker kulcsát Tamasi Tamás Hajnalra hívják a báliért Készülőben a kolbász, a sonka Fiú az apjától tanulta Ilyenkor, téltájban a falusi Iházak udvarén, nemegyszer még hajnal előtt, különleges eseménynek lehet tanúja az érdeklődő. A sötétben marcona férfiak gyülekeznek, edény­csörömpölés, késfenés hallat­szik, szíverősitő illata bizser- geti az álmos szervezetet. Az így felvértezett bátor csapat az épület melletti kis házikó felé veszi az útját, s röpke pillanat után égbekiáltó siví- tás veri fel a lassan ébredező település csöndjét. Egy ereje teljében lévő sertés búcsúzik a földi léttől. A tett diadalát ünneplők közt szerényen ott áll a nap hőse. a sors keze a böllér. * Csak egy mozdulat A malacok pályája viszony­lag egyszerű. A kényelmes élet végén ott a disznótor, s Illatozó jácintfürtök rosi tanács és a járási hiva­tal művelődésügyi osztályá­val együtt. ______ Bé rleti hangverseny Ifjúsági bérleti hangverseny lesz a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ emeleti ter­mében február 19-én délután 16 órai kezdettel. A hang­versenyen fellép Dagmar Wan­ke — Szendrey szólóénekes, hegedűn Fenyő Klára, zongo­rán Némethy Attila játszik. A ceglédi Városgazdálkodási Vállalat kertészetének üveg­házaiban szépen fejlődnek, virágfürtöt nevelnek a cserepes nö­vények. A Karolinákat, Júliákat, Zsuzsannákat szép jácintok­kal köszönthetik, akik betérnek a vállalat virágüzletébe. A képen Török Tmásné és Szűcs Ferencné gondozza a virágokat. Apáti-Tóth Sándor felvétele addig eléggé egyenes út. Ah­hoz azonban, hogy őkéiméből finom hurka, kolbász, húsvé­ti sonka legyen, előbb valaki­nek közbe kell lépnie. Vajon, ki oly bátor, hogy Ilyen ko­moly foglalkozásra adja a fe­jét? Hogy is néz ki egy böllér valójában? Beszélgető partnerem, az abonyi Retkes Ferenc, foglal­kozását tekintve az építőipar­ban dolgozik. Az előzetes el­képzeléseket jócskán megha­zudtoló külsővel rendelkezik. Középtermetű, ősz hajú, mo­solygós tekintetű, egyszerű ember. Nehéz elhinni róla, hogy már több mint ezer ma­lacot segített a kolbásszá vá­láshoz. — Nem szánja a kés aló ke­rülő jószágot? — Bármilyen különös, de én szeretem a malacokat. Magam is tartok mindig egyet-kettőt, jól bánok velük, értek hozzá. Apám hentesmester volt, tő­le tanultam meg az állatok szeretetét, gondozását, hasz­nosítását, a disznóölés minden fortélyát- Gyakran hallom a hosszú sivítást, ilyenkor ösz- szeszorul a szívem, mert bi­zonyára kontár kéz kínozza a szegény állatot. Ennek is, mint mindennek a világon, megvan a megfelelő módszere.- Türelem és biztos kéz: ez a lényeg. Akkor a disznó sem szenved. Az pedig, hogy táp­lálék legyen ízletes húséból? Az a rendeltetése, mióta a világ világ. Ha a böllér ügyetlen — Gyakran hívják erre a kora hajnali munkára? — Hívni hívnak, de mivel ez nem a szakmám, így csak az ismerősökhöz, rokonokhoz járok el. Nem is a honorá­lásért, a kóstolóért, hanem in­kább magáért az egész ese­ményért. Van ennek egy egé­szen sajátos hangulata. Szin­te ünnep az emberek számá­ra. Készül az egész család, hazajönnek a messze szakadt gyerekeit, mindenkiben tahyá! ver a készülődés izgalma. A mit sem sejtő disznó més kinn alszik, de már elkészült minden. Aztán, amikor meg­történt az eset, jön az álmo­dás, az első finom falat, a munka, végül a toros vacsora. Ezek mind olyan dolgok, amiket nem lehet elmondani elég hangulatosan. Inkább át­élni érdemes. Az első jószágot 1942. telén vágtam. 17 évesen láttam ne­ki, apáim meg figyelte, mit csinálok. Sikerült és azóta is mindig rendiben van minden. Tőlem még egy malac sem szaladt el! Mert van olyan is, hogy izgulnak a háziak, ügyet­len a böllér, aztán a fél falu kergeti a kertek alatt a va­csoráinak valót. Mondom tü­relmesen, biztos kézzel kell dolgozni, ez a lényeg Kérik, hívják — És mit szól a család eh­hez a mesterséghez? — Feleségem megszokta, tudja, hogy elvégre minden embernek van valami boga­ra. Fiaim szintén. Egyiküket magam tanítottam meg, ho­gyan kell csinálni. Így aztán neki is van szombatonként hajnali programja. Lassan nyugdíjba megyeik, így a ro­konoknak még többet segíthe­tek. Azok is sokasodnak, nö­vekszik a családlétszám, kell a jó falat. Két hete például a sógorom négymázsás disznója volt soron. Mikor már feküdt. akikor ért a derekamig. Bár. az enyé­mek is mindig három mázsa körüli súlyúak. Furán hangzik, de a bohémek szeretnie kell a jószágot, érteni hozzá élté- ben-holtában _ Csak így lehet jól csinálni. Úgy érzem, ne­kem ez sikerül. Hiszen, ha nem így volna, nem kopogtat­nának a portám kapuján, nem hívnának: „jöjjön már. segít­sen Retkes bá+vám. mev kéne tartani azt a disznótort!” Cs. B. FELHÍVÁS ! A ceglédi Tüdőgondozó Intézet Lakossávszürő Állomása új rönt­genkészüléket kapott. Felszerelése miatt 19R1. február 5-től a tüdő­szűrő vizsgálatok előreláthatólag hétig szüneteinek. A szűrővizs­gálatok megindulásáról e helyen és a Tüdőgondozó Intézet kapuján értesítést közlünk. ISSN 0118-2600 fCeelÄdl Hírlap) V 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom