Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

1981. FEBRUAR 15., VASÄRNAP av 5 Agrártörténelem a határban Sokba kerül a végrehajtás — papíron marad a rendelei ? A rendelet nyomán lett védett az ócsai pincesor is. (A Mezőgazdasági Múzeum képanyagából.) Újak és javítottak Sínre kerülő vagonok Idén sem maradnak el Drámai percek A gyár előtti autóparkoló­ban egy tucatnyi ember arcán izgalom és türelmetlenség tük­röződik. Az a művezető, aki­nek kerekek nélküli kocsija néhány téglán hever, fojtott hangon szól át a szomszéd kocsinál toporgó férfiúhoz. «X Magának meg a lámpái hiányoznak, főosztályvezető kartárs? Néma bólintás a válasz. — Visszapillantó-tükrök nél­kül nem mehetek egy tapod­tat se! — jelenti ki ellentmon­dást nem tűrő hangon egy diszpécser. Nem vitáznak vele, a főút felé irányul vigyázó tekinte­tük. Miféle újkori martalóc garáz­dálkodott itt? Hogy volt lel­ke mozdulatlanságra kárhoztat­ni ennyi jó karban levő jár­művet? Ilyen kérdések formálódnak bennem, s már én is a főút felé tekingetek türelmetlenül. Hadd jöjjön végre a rendőr­ség, hadd induljon a hajsza a tolvaj után! Aki így szerez ke­reket, lámpát, kipufogódobot, arra sújtson le a törvény igazságosztó pörölye! — Jön! Végre! A diszpécser sztentori hang­ja törte meg a csendet. Egy személygépkocsi közele­dik, kiszáll egy civilruhás, mo­solygó férfi. — Sikerült, gyerekek! — rik­kantja. A feszülten várakozó embe­rek gyerekes öröme érthetet­len számomra. Egyszerre ug­ranak az érkező kocsihoz. A főosztályvezető Vossz lámpákat hoz, a művezető kopott kere­keket gurít. Emelik már a most érkezett kocsit, és szere­lik le a fontos alkatrészeket, hogy azok visszaadják a he­lyet a régi, kopott alkatré­szeknek. Fél óra sem telik belé, s minden kocsi elindul. Az is, amelyet olyan nehezen vár­tak. Kerekein a futó mintáza­tának nyoma is alig látszik; kipuffogódobja lyukas; reflek­tora homályos; visszapilantójá- nak foncsorozása sérült. De a vezetőjének a zsebében — kollégáinak jóvoltából — ott lapul a ma érvényesített mű­szaki engedély! Ennek birto­kában pedig büszkén vezethet, egészen az első közúti ellen­őrzésig! Cseri Sándor Együttműködési szerződés Nagy táskát cipel a kisgye­rek. Idős asszony néz utána szánakozva: — Szegénykém... Tönkrete­szik. Mire való ez a túlterhe­lés? — ismétli a gyakran hal­lott, divatossá lett mondatot. A vecsési új OTP-lakótelep átadása nemcsak a gondok so­rának megoldódását, hanem más problémák előtérbe kerü­lését is magával hozza. Túlhaladta az idő Várszegi György, a nagy­községi tanács elnöke: — A Petőfi téri iskolába, amely jelenleg három külön­álló épületben működik, 1978- ban 480 kisdiák járt. Ebben az oktatási intézményben tanul­nak majd az OTP-lakótelepen élő szülők gyermekei is. A lét­szám azonban már az idén hatszáznyolcvannyolc, jövőre nyolcszáztizenketten, az 1983— 84-es tanévben pedig már egy- ezerszáztizenhárman szeret­nének itt tanulni. A Petőfi téri iskola egyik négyemeletes egysége valami­kor zárda volt. Az idő nem­csak ezt az intézményformát törölte el, hanem alaposan megviselte az ódon falakat, a tetőszerkezetet is. A téren levő hattantermes épületben a kö­rülmények már egy évtizeddel ezelőtt is elavultak voltak. Nekiláttak mégis... Több olyan szükségmegoldást kellett alkalmazni az oktatás minél zavartalanabbá tétele — Ki gondolta, hogy ekkora gondot veszünk a nyakunk­ba? — mondja Glázer László, a nagybörzsönyi tanács elnöke. Itt van ez a présház és pince­sor. Műemlékjellegű, meg vá­rosképi értékű. Meg kellene óvnunk a jövőnek. De hogyan? Magánkézben vannak, felújí­tásuk egyenként 30—40 ezer forintba is belekerülne. Nem kötelezhetjük a tulajdonosokat erre a kiadásra. Legfeljebb egy tanácsi rendelet segít, de ennek megalkotása viszont el­tarthat egy évig is (?) Már ké­szült egy felmérés, amely a je­lenlegi állapotot rögzíti, az általános rendezési tervet 1983-ra várjuk. Am, ha min­den össre is jön, honnan ve­szünk pénzt a felújításhoz? Volt aki eltitkolta Gond, gond es harmadszor is gond. Ügy tűnik, ez a leg­jellemzőbb erre, ami az 1977- ben megszületett rendelet nyo- | mában járó toliforgatót az t ügyben érdekelteknél fogadja. Pedig a jószándék, amely minden nemes cél érdekében munkál, ezúttal sem hiányzik. érdekében, amelyek hosszú tá­von nem tarthatók. — Vecsésen az ötéves ter­vek között nem szerepelt új iskola építése ezen a területen — mondja Madari Gyula, a járási hivatal műszaki osztá­lyának vezetője. — Egy helyi szakemberekből álló 12 tagú társadalmi tervező kollektíva mégis munkához látott, s el­jutottak a beruházásig, a programterv elkészítéséig. A továbbiakat már a Szövtervre bíztuk. Az összesen 46 millió forint értékű beruházás a 16 tanter­mes iskola építésének generál- kivitelezője a Monori Építők Ipari Szövetkezet lesz. Egy szárny elkészül — Ebben az évben 25 millió forint értékű munkát kell be­fejezni, s át kell adnunk az oktatási szárnyat — mondja Geller Nándor, a szövetkezet elnöke. — Az alapozás tulaj­donképpen kész, a felvonulási épületeket állítjuk most föl. Az építkezés során a gyorsan szerelhető, viszonylag olcsó, korszerű Univáz vasbeton szerkezeteket alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy a pillérszer­kezet előre gyártott elemekből állítható össze egy hatalmas daru segítségével, a kötés he­gesztéssel és betonozással tör­ténik. Ezután következik az épület tulajdonképpeni felöl­töztetése, amely már a hagyo­mányos eszközöket és mód­szereket igényli. ígérjük: raj­tunk nem fog múlni, hogy az iskola határidőre elkészüljön. Vereszki János A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter s a kulturális miniszter 43/1977. számú együttes rende­letében az agrártörténeti emlé­kek fokozottabb védelméről in­tézkedik. A szakemberek úgy mondják, már a rendelet is a huszonnegyedik órában szüle­tett. Előtte pótolhatatlan érté­kek mentek veszendőbe; olyan épületek, gépek, szerszámok, Jellegzetes ültetvények, tájré­szek, vagy csupán dokumentu­mok, amelyek mezőgazdasá­gunk fejlődésének egy-egy ál­lomásáról tudósíthatták volna a jövő nemzedéket. Erről győz meg dr. Pintér János főosztályvezető is, a Mezőgazdasági Múzeumban. A rendelet végrehajtásának irá­nyítója ugyanis ez az intéz­mény. A közelmúltban kiállí­táson mutatták be eddigi ténykedésük eredményét. Az ország térképéin szép számmal sorakoznak az agrár történeti értékeket takaró jelek. — Húszasával jöttek na­ponta a bejelentések. Jó&zán- dékkal reagáltak a tsz-ek, a gazdaságok, a tanácsok, még a magánszemélyek is. Mi is nagy lelkesedéssel láttunk munkához, hiszen nagyon-nagy lemaradást kellene befejezni. Itt egy vízimalom, ott egy magtár, emitt pincesor, gép­műhely, présház vagy lakó­épület vár jogos védelemre. Javaslatunk nyomán ezeket felújítják, hasznosítják, mú­zeumnak, táj háznak, emlék­szobának vagy idegenforgal­mi célra. A kiállításom, amely hama­rosan vándorútra indul az országban — Pest megyében is —, a legszebb építészeti emlékeket tárták a nagyközön­ség elé, köztük a ráckevei ha- jómalom, az ócsai pincesor képe. — Pest megyéből 32 telepü­lésről 65 bejelentés érkezett — mondja a főosztályvezető. A nagyibörzsönyi vízimalom, ugyanitt pincesor, mészégető kemencék, kastélyok, magtá­rak, szeszfőzdék szerepelnek a listán. Egy biztos, a tulajdo­nosok nincsenek könnyű hely­zetben. Egy-egy felújításnak csak a terve több százezer fo­rint is lehet. Ezt egyedül, se­gítség nélkül, aligha tudják megoldani. így aztán nem csoda, ha akadtak olyanok is, szerencsé­re kevesen, akik inkább el­titkolták a birokukban lévő emlékeket, hisz a megtermelt forintokra másutt is nagy szükség van. Ismét él a vízimalom Nincs tehát kiút? Az anya­giak hiányán szükségképpen megbukik a vállalkozás, a ren­delet végrehajtása? Kik segít­hetnek pénzzel, támogatással az agrártörtóneti értékek meg­óvásában ? Dr. Pál István, a MÉM szakoktatási és kutatási fő­osztályvezetője : — Óriási lépéshátrányban vagyunk, a jelenlegi helyzet­ben csak a társadalmi össze­fogás lehet a megoldás. Németi Lászlóné, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség Pest megyei referense: — Esetenként, ahol tudunk, segítséget adunk, anyagit is, de a rendelkezésünkre álló összeg nagyon kevés, sokkal több védelemre érdemes em­lék van, mint amennyit tény­leg meg tudunk menteni az utókornak. Éppen ezért nem lehetünk válogatósak, örülünk, ha bárki, bármi módon támo­gatja ezt az ügyet.. Például úgy, miként a nagy­börzsönyi vízimalom esetében. Boros András, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igaz­gatója is az összefogást emlí­ti a történet kezdetén: — Mintegy két millió fo­rintot adtunk a malom re­konstrukciójára. A Dunaka­nyar Intéző Bizottság és a műemlék felügyelőség anyagi támogatása nélkül nem boldo­gultunk volna. Mit mondjak, lett volna más helye a pénz­nek. de a malom a maga ne­mében ipartörténeti emlék, a legősibb technológia képvise­lője, a jövő nemzedék számá­ra mindenképpen meg kellett mentenünk. Csak a múlt is­meretében tudjuk igazán, élni a jelent, s megtervezni a jövőt. Elegendő-e a jó szándék? A véleménnyel egyet kell érteni, a jósizándékkal, a ne­mes céllal született rendelet jogossága nem lehet vitás. Leg­feljebb a végrehajtásban mu­tatkozó kérdőjelek és feltételes módok száma több a kelleté­nél. Ügy érzem azonban, mégis nagyobb támogatást igényel­nének azok a kis községek, kis tsz-ek, amelyek saját ere­jükből nem tudják előterem­teni egy-egy rekonstrukció költségét. Szervezettebb, kö­rültekintőbb segítséget mind­azok, akik érdekeltek a ren­delet végrehajtásában, az or­szágos fontosságú, mert kérdés van-e elég erő a társadalmi összefogásban, s képes lesz-e csak a jószándék átmenteni a jövőnek a múlt emlékeit? Gáspár Mária Szűkszavú, apróbetűs újság­hír: az IBUSZ ínyenctúrát in­dít Pest megye községeibe. A félnapos kirándulás részvételi díja 120—140 forint, attól füg­gően, hogy a fővároshoz mi­lyen közéd van a disznótoros vacsora színhelye. Vajon mi készteti az IBUSZT-t egy-egy túna megszervezésére? Való­ban ennyire szeretjük a ha­sunkat, hogy a disznótoros kóstoló reményében hosszú kilométereket buszozzunk? Ki­fizetődő lehet-e a vendéglátó étteremnek — a viszonylag olcsó — csoportos étkeztetés? Ezek a kérdések motiválták döntésemet: nyomába eredek az ínyenctúra utasait szállító autóbusznak és meglesem az újfajta idegenforgalmi akció mozzanatait;. ★ * Az ötletről rövidesen ki­derül, nem is olyan nagyon új. A József nádor téren gyü­lekezők többsége tisztában van a délutáni, esti program for­gatókönyvével és — az alka­lomnak megfelelően — vidám hangulatban — várja a be­szállás pitanatát. Az első ál­lomás: Zsámbék, lámpamú­zeum. A körülbelül ötven percig tartó utazás pillanatnyi réve- dezést sem enged az utasok­nak. Dr. Sziky Lászlóné túra­vezető akár egy hangos törté­nelemkönyv, feltárja a rég­múlt századok nevezetes ese­ményeit, az ország, a vidék jelenlegi arculatának kialaku­lásáról szóló tényeket, legen­dákat. A József nádor téren a nádor élete elevenedik meg, Zsámbékhoz közeledve IV. Béla korának Magyarországa kel életre. A zsámbéki temp­lom kövei nyolc évszázad tör­ténelmi viharainak tanúi — s a túravezető szavai még a történelemmel szemben leg- ellenállóbb utasokban is ér­deklődést keltenek. — ínyenc falatokra készül­nek vendégeink — és észre­vétlenül spékeljük meg vacso­rájukat történelemmel, isme­retanyaggal. A kulináris örö­A MÁV dunakeszi jármű­javítójában az év első hó­napjának mérlege kedvezően alakult. Bár az esztendő ezer- hétszázhetven munkáskézre tervezett feladatainak megol­dásához mindössze ezerhét- száztízen kezdtek hozzá, a ja­nuári eredmények azt mutat­ják, hogy nagyobb hatékony­sággal, termelékenyebb mun­kával nemcsak teljesíteni, ha­nem tetézni le lehet a tervet. Ahogy Gyepessy István, a járműjavító főmérnöke el­mondta: lelassult a munkaerő­mozgás. Valószínűleg tovább javítja a helyzetet a központi — MÁV-on belüli — több mint 4 százalékos általános bérfej­lesztés és a maguk nevelte ipari tanulók munkába állása. Szükség is lesz a munkás­Egy ötlet beválik Visszatérő vendégek Mindenki jól jár möket kulturális élményekkel is szeretnénk feldúsítani — s ha ez sikerül, elérte célját az IBUSZ kezdeményezése. Eze­ket a túrákat tulajdonképpen az IBUSZ a TIT-tel karöltve indítja — magam is és többi túravezető társaim is a TIT alkailmazottaá vagyunk — foglalja össze a kirándulás lé­nyegét dr. Sziky Lászlóné. ★ A túra végcéljánál, a töki Patkócsárda asztalainál fag­gatjuk a résztvevőket — ki milyen elképzelésekkel, elvá­rásokkal indult el otthonról. Az Idősebbekből álló asztal- társaságban három, szemmel láthatóan összetartozó asszony ízlelgeti a májas hurkát. — Néhány évvel ezelőtt munkahelyünk, az Állami Pénzverde szervezésében vet­tünk részt hasonló kirándulá­son. Akkor az nagyon jól si­került, ezért határoztuk el, mi hárman önállósítjuk magun­kat és megismételjük. Így ke­rültünk ide. — Ez itt egy régi, baráti társaság a Ganz-MÁVAG-bó! — mutat az asztalnál ülőkre Jenővári Hubert. — Gyakran járunk együtt kirándulni, szó­rakozni — gondoltuk, itt az alkalom a kettő összevonásá­ra: szórakozunk, akad látni­való és már biztosan nem ha­lunk szomjan — mutat a teli boroskancsóra. Ha a vélemé­nyünkre kíváncsi: jövünk máskor is. Egy középkorú házaspár visszatérő vendége az ínyenc- túráknak. — Télen ilyenekre járunk, nyárunk, vagy amikor már jobb az idő. jöhetnek a sza­badtéri, gyalogos programok — mondja az asszony. kezekre, az idén 60 új vasúti kocsit készítenek a belföldi forgalom lebonyolítására, s 180 személykocsi és 40 posta­vagon nagyjavítását ütemez­ték be az első félévre. Mind­emellett 1100 vasúti kocsi fő­vizsgajavítását tervezik. Most tárgyalnak arról is, hogy a börzsönyi kisvasút há­rom, tavaly Dunakeszin gyár­tott kiskocsiját újabbak kö­vetik-e, s ha igen, ezek gyár­tása, hogyan illeszkedik ter­melési tervükbe. Egyetlen befejezett hónap még kevés, az egész év tervét átfogó értékelésre, de a jelek arra mutatnak, hogy az idei eredmények sem maradnak majd el a tavaly, több mint 102 százalékos termelési terv­teljesítéstől. — Nem utolsósorban azért, mert viszonylag olcsón és színvonalasan lát miniket ven­dégül, az IBUSZ — toldja meg a feleség magyarázatát kéz­zelfogható érvekkel a férj. önkéntelenül adódik a kér­dés: kifizetődő-e a vendéglá-, toknak a valóban olcsónak számító vacsora? ★ — Kemény Kálmánné, a toki Patkó csárda üzletveze­tője betekintést enged a költ­ségvetésbe is: — Vendégeink megérkezé­sük után egy kupica pálinkát és egy szelet hagymás zsíros kenyeret kapnak a csárda pincéjében. Ez afféle adjon- isten, vagy ha úgy tetszik. szeretettel köszöntjük önöket nálunk — gesztus. Később fent a csárdában következik az igazi vacsora: disznótoros kóstoló — hurka, kolbász, burgonya és személyenként négy deci bor. Az egész vacso­ra kalkulációs ára — a túra összesen 120 forintos költségé­ből — 90 forint. Ennyit fizet­nek a vendégek. Az már ti­toknak számít, hogy a kony­ha tényleges anyagfelhaszná­lása alig néhány fillérrel ke­vesebb a befizetett összegnél Csoportról lévén szó, mi is az általános, vendéailátóipari szo­kásnak megfelelően, 5 száza­lék kedvezményt adunk. Hogy ebből nekünk mi a hasznunk? Részben az: a téli holtszezonban is kihasznált a kapacitásunk, az emberek megismerik és megkedvelik s csárdát és szerencsés esetben a főztünket is. Visszajönnek ★ Estébe hajlik a délután, a vacsorát már lassan el is fe­lejtik a vendégek, de nem na­gyon akaródzik indulni. A ki­rándulással járó négy deci bort további decik követik, s van. aki megismétli a vacsorát is. Ez már a csárda haszna. Egv ötlet megszületett — és bevált. Jó-hangulatú kirándu­láson. kulturáltan töltötte el szabad idejét negyvenhárom ember. Láng Zsuzsa Új iskola Vecsésnek Jelentős esemény színhelye volt tegnap délelőtt az MSZMP Monori Járási Bizottságának tanácskozó- terme. Ott írták alá szocialista együttműködési szer­ződésüket a leendő 16 tantermes vecsési 3. számú — Petőfi téri — iskola előkészítésében, tervezésében, épí­tésében résztvevő vállalatok, intézmények, politikai, társadalmi, tanácsi és tömegszervezetek képviselői. A monori járásban az elmúlt tervidőszakban meg­valósult ötszázmillió forint értékű állami beruházás­ból háromszázmilliónyi érték megteremtését szoci­alista együttműködési szerződések garantálták. A tegnapi találkozó egyébként a járás idei beru­házási programja indításának is tekinthető. Hamaro­san sor kerül a Sf ezer négyzetméter alapterületű mo­nori áruház építésére vonatkozó szocialista szerződés i*^ jg A szombaton hivatalossá vált okmányon egyéb­ként összesen 34 aláírás garantálja, hogy december 31-re elkészül a vecsési új iskola oktatási szárnya. I Itt rejtőzik a lőerő... 222. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az autószerelő­tanulók szaktantermi foglalkozásokon ismerkednek meg • motorok működésével. Király Krisztina felvétele Buda vidéki inyenctúra Ismeretszerzéssel fűszerezve % i

Next

/
Oldalképek
Tartalom