Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

Az MSZMP XII. kongresszusa megerősítette a gazdaságpolitikának a megnehezült gazdasági helyzethez való igazítását. A népgazdaság VI. ötéves terve kijelöli e munka fő irányait és feladatait. Pest megye ipari és mezőgazdasági fejlesztési koncepciója az V. ötéves terv során elért eredményekre építve, a megye adottságainak figyelembeFÉL ÉVTIZED KÖZÖS FELADATAI

A VI. ÖTÉVES TERV IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA PEST MEGYÉBEN

vételével azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, amelyek a népgazdaság VI. ötéves tervének végrehajtását szolgálják.

I AZ ELÉRT EREDMÉNYEK I. BIZTOS ALAPOT JELENTENEK

A VI. ötéves terv fő követelménye, hogy javuljon a termelés hatékonysága, a népgazdaság egyensúlya, s megőrizzük az életszínvonal stabilitását és javuljanak az élet- körülmények. Ezek a követelmények minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődéssel, a gazdálkodás hatékonyságának javításával, a versenyképesség növelésével teljesíthetők.

Pest megyében a VI. ötéves terv céljainak megalapozását segíti, hogy:

— az V. ötéves terv során az iparban és a mezőgazdaságban jelentős beruházások voltak;

— a fejlesztések döntő többsége a termékszerkezet korszerűsítését, a konvertálható árualap növelését szolgálja;

— az ipari, mezőgazdasági üzemek gazdasági stabilitása a tervidőszakban tovább erősödött. A vállalatok, szövetkezetek többsége gazdaságilag akcióképes;

— a megyében a gazdasági vezetés kezdeményezőkészsége tovább fejlődött, javult a vezetők előrelátása, a vezetési munka színvonala.

A gazdasági munkával szemben fokozott követelményt támaszt, hogy:

— a termelési feladatokat a munkaerő csökkenésével kell megoldani. A fejlesztési források is szűkösek lesznek, különösen a feldolgozó iparban érezteti ez a hatását. A tervidőszak első felében lényegében csak a külkereskedelmi egyensúlyt javító vállalkozásnak van esélye hitelre;

— új feladatok jelentkeznek a szolgáltatások fejlesztésében, az építőiparban a rekonstrukciós és felújítási munkák arányának növekedésével;

— a termelés versenyképességének javítása érdekében gyorsítani kell a termékszerkezet korszerűsítését, különösen a gépipar egyes ágazataiban;

— a mezőgazdasági termelés növelésével összhangban gyorsabb ütemben szükséges fejleszteni az élelmiszeripari kapacitásokat;

— fordulatot kell elérni a termőfölddel való gazdálkodásban. A VI. ötéves tervidőszakban a termőföld területe, állapota, jelenlegi hasznosítása egyre inkább az élelmiszer- termelés korlátozó tényezőjévé válhat Pest megyében;

— a gazdaság minden ágában mérsékelni kell a termelés anyag- és energiaigényét.

A VI. ötéves terv szigorú követelményeket, feszes feladatokat tartalmaz, ugyanakkor megvannak a feltételek a gazdaság további fejlődésére.

H

ÁZ IPARI TERMELÉS . NÖVELÉSÉNEK FELTÉTELEI

Az ipari termelésnek a VI. ötéves tervidőszakban fokozottabb mértékben kell szolgálnia a népgazdaság egyensúlyjavítását. A termelés a ha- tétconyság fokozásával, a gazdaságos export növelésével emelkedjen. A vállalati termelésszervezésben, a gazdálkodásban, a termelési szerkezet fejlesztésébep az eddigieknél is rugalmasabban kell igazodni a piaci lehetőségekhez, követelményekhez.

A körülmények megkövetelik a rendelkezésre álló eszközök hatékony, tervszerű felhasználását. * A vállalatok alaposabb előkészítő munkájára, szervezettebb végrehajtásra van szükség. Növekszik a termelő vállalatok egymás közötti és a kereskedelmi vállalatokkal, kutató-fejlesztő intézetekkel való összefogásának jelentősége. A közös anyagi érdekeltségen alapuló együttműködések segítsék elő a tudományos eredmények gyorsabb ütemű hasznosítását.

A szűkebb vállalati források miatt fokozódik a hitelek szerepe a fejlesztések finanszírozásában. A hitelezésben az export bővítését, az energia takarékosabb felhasználását, az importkiváltást szolgáló akciók kapnak elsőbbséget.

A termelésre jelentős hatású fejlesztés lesz a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakküzem építése. Több vállalatnál indul megfelelően előkészített fejlesztés, amihez a pénzügyi feltételek biztosítottak. Az üzemek egy részénél a kialakított fejlesztések forrásai még nem teljes körűen rendezettek. Meg kell teremteni a feltételeket a Csepel Autógyárban a főegységgyártás korszerűsítéséhez, az új autóbuszok gyártására való felkészüléshez. Keresni kell a lehetőséget a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, az energetikai gépek, műszerek, valamint a gépipari alkatrész- és részegységgyártás fejlesztéséhez. Megoldást kell találni a könnyűipari üzemek és szövetkezetek választékot bővítő, minőséget javító kiegészítő fejlesztéséhez.

A gyártás versenyképességét biztosító rekonstrukcióra van szükség a Forté-ban.

Az V. ötéves terv során megvalósított termelésfejlesztés jó alapot ad az export árualap-növeléséhez. Segítséget kell nyújtani a további exportnövelő kezdeményezésekhez, á külföldi források bevonásával megvalósuló közös vállalati beruházásokhoz. A katalitikus krakküzem mellett a DKV más, gyorsan megtérülő kiegészítő fejlesztésekkel is növelni kívánja az export áruk termelését. A Csepel Autógyár új kormánymű gyártásával, a ZF sebességváltók választékának és a sorozatnagyság növelésével, a gépjárműpiac igényeinek rugalmas követésével, az áruszerszámgyártással tervezi bővíteni az exportot. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár a szerelvénygyártás további korszerűsítésével és a keményfémgyártás-fejlesz- téssel a hazai igények teljesebb kielégítése mellett exportnövelést tervez. Az Ipari Műszergyár a motor- gyártás további korszerűsítésével, gépesítésével tervezi növelni az export gazdaságosságát és volumenét. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és a Váci Kötöttárugyár kiegészítő fejlesztésekkel bővíti a kivitelt.

Nagyobb ütemű fejlődésre van szükség az üzefnszervezés terén. A termelési folyamatok összehangolásával hasznosítani kell a termelékenységi tartalékokat és javítani a termelőberendezések kihasználását. Meg kell gyorsítani a korszerű munkaszervezési eljárások bevezetését. A munkaszervezést a munka minőségére és hatékonyságára jobban ösztönző bérezéssel kell egybekapcsolni.

Csökkenteni kell a termelés fajlagos anyag- és energiafelhasználását. Több megyei vállalat gyárt energetikai berendezéseket, műszereket. A Mechanikai Művek, a Pestvidéki Gépgyár és más üzemek növeljék a takarékosabb, vegyestüzelésű tüzelőberendezések gyártását. A PEMÜ és a PEVD1, valamint az építőanyagipari üzemek hőszigetelő nyílászárók, falazó- és burkolóanyagok, segédanyagok előállításával tegyék lehetővé a fűtés energiaigényének csökkentését. Az IMI, az ÉVIG, az Egyesült Izzó és más háztartási gépeket, készülékeiket, fényforrásokat gyártó vállalat, szövetkezet a konstrukciók korszerűsítésével csökkentse a háztartások vil- lamosenergia-igényét. A Ganz Áram- mérőgyár a hazai fogyasztásmérőigény kielégítésével, a kapcsolóórák gyártásának fejlesztésével, energiamérő és szabályozó rendszerek fejlesztésével segítse a további energiamegtakarítást.

Fokozott törődésre és aktivitásra van szükség a^hulladékok, mellék- termékek hasznosításában. Az ipari szövetkezetek, tsz-melléküzemágak ilyen irányú fejlesztési elképzeléseit segíteni, támogatni kell. A megyében megvalósult kezdeményezések eddig is jelentős többletexportot, vagy importmegtakarítást eredményeztek.

Az építőanyag-iparban a technológia fejlesztése és a termékszerkezet korszerűsítése az energiatakarékos anyagok mennyiségi növelésére, minőségének javítására, a választék bővítésére irányuljon. Segíteni kell a magánerős lakásépítés anyagellátását. A DCM termelőberendezéseinek nagy része elhasználódott. A környezetszennyezés igényli, a cement iránti keresletcsökkenés indokolja, hogy a gyár teljes rekonstrukciója a tervidőszakban induljon meg. Keresni kell a pénzügyi feltételek megteremtésének lehetőségét.

A termelés ágazatonként és vállalatonként differenciáltan nő. Gyors ütemben emelkedik a vegyipari termelés értéke, folyamatosan bővül az ágazat kivitele. A gépipar termelése évente várhatóan 3—4 százalékkal bővül. Ezen belül az egyes vállalatok között jelentős különbségek alakulnak. A könnyűipari és az építőanyag-ipari termelés mennyiségének visszafogottabb, minőségének és választékának, exportképességének nagyobb ütemű fejlődése várh- Az ipari termelés fokozásával, a fogyasztási cikkek gyártásának és exportjának növelésével a tanácsi és szövetkezeti ipar dinamikusain fejlődik.

Pest megyében a VI. ötéves terv során az építési feladatok az V. ötéves tervhez hasonló volumenben jelentkeznek. Jelentősen nő az épületfenntartási és -felújítási igény. Ez többletfeladatot jelent az építőszervezeteknek. Ezzel egyidőben lényegesen javítani kell a beruházások ütemességét és minőségét. Növelni kell a megyei építőszervezetek teljesítőképességét, ezen kívül szükség van a megyén kívüli kapacitások bevonására is.

Az építőipar teljesítőképességét elsősorban a szak-szerelőipar fejlesztésével, az előkészítés és a munkaszervezés javításával kell növelni. Fő követelmény a munkafegyelem javítása, a munkaidőalap jobb kihasználása. Ezt a teljesítménykövetelményeken alapuló és minőségi bérezéssel is elő kell segíteni.

Az építőipari kapacitás fejlesztésének kulcskérdése az építőipari szervezetek gazdasági stabilitásának javítása. A vállalatok törekedjenek a gazdaságosabb építési szerkezetek felhasználására, az anyag- és energiaköltségek csökkentésére, a termelőberendezések jobb kihasználására, az építési folyamatok összehangolásának javítására. Tovább kell javítani a beruházó, tervező, kivitelező szervezetek együttműködését. Erősíteni kell a szerződéses fegyelmet. A feladatok végrehajtását a Pest megyei Építő Szervezetek Gazdasági Társasága koordináló tevékenységével segítse elő.

A vállalatok, ipari szövetkezetek, áfészek és a mezőgazdasági szövetkezetek vállaljanak fokozott szerepet a szolgáltatások fejlesztésében. A szolgáltatások teljesítményértékének növekedése érje el a 70—80 százalékot. Kiemelten kell fejleszteni az építőipari javító-karbantartást, szállítást, az elektromos háztartási és híradástechnikai cikkek javítását. A szolgáltatóhálózatot úgy célszerű bővíteni, hogy a városokban, járási székhelyeken a vonzáskörzet lakosságának igényeit is figyelembe vegyék. A kisebb településeken a mozgó szolgáltatás különböző formáival, valamint a kisiparosok tevékenységével célszerű az igényeket kielégíteni.

III

PROGRAM A MEZŐGAZDASÁG .HOZAMAINAK EMELÉSÉRE

A megye mezőgazdaságában elért színvonal, a gazdálkodási stabilitás, a kedvező közgazdasági adottság és a jó szakember-ellátottság megalapozza, hogy a mezőgazdasági termelés a VI. ötéves tervben is dinamikusan növekedjen. Nyereségből és amortizációból a mezőgazdasági üzemekben évente csaknem 1,5 milliárd forint saját fejlesztési forrás képződik. Ez jó alapot ad új fejlesztések kezdeményezésére és lehetővé teszi a technológiák folyamatos korszerűsítését.

A feltételek kihasználásával a növénytermesztés hozama 17—19 százalék, az állattenyésztés termelése 13 —15 százalékkal emelkedhet. Az V. ötéves terv során telepített ültetvények termőre fordulásával a szőlő- és gyümölcstermelés 35—40 százalékkal nő. Az áthúzódó termelőberuházások eredményei is a VI. ötéves terv időszakában jelentkeznek. További beruházásokkal, az élelmiszeripari termelés gyors ütemű növelését kell megteremteni, elsősorban az exportárualap növelésére.

A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége, a lakossági szolgáltatás, az építőipar és háttéripari termelés tovább növekszik.

A háztáji és kistermelés integrálásában szerzett tapasztalatok és az új integrációs formákban rejlő lehetőségek kihasználásával a kisüzemi termelés még nagyobb mértékben járuljon hozzá az árualapok bővítéséhez.

Javítani kell a gazdálkodás jövedelmezőségét. A termelés során felhasznált fajlagos anyag- és energia- költségek csökkentése szükséges. Különösen nagy figyelmet fordítsanak a zöldségtermesztésben, a baromfitartásban, a terménytárolásban az energiatakarékos technológiák elterjesztésére. A gépjavító bázisok kialakításával, a szállítások jobb megszervezésével csökkenteni kell a működési költségeket.

A mezőgazdasági termelés fokozásában döntő feladat, a termőterület csökkentésének mérséklése, a föld termőképességének fokozása. Készül a megye termőhelyi adottságainak tudományos értékelése. Szükséges, hogy a térségi komplex meliorációs tervek végrehajtásával a földrendezés és talajjavítás eddigi ütemét megduplázzuk. A termelési szerkezet az eddiginél jobban igazodjon a termőhelyi adottságokhoz. Szervezettebbé kell tenni a földrendezést és az indokolt területcseréket. Minden üzemben tudományos alapokra kell helyezni a tápanyag-visszapótlást. Jobban gazdálkodjunk a szerves trágyával és szélesebb körben célszerű alkalmazni a folyékony műtrágyázást

Az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásában, a korszerű eljárások, a költség- és energiatakarékos technológiák széles körű elterjesztésében vállaljanak kezdeményező szerepet a termelési rendszerek és a bázisgazdaságok. Elő kell segíteni a tudományos intézmények és a termelő üzemek, termelési rendszerek közös érdekeltségen alapuló együttműködésének továbbfejlődését.

A mezőgazdasági termelés gazdaságosságának, az értékesítés biztonságának javítása megköveteli az élelmiszer-feldolgozás növelését. Szükséges az állami élelmiszeripar kapacitásának korszerűsítése és bő- bítése. Különösen fontos új gabona- tárolók építése és szükségessé vált

a ceglédi malom megépítése. A konzerviparban indokolt az aszeptikus gyártás feltételeinek kialakítása, a csomagolástechnika korszerűsítése. Fel kell gyorsítani a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, a hűtőtároló és a mirelit üzemek hálózatának építését A fejlesztéseket döntően a mező- gazdasági üzemek együttműködésével célszerű megvalósítani.

A növénytermesztésben kiemelt feladat a gabonafélék termesztésének fokozása. Arra kell törekedni, hogy a búza és kukorica vetésterülete a lehetőségekhez képest nőjön. Búzából az 5 tonna, kukoricából a 6 tonna hektáronkénti terméshozam stabilizálására kell törekedni. A növekvő állatállomány takarmányszükségletét csökkenő területen, a takarmánytermesztés és -gazdálkodás színvonalának javításával, a rétlegelő hozamainak növelésével, a melléktermékek jobb hasznosításával kell biztosítani.

A kiegyensúlyozott zöldségellátás biztosítása fontos feladat. A termelés és forgalmazás területén szorosabb összhangot, közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítani. Az ültetvényprogram végrehajtásával a VI. ötéves tervben mintegy 2500 ha gyümölcsöt és 1000 ha szőlőt kell telepíteni.

Az állattenyésztés termelésében tovább is gyorsabb ütemű fejlődés indokolt a szarvasmarha- és juhágazatokban. A tejtermelő tehénlétszám mérsékelten nő, a fajlagos tejhozam haladja meg a 4500 litert, az összes tejtermelés 20—25 százalékkal emelkedhet. Jobban ki kell használni a helyi lehetőségeket a húsmarhalétszám növelésére, a marhahústermelés fokozására. Várható, hogy a juhállomány 30—35 százalékkal, a hús- és gyapjútermelés 35—40 százalékkal emelkedik. A sertéslétszám stabilizálására és a fajlagos hústermelés növelésére kell törekedni.. A baromfitartásban elsődleges feladat a jövedelmezőség javítása. A nyúl-, galambhús-terme- lés a kisüzemek integrálásával több mint kétszeresére növekszik. Az üzemek terve szerint a haltermelés 35 —40 százalékot meghaladóan bővül.

Az állami erdőgazdaságokban és a mezőgazdasági üzemekben 8000 ha erdőtelepítést szükséges elvégezni. A fakitermelést mintegy 15 százalékkal kell növelni. Arra kell törekedni, hogy a feldolgozás során az iparifa aránya haladja meg az 50 százalékot. Az erdőgazdaságok és a mezőgazdasági üzemek erősítsék az együttműködést, ebben az állami erdőgazdaságok legyenek kezdeményezőbbek. Javítani szükséges a terület vadeltartó képességét

IV

FOKOZOTT KÖVETKEZETESSÉG, . ÁTGONDOLTSÁG, ÖSSZEFOGÁS

A VI. ötéves terv feladatainak megoldása fokozott következetességet átgondoltságot és racionálitást igényel a gazdaság minden ágában. Szükséges, hogy az irányító és érdekképviseleti szervek munkája adjon nagyobb segítséget a feladatok összehangolásához, az együttműködések kibontakoztatásához. Arra kell törekedni, hogy fejlesztések egyeztetésével a párhuzamos beruházásokat elkerüljük és a létesítmények több célú, több üzem szükségletét kielégítő hasznosítása a gyakorlatban elterjedjen. Az egyeztetésben a megyei tanács, a szövetkezeti szövetségek és a pénzintézetek vállaljanak fokozott szerepet.

A termelő ágazatokban a feladatokat létszámcsökkenés mellett kell megoldani. A szolgáltatások területén, az építőiparban a foglalkoztatás hatékonyságának javítása mellett létszámnövekedés is kívánatos. A jelentkező munkaerő-átcsoporto- sítási igény a tervidőszak elején vállalaton belüli átcsoportosítással és a munkaerőmozgás hagyományos módjaival megoldható. A gazdálkodó szervezetek a VI. ötéves tervre készítsenek munkaerő-gazdálkodási programot. Az ötnapos munkahétre úgy készüljenek fel, hogy az nem járhat teljesítménycsökkenéssel. Az áttérés feltételeit termelékenység javításával kell megteremteni. A megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsa a munkaerő-gazdálkodási programok alapján készüljenek fel a szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások szervezett megoldására, biztosítsák az ötnapos munkahét bevezetésével összefüggő koordinációt.

Az irányítás és a szervezet korszerűsítésével, új vállalkozási formák keresésével segíteni kell a hatékonyabb, gazdaságosabb termelés feltételeinek megteremtését. A belső vállalati szervezetben a gyáregységek, telephelyek kezdeményező készségének javítása érdekében célszerű fokozni önállóságukat, felelősségüket, erősíteni a kollektíva érdekeltségét. A szervezeti formák konkrét gazdasági feladatokhoz igazodjanak. A megyei pártbizottság külön figyelemmel kíséri a közös beruházások, a jelentősebb vállalati kooperációk, a külkereskedelmi társulások, tudományos termelési együttműködések munkáját, fejlődését

Az előttünk álló nagy feladatok megoldása csak összefogással, a dolgozó kollektívák kezdeményező készségének erősítésével biztosítható. A cselekvési egységek folyamatos biztosítása igényli, hogy a vállalati, szövetkezeti terveket a dolgozók aktív részvételével alakítsák ki. A szocialista munkaverseny segítse a kollektívák által meghatározott feladatok végrehajtását. A vállalások az alapvető céljaink eléréséhez nyújtsanak segítséget.

A pártszervezetek, tömegszervezetek és társadalmi szervek, valamint a megyei sajtó agitációs munkájukban azt törekedjenek megértetni, hogy előrehaladásunk a termelés hatékonyságának javulásától függ, és a dolgozókat szolgálja. Ehhez a szabályozás csak a kereteket biztosítja. Az üzemi vezetőik, dolgozók közös feladata és felelőssége, hogy ésszerűbb gazdálkodással, szervezettebb és fegyelmezettebb munkával érjék el a kitűzött célokat.

k