Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1981. FEBRUAR 13., PÉNTEK : »> i Összefogás, Rákosvölgye Növelni tudták a nyereségüket Járásunkban ma folytatód­nak a mezőgazdasági termelő­szövetkezeteit zárszámadó köz­gyűlései. Akárcsak tegnap Ik- ladon, ma Galgamácsán vet­nek utoljára számot munká­jukkal a volt összefogás tag­jai, hiszen, mint ismeretes, a két gazdaság nemrég egyesült, s januártól kezdve már hat község határában gazdálkod­nak. Az új termelőszövetkezet­nek, amely a Galga-parti ösz- szefogás nevet viseli, megdup­lázódott a földterülete, kiter­jedése megközelíti a 6 ezer 700 hektárt. A legnagyobb része szántó, 4 ezer 700 hek­tár, a többin szőlő és gyümölcs terem. A fennmaradó terület erdő, rét és legelő. A galgamácsai és az ikladi gazdaság az egyesülést meg­előzően is több területen mű­ködött együtt, így vonva össze az erőket a nagyobb feladatok megoldására. Közösen vásá­roltak például szárítógépet, s a nagyobb tehenészeti telepet is együtt tervezték. A múlt évi nehéz őszi betakarításban is kölcsönös volt a segítség. Sikeres melléküzem A mostani zárszámadó köz­gyűléseken azonban még a külön-külön 'elért eredménye­ket értékelik a gazdaság dol­gozói, vezetői. Galgamácsán például azt állapíthatják meg, hogy a gazdaság fennállása óra a legnagyobb eredményt érték el. Rekordtermést taka­ríthattak be a 140 hektáron termesztett borsóból és sokkal jobban fizetett a búza is, mint a korábbi esztendőkben. Növe­kedett az állattenyésztésből származó bevétel is. Az alaptevékenység mellett a melléküzemek is sikeresen járultak hozzá a termelőszö­vetkezet bevételeinek gyarapí­tásához, s így természetesen a mezőgazdasági ágaz'atok fej­lesztéséhez, hiszen az ipari üzemekben és a szolgáltatás­ban képződő nyereséget is erre fordítják. Az őszön gondos és szaksze­rű munkával jól megalapoz­ták az idei termést, amely már az egyesült nagyobb gaz­daság eredményeit jelenti. Kimagasló átlag Jól sikerült az alapozás s nem kevésbé a tavalyi eszten­dő a járás egy másik ter­melőszövetkezetében, a péceli Rákosvölgyében is, ahol szin­tén ma tartják a zárszámadó közgyűlést. Büszke lehet a tagság: annak ellenére, hogy tavaly év elején attól féltek, hogy a megnehezült közgazda- sági körülmények között ne­héz lesz tartani a megszokott fejlődési ütemet, teljesítmé­nyük tovább javult. Ezt bizo­nyítja az is, hogy növelni tud­ták nyereségüket: a tavalyi 94 millióra rátettek még tizenné­gyet. Ehhez a meglevő szakérte­lem mellett az is kellett, hogy javítsák a gazdaságosságot, a kiegészítő tevékenységek jöve­delmezőségét, hogy differen­ciálják a bérezést. A szövetkezet valamennyi ágazata teljesítette tervét, de külön is érdemes kiemelni a szántóföldi növénytermesztő üzemág péceli üzemegységét, ahol Földvári Sándor vezeté­sével a gyenge adottságú föl­deken is kimagasló termésát­lagokat értek el, a többi között búzából is. Hagyományosan sikeres ágazatuk a háztáji, amelyben tavaly is előbbre léptek. Ed­dig elsősorban a sertéstenyész­tésre összpontosítottak, 1979­ben 18 ezer, tavaly már 21 ezer sertést adott ez az ágázat a nagyüzemileg tenyésztett 11 ezer hízó mellé. Olcsóbban Mi a siker titka? A kölcsö­nös érdekeltség. A háztáji ser­téstenyésztés megéri a szö­vetkezetnek és a vállalkozók­nak is, akik között sok a nyug­díjas, s amibe besegítenek a családtagok is. Csak kevesen foglalkoznak háztáji sertéste­nyésztéssel hivatásosan, ezért is meg kell becsülni a mun­kát, amely különben elveszne a népgazdaság számára. Akár­csak az' a sok élelmiszerhuiia- dék, maradék, amit a gazdak feletetnek az állatokkal. Dupla tehát a nyereség. S hogy a szövetkezet sem fizet rá, arra bizonyságul csak egy adat: a Csopják Ti­bor vezette háztáji üzemegy­ségben megtermelt 1 kilo­gramm sertéshús 30—35 száza­lékkal olcsóbb, mint a nagy­üzemben. Ezért gondoskodik a Rákosvölgye a malacokról, az abrakról, a tápról s a szállí­tásban is közreműködik. A sikeren felbuzdulva ezen­túl a hízómarha-tenyésztést is támogatják a háztájiban. Ed­dig 500 állatra kötöttek szer­ződést. A vállalkozókat itt is segítik, például a szálas takar­mány-ellátás megszervezésé­vel. Télikabátok a varrógépen Havonta mintegy 100 télikabátot varrnak meg a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet varrodájában, a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet megrendelésére. A varrodában rövidesen megkez­dik a safari-kabátok készítését is. A képen: Kovács Istvánná és Lengyel Józsefné Textima gyorsvarró gépen varrja össze az előre szabott kaoátelemeket. (Barcza Zsolt felvétele) A szebb lakóhelyért Szeptemberig elkészül az iskola Aszódi költségvetés és fejlesztési alap Aszód nagyközség idei első tanácsülésén a költségvetés és a fejlesztési alap megtárgya­lása szerepelt a napirenden. Mindkét előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta az ülés, bár több hozzászóló sajnálkozott a keret összegének csökkenése miatt. De hát itt is, mint min­denütt az országban, tudomá­sul kell venni, hogy szőkéb­bek a lehetőségeink és taka­rékosabban kell gazdálkodnunk az élet minden területén. Hat utcaseprő Az aszódi költségvetés ösz- szage huszonöt millió forint, fejlesztési alapra harmincegy millió áll rendelkezésre, amely­ből jó gazdálkodással sok min­dent el lehet érni. A tanácsülésen a többi ha­tározat is a takrékosság szel­lemében született. Döntöttek egyebek között arról; hogy az épülő 12 'tantermes iskolát az év során olyan állapotba kell hozni, hogy szeptember elsején megkezdődhessék falai között a tanítás. A hátralevő munkála­tokban számít a tanács a lá- kosság társadalmi összefogásá­ra is. Élénk érdeklődés kísérte Ba- gyin József tanácselnök előter­jesztését a környezetvédelem­mel kapcsolatban. Az elkép­zelések szerint a lakosság szé­les körű bevonásával a jó idő beköszöntével megkezdik Aszód, Domony és Iklad par­kosítását, fásítását, virágosítá- sát. Hat utcaseprőt állítanak munkába, akik a közterületek tisztántartásáról gondosodnak. Kertészt is alkalmaznak, aki a megépülő, melegházzal ellá­tott kertészeti telepen neveli a szükséges virágot. Eljárást indítanak Hogy minél sikeresebb le­gyen a mozgalom, több ezer felhíyátst készítettek, amelyek­ben ismertetik a környezetvé­delemmel kapcsolatos elépze- léseket. A tanácselnök és a hozzászólók ugyanakkor ki­emelték, hogy az egész akció si­kere azon is miílik, hogy a közületek, intézmények vezetői mennyire tartják be az előírá­sokat. Ha a község közepén levő üzem, iskola vagy más intéz­mény, üzlet környéke gondo­zatlan, rendetlen, akkor a la­kosságtól hogyan várhatnánk ennek ellenkezőjét. A tanács­ülésen azt is elhatározták, hogy azok ellen, akik nem tartják tisztán portájuk kör­nyékét, eljárást indítanak. Négy forgalmi sáv Nagy gondot jelent Aszódon, hogy az üzletek előtt nincs megfelelő parkoló. A gépkocsik ezért gyakran ráhajtanak a virágos, füves területekre. En­nek a problémának a megoldá­sában segíthetne a KPM, még­pedig azzal, hogy feloldaná a megállni és várakozni tilos rendeletét. Erre szükség volt akkor, ami­kor a 3-as számú főút forgal­ma dübörgőit keresztül a köz­ségen. Az autópálya megnyitá­sával azonban jelentősen esők­ként az erre közlekedő jármű­vek száma, nincs szükség a négy forgalmi sávra, a külső­ben nyugodtan parkolhatnának a gépkocsik. Karnevál hercege Bagón Farsang vidám ünnepe beköszöntött a bagi Szendrey Júlia úttörőcsapathoz is. Nem váratlanul persze, hiszen az általános iskola farsangi báljának nyitótáncára hetek óta készült a ti­zenkét pár és nem kevésbé a karneválherceg és hitvese. Strauss-polkára táncoltak a büszke szülök korabeli jelmezek­ben pompázó lányai, fiai. Velük együtt a többi néző csak a ráadást hiányolta. Miután elfoglalta helyét a hercegi pár — Varga Adrienn és Fazekas Csaba nyolcadikos tanulók —, megkezdődött a jelmezverseny és a maskarabál. Az idei tán­cos vigalom minden korábbinál tovább tartott, amit nem bánt meg senki. Képünkön a kisdobosok a pódiumon. Versengő ikladi úttörők Az ikladi általános iskola Ady Endre úttörőcsapata is értékelte az első félév tanul­mányi eredményeit, a pajtások magatartását, szorgalmát. A csapatgyűlésen elhatározták, hogy megindítják a Ki tud többet javítani félévi eredmé- ményén című versenyt. Az eredményeket havonta értéke­Az átadás közeledtével Megrendelték a berendezéseket Hiánypótlás a művelődési házban Gödöllő életében az idei ta­vasz nagy jelentőségű: átad­ják a régóta várt művelődési házat. A természet újraéledé­sével a kulturális tevékenység is megújhódik, olyan feltéte­lek köpött folyhát, mint eddig még soha. Decemberben meg­történt a műszaki átadass s e hónap végéig a jegyzőkönyv­ben rögzített hiányosságokat is pótolnia kell a kivitelező vállalatnak. Biztonságtechnika Hogy ml a helyzet ma, ar­ról a legutóbbi tanácsülésen számolt be a művelődési osz­tály vezetője. Ebből kiderült, az üzembe helyezést március első hetére tervezik, hogy az átadás napjára már bejáratott intézménybe léphessenek az érdeklődők. Addig azonban van még mit tenni. A beru­házási vállalat felhívta a ge­nerálkivitelező PÁÉV figyel­mét, hogy a munkaterületek átadási határidejét szigorúan tartsák be, teremtsék meg az alvállalkozók további munká­jának feltételeit. Pillanatnyilag a színpad- és a biztonságtechnikával kap­csolatban vannak gondok. Nem tartják megfelelőnek a díszle­tek szállítására, mozgatására kialakított aknát. Az építők b. fejező munká­lataival párhuzamosan a bel­ső berendezések, eszközök be­szerzésére is folyik. Alaposan mérlegelve a szakmai és üze­meltetési követelményeket ál­lították össze a listát, s még tavaly októberben megkezd­ték a vásárlásokat Megren­delték a zongorákat, a piani- nókat, a takarítógépeket, a páncélszekrényt, a gépkocsit, a sokszorosítógépeket, a bútor­zatot és a kézikönyvtárat. A TIT-től kapott 400 ezer fo­rintos támogatást természet- tudományi labor vásárlására fordítják. Az ehhez szükséges berendezéseket is megrendel­ték. Elkészítették az intézmény költségvetését. A támogatás­sal, a bevétellel és a járás üzemeinek, szövetkezeteinek a hozzájárulásával sincs még megfáz az összeg, amely az optimális működéshez szüksé­ges volna. Ezért már az első évben zökkenők lesznek ebben a tekintetben. Sok rendezvény Március közepére együtt áll a művelődési ház személyzete, amely két vezetőből, kilenc népművelőből, három gazda­sági szakemberből, két ügyvi­teli alkalmazottból, hét techni­kai dolgozóból, egy gondnok­ból és , nyolc kisegítőből áll. Némely munkákra időszaki fő- és részfoglalkozású dolgo­zókat alkalmaznak. A közművelődési feladato­kat tizenegy felsőfokú vég­zettségű szakember látja el. A státuszok betöltését egyéb­ként is a megfelelő szakmai végzettséghez kötötték. Körül­tekintően válogatják össze a kisegítő személyzetet, a za­vartalan működés, az eszté­tikus környezet megóvása, a várhatóan sok rendezvény miatt az okvetlenül szükséges. Baráti körök Betekintést kaphattak a ta­nács tagjai a majdani tartal­mi munkába is. A központ három funkciót tolt be. Az el­ső helyen szerepel a közmű­velődési alapellátás. Igyekez­nek a lakosság minden réte­gének megteremteni az elemi közművelődési tevékenység- formákat, alkalmat, illetve le­hetőséget adni az információ­szerzéshez, a szabad idő aktív és értelmes, alkotó eltöltésé­hez és a szórakozáshoz. Törődnek a munkahelyi köz- művelődéssel, a fiatal kisgyer­mekes családokkal, a gyesen lévő nőkkel, a nyugdíjasok­kal. Alapvetőnek tartják az ifjúság és a gyermekek kul­turális ellátását, együttmű­ködve az alsó- és középfokú . oktatási intézményekkel. Fő szempontnak a művelődés ál­landó, folyamatos jellegének a kialakítását tekintik. Ezt szol­gálják az általános^ a réteg­es a szakiklubofc, a baráti kö­rök, a művészeti csoportok. Járási szerepkör A második funkció Gödöllő sajátosságából fakad, nevezete­sen agrárcentrum jellegétől: Mind az agránközművetődés, mind az ismeretterjesztés fon­tos szerephez jut, de ebben a keretben' nyílik mód a gö­döllői járás gazdag népművé­szeti értékeire építve a hagyo­mányápolásra. Ez utóbbi terü­leten megyei bázisintézmény lesz a gödöllői művelődési ház. Félreértések elkerülése vé­gett: a három funkció között nincs fontossági sorrend, a felsorolás pusztán formai. A harmadikként említendő épp olyan jelentős, mint az előb­bi kettő. A harmadik pedig a járási szerepkör. A városi intézmény feladata a községek művelődési házaiban folyó munka módszertani segítése, a véleményezés, tanácsadás, kép­zés, továbbképzés, információs .anyagok szolgáltatásával és egyéb formákban. Végezetül egy-két szót a szervezeti felépítésről. Az in­tézmény egyszemélyi felelőse az igazgató, akinek munkáját a helyettese segíti. A központ tevékenységét társadalmi ve­zetőség véleményezi, ellenőrzi, segíti, fi. személyzetet négy csoportba osztották, a munka jellegének megfelelően. K. P. lik és feltüntetik a csapat fa­liújságján. Így az óv végén nemcsak a jo tanuló, jó spor­toló csapatvándordijat ad'ján át, hanem megajándékozzák az előbb említett versengés­ben legjobban kitűnő rajokat is. Cirzuszjegyet vidámparki belépőt, illetve a pajtások kedvenc helyeire szóió (pél­dául a libegőre) jegyet kap­nak. Az egyeni verseny győz­teseit könyvvel, hanglemezzel jutalmazzák. « Elhunyt Szendrői Fái Életének 64. évében suiyos betegség Következtében meg­halt üzendrői Pál, a Gödöllői Agrártudomápyi Egyetem nyu­galmazott gazdasági igazgató­ja, alapító tagja, a Munka Ér­demrend ezüst fokozata, a Szo­cialista Munkáért Érdemrend és a Szolgálati Érdemérem tu­lajdonosa. Szendrői Pált az egyetem sa­ját halottjának tekinti, teme­tése február 16-án, héttőn dél­után 3 órakor lesz az újpesti Megyeri úti köztemetőben. Városi moziműsor S. O. S. Concorde. Szirtes olasz kaiandfilm, 4. 6 és 8 óra­kor. Az idegenforgalom árnyoldalai Az idegenforgalom árnyol­dalai címmel dokumentációs kiállítást rendezett a Pest me­gyei Rendőrfőkapitányság és a gödöllői városi-járási Rendőr- kapitányság, amelyet ma, pén­teken 16 órakor nyitnak meg a járási hivatal nagytermében. A kiállítás 18-áig tekinthető meg, héköznap 12 és 18, va­sárnap 10 és 14 óra között. ISSN 1)133—• 1837 (Gfidftllrtl Hírlap) l I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom