Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

1981. FEBRUAR 12., CSÜTÖRTÖK SIFCTfí ff xJimap Csattognak a metszőollók Még tartja magit a tél, de napközben a több órás napsütés ked­vező a mezőgazdasági munkák végzéséhez. A Monori Állami Gazda­ság dánszen'.miklósi 141 hektáros gyümölcsösében is jó ütemben ha­lad az almafák metszése. A jonatán, a starking és a golden met­szését március első napjaiban fejezik be. Bozsán Péter felvétele Tanácskozás azMTA-n jogalkalmazás A fejlett szocialista társada­lom építésének jelenlegi sza­kaszában tovább nő a szocia­lista állam és a jog szerepe. A korszerű, egységes, köz­érthető és könnyen áttekint­hető jogrendszerrel összhang­ban alapvető követelmény a gyors, törvényes és jogpoliti- kailag is helyes irányú jogal­kalmazás — hangoztatták azon a 2 napos országos igazságügyi vezetői értekezleten, amely szerdán kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. Az értekezleten, amelyen részt vett Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, s ott voltak a megyei és a járásbíróságok el­nökei, valamint más igaz­ságügyi vezetők, megtárgyal­ják az MSZMP XII. kongresz- szusának határozataiból az igazságügyi szervekre háruló feladatokat. Tárt karokkal vargák őket Nővérke legyen? Hiszen © fiú! Levél jött Bánhidi Lászlótól, a váci Géza Király téri Egészségügyi Szakközépiskola megbízott igazgatójától. Ezt írja: „...iskolánk profilja az érettségizett és szakmailag jól képzett egészségügyi ápolók és asszisztensek felkészítése — természetesen Pest megye kórházai, rendelőintézetei és bölcsődéi számára. A szak­mák többsége lányok és fiúk részére egyaránt ajánlott, en­nek ellenére tanulóinknak csak 6 százaléka fiú," tálán mert a magyar köztudatban az egészségügy majdnem egé­sze mint női feladat él. A fiú­kat csak orvosként vagy men­tősként tudják a szülők elkép­zelni .. Hidegen, értetlenül A szakközépiskola diákjai vallanak, ezúttal csak a fiúk. Abrahám Attila végzős, ne­gyedikes: — Mentőápoló sze­retnék lenni, s nemcsak azért, mert a gyakorlaton megszeret­tem ezt a munkát. A váci kórháztól messze lakom, Ber- necebarátiban. A szobi men­tőállomás közelebb van. Kö­zepesen tanulok, a főiskolára, egyetemre kevés az esélyem. Ha mást kellene választanom, talán a baleseti sebészeten dolgoznék szakápolóként, az még többé-kevásbé férfias munka, gipszelni. kötözni kell. Hogy előítélet? Talán az, van benne valami... Sipos András harmadikos: — Voltunk kórházi gyakorla­ton. s a fiúkat a belgyógyá­szat női részlegében foglalkoz­tatták. Nem tagadom, furcsa érzés volt. Hidegen, értetlenül fogadtak a betegek, szokatlan volt nekik, hogy fiúk mosdat­ják őket, adják a hőmérőt, a beöntést. Pedig nekem ko­rántsem volt ennyire szokat­lan a munka, hiszen ezt tanu­lom évek óta. Néhány hét alatt megszoktak, persze gro­teszknek tűnhet: nővérkének szólítottak. Volt olyan beteg is, aki bár rászorult, r.em en­gedte, hogy segítsek neki. Pe­dig az életemet — vagy leg­alábbis egy részét — el tu­dom képzelni úgy, hogy kór­házi ápolóként munkálkodom. A vágyam az, hogy orvosi műszerész legyek. Az érett­ségi után csak munka mellett tanulhatom ezt a szakmát, s két választásom van: V3gy kórházban, vagy műszergyár­ban keresek állást. Toldi Péter szintén harma­dikba jár, mentőtiszt szeretne lenni, tovább kíván tanulni az Egészségügyi Főiskolán: — Ehhez azonban mentőápoló­ként kell dolgoznom évekig. Korábban volt egy másik el­képzelésem is, hoigy ugyan­csak a főiskolán kitanulom a KÖJÁL-elilenőrséget. De most, hogy már harmadikos vagyok, jobban tartok a nehéz felvé­teli vizsgától. A mentősöknél ugyanis anatómiából és első­segélynyújtásból kell felvéte­lizni, az ellenőri szakon pedig fizikából és 'szakmai elmélet­ből, ez utóbbi nagyon össze­tett: a belgyógyászat, a sebé­szet, a gyermekgyógyászat, az ápolástan mind-mind beletar­tozik. Rossz beidegződés Gonda László kísérletező fiatalember. Tengerész akart lenni, s a színészi pálya vonz­za most. Hajózási szakközép- iskolába jelentkezett, s mert nem sikerült, a második he­lyen megjelölt egészségügyi szakközépiskolába került: — Nem bántam meg, mert töb­bet tudtam meg az emberek­ről, s megszerettem a velük való foglalkozást. Tagja va­gyok az irodalmi színpadnak, innen a színjátszás iránti von­zalmam. Ha nem sikerül, ma­rad az egészségügy. Ahogy is­merem az innen kikerült fiú­kat, szinte kivételnek számít, aki nem mentős lett. Kitapo­sott út ez, a fiúknak csak kényszermegoldás a kórházi munka. Velem is megtörtént a gyakorlaton, hogy amikor egy beteg nő meglátott, meg­kért, küldjem magam helyett a nővért. Ugyanez a nő ma­gától értetődően, s szó nélkül veszi tudomásul, ha a mentő- kocsiban egy férfi gondosko­dik róla. A kórházak urológiai osztályain a férfibetegeket csak nők ápolják. Fordítva ne­hezebb elképzelni. Én azt hi­szem, ez rossz beidegződés. Ha csak rajtam áll, szívesen vállalom az áttörést is, csak legutolsó sorban mennék men­tősnek. Fézler Sándorné, a szakkö­zépiskola gyakorlatioktatás- vezetője: — Jó pár éve már, hogy általános ápolói és asz- szisztensi képesítést kapnak a fiúk a szakközépiskolában az érettségi mellé, nem csoda, ha nagy irántuk a kereslet, kiváltképp a mentőknél. Sze­retnek is ott dolgozni, csak az a baj, hogy kevés a fiú az is­kolán. Most ugyanis még a mentőszolgálat munkaerőéh­ségét is alig tudjuk csillapíta­ni, pedig az egészségügyben másutt is lenne helye a fiúk­nak. Nem, szó sincs arról, hogy hiba.' ha a mentőállo­mást választják, sőt nagyszerű dolog, segítjük is ebben a fiú­kat. Csakhogy az esztendőn­ként nálunk végző legfeljebb 10 fiú közül ketten-hárman 1 tovább tanulnak, a többiek a mentőkhöz mennek, s ha len­ne maradék, tárt karokkal várnák őket a kórházakban. S nem ok nélkül, hiszen mindazt tudják, amit a lá­nyok, ráadásul ők nem men­nek gyesre, s többnyire jó szervezők, jobban értik a műszaki kérdéseket. Bánhidi Lászlóé a szó: — Hadd panaszkodjak egy keve­set. Nem jó az, ha' az iskolá­ban csak egy-két fiú lézeng, a KISZ-élet, a klubélet is ká­ra t:, látja. Most így fest a helyzet: 310 lány és csupán 20 fiú diákunk van. s a fiúk kö­zül is 10 elsős. Ennek oka a közvélemény, amely nőinek titulálja az egészségügyi mun­kát. Hogy most 10 elsős fi­únk van, annak köszönhető, hogy tavaly sorra jártuk a környék általános iskoláit, az oűztályfőnöki órákon verbu­váltuk a nyolcadikosokat. Még a lányokénál gyengébb tudással és osztályzatokkal is felvettük őket, bízva abban, hogy nálunk megszeretik a ta­nulást. A lehetőségek, a valóság — Nem igaz, hogy az egészségügyben ha nem orvos vagy mentős a férfi, nincs he­lye, nem boldogulhat. A mintegy 30—40 egészségügyi szakma több mint felét fiúk is választhatják, s jó lenne, ha választanák is. Mert van előt­tük perspektíva. Például a munka mellett egy év alatt szerezhetnek szakápolói képe­sítést. Ilyen a felnőtt- és a gyermekápoló, ideg—elme ápoló, traumatológiai, mentő­vagy üzemi ápoló hivatása. Azután hasonló a szakasszisz­tenseké, akik például magas műszerezettségű munkahelye­ken tevékenykedhetnek: izo­tóplaboratóriumban, röntgen­gépek mellett, EKG vagy EEG vizsgálóban, fülészeten, sze­mészeten, laboratóriumokban, vértranszfúziós állomásokon. — Két év alatt megszerez­hető — fiúknak is — a műtő- asszisztensi, intenzív terápiás- asszisztensi, valamint az alta- tó-érzéstelenítő szakasszisz­tensi oklevél. Végül az egész­ségügyi főiskola hét szaka kö­zül a zöm fiúk részére is nyi­tott, például a mentőtiszti, az egészségügyi szakoktatói, a KÖJÁL-ellenőri. S természe­tesen akad diákunk, aki majd az érettségi birtokában az or­vosegyetemeken próbálhat sze­rencsét, V. G. P. A párttaggá nevelő munka „A pártnak öt évvel ezelőtt, a XI. kongresz- = szus idején 754 000 tagja volt, 1079. december 31-én pedig kereken 812 000. Az új párttagok nagy többsége a tagfelvételt megelőzően önzet­len társadalmi munkát végzett a tömegszerveze- 5 tekben, szocialista brigádokban, a munkásőrség- = ben és másutt. A tagság szociális összetétele Is = kifejezi, hogy pártunk a munkásosztály élcsa- i pata, a dolgozó nép pártja, tömegpárt. Jelenlegi = foglalkozása szerint a párttagságnak több mint = a fele, eredeti foglalkozása szerint pedig csak- = nem a háromnegyed része munkás és paraszt, s A nők aránya a társadalomban betöltött szere­püknek megfelelően folyamatosan emelkedett, elérte a 28 százalékot, a 30 éven aluli fiatalok aránya az elmúlt öt évben az újonnan felvct- z tőknek 60 százalékát tette ki.” (Az MSZMP XII. kongresszusának határoza- 1 tóból.) A . . megyénkben* a XII. kong­I elmúlt evben resszus határozatainak megfelelően, eredményes párttaggá nevelő és párttagfelvételi munka folyt. Az eredményes és összességében körültekintő politikai mun­ka eredményeként politikailag és közéletileg aktív dolgozókkal erősödtek a megye párt- alapszervezetei. Az elmúlt évi párttaggá nevelő és párttag­felvételi munkára jelentős hatással volt, hogy márciusban volt a párt XII. kongresszusa, ennek nyomán a korábbinál is jobb közhan­gulat alakult, az általános választásokon a tanácsok és a Hazafias Népfront több ezer aktivistája fejtett ki politikai munkát, és ke­rült közelebb az elhatározáshoz, hogy a párt tagja akar lenni. Az év második felében tartott szakszerve­zeti választások és a KISZ-választások előké­szítése, valamint a megye ipari és mezőgaz­dasági üzemeinek eredményes évzárása is nö­velte a megye dolgozói körében a párt iránti bizalmat. A kedvező hatások bizonyos értelemben nehezítették, illetve a korábbinál nagyobb fel­adatok elé állították az alapszervezetek veze­tőségeit és tagfelvételi jogú pártbizottságo­kat. Az elmúlt évi aktív politikai munka, tár­sadalompolitikai események hatására — fi­gyelemmel a XII. kongresszus reális, őszinte, szerény, de optimista programjára — megnőtt azon munkások, értelmiségiek és alkalmazot­tak száma, akik a pártalapszervezeteknél fel­vételüket kezdeményezték az MSZMP soraiba. Párttaggá nevelő és felvételi munkájúk so­rán figyelembe venni, öt éve történt meg a pártban a tagsági könyvek cseréje, azzal az indokkal is, hogy akik nem tudják vállalni a párttagsággal járó növekvő követelménye­ket, a jövőben a párton kívül fejtsék ki tár­sadalmi, politikai munkájukat. Ekkor a me­gyében az összpárttagság 2,3 százaléka került ki a pártból önkéntes elhatározás vagy az alapszervezet vezetőségének javaslata alapján. Rjj . . . , amikor a társadalom fejlő- rtapjüinKDan, dése egyre jobb feltételeket teremt a párt sorainak szélesítéséhez, minő­ségi összetétel javításához, a tagfelvételi mun­kában az eddiginél is magasabb mércét kell állítani, a felvételüket kérők, de a tagfelvé­telt végző pártszervezetek és -szervek felé is. Indokolt ez azért is, mert a párt politikáját mind nagyobb tömegek teszik magukévá, erő­södik a szocialista tudat, növekszik az általá­nos és politikai műveltség, lényeges változá­sok történnek a társadalom osztályszerkezeté­ben. Mind többen vannak olyanok, akik a politikával való egyetértés, példás alkotó­munka, tömegszervezeti, közéleti tevékenység alapján kérik felvételüket a pártba. Az elmúlt évben a megyében több mint öt­ezer pártonkívüli kereste meg a megye párt- alapszervezeteit — vagy személyesen vagy tervezett ajánlói révén —, hogy a párt tagja kíván lenni. Ténylegesen felvételre több mint 1500-an kerültek. Ez a növekedési ütem a megye párttagságának létszámát figyelembe véve megfelel a XII. kongresszus határozatá­nak. Indokoltan nagyobb volt a pártba fel­vettek aránya Szentendre városban. Az új ta­gok között a munkások és tsz-fizikaiak aránya meghaladta a 71 százalékot, és közülük a szakmunkások aránya 65 százalék. Különösen a Csepel Autógyárban, Dunakeszin, Vác vá­rosban és a monori járásban volt sikeres, eredményes párttagnevelő munka. A szellemi dolgozók aránya a párttagfelvé­teleknél az elmúlt évben eléri a 25 százalé­kot. Közöttük egy negyedrészt a pedagógusok képviselnek. Tovább nőtt az egészségügyi, a a műszaki és agrárértelmiség száma a felvettek között. Az alkalmazotti területről főleg a KISZ- és más társadalmi szervezetekben funkciót betöltő és kiváló munkát végzők felvételére került sor. A megyében, a korábbi évekhez hasonlóan, kedvezően alakult a felvettek között a nők aránya, amely eléri a 38 százalékot. Ezen a téren a nagykátai, szentendrei járás, vala­mint Nagykőrös városi pártszervek munkája volt kiemelkedő. Jelentősen nőtt a felvettek között a fiatalok aránya is, amely eléri az össztagfelvétel kétharmadát. .......... , hogy a pártba felvett U. On örvendetes, fiatalok között 86 szá­zalék a KISZ tagja, és a közel 900 fiatal több mint 94 százalékának egyik ajánlója a KISZ-alapszervezet taggyűlése volt. A pártba felvettek 30 százaléka 26 év alatti olyan fiatal, aki eddigi munkájával, politikai elkötelezettségével méltónak bizonyult a párt­tagságra. Eredményes párttaggá nevelő mun­ka folyik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói körében, és kibontakozóban van a zsámbéki felsőfokú tanítóképzőben is. A megyei párt-végrehajtóbizottság korábbi határozata alapján aktívabb pártépító munka van kibontakozóban az építőipar területén, a gödöllői, a nagykátai, a szentendrei járás­ban. A mezőgazdasági tsz-ekben a dabasi, ráckevei járások ez irányú munkája mutat' érdemi fejlődést. Fokozták az alapszervezetek és a pártcso­portok felelősségét a nevelőmunkában. Az éves tagnevelési „terveket” egyre inkább az élethez igazodva, a párt munkastílusának megfelelően, rugalmasan kezelik. Mindenek­előtt a tagfelvételre való előkészítést, a párt­tagságra alkalmassá vált egyénekkel való fog­lalkozást jelentik és tartalmazzák politikai képzésüket. A megyében több mint ezer pártalapszreve- zetben történik évente tagfelvétel, és közel egyszáz tagfelvételi joggal rendelkező pártbi­zottság működik, amelv hivatott az alapszer­vezetek taggyűlései által jóváhagyott párttag- felvételek megerősítésére. Ezek az alapszer­vezetek, illetve pártszervek hivatottak arra, hogy elbírálják, a párttagfelvátelre jelentke­zők soraiból kit tartanak alkalmasnak eddigi munkássága, társadalmi tevékenysége és poli­tikai elkötelezettsége alapján a felvételre, kik azok. akiktől további bizonyítást, politikai fel- készültség növelését, vagy további olyan tár­sadalmi megbízatás elvégzését várják, amely- lyel bizonyítja a párttagságra való alkalmas­ságát r. , , , de még előfordul, hogy • ClvétVC bár tagfelvételt megelőzően nem tisztáznak megnyugtatóan olyan fontos kérdé­seket, mint a felvételt kérő előélete, az 1956-os ellenforradalom során tanúsított magatartása, az előző munkahely és pártszervezetének véle­ménye. Nem hívják fel a figyelmét a párttagsággal járó, olyan követelményekre, amely a család­ra is hatással lehet, a tagdíjfizetési kötelesség mértékére, arra, hogy a párttag számara a vallás nem magánügy, továbbá, hogy a politi­kai képzés a pártmegbízatások teljesítése a szabad időben is kötelezettséggel jár. Ebből is adódik, hogy nagyon becsületes, párthű elvtársak néhány év elteltével kilépnek a pártból, bár erre semmilyen politikai ok nem késztette őket. Előfordul, hogy néhány alapszerv^zet vagy a tagfelvételt elbíráló párt-vb. nem elég körül­tekintően jár el a tagfelvételét kérő életútjá­nak, munkásságának elbírálásánál. Esetenként keretszámra vagy összetételre hivatkoznak az elutasításnál Ez káros jelenség. A párttag- felvétel egyéni elbírálás alapján történik, és ebből adódik, hogy a növekvő követelmények­nek megfelelően, az igényeket is az egyének­nek kell megfogalmazni, képességüknek, kép­zettségüknek és a tehetőségeknek megfelelően. Ezt közölni kell a felvételét kérő személlyel. Minden olyan személytől, akit az alapszerve­zet taggyűlése felvételre bocsát, el kell várni-, az őszinteséget, a marxizmus—leninizmus alapjainak ismeretét, közéleti tevékenységét, érdemben több éven át végzett társadalmi munkát. A mi párttagfelvételi rendszerünkben nincs tagjelöltség, ezért a felkészítést a .párton kívül, főleg a tömegszervezetekben kell ielvé- gezni. Ezt a felkészítő munkát nem szabad le­szűkíteni csak a párttag-előkészítő tanfolya­mokra, a párttag jogainak és kötelességeinek megismertetésére. Erőteljesebben kell tudato­sítani nevelőmunkánk során, hogy a párttag­ság együtt jár a politikai tudatossággal, az egyéni élet pluszaival, közösségért vállalt, ön­zetlen munkával. A káderpolitikai elveknek megfelelően, nálunk valamennyi vezető beosz­tást pártonkívüliek. is betölthetnek. Mégis többször előfordul, hogy vezetői beosztásba ki­nevezett, az új beosztás után 2—3 hónappal kérik felvételüket a pártba, úgy érzik, ez kötelességük, mert főkönyvelő vagy üzemve­zető lett , A párttagnevelő és -felvételi munkában Is növelni kell a pártalapszervezetek politikai érzékenységét, valamint a tagfelvételi joggal rendelkező, irányító pártbizottságok segítő el­lenőrző munkáját. A párt élcsapat jellegét, vezető szerepét fejleszteni, erősíteni kell. A párt egésze és szervezetei is akkor tudnak eredményesebb munkát végezni, ha minél na­gyobb az a támogató, tettrekész tömeg, amely körülveszi a pártot. Az a feladatunk a XII. kongresszus szelle­mében, hogy a pártba belépni szándékozókkal szemben következetesen érvényesítsük a szer­vezeti szabályzatban megfogalmazott követel­ményeket. Állítsuk a tagfelvételi munka kö­zéppontjába a minőségi követelményeket. Kü­lön tekintettel kell lenni a politika elfogadá­sára és a mellette való kiállásra. Legyünk igényesek az általános és politikai műveltség növelésében. Igényelni kell a felvételt kérők­től a példamutató munkát és magatartást. Céltudatos munkával xn. könTr<^z^ha­tározatának megfelelően, a dolgozók legjobb­jai kerüljenek a párt soraiba. Az utánpótlás legfőbb bázisa továbbra is a nagyüzemi mun­kásságnak kell lennie. Javítani kell a párt­taggá nevelést a termelőszövetkezeti parasz­tok. az egyetemi, főiskolai hallgatók között. Növekedjék a fiatalok és a nők aránya. Kí­vánatos. hogy az értelmiség köréből is vegyék fel a pártba az arra méltókat. A párt, amely a társadalom vezető ereje, azért tudja hivatását teljesíteni, mert tagjai sorában a legjobb erőket tömöríti. Ebből is következik, hogy a párt tagjának lenni meg­tisztelő lehetőség. A tagsággal növekvő köte­lezettségek járnak, és ezeket minden párttag­nak teljesíteni kell. Ezért is fontos, hogy az újonnan felvett párttagok is foIyan\atosan kapjanak pártmegbízatást, értékeljük munká­jukat, neveljük, segítsük őket, hogy évtizede­kig szolgálják pártunkat. DR. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára i t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom