Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1981. FEBRUAR 1., VASÄRNAP M unkásőr-egységgyűlés Kiváló szellem honosodott meg Egyenruhájukhoz mélíón helytállnak Tegnap délelőtt Abonyban, a Somogyi általános iskola tornatermében ünnepélyes külsőségek közepette tartotta meg egységgyűlését a Mészá­ros János munkásőr zászlóalj. Az acélszürke egyenruhások vendégeként részt vett és az elnökségben foglalt helyet Győré Sándor, az Elnöki Ta­nács tagja, országgyűlési kép­viselő, az abonyi Ságvári Tsz elnöke, ár. Cserháti László, a munkásőrség országos pa­rancsnoki tanácsának tagja, dr. Illés Lajos, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem pártbizottságának tit­kára, Évin Sándor vezérőr­nagy, Fehér Béla, megyei munkásőrparancsnok, Turcsek Ferenc országgyűlési képvise­lő, az albertirsai Dimitrov Tsz agronómusa, Fekete Antal, a járási, Pásztor István, a nagykőrösi, Sárik Ferenc, a ceglédi városi pártbizottság első titkárai. A gyűlést Pod- maniczki István, a járási pártbizottság titkára nyitotta meg. Sikeres lövészet Kósa Sándor zászlóaljpa­rancsnok szólt elsőként a je­lenlevőkhöz, ismertetve az 1980-ás év feladatainak telje­sítését és a további feladato­kat Elmondotta, hogy a város és a járás munkásőrei tevé­kenyen részt vállaltak a békés alkotómunkából. Az országos felhívás nyomán munkahe­lyükön teljesítették a 12X35 perces felajánlást. Parancsno­kaik irányításával a zászlóalj eredményesen végrehaj tóttá a kiképzési tervet. Az állomány tagjai növelték jártasságukat a karhatalmi, lövészeti felada­tok végrehajtása során. A szi­lárd fegyelemre vall, hogy a foglalkozásokon szinte vala­mennyien részt vettek. Jól si­került az a karhatalmi bemu­tató is, amelyet a megye egy­ségparancsnokai számára tar­tottak. Színvonalas munká­jukkal hozzájárultak a me­gyei kiképzési feladat ered­ményes végrehajtásához. — Minden évben fontos teendők a lövészet sikeres végrehajtása — folytatta be­szédét Kása Sándor. — Ebben az első félévben jó, a máso­dikban kiváló lőeredményt ér­tünk el. Parancsnokaink pél­dásan helytálltak, öregbítve zászlóaljunk jó hírnevét. Nagy gondot fordítunk a politikai nevelőmunkára, a párttaggá nevelésre. Tavaly 15-en lép­tek a kommunisták soraiba. A munkásőrök közéleti tevé­kenységét jellemzi, hogy az egység állományának fele párt-, tömegszervezeti és más tisztségeket tölt be. A szocialista brigádmozga­lom a zászlóalj szocialista ver­senyének mozgatórugója. A zászlóalj legjobb százada lett az abonyi, a szakaszok verse­nyében a Ceglédi.Állami Tan­gazdaság és a városbeli tsz- eké érdemelte ki az elsőséget. A legjobb raj címet a ceglédi KÖZGÉP, a nagykőrösi 21-es Volán és a. jászkarajenői Ár­pád Tsz raja nyerte el. Megérdemelt elismerés Kása Sándor beszéde végén köszönetét mondott a párt­szervezeteknek, a gazdasági vezetőknek a sokoldalú támo­gatásért, a leszerelőknek és a tartalékállományba vonulók­nak a fegyveres szolgálatért. Köszöntötte az új munkásőrö­ket, akiket a további felada­tok maradéktalan* megoldásá­ra kért. Fekete Antal a pártbizott­ságok nevében szólt a egybe­gyűltekhez : — Az irányító pártbizott­ságok, pártszervek és alap­szervezetek az elmúlt évben is . nagy figyelemmel kísérték és segítették a munkásőrség fe­lelősségteljes munkáját, ele­mezték és értékelték üléseiken a határozatok végrehajtását, az állomány körében kifejtett képzést és politikai nevelő- munkát. Méltatják és elisme­rik azt a tevékenységet, ame­lyet a szolgálatban, a gazda­sági, hivatali, mozgalmi mun­kában kifejtettek — mondotta, majd így folytatta: — Az egységben becsülettel szolgálnak kommunisták és pártonkíviiliek, kétkezi és szellemi dolgozók, férfiak éj nők. önként vállalt szolgála­tot látnak el, a szocializmus öntudatos hívei, építői, védel­mezői. Soraikban negyedszá­zad alatt kiváló testületi szel­lem honosodott meg: munkás­őr egyenruhájukhoz méltó helytállásuk. Ma jobban ér­tik a fegyverforgatást, fegyel- mezetebben hajtják végre fel­adatukat, értik a párt politi­káját. Fekete Antal a pártbizottsá­gok elismerését és köszönetét fejezte ki a zászlóalj személyi állományának, gratulált a ki- tüntetteknek, meleg szavakat intézett a leszerelőkhöz és a helyükre álló fiatalokhoz. Kitüntetések Dr. Cserháti László, a mun­kásőrség országos parancsno­ki tanácsa nevében köszöntöt­te az egységgyűlést, hangsú­lyozva, hogy munkásosztá­lyunk nagyra értékeli a fegy­veres szolgálatot, amelyet jó­részt pihenőidejüket feláldoz­va látnak el a testület tagjai. Az ünnepi egységgyűlés ke­retében húsz évi szolgálat után Csípő Ferenc, a nagykő­rösi Arany János Tsz tagja, Dobos József, a nagykőrösi 21- es Volán lakatosa, Farkas Bertalan nagykőrösi nyugdí­jas, Fülöp Lajos, a ceglédi KÖZGÉP meósa, Gimes Tibor, Biztonságos évet kezdtek Mindig az kelendő, ami divatos Bundákat varrtak a nagykőrösiek a Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának titkára, id. Habony István, a ceglédi Le­nin Tsz személyzeti vezetője, Hunyadi László, a ceglédi KÖZGÉP esztergályosa, Kulik László, a Nagykőrösi Konzerv­gyár munkása és Madár Mi­hály, a ceglédi ÉVIG személy­zeti vezetője vette ót a szol­gálati érdemérmet. Kiváló pa­rancsnoki jelvényt kapott Dé- ■tári Sándor egységparacsnok- helyettes, ifj. Habony István, a ceglédi Lenin Tsz művezető­je, Rádai Mihály, az 1-es Vo­lán csoportvezetője, Sáfrány Sándor, a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz raktáro­sa. Susán Géza, a konzervgyár csoportvezetője és dr. Takács Tibor kórházi főorvos. Kiváló munkásőr jelvényt 17-en vet­tek át. Eskütétel Ezt követte az új munkás­őrök eskütétele. A leszerelők nevében a fegyvert — jelké­pesen — Cseh János, a ceglé­di Magyar—Szovjet Barátság Tsz fűtője adta ót Csilléi Bé­lának, az abonyi művelődési ház megbízott igazgatójának, aki most lépett a fegyveres testület tagjainak soraiba. Tarkó Sándor, az abonyi nagyközségi pártbizottság tit­kára köszönetét mondott az abonyi századnak, a község­fejlesztésben végzett „ társasai-' mi munkáért. Az'ezt tanúsító díszoklevelet Szűcs .. László abonyi tanácselnök adta át Földi Sándor századparancs­noknak. Végül az úttörők kö­szöntötték a gyűlés résztve­vőit. T. T. Számok a tenyéren Tejet veszek egy ceglédi boltban. A TSZ TEJ feliratú tasakok közül kiválasztom a kedvemre valót. — Vigyázva tessék fogni, mert fog — figyelmeztet egy vevőtárs, mellettem elhalad- tában. Csak otthon, rakodás után veszem észre: megszámoztak. Eddig volt személyazonossági számom, személyi számom, út­levélszámom és tagsági könyv számom, kartonon számom a könyvtárban, az orvosi rende­lőben. Lám, most tejszámom is lett. Aki nem hiszi, tenye­remből kiolvashatja. Ott áll lilán: AT 0127. Tulajdonkép­pen akár jármű rendszáma is lehetne, de az AT itt azt je­lenti: Alföldi Tej, vagyis a pakkot a termelőszövetkezeti tej társulás kőröstetétleni üze­mében tölthették. A 01 az év első hónapja, a 27 pedig esze­rint a keddi napot jelöli. A tej elfogy, a szám alig hal ványul. Jó festéket használ­hatnak, szent igaz. Nem árt neki a vim, a citromlé, a hypo. Ennél jobb csak akkor lehet­ne, ha mondjuk csak a fásak­ról, s nem a tenyérről jegyez­hetné meg az ember, hogy va- lőban igazán friss tejet kapott. E. K. Öltözködésről szólva, sok ember szereti a szépet. Az öt­letesség, a felfedező kedv, az igény, az esztétikai érzék sok­szor ezen is tükröződik. Van, aki ügyesen csap vásárt, el­igazodik az árak és a minősé­gei rengetegében. Nemcsak a divatnak, hanem alkatának, egyéniségének megfelelő hol­mit vásárol. Ezzel akaratla­nul is reklámoz, hiszen szinte biztos, hogy többen megkér­dezik tőle, hol vette, hol ké­szült a ruhadarab? Az imént említett kérdés 'ősz óta Cegléden is sokszor el­hangzott, néhány szép irha- és műirha bunda, műbőr dzse­ki és kabát, szép női ruha, szoknya láttán. Mint kiderült itt készült a városban, a NÍVÓ Szövetkezetben. Az Áfész- áruházba került árut vitték, mint a cukrot. Mások főváro­si szaküzletekben vásárolva fedezték fel, hogy tulajdon­képpen „hazai gyártmány” került a birtokukba. Szegedi kapcsolat A szövetkezet tavalyi, jel­lemző terméke a saját import­keret terhére, osztrák műirha alapanyagból szabott és varrt kabát volt. Beszerzéskor igye­keztek olyan színárnyalatot rendelni, amely a valódihoz a legjobban hasonlít, a modell is a hagyományos irhabundák szabásmintájára készült. Hosz- szú szőrű, melírozott, de igazi bárány szőrmegallér került a kabátra. Egyszerűen nem tudtak annyit gyártani, amennyi el ne kelt volna. A kabátok női, bakfis-, férfi- és kamaszméretben készültek — a közös műhelyben varrt 34 ezer 776 kabátból több mint 10 ezer ilyen fajta volt. Emellett, teljesen új termék­ként valódi irhakabátokat is készítettek. Az alapanyagot, a megmunkált, szabott bőrt a Szegedi Ruhaipari Szövetke­zet szállította. Ez a munkakap­csolat most a VI. ötéves terv éveiben folytatódik, a koope­rációs megállapodás szerint. A ceglédieknek biztonságot je­lent, hogy az alapanyag-ellá­tás a szegediektől függ. A sze­gediek érdeke á szállítás, hi­szen az értékesítés az ő re­szortjuk. A jó minőségű kész­árut a NÍVÓ Szövetkezet ga­rantálja, pontosan, határidőre. ■ A valódi irhakabátokat a ceglédi szövetkezet nagykőrö­si részlege varrta. Itt foglal­koztak a sertésvelúr kabátok­kal is. Szó nem érte a házuk táját, igen jó a kezük alól ki­kerülő munka minősége igé­nyesen készül egytől egyig minden kabát, pedig az ügyes kezű nagykőrösiek is inkábP szövet, mint bőr varrásához szoktak. • Ötzsebes siker A sertésvelúr kabát is új termék. Varrásához ráadásul tanácsot sem kaptak, a szövet­kezet saját műszaki személy­zete és a gépeken dolgozók ügyeskedték ki a technológia és a rutinmozdulatok forté­lyát. Ezekből a kabátokból 2 ezer darab készült, divathoz alkalmazkodó fazonban, mé­retben. Osztatlan sikert ara­tott az ötzsebes kamasz lem- berdzsek és az úgynevezett autóskabátnál hosszabb férfi sertésvelúr kabát, a csupa szőrűié díszítésű, franciás vo­nalvezetésű női modellről nem is szólva, A ceglédi közös műhely a város központjában levő, fő­ként színes műbőr kabátok készítésével foglalkozott, blé­zerek, kulikabátok kerültek le a szalagról, főként sötét szín­ben. Ezekből Cegléden is sok talált gazdára, az áruházban. (A ceglédi áruház és a NÍVÓ Szövetkezet is tagja a Skála- coopnak, így került erre sor.) A bedolgozók főként finom­konfekciót varrnak: tavaly körülbelül 20 ezer női ruhát, szaknyát, igen jó minőségben. A modellek a legújabb — de Szárítás előtt tisztítják nem a legszélsőségesebb — di­vatirányzatot követik, ebben az áruféleségben is. Sikeres év volt az elmúlt esztendő a NÍVÓ számára. Bár a mérleg csak most készül, óvatos számítással kimutat­hatják, hogy a nettó árbevétel eléri a 102 százalékot, a terve­zett 5,5 millió forintos nye­reségterv pedig több mint 6 millió forint értékűre teljesül. Már csak azért is értékesek múlt évi eredményeik, mert az első negyedévben lépett életbe az új szabályozórend­szer, akkor csak indulóárak szerint dolgozhattak. Nyereség összességében mégis a meg­szokott, elég magas szintet adták. A mennyiség és minő­ség szerint a tavalyihoz ha­sonló nyereséget várhatnak. A feladatokat a kétkezi, fizi­kai dolgozók megértették. Jó minőségben és magas számban készültek a munkaigényes ru­hadarabok. Mindez az eszten­dő során a fizetésen is tükrö­ződött. A VI. ötéves terv első évé­ről. napjainkról szólva elég, ha annyit jelentenek: már szeptemberben minden erejü­ket lekötötték. Keresett ter­mékeket gyártanak ezután is. Megvan hozzá a hazai és az import alapanyag-fedezet, bér- fejlesztést is terveztek erre az évre. Lehetőségeiknek a helyi adottságok szabnak határt: igen szűkösen vannak, s pilla­natnyilag nem gondolhatnak komolyabb üzemfejlesztésre. Eszes Katalin A mozigépész Naponta átlagosan három tonna vöröshagymát tisztítanak meg a lányok, asszonyok a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyár­egységében. További feldolgozás után, szárított hagymaként, termékük legnagyobb részét tőkés piacokon értékesítik Apáti-Tóth Sándor felvétele Két teremben pereg a film Kedvence A szex és a hajadon Számtalan embert számta­lanszor segített hozzá a szó­rakozáshoz, onnan fentről — láthatatlanul. De a moziné* zőknek többnyire csak film- szakadáskor jut eszükbe, hogy ő is létezik, illetve olykor egy- egy nagyszerű film után is, amikor szívesen cserélnének vele, hiszen ő mindegyik al­kotást megnézheti. — Irigylik és bizonyára saj­nálják is önt, mert a sok jó film mellett legalább annyi rosszat is lát — faggattam Hu­szár Sándort, a ceglédi Sza­badság Filmszínház gépészét. — Igen, ez így van, sőt a jó film is csak először jó, má­sodjára, harmadjára már az is unalmas. Egyébként sem tu­dom folyamatosan nézni őket, mert közben elő kell készíteni a másik tekercset; a kisebb hibákat — hangerő, élesség — menet közben ki kell javíta­nom. — Egy film általában hány tekercsből áll? — öt-hat tekercsből, és eze­ket két gépen vetítjük le. — Ezek szerint nem egye­dül van. — összesen hárman va­gyunk. Az egyik kollégám a kamaramozi gépeit kezeli, én a Szabadságét. A harmadik gépész csak mellékfoglalkozás, ban dolgozik itt. A szabadna­pokon helyettesíti valameny- nyiünket. Mi mozigépészek, a ■jegykezelőkkel együtt, nem nagyon ismerjük az ünnepe­ket. — Ha később újra megné­zünk egy filmet, gyakran ta­pasztaljuk, hogy egy-egy rész­let hiányzik belőle. Sokan ez ügyben a gépészekre gyana­kodnak. — Nincs igazuk. Miért vág­nánk ki belőle? Hiszen any- nyiszor látunk egy filmet, hogy nincs ember, aki ennyi idő alatt ne unná meg minden je­lenetét. A valódi ok, hogy na­gyon sok régi gép működik a mozikban, amelyek tönkrete­szik a filmeket. Nálunk vi­szont újak vannak. — Vannak-e kedvenc film­jei? — Hát, nem is tudom. Ta­lán A szex és a hajadon, no meg a Pokoli torony. A filmhíradó közben a vé­ge felé közeledett, így Huszár Sándor gyakorlott mozdulatok­kal befűzte a másik gépbe a Psyché első tekercsét. Girst Adám Súlykorlátozás Hétfő reggeltől új forgalmi rend lép életbe Cegléden a Kis Összekötő úton. A Pest megyei Tanács VB. ÉKV osz­tályának forgalomtechnikai csoportja kivizsgálta az utcá­ban lakók panaszát, s azt jo­gosnak találta. A szokásosnál jóval szűkebb utcába ezentúl nem hajthatnak be a 3 tonná­nál súlyosabb járművek, mivel azok közlekedése az épületek állagát is veszélyezteti. Tollaslabdázók Nem maradtak érem nélkül Az NB I-be felkerült kara- tetétleni tollaslabdázók a szor­gos edzések mellett az idén már két kupaviadalon is rajt­hoz álltak. A KTSE verseny­zői egyik helyszínen sem ma­radtak érem nélkül, sőt a gaz­dag termésből az első helye­zés sem hiányzik. A Hatvani kupáért: ifjúsági fiúknál: 1. Nagy Ervin, 3. Gebhard Tamás. A 32 induló között Fazekas László és Túri István a legjobb tizenhat kö­zé jutott be. Lányoknál: tizen­hatan játszottak. Kiszel Erika harmadik lett, Gyenizse Eme­se az ötödik helyet szerezte meg. Az Áros kupáért: női pá­rosban: 3. Bathó — Gyenizse, férfipárosban: 1. Fehér — dr- Pipicz, 2. Nagy — Novak. A serdülők között fiú- 2. Geb­hard Tamás, leány: 3. Kiszel Erika. Lány párosban: 3. Pi­picz — Kiszel. fiú párosban: 3 Gabhard — Kovács, vegyes­párosban: 3. Gebhard — Ki­szel. U. L. ISSN 0138—?60fl (Ceglédi Hírlap) i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom