Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

"xMdap 1981. FEBRUÁR 3., KEDD Iparművészek és Pest megye Baktay-emléknap és tárlat Szép szokás szerint tartják évente, minden januárban névadójuk, Baktay Ervin tisz­teletére ünnepségüket a duna- haraszti gimnazisták és szak­középiskolások. Ezúttal Jónás Zoltán, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első tit­kára nyitotta meg a műsort, meleg szavakkal emlékeztetve az eddig eltelt útra. Az isko­la énekkara és irodalmi szín­pada, saját szavait, kérdéseit Bartók, Mozart, Radnóti, Ma­dách, Gorkij gondolataival egyeztette, válaszokat keres­ve és találva korunk problé­máira. A Baktay Ervin élet­művéhez méltó ünnepségen a Thália Színház művészei és a Zeneművészeti Főiskola nö­vendékei, színvonalas műsor­ral kedveskedtek, mintegy folytatva, kiegészítve az ifjú­ság produkcióját. Elismerés és siker kísérte Baska József festőművész ki­állítását is, mely ezen a napon nyílt a gimnázium előadóter­mében. Baska József, a szent­endrei művésztelep tagja és az Iparművészeti Főiskola taná­ra, jelentős festő, aki követke­zetes szenvedéllyel és szaba­tossággal kutatja önmaga és a műfaj határait, hivatását. Ahogy egy szál növényt csak a saját magánvalója alapján ismerhetünk meg, Baska mű­vészetének lényegét is egyedi törvényei segítségével fedez­hetjük fel. Színekkel, formákkal fogal­maz. Egymáshoz csoportosítja a fekete, szürke, kék, fehér árnyalatokat, sárga gömbra­gyogást csatlakoztat azokhoz, elmossa az éles kontúrokat, így nevezi meg az Este han­gulatát egy adott térben. A színek vonulása, átalakulása, a Nap ragyogása, a fehér és a fekete küzdelme emberi tar­talmat is hordoz, belső vívó­dásainkat, a történelem karak" terét és azt, hogy a világon mindig van este és mindig hajnalodik: a fogalom föld­rajzi és intellektuális értelmé­ben. Amikos társa lesz a szo­morúság, akkor is őrzi opti­mizmusát, ég a gyász fekete tónusait gömbölyű alakzatok­kal enyhíti, oldja. Máskor az átlós feszültség érzékelteti festői offenzíváját, mely nem a külső valóság leírására tö­rekszik, hanem az eszme ké­pi megnevezésére. Ez az új­szerűség jelenti Baska realiz­musát, mely lehet, hogy még szokatlan, de a képzőművészet valós térnyerése a világ meg­ismerésében. A takarékosság és a rend az ereje. Eszmében, távlatban gazdag művei elju­tottak a dunaharaszti ifjúság­hoz is úgy, hogy számukra egyszerre jelentették a gyö­nyörködést és az eszmélés fe­szültségét is. Mindez kiderül a vendégkönyvbe jegyzett so­rokból és elemzésekből. Kide­rül az is, hogy napjaink mű­vésze nem magányos többé, nem kell várnia évtizedekig közönségére. Művek, diplomamunkák Pest megye és az Iparmű­vészeti Főiskola kapcsolata az elmúlt években bővült és rendszeressé vált. Monoron mutatkoztak be gyűjteményes kiállításon a főiskolások, Kosch Péter is itt végzett, s siker­rel vezeti Szigetszentmiklóson rajzszakkörét. A kapcsolat tervszerűvé vált. Ennek jegyében avatták fel 1978-ban a ráckevei járás Ba- latonakaliban létesített úttörő­táborában a gödöllői Remsey Flóra textilképét, melyet — mivel az diplomamunkája volt — az Iparművészeti Főiskola adományozott a ráckevei, döm- södi, halásztelki, kiskunlacházi fiataloknak. Remsey Flóra műve az ebédlő dísze. Tat ír Jenő ötvösművész ta­valy végzett az Iparművészeti Főiskolán. Diplomamunkáját vaslemezből mintázta, függő­legesen terjeszkedik a magas­ba. A szemlélő derűs inspi­rációt kap a műtől, jelnek is, madárrajnak is képzelheti ön­maga számára, hiszen Tatár alakzatával szabad asszociációt kelt. Ez az alkotás Pomázra kerül, májusban avatják fel, együtt az új művelődési ház­zal. Az Ady nevét viselő kö­zépiskolák újabb találkozó­Több, országos érdeklődésre számot tartó kulturális ese­ménynek ad otthont az idén Győr-Sopron megye. Április­ban Sopronban rendezik meg az amatőrfilmek országos fesz­tiválját, s ugyanebben a hó­napban tartják meg Győrött a Szép magyar beszéd országos verseny döntőjét. A nyár ele­jén ismét a fértődi Esterházy- kastély lesz az otthona az or­szágos ifjúsági zenei táborba meghívott fiatal muzsikusai­nak: neves művészek irányí­tásával mélyítik el zenei is­mereteiket, s több nyilvános koncertet is adnak Haydn egykori lakhelyén. Augusztusban nyílik meg Sopronban a magyar éremmű­vészek seregszemléje, a 3. or­szágos érembiennálé. A ha­gyományokhoz híven ezúttal is a Lábas ház műemléki kör­nyezetében állítják ki a hazai éremművészet reprezentáns al­kotásait. Októberben Győrött tartják az országos pop- dzsessz napokat, s ugyanott nyílik meg novemberben a költészeti biennálé és a Rad­nóti Miklós országos felnőtt versmondó verseny. Jelentős kulturális esemény színhelye lesz a megye fiatal városa, Kapuvár is. Ott a szövetkezeti kórusok tartanak országos ta­lálkozót. PALYAZAT Derkovits-ösztöndíj A díj Derkovits Gyula-ösztön- elnyerésére pályázatot hirdetett á Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetsége. A hároméves ösz­töndíjjal a már önálló művé­szeti tevékenységet folytató fiatal alkotókat kívánják tá­mogatni, segítve a rendsze­res, tervszerű munkán ala­puló művészi fejlődésüket. Olyan pályázók jelentkezését várják, akik az ösztöndíj idő­tartamára a szocialista tartal­mú és igényű művészet előbb­re haladását szolgáló alkotói feladat elvégzését tűzik ma­guk elé. A pályázat feltételei szerint főiskolát végzett, 35. életévü­ket még be nem töltött kép­zőművészek jelentkezhetnek. Kivételes esetben — ha te­hetségük, kiemelkedő mun­kásságuk indokolja — főisko­lai végzettséggel nem rendel­kezők is kaphatnak ösztöndí­jat. A havi háromezer forint összegű dij odaítéléséről a minisztérium, a szövetség és a képzőművészeti főiskola képviselőiből alakult bizott­ság javaslata alapján a mű­velődési miniszter dönt. A feltételek közé tartozik, hogy az ösztöndíjat nyert mű­vész legalább fél évet egy szocialista termelőközösség­ben töltsön el s marxista to­vábbképzésben is részt ve­gyen: terveit, illetve kész al­kotásait pedig évenként be­mutassa a bizottságnak. E három év alatt az ösztöndí­jasokat művészi megbízások­kal is segítik, s önálló kiállí­tásokat rendezhetnek, illetve csoportos tárlatokon vehetnek részt. A legkiválóbb ered­ményt elértek, az ösztöndíj összegén felül egy éven át to­vábbi havi ezer forint nívó- díjban is részesülhetnek. A kérelemhez a pályázó eddigi művészi munkájának részletes ismertetését, élet­rajzát, főiskolai végzettségé­nek igazolását és az ösztönön idejére vonatkozó művészi céljainak szakmai, ideológiai továbbképzési programjának leírását kell mellékelni. A ké­relmeket a Művelődési Mi­nisztérium képzőművészeti osztályára várják március 26-ig (Budapest, 1363. pf. 69.). a pályázóknak négy-öt alko­tásukat is be kell mutatniuk a bizottságnak, a műveket április 6-án és 7-én 9 és 15 óra között várják a Műcsar­nokban. jukat tartják Ráckevén. Erre a november 22-i ünnepségre a főiskola textiltanszáke Ples- nivy Károly érdemes művész jóvoltából Ady verseit értel­mező alkotást tervez — mely­nek munkálatai megkezdőd­tek. Mindez a csaknem száz művészeti munkát felvonulta­tó Ady Galéria további bőví­tését jelenti. Hagyomány Szentendrén a művészeti főiskolások kétéven­kénti találkozása. Májusban az Iparművészeti Főiskola szervezi a programot, rendezi a gyűjteményes kiállítást dip­lomamunkáiból, melyek be­mutatása rendszeressé válhat­na a továbbiakban a Pest me­gyei Művelődési Központ köz­reműködésével. Nemcsak ar­ról van szó, hogy a főiskola a jövőben egyre több ötvös-, textil-, kerámiaművet ado­mányozhat Pest megye hely­ségeinek, hanem arról is, hogy a végzett főiskolások, a kö­zeljövő iparművészei itt talál­hatják meg feladataikat is. Példa erre, hogy a Monori Ke­fegyár és az Iparművészeti Főiskola ipari formatervező tanszéke — mint megírtuk — szerződést kötött egy nagy­szabású játékprogram megva­lósítására, melynek első soro­zata már el is készült. Épül a gödöllői művelődési központ, s ez a létesítmény is ipar­művészi felöltöztetésre vár. Vannak tehát bőven tervek, le­hetőségek és feladatok. Min­den bizonnyal zavartalan ma­rad és folyamatossá válik a kapcsolat, hiszen indítéka sok­rétű társadalmi érdek. Losonci Miklós VIDÉKÉN ELŐSZÖR Bóbita-bemutató A Bóbita bábszínház a Pécsi Nemzeti Színház önálló tagozataként vasárnap lépett először a közönség elé. Az első vidéki állam bábszínház társu­latának tagjai Fazekas Mihály —Giovannini Kornél: Ludas Matyi című darabját mutatták be. A sok figurával színre vitt, mozgalmas előadásnak két változatát is kidolgozták Gio­vannini Kornél rendezésében. Az egyik — a vasárnap bemu­tatott — az iskolás, a másik pedig főként az óvodás kor­osztály érdeklődésére tarthat számot. A Kós Lajos művészeti ve­zető irányításával működő együttes az idén ünnepli fenn­állásának huszadik évforduló­ját. Megalakulásuk óta nyolc­van bemutatót tartott, s évenként száznál több előadá­son szórakoztatta gyermek és felnőtt közönségét. Táncantológia ’80 A Népművelési Intézet a kiemelkedő amatőr táncegyüt­tesek részvételével országos bemutatót rendezett a hét végén Táncantológia ’80 címmel a Fővárosi Operettszínházban. A képen: dél-alföldi táncok. Előadója a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese volt. BIZONYTALAN REMENYEK Szentendre a nyárra készül Még foga van az időnek, de a szentendreiek már a nyár­ra gondolnak, a 22. nyárra: készül az idei program. Jobbá­ra a hagyományokat követik a város közművelődési intéz­ményeinek és állami, politi­kai-társadalmi szervezeteinek vezetői, de lesz néhány újdon­ság is. Még több vonatkozás­ban csak az elképzelés szint­jén tartanak a tervek, néhány program megrendezésére azonban már végleges döntés született. Csíki Gergely-bemutató Mindenekelőtt a legjelesebb esemény: két év után új da­rabbal mutatkozik be á Szent­endrei Teátrum. Csíki Ger­gely: Mukányi című komédiá­ját játsszák majd június 27-től július 19-ig. Csíki alkotását Szakonyi Károly korszerűsí­tette színpadra és Lengyel György fogja rendezni. Amint lapunk kérdésére válaszolva Szakonyi Károly mondta: a Moliére Úrhatnám polgárjával rokonítható darabból lényegé­ben csak a történet maradt változatlanul. Az átdolgozás­nál figyelembe kellett vennie a szabadtéri színpadi megol­dásokat, éppen úgy, mint bi­zonyos részletek aktualizálha- tóságát. A Teátrum kétévenkénti új bemutatója már hagyomány, ugyanúgy, mint a szentendrei múzeumok és kiállítótermek ünnepi külsőségekkel összeál­lított tárlatai. Az idén új kis- galériával gazdagodik a város: a grafikai műhely első rangos bemutatóját is a Szentendrei nyár programsorozatának ke­retében kívánják megrendezni. Űjra megtartják a zenés vá­rosnézéseket és a múzeumi hangversenyeket, amelyek ren­dezésében bekapcsolódik a vá­rosi idegenforgalmi iroda és a megyei művelődési központ. Amatőrök a Templom téren Ha már az események véd­nökeit, szervezőit említettük, azt is el kell mondani, hogy TV-FIGYELŐ Nf nCVCSS... Mármint ko­rán — mondja a teljes mű­sorcím, ám azok az előfize­tők, akik végigfigyelték ezt a szombaton este először jelent­kezett móka-bókás bolondo­zást, azok igenis, előre nevet­tek. Előre is nevettek, adás közben is nevettek, és ugyan­így, a vidám játék végezte­kor is nevettek. S tehették mindezt azért, mert ez a Vit- ray Tamás írta és Fröhlich Márta szerkesztette játék ami­lyen ügyes ötleten alapszik, mindjárt a legelső föltűnése­kor olyan kacagtatóra sikere­dett. Az alapképlet látszólag egy­szerű: végy két ismert szí­nészt, és bízd meg őket, hogy a stúdióbéli jelenlétükhöz egy- egy vendéget toborozzanak. Aztán mindenféle mutatvá­nyokkal, bohóckodásokkal együttesen üssék agyon a mű­sorszerkesztők által nekik ajándékozott sugárzási időt. Őszinte örömmel nyugtázhat­juk, hogy nemcsak az előb­biek — mármint Rátonyi Ró­bert és Verebély Iván — tet- ték-vették minden különösebb önmutogatás nélkül magukat, hanem a meghívottak — Fel­lőné, a híres recepttudós, va­lamint Rátonyi kedvenc hen­tese és mészárosa — is olyan fesztelenül viselkedtek, mint­ha ott sem lettek volna a ka­merák. Nem volt baj tehát e ha­vonta ismétlődő Ne nevess ... bemutatkozásának remek han­gulatban vetélkedő négyesfo­gatával; ugyanígy nem volt hiány a legkülönfélébb hely­zetgyakorlatokban sem — a legtöbbeknek bizonyára a gombócgyártás viharos percei tetszettek —; no és főképpen nem lehetett úgy vélekedni, miszerint e profi és amatőr ki mit tudnak nincs igazi gaz­dája. Merthogy az aztán van! Antal Imre személyében ugyanis remek porond mester­re akadtak e kuncogásra és hahotázásra ingerlő három­negyed óra gazdái. Remek hu­mora, szófacsaró képessége, irányítói lendülete most mu­tatkozott meg csak igazán. Ed­dig is nyilvánvalóan tudhat­tuk, hogy egy valóságos show­man ő, de amiért ezt a ki­kapcsolódási alkalmunkat ily remek formában pergette vé­gig, újból és még nagyobb nyomatékkai kell elismétel­ni: le a kalapokkal előtte... Környezetünk. Együttműkö­dés címmel került a képernyő­re szintén szombaton — de még délután — egy doku­mentumfilm, amely a Buda­pesten megrendezett nemzet­közi környezetvédelmi szemi­nárium tanácskozásait idézte. Mint a képsorból kiderült, elsősorban a tanintézetek fel­adatait kijelölni gyűltek össze fővárosunkban a szakemberek — mármint meghatározni azt, hogy mit, mikor s hogyan tu­dassanak e témakörben a nö­vendékekkel. A Pest megyei előfizetők bizonyára örömmel tapasztal­hatták, hogy az Európa szá­mos országából, sőt a tengeren­túlról összesereglett környe­zetvédők Érdre is ellátogat­tak, ahol a Vörösmarty gim­náziumban folyó különleges oktatási formát tanulmányoz­ták. Mire vállalkoztak e főváros környéki középiskolában im­már jó tíz esztendeje? Nem kevesebbre, minthogy a tanu­lók egymást követő évjáratai­nak alkalmat teremtenek a ter­mészet szakszerű megfigyelé­sére, egyben a bekövetkező változások öntevékeny kimu­tatására. Egy úgynevezett ter­mészettudományi traktust szer­veztek, amelynek szakkönyv­tára éppen úgy van, mint ké­miai és biológiai laboratóriu­ma. Ez utóbbiakban — hogy a filmre vett igyekezetei em­lítsük — egyebek között a ter­mészetes vizek oxigénfogyasz­tását is meg lehet mérni, megmérve pedig rá lehet döb­benni, hogy milyen sok oxi­génpusztító szerves anyag ke­rül be patakjainkba, tavaink­ba és folyótokba, mindjob­ban felborítva azok hagyomá­nyos összetételét. Soha jobb figyelmeztetési formát a növendékeknek — vélekedhetett a néző, aki (saj­nos) annyi mindenféle igyeke­zet ellenére is még mindig in­kább csak az intő szót hallja e tárgyban, és annál kevés­bé tapasztalja a sikeres csele­kedetet. Vízi út. Szintén Pest megyei vonatkozásai voltak az Ül vagy vasút? című dokumen­tumfilm soros, Fuvarban al­című negyedik részének. A vá­ci DCM és a Dunaújváros kö­zött még mindig tengelyen utazó kohósalak továbbításá­val kapcsolatban ugyanis me­gint felmerült a nagy kérdés: miért nem a vízi utat veszik ehhez igénybe, amikor mind­két város közvetlen közelé­ben ott folyik a Duna. Az a folyam, amely egyébiránt magát a kész cementet is a hátára vehetné, hogy eljuttas­sa a budapesti házgyárakhoz. De hát — hallhattuk az új­ra meg újra megismételt ma­gyarázatot — kikötő sincs, uszály sincs; noha sokkalta ol­csóbb lenne, többé-kevésbé ví­zi szállítás sincs. Pedig jól tudjuk, hogy mily mértékben volt, s e riporteri szemrevételezés után még in­kább tudhatjuk, hogy mennyi­re lehetne s kellene... Akácz László alig akad Szentendrén intéz­mény, amely valamilyen ren­dezvénnyel ne járulna hozzá a programhoz. Egyebek közt ismét láthatjuk a Dalmát együttest, a korábbinál nép­rajziig tisztább és gazdagabb anyag bemutatásával. Rész­ben a már hagyományos ju- liálison, részben a csaknem egy hónapig tartó műsorsoro­zat keretében bemutatkoznak majd a város környékén és a megye más területein élő nemzetiségek művészegyütte­sei, és szokás szerint megren­dezik a szocialista brigádok vetélkedőjét is. Ugyanakkor ebben az évben is láthatjuk majd a kertbarát és kisállat­tenyésztő kör termékeit. Hosszú éveken át a Szent­endrei nyár kiemelkedő és sok ezer nézőt vonzó részét alkot­ták a Templom téri játékok. Tavaly ennek helyébe a Du- na-parti Vigasság lépett és ml tagadás: dicstelenül fejeződött be. Arról már döntés szüle­tett, hogy az idén nem tartják meg a bosszúságokat okozó vigasságot. Visszatérnek a Templom térre, de nem a népi színjátszást idéző — színmű­vészeti főiskolások által elő­adott — produkciókkal. Ennek oka, hogy a főiskola sem vál­lalta a nagy terhet jelentő feladatot, s a pénz is kevés volt. A Templom téri játékok megrendezésére már tavaly készült egy javaslat, amely szerint Pest megye legjobb amatőr népművészeti, színját­szó és bábegyüttesei töltötték volna meg a műemlék-temp­lom körüli utat. Ehhez az el­képzeléshez szándékoznak visszatérni az idén úgy, hogy egy-egy nap programját a megye más-más tájegységének népi együttesei töltsék ki. Csakhogy ehhez tetemes pénz kellene, pénz, amely jelenleg nincs, bár talán már lehetne. Négyhónapos késésben A város és a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal között született megállapodás szerint kereskedelmi pályázat útján kísérlik meg előteremteni a forintokat. A programtervnek és az előzetes költségvetésnek is a műit év őszén kellett vol­na elkészülnie. Viszont a he­lyi művelődési osztály pénz­ügyi keret hiányában nem tu­dott tárgyalni az együttesek­kel, ezért a tervezet és a költ­ségvetés sem készült el. S mi­vel az Idegenforgalmi Hivatal nem ismerte az igényeket, ’ezért a pénzügyi keretet eset­legesen biztosító pályázatot sem lehetett beadni. Bezárult a kör: róka fogta csuka. Január közepén mégis elké­szült egy előzetes költségvetés, de a megközelítően négyhóna­pos késés sajnos bizonytalan­ná teszi a pénzforrás megnyí­lását. Olybá tűnik, hogy a Templom téri játékokat a ne­hezen indokolható késlekedés tette bizonytalanná. Kriszt György f ORSZÁGOS PROGRAMOK Tavasztól őszig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom