Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

4 iJütUm 1981. JANUAR 28., SZERDA KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A látvány tanítómesterei Összefoglaló képet igyekszünk adni részben a Pest megye különböző településein rendezett kiállításokról; részben pedig a megyében élő képző- és iparművészek budapesti tárlatairól. A műveket a közelmúltban lát­hatták, illetve láthatják az érdeklődők. Beszámolunk Cyránsky Mária Dunakeszin rendezett szoborkiállításáról, a szentendre-izbégi képzőművészeti táborban készült gyermekalkotások a megyei művelő­dési központ olvasótermében láthatók. Hirt adunk a Művészek az üzemben címmel nyílt gyűjteményes tárlat- I ról, valamint Miháltz Pál és Kisfalusi Márta kiállításáról. Iskolagaléria Másfél évtizede indult el a ráckevei Ady Endre Gimná­ziumban a képzőművészeti ki­állításokkal egybekötött mű­gyűjtés, melynek eredménye lett az Ady Galéria, mintegy száz szobor, festmény, grafi­ka; Ferenczy Béni, Varga Im­re, Demjén Attila, Vecsési Sándor, Csík István, Kiss Nagy András, Grandtner Je­nő, Ligeti Erika, Domonkos Béla alkotásai. Azóta e nemes példa nyomán több tárlat nyílt a dabasi, a dunaiharasz­ti. a szentendrei, ceglédi gim­náziumokban, gödöllői, sziget- szentmiklósi általános iskolák­ban, továbbá Kiskunlacházán, a Szakmunkásképző Intézet­ben. Jelenleg a legszínvonala­sabb programot Dunakeszin valósítják meg, a Ságvári Endre Általános Iskolában. Nem marad kihasználatlanul a pompás aula, rendre telítő­dik képző- és iparművészeti alkotásokkal. Ebben a tanév­ben ifj. Koffán Károly, Poór Imre és Homyák László tűz­zománcait, grafikáit mutatták be, jelenleg Cyránsky Mária szobrai jelentenek eseményt. Diadalívben elhelyezett szí­nes zománcok, hármas osztá­sú képek és szobrok adnak hírt tehetségéről. Sárközi mintát .értelmez, velencei em­léket sűrít plasztikává, őseink emblémáit kutatja és érdekes változatokat talál Niké, a Tánc és a Profán oltár té­máira Míves Sztélé-je mel­lett kiemelkedő rajzban, szo­borban lendülő Alvó gyer­mek-e, a nyugalom önfeledt- ségének hatásos vizuális idé­zésében. , Portréi közül karakteres a Bartók-fef és József Attila buszt je, s Eszter arcmása, mely a gyermekközönségnek különösen tetszett. Érthető is, hiszen életkori sajátosságaik révén vonzódnak e kellemes lányalakhoz. Komoly tettnek számít az, hogy a kiállítást megnézték a dunakeszi gim­nazisták és a szakmunkás­képző tanulói is, a váci Pe­dagógus Klub tagjai, helyi óvónők, felnőttek, fiatalok. Híre és tagsága van e sikeres kezdeményezésnek, s biztos inspirációt jelent Cyránsky Máriának az ötödik osztályos Bíró Krisztina és Koimár Ani­kó szolidáris biztatása; Csak így tovább, kedves szobrász­nő! Amit órán hallanak a ta­nár nénitől, azt adják tovább. A jószándékot, az igényt. Min­denkinek szól az a tapintatos figyelmeztetés, hogy maradjon meg és terjedjen megyeszerte az új város gyakorlata, az, hogy az.iskolai kiállítóterem­ben szavak nélküli látvány­ban ki-ki képzőművészeti ne­velésben részesül. Az is lehe­tőség, hogy minden megyei oktatási intézmény legalább egy képzőművészeti alkotást birtokoljon már a közeljövő­ben. Adományozással, vásár­lással. Több száz festőnk, szobrászunk, grafikusunk dol­gozik Pest megyében és Du­nakeszin is több művet aján­dékozott iskoláknak óvodák­nak Uhrig Zsigmond és Szap­pan Irén. Művészetnek és tár­sadalomnak egyaránt szüksé­ges ez az alkotó találkozás; művekkel, egyre több művel a közösségi terekben, ahol sok ember él és dolgozik. Isko­lákban. gyárakban, rendelőin- ‘ izetekben, várótermekben. Gycrmekalkotások 1980 nyarán olvasó és kép­zőművészeti tábort szerveztek gyermekeknek az ország több helyén, így Ízbégen is. Az él­mények rajzokká érlelődtek. Ahogy Karinthy Frigyes írta egykor, de a mai nebulókra Is érvényesen: „Ha papirt és ce­ruzát és színes krétát kap, le­rajzolja, kifaragja és felépíti kicsiben. Leutánozza az egész természetet és az egész kultú­rát ... S tanul az alkotás bű­völetében, s alkot a tanulás örömétől”. Valóban nemcsak szépek a bábfigurák' és a szí­nes rajzok, hanem érződik az öröm háttere is, melynek lég­körében születtek. Csak a pontosság kedvéért emelem ki azt a kollekciót, melyet Aknay János festőművész ve­zetésével készítettek az Izbá- gen nyaraló, kulturálódó gye­rekek. A kiállítás még feb­ruárban is megtekinthető a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár szentendrei olvasótermében. Művészek az üzemben öt éve, 1975-benv a Szabad­foglalkozású Képző- és Ipar­művészek pártszervezete, an­nak közművelődési bizottsága elhatározta, hogy tárlatok szervezésével biztosítja a munkások izlésfejlesztésót. Imponáló, hogy több száz al­kotó több ezer festményt, gra­fikát, szobrot visz a gyárakba, üzemekbe. Most a Nemzeti Galériában azon festők és szobrászok képeit és plaszti­káit látjuk, akik részesei e nemes mozgalomnak Hincz Gyulától Somogyi Jánosig, aki e tárlatsorozat fő szerve­zője volt. Az külön kiemelen­dő, hogy megyénk üzemeiben és az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságán is rendszeresen bemutatkoztak az alkotók ezen program ke­retében szinte az indulás pil­lanatától mindmáig. A kap­csolat olyannyira rendszeres, hogy ezúttal is szobrok kö-1 Dárizs és Rákosliget. Szinte abszurd dolog együtt em­líteni a két nevet, annyira más hangulatot árasztanak, képzeteket keltenek. Mégis ezt kell tennünk, ha Czimra Gyu­láról van szó; életében ugyan, is csupán Párizsban (1926-ban) és Rákosligeten (1964-benj ren. deztek műveiből egyéni kiál- litást. Túlságosan szerény volt? Túlzottan alábecsülte saját tel­jesítményét? Erről lehet szó, hiszen halála után egy évvel, 1967-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben, majd Hód­mezővásárhelyen, Debrecenben. Kiskunfélegyházán, Gyulán, Szentendrén, s többször újra a fővárosban mutatták be a konstruktivista elvek szerint komponált, rendkívüli tuda­tosságra valló, de mindig lí­rai hangulatú, a költészetet egy-egy hétköznapi tárgyban, szoba-, tájrészletben, apró színfoltban megmutató fest­ményeket- „EIszállok, el, de a lágy remegés / az életért, vi­lágot ringat és / áttetszik raj­tad, égi hűvösség” — írja Jó­zsef Attila a Füst című vers­ben. s mintha a sorok éteri tisztaságát sugároznák Czimra Gyula tájrészletei városképei, s főleg szobabelsőket ábrázoló művei is. ★ ármelyik szobámba belép­hetsz, nem fogsz megful­ladni — mondta egyszer a fes­tő barátjának, tisztelőjének, dr. Soós Imrének. S hogy va­lóban milyen intim hangulatú szöntik megyénk oktatási igaz­gatóságának hallgatóit — Martsa István alkotásai. Költői festőiseg Miháltz Pál következetes és rendszeres minden eszközeoen es gesztusában, értékéi ezért állandóak, ingadozás helyett tartják, sőt emeiiK színvona­lukat. Tény, hogy e jó érte­lemben vett monotónia réven erezzük azt, hogy Miháltz Pál művészété Szentendre grego­rián daliama; színekben, for­mákban. Művészetének vonzó mélységé nem túri a váltáso­kat, csupán az állandóságot. Miháltz számára Szentendre az a hely, ahol felmeri és motí­vumaival átadja szemnek, ér. zelemnek és intellektusnak a létezés képekben megnyilvá­nuló és lepereghető törvényeit. E létezés nemcsak természet, hanem emberi teremtés — mely villámsúj tóttá fában, el­felejtett utcában, pinceajtóoan manifesztálódik. Meg inkább költő lett az idők során Mi­háltz Pál, aki balladás méltó­sággal, de nem a balladára jellemző tragikus hangvétellel érinti, közelíti, tükrözi Szent­endre történelmet és termé­szetet értelmező ringását, egye­temességet hordozó részleteit. Következetességének és rend­szerességének köszönhető, hogy bővülhet eddigi Miháltz-isme- retünk, mert festői búcsúzása a Naptól, egy homlokzat har-' móniáját kísérő rajza, vas­ráccsal érvelő vörös fala, al­konyati tónusai, Óbudára, Nagyvázsonyra kiterjesztett, nosztalgiája, kék vízió, meg­szakadt drámai kontúrjai új teljesítménynek számítanak. Megindító termő, megújult szorgalma is. Megindító, hi­szen az 1899-ben Magyarval- kón született Miháltz Pál min­dent eléírt. Munkácsy-dtjas, a Magyar Népköztársaság kivá­ló művésze, mégis, a belső tűz hajtja tovább. Idézem 1980-as látomásait. A szentendrei mű­vésztelep óriás fáit, fehér fa­lakat félkörös fényeket, dom­bot ölelő utakat, kerti ernyőt, az eltűnő Óbudát, Kinizsi sír. ját, az egri vár romjait figye­li, fokozza festményekké. „El­múlt a nyár” — ezt tartalmaz­za egyik képe. Mindez a ter­mészetre vonatkozik, nem mű­vészetre mely évtizedek óta állandó, termő megújulásban halad előre megfontolt tér­nyeréssel: ezúttal is. volt, milyen vonzóan egyszerű alkotóról beszél ez a művé­szet, arról a hétfőn, a Szent­endrei Képtárban, Czimra Gyula születésének nyolcvana­dik évfordulója (1901. január harmadikán született) alkal­mából rendezett emlékesten éppen <ir. Soós Imre vallott. Színes diákkal illusztrált elő­adása megrajzolta a pályaké­pet, a pesti, józsefvárosi gyér. mekkort, szólt a Tanácsköz­társaság leverése utáni majd' egy évtizedes párizsi, barbizo. ni időszakról, Cézanne, majd Van Gogh, Gauguin hatásáról, a harmincas évek elejének Szentendrén töltött nyarairól, a Barcsay Jenővel, Paizs-Goe- bel Jenővel kötött barátságról, majd az 1934-től Rákoshegyen töltött évtizedekről. Szinte remeteként élt itt Czimra Gyula, kiállításokra nem küldött képet, sőt, ő ma. ga is ritkán ment el bemuta­tókra. Mégsem a némaság, ha­nem éppenséggel a szüntelen önvizsgálat időszaka volt ez. Ahogyan egyszer ő maga fo­galmazott: a fél életet azzal töltöttem, hogy megkeressem önmagam. Ez a keresés — ahogyan a művész halála utáni hatalmas érdeklődés is bizonyítja — Rádiófigyelő MIÉRT? A leghétköznapibb dolgokkal kapcsolatban is nányszor feltettük önmagunk­nak a kérdést: miért? Érre a mindennapi kérdésre építette műsorát Szilágyi János, aki­nek legfőbb riporteri erénye, hogy a legegyszerűbb, legköz­napibb dolgokról is úgy tud beszélni és beszéltetni, hogy akár egy kerek órányi műsor­időben is lankadatlan figye­lemre készteti hallgatóságát. Sok mindenről szó esett, pél­dául arról, hogy miért nem szabad fokhagymát kivinni az országból. Valóban, miért is? Az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács egyik felelős vezetője adta meg rá a választ, miközben ar­ról is beszélt, hogy mikor, mit és miért vesznek fel a ki­viteli tilalom alá eső cikkek listájára. Miért van szükség rá, hogy a tilalmat olyan lát­szólag apróságokra is kiter­jesztik, mint a már említett fokhagyma, vagy a papírzseb­kendő, s egynéhány gyermek- játék. Mindenekelőtt azt fi­gyelik, melyek azok a cikkek, melyekből a belső keresletet sem tudják korlátlanul kielé­gíteni. S ezért kivitelük to­vább rontaná az ellátást. Emellett e körbe vonják azo­kat a dolgokat is, melyeket importból szerzünk be — kö­zöttük van a közismert Lego- játék — s melyek kivitelének engedélyezése ugyancsak nem kívánatos. Ami pedig a fok­hagymát illeti, Eürópa-szerte gyenge volt belőle a termés, ezért nem engedhetjük meg kivitelét E műsorból kiderült az is, hogy a közhiedelemmel ellen­tétben lényegesen kevesebb a külföldiek által felvásárolt élelmiszer-, ipar- és ruházati cikkek mennyisége, mint azt hisszük. A teljes belső forga­lomnak egy-egy esztendőben csak 3—3,5 százalékát teszi ki. Ugyanakkor néhány tizednyi eltéréssel ennyire tehető azon áruknak a mennyisége is, amit mi, magyarok, turistaként, ro­koni látogatáson vágy szol­gálati úton járva külföldről hozunk. Elhangzottak más kérdések is, közöttük kevéssé tapintato­sak. Egyebek közt arról, hogy a vállalatok miért csak né­hány telefonszámukat közöl- tetik a telefonkönyvekben; s válaszok is, melyeket, ha a riporterben megszólalt a két­kedés kisördöge, Szilágyi halk füttyel kísért. Ha fütyülni nem is, riportot készíteni, ér­dekes, szórakoztató műsorrá szekeszteni irigylésre méltón tud Szilágyi János. nem volt hiábavaló. A Magyar Nemzeti Ga*éria 1973-as ret­rospektív kiállításának rende­zője, Haulisch Lenke szerint Czimra az ötvenes évek elejé­től olyan képi nyelvvé formál­ta addigi életének és művésze­tének tanulságait, hogy az megkülönböztetett helyet vív ki számára a korabeli és egye­temes képzőművészetben egy­aránt. Kis méretű szobabelsői­nek szűkre szabott tárgyi vi­lága hazai festészetünknek egy igen nemes ágán visszavezet­hető Nagy Balogh Jánosig — térformálásának szabadsága, elementáris színeinek tisztasá­ga pedig a nagyvilág aktuális törekvéseivel vág egybe. ★ "CVre a nagyszerű életműre dr. Soós Imre előadása mellett egy televíziós rövid­film is emlékezett hétfőn este Szentendrén. Zsigmondi Boris 1977-ben készült filmje szin­te a festményekéhez hasonlóan szűkszavú fogalmazásával, a lényegre koncentrálva, s azt csak egy-egy jól kiválasztott tárgy, műteremrészlet segítsé­gével mutatja be az alkotáso­kat. Közöttük azt a két kitű­nő, szentendrei ihletésű mű­vet (Márciusi hóolvadás, Szent­endrei táj), mely szerencsére Losonci Miklós Bányász Hédi A rákosligeti remete EMLÉKEZÉS CZIMRA GYULÁRA ZENEI PANORÁMA Bécsi klasszicizmus A zenetörténet egyik legfé-! nyesebb korszaka a bécsi klasszicizmus. Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert alkotó- művészete időben alig nyolc­van évet fog össze, de ez alatt az alig egy emberöltő alatt a zenei formaszépség és az ér­zelmi gazdagság soha nem sejtett lehetőségei bontakoztak ki. Művészetük megkerülhe­tetlen a zenei nevelésben, mű­veik ismerete pedig a meg­hallgatás mindenkori élmé­nyén túl, elősegíti a követke­ző korok zenéjének megérté­sét és befogadását. Az Orszá­gos Filharmónia ifjúsági bér­letének második előadása ép­pen ezért ezzel a korral, a bé­csi klasszicizmussal, ennek zenekari muzsikájával foglal­kozott. Szimfóniák és verseny- művek egy-egy tétele hang­zott fel, mintegy ízelítőül, a Zrínyi Miklós Katonai Akadé­mia szimfonikus zenekarának előadásában, Faith Tibor ve­zényletével a Dunakeszi Mű­velődési Házban. Mozart g-moll szimfóniájá­val (K. 550) kezdődött a kon­cert. A felhangzó első tétel­ben a főtéma, amelyet „sóhaj­figurának” neveznek, mozgal­masságával nyugtalanságot, feszültséget áraszt, .mindvégig uralkodva hangulatával a té­telen. A kidolgozás gazdagsá­ga, érzelmi hullámzása jól érvényesült a zenekar játé­kában és magával ragadta a hallgatóságot is. Ezen a na­pon talán még külön jelentő­sége volt annak, hogy Mozart legszemélyesebb hangú szim­fonikus vallomásából hallhat­tunk részletet. Kétszázhuszon­öt évvel ezelőtt, 1756. január 27-én született Salzburgban, harmincöt évig élt, és ez alatt a rövid idő alatt egy világot . teremtett. Mozart mellett a szimfónia másik tartalmi és formai megújítója Haydn volt. Száz­négy szimfóniát írt, ezek közül a 94., G-dúr (Üstdob) szimfó­nia harmadik tételét — Me- nuetto, Allegro molto — mu­tatta be a zenekar. A vidám, parasztosan temperamentumos menüett hálás előadói fel­adatnak bizonyult. A szimfóniák Beethoven művei között .is kimagaslóan fontos helyet' foglalnak el. Kilenc szimfóniájának mind­egyike egy-egy alkotói korsza­kának összesítése, reprezen- tálója. Az első, C-dúr szimfó­niát (op. 21.) harmincévesen írta, Bécsben. Az első és má­sodik tétel még hagyományos, a harmadik a már megszo­kottnál gyorsabb és eltérő te­Szentendrei részlet (193:) — de sajnos alig néhány más Czimra-mű társaságában — a Ferenczy Múzeum tulajdona, s a művész egyik legszebb festményét, az Ülő aktot, amely januárbein a Nemzeti Galériában a hónap műtárgya­ként tekinthető meg, s ame­lyet elemezve Haulisch Lenke így ír: Zárt, de nem elzárt világ az övé: épp hogy érinti az elidegenedés, csupán annyi­ra, hogy idillikus ne legyen. Élőlényei bizalmat fejeznek ki, békében vannak a környező világgal. Belső derűje a céltu­datos tevékenység megérteit gyümölcse. P. Szabó Ernő matikájú, Menuetto, de az iga­zi különlegesség az itt fel­hangzó finálé, melynek lassú, bevezető részében szinte nagy nehézségek között próbálkoz­nak a zenészek egy skálame­net végigjátszásával. Ebből bontakozik ki elementáris erő­vel a főtéma, és az élénk, vi­dám befejezés. Ebben a hangversenyévad­ban minden koncert műsorá­nak szerves része a közös éneklés is. Beethovei) IX. szimfóniájának IV. tétele, az Örömóda hangzott fel a du­nakeszi kisiskolások ajkán megkapó szépséggel és gyö­nyörű. tökéletesen érthető szö­vegmondással. Dicséret illeti azt az énektanárt, akinek ez az öröm köszönhető. A szimfóniák mellett a bé­csi klasszikusok zenekari mu­zsikájának másik fontos ösz- szetevője a versenymű volt, amely egy-egy szólóhangszer és a zenekar vetélkedése. A hangversenyen Mozart Esz- dúr kürtversenye (K. 447) reprezentálta ezt a műfajt. Mozart összesen négy kürt­versenyt komponált, vala­mennyit egy barátja részére. Az Esz-dúr kürtversenyből a második — Romance. Lar­ghetto — és a harmadik — Allegro — tétel szólalt meg Friedrich Ádám kürtművész, a Magyar Állami Hangver­senyzenekar szólistája közre­működésével. A kürt meleg, bársonyos hangszíne, a mű­ből áradó mély érzelem és mégis játékos hangulat lebi­lincselte a gyerekeket. Való­színűleg ritkán játszik együtt a művész ezzel a szimfonikus zenekarral, mégis összeszokott­ságot, tökéletes összhangot éreztünk. A korai romantika legki­válóbb alakjának, Schubert- nek az operaírás területén nem volt sikere. Mégis egy nyitánya népszerű darabja a koncertnek. A R osamunda mind zenei megoldásaiban, mind tartalmában rendkívül igényes. A lassú bevezetés után a jellegzetes schuberti „patakzene” tölti ki a szoná­tatételt, a második téma pe­dig egyes részleteiben nagyon emlékeztet a nagy C-dúr szimfóniára, sőt a nyitány hangneme is C-dúr. A szép előadás méltó befejezése völt a jól sikerült koncertnek. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szimfonikus zene­kara második éve játszik fon­tos szerepet Pest megye ze­nei művelődésében. Az idei ifjúsági hangversenybérletek műsorába csak így kerülhetett magas színvonalú zenekari muzsika. Karmesterük, Faith Tibor elmondta, összetételében ez az ország egyik legfiatalabb szimfonikus zénekara. ötven- tagú, a katonai akadémia jel­legéből folyóan másfél éven­ként hét-nyolc zenész cserélő­dik. Mindennek ellenére több mint nyolc éve az Országos Filharmónia szervezésében megtartott hangversenyek résztvevői. Feladatuknak ér­zik. hogy közművelődési mun­kára kijelölt területükön. Pest megyében magas színvonalú előadásokon vegyenek részt. Kitűnően összeválogatott zenei részleteket hallhattunk, nagyon szép előadásban, nagy részük olyan komoly zenei siker, amely szinte hivatott arra, hogy rajta keresztül az egész művel, sőt a szerző életművével is megismerked­jen, megbarátkozzon a hallga­tó. A konCCrt ntíisoni változatlan szereplőkkel elhangzik még Bag, Aszód, Nagvkáta, Nagy­kőrös és Gödöllő ifjúsági hangversenyein. ★ Január 31-én, szombaton kerül sor a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskolában a Bartók hege­dűduó-verseny körzeti válo­gatójára, amelyen sok Pest megyei zeneiskolás is indul. A verseny döntőjét március 28— 29-én tartják. Hajós Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom