Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI .TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 8. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. JANUÄR 10., SZOMBAT Népfront M a tanácskozik a Ha­zafias Népfront Pest megyei küldöttérte­kezlete. A mozgalom e fon­tos eseményének színhe­lyén, a fővárosban, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­sága nagy tanácstermében küldöttek és meghívottak dolga' lesz mérleget készí­teni öt esztendő munkájá­ról, arról a szerteágazó te­vékenységről, amelyet a népfrontbizottságok, az ak­tivisták folytattak fél év­tizeden át. A küldöttérte­kezlet előtt formailag a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és pénz­ügyi ellenőrző bizottsága ad számot munkájáról, valójá­ban azonban ezekben az összegezésekben ott van a megye egészének minden lényeges jellemzője, a szövetségi politika külön­böző elemeinek erősödésé­től a településfejlesztésen át a környezetvédelemig. Ott van a megye egé­szének minden • lényeges jellemzője, s azért lehet ott, mert a mai tanácsko­zás befejező aktusa a kongresszusi felkészülés­nek; lezajlottak a falugyű­lések, a városi népfront­küldöttértekezletek, s eze­ken a tanácskozásokon a helyi népfronttestületek számot adtak tevékenysé­gükről. Az újjáválasztással egybekapcsolódó számadás nem volt szegényes! A me­gye az eddigi legsikeresebb középtávú tervidőszakon jutott túl, korábban nem tapasztalt mértékben ja­vulhattak a lakosság élet- körülményei, a lakásépítés­ben éppúgy,, mint a kom­munális ellátás legtöbb te­rületén, fejlődtek az okta­tás, az egészségügy intéz­ményei. Ha szabad így fo­galmazni: ezeknek a té­nyeknek a serege adta meg az alaphangot a helyi ta­nácskozásokon, bár gyak­ran nem is a dologi kör­nyezet változásairól szól­tak a résztvevők, hanem — de e változásoktól koránt­sem függetlenül — a nép­frontmunka olyan sajátos részterepeiről, mint a nem­zetiségi lakosság helyzete, a veszélyeztetett gyerme­kek istápolása, a nyílt vá­rospolitika vagy éppen a társadalmi felelősségtudat szükségessége. R itka kivételtől eltekint­ve, a falugyűlések, a városi küldöttérte­kezletek arról tanúskod­tak, hogy jelentősen meg­nőtt a lakosság közéleti ér­deklődése, de ezzel együtt igényessége is mindazzal szemben, ami nevében, képviseletében, érdekében történik. Sommásan fogal­mazva: a szocialista de­mokrácia elvi lehetőségé­nek gyakorlatbani érvénye­sítését egyre többen vélik természetesnek. Amit bizo­nyít a falugyűléseknek a korábbiakhoz képest meg­nőtt • aktivitása éppúgy, mint az, hogy a felszólalá­sok között szinte elvétve akadt csak olyan, amely nem kötődött a realitások­hoz, amely teljesíthetetlen kívánságokat fogalmazott meg, s ebben a gondol­kodásmód-változásban ott van a népfrontaktivisták mindennapos aprómunkája is. Ilyen értelemtén tehát könnyű, mert tekintélyes tudati módosulásokra tá­maszkodó az a mérlegelés, aminek elvégzésére a kül­döttértekezlet ' hivatott. Ugyanakkor nehéz ez a mérlegelés, mert a válasz­tópolgárok, azaz a felnőtt lakosság . különböző cso­portjai ma már nem érik be annyival, hogy formai részesei legyenek a közéle­ti fórumok működésének, hanem elvárják, hogy e fórumok hatása, következ­ménye kitapinthatóvá vál­jék a további tevékenység­ben. * Ehhez a jogos igényhez kell igazodnia a népfront mai küldöttértekezletének is. A nyílt, őszinte eszme­cserével éppúgy, mint ered­mények és gondok elemző összegezésével, Pest megye majdnem egymillió lakosá­nak a szó legnemesebb ér­telmű képviseletével.' A mozgalomban ugyanis az országépítés nagy céljai társakká teszik a párttago­kat és a pártomkívülieket, a hívőket és az ateistákat, a tudóst és a kisiparost, a fizikai munkást és a ta­nácselnököt, mindazokat, akik tenni akarnak közös dolgainkban. A mozgalom „tagsága” éppen ezért örö­kösen változik helyben, hol csak a népfrontbizottság te­vékenykedik, hol ott van a fél község, mert jó a cél, mert szép a hívó szó, mert mindenkit gyarapít az eredmény. Ez a népfront- mozgalom nagyszerű lehe­tősége, s persze, hogy gondja is egyben, mert új­ra és- újra meg kell nyer­nie az embereket, ismétlő­dően bizonyítania kell, hogy szilárd szervezeti ke­retek nélkül is mozgósít­hatók a lakosság szél-es ré­tegei, társadalmi munkára éppúgy, mint az életmód­ról folytatott vitákra, a ha­gyományok értő gyűjtésé­re és megőrzésére. C supán címszavakban is hosszú lista kevered­nék annak felsorolá­sából, mi mindenben van ott aktívan a népfront kezdeményezőként és ré­szesként, hol javaslatok megtevőjeként, hol a vég­rehajtást vállalóként. Tel­jes egészében megfelel az igazságnak az a megálla­pítás, hogy a megyében semmi olyasmi nem tör­tént a legutóbbi öt észtén-, dőben, amiben a népfront ne lett volna jelen, legyen az akár a tanácsok munká­jának értékelése, a lakos­ság ellátásának javítása, a környezet óvása, a gyer­mekintézmények hálózatá­nak bővítése. Ott voltak s ott lesznek^ a népfront tisztségviselői, aktivistái, akiknek áldoza­tos munkáját összegezi a mai küldöttértekezlet. A számadás gazdag, ám a fel­adatok, a teendők sora sem rövid! Társadalmi, gazdasági fejlődésünk olyan szakaszában vagyunk,' ami­kor a nyílt szónak, az al­kotó vitáknak, a meggyő­zést szolgáló eszmecserék­nek megnőtt a jelentősége, amikor az eddigieknél sze­rényebbnek látszó céljaink elérése is kemény próbák kiállásával remélhető a gazdasági életben. A társa­dalom egészének alkotó energiát kell mozgósítani, s ebben nélküiözhetet'en sze­repe van a népfrontmoz­galomnak. Ezt á szerepet gazdag tapasztalatokra, s gazdag eredményekre tá­maszkodva töltheti be. A megtett út a biztosítéka annak, hogy a megyei kül­döttértekezlet egyszerre lesz a jogos elégedettség s a friss nekirugaszkodás bizonyításának fóruma. ___________________________J \ Ma gyar—szovjet Koios vBiugyi munkesterv Jegyzőkönyv aláírásával tegnap befejeződtek a magyar —szovjet vízügyi tárgyalások. A tárgyalásokon értékelték a két ország 1976—1980. évi vízügyi műszaki-tudományos együttműködésének tapaszta­latait és eredményeit, vala­mint egyeztették a műszaki­tudományos együttműködés 1981. évi munkatervét. Esze­rint folytatják egyebek között a számítógépe s irányítási módszerek fejlesztését és el­terjesztését a vízigények elő­rejelzésénél, az operatív ár vízvédekezésben, valamint a vízgazdálkodási létesítmények fenntartásánál és karbantar­tásánál. A szovjet küldöttség elláto­gatott Győrbe, ahol megis­merkedett az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkájá­val, és megtekintette a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezését. Megszűnt a korábbi bizony falanság Megtanultak dönteni és küzdeni Felújításra készül a Taurus Erőt próbáló évet hagytak maguk mögött a tavalyiban, jó leckét kaptak ahhoz, hogy megtanuljanak gondolkodni, dönteni... és küzdeni, fogad Palotás László, a Taurus Gu­miipari Vállalat váci gyárának igazgatója. A kísérleti év, úgy véli, meghozta a várt ered­ményt, egyre jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott szabályozó- és árrendszer kö­vetelményeihez. >S hogy mit jelentett a vá­ciak alkalmazkodása? A szá­mítottnál jelentősen több, 652 millió forint értékű terméket gyártottak, úgy, hogy közben sikerült a minőséget is javítaniuk. Egészen pontosan: két száza­lék alá csökkentették a selej- tet. A termelékenység növe­kedése is figyelemre méltó; 19 százalék. , Gyártmányösszetételüket te­kintve minden korábbinál jobban igyekeztek kielégíteni a vevők igényeit. Ez akkor is igaz, ha például ragasztóból és oldószerből csak 5 ezer tonnát készítettek, holott en­nél többre lett volna szükség. Nem csupán az okozott terme­lési nehézséget, hogy elavult az üzemük; gyakorta küsz­ködtek alapanyag-ellátási gon­dokkal is. Szezoncikke a gyár­nak a mezőgazdasági padló — mert jószerivel csak április­tól augusztusig lehet fölhasz­nálni —, ebből nem csupán legyártottak 150 ezer négyzet- métert, időben ki is szállítot­ták külföldi partnereiknek. (Csupán az idei folyamatos eladáshoz szükséges mennyi­séget raktározták év végén.) Ugyancsak Nagyobb választékot Bútoráruházát nySinssk Bzigefhttlmon Nagy öröm s ugyanakkor hagy gond az új lakás. Nem­csak azért, mert főfájást okoz a garanciális javításra váró hibák — jobb esetben rövid — listája, hanem azért is, mert az új otthont be is kell rendezni, valóban otthonná, a család számára kielégítő és megnyugtató, pihentető, oly­kor munkára is alkalmas szi­getté kell varázsolni. S hogy mindez sikerüljön, . nem kis mértékben múlik azon, hozzá­jutunk-e az elképzeléseinknek megfelelő bútorhoz az áruhá­zakban, a szaküzletekben, vagy még hónapok múltán is rohangálunk egy-egy célszerű és hasznos bútordarabért. Szó­val nem mindig rajtunk mú­lik, milyen is a lakás, a kör­nyezet, amely fárasztó munka után körülvesz bennünket! Vajon mit tud ígérni 1981-re az „illetékes”? Válaszért a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál Hámori Vilmosné áruforgalmi előadónál jár­tunk, aki a megye bútorellá­tásának jó ismerője: — Már megkötöttük az 1981-re szóló keretszerződése­ket — tájékoztat. — Ezek alapján állíthatom, jó és vá­lasztékát tekintve is megfelelő lesz a bútorellátás a megyé­ben. A tavalyi 137 millióval szemben az idén 140 milliós árukészletről szólnak a szer­ződések. Természetesen korántsem mindegy, hogy ezért a 140 millióért milyen árut kínál a vásárlóknak a kereskedelem. Az ígéretek biztatóak. Nem­csak a választékot bővíti, ha­nem a szerényebb anyagi le­hetőségekkel bíró vásárlók igényeit is kielégíti. A Pécsi Bútorgyárból 13 millió forint értékben szekrénysorok, heve- rők érkeznek a megyei szak­boltokba, áruházakba! Régi kívánsága teljesül az idén a vásárlóknak — legalábbis azoknak, akik a régi stílusú bútorokat kedvelik —, kapható lesz a kolóniái bútor. A ceg­lédi Stylus Bútor- és Faipari Szövetkezet 10 millió forint értékben szállít termékeiből a boltokba. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a leg­többre az előjegyzéses rend­szer révén máris akadt vá­sárló!) Űj bútoráruházzal is gaz­dagodik a megye. A tervek szerint az év közepén Sziget­halmon nyílik szaküzlet. A kétszáz négyzetméter alapte­rületű — 20 milliós árukész­lettel rendelkező — áruház a Katnizsa Bútorgyár márka­boltja lesz egyúttal, s ez a garancia a jó és folyamatos áruellátásra. Egy régi helyi­ségből alakítják majd ki az új áruházat. Továbbra is megoldatlan marad viszont Szentendre bú­torellátása. A már ismert okok miatt — nincs áruház, csak raktárból árusíthatnak, bú­tor csak négy keréken, köz­úton érkezhet, mert a HÉV- rekonstrukció miatt a vasúti szállítás lehetetlen — ezen a területen továbbra is nehéz­ségekre, gondokra kell számí­tani. G. M. zömében tőkés rendelésre készült a Taurus W-fólia is — 1 millió 460 ezer négyzetméter —, ámbár lassan megkezdődik hazai felhasználása, térhódítása. Profilszalagból viszont fő­ként a hazai kereslet kielégí­tésére törekedett a gyár. Leg­nagyobb vevőjük a székesfe­hérvári autóbuszgyártó fel­legvára, az Ikarus. Túl sok pénzük nem jutott tavaly sem felújításra, beru­házásra, állapítja meg az igazgató, említésre csak a ter­melőképességüket nagymér­tékben növelő két új fólia­gyártó sor érdemes. És mit hoz a Taurus szá­mára az 1981-es év? Terme- lésiérték-tervüket körültekin­tően határozták meg. A célul tűzött 600 millió forint csak afféle keretterv. Mert mező- gazdasági padlóból és profil­szalagból például a tavalyinál többet, 180 ezer négyzetmé­tert, illetve 1420 tonnát kell gyártaniuk. Igaz,, az Irakba szállítandó Taurus W-fóliából egyelőre csak 1 millió 50 ezer négyzetméterrel számolnak, tekintettel az iraki—iráni há­borúra. Nem kérdéses viszont, hogy ragasztóból és oldószer­ből idén 5500 tonnára számí­tanak a hazai vevők, meg kell teremteni tehát e meny- nyiség gyártási feltételét. Hogy miként sikerülhet? Jó eszköznek látszik, hogy több Pest megyei mező- gazdasági szövetkezettel épített ki a gyár kooperá­ciós kapcsolatot, igaz, az együttműködés főként a csomagolásban jelent majd segítséget. Miután a váci gyár nem tartozik a legkorszerűbb gu­miüzemek közé, felújítását tartja szükségesnek a válla­lat vezetése is. Így már az idén megkezdődik a kazán­rekonstrukció tervezése, vala­mint a teljesen új oldóüzem műszaki dokumentációinak el­készítése. Sokkal jobban tudják, mit kell tenniük, megszűnt a ko­rábbi bizonytalanság, sumázza végül Palotás László. Az a körülmény, hogy már az első munkanaptól pontosan meg­határozottak a feladataik, biz­tosítéknak tűnik a további termelési nehézségek leküzdé­séhez, az eredményes gazdál­kodáshoz. D. Gy. Sűrítik a munkásjáratokat Négyszáz konténert vásárol a MA V Ma már nem elegendő az, ha minden felkínált árut el­szállítanak, mert ezzel koránt- sincs kitöltve a kapacitásuk; fokozottabb kereskedelmi te­vékenységgel, fuvarszerző és -szervező tevékenységgel kell helytállnia a vasútnak is — hangsúlyozta a MÁV tegnapi sajtótájékoztatóján Szűcs Zol­tán vezérigazgató, aki beszá­molt a vasút múlt évi munká­járól, idei feladatairól, elkép- záléseiről. A személyforgalom már ta­valy mérsékeltebben csökkent — csak a rövidebb távolságo­kon volt kevesebb az utas. —, így az idén némi emelkedés­sel, összesen 288 millió utassal számolnak. A munkásszállítás­ban a főváros körzetében, az agglomerációban sűrítik a já­ratokat, a közlekedés rendjével, menetrendszerűségével, a vo­natok tisztaságával, a zsúfolt­ság csökkentésével teremtenek kulturáltabb, kényelmesebb utazási lehetőségeket, A hazai és a nemzetközi forgalomban 156 korszerű személy- és éi- kezőkocsit helyeznek üzembe; 30 új étkezőkocsit például már az első negyedévben. Az áruszállításban is a mi­nőségi munka fejlesztése a fő Fiatal lakótelep fiat! Budaörsön, a 43. számú Építőipari Vállalat 1974-ben kezdte meg az új lakónegyed építését. 1980 végére ezerháromszáz új lakást adtak át rendeltetésének. A hatodik ötéves tervben to­vább bővül Budaörs új negyede. feladat, miután a legtöbb köz­lekedési vállalatnak fölös ka­pacitása van. A várható igé­nyeknek megfelelő 133 millió tonna áru elszállítására ké­szült fel a vasút. Megbízhatóbb munkával ar­ra törekszik a vasút, hogy visszaszerezze azokat a hosz- szú távú fuvarokat is, ame­lyekkel az elmúlt években ka­pacitás hiányában a közúti közlekedést bízták meg az üzemek, a vállalatok. A fej­lesztési tervek szerint egyebek között folytatják a Budapest— Hegyeshalom fővonal rekonst­rukcióját — jelenleg Pest me­gye határain belül dolgoznak —, s több vasútvonal korsze­rűsítését. Folytatódik továbbá a Nyugati pályaudvar és Kis­pest-Kőbánya állomás építé­se. A már említett személy- kocsikon kívül 21 villamos­mozdonyt és 500 teherkocsit vásárolnak, a korszerű fuva­rozási technológia bővítésére pedig 400 konténert szerez­nek be. Tudományos húszon Egyuütf m űrben A tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságá­nak szemléletes példáját ad­ják a tagországok Interkoz- mosz-programjának teljesíté­se során született eredmények. Az 1978-ban indított és azóta is sikeresen folytatódó nem­zetközi űrrepülések a szocia­lista országok kiváló ered­ményei. Az Interkozmosz-program je­lenleg qt alapvető terület tu­dományos problémáinak szé­les körére terjed ki, az űr fi­zikatulajdonságainak tanul­mányozására, az űrhírközlés­re, meteorológiára, biológiá­ra és — orvostudományra, va­lamint a természet tanulmá­nyozására a kozmikus eszkö­zök segítségével. Minden té­makörben programot dolgoz­tak ki a közeljövőre, s kije­lölték a legfontosabb távlati kutatásokat. Egyre nagyobb figyelemben részesülnek az űr tanulmányozásának és kiak­názásának gyakorlati kérdé­sei. Munkacsoportot hoztak létre, a Föld és a világ ter­mészeti kincseinek tanulmá­nyozására, kidolgozták a szputnyikok, repülőgépek és a földi berendezések segítsé­gével törtépő komplex kutatá­sok fő irányait. Az űrkutatási eredmények gyakorlati hasznosításának másik példája az Interszput- nyik távközlési rendszer lét­rehozása és megszervezése. A rendszer célja a tagországok telefon-, telex- és televízió­összeköttetésének biztosítása. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom