Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

Pártnapok Gazdaságpolitikai kérdésekről A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM. 9. SZÁM 198Í. JANUÁR 11., VASÁRNAP A képzeletbeli mérlegen Nehezebb, mégis jobb munkával Tovább javultak az exporteredmények is Január 12., délután 5 6ra: Ecser (művelődési ház), Kozár László községi tanácselnök. Január 11., délután 2 óra: süly­sáp, Ort, TRANSZVILL, Pál László tanácselnök. Január 16., délután 2 óra: Süly­sáp, Űri, KELTEX, Hegedűs György nagyközségi pb-titkár; 3 óra: Sülysáp (Sűrűpuszta), Ko­vács Endre tsz-elnök. Január 17., délután 4 óra: süly­sáp, Őri, művelődési Ház, Pál László tanácselnök. Január 19., délután 2 óra: Süly­sáp, mendei üzem, Tóth Istvánná, a Tápióvölgye Mgtsz pártvezető­ségi titkára. Január 23., délután 1 óra: süly­sáp, UNITE CHNIKA, Várkonyi Gábor iskolaigazgató. Január 24., délután 3 óra: süly­sáp, Afész-müvelődési ház, Hege­dűs György nagyközségi pártbi­zottsági titkár. Január 28., délután 3 óra: Süly­sáp. VISZÉK, Pál László tanács­elnök. Február 6., délután 3 óra: Mo­nod Állami Gazdaság (nagyte­rem), juhász János, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztály he­lyettes vezetője. Február 8., délután 5 óra: Mende (művelődési ház), Nagy Sándorné, a járási pártbizottság munkatársa. Február 9., délután 2 órá: ISG maglód! gyáregysége (tanácste­rem), Dombi Lajos főmérnök; 3 óra: vecsési Ferihegy Tsz, dr. Molnár József, az MSZMP Pest megyei Oktatási igazgatóságának tanszékvezetője; Rákosmezeje Mgtsz (Határhalom ágazat ebéd­lője), Müller Ferenc főmezőgaz­dász: Rákosmezeje Mgtsz (gyöm- rői ágazat párthelyisége), Fanyó Lajos ágazatvezető; 4 óra; Fáy András Tsz (oktatóterem), Cselé- nyi Dezső, a járási pártbizottság első titkára; 6 óra: Üllő (műve­lődési ház), Kovács Gyula, a pest megyei OTP igazgatója. Február 10., délután 3 óra: Rá­kosmezeje Mgtsz (Wodiáner telep­hely párthelyisége), Fazekas Er­nő pártbizottsági titkár; 4 óra: Rákosmezeje Mgtsz (központi ta­nácsterem), Tóth József tsz-elnök; 5 óra: Bénye (klubkönyvtár), Racskó Károly, a Fáy András Mgtsz pártvezetőségi titkára; Káva (klubkönyvtár), szászik Károly, a Fáy András Mgtsz elnöke. Február 11., délután 3 óra: Rá­kosmezeje Mgtsz (ecseri ágazat párthelyisége), Gál György, a já­rási pártbizottság osztályvezetője. Február 16., délután 4 óra: Gyömrő (Járási szolgáltató Szö­vetkezet Klubja), Tarsoly Lajos nagyközségi pártbizottsági titkár. Február 20., délután 3 óra: Gyömrő (pártház), Klics Gyula nagyközségi tanácselnök. Február 23., délután 4 óra: Gyömrő (pártház), Tarsoly Lajos nagyközségi pártbizottsági titkár. Pilis (Nyáregyháza, párthelyiség). Bukovszki István nagyközségi pártbizottsági titkár. Reggel van. A monori járás- bíróság tárgyalótermeinek aj­tói mellé már kifüggesztették a „menetrendet”, mindenki tudja, hogy a tárgyalási napló „ügyeként” mikor kerül sorra, kiket előz, kiket követ. A ti­zenkettes tárgyalóteremben egyelőre fogvacogtató a hideg, a sarokban a hatalmas cse­répkályha képtelen legyőzni az ablakréseken beáramló, izmos mínuszokat. A bírói pulpitus jobb oldalán a fiatal gépírónő meleg kötött kendőt terít a vállára. A népi ülnökök be­csukják az irattartó fedelét, dr. Varjú Oszkár, a járásbíró­ság elnökhelyettese ezúttal a tanács elnökeként, benyomja a hangosbemondó piros gomb­ját. Sóhajt. Kezdődik. Ezen a napon tíz ügyet tár­gyalnak ebben a teremben, fél 9-től délután négyig. A tíz kö­zül nyolc — házassági bontó­per. A monori járásbíróságon havonta 150—160 a válóperes ügyek száma. ■ Magabiztos fiatal nő, félszeg, ideges fiatalember. Egyikük Február 24., délután 2 óra: Va­sad (szakszövetkezet központja, tanácsterem), Magda Gyula köz­ségi tanácselnök: 4 óra: Pilis (pb-nagyterem), Kriskó János ál­talános iskolai tanár Február 25., délután 2 óra: Pilis (hizlalda klubterme), polinger Fe­renc igazgató; 3.30 óra: maglódi általános iskola, Tóthné Fiel Ma­riann, a járási pártbizottság osz­tályvezetője. Február 26., délután 3.30 óra: Pilis (tsz-klubterem), Cselényi De­zső, a járási pártbizottság első titkára. A kereskedelem és az ipar javuló együttműködéséit tük­rözi, hogy — némi válasz­tékhiánytól eltekintve — többségében kiegyensúlyozott a fogyasztási cikkek keresle­te és kínálata. A mennyiségi ellátás azonban nem minden. Nem mindegy ugyanis, hogy a ■ megvásárolt áru kifogásta­lan-e vagy sem. Az áru mi­nősége nagyban befolyásolja a vásárlók közérzietét^is, kü­lönösen az utóbbi időbén, ami­kor a korábbinál jobban.meg­fontolják, mire költik pénzü­ket. Hogyan alakult a fogyasz­tási cikkek minősége? A kér­désre a vásárlók reklamációi, a forgalomban levő termékek rendszeres hatósági vizsgála­ta alapián a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézetben ad­tak választ. A hazai élelmiszerek és él­vezeti cikkek többségének a minősége hosszú idő óta meg­felel a követelményeknek. az importáruk egy része viszont legfeljebb közepes minősítést kaphat. A hazaiak közül sok pa­nasz hangzik el, különösen az áremelés óta, a húsárukra. A tőkehús ugyan már jobb minőségű, de még mindig túl zsíros volt az ellenőrzött mennyiség 10 százaléka. 1980 első felében 36, a második­ban 75 százalékát találták a szabványtól eltérőnek. A fel­sincs még 25 éves. Ez az első, a békítő tárgyalásuk lenne, de néhány kérdés után nyilvánva­lóvá válik: a. békítésnek sem alapja, sem értelme nincs, a feleség ugyanis új élettárshoz költözött, s nemrég egészséges kislánynak adott életet. Csak­hogy a hivatalos házasságból is két gyermek származott — s rájuk igényt tart az apa is, az anya is. Hol lesz a legjobb helyük? Fojtó gyűlölködés sűrűsödik a levegőben. Közös megegye­zésről szó sincs. Kocsma, ital, kártya — férfiak... A kölcsö­nös vádaskodás hangerejét fe­gyelmezi a hely, de a szavak élét alig. Ki ivott és kártyázott el ötezer forintot, amikor pe­dig úgy kellett a pénz az épít­kezésre, hogy a feleség állan­dó éjszakai műszakot vállalt? Ki motorozott idegen férfiak­kal ebédfőzés helyett? Kérdé­sek — melyeket tanúk bizo­nyítanak majd a következő tárgyaláson, mert ez a negy­ven perc eredménytelennek bizonyult. B Szünet nincs, a felek egy­Xangos elismerés A megye legjobb egysége Tavalyi eredményei alapján a megye legjobb egysége cí­met nyerte el a monori járási Bata Ferenc munkásőregység. Az ünnepélyes egységgyűlés­re január 16-án, pénteken 15 órakor kerül sor a Monori Ál­lami Gazdaság kultúrtermé­ben. Ekkor értékelik az egység, a szakaszok és rajok tavalyi munkáját és sor kerül a ki­tüntetések, elismerések átadá­sára is. nőságű, a hurka és a kenős­áruk gyakran még annál is gyengébbek. Változatlanul kiválóak az úgynevezett szárazáruk, a sza­lámi és a kolbász, jó a főtt és füstölt húsok minősége is. A tejtermékek zöme továbbra is megfelelő. Néhány készít­mény — például az edami és a Lajta sajt, a körített krém­túró — kiváló. Nincs baj a tej minőségé­vel sem, a tasakok viszont változatlanul gyakran szi­várognak. A kenyér minősége kissé javult, a péksütemények egy része azonban továbbra is ki­sebb a kelleténél. A száraztészták egy része kevesebb tojással készült, mint amit feltüntettek a cso­magoláson. A főzelékkonzer- vek minősége általában köze­pes, a húskonzervek nem ad­taik okot a kifogásra. A bitr- gonya minősége viszont a ko­rábbi kedvezőtlen szinthez vi­szonyítva is tovább romlott. Fél év alatt 130 ezer kilónak az átválogatására kötelezték az illetékes forgalmazókat. A zöldségfélék 90 százaléka, a gyümölcsök 87 százaléka meg­felelt a tanúsított minőségé­nek. A boltokban javult az osztályozás, az , árukezelés is. A vendéglátás mérsékelt forgalma nem magyarázható csak a magasabb árakkal, hi­szen szolgáltatásainak minősé­ge sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Az ellenőrzött éte­leknek — fiús, köret, sava­nyúság — több mint a fele kevesebb volt a megkövetel­hető mennyiségnél, a levesek hígabbak a kelleténél, s a fe­kete is kevesebb kávéból ké­szült. A ruházati termékek az előző évinél kevesebb kifo­gásra adtak okot. Csaknem valamennyi vizsgált méteráru megfelelt a követel­ményeknek, bár a vevők jo­gosan panaszolták egyes faj­ták túlzott gyűrődését. A konfekciótermékek túlnyomó többsége is jó minőségű. Sok viszont a hibás harisnyanad­rág, a vevők reklamációinak 78 százaléka alaposnak bizo­nyult. másnak adják a kilincset. Is­mét huszonéves pár lép a te­rembe. Egymással szemben ülnek, néhány lépés közöttük a távolság — és egy világ. A szőke fiatalasszony helyett jo­gi képviselője beszél. Elmond­ja, hogy tanúkkal és levelek­kel tudják bizonyítani: a férj iszákos, s minősíthetetlenül durva. A férj résnyire szűkült szemmel mondogatja maga elé: — Hazugság az egész! Később visszakozik, elisme­ri, hogy néha-néha valóban el­döngette az asszonyt, mert hát, ha megissza az ember a pár korsó sörét, ugye... De nem iszákos, hiszen akkor nem építhettek volna közösen új házat! A feleség szeretné, ha közös megegyezéssel, ügyeik teljes kiteregetése nélkül vál­hatnának, de a perköltség — ezer forint — megtérítéséhez ragaszkodik. Két apró gyere­két egyedül neveli, ezerhatszáz forintot keres havonta, szabad­sága alatt alkalmi munkát vál­lal, a férj ugyanis egy eszten­deje nem fizet gyerektartást, inkább munkahelyről munka­Véget ért az új esztendő első hosszúra nyúlt munka­hete. A gazdasági egységekben a leltározások befejezése után már az éves mérleget készítik a könyvviteli > szakemberek. Természetesen á képzeletbeli mérleg nyelve még illeg-billeg, de azért már mindenütt kez­denek kirajzolódni a tavalyi eredmények. Gyömrő legnagyobb üzemé­ben a PEVDI vegyi gyáregy­ségében kedvező évet zártak, amely az ott dolgozó kollektí­vák jó munkáját dicséri. A nehezebb feltételek között is túlteljesítették tavalyi tervü­ket. Az eredményekről és az idei feladatokról Bozsér Géza, a gyáregység igazgatója tájé­koztatta lapunkat. Termelői árak — Egy évvel ezelőtt minket is érzékenyen érintett az az országos intézkedés, amely 1980. január 1-én lépett élet­be és megváltoztatta a terme­lői árakat. A rendelet értel­mében termékeink nagy részé­nek értékesítési ára csökkent, így — akkor még úgy gondol­tuk, hogy kevesebb lesz az ár­bevételünk. — Hogyan kerekedtek felül a nehézségeken? — A munka termelékenysé­gének növelésével igyekeztünk úrrá lenni a nehézségeken. Si­került is árbevételünket és nyereségünket is növelni. Ta­valy csaknem 233 millió fo­rint értéket termeltünk meg, a nyereség várhatóan 26—27 millió forint lesz. — Milyen termékek kerül­tek ki a gyáregységből? — Fő profilunk a különböző fajtájú műgyanták gyártása. Több mint két és fél ezer ton­nát gyártottunk, ebből jelen­tős mennyiséget szállítottunk tőkés partnereinknek. Leg­nagyobb vásárlóink az NSZK, Jugoszlávia, Svájc, Finnország — Perköltséget? Azt már nem! — mondja a férj. A tárgyalást elnapolják — újat tűznek ki, a bíró tanúkat kér, ■ Férj, feleség, anyós — leg­teljesebb egyetértésben foglal­nak helyet, ki-ki az őt megil­lető részen. Szinte üdítő ez a felszabadult légkör a sűrű gyű­lölködések után. Mindent el­döntötték — mondják —a két gyerek az anyánál marad, bár­mikor láthatja őket a nagy­mama is, az apa is, a gyerek­tartásban ugyancsak meg­egyeztek. Most csupán azt kí­vánják bizonyítani egy tanú­val, hogy valóban külön élnek, együtt maradni képtelenek. A tanú — a férj édesanyja. A ta­nácsvezető bíró ítéletet hirdet, a Népköztársaság nevében. Azután azt mondja: — A két gyerek azért vala­miképpen mindig összeköti majd önöket. Ám ez esetben bizonyára nem fordul majd elő. hogy’ egyikük akadályozná a másikat a gyerekekkel való kapcsolattartásban, ugye? — Nem,, dehogy! — mondják szinte egyszerre. A férj — a volt férj — előregörnyed, s te­nyerével törli végig az arcát. B És újra huszonévesek. Nem ülnek külön-külön a kis asz­talokhoz, a bírói emelvénnyel szemben foglalnak helyet. és Svédország. A tőkés ex­portértékesítés' a tervezett 30 millióval szemben meghaladta a 37 millió forintot. — A szinterező üzem ered­ményei Is javultak?-A Olyannyira, hogy ennek az üzemnek a termelési érté­ke tavaly már elérte a 105 millió forintot. A tavalyelőtt átadott üzemcsarnokban — amely 25 millió forintba ke­rült — biztosítottak a zavarta­lan termelés feltételei. Sze­rencsire a partnerek is el­árasztottak bennünket meg­rendeléseikkel. Az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyárral például tovább szélesítettük a kapcsolatot. 1980-ban 13 ezer 500 autóbuszt gyártott a má­tyásföldi gyár. Ezekhez mi ké­szítettük el az összes fogód­zót, s műanyaggal is mi von­tuk be a szerkezeteket. A Fe­jér megyei Állami Építőipari Vállalattól házgyári belső be­rendezések gyártására és be­vonására kaptunk nagyobb arányú megrendelést. Ugyan­akkor felszámoltuk a kisebb szériájú és veszteséges ter­mékek gyártását a szinterező üzemben. Javuló minőség — A minőség területén is sikerült az előbbrelépés? — A gyáregységből kikerülő valamennyi termékünket — szállítás előtt — alapos Labo­ratóriumi vizsgálatnak vetjük alá. Ennek köszönhető, hogy tavaly egyetlen szállítmányt sem küldtek vissza a megren­Gyömrőn, holnap: a zeneis­kola foglalkozása (órarend szerint), 16-tól: a .kerámia­szakkör; 17.30-tól: a" kertba­rátok körének; 18-tól: a nők klubjának foglalkozása. Monoron, 13-tól 18-ig: a Magyar Nemzeti Galéria Csontváry-poszter kiállítása (a Férj, feleség — és a hároméves kisfiú. Nagy kerek szemekkel bámulja a gyerek a kopár, hi­deg teremben ülőket, szoron­gatja az anyja kezét. Közös megegyezéssel válnak a szülei — erről ő még mit sem tud, örül, hogy a ritkábban látott apu is itt van. Egyszerre állnak fel, s a kérdésre, hogy végér­vényesnek érzik-e szándéku­kat, a válást, hangosan, szin­te ünnepélyesen felelik egy­más után: — Igen. — Igen! B Kint már szürkül az ég. Dr Varjú Oszkár fáradtan rakos­gatja az aktahalmot az aszta­lon. — Néha az az érzésem — mondja kesernyés iróniával — hogy több házasságot bontunk fel, mint amennyit egyáltalán megkötnek... Havonta másfél száz bontó­peri tárgyalás — s vonzataik- ként vagyonmegosztási, tartá­si, gvermekelhelyezési per — zajlik a monori járásbírósá gon. A mai tárgyalásoknak vé­ge — a tábláról lekerülnek a nevek, hogy másnap reggel újakkal, elölről kezdődjék az egész. Amíg a homályos lép­csőházban lefelé ballagok, vi­rágok jutnak eszembe, gratu­lációk és mosolyok. S az a kis­gyerek, aki az akkori mosolyo­kat még nem láthatta. Az el­ső, egybehangzó igennel — a tárgyalóteremben találkozott. Koblencz Zsuzsa delők. A jó hírnévre vigyáz­nunk kell, hiszen ettől függ­nek a további megrendelések. Tíz százalék — Az új esztendőt hogyan kezdték a gyáregységben? — Az első munkanapon bri­gádgyűléseken ismertettük dolgozóinkkal a tavalyi ered­ményeket, s az idei megnöve­kedett feladatokat. Ügy ter­vezzük, hogy 10 százalékkal növeljük az idei termelést. Már megérkeztek az első meg­rendelések, köztük több kül­földi vásárló jelentette be igé­nyét termékeinkre. Jól zárult, s jól kezdődött tehát az idei esztendő, s ez biztosítéka le­het az egész éves eredményes tevékenységnek. Gér József Vecsés Iskolabolt nyílik A vecsési iskolások is köve­tik az üllői példát A megyeszerte egyre több településen működő iskola- szövetkezeteik, illetve iskola­boltok sora hétfőn újra bővül. Ekkor adják át a vecsési 4. számú (Kun Béla téri) általá­nos. iskolában azt a kis üzle­tet. amelyet a diákok működ­tetnek saját hasznukra. Vigadó felletti kiállítóterem- ben), a moziban, 16-tól: Limo­nádé Joe, 18-tól és 20-tól: Há­lózat. Holnap, 18-tól: a kert­barátkor foglalkozása, 18.30- tól: kondicionáló torna (a gimnáziumban). A moziban, lé­tól: Ordasok között, 18-tól és 20-tól: örökség. Sülysápon, 17-től: a nyugdí­jasklub összejövetele, holnap, 15-től: a fotóklub foglalkozá­sa (az 1. számú iskolában). Vecsésen, holnap, 17-től: a galambász-; 18-tól: a bélyeg - és a kertbarátkor foglalkozása, 19-től: a nemzetiségi tánccso­port próbája (a tsz-klubban). Orvosi ügyelet Gombán, Bénjén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza) Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: közpon­ti ügyelet (Monoron. az egész­ségházban). Maglódon és Ecse­ren: dr. Gáspár Pál (Ecser). Pilisen es Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rá­kóczi u. 40.). Sülysápon és Úriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri. Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Bá­lint Ferenc Üllő, Kossuth L. u. 18. Beteg állatok bejelentése a járás területén:. vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. ISSN 0138—2651 (M©n#rt Hírlap) vágatták többségé közepes mi­Maradékból szoknya készül Nem vész kárba a maradék sem a Richards Finomposztó- gyárban: lányka- és női szok­nyákat varrnak belőle. Az üzem termékeinek jelentős hányadát exportálják, s mint ahogy szokás, a kiszállítandó tételeknél egy-két véggel min­dig többet szőnek. Ezt az úgy­nevezett biztonsági tartalékot — minthogy kis mennyiségről van szó — a kereskedelmi vállalatoknál nem tudják ér­tékesíteni. A gyár a szükség­ből kovácsolt erényt akkor, amikor a maradékok gazdasá­gos hasznosítása céljából meg­nyitotta konfekcióüzemét. Ezzel a tevékenységgel hiányt is pótol, mivel a ruha­gyárak csak elvétve készíte­lek kiégés zitőket, a vevők vi- : iont ezeket is keresik. így jól jár a vásárló, de jól jár a gyár is, mert értékesíteni tudja maradékait. A Richards- szoknyák egyedi darabok, vagy legfeljebb kis szériákban készülnek. A tizenkettes tárgyalóterem Az első és utolsó: igen A házasságok a bíróságon végződnek? helyre vándorol, vagy egyálta­lán nem dolgozik. Milyen az áruk minősége? Két nap kulturális programja

Next

/
Oldalképek
Tartalom