Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Ötletek, újítások világhírű tudós, Szent- Cyörgyi Albert pro­fesszor emlékezetes té­véinterjújában meglepően tömör egyszerűséggel mond­ta az olyan emberről, aki észreveszi a problémákat ott is, ahol látszólag min­den rendben van: „Ahhoz, hogy az ember valami újat meglásson, egészen másképp kell gon­dolkodnia. Es ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják róla, hogy bo­lond ...de ezek viszik elő­re a világot és persze nagy ellenállásra találnak.” A népgazdaság minden területén gondolkodva dol­gozó emberekre van szük­ség: ilyen jobbító szándé­kú, tenetséges emberek az újítók. Számuk az utóbbi évtizedben megkétszerező­dött, ma már kétszázezres az újítók tábora, de két­szeresére nőtt az évente hasznosításra elfogadott újítások száma is. Ezt tud­va elégedettek is lehet­nénk, ám az évekig tartó, lendületes fejlődés után kisebb-nagyobb megtorpa­nás jellemzi az újítómoz­galmat. Magyarán, meg­csappant az újítókedv. Mi lehet ennek az oka? Újítónak lenni gyakorta nem népszerű dolog. A munkatársak szerint az öt­letadó, az otthoni kis mű­helyben, a munkahelyen fáradhatatlanul kutató em­ber mindig a hibákat ke­resi. frigyei pedig azért vannak, mert amit keres, azt meg is találja, megis­meri az alkotás örömét, s igyekszik ötletét a gyakor­latban is megvalósítani. Az ötlet elismertetése, megvalósítása azonban számtalan akadályba ütkö­zik. Szemléleti okok vagy az ösztönzők hiánya is olyar „betonjai" lehet, az újat akaró szakember előtt, vagy végül is feladja, nem akar évekig hadakozni, nem akar felőrlődni. Feladja, ha egyedül ma­rad, ha senki sem áll mel­lette; az újító azonban többnyire szocialista bri­gádtag, s mivel a munka- verseny-vállalásokban ki­emelt szerepet kapnak az újítások, így ezek erkölcsi haszna a brigád, a kollek­tíva keretén belül is érvé­nyesül. Természetes tehát, hogy a brigád „megvédi” újító tagját. Az' anyagi elismerés ér­vényben levő lehetőségeit kiforratlan szabályozók korlátozzák. Sok helyütt még ma is tévhit, hogy az újítási díj aránytalanul megterheli a nyereséget, s rossz hatással van a bér- színvonalra is. Kevesebb jut a dolgozóknak — mon­dogatják olykor az újítás­ellenes tábor tagjai. Ám mind több vállalatnál, szö­vetkezetnél nemcsak a ki­adásra, de a bevételekre, megtakarításokra is odafi­gyelnek, hiszen a beveze­tett, megvalósított újítás hasznot hajt, növeli a nye­reséget. M ost, a VI. ötéves terv megvalósítása kezde­tén lehetőség van ar­ra, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek tevékenysége az eddigieknél nagyobb mér­tékben épüljön az újító­mozgalomra; a gondolkod­va dolgozó szakemberek kezdeményezéseire, ötletei­re. Éljünk ezzel a lehetőség­gel. B. I. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 7. SZÄM 1981. JANUÄR 9., PÉNTEK Pontos és gyors árutovábbítás Nehéz éve volt a vasútállomásiaknak Rendkívül nehéz, küzdelmes év volt a tavalyi — mondja Rostás Tibor, a vasútállomás főnökségvezetője. — Egész év­ben gondot okozott a vagon­hiány. Sajnos, gyakran előfor­dult, hogy az árukat nem tud­tuk a kívánt időpontban el­szállítani állomásunk területé­ről. Aggasztó volt a helyzet decemberben is, mert 15-én még 130 vagonnyi áru várt elszállításra, csak a konzerv­gyárból. Értékelés — A MÁV vezérigazgatóság közreműködése révén, sikerült a termékeket eljuttatni a kül­földi piacokra. Bizony nagy kő esett le a szívünkről ekkor is, hiszen átéreztük a fuvarozta­tó helyzetét, s fel tudtuk mér­ni a gazdasági szempontokat is. — Nehezítette helyzetünket december elején a kedvezőt­len időjárás és a nagy meny- nyiségű hó is, amikor napo­Hasznosttják az ősgyepet Az élen állnak a rangsorban Javuló eredmények a gyenge homokon A hetvenes évek elején a két nyársapáti termelőszövet­kezet egyesült. Az új Haladás Tsz vezetősége, tagsága tisztá­ban volt a rájuk váró feladat nagyságával, nem kergettek illúziókat. Az akkori termés­átlagok szerények voltak. A tízmillió forintos alaphiány sem volt megnyugtató. Ma a termelőszövetkezet tisztes he­lyet foglal el a gazdaságok közt. Az utóbbi években már jelentős nyereséggel zárnak, és teljesen rendeztek a régi számlákat. A súlyos milliókat megtermelték, s ma már biz­tonsággal tekintenek a jövő elé. — Hogyan tudtak ilyen gyökeres változást elérni? — 1976-ig csak a régi dolgo­kat tudtuk rendezni — vála­szolja Tóth Sándor, a terme­lőszövetkezet elnöke. — Nem volt könnyű, de becsülettel helytálltunk. A rendkívül rossz talajadottságok ellenére nem adtuk fel a reményt. Ha nem megy a régi, hagyomá­nyos módszer — gondoltuk — majd újjal próbálkozunk. Fiatal szakembergárdát alakí­tottunk ki, valamennyi ágazat élén mérnök áll. Felvettük a kapcsolatot a Debreceni Ag­rártudományi Egyetemmel és Vinczeffy Imre professzor se­gítségével új utakat kezdtünk járni. Ma már úgy látszik, si­kerrel. Üzemviteli hitel nél­kül elértük, hogy a tervezett ötmillió helyett kilencmillió forint lett a nyereség. A stabilizálódás létrejött, a ter­melés folyamatos. Már sokan felfigyeltek ránk, elismeré­süknek — a helyzet figyelem- bevételével — különösen örü­lünk. — A változtatások közül melyek bizonyultak élet­képesnek? — Az 1978-as KB-határozat egyértelműen kimondta, hogy az adottságokhoz igazított ter­mékszerkezetre van szükség. A fejlődés útján a szarvas­marhaprogram indított el ben­nünket. Országos gond, hogy nincsenek kihasználva az ős­gyepterületek. Mi kemény munkával felújítottunk 580 hektár gyepet. Erre alapoztuk a változást. A régi gyep 10 mázsa szénát adott hektáronként, a mosta­ni 60-at. El is nyertük a me­gyei oklevelet első helyezé­sünkkel. A megfelelő minősé­gű takarmány előfeltétele a jó húshozamnak. Mikor csat­lakoztunk a Húshasznú Szarvasmarhatartó Gazdasá­gok Közös Vállalatához, a nyolcvan tagszövetkezet közül az utolsó előttiek vagyunk. Ma hetedikek vagyunk a rang­sorban, és százharminc gazda­ságnál mutatunk fel jobb eredményt. A növénytermesztés terén is kísérleteznünk kellett. A rendkívül rossz talajviszonyok miatt a sárgarépa és gyökér­zöldség mellett döntöttünk. A kezdeti 80 mázsás helyett ma 300 mázsa a hektáronkénti át­lag. Remek a napraforgó eredménye is, és most tervez­zük a sütőtök bevezetését. Szép sikereink vannak a ka­lászosokkal. A hatvanas években hárommázsás átlag volt búzából, ma harmincki­lenc mázsa a termés. Megre- guláztuk a futóhomokot. An­nak idején az országban elő­ször mi vezettük be a répa védővetéses termesztését. Eredményeink fényesen iga­zolják a módszer életképessé­gét. — Az emberek hogyan fo­gadták ezeket a tényeket? — Annak idején nagy vita volt, hogy merre tovább? A vezetőségi üléseken a tagság véleménye volt a döntő. Ök maguk álltak ki az új mellett. Ha nem hittek volna ebben, ma aligha tartanánk itt. Jó a szakember-ellátottságunk, sok a mezőgazdasági mérnök, a szakképzett középvezető. Va­lamennyien szívvel, lélekkel részt .vesznek a programban. Bár akadnak néha gondjaink a közös tulajdon védelmében, vagy a munkafegyelemmel, összességében mégis azt mond­hatom, az emberek átérzik a feladatot és részt vesznek a végrehajtásban. — Milyen gondokkal kell most megbirkózniuk? — Az örökzöld téma, az al­katrészhiány kifejezetten ne­héz helyzet elé állít minket. Néhány forintos alkatrész miatt áll egy nagy gép. Nehéz megtalálni az adottságokhoz megfelelő gépeket. Az NDK- beli betakarítógépek és az IFA teherautók ellátása meg­oldatlan. A növénytermesz­tésben — a vidék hagyomá­nyaihoz híven — a szőlőter­mesztésnek vágunk neki. Ez sem lesz könnyű. Gyümölcs­telepítéssel egybekötve azon­ban bízunk benne, hogy sike­rül. Nem lesz könnyű az 1981-es esztendő. Eddigi sike­reink azonban feljogosítanak a derűlátásra. Csilléi Béla kon keresztül akadozott az árutovábbítás. — Viszont örömmel szólha­tok arról, hogy december 23- ára ha megkésve is, de va­lamennyi szállíttató partne­rünk igényét ki tudtuk elégí­teni. Partnerek — Az izgalommal terhes év véget ért, s elkészültek a szakmai értékelések is. Esze­rint az árutonna tervünket 108 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy a tervezett 95 ezerrel szemben, 102 ezer 797 tonna árut szállítottunk el. — Kiic voltak a fuvarozta- tóik? — Legjelentősebb szállítta- tónk a konzervgyár. Munkánk 80 százalékát ez a vállalat ad­ja. A sorrendben a NEFAG követi. A szolgáltatásunkat esetenként igénybe vette még a Gépjavító és Faipari Szö­vetkezet, a MÉH, a Ceglédi Állami Tangazdaság, a két termelőszövetkezet, a Göngyö­legellátó Vállalat és a TRAKIS is. — Hogyan alakultak a töb­bi mutatók?' — A kocsiterhelés kihasz­náltságát 107, a helyi kocsik résztartózkodási idejének ter­vét 101 százalékra teljesítet­tük. Az árukezelési helyek tervszerű kihasználása csak­nem 97 százalékos volt. Ked­vezően alakult az idegen ko­csik tartózkodási ideje, mely 24 óra helyett 21 lett. — Jól teljesítettük az egy kocsira eső kocsimozgatási időt is, mely a tervezett 7,15 perccel szemben 6,90 perc lett. Viszont kedvezőtlenül alakult az egy kocsira eső tartózkodá­si idő. Az erre vonatkozó ter­vünket csak 96,8 százalékra tudtuk teljesíteni. Jennek okai partnereink előtt is ismerete­sek. Tartózkodási idő — Elkészültek-e idei tervek? már az Metszik a szőlőt Növelik a gabonatermelést Az Arany János Termelő­szövetkezetben Holló Ferenc főmezőgazdászt kérdeztük meg arról, hogy milyen munkákkal kezdték az új esztendőt? — Miután a múlt év végé­re a leltározásokat rendben befejeztük, a tsz irodaházá­ban az adminisztratív dolgo­zók teljes erővel hozzáfogtak az 1980-as esztendő zárszám­adásának és gazdálkodási eredményeinek összesítéséhez. A zárszámadó közgyűlés előreláthatólag február kö­zepén lesz. Közben szakvezetőink befeje­zik az idei termelési tervek elkészítését, melyek kevés vál­toztatással, a múlt évi alap­ra épülnek. Gabonatermelé­sünket növeljük és 140-ről 150 hektárra emeljük a para­dicsom termőterületét is. Foly­tatjuk a kifizetőnek mutatko­zó sárgarépa és a konzerv­gyárnak szárításra szállított levélzöldség termesztését. — Ha az idő engedi, a szántóföldi növénytermesztés­ben, a kertészetben és az er­dészetben, a szokásos téli munkákkal foglalatoskodunk ebekben a hetekben. Egyénét-* len felszínű területeink gyü­mölcstermelésre alkalmassá, és termőbbé tétele érdekében folytatjuk a talajegyengetést. Befejezzük az őszi esőzések miatt elmaradt mélyszántáso­kat, valamint a szerves és a műtrágyázást, majd elvégez­zük a gabonafélék fejtrágyá­zását. — Szőlő- és gyümölcsös te­lepeinken az enyhébb napo­kon már megkezdtük a szőlő metszését és a fák tisztogatá­sát. Az ültetvényeken sok ta­gunk talál munkát. — Erdőgazdaságunkban terv szerint folyik a nyár- és az akácfa kitermelése. A fát részben exportra adjuk el, je­lentős részét pedig faipari üze­münkben, ipari és építési cé­lokra feldolgozzuk. Ezzel lát­juk el Dózsa György utcai fa­telepünket. Kopa László Moziműsor A világ rendje és biztonsá­ga. Színes, szinkronizált fran­cia krimi. Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben Az acélváros titka. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjú­sági film, fél 4-kor. A vágy titokzatos tárgya. Színes, szinkronizált francia film. (16 éven felülieknek!) fél 6-kor és fél 8-kor. — Előre láthatólag e hónap közepéig megkapjuk az állo­másunkra vonatkozó tervszá­mokat is. Természetesen idén is fontos feladatunknak tartjuk a pontos és gyors áru- továbbítást. Igyekszünk még jobban csökkenteni az egy ko­csira jutó tartózkodási időt. Szeretnénk a meglévő jó kap­csolatainkat tovább erősíteni, s szállíttató partnereink meg­elégedésére tevékenykedni. K. K. Növekvő forgalom Fiatal boltvezetők A város boltjainak vezetői és dolgozói dicséretes buzga­lommal fáradoztak azon, hogy figyelmes, jó kiszolgálás mel­lett, elégedetten távozzanak üzletükből a vásárlók. El le­het ezt mondani nemcsak az idősebb kereskedőkről, hanem fiatalokról is, akik közü' sokakat az Áfész, a Cegléd és környéke kiskereskedelmi és a többi vállalat, vezétő posz­tokra állított. A fiatalokról szólva, meg kell említsük Virág Sándor net és Gyulai Zoltánnét, akik Cegléd és Környéke Kiske­reskedelmi Vállalat Kálvin té­ri boltját vezetik. Virág Sán dómé, a boltvezető, Gyűl" Zoltánná a helyettese. Másfé’ éve sincs, hogy a kis bolto* átvették. Azóta ízlésesen be­rendezték, szép kirakatot ké­szítettek. A pontos kiszolgá­lás során az áruhoz kedvessé­get is csomagolnak, és ha va­lamilyen portéka délelőtt el­fogy, délutánra beszerzik. Ke zük alatt a bolt havi átlag­forgalma 200 ezer forintról 30' ezer forintra nőtt. K. L. Színházi előadás A kecskeméti Katona Józ- Színházban este 7 órakor, Gc goi: Revizor. Blaha-bérlet. Gazdaságosság és minőség Terjednek a tudományos módszerek Az építő- és építőanyagipar munkájának, irányításának korszerűsítését sürgetik a ve­zetőutánpótlás-képzésben részt vett hallgatók. Azokból a válaszokból, ame­lyeket az írásos közvélemény­kutatás alapján adtak — kitű­nik, hogy többségük elavult­nak minősíti a jelenlegi szer­vezési módszereket, kétharma­duk nem tartja kielégítőnek a termelőeszközök kihasználását, ezért szorgalmazzák a tudo­mányosan megalapozott, fej­lett termelési és irányítási módszerek elterjesztését, az ágazati és a felügyeleti irányí­tás jobb összehangolását. A hallgatók válaszaiból megfogal­mazható követelmények össz­hangban állnak' az ágazat fej­lesztési céljaival, s a fiatal ve­zetőket is elsősorban a legfon­tosabb tennivalók foglalkoz­tatják: a gazdaságosság és a minőség javítása. A hallgatók egyebek között indítványozták, hogy a leendő vállalati vezetők kinevezése előtt legalább egy-két évet töltsenek el kötelezően a mi­nisztériumban, hogy még na­gyobb áttekintést szerezzenek az egész ágazatról. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Sakkeredmények Rendszeresebb felkészülés Az 1980. évi Pest megyei I. osztályú sakkcsapatbajnokság végeredménye a következő: 1. Váci DCM 87,5; 2. Dunaha- raszti MTK 78; 3. IM Vasas (Iklad) 63,5; 4. Szobi Vasutas —Petőfi 63; 5. Érdi VSE 56,5; 6. Gyömrői SE 55; 7. Dabas SE 49,5; 8. Albertirsai TszSK 49; 9. Perbáli Tsz SK 44,5; 10. Aszódi Spartacus ' 40,5; 11. Nagykátai Vörös Meteor 37; 12. Nagykőrösi TRAKIS SC 35,5 ponttal. A körösi sakkozók egyéni összteljesítményé a minősítés (értékszám) szerinti felsorolás­ban a következő volt: Nagy Sándor I. osztályú játék 11 pont 5,5 % 50 Kovács István III. osztályú 5 1 20 Forró Pá! III. osztályú 2 — — Bakó Mihály III. osztályú 5 1 20 Mészáros Tibor III. osztályú 8 4 50 Mogyoró László III. osztályú 4 1 25 Horváth József III. osztályú 11 3 27 Kis Sándor I. III. osztályú 11 5,5 50 Hévizi Jenő IV. osztályú 5 2 40 Búz Dezső IV. osztályú 3 2 66 Cs. Kovács Péter IV. osztályú 10 4 40 Dézsi Imre rajtengedélyes 4 3 75 Szabó Sándor rajtengedélyes 1 — _ Mat uska Sándor rajtengedélyes 9 1,5 16 Kis Sándor II. rajtengedélyes 4 1 25 Katona József rajtengedélyes 7 0,5 7 Kacska Albert rajtengedélyes 2 0,5 25 Farkas Ildikó rajtengedélyes 3 — _ Agóc s József rajtengedélyes 2 — _ Dávid Ferenc rajtengedélyes 1 — — Az 1980 elején megszűnt sági és serdülő válogatottjai­Nk. KIOSZ Sportkörtől vette át a sakkozókat az újonnan alakult Nk. TRAKIS SC. A játékosállomány meggyen­gült, amit az is mutat, hogy 8 újonc is szerepelt a körösi csapatban. E szellemi sport­ágban a rutinra nagy szükség van. Többen rendszertelenül jártak a felszegi TRAKIS If­júsági Klubba az edzésnapo­kon. Reméljük, ez évben rend­szeresebb lesz a felkészülés. A TRAKIS Szövetkezet erre az évre is megadta az anyagi támogatást a szakosztálynak. Labdarúgó-utánpótlás A Magyar Labdarúgók Szö­vetségének utánpótlás-bizott­sága április elején, a tavaszi iskolai szünetben rendezi meg' a 19 megye és Budapest ifjú­nak tornáját, öt helységben. Reméljük, hogy Pest megye csapataiban találkozunk tehet­séges nagykőrösi sportolókkal is. S. Z. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett fér­jem, édesapánk, Hidasi T. fái temetésén részt vettek, utolsó út­jára elkísérték. fájdalmunkban osztoztak, özv. Hidasi T. Pálné és családja, Nagykőrös. Attila u. 4. Köszönettinket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen férjem és édesapánk temetésén részt vettek és mély gyászunk­én viliién; segítettek. A gyászoló Szűcs család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Htrlai I

Next

/
Oldalképek
Tartalom