Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Mwr Mccrrr 1981. JANUÁR 9., PÉNTEK Trybuna Ludu Nyugodt belső légkör kell Lengyelország történetében talán még soha nem volt ennyire szükség a belső nyu­galomra, a kedvező társadal­mi-politikai légkörre, mint most. Csak ilyen légkörben lehet ugyanis folytatni a szé­les körű megújulási folyama­tot, amelyhez oly sok remény fűződik. Ezt hangsúlyozza csü­törtöki számában a Trybuna Ludu, s egyúttal rámutat ar­ra, hogy még mindig vannak olyanok, akik az ellenkező irányban tevékenykednek. Erre mutat az, hogy az el­múlt napokban az ország né­hány városában, vidéken anarchisztikus jellegű csele­kedetekre került sor. Krosnó- ban, Jelina Gorában, Wlocla- wekben, Olsztynban, Torun- ban, Czestochowában és má­sutt különféle csoportok úgy próbáltak érvényt szerezni tö­rekvéseiknek, hogy igyekeztek nyomást gyakorolni az állam- apparátus helyi szerveire. Úgy akarták például sztemélyi vál­toztatásokat kikényszeríteni bizonyos vajdasági vezető szer­vekben, hogy elfoglaltak kü­lönféle középületeket. Ez — hangsúlyozza a Trybuna Lu­du — nem más, mint a tár­sadalom rendje és nyugalma ellen irányuló anarchista fel­lépés. Ez már nem politikai tájékozatlanságból, vagy a fe­lelősségérzet hiányából ered, hanem tudatos cselekvés az államhatalom ellen, illetve an­nak gyengítése céljából. Az ilyen akciók azoknak a ke­zére játszanak, akik tartósíta­ni kívánják a konfliktusokat Lengyelország társadalmi és politikai életében. Mint a LEMP központi lap­ja megállapítja, az említett akciók szervezői között ott volt a Szolidaritás néhány he­lyi munkatársa is, akik ily módon megsértették az új szakszervezet pontosan kidol­gozott alapszabályát. Az ilyen emberek figyelmen kívül hagy­ják, hogy nekik, mint a Szo­lidaritás aktivistáinak, éppen a megújulásba vetett remé­nyeket, a társadalmi légkör ja­vítását, a normális munkafel­tételek erősítését kellene szol- gálniok — írja a lap. ★ A moszkvai Pravda csütör­töki száma Lengyelországgal foglalkozó írásában egyebek között megállapítja: míg aszó. cialista közösség országai me­legen támogatják a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a munkásosztálynak, az egész lengyel népnek a felgyülemlett nehézségek leküzdésére és az ország helyzetének megszilár­dítására irányuló erőfeszíté­seit, Nyugaton nem, szűnnek meg az uszító hangvételű ál­lásfoglalások. Ezekhez a bujto- gató kirohanásokhoz aktívan csatlakoznak mindenfajta re­negátok, akik megpróbálkoz­nak a lengyel nép nevében fel­lépni. Itt van például Adam Michnik, annak a szocialistáéi, lenes csoportnak az egyik hangadója, amely a Társadal­mi önvédelmi Bizottság (KOR) cégérrel működik. A Spiegel című nyugatnémet hetilap készségesen Michnik rendelke­zésére bocsátotta hasábjait. A nyugatnémet lapban Mich­nik felveti a ,LEMP szere­pének kérdését a lengyel tár­sadalomban, és szemmel lát­hatóan nincs ínyére az, hogy a kommunisták pártja sorainak összeforrottságát megerősítve, az ország szocialista fejlődésé­nek vezető és irányító ereje marad. A Pravda rámutat, hogy en­nek a szakadárnak a forgató- könyve szerint' az államhata­lom Lengyelországban csupán a „partner szerepében” léphet fel. Azoknak az erőknek a partnereként, amelyek éppen e hatalom megingatására tö- Tekednek. Michnik forgató- könyve a lengyel társadalom­nak azt ajánlja, hogy ne az or­szág alkotmányának alapján folytassa fejlődését, hanem valamiféle kompromisszum keretei között. Ennek lényege az lenne, hogy lemondanak a szocialista vívmányokról. Érthető — hangsúlyozza a Pravda —, hogy a Lengyel Népköztársaság dolgozói, akik önként választották a szocia­lista utat, nem szándékoznak követni az ilyen uszító taná­csokat. Éppen ez nem tetszik Michniknek, és azoknak, akik mögötte állnak. Brezsnyev-üdvözlet Elismerés az építőknek Leonyid Brezsnyev üdvöz­letét intézett a kelet-szibériai bratszk—uszty-ilimszki ter­melési komplexum építőihez abból az alkalomból, hogy Uszty-Ilimszkben befejezték a vízerőmű építését és ugyan­itt átadták annak a cellulóz­kombinátnak az első termelő- egységét, amelynek építésében magyar fiatalok is részt vet­tek. Laoszi parlament Első ötéves terv Laosz elmúlt ötéves gazda­sági és politikai fejlődését, a kormány tevékenységét vitat­ja meg az ország parlament­je és a tanácskozás napirend­jén az első ötéves terv is sze­repel. Szufanuvong államfő megnyitó beszédében azt han­goztatta, hogy az elmúlt öt év során a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság a szo­cialista Vietnammal és a Kam­bodzsai Népköztársasággal együtt a szocialista közösség szilárd tagjává vált. A kobuli diplomáciai nyitás után Eszmecserék Szétpattannak a rágalmak New Yorkban már szerdán érdemi szakaszba léptek azok a diplomáciai erőfeszítések Afganisztán ügyében, ame­lyekre az afgán kormány tár­gyalási készségének ismételt hangsúlyozása adott alkalmat. Egy ENSZ-szóvivő közlése szerint Kurt Waldheim távollé­tében Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhelyettes tár­gyalásokat kezdett Afganisz­tán, Pakisztán és Irán ENSZ- képviselőivel annak az afgán nyilatkozatnak az alapján, amely szerint az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kész arra, hogy a három or­szág képviselői előfeltételek nélkül, egy ENSZ-megbízott jelenlétében, kezdjenek tár­gyalásokat a térség problé­máinak rendezéséről. A New Yorkban beindult és nyilvánvalóan puhatolódzó jellegű megbeszélések kezde­tével egy időben egy pakisztá­ni megbízott üzenetet adott át Genfben erről a kérdésről Waldheim főtitkárnak, aki a Namíbia-konferencia Az ENSZ közvetíteni akar A szerdán megnyílt genfi Namíbia-konferencián csü­törtökön zárt ajtók mögött megkezdődött az érdemi mun­ka. A hírmagyarázók rámu­tatnak: a dél-afrikai kormány képviselői diplomáciai sakk­húzásokkal azt szeretnék elér­ni, hogy már most előre rög­zítsenek olyan alkotmányos pontokat, melyek a majdani Peking Magyarázzák a pert Jang Hsziu-Feng, a Kínai Országos Népi Gyűlés tör­vényhozási bizottságának he­lyettes igazgatója szerint a Lin Piao és a Csiang Csing ellenforradalmi klikk tíz fő- vádlottjának pere példa arra, hogy miként kell különbséget tenni a vezetés hibái és a tíz fővádlottnak a kulturális for­radalom idején elkövetett bű­nei között. A Zsenmin Zsipao csütörtö­ki számában közölt cikkében a kínai jogász kísérletet tesz arra, hogy megmagyarázza, miért bűnösek a tízek peré­nek fővádlottai és miért nem bőnösek azok a vezetők, aki­ket nem állítottak bíróság elé. Ennek megfelelően a tízek pere vádlottainak bűneit a nép és az ellenség közötti, azaz antagonisztikus ellent- ihondásnak — a kínai pártve­zetés által a kulturális forra­dalom alatt elkövetett hibá­két pedig népen belüli, azaz nem antagonisztikus ellent­mondásnak minősíti. független Namíbiában biztosí­tanák a fehértelepesek — és közvetve Pretoria — gazdasá­gi előjogait. A dél-afrikai küldöttség­hez közel álló források szerint Pretoria a szerdán megnyílt konferencián tisztázni akarja, hogy ellensége, a SWAPO felszabadítási mozgalom eset­leges hatalomrajutása esetén, milyen mértékben mentheti meg rendkívül értékes gazda­sági érdekeit a stratégiai nyersanyagokban — különösen urániumban és gyémántban — gazdag Namíbiában. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki szerdán nyitot­ta meg az egyhetesre terve­zett konferenciát, intenzív párbeszédet folytat külön-kü- lön a résztvevő küldöttségek vezetővel. A világszervezet főtitkára minden igyekezeté­vel azon van, hogy a két tényleges tárgyalópartner, a SWAPO és a pretoriai kor­mány, Genfben végleges igent mondjon az ENSZ rendezési terve végrehajtásának elindí­tására. Namíbia-konferencián vesz részt a világszervezet európai székhelyén. A diplomáciai események sorába tartozik az a kabuli híradás, hogy Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demokraikus Köztársa­ság Forradalmi Tanácsának el­nöke, miniszterelnök, csütörtö­kön Kabulban fogadta Ram- csandra Szathe indiai külügyi államtitkárt, aki hivatalos ba­ráti látogatáson tartózkodik Kabulban. Mindinkább szappanbubo­rékként pattannak szét azok a rágalmak, amelyeket a kí­nai, a pakisztáni és egyes nyu­gati tömegtájékoztatási esz­közök szórnak az Afgán De­mokratikus Köztársaságra — írja a Patriot című befolyásos indiai napilap is. A legutóbbi esetek közül a lap példaként említi meg a Muslim című pakisztáni heti­lapnak azt a szenzációként közölt híradását, amely sze­rint Abdul Rasid Arján af­gán miniszterelnök-helyettes, a kormány igazságügyminisz­tere menedéket kért volna Pa­kisztánban. Ráadásul az Ame­rika Hangja rádióállomás a hazugságot tetézvén arról tá­jékoztatta hallgatóit, hogy tu­dósítója egy pakisztáni falu­ban még találkozott is az el­menekült miniszterrel. A pa­kisztáni kacsa nyilvánvaló cá­folata volt, hogy röviddel mindezek után Abdul Rasid Arján nyilatkozott a kabuli televízióban. Az említett tömegtájékozta­tási eszközök, rágalmak és hazugságaik lelepleződése el­lenére folytatják hadjáratu­kat Afganisztán ellen. Christopher Algériában Gyorsítják az alkudozást Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter-helyettes szerdán este Algériába uta­zott, hogy megbeszélést foly­tasson Benjahia algériai kül­ügyminiszterrel az iráni—ame­rikai tárgyalások helyzetéről és Algéria közvetítő szerepé­ről. Elutazása előtt adott saj­tónyilatkozatában Christopher közölte: lehetséges, hogy az iráni pénzügyi követelések va­lamelyest közeledtek az ame­rikai ajánlatban foglalt ösz- szeghez, a végleges megoldás azonban még nem bontako­zott ki. Viszont a Carter-kor- mányzat kifut az időből. Christopher váratlan útja így nem igazolja azokat a wa­shingtoni feltevéseket, ame­lyek szerint a szerdai villám­üzenetváltás kezdetét jelen­tené a tizennégy hónapos vál­ság rendezése irányába. Azt jelzi csupán, hogy a Carter- kormányzat igyekszik felgyor­sítani az alkudozást. Idő előtti választások Mélyülő válság Izraelben Az ellenzék" régóta hangoz­tatott követeléséhez csatlakoz­va szerdán az izraeli kor­mánykoalíciót alkotó két leg­jelentősebb párt parlamenti csoportjának vezetője is az idő előtti választások 'kiírása mellett foglalt állást. A Lt- kud-tömb legerősebb partnere, a Nemzeti Vallási Párt kilá­tásba helyezte, hogy kilép a kormányból, s egyszersmind a koalícióból is, ha a vasárna­pi minisztertanácson a kabi­net nem ad zöld utat a pe­dagógusok bérkövetelésének, illetve a döntés miatt akár a pénzügyminiszter, akár az ok­tatási miniszter lemond hiva­taláról. A kormánypárt de­A beiktatás előtt az USA-ban Forogni kezd a gépezet Milyen lesz az új kongresszus? Meg másfél hét van addig, amíg Rcnald Reagan, az Egye­sült Államok novemberben megválasztott elnöke a hagyo­mányos fekete szürke-csíkos öltözetben ünnepélyesen es­küt tesz a washingtoni kong­resszus kupolás épületének ha­talmas lépcsősorán felállított emelvényen. Négy órán át tart majd ezután az 50 államból kiválogatott rezesbandák, vi- rágfüzéres kocsikon elhelye­zett szépségversenygyőztesek, táncoló, éneklő iskoláslányok, népviseletbe és egykori jelme­zekbe bújtatott csoportok fel­vonulása. Majd egy teljes hé­ten át zajlanak az Egyesült Államok fővárosában és min­den szövetségi állam köz­pontjában az úgynevezett be­iktatási bálok. S csak ezután kezdődik el az új elnök kor­mányzatának tényleges mun­kája, következnek a kor­mányzás hétköznapjai a tőkés világ legnagyobb államában. Bizottsági előjáték Az Egyesült Államok „ha­gyományos rendjének” meg­felelően azonban a 97. kong­resszus, amely tagjainak nagy részét szintén tavaly novem­berben választották meg (a teljes 435 tagú képviselőházat, és a 100 szenátor egyharma- dát újították meg), már meg­kezdte ülésszakát. Vagyis olyan sajátságos a kép jelenleg, hogy a lelépő kormányzat még a másfél hét alatt teljes apparátussal dol­gozik, ugyanakkor persze már a „csomagolás” hangulata is eluralkodott. Ez érthető is, hi­után a szenátusi bizottságok megkezdték munkájukat, vagy­is Reagan kijelölt miniszterei közül azok meghallgatását, akiket a törvényhozás e befo­lyásos testületéinek kell kine­vezésükben jóváhagyniok. Az amerikai sajtó ezt már az „őrségváltási folyamat bizott­sági előjátékához” sorolta. Konzervatív összetétel Amikor a két ház — a kép­viselőház és a szenátus — tag­jai a napokban először fog­laltak helyet az ünnepélyes kongresszusi megnyitón az ülésteremben, a pártok sze­rinti megoszlás a következő volt: 243 demokrata és 192 köztársaságpárti képviselő, il­letve 53 köztársaságpárti, 46 demokrata párti és 1 függet­len szenátor. Ez annyit, je­lent, hogy Reagannak de­mokrata párti többségű kép­viselőházzal és köztársaság­párti többségű szenátussal kell majd kormányoznia. Tekintve, hogy a legfontosabb dönté­sekhez elegendő a szenátus jó­váhagyása, ez megkönnyíti szá­mára a kormányzást, hiszen párthíveivel bizonyára köny- nyen szót tud majd érteni. A képviselőházzal sem lesz majd valószínűleg oly’ sok gondja — számos washingto­ni kommentátor véleménye szerint —, hiszen a pártokhoz való tartozás határai nemegy­szer elmosódnak egy-egy fon­tosabb szavazásnál, mert mindkét polgári pártban je­lentős számban vannak libe­rális és konzervatív, azaz mérsékeltebb és jobboldalibb honatyák. Az amerikai sajtó máris ebből a szempontból elemzi a képviselőház össze­tételét. Megállapítja, hogy a 435 képviselőből legalább 220- at lehet pártállásra való te­kintet nélkül a konzervatív, azaz a jobboldali táborba so­rolni. S ha pedig Reagan kor­mányzata konzervatív prog­ramot terjeszt elő, joggal szá­míthat ennyi jóváhagyó sza­vazatra ... Ugyancsak jelentősnek tart­ják, hogy a keleti partvidék hagyományos befolyása a kongresszusban ezúttal meg­tört. Az új összetételű tör­vényhozásban a déli és nyu­gati vidékek képviselői és sze­nátorai adják meg majd a hangot. Színen az üzletemberek Az új kongresszus összeté­tele hűen tükrözi azt az irány­zatot, hogy a vállalkozók és üzletemberek nyíltan a politi­kai színre lépnek. Azelőtt in­kább áttételesen, először ki­járó embereiken keresztül, majd ügyvédek bejuttatásá­val igyekeztek a maguk javá­ra megfelelő döntések irányá­ba befolyásolni a törvényho­zás munkáját. Az utóbbi idő­ben viszont már maguk az üzletemberek foglalják el a törvényhozás mind több he­lyét. Megtehetik, hiszen a vá­lasztási hadjárat eredményes végigviteléhez oly sok millió dollárra van szükség, amely- lyel csak iparmágnások ren­delkeznek. Amíg az előző tör­vényhozásban 95-en vallották hivatalosan magukat üzlet­embereknek, illetve nagyipa­ri vállalkozóknak, a mostani kongresszusban 140-re emel­kedett a számuk. Jellemző egyébként, hogy a szenátusnak egyetlen fekete­bőrű tagja sincs, s a 435 ta­gú képviselőházban is csupán 17 a feketebőrűek száma, s ez messze alatta marad a nége­rek arányszámának az Egye­sült Államok lakossága köré­ben. Ezek az első megjegyzések, amelyeket az új republiká­nus párti kormányzat hiva­talos beiktatása előtt a tör­vényhozás gépezetének meg­indulásakor, már meg lehet tenni. A Reagan-kormányzat politikai irányvonalát, majd a január 20-i beiktatási prog­rambeszéd, illetve az- azt kö­vető tettek alapján lehet mér­legre tenni. Árkus István rékhadát jelentő Likud-tömb parlamenti csoportjának ve­zetője ezzel egyidőben haszon­talannak ítélte a további kö­télhúzást, s indítványozta, hogy novemberről áprilisra vagy májusra hozzák előre az esedékes parlamenti választá­sokat. A knesszetben 12 mandá­tummal rendelkező Nemzeti Vallási Párt ultimátummal fel­érő állásfoglalása megoldha­tatlannak látszó dilemma elé állítja Menahem Begin kor­mányát. Ha nem sikerül el­fogadható módon rendeznie a jelenlegi kormányválságot, amelyben a két ellenpólust képviselő Jigal Horovic pénz­ügyminiszter és Zevulun Hammer oktatási miniszter egyaránt lemondással fenyege­tőzik, akkor vagy bejelenti az idő előtti választásokat, vagy megpróbál kisebbségi kor­mányként manőverezni man­dátuma lejártáig, erre azon­ban a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett nem sok esélye van. CSAK RÖVIDEN. SCHMIDT KANCELLÁR távollétében, aki Marokkóban tartózkodik — mint már jelen­tettük — Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter és Hans Apel hadügyminiszter a ka­binet szokásos heti ülésén ar­ra szólította fel minisztertár­sait, hogy kijelentéseikkel és magatartásukkal ne hagyjanak kétséget az amerikai rakéta- fegyverekkel kapcsolatos brüsz- szeli döntés változatlan érvé­nyessége felől. JÖRGEN JENSENNEK, a párt elnökének vezetésével Varsóban tartózkodik a Dán Kommunista Párt küldöttsége. A delegációt hétfőn fogadta Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. DR. MIHRABUDIN PAKH- TIVAL, az Afgán Állami Ter­vezési Bizottság első elnökhe­lyettese fogadta az afgán fő­városban tartózkodó angol par­lamenti küldöttséget, s tájékoz­tatta az ország fejlesztési terveiről, gazdasági feladatai­ról. A brit vendégeket fogad­ta Abdul Rasid Arján minisz­terelnök-helyettes, igazság­ügyminiszter is. szén Carter es a demokrata párti vezetés szinte versenyt fut az idővel, hogy „megold­jon” egyes problémákat — így például a teheráni túszügyet —, s így enyhítsen valame­lyest azon a kudarctömegen, amely az elmúlt négy eszten­dőt jellemezte. Ez azzal is ösz- szefügg, hogy a demokrata párti vezetés legalább a bú­csút a hatalom élén végre­hajtott őrségváltás előtt akar­ja megszépíteni, hiszen 1984- ben újra elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, s nem mindegy, hogy milyen emlék marad hátra a leendő választóban a „carteri évek­ről”. Ezzel szemben viszont tény az, hogy a Carter-kor- mányzat utolsó napjainak lá­zas tevékenysége már nem so­kat ér, hiszen ki venne komo­lyan egy olyan adminisztrá­ciót, amely már csomagol? Éppen ezért a Carter-kor- mányzat tetteinél sokkalta na­gyobb figyelmet szentelnek a novemberben megválasztott honatyák ténykedésének, s már az első formai, eljárási ügyekből is igyekeznek képet alkotni arról: milyen* is lesz az amerikai törvényhozás te­vékenysége az elkövetkező négy esztendőben. Az ünne­pélyes kongresszusi megnyitó

Next

/
Oldalképek
Tartalom