Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

Egy év — képekben

Számos új létesítménnyel gazdagodott az elmúlt évben a város. A Béke téren folytatódott a lakótelep építése (balra fent); a település életében mind fontosabb helyet tölt be a központ, a Volán-pályaudvarral (középen, fent);

__ szeptemberben már az új FORFA- iskolában kezdődőit meg a tanítás a 4-es számú általános iskolában. Az elmúlt

évben jó ütemben haladt az útépítés (balra, lent); megnyitotta kapuit a város első bölcsődéje (középen, lent); terven felül megépült a lakótelepi ABC (középső, felső kép); megkezdte munkáját a Törökbálinti ÁG léüzeme (középső, alsó kép); a tél beállta előtt sikerrel befejezték a Skála Áruház alapozási munkáit. •

Korszakok

TVem tudom, észrevette-e ^ ' a kedves olvasó, az új évvel új korszak küszöbéhez is érkezett Érd városa. Ez a nyolcvanegyes szám különös jelentőségű a többi közt, s súlya is más, mint a megye vagy az ország egyéb településein. Nem a megszokás — tudniillik, hogy minden új évnek meg kell adni a tiszteletet — és nem is érdi szemünk — vagyis, hogy a dolgok fontossága fölerősödik a várost jelző táblától kezdve — teszi, hanem a tény, hogy a most kétéves város az idei évvel lát hozzá első teljes ötéves tervének megvalósításához.

Ügy igaz, előző ötéves tervén éppen az elmúlt esztendővel jutott túl a város, de milyen ötéves terv volt ez! Kezdetén még nagyközségre méretezték az elképzeléseket, igaz, státus ide vagy oda: a gond, a megoldandó feladat akkor sem volt más, sem nem kevesebb. Csak a pénz volt szűkebbre méretezett, s hogy mennyicske volt csupán, akkor derült ki igazán, amikor a 30 millióból — ennyivel gazdálkodott az akkori nagyközség évente — a státusváltással sebtiben 105 millió lett, a szükségesnek töredéke csupán. S bizony főhetett az idei év terveit elgondoló városi vezetők feje, hogyan osszák be okosan és jól az idei majd százötven milliót, ami egyébként több, mint a negyedik ötéves terv összes elkölthető pénze volt. Így is, a tervidőszaknak felénél kapva nagyobb lehetőséget, a megnövekedett pénz mellé fokozott figyelmet, csak a számokat tekintve rövid idő alatt hatalmasat lépett előre a város. A fejlődés mutatójának ne is elsősorban az oly sokat vitatottszidott (egyébként is központi pénzen, kötelezően épülő) lakótelepet vegyük, hanem a lakosság által naponta érzett és észlelt feltételek javulását. Azt, hogy az elmúlt öt évben elkészült 11 kilométer út (a tervezettnek háromszorosa), megépült 35 kilométer járda (az eredetileg elképzelt hattal szemben — igaz, többségében lakossági pénzen és munkával), 450-nel nőtt az óvodai helyek száma (a tervezettnél kétszázötvennel több!) és az elgondolt tizenkettő helyett 38 tanterem és ráadásnak két tornaterem segíti ma a város oktatását.

Ki merné tagadni a számok jelölte fejlődést, s azt, hogy a most induló ötéves tervnek ugyancsak kapaszkodnia kell, hogy utolérje előfutárát. S hogy mégis úi korszaknak mondjuk az előttünk álló időszakot, részint az elmúlt két év tesz5. A városiasodás úttörőlépései, az erőltetett és sokszor szükséghozta menynyi sérti fejlődés a jövőben érződik igazán. Részint pedig — a tervezés miatt.

Mert ez az első tervidőszak, amikor városra tervezhet a település, amikor elképzeléseit nem befolyásolja a nagyközségi kötelék, sem a jövő bizonytalansága. A feladat adott, így fogalmaznak gyakran a varos vezetői: „Olyan várost kell építenünk, ahol az emberek jól érzik magukat.” S ebben nincs egyedül a település: az idei év számai és ebből következtethetően az egész ötéves terv előirányzatai azt mutatják, a nehezebb gazdasági helyzetben sem lesz kevesebb a pénz, mint volt az elmúlt években.

Ahogy jön támogatás „fölülről”, ugyanúgy érkezik a segítség „alulról” is: ha csupán a már említett járdaépítést vesszük, a társadalmi munka és a lakossági zsebből fizetés itt már bevált. De épült út a lakosság erejéből, játszótér közös összefogásból, iskolai sportudvar szülők munkájával. S ha van erő, amelyre az elkövet! ező ötéves terv minden eddiginél jobban és bátrabban alapozhat, éppen a lakosság segítsége az. Az itt élő embereké, akik munkájuk mellett pénzüket is gyakran fölajánlják életük gazdagítására. Legutóbb a villany bevezetését határozta el a tanács — magánerőből. Az első lépés akár elindulás is lehet az egyik lehetséges úton: miért ne gazdagíthatná a lakosság városát — önmagát — saját pénzen vízzel, úttal, vagy — mondjuk — egy uszodával tovább?

| gaz, nem kevés az ár, amit az emberek cserébe kérnek: beleszólási jogot településük — önmaguk — életébe. S ha van lehetőség ebben a korszakos ötéves tervben, akkor itt keresendő reménnyel igazán: úgy alakítani a város jövőjét — ismételjük csak meg a vezetők idézett gondolatát! — hogy az emberek érezzék jól magukat benne. S tűnjék bármily hihetetlennek is, nem nagy dolgokról van szó. Egészen kicsiny, apróságnak tűnő, legtöbbször csupán érzékenyebb szemeket bántó, kicsinységekről. Hogy ne bódéformában gazdagodjék az ellátás, ha a lakosság úgy kívánja, de legyen egy köztéri szobor, ha ez hiányzik az embereknek. Hogy ne nyíljon újabb italbolt, de* legyen az üzletben kenyér. Ne váljon használhatatlanná felépítés után a tornaterem és az orvosi rendelőben fogadják a beteg gyerekeket.

„Ne essen le úgy egy szalmaszál, hogy arról a lakosság ne tudjon, ne adja hozzá a beleegyezését” — így fogalmazott nemrégiben egy parkvárosi népfrontmunkás. Ez a gondolat adhat a város most induló első teljes ötéves .tervének korszakos, új értelmet.

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

II. ÉVFOLYAM, L SZÁM 1981. JANUÁR 7., SZERDA

Hat forduló után vetélkedő

Belépés - csak brigádtagoknak!

Hat forduló után félidejéhez érkezett a brigádok kulturális vetélkedője. A legutóbbi forduló helyes megfejtései:

1. Petőfi Sándor: Apostol. Szilveszter.

2. A második kérdés megfejtéseként sok- .érdekes név érkezett. Az értékelők valamennyi helyes nevet külön pontozták. Ízelítőül néhány a válaszokból: Hitvalló Eduárd, Együgyű Jakab, Földnélküli János, Civakodó Lajos, Mezítlábas János, Hegyes- szakállú Sven.

A következő forduló kérdéseit január 12-1 Sízámunkban közöljük.

Félidő

Hagyomány immár a városban, nogy a brigádok kulturális vetélKedőn mérik össze irodalmi, képzőművészeti, zenei érdeklődésüket, tudásukat. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a Művelődési Központ és a Városi Könyvtár volt a verseny elindítója, lebonyolítója, hozzájuk azonban néhány új pártfogó társult, köztük a Pest megyei Hírlap. Kéthetente az érdi oldal közli a vetélkedő kérdéseit, adja meg a válaszokat, s a legjobb brigádok egyikének járó egész éves előfizetés az áprilisi „végelszámolás” díja lesz.

Hat forduló után most félidejéhez érkezett a vetélkedő, s ez az időpont jó alkalom az eddig látottak értékelésére.

T apaszfalatok

— Milyen tapasztalatokat hozott a vetélkedő első félideje?

Miklósi Csabáné, a városi könyvtár dolgozója:

— Már maga a nevezés felülmúlja a várakozásunkat; összesen 49 csapat jelentkezett a vetélkedőre. Köztük néhány munkahelyről — például a Mezőgéptől és a Texelektrótól —. több közösség is indult. A

lehetőség, hogy könyvtárunk a versenyzőknek segítséget nyújt a kérdések megválaszolásában, nemcsak a sikeres szereplést hozta meg, de fokozta a könyvtár munkája iránti érdeklődést is. A verseny résztvevői valamennyien beiratkoztak a könyvtárba, és a versenyfeladatok megoldására szánt időn túl is mind gyakrabban látogatják könyvtárunkat, Ugyanezt mondhatjuk el rendezvényeinkről. A vetélkedő nagy népszerűséget hozott irodalmi estjeinknek, előadásainknak. s hisszük, hogy a versenyzők közül sokan a vetélkedősorozat végével is állandó vendégeink maradnak.

Díjak

A verseny újabb állomása a január 10-én 18 órai kezdettel megrendezendő nyilvános vetélkedő lesz, amelyet a Művelődési Központban tartanak.

— Miben vetélkednek a résztvevők?

Urbán László, a Művelődési Központ igazgatója.

— A vetélkedő anyaga két részből áll: a Magyarország,az Üj Tükör, illetve az Élet és Irodalom decemberi és januári számai adják a témák egy részét; míg a vetélkedő második

Január 10-ig

Felmérés a KSH-nak

Ezekben a napokban számlálóbiztosok járják a várost: a Központi Statisztikai Hivatal részére az év utolsó napjaiban megkezdődött és előreláthatóan január 10-ig tart az állatszámlálás a városban.

— Egészen pontosan: a háztáji gazdaságok földterületének, gép- és állatállományának felmérése — mondja Lenért Istvánná, a városi tanács Termelési és Ellátási Felügyelőségének előadója. — 48

körzetre osztottuk a várost, ennyien járják a házakat ezekben a napokban, hatvan kötelező kérdéssel felkeresve Érd valamennyi háztartását.

— Mit kérnek a lakosságtól?

— Megértést és türelmet. Ne vegyék zaklatásnak a kér- dezősködést, segítsék a számlálóbiztosok munkáját, akár úgy is, hogy adataikat, távollétük esetén, meghagyják a szomszédnál.

fele a Művelődési Központ és a könyvtár rendezvényeivel kapcsolatos, illetve általános alapismereteket tartalmaz. Nagy szerepet szánunk az ügyességnek és a találékonyságnak is, de hogy mik lesznek ezek a furfangos feladatok, maradjon a rendező titka szombatig.

— Hány résztvevőre számítanak?

— Természetesen a vetélkedőn részt vevő valamennyi brigádra számítunk, amelynek négyfős csapatai versenyeznek. A hivatalos résztvevőkön kívül, várjuk az érdeklődőket is: a versengő brigádokat bizonyára szép számú „szurkoló gárda” kíséri. A rendezvényre márcsak azért is érdemes lesz nem versenyzőknek is eljönni, mert a vetélkedő után táncos ismerkedési estet tartunk.

— A díjak?

— A legjobban szereplő brigádok pontszámot kapnak, amellyel megerősíthetik, vagy éppen javíthatják a vetélkedőbeli pozíciójukat. Ezenkívül a legjobbak tárgyjutalmakat, illetve a Fővárosi Művelődési Ház különdíját kapják.

Arckőzelben

Az órás

Azok közé a kevesek közé tartozik, akik itt születtek Érden. Ófaluban, persze. A víz nevelte őket, a Duna, akkoriban még vízimalmok szolgáltak őrléshez. „Emlékszik a malmokra?” „Hogyne emlékeznék l Mi magunk is ott őröltettünk, s időnként nagy tisztesség ért, magam hordhattam csónakkal a malomba a gabonát.” Apjának, idősebb Kuhár Józsefnek cipészműhelye volt, onnan hozhatta az ipar szeretetét. „Nem is any- nyira maga a mesterség, mint a műhely hangulata vonzolt. Különös világ volt az, az emberek, mintha csak ürügynek hozták volna foltoznivaló cipőjüket, elüldögéltek a háromlábú szék mellett, hozták- vitték a falu híreit. Én, az egyébként virgonc gyerek, órákig is el tudtam hallgatni őket.” A másik bölcső a repülőtér volt, a magyar vitorlázórepülés legnagyobbjainak, Tasnádik, Pettendik gyakorló- helye. „Napokat töltöttünk el a repülőtéren, ott lábatlan- kodva a gépek körül, s micsoda nagy dicsőség volt, ha megfoghattuk a szárnyvéget, vagy, ha maga a nagy Nádi mutatta meg a gépet!”

Nem lett cipész, de iparosember igen: az órásmesterséget választotta. „Az igazság az, hogy nem fűlt a fogam a tanuláshoz. Ipar meg, így járta nálunk, Ófaluban, mindig jól jön a férfiembernek." A MOM-ban járta ki az iskolát, ott kezdte a szakma gyakorlását is. Onnan került vissza Érdre, huszonöt éve már annak. „Mi kell az órásmesterséghez, türelem?” „Az kellene, de valójában nyugtalan, mozgékony természet vagyok. Mégis, ha behúzódom a kuckómba és kezembe veszem a parányi kis szerkezetet, mintha megszűnne körülöttem a világ."

Ráérő idejében az órás autójába ül és meg sem áll a Velencei-tóig, kicsónakázik a vízre, horgászik. Műhelye falán színes fénykép: kanadai horgászzsákmány. „Lányom ment férjhez Kanadába, az ő révén kerültem ki magam is. Hát az csodálatos világ, ott víz van és fenyő, és az ember akár szabadkézzel foghatja a halakat.”

Műhelyébe mintha csak apja ófalui világát örökítette volna át. Kliensei az órát mintha csak ürügyül hoznák, úgy térnek be egy-egy jó beszélgetés kedvéért. Az órás elmosolyodik, szemében sejtelmes hunyorítás. „Tudja, ilyenkor meggyónnak nekem."

CsaSádi események

Házasságot kötött: Zrínyifalvi József Nagy Zsuzsannával.

Született; Pálvölgyi Róbert és Máté Irén Zsolt, Juhász Kálmán és Steinhonessen Mária Erika, Kórodi József és Burdon Ágnes Beatrix, Kórodi László és Boros Márta Marianna, Aradi Gyula és Gáli Erzsébet Brigitta, Vona Mihály és Fülöp Zsuzsanna Georgina, Kővári Tibor és Fekete Ágnes Péter, Somogyi József és Varga Julianna Julianna, Németh István és Nagy Gizella Gyöngyi, Antal Gyula és Bzuborics Zsuzsanna Alexandra nevű gyermeke.

Elhunyt: Károlyi György (Duna u. 11.), Demeter János (Gyula u. 3.), Kerekes Miklós- né Harcsa Julianna (Borbolya u. 23.), Körmendi Lajos (Jókai u. 16.), Varga Sándor (Rekettye u 6.).

Januári müsorshow

— Kiállítás. Székely Piroska iparművész munkáiból nyílik kiállítás január 10-én, 17 órakor a művelődési központ klubjában.

— Öz. Gyerekeknek kínál érdekes programot január 12-i műsorával a Népszínház. Tíz és tizennégy órakor Öz, a nagy varázsló címmel rendezi meg a társulat gyermekelőadását.

— Birkózók. Egy olimpiai bajnok (Növényi Norbert) és egy szövetségi kapitány (dr. Hegedűs Csaba) lesz annak a beszélgetésnek a vendége, amelyet január 17-én, 18 órai kezdettel rendeznek meg a művelődési központban.

— Hofi. Január 24-én, három előadáson (15, 17.30 és 20 órakor) a Hofi-kabaré résztvevői lehetnek, a ■ szerencsés jegytulajdonosok a művelődési központban.

— Háry. Kodály Zoltán daljátékának zenei kereszt- metszetét mutatják be január 17-én, 16 órai kezdettel a művelődési központ nagytermében.

Az oldalt írta: Major Árvácska

Fotó:

Hancsovszky János

ISSN !><?()*) iiijl