Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vin. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1981. JANUÄR 7., SZERDA A Ferromechanika újdonságai Jön a betűkombinációs ajtózár — Ez lesz az egyik új gyár- mányunk — mondja Kele­men Vilmos, az aszódi Ferro­mechanika Ipari Szövetkezet műszaki vezetője, s a kezében levő, számomra ismeretlen mi- benlétű szerkezetet mutatja. Látja csodálkozásomat, nem sokáig titkolja, hogy mi is az a kis műszer... — Betűkom­binációs ajtózár, mondja, én meg ismét megkérdem: mi a csuda? — Szóval ajtózár, méghozzá magyar találmány, amelynek gyártását a Skála-Coop ren­delte meg szövetkezetünktől. Ha a tervünk sikerül, már az idén, a második félévben tíz­ezer darabot készítünk belőle. Hogyan működik? Mint látja, természetesen az ajtózár he­lyére szerelhető. Kulcs nem kell hozzá, mindössze annak a kulcsszónak a tudása, amire a zárat a család beállítja. Kapható a második félévben — Legyen a kulcsszó: Géza! — Tessék! — s mutatja a beállítást. — A zár belső ol­dalán a megfelelő szó betűi­vel beprogramozzuk a zárat. Ha most a külső oldalon levő abc-s gombokat, a Géza szó betűit benyomkodjuk, a ki- lincscsonk elfordításakor a zár old. Ha egyet is tévesz­tünk, netán több vagy keve­sebb betűt nyomunk be, a zár nem nyit. A bemutatott darab termé­szetesen még csak arra szol­gál, hogy leendő gyártói is­merkedjenek vele, habár ezen már túlvannak, hiszen ahhoz, hogy megindíthassák a soro­zatgyártást, a szerszámozást el kell végezniük. Ez most fo­lyik, s nem lesz akadálya, hogy a második félévben már kapható legyen az üzletekben. A betűkombinációs ajtózár­nak ez a fajtája kizárólag mechanikus működésű. Kül­földön van olyan, amelyet elektromos áram működtet, de ahhoz az esetleges áramkima­radás esetére telep szükséges. Ehhez természetesen nem kell, éppen ez az egyik előnye a külföldivel szemben, no meg az, de, erről már majd aszó­diak gondoskodnak, hogy meg­bízható, üzembiztos legyen. Hogy mennyiért lesz kapható? Erre is választ kértünk a Fer­romechanika Szövetkezetben, ahol úgy tudják, hogy az irányár hétszázötven forint. Más megrendelő A szövetkezet sikeresen zár­ta a tavalyi évet. Erről Re­ményi László főkönyvelő adott előzetes tájékoztatást. — Valamivel több, mint 112 millió forintos árbevételt ter­veztünk, ezzel szemben majd­nem 122 milliót teljesítettünk, s mintegy 15,5 millió forint nyereség várható. Nem volt könnyű a múlt esztendő sem, hiszen bizonyos termékcserét kellett végrehajtani. Történt, hogy az Autóvilla­mossági Felszerelések Gyára még az év elején elvette tő­lük az úgynevezett kommutá­torlemezek gyártását. ami mintegy huszonkét millió fo­rintos kiesést jelentett. Helyet­te természetesen más munkát, más megrendelőt kellett ke­resniük. Részben segített a gondokon a Közlekedési Mérő­műszergyár, amely különféle apró alkatrészek nagy töme­gének sajtolását bízta rájuk.s ehhez anyagokat és szerszá­mokat is adott. A Posta központi anyaghi­vatala a telefonkábel-végelzá tavaly már tízmilliót gyártot­tak ebből. Mostanra olyan mértékű fejlesztést hajtottak végre ezeknek a gyártásában, hogy a Posta minden igényét ki tudják elégíteni. Külföldre is Szóltunk már egy leendő új termékükről, a betűkódos aj­tózárról. Ugyancsak újdonság lesz számukra, hogy a Közle­kedési Műszergyár már nem­csak egyes alkatrészek sajto­lásával, hanem néhány mű­szer érzékelőjének összeszere­lésével is megbízta a Ferro­mechanika szakembereit. A gépkocsik sebességmérőjéhez, az üzemanyagmérőkhöz és más műszerekhez alkalmas érzéke­lő egységekből mintegy száz­ezret állítanak össze. Igen szerteágazó a szövetke­zet munkája. Divatos kifeje­zéssel szólva: sokprofilú. Az egyik legkorszerűbb termék kük, a szemcsefúvó, amelynek gyártását az idén is folytatják. Megrendelőik elégedettek ezek­kel a berendezésekkel, ame­lyek közül egynémely kisebb termet is megtölt, de van köz­tük asztal nagyságú is. A fém­felületek tisztításához hasz­nálható eszközök iránt külföl­dön is érdeklődnek, mi több: hármat tőkés országbeli cé­gek vásároltak meg. F. L Felelősség és a tömegízlés Az iskola, a baráti kör, a munkahely hatása Átadás előtt ai épület Gödöllőn a Szabadság téren épülő 44 lakásos lakóépület hiánypótlásain dolgoznak a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A hátralevő munkák befejeztével, március­ban beköltözhetnek a lakók új otthonaikba, Barcza Zsolt felvétele Huszonöt általános iskolás gyerekből huszonkettő a rán­totthúst vallotta legkedvesebb ételének egyik riportutam so­rán. Valóban jó étel. Magam is szeretem. No, de hogy a legkedvesebb...!? Emberi tartalom Egyszerű, megszokott — mil­liók ünnepi eledele. Millióké ugyanúgy, -mint az operett, a porcelán nimfa, a művirág, a kommersz film és a többi mű­vészeti vagy használati cikk, amelyeket a tömegízlés cím­szava alá sorolunk. Odatarto­zik definícióink szerint min­den kevésbé értékes, min­den problémamentes, min­den, ami könnyű. Ebből kö­vetkezően a magas ízléshez pedig minden értékes, minden problémagazdag és komoly műalkotás. A tömegízlés meg­nevezés azt sejteti velünk, hogy aki az előbbi tulajdon­ságokkal rendelkező dolgokat kedveli, az a tömeghez tarto­zik, aki pedig az utóbbiakat, az az elithez. Arra egy rövid írás kere­tein belül nincs lehetőség, hogy a merev szembeállítás demagógiáját elemezzük. Leg­feljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy egyrészt a határvo­nalat egy ember ízlésrendsze­rén belül szinte sohasem lehet ilyen élesen meghúzni: ugyan­azon személy szeretheti az operettet és gyűlölheti a mű­virágot, vagy egyforma öröm­mel olvashatja Flaubert és Agatha Christie műveit. Más­részt — legalábbis a művésze­tek körén belül — nem pusz­tán ízlésünk tárgya döntheti el azt, hogy melyik csoportba tartozunk. A befogadásnak azonos mű esetében is sokféle szintje van. Van olyan, aki érti a ko­moly zenét, van, aki csak ér­zi, némelyikünk sejti, s bizo­nyára olyan is akad, aki a „tömegtől” való különállását jelzi zenehallgatással, "és ér­telmét, szívét meg sem érintik a hangok. Ugyanígy a Bűn és bűnhődés is olvasható detek- tívregényként, vagy az Anna Karenina egyszerű szerelmi sztoriként oly módon, hogy e regények mélyebb emberi tar­talmai meg sem érintik az ol­vasót. Értékrendszer No, de az a gondolatsor messzire vezetne, szóljunk in­kább arról, hogy mitől és kik­től függ á közízlés? S lehet-e változtatni rajta? A rántotthúsról szólva- már megpendítettem a nevelés — elsősorban a szülői ház hatá­sának — jelentőségét az ízlés kialakulásában. Ez a hatás persze általában nem azt je­lenti, hogy amit a szülők sze­rettek, azt szereti a gyermek is. Inkább a nyitottság (vagy zártság), az érzékeny ség «(vagy érzéketlenség), az egységes (vagy töredezett) világkép el­sajátítását segíti elő a család, amely tulajdonságok határoz­zák meg a személyiség érté­kelő apparátusát: az ízlést. Igv fordulhat elő az, hogy könyv, zenehallgatás és mú­zeumlátogatás nélkül felnőtt ember is vonzódhat értékes műalkotásokhoz, mert az ott­hon emberi tartalma — „kö­zösségi kultúrája” — felkészí­tette a legrangosabb művek befogadására is. Ám nem csak a család, ha­nem a többi kisközösség és a nevelési intézmények is befo­lyásolják ízlésünket. Az óvo­da, az iskola, a baráti kör, a munkahelyi csoport, a lakóhe­lyi környezet, vagy éppen há­zastársunk, sőt, saját gyerme­künk is azzal, amit ő hoz a külvilágból, az iskolából, az utcáról, a televízióból. S ha már a televíziót említjük: az ízlés alakulása függ a lehet­séges választéktól is. Ha nem találkozunk egy bizonyos tí­pusú könyvvel, filmmel, zené­vel, képpel — azt sem tud­hatjuk, hogy ízlésünk elfo­gadná-e vagy elutasítaná. A tömegízlés alakításában tehát felelősség terheli a tö­megkommunikációs eszközöket — és persze, a könyvtárakat, művelődési házakat, mozikat is —, ha nem is akkora, mint alkalmanként hangoztatjuk. Mert ahogyan egy karmester- verseny nem tesz zeneszere­tővé több millió embert, ugyanúgy egy rossz krimi sem rontja el a jó ízlésű emberek értékrendszerét. Ám, amint a karmesterverseny is növeli a zenekedvelők hozzáértését, ugyanúgy tartósítja az egyéb­ként is létező színvonaltalan- ságot egy-egy gyönge tévépro­dukció. A tömegízlés változtatása nem egy-két műsorpolitikai, tantervmódosítási vagy köz- művelődési döntés kérdése. Nem is propagandaügy, bár boldog lennék, ha egy művé­szeti tárgyat vagy programot úgy tudnánk reklámozni, aho­gyan egy új üdítőitalt vagy a nyári divatújdonságokat. Sohasem mondják Mindez ugyan segíthet, de leginkább az hozhat változást, ha az embereket a szükség készteti ízlésük módosítására. Ha a munkahelyük, a környe­zetük, az életmódjuk követeli meg az értékelő apparátus át­alakítását. Ha a társadalom­nak van olyan emberekre szüksége, akik sohasem je­lenthetik ki, hogy: „Miért kellene megváltoztatni az íz­lésünket? A rántotthús is megtölti a gyomrot.” N. G. 250 éves iskola Emlékműsor az évfordulón Petőfi emlékműsort rendez­nek fennállása 250 évforduló­ja alkalmából a gödöllői Pe­tőfi Sándor általánosi iskolá­ban. Az ünnepség szombaton, január 10-én 15 órakor kezdő­dik az iskola Munkácsy Mi­hály utcai épületében. Az igazgató, Monori Mihály mond megemlékező beszédet, majd a tanulók adják elő műsoru­kat. Változó falukép Áthághatatlan szabályok híján Ferromechanika Lakossági szolgáltatás Naponta egy tonna ruha Különféle ipari gyártmá­nyok, szerkezetek, alkatrészek készítése mellett szolgáltát is az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet. Ruhák mo­sását és vegytisztítását is vál­lalja a megfelelő részlegük. A mosodát és a vegytisztítót kü­lön helyiségben rendezték, be nemrég, így mostantól napon­ta egy tonna ruha mosását és hatszáz kilogramm ruha vegy­tisztítását tudják vállalni a lakosságtól, illetve közületek- től is. Olvastuk a hírt, mely szerint a Magyar Építőművészek Szö­vetsége, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, a Népművelési Intézet, valamint az Országos Pedagógiai Inté­zet által Az építészeti kultúra tartalma terjesztésének lehe­tőségei és módszerei a neve­lésben és a közművelődésben címmel meghirdetett pályáza­ton a Polónyi Péter és mun­katársai által benyújtott pá­lyamű nagy elismerésre talált a bíráló bizottság előtt. A modem falukép kialakí­tásán fáradozó műszakiak, ta­nácsi vezetők és népművelők is hallották a hírt. s az elmúlt napokban sokan szóltak di­csérő szavakkal azok munká­járól, akik évek óta fáradoz­nak az építési kultúra kiala­kításán. — Sokunknak fáj — mondotta Polónyi Péter —, hogy a hagyományos magyar falukép lassan átalakul, ugyanakkor tudjuk, hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között senkinek sincs jogalapja arra, hogy a falvakat, azok lakóit és építőit arra kötelezze, hogy őrizzék meg ezt a faluképet. — Munkatársaimmal együtt végzett próbálkozásaink is in­kább az útkeresés jegyében fogamzottak, hiszen nemcsak a falvakban, de városainkban is hasonló folyamat játszódik le. helyükbe házgyári elemekből [ A kvadrátos házban — kapom épült tízemeletes sorházakat | a választ — egy kis család elfér, rók gyártását, bízza évek óta a Elbontották, s most is bontják szövetkezetre. Tavalyelőtt hét, I Óbuda festői házsorait, hogy emeljenek. — Szemünk láttára törölték el a föld színéről Salgótarján kolóniáit, hogy a régi helyén nemzetközi elismerést keltő új városközpont épüljön. Az építési folyamattal egyet kell értenünk, de nem mindegy, mi epüi, hogyan 'épül. hogyan lesz az újonnan épülő egy­szerre hasznos és szép, korsze­rű és hagyományokat tovább­éltető. Ezekre a kérdésekre ne­héz a válasz. Számtalan ismerősöm, bará­tom építtetett házat az elmúlt «ét évtizedben. Beszéltem azokkal, akik az újonnan emelt úgynevezett négyzetes, sátor-, manzárdtetős házakban élnek. — Miért épült ilyenné a házatok? A válaszok csokra a következő: — Erre volt te­hetségem. — Ezt láttuk, ezt néztük ki magunknak. — Ak­kor ez volt a korszerű, ez volt a modern. És mit mond a tervezéssel foglalkozó szakember? — Több építtetőnek is tettem javasla­tot, hogy ingyen elkészítem a lakóházának tervét, ha elfo­gadja az én rajzomat. A vá­lasz így hangzott: — Ha azt rajzolja, amit én építtetni aka­rok. nagyon megköszönöm. Műegyetemi tanár ismerő­sömtől kérdeztem: — Tényleg ennyire kivetnivaló a Galga mentén és az egész'országban épült és elterjedt háztípus? — megfelelő méretű szobák van­nak, jut hely a konyhának, kamrának, a fürdőszobának, vécének. Korszerű háztípusnak látszik — legalábbis az építte­tő szempontjából. — Ugyanezen keretek között lehetne korszerűbb alaprajzot létrehozni, ez azonban az épí­tészeti kultúra teljes hiányá­ban. aligha jut el a tulajdonos tudatáig. A négyzetes háztípus legnagyobb hiányossága, hogy nem fejleszthető, sőt lezárt egység. A régi parasztház úgy nőtt, ahogy a nagy család igé­nye megkívánta. — Nem a falukép pusztulá­sa az elsődleges kára ennek a spontán kialakult háztípusnak, hanem elsődlegesen az, hogy ezekből a négyszögletes házak­ból épült falukép unalmasabb, sivárabb, mint a régi, aminek nehezen elviselhető látványát fokozza az az ellentét, amit napjainkban a még "meglévő nyeregtetős, fésűs beépítésű, a telkek hosszában épült sorhá­zaknak az újjal való kevere­dése okoz. Elmondom Polónyi Péternek, miket hallottam a falusi épít­kezésekkel kapcsolatos kérdé­seimre. — Nem vitatható, hogy az építészeti kultúra hiánya országos méretű. A magyar falu valamikor olyan társadal­mi. erkölcsi közösséget jelen­tett, melynek életét áthágha­tatlan szabályok rendezték. Ez a kiszolgáltatottságból eredő társadalmi rend a felszabadu­lással egyidejűleg megszűnt, am a magasabb rendű új nem alakult ki azonnal, tehát a régi íratlan szabályok és a szorító gazdasági megkötött­ségek irányították a falu épít­kezését. — A legracionálisabb alap­rajz-elrendezés, a helyi anya­gok és a maguk alkotta szer­kezetek kimunkálása és alkal­mazása voltak a ma általunk csodált és irigyelt népi építés­nek a mozgatóerői. — Az elmúlt két évtizedben az iparosodás, a szövetkezeti mezőgazdaság fellendülése nyomán a falusi emberek építkezni kezdtek. Minden ha­gyomány megdőlt. Gyűlöltté vált a szegénységet felidéző ház is. Űj mintakép kellett, s ezt a falu onnan vette, ahon­nan addig is: a városból, de mivel a példa megkeresésében senki nem segítette, választá­sa nem volt a legszerencsé­sebb. — A falu szemében azok voltak a példaképek, akik nyugdíjas állásukból, altiszti keresetükből városi házat épí­tettek valahol a város szélén. A falusi szegényember ezek­ben találta meg a státuszszim­bólumot. Fáradozásunk az építési szakemberek segítségé­vel elsősorhan arra irányul, hogy új. korszerű példát ta­láljunk és adjunk — Csodaszerünk nincs, de azt már tudjuk: ebben az ügyben építésznek tanácsi ve­zetőnek és népművelőnek ugyanúgy együtt kell munkál­kodni, akár az élet. egyéb te­rületein. ahol a közös fárado­zás eredményeként az új szü­letik. Fercsik Mihály Játékvezetői tanfolyam A járási labdarúgószövetség játékvezető-bizottsága tanfo­lyamot szervez azoknak, akik hajlamot és kedvet éreznek a bírói működéshez. Jelentkezni a városi-járási testnevelési és sportfelügyelőségen lehet le­vélben vagy telefonon. Cí­mük: Gödöllő, Szabadság út 2. Telefon: 274. Jelentkezési határidő: január 24. Mogyoród Lápföld Két évvel ezelőtt minteg., nyolc hektár területen lelteli jó minőségű lápföldre a pé- celi Rákosvölgye Termelőszö­vetkezét mogyoródi üzemegy­ségében. Igen jókor találtak rá erre az anyagra, amelyből tavaly már csaknem 40 ezer köbméternyit felhasználtak. Egyebek közt annak a száz hektár szőlőnek a talaját ja­vítják a lápfölddel, amellyel a mogyoródi borvidék ültet­vényeit bővítik. Meseszínház Mazsola Mazsola meséi címmel a meseszínház IV. előadására ke­rül sor 11-én, vasárnap 10 órakor a gödöllői Petőfi járá­si-városi művelődési házban. Városi moziműsor Kaliforniai lakosztály. Szí­nes amerikai fi lm víg játék. 4, 6, 8 órakor. ISSN 0133 — 1957 (Gödöllöl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom