Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

1981. JANUAR 7., SZERDA xjlmav Egyelőre próbaképp: kommunális kötvény Növekvő betétállomány •• A fejlődés feltételei adottak Növelni a betétállományt, s alapot teremteni a várhatóan nagy hiteligényeknek — rövi­den ez a törekvés jellemzi az OTP idei terveit, melyekről sajtótájékoztatón számoltak be kedden a MUOSZ-Székház- ban. Szirmai Jenő vezérigaz­gató elmondta, hogy a taka­rékpénztár több változtatást vezetett, illetve Vezet be a be­tét- és hitelformákban, még­pedig azért, hogy igazodjon a népgazdasági feladatokhoz, s nem utolsósorban a lakosság változó életkörülményeihez. A betét- és hitelállomány alakulása mindenkor egyfaj­ta tükre a társadalom életé­nek. Jól példázza ezt a tava­lyi esztendő is. Bár az élet- színvonal csak mérsékelteb­ben emelkedett, mégsem csök­kent a lakosság betétállomá­nya, sőt nyolcmifliárd forint­tal gyarapodott, igaz viszont, hogy a növekedés mintegy négymilliárddal elmaradt a tervezettől. Az OTP az idén bővíti szol­gáltatásait. Korszerűsítette az ifjúsági betétformát, a havi betétösszeg felső határát eltö­rölték. és megemelték a fel­vehető kölcsön összegét is: A fogyasztási szövetkezeti szervek tevékenysége az V. ötéves terv időszakában — a vártnál nehezebb feltételek ellenére — számottevően fej­lődött — állapította meg a Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén. Az áfész-ek az elmúlt öt esztendőben évente átlagosan tíz százalékkal több árut adtak a lakosságnak. Mindenekelőtt a tej-, a hús- és a konzervipari készítmé­nyekből növekedett a fogyasz­tói igény, s ezt kielégítették. A vendéglátás viszont mér­sékeltebben fejlődött. Kedve­ző jel azonban, hogy a köz- étkeztetésben nőtt a szövetke­zeti vendéglátóipar szerepe, Az áfész-ek hatékonyan se­gítették a mezőgazdasági kis­termelést. Tervszerűbbé vált a mezőgazdasági szakcsopor­tok árutermelése és erősö­dött a szerződéses fegyelem. Jelentősen bővült a szövet­kezetek építőipari és élelmi- szeripari tevékenysége. Ter­melésük több mint felét az élelmiszer-feldolgozás adja. 'Az exportárualapok bővítésé­ben szintén jelentős szerepet vállaltak az áfész-ek, a szö­vetkezeti vállalatok, valamint a szövetkezeti külkereskede­Neve: — Molnár Álkos. Születési helye, ideje: — Budapest, 1951. augusz­tus 5. Szülei: — Apám a Gyümölcs- és Dísznövény-termelési Kutató Intézet igazgatója. Anyám tudományos kutató a Növény­védelmi Kutatóban. Az ő ter­mészetszeretetük bennem az állatok felé fordult, ez a haj­lam öcsémmel kertészeti főis­kolát végeztetett, míg a bá­tyám a műszaki egyetemen ta­nult. Állandó lakhelye: — Budapesten lakunk, Tra­banttal közlekedem, tíz perc alatt itt vagyc-k Budakeszin, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság központjában. Ideiglenes lakcímváltozások: — Érettségi és egy év ka­tonaság után — Gödöllő, Ag­rártudományi Egyetem. Az állattenyésztési szakon végez­tem. a Nagybereki Állami Gazdaságba kerültem, telep­vezetőnek. Fácán- és vadka­csanevel és volt a munkám. Meglehetősen primitív körül­mények között éltem, házas­ságom is felbomlott, az igazi ezentúl lakásépítéskor, illetve -vásárláskor 70 000, egyéb­ként pedig 60 000 forintot kap­hatnak a fiatalok, akik közé most már a 35 éveseket is be­számítják. Tavaly mintegy 13 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány, s az idén tovább emel a for­galom: 15,7 milliárd forintot szánnak hitelcélokra, a pénz döntő részét hosszú lejáratúra. A hitelformák korszerűsítése elsősorban a lakásvásárláso­kat, -építéseket, -felújításokat érinti, ennek jeleit már a la­kosság is tapasztalhatja, mint ahogyan azt is, hogy a hitel- politika középpontjába a fia­talok és a nagycsaládosok ke­rültek. Drágul viszont a sze­mélyi hitel, egy éven túli kölcsönért például 10 száza­lék kamatot számolnak el. Néhány újdonság: tíz me­gyében próbaképpen kom­munális kötvényeket bocsáta­nak ki, egy-egy község, lakó­terület infrastrukturális beru­házásainak támogatására. Fog­lalkoznak már a lakásbetétek bevezetésével is. Az már biz­tos, hogy júliustól bevezetik az áruvásárlási csekket, igaz, egyelőre csak a fővárosban. lem. A tavalyi dollárelszámo­lású bevétel 75 százalékkal ha­ladta meg az 1975. évit, a ru­belelszámolású pedig mint­egy 65 százalékkal. A tervidő­szakban a kishatármenti for­galom keretében mintegy 7 milliárd forint értékű áruval gazdagították a választékot. A kiskereskedelmi hálózat az elmúlt öt év alatt mintegy 500 ezer négyzetméterrel bő­vült. Tizenhat új áruház, 180 étterem és vendéglátóegység épült. Létrejött a mind ered­ményesebben tevékenykedő szövetkezeti áruházi kiskeres­kedelmi integráció, a Skála- Coop. A zöldség- és gyümölcs­kereskedelem lehetőségei is javultak, mivel új tárolók, hű­tők és raktárak épültek. Az új beruházások mellett a re­konstrukciók és a házilagos kivitelezések is elősegítették a szövetkezeti kereskedelmi te­vékenység fellendülését. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom másik két ágazata is eredményesen tevékenyke­dett — állapította meg az el­nökség. A lakásépítő szövet­kezetek 21 ezer lakást építet­tek. A lakásszövetkezetekben a lakások száma eléri a 205 ezret. szenvedélyemtől, a - lovaglás­tól, lótenyésztéstől is messze kerültem — két év után el­jöttem ide. Családi állapota: — Második feleségem taní­tónő, most gyesen van, má­sodik gyerekünkkel. Munkahelyváltozások: — Ami gyerekkoromtól munkált bennem: a ló és a vad. A vadászat megmaradt, ha kicsit másképp is. Még kis­koromban a nyarakat lovász­ként dolgoztaim át Mezőhe­gyesen. Rádiházán. Szilvás­váradon. Ismerkedtem a lo­vakkal, a tenyésztéssel. Az egyetem lovaskörében már versenyszerűen sportoltam, a diplomamunkáimat is a csikó­nevelésről írtam. Sajnos, eb­ben a szakmában elhelyezked­ni nehéz, a ménesvezetői ál­lások betöltve, annál kisebb beosztáshoz. elnézést, nem nagyképűség, tény: túl sok egy agrárdiploma. — Kölyökkorom óta járok vadászni, először csak mint hajtó, apám mellett. Itt tulaj­donképpen a vadászat körül­ményeit szervezem, segítem megteremteni. A budakeszi vadgazdálkodási erdészet mű­Az érdi Bentavölgye Tsz nevét főként kitűnő húsipari termékeiről ismerik a megyé­ben. Az sem mellékes persze, hogy hosszú idők óta szűkebb pátriánk egyik legsikereseb­ben gazdálkodó szövetkeze­te. Tegnap délelőtt a gazda­ságban azonban nem elsősor­ban saját munkájukról volt szó: Pest megye 78 termelő- szövetkezetének és 22 társulá­sának küldöttei tsz-elnökök, a mozgalomban és a fizikai munkában becsületet szer­zett tsz-tagok gyülekeztek a klubteremben. Jő segítőtárs A levegőben érződött, hogy a közös gazdaságok egy, az időjárás által rendkívül meg­nehezített esztendőt tudnak maguk mögött, és az is, hogy az idei feladatok sem lesznek könnyebbek. Valamivel 9 óra után néhány perccel Főző József, a TESZÖV elnöke megnyitotta a küldöttköz­gyűlést. Bejelentette, hogy a jelenlévő Dékány István, a a vendéglátó-szövetkezet elnö­ke és Szabó Ferenc, a ceglédi Lenin Tsz elnöke jubilál. Ép­pen 25 esztendeje töltik be funkciójukat. Az első napirendi pont — amelynek témáját a jelenlé­vők az írásos jelentésből és a szóbeli kiegészítésből ismer­hették meg —, úgy tűnt, nem vált ki nagyobb vitát. A te­rületi szövetség legfontosabb szervének, az ellenőrző iro­dának tevékenységéről szóló tájékoztatót kielégítőnek ta­lálták a küldöttek. Az iröda, amelynek munkatársait évek­kel ezelőtt még kissé bizal­matlanul fogadták a tsz-ek- ben, ma már kitűnően betölti feladatát. Ha körülményes Aztán sorra jelentkeztek a felszólalók. Dobrovitz József, a vecsési Ferihegy Tsz elnöke a munkaügyi rendeletek rugal­matlanságát kifogásolta, mond­ván, azok megnehezítik a rendkívüli időjárás okozta nehézségek leküzdését. Ma­gyarán, a behatárolt munka­idők nem teszik lehetővé pél­dául az öntöző szakmunkások szaki vezetője 1978 végén let­tem. — Munkám? Sokféle és mint mondtam, téved, aki aat hiszi, vadászgatással töl­töm napjaimat. Nyolc órát ülök az íróasztalnál, vadgaz­dálkodási terveket állítok ösz- sz>e, ellenőrzőm ezek végre­hajtását, vadászatokat szerve­zek — sok illusztris vendég jár hozzánk, államfők is —, gondoskodom a lőtt vadak el­szállításáról, kezeléséről, pre­parálásáról, az élővad-befo­gásról — mindez sok admi­nisztrációval is jár. — A napi benti munka után vagy előtt, irány a 36 ezer hektáros gazdaság. Hogy szakmailag is biztos legyek a dolgomban, hajnalban és éjjel is kint vagyok. Bőgés szep­temberben*, vadkárelhárítás nyáron. Néha azért puskához is nyúlok, de azért inkább máshol, vadásztársaságomnál vadászgatok. — Húszán, huszonötén dol­goznak irányításom alatt. Ki­vel könnyebben kivel nehe­zebben fogadtattam el koro­mat. így van ez természete­sen a főnökeimmel is. Barátot itt még nem nagyon talál­számára a holtidényhez, illet­ve a kampányfeladatokhoz való alkalmazkodást. Arról is beszélt, hogy egyes esetek­ben a fegyelmezetlenségek szankcionálása annyira körül­ményes, hogy inkább eltekin­tenek tőle az illetékes szak­vezetők. Dr. Nemcsok János, a gyáli Szabadság Tsz elnöke értékes javaslattal segítette a testület munkáját. Mint ki­fejtette, az egymás közvetlen közelében dolgozó termelőszö­vetkezetek sokszor alig isme­rik a másik szervezeti rend­szerét. Így például Pest megye tíz legnagyobb gazdasága is egymástól teljesen eltérő mo­delleket alakított ki. Célsze­rű lenne a módszereket, ta­pasztalatokat összegezni, egy­ségesíteni és általánossá ten­ni a közös gazdaságokban. Élénk derültséget keltett, ám komoly kérdést hozott szóba Sáfrán István, a döm- södi Dózsa Tsz elnöke. Elöl­járóban hangsúlyozta, hogy támogatja a háztáji gazdálko­dást. Azzal azonban nem ért egyet, hogy egyes magánkéz­ben lévő, 500 juhból álló fal- kák a tsz legelőin szerzik be takarmányszükségletüket. A közös érdekekért A megye termelőszövetkeze­teinek végleges eredményei még nem ismertek. Természe­tes tehát, hogy a jövő évi terv­feladatok meghatározása sem lehet részletes és végleges. En­nek ellenére a gazdálkodás főbb irányai már jól kiraj­zolódtak abból a szóbeli elő- tsriesztésből, amit a szünet után hallgattak meg a részt­vevők: a növénytermesztés termelési értékét 8,5 százalék­kal kívánják fokozni a közös gazdaságok. A szám önmagá­ban elfogadhatónak tűnik, hi­szen az országos elvárás 3,5— 4,5 százalék. Szépséghibája azonban, hogy az idei árakat vették figyelembe. A zöldségtermesztéshez kap­csolódó tervinformációk te­rületi és hozamcsökkenést je­leznek. Ebben bizonyára sze­repe van a ráfordítások erő­teljes növekedésének és a ta­valyi értékesítési gondoknak. A feladat most már az, hogy 1981-ben idejekorán hangol­tam, nem is nagyon kerestem, ez igaz. Tartok tőle, hogy ki­szolgáltatottá válhat az em­ber a munkahelyi barátságok­ban. Egyéb: — Négyezemyolcszáz—ötezer forintot keresek. Valószínű, engem jelölnek a gazdaság KISZ-titkárának. Mint minde­nütt és mindenkinek, nekem is, itt is vannak azért gond­jaim. Mindezek ellenére: ma­radok, jól érzem magam. — Statisztikailag: fiatal, ér­telmiségi vezető vagyok. Mindegyiket vállalom. Nem félek a vezetésitől és az ezzel járó felelősségtől sem. Az utóbbi az előbbi függvénye. Aki elfogadja az egyiket, az kötelezve van a másikra. — Azt mondta, több fiatal értelmiségivel beszélt mosta­nában. Nem tudom, ők mit mondtak magukról, életükről. Éh — jól érzem magam. ★ A többiek is. Korukon, rétegiazonosságu- kon kívül talán ebben is ha­sonlítanak egymásra a vázla­tos portrékban csak vázlato­san, mégis közelebbről meg­ismert fiatal értelmiségiek. Objektív és szubjektív lehe­tőségeiket felmérve élnek. Er­re vonatkozó rubrika — sok máshoz hasonlóan — azon­ban hiányzik a személyazo­nossági igazolványból. Andai György (Vége; ják össze a szövetkezetek szándékaikat a szerződéskö­téseknél, és ne egyenként pró­bálják meg érdekeiket érvé­nyesíteni. Az állattenyésztésben — ez már szinte biztos — ebben az esztendőben sem szakad meg a dinamikus fejlődés. A szarvasmarha- és sertésága­zatban 4, illetve 6 százalékos, a juhtenyésztésben 7 százalé­kos létszámgyarapodás vár­ható. Jóval több lesz a tojás és a tej is a megyében. Pest megye közös gazdasá­gaiban eddig is jelentős rész­arányt képviselt a kiegészítő tevékenység. A társadalom szükségleteinek megfelelően — a korlátozások csökkenése eredményeképpen — az ipari melléktevékenység zöld utat kap. A beszámoló valamennyi fontos mutatóját, célkitűzé­sét nem tudjuk felsorolni. Ám az eddigiekből is kitűnik, Pest megye termelőszövetkezeteinek fejlődéséhez megfelelőek a feltételek és remélhetőleg ele­get tudnak tenni az országos­nál nagyobb elvárásoknak is. Valkó Béla Igazán nem panaszkodhat­nak a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban, hogy unalmas esztendőt hagy­tak maguk mögött. Sőt 1980 a változások, az átszervezések és az ezekkel járó bonyodal­mak jegyében zajlott Dunake­szin, és a fővárosi, valamint a mosonmagyaróvári gyáregy­ségekben is. A gyakran módo­suló koncepciókat a kívülálló­nak nehéz nyomon követni. Egy biztos, az átszervezések­kel járó gondok, a megválto­zott status quo nem kis nehéz­ségeket okozott az „anyagyár” — a dunakesziek életében. Ezekről tartott tájékoztatót az ÉDOSZ Pest megyei bizottsá­gának ülésén dr. Sági Lajos, a gyár igazgatója. A változásokról csak cím­szavakban: tavaly júliusban, a tervezettnél korábban, mi­niszteri döntés nyomán önálló lett a mosonmagyaróvári gyár, s a korábbi elképzelésektől el­térően fel kellett számolni a fővárosban, a Földváry utcai gyáregységet is. Ez utóbbi nem kis gondot okozott, hiszen 1980-ban még 1500 tonna bé­biételt — ezt most már Kecs­keméten készítik — kellett elő­állítaniuk, s egyéb kötelezett­ségeiknek is eleget tenniük. A jó termésnek és a válla­lati erőfeszítéseknek köszön­hető, hogy túlteljesítették a hűtött málnapulp (gyümölcs- velő) termelését és tőkés ex­portját, miközben fokozatosan csökkentették a gyáregy­ség termelését. Azóta a gyárrészleg műszaki felszámolása megtörtént. A jamgyártást és a málnapulp- előállítá?t a dunakeszi gyár vette át. A sok gond mellett a legnehezebb mégis az át­szervezés emberi oldala volt. Annál inkább, mivel a koráb­bi elképzelések szerint régi helyén, a Földváry utcai gyárban, megváltozott profil­lal mindenki munkalehetősé­get talált volna. Nem kis erőfeszítésbe került, hogy vé­gül is a gyáregység vala­mennyi dolgozója új, megfe­lelő munkahelyet talált. Az átszervezés hatása azonban még az idén is megmutatko­zik a dunakeszi gyár életében, kihat a termelés egészére. Dunakeszin éppúgy, mint az Belföldre és exportra Tevékenységi körének bőví­tésével rugalmasan alkalmaz­kodott a megváltozott gazda­sági, beruházási körülmények­hez az Ipari Épülettervező Vállalat. Az ipari beruházások és az építési igények változá­saival összhangban megragad­ták azokat a munkalehetősé­geket is, amelyek korábban nem tartoztak kifejezetten a vállalat szakmai körébe. Így bizonyos beruházási feladatok­ra is vállalkoztak, s nemcsak műszaki tervezést, hanem a beruházás műszaki ellenőrzé­sét is elvégezték. Az ipari épületek tervezé­sén túl megkezdték üdülőöve­zetek, sportlétesítmények, la­kóház-felújítások műszaki do­kumentációinak elkészítését is. Az idén dolgozzák ki, többek között, a Velencei-tavi evezős­pálya beruházási programját. Rugalmas szervezéssel a Tesco vagy más külkereske­delmi vállalat megbízására az eddigi 2—3 hónap helyett né­hány nap alatt készítenek ajánlati tervet a külföldi meg­rendelőknek. Alaptevékenységüknek meg­felelően folytatják az ország nagy ipari létesítményeinek tervezését. Egyebek között megkezdték a paksi atomerő­mű második, 440 megawatto* egységének tervezését. ÉDOSZ megyei bizottságához tartozó vállalatoknál az elmúlt évben megjelent miniszterta­nácsi rendelet nyomán reflek­torfénybe került a munkavé­delem. Az intézkedések ered­ményeként némi javulás ta­pasztalható a baleseti statisz­tikákban, sajnálatos azonban, hogy tovább nőtt a halálos közúti balesetek és a fegyel­mezetlenségből, a nemtörő­dömségből, a technológiai elő­írások megszegéséből adódó sérülések száma. Erről tartott tájékoztatót a testület előtt Dolp Rezső, a megyebizottság munkavédelmi bizottságának vezetője. Az új jogszabály ha­tására megszülető intézkedési tervek a munkakörülmények javítását, s így a baleseti for­rások csökkentését — a nehéz fizikai munka gépesítését, az anyagmozgatás, a szállítás megkönnyítését, a zajártalom kiküszöbölését — szorgalmaz­zák. A tervek, elképzelések a jövőt szolgálják, de addig még jócskán akad javítanivaló az egyes vállalatoknál. A Pesi—Nógrád megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat­nál például a védőkesztyűk és az alkarvédő használatával jelentősen csökkent a szúrá- sos, vágásos balesetek száma. De ... A csúszásmentes pado­zat kialakítása vontatottan halad, részben anyagi, részben beszerzési okok miatt. A több telephellyel, gyáregységgel, üzemmel rendelkező vállala­toknál — Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat, Pest me­gyei Pincegazdaság — a terü­let szétszórtsága, a nem min­dig korszerű és biztonságos berendezések hiánya miatt még sok a kérdőjel a munka- védelemben. Azért jó példa is akad: így a Nagykőrösi Konzervgyár, ahol hagyományosan jó a munkavédelem, s erőfeszítéseket tesznek a zajártalom csökkentésé­re is. Kiemelkedik a Magyar Hűtő­ipari Vállalat Dunakeszi Hű­tőházában. s a Közép-Magyar­országi Tejipari Vállalatnál folyó munkavédelmi tevé­kenység is, ahol változatos módszerekkel igyekeznek fel­hívni a dolgozók figyelmét a baleseti forrásokra. Gazdagították a választékot Eredményes öt évet zárt a szövetkezeti mozgalom Személyazonossági igazolvány (4,) Elem lélek a felelősségtől Áfszervezés után Dunakeszin Előtérben a munkavédelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom