Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

9HT merit 6 fW 1981. JANUÄR 5., HÉTFŐ Új sorozat a Kossuth Kiadónál Josephine Vállalataink életéből Több, mint egyszerű életrajz Bizonyára nemcsak a köz- gazdasági szakemberek, a gya­korló vállalati vezetők érdek­lődését kelti fel a Kossuth Könyvkiadó új kezdeménye­zése, a Vállalataink életéből című sorozat. Legalábbis a nemrégiben megjelent, első kötet szerző-triója, Bossányi Katalin—Kovács Mihály— Varga András könyve érde­kes olvasmánynak ígérkezik mindazoknak, akik kíváncsiak napjaink gazdaságpolitikájá­ra, az ipari és mezőgazdasági ágazat öt vállalatának, szövet­kezetének kulisszatitkaira. Vert mezőny élén Van-e jövője hazánkban a kenderfeldolgozásnak? Érde­mes még a mi emberöltőnk alatt megszüntetni ezt az ezer­éves kultúrát? Hogyan állhat még mindig talpon — két lá­bon — a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat? Ezekre a kérdésekre keresi — és adja meg — a választ a Vert me­zőny élén című fejezet, amely a vállalat tervszerű visszafej­lesztésének állomásait mutat­ja be az olvasónak. Rugalmas gazdálkodás Rövid gyártmányismertetés és néhány bűvös jelszó, ami a TUNGSRAM-termékeket vi­lágszerte keresett cjkké tette: röviden ennyiből áll az Egye­sült Izzó munkáját összegző tanulmány. Arra, hogy a sok­oldalú export, a külföldi leány- vállalatok megteremtése, a ter­melésirányítás átszervezése, a készletgazdálkodási politika, a kutatás-fejlesztés-minőség- szabályozás egymástól elvá­laszthatatlan triumvirátusa és az átgondolt, befejezett beru­házások együttesek meghozták a sikert — a hetvenesztendős Emberi tényező Könyvet adni is, kapni is öröm, s ha ráadásul még jó is az a bizonyos könyv, akkor olvasni is élvezet — feltéve, ha el tudjuk ol­vasni. Nekem ugyanis ez utóbbival nehézségeim tá­madtak, rövid időn belül másodszor. Történt pedig, hogy vala­ki megajándékozott Gra­ham Greene Az emberi té­nyező című regényével, melyet — lévén lebilincse- lően izgalmas — az első betűtől az utolsóig együl- tömben olvastam volna vé­gig — ha meglett volna benne minden betű. Saj­nos nem így volt, oldala­kon keresztül csak a szép fehér papír volt meg, a betűket kifelejtették belő­le. Sebaj, úgy is kémhistó­ria, legalább van mit kom­binálnom, mi is történhe­tett az üres oldalakon, vi­gasztaltam magam, hiszen mégsem adhattam vissza a könyvet ajándékozójának, ugyan cserélné már ki. Heinrich Böll Gondvise­lő ostromzár című műve pár napja került a kará­csonyfa alá, azzal a céllal, hogy jól szolgálja az adni- kapni-olvasni hármas örö­mét. Az olvasásba azonban itt is üröm vegyült, hófe­hér oldalak képében — pedig ez a könyv nem is kémekről szól, úgy hogy az elmaradt részletek kita­lálása itt jóval kevesebb izgalmat okozott. A kombinálás helyett in­kább a kötet végére la­poztam, keresvén az újfaj­ta rejtvény előállítóját: a Magvető gondozásában megjelent könyv a Pécsi Szikra Nyomda terméke. Csakúgy, mint az előbb em­lített Greene-mű, Az embe­ri tényező. Mondhatnánk, hogy a pé­csi nyomdán valami átok ül, de az is lehet, hogy csak egy másik fajta embe­ri tényezővel van dolgunk. Ügy hívják, hogy selejt! W. B. vállalat ifjakat is megszégye­nítő rugalmassága a magya­rázat. Diadalmaskodó akarat Sereghajtók közül vereked- te fel magát az élmezőnybe a sárisápi Üj Elet Termelőszö­vetkezet. A tsz nagy évtizede 1968 körül kezdődött, és sze­rencsére nem zárult le a mai napig sem. A szép környezet­ben, de kedvezőtlen gazdálko­dási feltételekkel küszködő szövetkezet végigjárta a fej­lődés zökkenőmentesnek ép­pen nem mondható útját: a növénytermesztés mellett gyor­san meghonosodott az állatte­nyésztés is — baromfitenyész­tés, szarvasmarhatartás, ser­téshizlalás a kezdeti szerfás óltól a szakosított telepig —, megannyi nyomon követhető, más vidékeken is hasznosít­ható állomás. Más tájegységben, de a sá­risápihoz hasonlóan diadal­maskodott az akarat: a Bö- hönyei Állami Gazdaság is az utolsók közül tornászta fel magát a legjobbak közé. Akik nemcsak érdeklődőként, hanem érintettként olvassák és értékelik a könyv oldalait, e tanulságok révén lehetőségük nyílik a hibás megoldások el­kerülésére, és az eredményes módszerek átvételére. L. Zs. Joséphine neve száz év alatt kétszer vált fogalommá, de Na­póleon feleségének hírét szá­zadunkban még a franciák tu­datában is sikerült elhomá­lyosítania egy másik José- phine-nek, aki csak egy dolog­ban hasonlított híres névroko­nához: ő sem franciának szü­letett. Minden egyéb azonban merőben más, meg kell valla­nunk, a második javára. Ez a Joséphine Baker, sőt „a Baker” nemcsak a színpad úrnőj eként volt utolérhetetlen művész, de életét is műalko­tássá tette. Már alapvonalai­ban is kész regényt élt meg: a szemétben turkáló New Or- leans-i néger kislány, „Tum- pie”, aki csúf volt, és olyan szegény, amilyen szegény már nincs is —, aki húszéves korá­ra nemcsak meghódítja Pá­rizst, de már kizárólag csak olyan szórakozásai, divatötle­tei, társasága és híre van, ami egy világhódító nőhöz illik. Siker, bukás, siker A történés ettől kezdve cse­lekvésbe megy át. Harminc­éves korára túl van első nagy szerelmén, amelynél kevésbé viharos is képes lenne egy-egy sztárt letörölni a pályáról; s túl van első irtózatos buká­sán otthon, az USA-ban, mi­után előzőleg az egész világot végigturnézta. Ezek után min­den addiginál kiugróbb siker­rel az esedékes párizsi világ- kiállítás legfontosabb látni­valójává lesz. A háború alatt végigénekli és -táncolja a harcoló Fran­ciaország jelképeként Észak- Afrika és a Közel-Kelet ösz- szes katonai táborát, közben hírszerző munkát végez, és összesen hat életveszélyes mű­téten, . valamint tizenhét havi kórházi ápoláson esik át. Ezek után visszaszerzi művészi he­lyét és rangját a jócskán még­fiatalodott művészvilágban, a háború utáni Párizsban, és mindenütt, ahol csak fellép. Többször végleg visszavonul a szerepléstől, hogy végül kis hí­ján a színpadon érje utol a halál hatvankilenc éves korá­ban, utolsó fergeteges bemu­tatója után egy héttel. A „szivárványcsalád” A francia Becsületrend tiszt­je, s a légierő hadnagya volt, aki művészi munkáján kívül minden idejét és energiáját a faji előítélet elleni kérlelhe­tetlen harcnak szentelte, aki — mivel neki nem volt gye­reke — az emberek egyenlő­ségének zálogául felnevelt ti­zenkét különböző színű és val- lású árvát, a szivárványcsalá­dot, beleölve ebbe minden energiáját és vagyonát. Majdnem mindenkit ismert a 20. század húszas éveitől a hetvenes évekig, akit a mű­vészetben ismerni érdemes volt ezen a világon. Három pápát mondhatott jó ismerő­sének, számos államférfit ba­rátjának, közöttük De Gaulle-t és Robert Kennedyt —, de eszközei és gesztusai mindvé­gig az ember gesztusai voltak, amit a szeretet és az összefo' gás eszméi diktáltak. Szavajárása volt: kell! Sohasem hátrált, ha úgy vélte, az adott ügy az ő ügye. Kell — volt a szavajárása, ha fontos dolgokról volt szó, és értett hozzá, hogy legyen, aki követi elhatározásában. Mi­kor meghalt, Párizs kísérte utolsó útjára, és a világban je­lentős űrt hagyott maga után A halála azonban nem ő volt, mert ő a szépség, az élet és az akarat követeként járt a vi­lágban. Története, amelyet második férje, Jo Bouillon foglalt ke­retbe, szerkesztett és részben írt, a Gondolatnál látott ma­gyar nyelven napvilágot. Ez nem egyszerű életrajz. A szá­zad dokumentumainak egyi­ke. A midway-i csata A papírforma kudarca Az élet utánozza az irodal­mat — állította a múlt század­vég híres-hírhedt angol író­ja, Oscar Wilde. Walter Lord könyvében ez fordítva igaz, mert a kitűnő amerikai szer­ző a történteket ötvözi érdek­feszítő regénybe. A különben igazán nem irodalmias tények mintha egy hajdan volt hábo­rúról szóló mesében lenné­nek. Persze, a, valóságban ez a történet nem volt ennyire meseszerű. Borzalmas volt, és tétre ment. A második világ­háború csendes-óceáni harcai tőlünk annyira távol zajlot­tak, s látszólag annyira nem befolyásolták a mi felszaba­dulásunkban döntő szerepet játszó szovjet—német fronton lezajlott gigászi összecsapáso­kat, hogy még e könyv elő­szavában is olvasható, misze­rint a midwayi csata nem volt döntő fordulat. Ez talán rész­ben igaz, de azért a legna­gyobb tengeri ütközet volt Trafalgar óta, és eldöntötte az egész csendes-óceáni térség sorsát. Európában 1942 nyarán a katonai hely­zet lehangoló képet mutatott az antifasiszta koalíció szem­pontjából. Az európai fronton a náci hadigépezet kiheverni látszott az előző télen Moszk­va alatt elszenvedett kudarcát, és páncélosai fáradhatatlan könyörtelenséggel rótták a vég­telen orosz sztyeppét a Volga irányában, elő.evetett csapatai pedig a Kaukázust ostrombl- ták, hogy megszerezzék a ba- kui olajat. Afrikában egyetlen német hadtest már föbbedszer mért csapást az angol—auszt­rál erőkre. A nyugat-európai partraszállás reménye — úgy tűnt — a távoli jövőben is csak ködös elképzelés. A Távol-Keleten a japán hadsereg mialatt egyre mé­lyebben harapta bele magát Kína évtizedes sebeibe, meg­indult a déli tengerek felé is. Pearl Harbournál 1941 de­cemberében elsüllyesztette az amerikai csendes-óceáni flot­ta nyolc nagy csatahajóját, és az így keletkezett vákuumot kihasználva lecsapott a Fülöp- szigetekre, majd a holland— angol tengeri ef-őket likvidál­va elfoglalta Indokínát és Singapurt. Csapatai Burma határán álltak, indiai betörés­re készen, délen a mai Indo­nézia szigetein át Ausztrália felé törtek, miközben 1942 áp­rilisában az úgynevezett ko- rál-tengeri csatában újabb csapást mértek az amerikai hajóhadra. Ázsiában Ebben a helyzetben döntött úgy a japán flotta parancs­noka, Jamamoto admirális, hogy leszámol a megmaradt amerikai csendes-óceáni flot­tával. Ha terve sikerül, és japán győzelemmel ér véget a mid­wayi csata, a japánok Kali­fornia partjaiig hatolhatnak, másrészt hozzáférnek Dél- Amerika nyersanyagforrásai­hoz, veszélybe hozzák a hoz­zájuk képest gyér lélekszámú Ausztráliát. . Maga a csata a papírfor­mák teljesen hiábavaló voltát igazolja. A japánok nyomasz­tó, háromszoros anyagi túl­erejüket nem tudták kihasz­nálni, mert mindent akartak egyszerre. Az amerikaiak számbelileg és ekkor még technikailag is gyöngébben, egyet akartak csak: valami­képp lefékezni a japánokat — s ezt végrehajtották. Győzel­mükre ráébredve (holott ezt minden utólag okos terhűkre rója!) volt bátorságuk és ere­jük abbahagyni az ütközetet, és így lehetetlenné tenni az ellenfélnek, hogy fő célját, az amerikai csendes-óceáni flot­ta megsemmisítését elérje. Ez a döntetlen vált győzelemmé: az amerikaiaknak háromból két anyahajójuk megmaradt, amelyeknek a puszta léte le hetetlenné tett minden újabb támadó akciót. A japánoknak is maradt ugyan anyahajójuk (hatból kettő), de az elveszett néggyel elpusztultak azok a harci repülők, akik 1938 óta voltak első vonalban, s akik többek között a Pearl Har- bour-i megsemmisítő tárna' dást végrehajtották 1941 de­cemberében. Ezt a vereséget anyagilag és kiképzettségben többé nem tudta kiheverni a japán légierő. Így a részleges vereség döntő vereség lett az idő miatt, amit nem tudtak megnyerni a japánok. Az ame­rikai győzelem harci rutint adott a kezdőknek, és olyan ösztönzést az amerikai repü­lőtervezőknek, hogy alig hat hónap múltán már minőségi­leg megújult .légi rajokkal ta­lálkozhattak a japánok a csen­des-óceáni vizek és szigetek fölött. A megsemrr.: jítő tűz­erejű, vastagon páncélozott bombázók és vadászok a mid­wayi veszteségektől sarkall­va épültek meg. Amerika nem felejtette el, hogy a lelkes amatőröknek ócska koporsó­kon kellett nekirontaniuk a világ akkor legjobb tengeré­szeti repülőinek, a japán csá­szári I. haditengerészeti légi­flottának. Meseként De ez már a történelem, a háború. Ebben a könyvben a csata történetét az előkészüle­tektől az utolsó aktusokig mi mégis meseként olvashatjuk: a jó és rossz harcának mesé­jeként, ahol a jó megérdemelt és hihetetlen győzelmet ara­tott az 1942-es év júniusának verőfényben fürdő déltengeri vizein. (Walter Lord: Hihetetlen győzelem. Zrínyi, 1980.) R. P. APRÓHIRDETÉSEK Temetőőri (sírásó) te­endők ellátását meg­egyezéssel városban vagy községben is vállalom, lakásmegol­dással. Megkereső értesítő leveleket ké­rem „Komoly munka- vállaló 116 927’» jeligé­re a Hírlapkiadó Vál­lalat kirendeltségére Cegléd, Teleki utca 30. szám. DUNAKESZI HOTÖHÁZ FELVÉTELRE KERES szakképzett, gyakorlott főraktárnokot, raktárvezetőt, normást, üzemszervezőt, és élelmiszeripari végzettséggel meó-ellenőrt. Jelentkezés: Dunakeszi­Üjtelep személyzeti vezetőnél. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HIRLAPBANI Az Országos Érc- és Ásványbányák Du­nántúli Művei, zebe- gényi üzeme az alábbi állásokra felvételt hirdet: raktáros, ra­kodógép-kezelő. vil­lanyszerelő, karban­tartó lakatos. vala­mint csomagoló-zsá- kos munkakörökbe. Jelentkezés: OÉA Du­nántúli Művei, zebe- gényi üzem. Világgyőztes NSZK ősöktől származó, há­rom hónapos gyönyö­rű német juhász kis­kutyák kaphatók. Kajli István. Monor, Széchenyi u. 16. Kétszobás zártveran­dás. központi fűtéses családi ház, nagy kerttel eladó. Érdek­lődni szombat, vasár­nap: Cegléd, Puskin utca 2. szám, első­emelet 3. alatt, vagy telefonon: a 17—770- esen, este. Monori-erdőn beke­rített 300 négyszögöl es tanya eladó, kút, vil­lany van. Érdeklődni: Monori-erdő, Rózsa u. 58. szám alatt. 700-as álló szalagfűrész gép és 5 db 145xl4-es „UNIROYAL” gumi­köpeny eladó. Monor, Móricz Zs. u. 78. December 28-án elve­szett 3 éves, rozsda­barna vizslaszerű kan­kutya, Morzsi névre hallgat. Aki tud róla, jelentse: Monor, Bocs- kay u. 30. alatt vagy a postán Mukánénál, jutalom ellenében. Lakossági szolgálta­tás-! Fa nyílászárók légszigetelését rugal­mas, speciális profilú, alumíniumlemez ki­vitelezéssel vállalja a Szentendrei Építőipa­ri Szövetkezet szol­gáltató részlege. — Megrendeléseket fel­veszünk a Szentendre 84—68 telefonszámon, a Füzes parki Itp-I szolgáltató háznál vagy a Kőzúzó úti központunkban. _______ Es küvői ruhakölcsön­ző nyílt a Délinél, nívós árukészlettel, alakra igazítással is. Budapest XII., Gre- guss u. 6. Különleges csempék és burkolólapok, min­denféle építőanyag nagy választékban. Házhozszállítás. Rá­koscsaba, Pöröly utca 4. (Péceli út 169. mel­lett) . 832—022. Komoly vendéglátói bérleményhez anyagi fedezettel Budapestre társat keresek he­lyettesnek. Érdeklődő válaszlevelet „Kölcsö­nösség 116 929” jeligé­re kérem a Hírlapki­adó Váll. kirendelt­ségére Cegléd. Teleki utca 30. szám. FBAYAÍOK! A CSEPEL MŰVEKBEN TANULJATOK SZAKMÁT! Szakmunkásképző intézetbe a következő szakmákra lehet elektronikai műszerész, épületvillamossági szerelő, villamosgép-szcrelő. kötő- és varrógép-műszerész, hegesztő, elektroműszerész. gázvezeték- és gázkészülék­szerelő, központifűtés- és csőhálózat- -szerelő, vízvezeték- és készülékszerelő, fényező és mázoló, kőműves, épületasztalos, mintakészítő, szobafestő, szobafestő és mázoló (tapétázó) bádogos, galvanizáló, ács-állványozó, épületburkoló. jelentkezni: LÁNYOKNAK ÉS FIÜKNAK: gépi forgácsoló: esztergályos, köszörűs, marós, szerszámkészítő, FIÜKNAK: elektroacél- olvasztár, hengerész-forrasztár, kovács, öntő, géplakatos, dízelmozdony-szerelő, felvonószerelő, autószerelő, anyagmozgatógép-szerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, karosszérialakatos, erősáramú berendezés-szerelő, autóvillamossági szerelő, bűtorasztalos, műszergyártó és karbantartó, A képzési idő; három év. ÉRETTSÉGIZETTEK JELENTKEZHETNEK: irányítástechnikai műszerésznek, elektroműszerésznek, elektronikai műszerésznek és erősáramú berendezés szerelőnek. A képzési idő: két év. A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI: általános iskolai végzettséggel 14—16 éves kor, érettségizetteknek 18—19 éves kor, egészségi alkalmasság. SZAKKÖZÉPISKOLAI FELVÉTELRE jelentkezhetnek 14—15 éves. általános iskolát végzett fiúk és lányok a következő szakokra: épületvillamossági szerelő, vegyész-analitikus, géplakatos, öntő, e~zterrályos, elektroműszerész, vas- és fémszerkezeti lakatos, műszergyártó és karbantartó, közgazdasági számviteli-gazdálkodási ágazat; igazgatási-ügyviteli ágazat, gép- és gyorsíró, idegen nyelv tagozat. A képzési idő: négy év. Az ipari szakközépiskolai tanulók a sikeres vizsgák után érettségi és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A vif’éki tanulóknak — szerződéskötés esetén, egyes szakmákban — kollégiumi elhelyezésről gondoskodunk. A szakmunkás- és szakközépiskolás tanulók tanulmányi ösztöndíja — tanulmányi eredménytől függően — 169—759 Ft társadalmi ösztöndíja — szerződéskötés esetén — 250—500 Ft. Jelentkezés: a Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézet Tanulmányi Osztályán, Budapest. PL: 93. 1751 Telefon: 575—600, 29—09-es mellék. CSEPEL HÍVJA ÉS VARJA A FIATALOKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom