Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

1981. JANUAR 31., SZOMBAT %Md,m 7 családban-ház korül Régmúlt idők szokásai keverednek mai szokások­kal ilyenkor télvíz idején a farsangi bálokon. A haj­dani télűző mulatságok ma a könnyed szórakozás, a társasági összejövetelek tar­talmával telítődnek. Isme­retségek szövődnek, barát­ságok erősödnek a kelle­mesen eltöltött táncos es­ték után. Van, aki maga szervezi a mulatságot saját otthonában, mások szíve­sen mennek el a nagyobb bálokra. Nem mindegy, milyen ruhában jelenünk meg a rendezvényeken. Ki-ki egyéniségének meg­felelően válogasson a diva­tos báli ruhák között. Divattervező tanácsait, régi receptkönyv fánk­ajánlatait gyűjtöttük össze rovatunkban. A néphagyo­mány szokásait villantjuk fel szót ejtve az alakosko­dás, a jelmezöltés eredeté­ről. A farsang eredete A szokások nemzedékről nemzedékre áthagyományozód­nak. Űj elemekkel bővülnek, Jelmezben a gyerek Nagy öröm a gyermekeknek az óvodai és az iskolai jelmez- báL Csaknem minden iskolá­ban megrendezik ilyenkor ja­nuár végén, február elején. Hetekig készülődik a gyerek, milyen jelmezt is öltsön fel. Az iskolák ötletversenyeket rendeznek, s apróbb jutalmak­kal díjazzák a legügyesebb jelmezt. Ilyenkor természetesen a gyerek és a szülő együttes ügyessége méretik meg, nem az, hogy a szülő, mennyire nyitja ki a pénztárcáját. A méregdrága kosztüm gyakran sokkal kisebb örömöt okoz viselőjének, mint a saját öt­let. A sok-sok jelmez közül megemlítünk néhány gyorsan és könnyen elkészíthetőt. Na­gyobb gyerekek szívesen öltözz nek bébinek. Nem kell hozzá más, mint fehér harisnyanad­rág, fehér hosszú ujjú pamut­ing, rövid fodros szélű, hátul- gombolós blúz és ugyanilyen fodros kis nadrág. A fejtetőn összefogott hajba nagy, libegő masnit kössünk, a kézbe csör­gő való. A nyuszi öltözéke fehér ka­pucnis kezeslábas, amelyhez csak két hegyes nyuszifület kell kiszabni és rávarrni vagy horgolni. Még élethűbb a jel­mez, ha a „nyuszi” arcára filctollal orrocskát és bajúszt rajzolunk. Kezében jókora sárgarépát szorongat. A kalóz jelmeze: farmer- nadrág, rávarrt színes foltok­kal, garbópulóver, felgyűrt uj­jú, középen összekötött ing, féloldalasán kötött fejkendő és egy függönykarika az egyik fülébe. Az indián kislány ruhája: egyszerű, rövid ujjú ruha, al­jára és az ujja szélére rojto­kat varrunk. Fekete fonalból készült a copfos frizura, azon egy hímzett szalag és hátul tolldísz: filléres kiadást je­lent, inkább csak egy kis idő­be kerül. Merészen kivágva Egy-egy bál né­ha szemkáprázta­tó divatbemutató. Ruhaköltemények ve íulnak föl előt­tünk, szebbnél szebb és drágább­nál drágább kel­mékben lejtenek a résztvevők. Rit­kán van szükség báli estélyi ruhá­ra, nem minden­ki áldoz rá szíve­sen, de azért a mulatságról sem szeretne elmarad­ni. A divattervezők a megmondhatói, meg lehet olcsón is úszni a bálo­zást. Nádor Vera divattervező sze­rint az a megol­dás, ha valaki varrat, vagy varr magának egy na­gyon szép, klasz- szikus vonalú hosszú szoknyát. A fekete most úgyis divatszín, tehát legcélsze­rűbb valamilyen egészen finom fe­kete anyagot vá­lasztani. Egy ilyen szoknyához már nem nehéz alkal­mi felsőrészt ta­lálni, hiszen csak­nem minden illik hozzá. A felső részek lehetnek meré­szebben kivágot­tak is. Szépen mutat az ízlésesen elhelyezett hím­zés, gyöngy vagy flitter rátét. Na­gyon divatos, ha a derékban elvá­gott felsőrész szé­lére kis fodor hosszabbítást te­szünk. A kivágott felsőrészhez aján­lott a kiskabátka. Divatos, ha de­rékban megkötött masni díszíti, di­vatos ismét a son- kaujj mely meg­oldás az alkalmi jelleget hangsú­lyozza. A szoknyák többnyire egye­nes vonalúak, de rejtett hajtások­kal bővülnek. Igen divatos, ha térd alatt két nagy fodor adja a hosszabbítást. Ha valaki mégis hosz- szú ruhát szeret­ne, akkor varras­son vonalruhát. Ez a harmincas évek divatját idé­zi, a felsőrész mé­lyen dekoltált, a szoknya raffolt és repülő szabadon álló redőzésscl gazdagított. Csak egészen puhán omló anyagból szép. Ismét nagy divat a madeira. Elsősorban fiatal lányoknak áll jól világos színekben. nem egyszer valódi tartalmu­kat is csupán a néprajz tudo­mánya őrzi. Így vagyunk a farsanggal is, mulatozás köz­ben nem gondolunk rá, hogy voltaképpen télűző játék ez. Alakoskodás Honnan ered a farsang? Je- lentéstanilag a bajor—osztrák jövevényszóból, a „varsang”- ból származik. Történelmileg hazánkban a tizenötödik szá­zadban keletkeztek az első írások, amelyek a farsangi eseményekre utalnak. A kará­csonyi ünnepek után vízke­reszttől hamvazószerdáig a farsanghoz fűződnek a leggaz­dagabb jelesnapi .szokások, ál­lapítja meg Ortutay Gyula néprajzi leírásában. Legjelen­tősebb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás. A mas- karázásban az ember ősi vá­gya valósul meg: másnak len­ni, mint ami vagyok vagy leg­alábbis eljátszani, hogy más vagyok. Feljegyezték, hogy a leggyakoribb az állatalakos­kodás. Főiként a falvakban öl­töttek előszeretettel gólya, kecske, ló és medvemaszkot. A maszkok önmagukban ter­mészetesen még nem sokat je­lentettek. Igazán a rögtönzött jelenetekben, dramatiküs já­tékokban kaptak szerepet. Ilyenkor a nevettetés mellett nem volt ritka a csúfolódás, a gúnyolódás sem. Falvakban és városokban egyaránt tartottak farsangi mulatságokat. A fal­vakban tovább maradtak meg a játékos szokások, míg a vá­rosokban a tréfás események lassan kiszorultak a farsangi teremből. Bátyusból Az álarcos felvonulások és a játékok melletti minden té­li ünnepnél gazdagabb az evés-ivás ilyenkor. A táncos mulatozás sokszor nemenként, koronként elkülönült. Így tar■ tottak külön asszonyfarsangot, gyerekfarsangot, páros és nős bálokat. A Dunántúlon a zárt­körű farsangi mulatságokat batyusbálnak nevezték el. Az Ipoly mentén Pest megye fal­vaiban még ma sem ismeret­len a háromnapos „farsangi ivó, ijót, tót”. A farsang többféle jelentés tartalmat hordoz. Bizonyos szokások a tél elmúltát jelzik (farsangtemetés, bőgőtemetés) A köszöntők, jókívánságok, dramatiküs játékok számos termésvarázsló mozzanatot tar­talmaznak. így például minél nagyobbat ugranak a mulat­ságon, annál nagyobbra nő a termés. A húslevesbe ugyan­ebből a célból laskát főznek. A néphit szerint farsangkor kell elkezdeni a vetnivaló ku­koricát morzsolni, vagy asző- lő négy sarkán egy-egy tövet megmetszeni, hogy jó legyen a termés. Köszöntök A farsangi köszöntők egyes helyeken a lányok adomány- gyűjtő, jókívánságmondó fel vonulása is volt. Voltak vidé­kek, ahol csak a férfiak jár­tak házról házra farsangot köszönteni bekormozott arccal, kezükben hosszú nyárssal, énekszóval. A köszöntők szö­vege vidékenként változó volt, lehetett gazdadicsérő, de vén- lánycsúfoló is. A refrén min­denütt azonos azonban, ének­lik még ma is a falvainkban: Hipp, hopp -farsang / ifi öl­ték az átányt, / nem adják a máját, / csak a szalonnáját." A képen: galgamácsai ala- koskodók jelmezben. Fánkvariációk A farsang elmaradhatatlan eledele a fánk. A régi gazd- asszonyok értettek hozzá iga­zán, hogyan kell szép szalagos fánkot sütni. Századeleji sza­kácskönyvet lapozgatva szám­talan fánkvariációra bukkan­tam. Érdemes kipróbálni az el­felejtett recepteket, ezzel is változatosabb a farsangi fánk­menü. ANIZSOS. Harmincöt gramm vajat, öt tojás sárgájával, négy kanál élesztővel, tejjel, cukor­ral, sóval és annyi liszttel, amennyit felvesz, tésztává gyúrjuk. Sói kidolgozzuk, meg­kelesztjük. Vajjal kent tepsi­be a tésztából halmocskákat teszünk, durva cukorral és ánizzsal meghintjük, meleg sütőben sütjük. KÖMÉNYMAGOS. Fél kiló lisztet, fél kiló vajat jól eldol­gozunk. öt k^nál élesztőt, hat kanál tejjel, két tojással, két sárgájával kikeverünk, kiver­jük és betakarjuk, fél óráig állni hagyjuk. Aztán kinyújt­juk és fánkmetszővel kiszag­gatjuk. Sütés előtt sós tojás­sal megkenjük, köménymag­gal megszórjuk. INDIAI. Keverjünk ki 30 dkg porcukrot hat tojás sár­gájával és 30 dkg liszttel. Gyönge tűzön — de nehogy forrjon — hat tojás habját hozzáadva folyton verjük, míg sűrű lesz. A tűzről levéve még verjük egy kicsit, majd zsír- papírra fánknagyságú hal­mocskákat teszünk, tepsire rakjuk, langyos sütőben ké­szül. Ha elkészült, késsel le­szedjük, belsejét kivájjuk, ha­bos tejjel töltjük, kettőt egy­másra téve villával csokoládé mázba mártjuk, összehajtott asztalkendőn tálaljuk. FRANCIA-RUMOS. Húszon nyolc gramm lisztet, 20 gramm vajat, öt tojás sárgáját, ,egy kanál cukrot, késhegynyi sót, fél kanál narancsos cukrot jól kidolgozunk. Másfél deciliter tejhabot (tejszínhab) gyöngé­den hozzáadunk, apró, vajjal kikent formákban kisütjük forró sütőben. Ha kivettük a sütőből, mindegyikbe evőka­nálnyi rumot vagy konyakot töltve néhány pillanatra visz- szatesszük a sütőbe. A formák­ból kiborított édességet teá­hoz is tálalhatjuk. Irta és összeállította: Erdős! Katalin /fi// EGYÜTT /fi// AZ UTAKON Az időjárás megyénknek ezen a héten -is kedvezett, hiszen útjain­kon sehol nem volt hóakadály. Természetesen, mint ahogy már töhb- ször leírtuk, a tél még jelen van, és nemcsak meglepetéseket, hanem sok-sok kellemetlenséget isi tartogathat az autósok számára. Éppen ezért úgy gondoljuk, nem lesz fölösleges, ha még ejtünk cgy-két szét a síkos úton vaió biztonságos közlekedésről. De előbb olvassuk el, milyen jó tanácsokkal szolgál az Ütinform. AZ ÚTSNFOBM J2ELENTS Asztalos Zoltán: — Igazán nem lehet panasz az útviszo­nyokra, legalábbis ami a főutakat illeti. A megye főútjai, az autópályák teljesen felszáradtak. Mégsem árt az elővigyáza­tosság, mert főleg az éjszakai, hajnali órákban deresedés, a nappali vízátfolyások lefagyása várható. Előbbire főleg hida­kon, felüljárókon, utóbbira inkább a hegyvidéki 'utakon kel) számítani. Az alsóbbrendű utak egy része is száraz, de itt még jócskán akadnak olyan útszakaszok, ahol a letaposott, eljege­sedett hó miatt síkos a burkolat. A pilisi utak rendben vannak, a Börzsönyben, a kis forgalmú hegyi utakon csúszásveszélyes szakaszok is találhatók. A már ismert forgalomkorlátozásokon kívül nincs változás, vagyis az 51-es főút dunaharaszti átke­lési szakaszán a főváros felé tartókat a község utcáira terelik, a 11-es főúton pedig Visegrádon, a hajóállomásnál számíthat félpályás lezárásra a közműépítés miatt, a forgalmat itt jelző­lámpával irányítják. Tilos jelzés esetén akkor sem szabad át­menni, ha láthatóan nem jön szemből semmi. Sajnos, sokan hajlamosak felülbírálni még a piros jelzést is, s legközelebb már a fénysorompónál sem tartják magúra -nézve kötelezőnek a megállást. FÉKEZÉS SÍKOS ÚTON Mint az előbb jeleztük, egy-két Jó tanácsot kértünk Marafkó Im­rétől, a Volán 19. sz. munkalélektani körzeti állomás vezetőjétől. — Csúszós, síkos utakon már kisebb erejű fékezéskor a gumiab­roncs gördülése megszűnik, és csúszós súrlódás keletkezik. Ennek következtében a kerekek oldalvezető ereje nullára csökken, így a jármű iránystabilitását már az út domborulata is megváltoztatja. A csúszó jármű kormányozhatatlan! A téli közúti forgalom biztonsá­gát nagymértékben veszélyezteti a fizikában és a meteorológiában visszafagyásnak nevezett kettős halmazállapot-változás jelensége. Ennek a lényege az. hogy a hó és a jég nyomás alatt 0 foknál ala­csonyabb hőmérsékleten is olvadni kezd, azonban a nyomás meg­szűnése után az olvadék jéggé fagy össze. Ebből következik, hogy a járműforgalom a frissen esett havat Jégréteggé alakítja át. A havas út baleseti veszélyessége kisebb, mint a jeges úté. Az úttesten keletkező jégpáncél szinte lehetetlenné teszi a fékezést. Éppen ezért csúszós és jeges úton csak nagyon óvatosan szabad fékezni. A megcsúszott mell- sőkerék-hajtású gépkocsi mérsékelt gázadással egyenesbe hozható. A fokozott gázadás ilyen esetekben is a mellső kerekek túlpörgését okozza, és a gépkocsi elveszti iránytartását. A hátsókerék-meghajtású gépkocsiknál a síkos úton való hirtelen fékezés következtében ugyan­csak megcsúszik a gépkocsi, amit a fék fokozatos feloldásával lehet kiegyensúlyozni. Minden esetben célszerű gázvisszavétellel, sebesség­visszakapcsolással csökkenteni a gépkocsi sebességét, s ha ez sem elég, csak nagyon óvatos fékmunkát szabad alkalmazni. KÉK&ÉSEKKE VÁLASZOLUNK Múlt héten „Névtelen levél — lakcímre" alcím alatt egy levélben felvetett, érdekes kérdéssel foglalkoztunk. Emlékez­tetőül: egy 53 éves olvasónk azt kérdezte, hogy az ő korában lehet-e még valakiből jó vezető. ígértük, hogy megkeressük a kérdés szakemberét, s tőle kérünk választ. ígéretünkét most teljesítjük. Dr. Perczel Tamás, az Autóközlekedési Pályaalkalmasság­vizsgáló Intézet vezetője: — Sajnos, a biológiai öregedés, amely a központi idegrendszer korosodásával kezdődik, korán eljön. 20 éves korban eléri a csúcsot az intelligenciaszint, ezután megkezdődik a leépülés. Ez azonban nem tragikus, a logika, a tapasztalat ellensúlyozza. A következő 20 év elteltével már jóval nagyobb mértékű a biológiai és a pszichés öregedés. A közlekedés számára Okoz gondot, hogy éppen az új ismere­tek és képességek elsajátítása nehezedik meg. Nehezebb meg­tanulni az újat, és nagyon nehéz új mozgáskészségrendszer ki­alakítása, pedig a vezetés ezt is megkívánná. — Ez egyértelmű elutasítást jelent? — Nem, csak intő figyelmeztetést! Levélírónk leveléből kitűnt, hogy valóban saját lelfciisme- rete megnyugtatása miatt fordult hozzánk kérdésével, s éppen ezért igyekszünk lelkiismeretes választ is adni. Tanácsunk: keresse fel — az intézet vezetőjével megbeszéltük, és hivatkoz­zon lapunkra — az Autóközlekedési Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézet XIV., Lumumba utca 79/b.), ahol 50 forintos befizetés után elvégzik a pályaalkalmassági vizsgálatot. Felhívjuk olva­sónk figyelmét, hogy a vizsgálat akár pozitív, akár negatív eredményt hoz, hatósági erejű, tehát a negatív válasz esetén már tanfolyamra nem iratkozhat be. Megértjük olvasónk aggo­dalmát, de éppen hozzánk intézett leveléből úgy éreztük, hogy felelősséggel töpreng ezen a kérdésen, s éppen ezért javasol­juk, hogy csináltassa meg a pályaalkalmassági vizsgálatot. És ha minden sikerül, örömmel köszöntjük majd megyénk útjain az új autóst. NYÍLT LEVÉL öfömmel adunk helyt Kuti Márton, Budakeszi, Erkel utca 14. szám alatti lakos olvasónk levelének, melyben egy eset közlését kéri. Tesz- szük ezt azért is, hiszen rovatunk már számtalanszor felhívta az agresszív vezetők káros viselkedésére a figyelmet. íme, a levél: „Tisz­telt ZS 03—76 forgalmi rendszámú Wartburg vezetőjének! 1981. január hó 19-én 8 óra 8 perckor az IG 91—30-as rendszámú Fiat 500-as autóm­mal mentem Budakesziről a Budakeszi úton Pest felé. A Korányi-sza­natórium után ön kocsijával mögém került, majd az Ón részéről be­láthatatlan kanyarban előzni kezdett. Az előzés pillanatában a kanyar­ban megjelent egy piros személyautó, de ennek ellenére Ön folytatta a már megkezdett előzést, és úgy az 01), mint a másik két személy­autó veszélyeztetésével be is fejezte, de úgy, hogy az ön kocsija jobb hátsó része érintkezett az én kocsim bal első részével, ami ön által is hallható koppanással járt. Ellnek ellenére nem állt meg, ha nem tovább száguldott!... Külön kijelentem, kocsimon jelentéktelen a sérülés ...» de vegye tudomásul, nem volt korrekt dolog cserben hagyni a sérült autóst, mert a szabálytalanságból súlyos baleset is adódhatott volna!...” Teljes mértékben egyetértünk Kuti Márton olvasónkkal, és isim' telten leírjuk, szükséges volna az ilyen vezetők minél előbbi kiszűrés a forgalomból. UTAZNUNK AUTÓVAL Szlovák Jánosné, Cegléd, Szőlő utca 11. olvasónk utazás: felvilágosítást kér rovatunktól. Azt kéri, írjuk meg, hogy autós utazásra hol lehet jelentkezni, illetőleg hol lehet informá­ciót kapni. Arra kérjük olvasónkat, hogy forduljon a Magyar Autóklub touringosztályához, Budapesten, a Römer Flóris utca 4. szám alatti székházban. Telefonon is lehet érdeklődni a 668 —207 számon. De ha levélírónk megírja pontosan az általa elképzelt útvonalat, természetesem mi is megérdeklődjük, és kérésére pontos választ adunk. Addig is szíves türelmüket kéri és balesetmentes közleke­dést kíván önöknek: Karácsonyi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom