Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

1981. JANUAR 31., SZOMBAT «5* "t/P* Y x/lsrmt) 5 SZENTENDREI SpecificI A PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A lakosság segítségével Magukért és másokért Termékszerkezei-váltás Újabb gépek a régiek mellé Terheléspréba Az ÉTI szentendrei kísérleti telepén, a tartószerkezeteket vizsgáló laboratóriumban ép­pen egy kétszintes panelház terheléspróbája folyik. A mű­szerpultnál dr. Doubrovszky Sándomé tudományos mun­katárs. Szentendre a művészetek és i a művészek városa. De Szent- I endre a műemlékek városa is, I s talán ez az adottság, s nem kétséges, festői fekvése, csal­ta ide régebben, s azóta is fo­lyamatosan a művészeket. A műemlékek megóvásáért folytatott tevékenység ma Eu- rópa-szerte reneszánszát éli,s büszkék lehetünk arra, hogy hazánk e tekintetben előkelő helyen áll. Nehézségek A városban folyó műemlék- védelmi tevékenység gazdája a műszaki osztály, s a védett objektumok 44,3 százaléka ál­lami, és 55,7 százaléka magán- tulajdonú épület. S ez már jel­zi is az egyik nehézséget. Nyil­ván egyszerűbb volna a mű­szaki osztály dolga, ha egysé­ges tulajdonú vagyont kelle­ne kezelnie, állagát, értékét megóvnia. így viszont, mun­kájuk során sok tapintatra, megértésre, áthidaló megoldás keresésére van szükség. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy bármi is kikerülhet a műszaki'osztály látómezejéből. Ellenkezőleg. Az osztály szak­értő dolgozói ott vannak min­den műemléknél, legyen ott tatarozásról, felújításról vagy akár átépítésről szó. Hiszen engedélyük nélkül nem történ­het semmi. Összetett feladatok „Részt vettünk minden olyan létesítmény beruházásának elő­készítésében és lebonyolításá­ban — olvasható a műszaki osztály vb elé terjesztett je­lentésében —, mely a belvá­rost érinti, feladatunk volt a sortatarozások lebonyolítása és a szerb egyházművészeti em­lékek fenntartásának és felújí­tásának intézése... a műem­léki környezetbe illeszkedő ut­caburkolatok meghatározása... az Országos Műemléki Fel­ügyelőséggel jó hatósági kap­csolatot alakítottunk ki. Az OMF anyagilag támogatta a főtéri templom helyreállítását és maga végezte itt a faszob­rász restaurálási munkát...” A pármondatos idézet sok mindent elárul, többek között azt, hogy o műemlékvédelem komplex feladat, csak több szerv összefogásával együtt vé­gezhető el, pénzigényes tevé­kenység. De jelzi azt is, hogy az arra hivatott szervek, saját hatáskörükben, anyagi lehető­ségeiktől" függően igyekeznek mindent jól elvégezni. Mindezek után, vajon nyu­godt lelkiismerettel állíthat­juk-e. hogy ezen a területen minden rendben van? Koránt­sem. Rengeteg még a tenniva­Ki tudja miért, Pilisszántó valahogy kiesik látókörletünk­ből. Kár, mert érdemes erre a községre is figyelni, hiszen la­kói csendes, de szívós munká­val sokat tesznek és tettek falujukért. Az elmúlt öt.esztendő alatt a lakosok, az ide települt vál­lalati részlegekkel, a Rozma­ring Tsz-szél, a Fővárosi É-es számú Építőipari Vállalattal és a Szentendrei Ipari Szövetke­zettel összefogva, két és fél millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek el. A hatásos összefogás segít­ségével felépítették a futball- pályán a sportöltözőt, s mu­tatós kerítéssel kerítették kör­be a sportpályát. A szülők közreműködésével létrehozták az iskolában a sportudvart. A ló, hatósági és magánterületen egyaránt. Ejtsünk most pár szót az utóbbiról. Közös érdek . Mint jeleztük, a műemlék- épületeknek több mint a fele magántulajdonban van, s az állami tulajdonú házak egy részében is lakások vannak. Nem lehet közömbös, hogy a lakások lakói, mennyire vi­gyáznak lakásukra, a házra, amelyben lakásuk van. De mit tegyen a műemlékház-tulajdo- nos? A múlt esztendő nyári és kora őszi hónapjaiban volt sortatarozás a Dumtsa Jenő utcában, ahol váltakozva van­nak állami és magántulajdonú házak. A sortatarozás, minden házra vonatkozik. Így is tör­tént. A Dumtsa Jenő utca meghatározott szakaszán a há­zak homlokzati részei új kön­tösbe öltöztek. Az idén Budakalászon ren­dezték pieg a város és a járás úttörői részére a tudományos­technikai úttörőszemle keretén belül a matematikai versenyt, amelyen a város és a járás ta­nulói vettek részt. A január 22-én megtartott vetélkedő példás rendezése a budakalászi 1526. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat érdeme. A vetélkedőt, amely reggel kilenckor kezdődött, Szekeres Lajos, a szentendrei járási hi­vatal tanulmányi felügyelője és Forintos Ernőné, a járási, vá­rosi matematika szakfelügyelő­je közösen nyitották meg. A zsűriben a város és a járás ma­tematika szakos tanítói és ta­nárai vettek részt. A tanulók a feladatok megoldására 90 per­cet kaptak. Külön értékelték a nyolcadik és a hetedik osztá­lyos tanulók eredményeit, amelyek a következők: a nyol­cadik osztályos kategóriában, járási szinten 1. helyezést ért el Kosznóvszki Zsuzsa, a po- mázi, 2. számú iskola tanulója, 2-ik lett Barkós Ferenc, ugyan­csak a pomázi 2. számú iskola tanulója és a harmadik helyen végzett Udvardy Gábor, a bu­dakalászi általános iskola ta­nulója. Ugyanebben a kategó­riában városi szinten első he­lyezett Szurmai János, a Fel- szabadulás lakótelepi iskola, a második Cseh Gyula, ugyan­csak a Felszabadulás lakótelepi iskola és a harmadik Horváth Emese, a központi iskola ta­nulója lett. A hetedik osztályosok közül járási szinten az első helyen végzett Galántai István, a po­mázi 2. iskola, a második Szabó Gyula, a pilisszántói ál­talános iskola, a harmadik pe­dig Péterszegi Gabriella, a bu­tanács anyagi segítségével a lakosság 3000 négyzetméter szilárd burkolatú járdát épí­tett, és az utcákban sok fa­csemetét ültetett. Kialakítot­ták, s folyamatosan karban­tartanak sok vízlevezetőt és átereszt. Feldhoff er György kőfaragó kisiparos pedig egy­maga készítette el a község te­metőjében nyugvó, hősi ha­lált halt szovjet katonák sír­emlékeit, melyeket az általá­nos iskolás gyerekek tartanak rendben. A község vezetőivel, Koszto- lánszky Mátyás tanácselnök­kel és Szönyi Géza vb-titkár- ral beszélgetve kiderül, hogy sok gondja, megoldásra váró problémája van Pilisszántó­nak, de olyan lakossága is, amely szereti faluját. Szere- tetét ki is mutatja: dolgozik érte! A község 2000 lelket szám­lál. Zömük nem helyben dol­gozik, hanem különféle fővá­rosi és más munkahelyekre járnak be. Bizony sokszor, a bejárók későn érkeznek haza, bizonyára fáradtan is, ám mégis, ha a községért valamit tenni kell, hajlandók arra, és így a község vezetői méltán számíthatnak a helybéliek ál­dozatkész társadalmi munka- vállalási készségére. Az elmúlt öt esztendő eredményei ezt bizonyítják. Szombatié! szombatig Ma, január 31-én, szombaton, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár központi ifjúsági klubjában 19 órai kezdettel rock­klub. Hétfőn, azaz február 2-án 18 órai kezdettel rendezik meg a Szentendrei Eszperantó Klub és a Petőfi SK túraszakosztálya közös farsangi mulatságukat. Február 5., csütörtök pedig is­mét a farsangé. Ezen a napon rendezik meg 16 órai kezdettel a gyerekek részére a jelmezbált, ahol saját készítésű jelmezekkel szerepelhetnek a gyerekek. dakalászi általános iskola ta­nulója lett. Városi szinten első helyen végzett Leitereg And­rás, a Felszabadulás lakótelepi iskola, második Vanhauser Oli­vér, a központi iskolá és a har­madik Kosztolányi István, a Felszabadulás lakótelepi isko­la hallgatója lett. fi Eddig háromszor jeleztük új rovat indítását, s most újfent, de utoljára, ismét ezt tesszük. Üj rovatunk — Panaszok nyo­mában — mindig a hónap utolsó szombatján jelenik majd meg, s olyan, a közössé­get érintő panaszok nyomába eredünk, amelyek jóindulattal, I kis tenniakarással kijavíthatok, megszüntetiietők. Kérjük olva­sóinkat, ha nem esik nehezük­re: írják meg tapasztalataikat, panaszaikat. Célunk: a nyilvá­nosság erejével segíteni a meg­oldást. A Szentendrei-sziget 31 ki­lométer hosszú, területén, 56 négyzetkilométeren, három és fél község, Kisoroszi, Pócsme- gyer, Szigetmonostor és Tahi­tótfalu egy része helyezkedik el. A szigeti lakosság száma 5366 lélek. Az elmúlt tíz esz­tendő alatt a lakosság száma három községiben csökkent, Tahitótfalu nem szigeti ré­szén viszont emelkedett. Va­jon milyen okok játszanak itt közre? A legkézenfekvőbb magyarázat, s csak ezzel fog­lalkozunk: a sziget elzártsága a külvilágtól. A hosszú sziget csak egy, a tahitótfalui híddal van összekötve a „szárazföld­del”, ami állandó kapcsolat. De van kiegészítő is: a rév, és Évente 51 millió forint érté­kű esztergatokmányt importál tőkés piacról a népgazdaság, s ugyancsak a 314,6 millió fo­rint értékű tőkés importból származó kéziszerszám-beho­zatal sem tudja kielégíteni a hazai igényeket. Sokat mondó adatok ezek, egy olyan vállalatnak, amely ezeknek a cikkeknek a gyár­tásával foglalkozik, mint a PEFÉM 1. számú Kovácsoló Gyáregysége Szentendrén. Szép csomagolás Makó László igazgató mos­tanában ugyancsak elfoglalt ember, éppen a termékszerke­zet-váltás miatt, de mégis szakít időt. Vizsgáljuk meg a két leg­fontosabb termékcsoportot: a kéziszerszám- és az eszterga- tokmány-gyártást. A szentend­rei üzem „ősrégi” gyár, jelen­legi állapotában, gépi ellátott­ságában aligha lenne alkalmas különféle cikkek korszerű gyártására. Nos, éppen ezért- kezdődött meg a gyár rekonst­rukciója az elmúlt tervidő­szakban, s folytatódik most is. Csak egy példa: a gyár eddig is gyártott kéziszerszámokat, csakhogy, amint az igazgató mondta: „kéziszerszámaink, különösen esztétikai, megjele­nésük és csomagolásuk miatt, már . nem felelnek meg a mai kor igényeinek.” Ez a felis­merés pedig elvezetett oda, s ugyancsak az igazgató szavait idézzük: „a Salgótarjáni Ko­hászati Művekkel folyó tár­gyalások alapján átvesszük a fejszeféleségek és kalapácsok gyártását, s ennek során gépek átvételére is sor kerül, ame­lyek lehetővé teszik majd a termelékenyebb és jobb minő­ségű gyártást.” Ügyes húzás ez, mert nem­csak gyártmányt és piacot vesznek át, hanem felújítják így gépparkjukat is. Nyilván­való: korszerűbb gépekkel jobb termékeket lehet előál­lítani, s éppen ezért a gyári tervek között szérepel a tech­nológiai határon belül forma- tervezett, s mutatósán csoma­golt áru előállítása. A cél: ott lenni a hazai piacon, jó és mutatós áruval kielégíteni az igényeket, csökkentve így a tőkés importot. Pontosság A másik termék, amiről szólnunk kell: az esztergatok- mány. Ez is idegen vállalattól, a Danuviától átvett gyárt­mány lesz. de még munkaigé­nyesebb, gépigényesebb, mint a kéziszerszámgyártás. Gon­doljuk meg,, a pontossági tok- mány plusz-ímínusz 1 század tűrési határon belül van. Csak az ilyen cikket keresik a szont külső tényezők, például az időjárás, a vízállás befo­lyásolhatják. Mindennek kö­vetkeztében a lakossági panaszok sze­rint, elvágynak a sziget­ről az emberek. — Én, kedvesem — vála­szol a kérdésre a 62 éves szi­getmonostori néni —, nem vá­gyom sehova. Dehogy vágyom. Itt éltem le az életem, hová is mennék?... — Elég nehéz bejárni Óbu­dára dolgozni — panaszolja a 26 éves fiatalember Pócsme- gyeren. — Ha meg szórakoz­ni megyek, akkor is kötve va­gyok a közlekedéshez... — Én, kérem?...,ki tudja? Itt lakom a faluban, s a Kék Duna Szakszövetkezetben dol­gozom. Hát... elmennék a városba, de házunk is van itt... — magyarázza a 30 éves tahitótfalui asszony. — Igen, innen csak el! — hevestkedik Kisoroszin a 20 éves fiatalember. — Legalább a túlsó partra, ha már város­ba nem lehet... hazai s a külföldi piacokon. [ Igen ám, de ilyen termék gyártásához az „aranykezű” munkás nem elég: korszerű gép is kell! A vállalat saját erejéből be­szerzett már egy ERI—400-as típusú szerszámgépet, amely több művelet elvégzésére al­kalmas. Hogy ez mit jelent, írjuk ide a gép árát is: 5,6 millió forint. Nos, „aranykezű” munkások, korszerű gépek birtokában már lehet valamit tervezni. Ismét Makó László szavait idézzük: „A jövő hónapban indítjuk el a-200, 250 és 320-as átmérőjű, 3 és 4 pofás tokmá- nyok gyártását. Majd gyártási tapasztalatok birtokába jutva, 1982-re mennyiségi növekedést tervezünk, s 1983-ban pedig elkezdjük a 160 és 400-as át­mérőjű tokmányok gyártását is. Természetesen először a hazai piacot akarjuk jó áruval ellátni, s utána meg szeret­nénk jelenni termékeinkkel a külföldieken is.” Felemás kép Ezzel még nem merültek ki a vállalat lehetőségei. A pia­con igény van a szilárd tüze­lésű, nagy hatásfokú kályhák­ra, mert a felmérés szerint évente 40—50 ezer darabot lehetne értékesíteni. És ter­mészetesen tovább kell foly­tatni majd az eddig is gyár­tott, lakossági tömegigényeket kielégítő cikkek termelését. Furcsa képet, ha úgy tet­szik: felemás képet mutat ma a vállalat külleme. Ócska, év­százados épületekben évszáza­dos öreg gépek dohognak, s kicsit arrébb: modern szere­lőcsarnok magasodik, benne sok-sok milliót érő korszerű masinák. A múlt és a jelen, s a kettő együtt mutat a jövő felé. rosi-járási MHSZ-titkár és dr. Simon Lajos, a Gyermek­védő Intézet igazgatója. — Az MHSZ — hangsúlyoz­ta Márkus László — fontos helyet foglal el az egész la­kosság, elsősorban fiatalsá­gunk nevelésében. Célja, hogy igaz szocialista hazafivá, in­ternacionalistává nevelje, s felkészítse őket a haza védel­mére. A pomázi MHSZ-klub, s er­ről is szó volt a beszámoló­ban, nem zárkózott be saját keretei közé, hanem ott volt mindenütt a nagyközségben. A múlt esztendőben például tár­sadalmi munkában kialakítot­ták klubhelyiségüket, de ugyanakkor részt vettek, ugyancsak társadalmi munká­ban a II. számú óvoda bővíté­sében. A múlt év április 4-re elkészítették és átadták a lő- terüket. de 360 órás társadal­mi munkával segítették a Vö­rösmarty utcai játszótér kiala­kítását. Kiképzési tervüket is jól tel­jesítették, hiszen a múlt esz­tendőben a járási lövészverse­nyen 2 egyéni első he­lyezést, 3 második és 1 har­madik helyezést értek el a klub tagjai. A klub további tervei kö­zött szerepel a honvédelmi klubok megszervezése, a kis­motor- és hajtótanfolyam el­indítása és a szabad lőtér hely­reállítása. Irta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter, Pintér Mária Panaszok nyomában Közlekedés a szigeten a komp. Ezek működését vi­Beteg autók rendelője Mint már beszámoltunk róla, Szentendrén átadták rendel­tetésének a Magyar Autóklub első segélyszolgálati, állomását. A város belső körútja melletti parkolóhelyen épült javítóbázi­son az autósok által már jól ismert segélyszolgálati tevékeny­ség mellett motordiagnosztikai, elektromos, valamint hűtő­rendszer-vizsgálatokat és karbantartási feladatokat is elvégez­nek. , MHSZ-klub Pomázon Kazafiságés nemzetköziség Január 27-én, kedden, Már­kus Lászlónak, a pomázi MHSZ-klub titkárának volt mit mondania beszámolójában, amelyen ott volt Polgár Tibor tanácselnök, Decsi László, a nagyközség pártbizottságának titkára, Gulácsi Tamás, a vá­Érdekes vélemények. Szem­besítsük ezeket 4 tényekkel. Műit esztendei adatok sze­rint Szentendre—Tahitótfalu— váci kompkikötő útvonalon 18 autóbusz járatpár közlekedik naponta. Szentendre—Tahitót­falu között pedig 7 járatpár van forgalomban. Szentendre —Tahitótfalu—Kisoroszi . kö­zött pedig 4 járatpár közleke­dik naponta. Szentendre—Pócs­megyer—Surány útvonalon 3, Szentendre—Tahitótfalu— Pócsmegyer és Szigetmonostor között 3 járatpár közlekedik. Ami a rév- és a kompjá­ratokat illeti, úgy tűnik, hogy a váci oldallal sok­kal jobb az összeköttetés, mint a szentendreivel. Nézzük a tényeket! Kisoroszi —Visegrád között komp és rév közlekedik 30 alkalommal naponta. Pócsmegyer és Leányfalu között 31-szer for­dul a komp. Szigetmonostor és a Határ-csárda között vi­szont 28-szor és Szigetmonos­tor és Szentendre között 17- szer fordul meg a rév. Nos, sok ez, vagy kevés? Sűríteni kellene a járatokat, vagy in­kább az első és az utolsó já­rat indulási és végzési idejét kellene széthúzni? A választ majd az illetékesektől kérjük, s rovatunk következő megjele­nésekor közöljük. A lakosság és a város A hagyományok örökösei Matematikai verseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom