Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-30 / 25. szám
JLOI íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM 1981. JANUAR 30., PÉNTEK A helyi üzemek ön zellen segítségével Fosta, piac, buszforduló A tervezettnél több tanterem épült Ülést tartott tegnap délután az MSZMP járási bizottsága, amelyen először dr. Siipek Zoltán, a járási hivatal elnöke számolt be az ötödik ötéves terv tanácsi fejlesztési feladatainak végrehajtásáról, illetve a VI. ötéves terv főbb céljairól, majd dr. Szabó Gyula, a pártbizottság titkára tájékoztatója következett a múlt évi gazdaságpolitikai cselekevési program végrehajtásáról, végül Pécsy Pálné, a pártbizottság titkára tett jelentést az 1980. évi munkaterv teljesítéséről, illetve előterjesztette az idei munkaprogramot, valamint az első félévi üléstervet. A testület a beszámolót, a jelentést és a játékoztatót elfogadta, illetve határozattá emelte. Minden építkezésen Menet közben községeink jelentősebb létesítményeinek elkezdéséről, elkészültéről, átadásáról beszámolunk . olvasóinknak. A tegnapi pártbizottsági ülésen egy tervciklusról kaphattunk képet, a járás alakulásáról, gyarapodásáról. Akárcsak Gödöllő, községeink is dinamikusan fejlődtek az elmúlt fél évtizedben. Közintézmények építésére, felújítására, bővítésére kerekítve 600 millió forintot költöttek az ötéves terv Idején. A lakosság, az üzemek, szövetkezetek, intézmények dolgozói, a szocialista brigádok, a társadalmi szervezetek tagjai önzetlen munkája is jókora értéket hozott létre. A társadalmi munkások úgyszólván minden építkezésen részt- vettek, s ha összeadjuk a teljesítményt, 194 milliós összeg kerekedik ki. A közért fáradozók keze nyomán járdák és utak, bölcsődék és óvodák, iskolák, sportpályák és játszóterek, üzletek, buszfordulók és -várók épültek. Járásunkban a legutóbbi öt esztendőben is a gyermekintézmények, a vízhálózat és az egészségügyi ellátás fejlesztése állt az előtérben. A lakásépítés, ami a városi tervekben a fő helyén szerepel, a községekben elsősorban magánerőből törénik. Állami célcsoportos beruházásban kisebb számban pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak, illetve nagycsaládosoknak teremtettek otthont. A mostani időszak azonban kivételesnek számít. A kerepestarcsai kórház szomszédságában emelt házakkal együtt 341 állami lakás épült a járásban. Magánerőből 3682 családi ház került tető alá. Társulati kivitelezés Természetesen a magánépítkezőknek is igyekeznek segíteni az állami szervek. A községi tanácsok például azzal, hogy megfelelő területet jelöltek és jelölnek ki, a kereskedelem az építőanyagok előteremtésével. Szó se róla, egyik sem zökkenőmentes. Az új, a mostani ötéves tervben, amikor a magánépítkezés jelentősége fokozódik, minden illetékesnek még inkább azért kell fáradozni, hogy az építkezők minél jobban el legyenek látva anyaggal, jussanak megfelelő telekhez, gyorsan intézzék el a hivatalos dolgokat. Társulati kivitelezésben 274 millió forintot fordítottak az ivóvízhálózat bővítésére. A járás lakosságának 75 százaléka jut egészséges ivóvízhez. Tíz falu azonban majd csak a következő esztendőkben építheti meg vezetékét. A víz mindenütt rendelkezésre áll, tanulmánytervek is készültek kutak fúrására és a rendszer kiépítésére. De ha figyelembe vesszük, hogy a kivitelezés összege százmilliós nagyságrendű, megérthetjük, a jelenlegi tervciklusban sem oldódik meg ez a gondunk. Újak építésével és a régi iskolák bővítésével a tervezett 42 helyett 50 tanteremmel gazdagodtak tanulóink, pedagógusaink. Itt ismét hangsúlyozni kell az összefogás jelentőségét. Galgamácsán például nem terveztek tornatermet, de a, lakosság, a helybeli szövetkezet és az ikladi Ipari Műszergyár támogatásával mégis sikerült tető alá hozni. Másutt is ez a jellemző. A társadalmi munkások, az üzemek, intézmények segítségével a szokásosnál jóval olcsóbban kivitelezhető egy-egy tanterem vagy akár iskola. Bölcsődei és óvodai helyek, is készültek, de többre van szükség. A hatodik ötéves tervben Aszódon, Isaszegen, Pécelen új bölcsődei helyek, Bagón, Erdőkertesen, Galgamácsán, Isaszegen, Mogyoródon, Pécelen, Túrán, Veresegyházon és Versegen óvodai helyek létesülnék. A járdaépítésben elmarad, tunk a tervtől. Oka a vízművesítés elhúzódása. Célszerűtlen lett volna megépíteni a járdát, majd később feltörni a •vízvezeték miatt. Nagyot fejlődött a villanyhálózat, főleg a közvilágítás. A tervbe vett tíz helyett több mint ezer utcai lámpát szereltek fel. A hálózat 34 kilométerrel, bővült. Buszfordulók Javultak az egészségügyi ellátás feltételei. A rendelőintézet öt, az általános körzeti orvosi rendelő kilenc, a fogorvosi rendelők 2, a'gyermekorvosi, az anya- és gyermekvédelmi rendelők 3—3 munkahellyel bővültek. Mind kevesebb helyen kell a szabad ég alatt várakozni a járás legfőbb tömegközlekedési eszközére, a buszra. Öt év alatt huszonhárom várót építettek, a buszfordulók területe tíz híján ezerrel nagyobb, mint korábban. Két postaépület, egy-egy piac és szolgáltatóház is elkészült. A kereskedelmi hálózat fejlesztését persze a két áfész is szívügyének tekintette. Mind a gödöllői, mind a túrái számos üzletet, vendéglátóhelyet nyitott a községekben az öt év során. K. P. Zsámhck Jobb helyen a falumúzeum A zsámboki Lapu Istvánná, hosszú esztendők hangyaszorgalmú munkájának eredményeként felkutatta, összegyűjtötte lakóhelyének tárgyi emlékeit. Már évekkel ezelőtt szükségessé vált a felhalmozott kincsnek a szűkké vált helyiségekből méltó helyre való átköltöztetése. E gondon segített az elmúlt esztendőben az Országos Műemléki Felügyelőség és a helyi tanács: megvásároltak egy parasztportát, hozzáfogtak a szükséges átalakításokhoz, s a tervek szerint a tavasszal helyezik el az új falumúzeum épületében a főként néprajzi tárgyakat tartalmazó gyűjteményt. A múlt év szeptemberében az ikladi falumúzeum anyagát az aszódi Petőfi Múzeum raktárába szállították át. A gyűjtemény csak átmenetileg marad itt, mivel már sikeresen folynak a tárgyalások egy helyi parasztház megvétele ügyében. . A házat teljes berendezésével és felszerelésével együtt vásárolják meg, s a szükséges javítási, tatarozási munkálatok elvégzése után nemzetiségi tárházat kívánnak kialakítani. Bevétel — kiadás Pécelen Gazdálkodás, közművelődés Szinte már unalmas: a társadalmi életnek alig van, még- inkább nincs is olyan területe, amely ne érezné meg a gazdasági problémákat. A megnehezült körülmények oly gyakran alkalmazott kifejezése nemcsak a termelésre áll, ugyanígy például a közművelődésre. S hogy miért? Sokat beszélhetnének erről a népművelők: a korábbi elképzelésekkel, tervekkel ellentétben kevesebb a pénz, szűkíteni kellett már tavaly a rendezvénykeretet, s természetesen fejlesztésre sem jut kívánságok szerint. Reális rangsor Mennyi pénzből, hogyan gazdálkodik egy művelődési ház? Például a péceli Szemere Pál, ahol Kiss Judit igazgatóval néztük át az idei költségvetés bevételi és kiadási rovatát. Elöljáróban feltétlen említést érdemel, hogy a járásban a péceli művelődési ház nem éppen a legelőkelőbb a rangsorban: nem dicsekedhet még átlagos feltételekkel sem, ami a helyet, a támogatást és a státusokat illeti. Azt is előre kell bocsátani, hogy az igazgatónő tudja, a több mint tizenegyezer lakosú nagyközségben sok olyan gond van, mint például az óvodai, iskolai helyzet, amely sürgősségében jelenleg megelőzi a művelődési házat. De á gondokról így sem lehet hallgatni, hiszen hozzátartoznak a ház működéséhez. Először is , kevés a helyiség. Abban az épületben, amelyben a művelődési ház székel, még ketten osztoznak a helyszűkében: a községi könyvtár és a Pécel—Isaszeg Áfész alagsori kisvendéglője. Kiss Éva szerint, de ezt erősítette meg a könyvtáros, Horváth Péter is, mind a három intézmény kinőtte a kereteit. A művelődési házban a napközben tornateremnek használt 200 személyes nagytermen és a klubszobán kívül, tulajdonképpen nincs is több jól használható helyiség. így a nyitott ház ideája megvalósíthatatlan, hiszen ráadásul a klubban napközben a zeneiskolai tagozat működik. Díjért — díjtalanul A hosszú távú tervekben, az igazgatónő tudomása szerint ugyan szerepel a kisvendéglő kiköltöztetése, de erre legfeljebb a 6. ötéves terv végén lehet számítani, ha lehet. Amit azonban gyorsan meg kellene csinálni: az a hibás tető, a hulló vakolat. S ha jutna pénz a feljáró út kijavítására, esetleg a nagy udvar kialakítására, esetleg még egy szabadtéri színpadot is fel lehetne állítani. S akkor Pécelen is rendezhetnének nagyobb koncerteket. De ez már vissza is vezet eredeti témánkhoz: a gazdálkodáshoz. Nézzük tehát a költségvetést! A bevétel végső, az idei esztendőre tervezett összege valamivel több mint 520 ezer forint. Ebből, s ez nem csekélység, majdnem 130 ezer forint a működési bevétel, s a tavalyról áthozott maradvány — 113 ezer forint — is ebből fakadt, vagyis a saját rendezvények hasznából. De hát mire szedhet pénzt egy művelődési ház? Pécelen is fizetni kell némely szakköri, tanfolyami t*gság után. Általában a művészeti foglalkozások díjtalanok. de az óvodásoknak szervezett torna, egy idényre 100 forint, a társastánctanfolyam 200. Ezekből, s a többiekből az idén több mint 60 ezer forintra számítanak, s ennél is többre a műsoros estekből. Az Áfész-kisvendéglővel való kényszerű együttlakásból némi haszon is származik a háznak, hiszen a bérleti díj, évente 69 ezer forint, a művelődést szolgálja. Az igazgatónő szerint azonban, a nagy alapterületű helyiség nagyobb közművelődési és anyagi hasznot hajtana a vendéglő nélkül. Háromezer forint jön be a terembérleti díjakból — esküvőre, névadóra, osztálytalálkozókra adják kölcsön a klubtermet. De azok a cégek, akik támogatják a házat, ingyen jutnak ehhez a lehetőséghez. A 028-as A támogatók: a községbeli szövetkezetek tavaly 20 ezer, az idén előreláthatólag 30 ezer forinttal segítik a házat, bár nem közös a fenntartás, jól jön ez az összeg is. A kérdés csak az: jövőre is megkapják-e? S végül a tanács, amely a ház gazdája, az idén 175 ezer forintot juttat. Hogy ez kevés, aligha kérdéses, főként ha azt is tudjuk — s ez már a kiadási rovat —. hogy az igazgatónő, a gazdasági munkatárs, s a gondnok bérkerete égy évre 137 ezer forint, ami a költségvetési támogatás több mint kétharmadát el is viszi. Nem is beszélve az évi 1 ezer 100 forintnyi jutalmazási keretről, amely hármójukra jut! Ezer forint a kiküldetési díj, majdnem 260 ezer az ingó és ingatlan fenntartás, a fűtés, a világítás. Aztán van még egy működési kiadási rovat, 700 forinttal — már az elnevezés sem szerencsés. A kötelező tartalék 25 ezer forint. S már csak egy tétel marad, az úgynevezett \l28-as, amely az idén pontosan 97 ezer 600 forint, s ezt költhetik tanfolyamokra, klubokra, a vezetők díjazására, a fellépő művészek honoráriumára. S ami a bevezetőben mint nehéz körülmény szerepelt, elsősorban itt nyilvánul meg: ez az összeg, amit egyébként nem is emelhetnek, kevés. Bevételek A pénzösszegek mögött természetesen klubok, szakkörök, előadások, különféle foglalkozások. rendezvények vannak, amelyeknek eredményességéről vagy hiányosságairól általában sok szó esik Pécelen és másutt is. De a közművelődésben is megnehezedett gazdálkodási körülményekről kevesebb. Ezért is vizsgálódtunk ebben a körben, s talán nem tanulság nélkül. Mert minden nehezen megszerzett forintnak több helye is van, s mert — akárcsak a gazdaságban — a közművelődés termelési egységeiben, a művelődési házakban is mind több leleményre, ötletre, s gazdálkodói szemléletre van szükség. A péceliek alighanem jó úton járnak. Ilyen körülmények között tiszteletre méltó a legutóbbi két év eredménye: elsősorban a saját bevételek növelésével 300 ezerről ötszázhúszezerre emelték az elkölthető pénzösszeget. Sajnos éppen a további növekedés gátja a helyszűke. G. Z. Az ifjúság művelődéséért ‘ Összefogtak az' ikfaiak Véletlenül tudtam meg, hogy a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya által Az ifjúság művelődéséért címmel meghirdetett közművelődési vetélkedőnek nemcsak az első, de a második díja is szűkebb hazánkba került. Amennyire közismert, hogy az első díjat a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény nyerte el, annyira nem tudtunk a második díj sorsáról. Most kiderült, hogy ezt a második helyet, vele együtt húszezer forintot az ikladi általános iskola tantestületének ítélte a megyei versenybizottság. A pályázat munkatervét Csizmadia Istvánné igazgató- helyettes vezetésével a tantestület tagjai közösen készítették. és ez a közös munkálkodás megmaradt a verseny egész ideje alatt, sőt kibővült még egy partnerintézménnyel, az ikladi klübkönyvtárral. Rendhagyó órák Stündl Gáborné iskolaigazgató — bár csak 1980 szeptemberében került az iskola élére — nagyon büszke az eredményre. — Bizonysága ez annak — mondja —, hogy tantestületünk tagjai fogékonyak az újra, és arra is, hogy iskolánk oktató-nevelő munkája szorosan összefonódik az úttörő- mozgalom életével, a klubkönyvtár tevékenységével, egymást kiegészíti, alátámasztja. — Kapcsolatunk élő együttműködéssé vált. Folyamatosak a könyvtárban tartott könyvtári rendhagyó órák. Az elmúlt tanévben négy ilyen órán vettek részt tanulóink az ikladi, egy órán pedig az aszódi könyvtárban.- A szaktanári vélemény aláhúzza az igazgatónő szavait: Felejthetetlen élményt kaptak a tanulók. Még most is emlegetik ezeket az összejöveteleket és a közreműködő előadóművészeket. És az egyéb haszon sem maradt el, Emelkedett a tanulmányi színvonal, gazdagodott az iskola irodalmi színpadának a tartalmi munkája. Úbereki Katalin a járási bemutatón elnyerte a zsűri különdíját, de talán ennél is többet jelent, hogy a szakkör tagjai közösségi életet éltek: kirándultak, vetélkedővábbképzés rendszerét a Pest megyei Pedagógus Továbbképzési Kabinet segítségével. Ott voltunk a péceli karvezetői, a szadai rajz- és bábtáborozásokon, valamint a ceglédi új matematikai oktatást előkészítő tanfolyamon, önképzésünket segíti a domonyi kollégákkal közösen. szervezett pedagógusklubunk. — Megszerveztük a gyermekek ' nyári programját. Segítettük őket elsősorban olyan táborokba eljutni, ahol érdeklődési körüknek megfelelő ismereteiket bővíthették. Voltak pajtások az orosz és magyar nyelvi, matematikai szaktáborokban, a veresegyházi ének-zenei táborban, amelyet már a Bartók-centenárium jegyében szerveztek. Negyvenöt gyerek Gyula és környékével ismerkedett. Együtt gz üzemekkel Az igazgatónő együttműködési megállapodásokat mutat — Közismert, jtogy a meggyorsult társadalmi és technikai fejlődés a gyermekek tármlds jelentőségét hangsúlyom- pasztalati körének és tevé- za. kenységük színterének roha — Nemcsak azért, mert pá- mos bővülését eredményezte lyázatunkban terveztük, ha- Ezért tartjuk nagyon fontosnem azért, mert munkánk nak, hogy jó kapcsolatot épít- végzése közben éreztük, leg- sunk ki a szülők munkahelyei- fontosabb a sikerhez ismere- vei, amelyek pályaválasztási teink gazdagítása. Elképzelő- gondjaik megoldása mellett sünk megvalósítására megszer- segítik nevelési céljaink meg- veztük a komplex világnézeti, valósítását is. politikai, osztályfőnöki to- F. M. két rendeztek, segítették egymást a tanulásban, színházba jártak. Komplex képzés Az iskola és a klubkönyvtár hasznos együttmunkálko- dásának szép ajándéka, hogy két iskolai szakkör működése anyagi feltételeit a klubkönyvtár teremti meg. Ott voltak a csoportok a különböző járási rendezvényeken, amint minden kulturális megmozduláson találkozni lehet Csizmadia Istvánnéval is, aki nemcsak a tanulók, de az ikladi felnőttek közművelődésének is aktív segítője, szervezője, motorja. Az igazgatóhelyettes tiltakozik a dicséret ellen, inkább a közös munka, meg az állandó önképzés, taVárosi moziműsor Az acélvároq titka. Színes, szinkronizált csehszlovák film. Csak 4 órakor. Psyché II. Magyar film, 6 és 8 órakor. Házimuzsika szerdán Tegnapi, csütörtöki számúnkban tévesen közöltük a gödöllői zeneiskola Házimuzsika című sorozata harmadik rendezvényének időpontját. A helyes dátum: február 4-e, szerda, 18 óra. Egészségügyiek Vácott Gödöllőről és a járás községeiből százhúsz 'egészség- ügyi dolgozó, orvos, ápolónő, bölcsődevezető vesz részt azon a Vácott tartandó megyei aktívaértekezleten, amelyen az egészségügy pártirányítása szerepel a napirenden. Spartacusközgyűlés Az aszódi Spartacus sport- egyesület közgyűlését vasárnap február 1-én délelőtt 10 órakor tartják a nagyközségi tanácsházán. A LIGN1FER IPARI SZÖVETKEZET felvételre keres ISASZEGI MUNKAHELYRE: asztalos, lemezlakatos, szerkezeti lakatos, szerszámkészítő, csiszoló, szakmunkásokat, férfi betanított munkásokat, 1 -fő kozmetikust, valamint budapesti munkahelvte jó kereseti lehetőséggel anyagmozgató-kocsikísérőket Jelentkezni lehet: lignitet Ipari Szövetkezet Központi Iroda Isaszeg, Ady E. u. 47. ISSN ima--ÍVSZ (GMOlIrtl Hírlap)
