Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

ONYI KRÓNIKA 'méter számít A Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet abo- nyi telepe az 19S0-as esztendőt is eredményesen zárta. Az emberek pontosan, szakértelemmel dolgoznak, és jó a kollek­tíva. Felvételünkön: Csizmadia István egy asztali fúrógépen dolgozik. Gyuráki Ferenc felvétele Új matematikaoktatás Az abonyi Somogyi Imre Általános Iskola adott ott­hont az úttörők járási mate­matikai versenye döntőjének, melyre 37 hetedikes és nyol­cadikos diákot küldtek el az általános iskolák. Mészár Edit j járási úttörőelnök köszöntötte a résztvevőket, majd a mű- | velődési ház termeibe vonul­tak a fiatal matematikusok, ahol £'0 perc állt rendelkezé­sükre, hogy írásbeli feladvá­nyaikat megoldják. Amíg a zsűri a dolgozatokat értékel­te, a versenyzők megtekintet­ték a művelődési ház képző- művészeti szakkörének a párt­székházban nyílt kiállítását, majd a falumúzeumba láto­gattak el. Az eredményhirdetés sze­rint a nyolcadik osztályosok közül első lett Bujdosó Mó­nika (Abony, Gyulai iskola), második Major Edit (Cegléd- bercel), harmadik Polónyi Edit (Abony, Somogyi iskola). A hetedikesek közül Jandácsi Gábor (Abony, Somogyi is­kola), Dávid János (Albertir- sa) és Szemerédi István (Cse- mő) lett a legjobb. Űk hatan képviselik a ceglédi járást a megyei versenyen, Érden. Ösztönzőleg — Ennek a tantárgynak a vonzereje a többinél kisebb, így felmerül a kérdés: mu­mus-e a matek? Az általános iskolai okta­tással kapcsolatban három zsűritag adott választ. Berták László, járási szak- felügyelő : — Nem mumus a matema­tika. és nem buktató tárgy, mint azt a kívülállók eseten­ként hangoztatják. A járás általános iskoláinak eredmé­nyeit tekintve más tantárgyak­ból is kapnak annyian elégte­len osztályzatot, mint ebből. Más kérdés, hogy az új ok­tatási módszer helyenként és esetenként gondokat, átmene­ti nehézségeket jelenthet. Ide sorolható a pedagógusoknak az új módszerekkel való meg­ismerkedése, ami nem ment egyik napról a másikra. Fel­készülésben hiányosságokat látnak a gyerekeknél a kö­zépiskolák. Egyebek között ki­fogásolják, hogy nehezen megy a szöveges feladatok értelme­zése. Ez igaz, de meg kell je­gyeznem, hogy a jelenlegi el­sőosztályos középiskolások pél­dául nem azonos felkészült­séggel kerültek az említett oktatási intézményekbe. Egy részük még a régi, más ré­szük módosított rendszer sze­rint tanulta a matematikát. Azon vagyunk, hogy a közép­iskolákba megközelítőleg azo­nos tudású gyerekek kerülje­nek. Meggyőződésem, mire végbemegy a reform, semmi­vel sem lesz több bajunk ez­zel a tantárggyal, mint bár­melyikkel. Sőt, az új oktatási formában — a nehézségek mellett — már most tapasz­talhatunk kedvező változáso­kat. Újszerűsége sok gyerek­re ösztönzőleg hatott, sikerült nekik a jobbak közé felzár­kózni. Az új módszer nem­csak lagikusabb gondolkozásra serkent, hanem személyiség- formáló ereje van. Aki nem érti Katona Róza, az abonyi So­mogyi Imre általános iskola matematika és fizika szakos tanárnője: — Sokéves tapasztalatom szerint nagy szerepe van a gyerek beállítottságának: mi­lyenek az adottságai, milyen céljai vannak? A jó kombi- natív készségű tanulók álta­lában szeretik a matematikát, szívesen foglalkoznak vele. Csak az nem kedveli, aki nem érti, ami rendszerint azért van, mert elhanyagolja a tanulást. A matematika rend­szeres, folyamatos munkát igényel. Természetesen si­kerélményre is nagy szüksé­ge van a gyereknek. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a tárgy­hoz való ragas?kodást több­nyire befolyásolják az otthoni körülmények. Az, hogy meny­nyire tudnak, vagy egyálta­lán akarnak a szülők segíte­ni gyermeküknek. Az óra színes legyen Earnáné Fehér Sára, az is­kola fiatal pedagógusa: — A matematika olyan tan­tárgy, amiben törvények ural­kodnak. Kétségtelen, hogy befolyásolják az eredményt a képességek, de következetes tanulással és szorgalommal a közepes színvonalat mindenki elérheti. A dolog másik ré­sze, hogy sok függ a pedagó­gustól : milyen kapcsolatot tud teremteni a diákokkal és mennyire sikerül az órákat színessé tenni. Jó, ha minél több szemléltető eszközt hasz­nál. Ha az új oktatási rend­szer meghonosodik, kevesebb gondot jelent a matematika ta­nítása. Gy. F. a PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1981. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Egyszerűsítik a betegfogadást A karfonozónál kell kezdeni A város és a járás több mint 90 ezer lakosának szakorvosi járcoeteg-'eilátását, teljes korú sza.vmai profillal, napi 157 endelési óráoan, a ceglédi rendelőintézet szakorvosai lát­ják el. Az utóbbi években di­namikusan növekedett a szak­orvosi rendelőintézet betegfor­galma. Az elmúlt öt évben a napi gyógykezeltek száma mintegy fél-ezerrel nőtt. Ta­valy az összgyógykezeléssk meghaladták a 400 ezret. Ez annyi, mintha a város és a járás minden lakosa, beleért­ve a csecsemőket i3, négyszer kereste volna fel valamelyik szakorvosi, járóbeteg-rendelőt. Az új igények és a felada­tok megváltoztatták az egész­ségügyi szervezés szerepkörét, egyben a felelősségét is meg­növelték. A szervezési kérdé­sek célszerű megoldása emel­heti az ellátás színvonalát. A rendelőintézet felújítá- tásával és bővítésével so­kat javult a szakorvosi járóbeteg-eliátás személyi és tárgyi feltétele. Emellett számos más intéz­kedés is történt a gyógyító munka javítása érdekéden. Cél, hogy egyre szélesebb kör­ben jusson érvényre a meg­előzés szemlélete, munkamód­szerré* válhasson a gondozás. Egyre több tényező feszíti — együttesen hatva — az or­vos és beteg közti kapcsolat régi kereteit. Ez azzal veszé­lyeztet, hogy a sok lelet kö­zött elv-ész az ember. A ma orvosa, technikai eszközeivel, lényegesen többet tudhat meg betege állapotáról, mint elő­dei. A gép azonban csak se­gítőeszköz. Nem pótolhatja az orvos szintetizáló munkáját és döntése felelőssége alól sem menti fel. A gyógyítás egyre inkább csoportfeladattá válik, több szakember együttes munkáját igényli. E csoportközegfcen to­vább nőtt a napjainkra már- egyébként is nagymértékben felduzzadt orvosi adminisztrá­ció jelentősége. A nagy fogalom, a szakmai színvonal korszerűvé válása, a ceglédi rendelőintézetben is szükségessé tette egy új, do­kumentációs rendszer beve­zetését, melyről dr. Mohos György igazgató-főorvos adott felvilágosítást. — Az új betegfogadási rend­szer bevezetésére február el­sejétől kerül sor. Nehéz fel­adatot kellett megoldani. El­sődleges szempont a betegek érdeke volt. A rendszer kidol­gozása során arra törekedtünk, hogy a betegfogadás leegyszerű­södjön, a beteg minél könnyebben és hamarabb juthasson el ahhoz a szak­orvoshoz, akitől betegsé­gének megfelelő ellátást kaphat. Követelmény volt az is, hogy az új rendszer jelentősen csökkentse az adminisztrációt. A kóreset dokumentálása ne időt rabló nyűg legyen a gyakorló orvosok számára, hanem áttekinthető segítőesz­közzé váljon, gyógyító mun­kájuk során. — Szakmai szempontból rendkívül előnyös, hogy az egységes kart-onozás segítségé­vel egyazon beteg betegségei­nek dokumentációit, régebbi Népszerű bevásárlóhely Beváltotta a létesítéséhez fűzött reményt a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat legújabb ABC-kisáruháza, amely a vá­rosban, a Bercsényi utca és Alszegi út találkozásánál nyílt. A távlati terveket néz­ve. a közvetlen környék be­vásárló központjának tervez­ték, s máris az lett. Áruellá­tása, forgalma megfelel az elképzeléseknek. Ám nemcsak a környék lakói látogatják: gyalogosan vagy járművön, a város más részében lakók is felkeresik, főként az itt be­szerezhető „ezer apró cikk” miatt, amely a kínálatot bő­víti­leleteit egy helyen meg lehet találni. Így pontosabb, gyor­sabb és egyszerűbb lesz majd az an amnézia fel vétel, amely a gyógyítás fontos része, hi­szen az orvos ekkor tájékozó­dik a kórelőzményről. Az egy­séges dokumentáció javítja a különböző szakorvosok egy­más közötti szakmai kapcso­latát is gyógyító tevékenysé­gük során, így magasabb szín­vonalú konzultációs munkát tesz lehetővé. Ha a gyógyulás •kórházi kezelést igényel, a szakorvosi karton a beteggel együtt eljut a fekvőbeteg-in­tézetbe is. Február elsejétől a szak­orvosi vizsgálatra jövő be­tegeknek a bejárat mel­lett. a kartonozóban kell először jelentkezniük. Itt kell felmutatniuk az orvosi beutalót, valamint a személyi azonosságukat egyértelműen igazoló okmányt. Ez utóbbi azért fontos, mert az egész dokumentációs rendszer a sze­mélyi adatok pontosságán alapul. A betegfogadás sorrendjét az érkezés sorrendje dönti el. Soronkívüliséget csupán a 6 éven aluliak kaphatnak és magától értetődően — a sür­gősségi beutalóval érkezők Fontos tudni még, hogy a la­boratóriumba és a röntgen- vizsgálatra' beutaltaknak nem kell itt jelentkezniük. A ter­hes tanács adásra, az onkoló­giára jövők is közvetlenül a szakorvosi rendelőbe mehet­nek. D. B. J. Festik a termet Az SZMT ceglédi, Teleki utcai könyvtára értesíti az üzemi könyvtárosokat, vala­mint a könyvtárba járó köl­csönzőket, olvasókat, hogy fes­tés miatt szünetel a munka, a könyvtár zárva tart február 2-től 8-ig. ________ Am erika, diakockákban Amerikai utazásáról tart él­ménybeszámolót a ceglédi Kossuth Művelődési Központ B. épületében január 29-én délután 18 órai kezdettel Ke­resztúri Ferenc. Az előadást diavetítés teszi látványossá, színessé. Az esemény a Ma­gyar Autóklub ceglédi szer­vezetének rendezvénye, ame­lyen minden érdeklődőt szíve­sen látnak. Hajnali sötétben A tél még javában tart, s igaz, hogy a szólás-mondás, szerint a napok már egy tyúklépéssel hosszabbak, azért még későn virrad. A hajnali és a kora esti sötétben a gya­logosan igyekvőket bizony megfélemlítik nemegyszer a kivilágítatlan járművükkel a járdán karikázó kerékpárosok. Elsuhannak, mint az árnyék, cikáznak, nem jelezve, hogy befordulnak-e, vagy útjuk egyenesen visz tovább. Most, hogy a város közvilágítását is szüntetik a kora reggeli órák­ban, seregnyi panasz, kérelem érkezik: legyenek egymáshoz figyelmesebbek gyalogosok, biciklisek! Vígan száguld még a vén batár Egy új Méreti kínáltak cserébe Magyarországon alig néhány tucat autómatuzsálem talál­ható, s még kevesebb azok­nak a száma, amelyek érvé­nyes műszaki vizsgával vehet­nek részt a közúti forgalom­ban. E muzeális értékű ritka­ságok közül egy ceglédi tu­lajdonos birtokában van. Gaz­dája ma. is használja, nemcsak mint régiséget félti, gondozza. Kotlán Ferenc városbeli nvug- díjas műszerész 1933-as évjá­ratú Renaulí-jának helye lenne a párizsi közlekedési mú­zeumban is, mivel ez a kis szériában, rendelésre gyártott, 2500 köbcentiméteres, BDH4 típusú, kiépített lámpákkal készült példány ott sincs meg. Jelenlegi tulajdonosa már 1947-ben is csak hosszas ku­tatás után tudta megvásárolni. Rendkívüli kényelem — Miért ragaszkodott pont ehhez a típushoz? — Már inas koromban ér­dekeltek az autók, jogosítvá­nyomat 1932-ben állították ki. Majdnem fél évszázad telt ed azóta. Első autóm egy kis Opel volt. 1939-ben vettem meg mai autóm hasonmását. Mint bértaxis dolgoztam vele, de jöttek a háborús évek, s ko­csim a hadizsákmányok isme­retlen sorsára jutott. A fel- szabadulás után egy Tátra 57/B-vel — amit magam sze­reltem össze — folytattam a bérfuvarozást. Mivel akkori­ban a kórháznak csak lovas kocsija volt, sürgős esetben mentaszolgálatot is elláttam. — Milyen műszaki és me­nettulajdonságai vannak en­nek az öreg Renaultnak, amely úgy néz ki, mintha vadonatúj lenne? — Karambolosán vettem, magam javítottam. Minden alkatrésze eredeti, csak az akkumulátorát és a gumikat cseréltem. Nagyon vigyázok rá. A garázsban két puha ta­karó védi, így • egyetlen por­szem sem lehet a csillogó, fe­kete karosszérián, s a krómo­zás is eredeti, hibátlan. Jár­művem hossza hat, szélessé­ge kát méter, és nyolcszemé­lyes. Fogyasztása — méretei­hez képest — alacsony; mind­össze 12 liter. Óránkénti leg­nagyobb sebessége 120 kilo­méter. A mai autók mindezzel felvehetik a versenyt, de ami­ben ez a típus verhetetlen: rendkívül kényelmes. Több­ször kipróbáltam. Minden fá­radtság nélkül akár tizenkét órát utazom vele egyhuzam­ban. Már többször megtettük vele az utat az NSZK-ba, ahol ismerőseink nem hitték el, hogy csak reggel indultunk el Magyarországról. Egyszer együtt mentünk, s ők az új, modem autóból elcsigázva szálltak ki, mi meg frissen az öreg határból, amelyben me­net közben jól elbeszélgettünk a látottakról. Előgördül a filmeken — Hosszabb útra is vállal­koztak már? — Nem is egyszer, alighogy ismét összeszereltem. (1950- től 1965-ig darabokban volt a garázsban. Újbóli vizsgázta­tása nem volt Egyszerű: a vizsgabiztos listáján nem sze­repelt ez a típus, annyira is­meretlen volt. A Közlekedési és Postaügyi Minisztériumtól kértem igazolást.) Mivel az útlevelünk megvolt, bejáratás nélkül elindultunk egy hosz- szú nyugat-európai körútra. Hatezer kilométert tettünk meg minden műszaki hiba nélkül. A motorház tetejét csak akkor nyitottam fel, amikor az érdeklődők erre megkér­tek. — 1972-ben az olimpián voltunk, s egy szenvedélyes gyűjtő vadonatúj Mercédest ajánlott fel cserébe. Azóta is többször utaztunk külföldön és itthon, de sohasem hagyott cserben bennünket. Eddig 85 ezer kilométert ment, s érde­kessége, hogy a naponként megtett utat külön mutatja. — Ezt a kocsit filmeken is láttuk már. Hogyan figyeltek fel rá a filmesek? — Néhány éve a Csongrádi napok rendezvényén szólítot­tak meg, s kérdezték: hol volt eddig az autóm, mert nem tudtak róla. Első filmszere­pünk (azért mondom többes számban, mert mindig én ve­zetem) Kovács András Októ­beri vasárnap című alkotásá­ban volt, amelyet a napok­ban mutatott be a televízió. Ezzel a kocsival szállították el a nyilasok a filmbéli Hor­thy! a hatalomátvétel után. Szerepelt még a Karcsi ka-, landjai című NSZK—magyar filmben, az Örökségben, s a most forgatott Ideiglenes para­dicsomban. Legutóbb Ócsán éjszakai forgatáson vettünk részt. A Rekviem című film­hez most viszem bemutatkoz­ni. Aranykezű mester — Mivel télen sohasem használom, mert a sózott hó szétmarja az alvázat, a téli forgatásra általában tréleren szállítják. — Férjem a családjának és az autónak él — veszi át a szót Kotlár Ferencné. — Ked­veli a kocsit, de nem rabja. Ügy gondozza, javítja, ahogy minden más munkáját végzi, szakértelemmel és pontosan. Kotlár Ferenc 1953-tól nyug­díjba vonulásáig a ceglédi vasipari szövetkezetben dol­gozott. ö alapította meg vá­rosunkban a hűtőgépjavítást. Az aranykezű mester mellett műszerészek nemzedékei ta­nulták meg a szakmát. Ma is őt hívják, még a reménytele­nül megrokkant nyomdagépek orvoslására is. Győrffy Annamária Költözködnek, rendezkednek Készen áll az új iskola Nagy a sürgés-forgás ezek­ben a napokban az albertirsai Petőfi Sándor úttörőcsapatnál. öregből új iskolaépületbe köl­tözhetnek. Az iskola átadását mindenki igen várta. A telepü­lés lakói igen sok áldozatot hoztak azért, hogy ez megva­lósuljon. A magúk módján az iskolások sem vonták ki ma­gukat a segítésből: az előző és az idei tanévben minden gyerek egynapi mezőgazdásá­gi munkája értékét ajánlotta fel erre a célra az úttörő- csapatnak. Emellett számos más felajánlást is tettek és se­gítenek a költözésben. Az úttörőmozgalom egyik jelszava: Teremtsünk értéke­ket! — Hát ez, most itt Al- bertirsán, közös akarattal iga­zán megvalósult. A rendezkedést az úttörők sorra folytatják. Az építke­zéskor felgyülemlett törmelé­ket elhordják, egyengetik e terepet, parkosítanak. Igye­keznek mind otthonosabbá tenni a környezetüket. Ez egy vége-hossza nincsen feladat, hiszen az értéket meg is kell óvni, hogy az utánuk követ­kezőknek is jó legyen. J. M. Az első hóvirág Hóvirággal lepte meg a ko­rai piacj árókat a héten, a kiskertesek sorának egyik árusa. A tavaszhímök virágot a putrisarki kiserdőben lelte A hideg idő ellenére is szir­mot bontott növényke nagy keresletnek örvendett, pillanat tok alatt gazdára lelt a né­hány csokor virág. ISSN 0I33-26Ű0 (Ceglédi Hírlap) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom