Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

1981. JANUAR 29., CSÜTÖRTÖK ütrr.iTr V xjixnap POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünkrt Pesf megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Hol az üst? Állattenyésztéssel foglalko­zom, s nagy szükségem lenne egy nagy méretű üstre. Sajnos, hiába járom az üzleteket, se­hol sem kapok 100—120 lite­res zománcozott üstöt. Szeret­ném tudni, hol szerezhetnék ilyen méretűt? Toldi Miklós Vecsés ★ Tóth Istvánné, a VASÉRT ház- tartási osztályának vezetője ér­deklődésünkre elmondta, hogy tudomása szerint ilyen nagymére­tű üstöket csak a vendéglátóipar­ban használnak. Kiskereskedelmi forgalomban csak kisebb üstök kaphatók, a legnagyobb 64 literes, óra 340 forint. Csak zománcozott üstöket ma már nem gyártanak, a zománcréteget vékony, saválló be­vonat védi — amennyiben olva­sónknak szüksége van ilyen üstre, keresse meg Tóth istvánnét a 140-795-ös telefonszámon. Azt is megtudtuk, hogy ha gyár­tanak is nagyobb méretű üstöket, nincsen olyan üstház, amelyhez ezt használni lehetne. Kézhez kapjuk I I Érden, a X. kerületi körmö- ci utca és környékének lakói nevében ragadtam tollat. Ré­gebben sokat panaszkodtunk, mert gyakran csak késve, vagy egyáltalán nem kaptuk meg a leveleinket, s nemegy­szer az is előfordult, hogy elő­fizetett lapjainkat még utólag sem kézbesítették. Talán éppen ezért figyeltünk fél rá, hogy közel egy éve megszűnt ez a gond: lehet bármilyen rossz idő, a postá­sunk minden nap időben érke­zik, a munkáját rendesen, pon­tosan végzi el, pedig úgy tud­tuk, ezen a környéken a leg­nehezebb a kézbesítés, örü­lünk, hogy Szente Ferenc sze­mélyében olyan kézbesítőnk akadt, aki a munkáját egyben hivatásának is tekinti. Szétesik Sándorné Érd Átalánydíj A Pest megyei Hírlapban olvastam nemrég arról, meny­nyi gondot okoz a lakosságnak az, hogy a díjbeszedők nem találják otthon a fogyasztókat, ezért a számlát csak körülmé­nyesen tudják kiegyenlíteni. Ez nemcsak Pest megyei prob­léma, hiszen országszerte az a jellemző, hogy a családok fel­nőtt tagjai dolgoznak, ezért a délelőtti órákban nem tartóz­kodnak otthon. Ezen a helyzeten könnyen lehetne változtatni, ha a vil­lanyórákat nem kéthavonként, hanem évente egyszer olvas-' nák le, a közbeeső időszakban pedig átalánydíjat fizetne a lakosság. A vízdíjat évek óta így fizetjük: év végén olvas­sák le az óráról, mennyi volt a valóságos fogyasztás, s ilyen­kor egyenlítik ki a különbsé­get. Jó lenne ezt a módszert a villanyszámla fizetésénél is bevezetni, sok fölösleges kelle­metlenségtől kímélnék meg a fogyasztókat. Bolvári János Vácrátót A közelmúltban már foglalkoz­tunk a villanyszámla kifizetésének problémájával, s akkor azt java­soltuk olvasóinknak, hogy éljenek az átutalási betétszámla-kínáltaié, hetőségekkel, így elkerülhetik a késedelmes befizetés miatti kel­lemetlenségeket. Amíg a mostani gyakorlat nem változik, érdemes ezt a szolgáltatást igénybe venni, az illetékeseknek pedig nem árta. na fontolóra venni olvasónk ja­vaslatát : vélemény fink szerint Levelek közt tallózva egyszerűbbé válna a díjbefizetés, ezen kívül a díjbeszedés lényege­sen kevesebb munkát igényelne. Messze van Sülysáp nagy kiterjedésű te­lepülés, s mi a sápi rész leg­szélén lakunk. Dr. Gáspár István volt a körzeti orvo­sunk, de ő január elsejétől nyugdíjban van, s azóta a tá­vol eső rendelőbe kell jár­nunk, ha orvosi ellátásra van szükségünk. Dr. Zolesz László körzeti or­vost könnyebben elérhetnénk, de hozzá nem mehetünk, mert nem az ő körzetéhez tarto­zunk. Az idős, beteg, nehezen mozgó embereknek nem mind­egy, mennyit kell gyalogolni az orvosi rendelőig, ezért azt kérjük, hogy ahhoz az orvos­hoz mehessünk, aki közelebb rendel. Hajdú Károly és még 52 aláírás Sülysáp Ábel Gyula, Kőspallag: Községünk sokat fejlődött az eltelt három évtized alatt. Ma már nem látni düledező viskókat, az emberek szép há­zakat építettek, s szinte mind­egyikben van fürdőszoba. A kóspallagiak nagy része nem a községben dolgozik, a több­ség bejáró dolgozó. Hajnalban mennek el otthonról, s csak késő este érnek haza, ennek ellenére marad erejük és ked­vük lakóhelyük szépítésére. A fiatalok is kiveszik a részüket a közös munkákból, pedig ők is nagyon elfoglaltak; dolgoz­nak. tanulnak, de ha van sza­bad idejük, szívesen vállalnak társadalmi munkát Akik is­merték a régi Kóspallagot, ér­demes ismét ide látogatni, Két kérdés, két válasz Brezf.ik István olvasónk Bemecebarátiból azt kérdezi levelében, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok lehetnek-e szakszervezeti tagok, vagy er­re csak a termelőszövetkezeti alkalmazottaknak van lehető­ségük? A kérdésre Göisinger István, a Pest megyei Társa­dalombiztosítási Bizottság el­nöke adott választ. Elmondta, hogy a szakszervezet a bér­ből és fizetésből élő dolgozókat tömöríti. A termelőszövetkeze­ti tagok nem tartoznak ehhez a kategóriához, ezért ők nem lehetnek szakszervezeti tagok. Ha valaki előbb termelőszö­vetkezeti alkalmazott volt, s ' annak idején lépett be a szak- szervezetbe, tagságát nem kel­lett megszüntetnie, ha idővel termelőszövetkezeti taggá lett. Ha korábban szakszervezeti tag volt, de nincs meg a jog­folytonossága. kéréssel fordul­hat a területileg illetékes szak­maközi bizottsághoz, amelynek jogában áll felülvizsgálni és utólag elismerni a jogfolyto­nosságot. Füle Ferenc Ceglédről, azt kérdi levelében, megilleti-e őt a 25 éves jubileumi jutalom, ugyanis hosszú ideig beteges­kedett, ezt követően leszáza­lékolták. Amikor egészségi ál­lapota ezt lehetővé tette, re­habilitálták, s ő újra dolgoz­ni kezdett, ugyanannál a vál­lalatnál, ahol betegsége előtt is munkaviszonyban állt. Vé­leménye szerint már jogosult lenne a 25 éves jubileumi ju­talomra, de munkáltatója nem fizette ki neki az ilyenkor ese­dékes összeget, azzal az indok­kal, hogy az az idő, amíg rok­kantsági nyugdíjat kapott, nem tekinthető munkaviszonynak. Erre a kérdésre is Götzinger István válaszolt: a rokkantsá­gi nyugdíjban töltött idő va­lóban nem számít munkavi­szonynak, a jubileumi jutalom pedig a munkaviszonyban töl­tött idő alapján illeti meg a dolgozót. A vállalat helyesen járt el, a jubileumi jutalmat annyi idővel később kapja meg, amennyit rokkantsági nyugdíjban töltött. mert a falu sokat változott, s ez nem utolsó sorban a lakos­ság összefogásának köszönhe­tő. Villányi László, Gyömrő: Évek óta kevert szénnel fű­tök. Német és dorogi briket­tet keverek, fele-fele arány­ban, s az elmúlt években ren­geteget bosszankodtam amiatt, hogy 8—10 naponként annyi korom gyűlt össze a kályha­csőben, mint máskor egy egész fűtési idény alatt. Sokat pa­naszkodtunk a szén minőségé­re a gyakori kormozás miatt, s az elmúlt télen nem egy le­velet tettek közzé a lapok a szén minőségének romlásáról. Ezen a télen örömmel tapasz­taltam, hogy nincs szükség ilyen gyakori kormozásra, tö­kéletesebb az égés. A brikett mMőifégfe-'lítrt« -jő: Ka' KbrtSb- ban panaszt emeltünk, azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ez a gondunk megoldódott. Heringné Vígh Julianna, Szigetszentmárton: A közel­múltban HÉV-vel utaztam Szigetszen tmiklós-Gyárte- lepre. Felszálltam egy nem dohányzó szakaszba, ahol sok 13—14 év körüli kislány uta­zott két kísérővel. Sokáig áll­tam az ajtónál, a botomra támaszkodva, ugyanis nehe­zemre esik a járás és az állás. Vártam, hogy talán átadja va­lamelyik kislány a helyét, de nem mozdult egyikük sem. Ek­kor szóltam, hogy szükségem van egy ülőhelyre, de senki sem adta át a helyét. Taná­raik is figyelmeztették őket, hogy egy idős asszony ülőhely­re vár, de minden eredmény nélkül. Végül a két tanár állt fel és engedte át nekem azt az egy helyet, amelyen ketten ül­tek. A gyerekek nem szégyell­tek magukat, hanem megmo­solyogták nevelőiket az udva­riasságért. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a gyerekek ezirányú nevelésére — nem­csak a pedagógusoknak, ha­nem a szülőknek is. Szuhányi Ferenc, Sülysáp nagy­község Tanácsának V. B. titkára elmondta, hogy ismeri a sápiak panaszát. Arra nincs lehetőség, hogy a lakók ne a saját körzeti orvosukhoz forduljanak, ugyan­is jelenleg négy orvos helyett csak három rendel a nagyközség­ben, s aránytalanul sok beteg jutna egyik orvosra. Dr. Gáspár István volt körzetét az az orvos látja el. aki korábban is állan­dóan helyettesítette őt, ezért a betegek nagy részét Ismeri. A gond hamarosan megszűnik, mert legkésőbb február 5-én megérke­zik a körzet új orvosa, aki az új rendelőben fogadja majd bete­geit. Meg ja víto tták A múlt év végén a Pest me­gyei Hírlaphoz fordultam se­gítségért, rossz televízióm ügyében. Panaszom az 1980. december 11-i számának Pos­ta "meg, Csak egy gomb címmel! s akkor a szerviz vezetője ígéretet tett, hogy mielőbb segítenek raj­tam. Ráduly Lajos szervízve- zstő állta á szavát, elvitték a készülékemet, és hamarosan kifogástalan állapotban kap. tam vissza. Annak idején a laphoz fordultam segítségért, ezért kötelességemnek érzem, hogy a kedvező eredményről is értesítsem az olvasókat. Breznik István B-ernecebaráti Összefogással ebben igazuk is van, mert hol a hidegtől szenvedünk, hol a hőség teszi próbára tű­rőképességünket. Azonban a fűtés nem minden: ha a BKV meg is tenne mindent, hogy kényelmesen utazhassunk, ak­kor is sok bosszúságot okozna az utazók nemtörődömsége. Sokan senkire sincsenek te­kintettel, szemetelnek, han­gos kártyacsatákat vívnak, s bár tilos a dohányzás, ők még­is füstölnek. Azokról már nem is beszélek, akik leszerelik a leszerelhető részeket, eltüntet- hetetlen rajzokkal díszítik a kocsik belsejét és fejhasítják a bőrüléseket. A BKV felel azért, hogy a szerelvények pontosan érkez­zenek, a kocsikban megfelelő legyen a tisztaság és a hő­mérséklet. Mi, utasok, nem­csak magunkért, hanem egy­másért is Jelelünk: fel keli lépnünk a hangoskodik, a garázdák és mindazok ellen, akik egyelőre nem tudnak kulturáltan részt venni az utazásban. Sík István Gödöllő dolgozó tartaná ezt a jó szo­kást — ami különben íratlan kötelesség. Bodrogi Istvánné Szigetszentmiklós Jólesett _L Január 19-én reggel 8 óra 15 perckor felszálltaim a Szi- getszentmiklósról Csepelig köz­lekedő Volán autóbuszra. Rit­kán utazom, ezért nagyon meg­lepett, hogy az autóbusz ve­zetője jó reggelt kívánt, ami­kor elhagytuk a községet, ez­után pedig minden megálló nevét időben és jól érthetően bemondta. Amikor a végálloT máshoz értünk, a vezető el­köszönt utasaitól. Kellemesen utaztam, jól esett a buszsofőr figyelmessége, s örülnék, ha a jövőben is minden Volán­Vandálok Zsúfolt autóbuszon utazunk a főváros felé. Az egyik, ab­lak melletti ülésen kényelme­sen elhelyezkedett egy kamasz, s filctollal a keze fejére pon­tokat firkálgat. Nemsokára el­unja, s új szórakozás után néz: a filctollal írni kezd valamit az előtte levő ülés támlájára. Még csak nem is leplezi, nyíltan te­szi mindezt, legalább tíz fel­nőtt szeme láttára. Az egyik szemtanút egyre inkább elönt^ a méreg, de kis ideig türtőz­teti magát, nem szól, hanem körültekint: szövetségest keres, egyetlen embert, aki ugyanazt gohdolja-érzi, amit ő. A többi utas ellenben úgy tesz, mintha mi sem történne, merev, sem»- mit el nem áruló arccal kifelé néz az ablakon. A kis vandál is szétnéz, s egyetlen pillantással* felméri, hogy egyetlen ellenzője van cselekedetének, ezért felbáto­rodik, visszahajol, és még buzgóbban rajzol. Az utas, akiből nem veszett ki a pedagógiai szellem, nem tud tovább parancsolni magá­nak: ahhoz túlságosan inge­rült, hogy nevelő célzatú elő­adást tartson, ezért cselekvésre szánja el magát. Előrehajol, s egyetlen szó nélkül kiragadja a kamasz kezéből a tollat. Fe­szült csend, akár botrány is kirobbanhatna, de nem: senki sem mozdul, nincs elismerő pillantás, a hőst nem ünnep­ük, tette jutalom nélkül ma­rad. Pedig bátor volt, megfé­kezett egy rongálót. ( Elgondolkodtató: ha egy kis firkálgató is szabadon írhatja fel üzeneteit az ülésekre és fa­lakra, csak elvétve akad em­ber, aki ellene mer szegülni, mit várhatunk azoktól az uta­soktól, akik igazi vandállal ta­lálják szembe magukat, olyan­nal, aki nemcsak firkálgat, hanem késsel hasogatja fel a bőrüléseket? Vajon ki annyira bátor, hogy egyedül, szövet­ségesek nélkül kivegye a kést a rongáló kezéből? P. M. Szerkesztői üzenetek Sokat írunk és beszélünk társadalmi összefogásról, s néhá úgy tűnik, az összefo­gást csak az értékek megte­remtésére értjük. Mintha meg­feledkeznénk meglévő javaink­ról, pedig azok megőrzéséhez is társadalmi összefogásra lenne szükség, s könyezetünk- nek, egymás egészségének vé­delme i,s megköveteli az ösz- szefogást. Mindennap HÉV-vel utazom. Űtitársaim gyakran zúgolódnak az egyenetlen fűtés miatt, s N. N., Maglód: Azt kérdezi le­velében, miféle monstrum épül Gyomron, a Steinmetz kapitány út 51. számú telken, s mi annak az oka, hogy az építőanyagokat régóta az úttesten tárolják? Ennek kapcsán arról számol be, hogy a közelmúltban az említett helyen teherautójával az árokba csúszott, mert az építőanyagok miatt kerül­ni kényszerült. A kérdést feltesz- szük az illetékeseknek, s lapunk­ban visszatérünk rá. Azt azon­ban nem értjük, miért titkolja el kilétét, s örülnénk, ha bejelenté­séért la felelősséget is kész lenne vállalni. P. L., Budapest: Tévesen tájé­koztatták, ugyanis a Pest megyei Hírlapra fővárosi lakosok is elő­fizethetnek. Másik kérdése az, gyűjthet-e lapunkra előfizetőket, s ha igen, mi ennek a módja? örülünk, hogy minél több ember­rel szeretné megismertetni a me­gye életét, s bármelyik postahiva­talban útbaigazítják, hogyan gyűjthet előfizetőket. D. D., Dömsöd: Köszönjük, hogy tájékoztatott bennünket, s hama­rosan ismét megkeressük ^z ille­tékeseket, hogy megtudjuk, miért nem változtattak a helyzeten. Az eredményről lapunkban értesít­jük. K. J., Budapest: Azt javasolja, hozzanak létre önálló és függet­len ellenőrzési osztályt, amely bármelyik termelőegységben, il­letve intézményben vizsgálatot vé­gezhetne, véleménye szerint így minden visszaélésnek elejét le­hetne venni. Leveléből nem de­rül ki, .hogy ezt az osztályt a népi ellenőrzési bizottság helyett, vagy mellette létesítené. Vélemé­nyünk szerint ezt a feladatot a népi ellenőrzés megfelelően látja el.. . H. Gy., Cegléd: Arról ír, hogy 16 éve dolgozik a vasútnál, s -ön is tapasztalja, mennyi probléma van a közlekedéssel. Azt is elpa- naszolja, hogy sok esetben alig jut ideje pihenésre, mert vagy nincs vonat, vagy sokat késik, s csak jelentős időveszteséggel ér­kezik haza. Mi is közlekedünk, s rengeteget bosszankodunk a vasút megbízhatatlansága miatt. Levele több kérést is tartalmaz, ezekre választ kérünk az illeté­kesektől. s lapunkban tesszük majd közzé. V. l., Gyömrő: sorainak olvasá­sa után alaposan elcsodálkoztunk: régen nem volt módunk olyan em­berrel találkozni, aki a tüzelő­ellátás. illetve a szén minőségét dicsérné, ön, úgy látszik, akarat tán kívül, a kiváltságosok irigy­lésre méltó helyzetét élvezi. Le­velének másik része az egyforin­tos bélyeggel és a borítékkal fog­lalkozik. Észrevételeivel kicsit el­késett, nyilván már ön is tudja, miért... AI im VILLAMOS K1SGÉPGYÁRA felvételt hirdet ® villamosgépterveiő, $ szerszám- és célgéptervező, ® szerszámszerkesztő, @ gépgyártó technológus munkakörök betöltésére. FELTÉTEL: villamosmérnöki, gépészmérnöki, gépész üzemmérnöki, gépésztechnikusi képesítés. BÉREZÉS: megállapodás alapján. Lakásmegoldás is lehetséges! JELENTKEZÉS: személyesen, vagy írásban a személyzeti- és munkaügyi osztályon. Cím: Cegléd, Törteli u. 12. 2701. Telefon: 11-922 72. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Trolibusz Üzemegysége WE LWiSl szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat. Bérezés: a vállalati kollektiv szerződés szerint. Jelentkezés és felvilágosítás: BKV Trolibusz Üzemegység Budapest X., Pongrácz út 6-7. Telefon: 137-212. A Fővárosi Kertészeti Vállalat FELVESZ kertész szakmunkásokat, betanított kertészeket, segédmunkásokat és kubikosokat. Besorolási órabér: 15-től 22 Ft-ig. Jelentkezés a felvételi irodában: Budapest VII., Dob u. 90.

Next

/
Oldalképek
Tartalom