Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

A vb napirendién A ruházat: ellátás A ruházati kereskedelem helyzete volt a témája a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­ga január 21-én tartott, idei első ülésének. Hogy milyen nehézségekkel birkózik á város kereskedel­mi színvonalához képest még megfelelő ágazat is, kiderült a felszólalásokból. Dékán-,! István, dr. Veidinger István. Dizseri Sándor, dr. Benussi Silvió és Vogronics László véleménye és a többiek egyet­értése alapján alakult ki a határozati javaslat, amely a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat beszá­molóját, mint a jelenlegi álla­pot értékelését tudomásul vette, de nem fogadta el a fejlesztésről adott tájékozta­tást. Eszerint ugyanis a város ruházati kereskedelmében az elkövetkező öt évre nem ter­veznek változtatást. A végre­hajtó bizottság felkérte a vál­lalat igazgatóját a fejlesztési kérdések felülvizsgálatára, a tanács elnökét pedig o szük­séges intézkedések megtételé­re a fejlesztés érdekében. Az vb ezután a tanácsi ügy- iratkezelés helyzetéről tár­gyalt, végül határozott a leg­közelebbi tanácsülés időpont­járól. Eszerint soron követke­ző ülését február 12-én 13 órai kezdettel a Benta-völgye Termelőszövetkezet kultúrter­mében tartja. Január 31-től RiporterkEub — diákoknak Tíz általános iskolás (az ő- falui, az újfalui 2, a tusculánu- mi és az érdligeti általános is­kola 1—1, illetve a Vincellér és a parkvárosi iskola 3—3) és nyolc középiskolás (a gim­názium és a szakmunkáskép­ző 4—4) diák »észvételével a héten megkezdi munkáját a riporterklub a városban. A Pest megyei Hírlap égi­sze alatt működő klub veze­tői: Pató Anna, az érdligeti — 6-os — általános isko'a ta­nára, illetve az Érdi Hírlap szerkesztője. A klub a tervek szerint két­hetenként tartja foglalkozá­sait. A diákok a féléves közös munka során megismerkednek az újságírás alapjaival, részt vesznek az Érdi Hírlap szer­kesztésében; a klub segítséget ad az iskolarádiók, -újságok szerkesz:'' éhez. A riporterklub első foglal­kozását január 31-én, szomba­ton, 15 órakor tartja a MŰM. 220. sz. Szakmunkásképző In­tézetének KISZ-klubjában. POZITÍV Jelenlét ötszáz kisiparos dolgo­zik Érden. Meglehet, az adat mm pontos, hiszen egy októbe­ri tájékoztatás 469-ről tu­dósít. Ez a szám azóta bi­zonyosan növekedett, s mondandónk szempontjá­ból mellékes, hogy megkö­zelítette-e vagy már túl is haladta az ötszázat. Mint ahogy akkor sem okvetle­nül számszakilag gondol­kozunk, amikor megálla­pítjuk: megnövekedett a kisiparosok súlya a város­ban. Mert úgy igaz: számok gyarapodásában, szakmák bővülésében, ellátási skála és színvonal növekedésé­ben is mérhetjük ezt a vál­tozást, de mindezen tény- *szerű, bár nagyon örven­detes alakulás mellett, mi egy másfajta súlyozásra gondolunk. Nevezetesen arra, hogy túl a munkáju­kon, jelen vannak a kis­iparosak a városban. S e jelenlétet nem csupán vin­dikálják maguknak, ha­nem, mint éppen az utób­bi idők néhány pozitív pél­dája mutatja: tesznek is érte. Emlékezzünk csak: kis­iparosokat is dicsérhettünk a választások idején, saját géplcocsijaikkal ők vállal­ták a fuvarozó-futár sze­repét egy álló napon át. Róluk szólhatunk mind gyakrabban egy-egy közcé­lú létesítmény átadásakor: bölcsődén, iskolán, óvodán, ABC-n láthatjuk — érez­hetjük — a kisiparosok önkéntesen segítő keze nyomát. A társadalmi jel­legű munkákat egészíti ki a KlOSZ-rendezvények so­ra: névadók, ünnepségek, kultúrműsorok! a jelenlét további jelei. Vagy éppen a két legújabb vállalás: a kisiparosok megalakították Vöröskereszt-szervezetü­ket, a formalitást nyomban tartalommal megtöltve: segítségüket ajánlották föl a városi Vöröskereszt tit­kárának. A másik pedig: vállalták egy — a már ed­dig is vállalati munkában megépült autóbuszváró mintájára — másik autó­buszváró elkésztítését. Jelképek ezek a vállalá­sok. Egy tenniakaró és tu­dó közösség jelenlétének jelképei. Láb A láb mindig kéznél van — hirdeti a kocogásra in­vitáló reklám. ötletes mondat ez, olyannyira, hogy igazságát meg sem kérdőjelezzük, s csak nagy nehezen tudjuk elképzelni, hogy ez az oly természe­tesnek tűnő állítás, leg­alábbis a diákok — te­gyük hozzá: nemcsak az érdi diákok — esetében nem is olyan természetes. Történt ugyanis, hogy az. autóbuszok megváltozott útvonala okán a Volán gyermekszállító autóbuszo­kat állított be. Ezek viszik két iskola diákjait regge­lente az iskolába. Félreér­tés ne essen: nem a Volán igyekezetét kérdőjelezzük meg — intézkedésük szük­séges és gyors volt —, csu­pán az eset kapcsán jutott eszünkbe a fenti mondat, s mintha azóta jobban sze­münkbe tűnne a — nem csupán reggel —, hanem délben és délután is autó­buszon tülekedő diákok hada. Nem is azoké, akik a tanítás kedvéért napjában kétszer végigbuszozzák a « várost (a körzetesítésből adódóan ez ritka is), de az egy megálló erejéig is jár­műre kapóké. Azt gondol­hatnák: fölösleges az egészséges életről beszélni, a sportnak még az ily ké­zenfekvő módját és tante- rembe-szobába-padba szo­rult diákjaink számára kü­lönös fontosságát hangsú­lyozni. Ezt gondolta az az iskolaigazgató is, aki a szü­lőket igyekezett ráven­ni: neveljék rá gyereküket a gyaloglásra. Egy meg­állóért — s uram bocsá! —, akár hosszabb út kedvéért se mondjanak le a test­mozgásról. Felhívása nem talált visszhangra. A diákok napjában ott tülekednek a buszon, s legföljebb fejük fölött gú- nyorosodik a reklám a láb­ról, amely kéznél van. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 2. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1981. JANUAR 28., SZERDA s • Bűvös 3zó: igazgatás A tanácsi munka gerince Naponta találkozni az emberekkel Az igazgatás a tanácsi mun­ka bűvös fogalma. Az igazga­tási osztály pedig a fenti meg­állapítás szerint a szakigazga­tási szervezet bűvös része. Egy osztály, amelynek mun­kája végigkíséri az állampol­gárt a bölcsőtől a sírig. Egy osztály, amelynek tagjai a kérdésre — mit csinálnak? — azt felelik: mindent. Gyámügy és tűzrendészet A minden, persze, egy kicsit túlzó kijelentés, mert akad olyan munka is (igaz, fél kézen megszámolható), ami nem az igazgatásiakra tartozik. Egy legutóbbi érdi tanácsi felmé­rés szerint az osztály 19 dolgo­zójának harmincféle a tevé­kenysége. Igaz, mint a beszá­moló készítője hangsúlyozta, a felsorolás korántsem teljes ... Példának vegyünk mi is né­hányat a tennivalók közül: az osztály gondja a kisajátítás, a polgári védelem igazgatása és a tűzrendészet; ide tartozik a lakás- és telekgazdálkodás, a gyámügy és a szabálysértés; az igazgátásiak anyakönyveznek és iktatnak, gondnokolnak és helyszínelnek. A talált tárgya­kat, kedves keresők, náluk le­het megtalálni... — Jó, az, ha egyetlen osz­tálynak ilyen sokirányú a munkája? Dr. Paróczai Csaba, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője: — Jó, nem jó — ez a dol­gunk. Az igazgatási osztályok feladatának köre egyébként településenként változó, sőt alakul egy településen belül is. Hiszen, például, a várossá vá­lással kaptuk meg a kisajátí­tást, mint teljesen új feladatot, amely, nem kell magyarázni, mekkora felelősséget ró ránk. Néhány szélsőséges téma ho­vatartozása talán vitatható le­het, de végül is a lényeg, hogy jól, sőt az állampolgár számá­ra is láthatóan jól oldjuk meg feladatunkat. A legnagyobb forgalom Kapcsolat az állampolgárral — ha van tanácsi osztály, ahol élő ez a fogalom, akkor az igazgatási az. Számok a meg­mondhatói : itt van a legna­gyobb ügyirat- és ügyfélfor­galom. — Milyen érzés naponta találkozni az emberekkel — mint ügyfelekkel? — Attól függ, milyen ered­ménnyel tudunk segíteni. S ez természetesen visszafelé is igaz: az ügyfél szerint akkor dolgozunk jól, ha — neki ked­vezünk. — De hát munkánk na­gyobb része a hatósági tevé­kenység, melynek során jogo­kat és kötelességeket állapí­tunk meg, érvényesítünk, s ez időnként valaki javára — s egy másik ember kárára tör­ténik. Azt nem várhatjuk, hogy utóbbi dicsérni fog ben­nünket. De siker például, hogy határozataink ellen az elmúlt időszakban elenyészően keve­sen fellebbeztek és a fellebbe­zésekre csupán négy esetben semmisítette meg felsőbb szerv a határozatunkat. — Mikor dolgozik jól egy tanácsi osztály, ha sok papírt termel? — Semmiképp. Akkor dol­gozunk jól, ha az állampolgár ügyét gyorsan és pontosan — elintézzük. A ritkább eset azonban az, hogy ez papír nélkül megy, ha erre egyetlen kis lehétőség is van, írásbeli­ség nélkül, azonnal intézke­dünk. Az ügyeknek azonban szabályozott menete van, amit, részint az állampolgár érdeké­ben, részint saját munkánk dokumentálása miatt nem ke­rülhetünk meg. — Hol fogható meg mégis a papírmunka? , — Már magánál az ügyfél­nél azzal, hogy tisztában van jogaival, az intéző fórummal. Ehhez a tudáshoz segíti hozzá a jövőben az embereket a tá- jékooztató vagy később az ügy­félszolgálati iroda. így már eleve megszűrődhetnek az elénk kerülő ügyek. A másik lehetőség az igazgatási dolgo­zók kezében van: ha mi jól és pontosan, jog szerint és igazsá­gosan ítéljük meg az elénk ke­rülő ügyeket, s nem adunk módot a fellebbezésre és az ez­zel járó újabb papírforgásra — csökkenthetjük az ügyiratok számát. A vállalás büszkesége Az igazgatás, joghallgatók a megmondhatói: különösen egyetemi pádból nézve, nem tartozik a legkedveltebb fog­lalkozások közé. — Lehet szeretni ezt a mun­kát? — Nem tudom. Jómagam sem gondoltam volna diákként, hogy éppen az államigazgatás lesz a feladatom. De itt va­gyok és ma már néha-néha kezdem meglátni szépségét is. Ügy tartják: az igazgatás a ta­nácsi munka gerince. Mi, áz osztályon, valamennyien büsz­kén vállaljuk ezt. Pártnapok Gazdasági kérdésekről A MEZÖGÉP-nél az el­múlt hét péntekjén meg­tartott előadással Érden is megkezdődött az ez évi szabad pártnapok sorozata. Párttagok és pártonkívü- liek gazdaságpolitikai kér­désekről kapnak tájékozta­tást: ez volt a MEZÖGÉP- ben rendezett első nap té­mája, és ez lesz a prog­ramja annak a további huszonhat' pártnapnak is. amit februárban tartanak a városban. A következő pártnap színhelye a művelődési központ klubterme lesz: február 3-án, 12 órai kez­dettel dr. Gyenis János, a Politikai Főiskola tanára a szakorvosi rendelőintézet do’gozói részére tart tájé­koztatót. A pártnapok helyéről és időpontjáról következő számainkban rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat. Mezőgazdasági könyvhónap Megyei megnyitó Idén Érden rendezik meg az immár hagyományos me­zőgazdasági könyvhónap Pest megyei megnyitójának ünnep­ségét. A február 2-án 11 órá­ra a Benta-völgye Termelő- szövetkezetben megtartandó nyitónap programján szakmai előadás, a rendező termelőszö­vetkezet fejlődését bemutató filmvetítés és kiállítás, vala­mint mezőgazdasági szakköny­vek kiállításba és vására szere­pel. A könyvhónap rendezvény- sorozatához kapcsolódik az a fegyver- és vadászati kiállí­tás, amely február 6 és 9 kö­zött kap helyet a művelődési központ klubjában. Az érdek­lődők, többek' között a Had­történeti Múzeum ritkaságait tekinthetik meg. Kulturális vetélkedő Nyolcadik forduló A hetedik for-1 grammatika (nyelvtan), reto- duló megfejté- rika (szónoklástan), dialéktikc (a vitatkozás tudománya), aritmetika (számtan), asztro­nómia (csillagászat), geomet­ria (mértan) és a zene. A nyolcadik forduló kérdé­sei: sei: 1. A világ hét csodája: az egyiptomi piramisok, Szemi­rámisz függőkertje, epheszo- szi Artemisz temploma, Pheidiasz olimpiai Zeusz-szob- ra, a halkamaszszoszi mauzó­leum, a rhodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. 2. A hét szabad művészet: Egyetlen ajándék Az ENSZ 1981-et a rokkan­tak évének . yilvánította. Mitagadás, félve léptem be Balázsa János Hóvirág utcai házának kapuján. Mint a kór­terem ajtajában, ha beteglá­togatóba készülünk, még ráncba szedtem magam, eltö- kélt’mozdulattal úgy nyomtam meg a csengőt. S ahogy ilyeh- kor lenni szokott: az elém igyekvő férfi maga oldotta föl szorongásomat: készségével, ahogy a házba betérőt fogad­ta, szapora kérdéseivel, ahogy jöttömről faggatott- önkénte­lenül is feledtetve velem a rendet, amibe fölsorakoztat, tam kérdéseimet, s jó időre a tudatot is; kihez érkeztem? Ha nem látom idegenszerű bicegését, bal keze szokatlan fogását, s a mozdulatot, ami­vel fölállását segíti, nehezen képzelem, hogy vele történt — Sose jutott eszébe másikat kérni? „Soha. Elvagyok én itt, meg aztán, tudja, a magunk­fajta nehezebben is kér. Ta­lán, mert könnyebben belefá­rad a visszautasításba, vagy büszkeségből, amiből nekünk, sérült embereknek meglehet, több jutott: itt minden az én kezem munkája.” Mutatja is, a konnektorok a falban, a vil­lany bonyolult, de praktikus elosztórendszere — mind sa­ját ötlet, saját csinálmány. „Örömmel dolgozom — mond­ja. — Csakhát egy kicsit las­san. haladok. Ha például fő­zök, az egész napom elmegy rá. Másnap meg pihenhetek is. mert kicsit fáradékony vagyok. De végül is nincs, aki hajtson: nyugdíjas vagyok, rá is érek hát.” Egyedül él. „Jobb ez így — meg a vasúti szerencsétlenség. S magyarázza. — Megházasod­a negyvenéves férfi nagyapás­ra őszülő haja mutatja csu­pán, mi árba kerülhetett lá­bak nélkül, fél kézzel újra megtanulni járni. Űjra megta­nulni élni. Ez a nem tam. aztán el is váltam- rendje az életünknek: terhelhetjük a másikat sunkkal.” A polcon könyvek, félig olvasottan. Az asztalon a Videoton kaputelefonja, szere. már lehetőségem van gyako­rolni egy nyelvet, miért ne használnám ki? Még talán hasznosíthatnám is a tudáso­mat — felvillanyozódik. — Tudja, arra gondoltm, hogy Érd megérdemelne valami kis idegenforgalmat. Olyan szép ez a város, annyi értéke akad, biztosan jönnének ide látoga­tók. Azt képzeltem el, hogy nyárára valamelyik iskolát szállássá lehetne alakítani. Itt van a főváros mellett, jó he­lyen és én szíyesen vállalnám németül az idegenvezetést...” Elálmodozunk Érd idegen- forgalmán, aztán a házépítés­ről beszélgetünk. Mert Balázsa János házat épít. „Az építés azért túlzás, egy kis toldozga- tás lesz. Meg aztán nem is én építem, sőt sokáig embert se kaptam rá. Mert ez a mi át­kunk. a menés és mennyit kel­lene talpalni a munkások után! Ezért kerestem meg a tanácsot: ha vállalnák, hogy megszervezik nekem a mun­kát. Nem ingyen kérem én, csak legyen, aki ráfigyel a dologra. Kaptam is már segít­séget: meghozták az engedélyt. •sof" elkészült a terv és meglesz Végignézzük a lakást, nem lésre vár. Mellette német tan­egyszer a ház is.” Mikor? „Hát, ha jövőre erre jön, biz­tosan másképp nézek majd ki.” Megígértem, hogy elme­tanul. „Gyakran járok ki az gyek. Nem mintha a magunk«. NDK-ba, tudja. Időnként el- fajta oly sokat tudna adni nehéz: alig egy szobányi he- könyv, Balázsa János nyelvet lyet tesz ki a kamraszerű elő­tér, a konyha -és a napalinak. dolgozónak-háilónak használt ienőrzésre megyek a gyárba, ezeknek a nálunk erősebb em- helyiség. — Nem kicsi ez a lakás? Mosolyog. „Kicsi, annyira, hogy nem is igazi lakás ez." ahonnan a művégtagokat kap­tam, de sokszor ki-kiruécanok bereknek. De eltanulhatjuk tő­lük a hitet, hogy egyetlen az ismerősök miatt is. Azért ajándék van és ezt úgy hív- is álltam neki a németnek: ha ják: élet. 1. Az Aranybulla kiadásá­nak évszámához adja hozzá Mátyás király uralkodásának kezdő évszámát; ehhez adja hozzá Amerika felfedezésének évszámát, valamint a mohá­csi csata pontos évét és az egészhez adja hozzá Gyulai Pál (író-költő-kritikus) szüle­tési évét. A kapott összeget ossza el az évszámok számá­val. A kapott számmal jelzett évben született egy nagy ma­gyar művész. Ki ő és hol, mi­kor halt meg? 2. Fejtse meg: kik a társ­szerzők és mi a könyvük ere­deti címe: A csendes amerikai tragédia, Sáraranyborjú, Macskajáték a kastélyban, Sorsvirágot Algemonnak, Ezeregyéjszakái repülés (Megfejtésül a 2—2 cím küldendő be.) A megfejtéseket két hét múlva, hétfőn délig várják a városi könyvtárban. A meg­fejtésekhez a könyvtár dolgo­zói segítséget adnak. Családi események Házasságot kötött: Tóth Bertalan Sándor Borbálával, Herédi Sándor Karsai Iloná­val. Elhunyt: Viga Györgyné Si­mon Hilda (Dévényi u. 46.), Stoits Márton (Szapáry u. 6.). Szabó János (Bogyó u. 49.). Az oldalt írta: Major Árvácska ISSN #íu» -sí*: (írdi Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom