Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1981. JANUÁR 28., SZERDA Törteién Rendbehozzák ai egészségházat Minilabort és műszert is szeretnének Az év eleje a költségvetések előkészítésének ideje. Jól meg kell fontolni minden forint helyét, hogy egyetlenegy se menjen veszendőbe, ne költ- sük fölöslegesen. Hogy mi mindenre volna szükség, ar­ról sorrendben lista készül. Így van ez otthon, a családban, így a településeken is. Van egy rovat, amely szinte mindig el­sőséget élvez: ez az, egészség­ügy. Helyzetének alakítása, fejlesztése visszatérő, örök té­ma. Nem lehet fölötte elsikla- ni, hiszen sok minden más — elsősorban az alkotó, dolgozó ember — ennek a függvénye. Gyermekorvosi rendelés A községi egészségügyi háló­zat a tanácsok hatáskörébe tartozik. A tanács az erre vo­natkozó rendelkezés alapján köteles gondoskodni arról, hogy az orvosi, a műszerezett- ségi és a felszereltségi állapot megfelelő legyen. Törteién öt­ezren laknak, az egészségügyi ellátás miatt nem lehet okuk panaszra. A tanács, a költség- vetés 16 százalékát, vagyis majd’ 1,3 millió forintot fordít erre a célra. Dr. Akócsi Zoltán ügyvezető körzeti orvossal erről beszél­gettünk. — A ceglédi járásban a két nagyközségen, Abonyon és Albertirsán kívül itt, Törteién működik gyermekszakorvos. Az orvosi ellátást tekintve a község eszerint is az élen áll. Tizenhárom éve, hogy itt dol­gozom, a fejlődést magam is tapasztalom. Kialakult egy olyan kollektíva, amelynek minden tagja igyekszik min­dent megtenni az emberekért, a betegellátásért, a betegségek megelőzéséért. Az orvosi eskü, amit egykor tettek, szent. Kol­lektívánk kicsi. Tagja két kör­zeti orvos, a gyermekorvos, a fogorvos, kiegészíti a testületet a két védőnő, két ápolónő és az orvosírnokok. Van a telepü­lésnek gyógyszertára — ellátá­sa, mint bármely más ilyen patikáé. Mint az ügyvezető körzeti orvos elmondta, a kollektíva ad magára, tanulnak, műve­lődnek, tudják, hogy szakte­rületükön a lemaradás szinte megengedhetetlen. Az olvasott anyagot tárgyalják, tézisek fe­lett konzultálnak. Könyv, fo­lyóirat, cikk, szakmai tájékoz­tató mindig ott van a kezük ügyében. A táppénz nem ajándék — Milyenek a törteliek? Mint a legtöbb ember. Dolgo­sak és többségük csak akkor keresi fel az orvost, ha beteg. Természetesen vannak kivéte­lek. Van, aki fogcsikorgatva maga igyekszik legyőzni a be­tegséget, más egyet tüsszent vagy képzelődik és orvosért szól. A rendelőintézettel jó a kapcsolatunk. Valamennyi be­tegünk útját nyomon követjük. Felülvizsgáló főorvosunk dr. Csikós Rózsa belgyógyászati csoportvezető főorvos. Vele hétfőnként valamennyi komo­lyabb esetet meg tudunk vitat­ni. Ez hasznos a beteg szem­pontjából és nekünk is jó. A kórházzal kellene még jobb kapcsolatot kialakítani, hogy az oda kerülők is látókörün­kön belül maradjanak. Felvi­lágosító munkánk eredménye és az együttműködésé, hogy a rendelőbe olyanok, akiknek ott nincsen dolguk, nem is jönnek, vagy csak elvétve. Ne­kik általában azt javasoljuk: kérjenek fizetés . nélküli , sza­badságot, úgy pihenjenek, ha. annak szükségét érzik. A törteti orvosi rendelők felszerelése, műszerellátása elég jó. Most fognak az egész­ségház felújításához. Az ügy­vezető körzeti orvos elmondta, hogy van azért még néhány berendezés, bútor, eszköz, aminek jó hasznát vennék, ha volna. Kéne jó mikroszkóp, nagyobb hatásfokú és méretű sterilizáló műszer — ez utób­bira már kaptak ígéretet —, laboratóriumot is létesíteni kellene. Az apróbb vizsgála­tok elvégzéséért akkor nem kellene utaztatni az embereket, kisebb lenne a ceglédi labor forgalma. — Kapnak-e segítséget e fontos feladatkörük ellátásá­hoz? Feladataik elvégzéséhez nem hiányoznak a segítők sem a településen, sem szakmai, sem társadalmi berkekben. Törte­Mindenki bemutatkozott Szavalat, tánc, bűvésztrükk Tortát kaptak a nyertesek A Ki mit'tud vetélkedő már hagyományos a ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézetben — írta tudósító levelében az iskola egyik tanulója, Bedő Erzsébet. Ezen az izgalmas, mozgalmas rendezvényen szinte mindenki lehetőséget kap arra, hogy ta­nárai és társai előtt bemutat­kozzon, tehetséges .oldaláról, főként olyan tudásról, amit az iskolai tananyag nem vár el tőle okvetlenül. A műsor igen színesre sike­rült. Vidám jelenetek, bűvész- trükkök, szavalok és népitán­cosok váltották egymást a színpadon. A fórumon termé­szetesen kiderült az is, hogy kik a legjobbak, akik a szak­munkásképzőt az országos diáknapok Pest megyei ren­dezvényén képviselhetik, amelyre márciusban kerül sor A zsűri döntése nyomán a há­rom legjobb helyezett egy-egy tortát kapott jutalmul. Madár Csaba I. éves szak­munkástanuló lett az első, ő pantomimszámot mutatott be. Marton Éva és Marton Katalin szép hegedűjátékkal örvendez­tette meg a közönséget, ők jutottak a második helyre, ötletes paródiájával a harma­dik Sövény Tibor lett. A győzelemnek igen örültek a nyertesek, ám most újabb erőpróba előtt állnak: a me­gyei versenyre még alaposab­ban fel kell készülniük és emellett a tanulmányi ered­ményeikben sem maradhatnak el. Xantus Gyula képei Február 1-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor új időszaki ki­állítás nyílik Cegléden, a Kos­suth Múzeumban. A Tóth Ist­ván fotóművész műgyűjtemé­nyében levő Xantus Gyula­festményeket tekintheti meg a közönség. Megnyitót mond dr. Szíj Rezső, a Budapesti Mű­gyűjtők és Műbarátok Egyesü­letének főtitkára. len jól kiépült a Vöröskereszt szervezete. A tagok száma majd’ kétszáz. Űk segítettek, szerveztek, amikor a művelő­dési házban a nyugdíjasok klubjának megalakítását ter­vezték. Az együttműködés ma már gyümölcsöző. A nyugdíja sok, a társaságra vágyó, de magányosan élő emberek ré­szére, valamint a tsz-ben, üzemben dolgozók számára rendszeresen ' ismeretterjesztő előadásokat tartanak, igen szé­les témakörben, amely a hi­giéniát, az egészséges életmó­dot, a betegségek megelőzését és felismerését felöleli. Az emberek megkedvelték, igény­lik ezeken. Mindig népes a hallgatóság. Véradónapok A községben évente kétszer van véradónap. A szervező, előkészítő munka ilyenkor is fontos és van foganatja. Egy idő óta rendszeresen látogat ják a huzamos ideig fekvő betegeket, akik kicsit megle­pődve, de örömmel fogadják ezt a kezdeményezést. Havon­ta egyszer felkeresik őket, ér­deklődnek hogylétükről, taná­csot adnak. A házi szociális beteggondozók is eredménye­sen munkálkodnak, bár ezen a téren még van, mit javíta­ni. — A falu egészségügyi ellá­tását összességében jónak ta­lálom — mondta dr. Akócsi Zoltán. — Optimista vagyok, bízom összetartásunkban, kö­zös akaratunkban, hiszen raj­tunk is múlik, hogy ez hogyan javul tovább. Csilléi Béla Herdémustra - szállítás előtt A Közép-magyarországi Pincegazdaság ex pariátrakó ceglédi telepéről útinak indult az év első exportszállítmánya a Szovjetunióba. Mielőtt vagonokba rakják, mérik, azonosítási szám­mal látják el az 509 literes borcshordókat. Apáti-Tóth Sándor felvétele Gondos felkészítés után Felnőve megállják a helyüket Kát ujjunk sem egyforma — szól a mondás. Minden közösségben vannak jobb és kevésbé jó képessé­gekkel rendelkező gyerekek. Van. akinek a tanulásban csak a kisegítő iskola a megoldás. Ez járható út, azonban sokan nem értik igazi jelentőségét, sőt, félremagyarázzák azt. — Vajon miért e tudatlan­ság? — erre keressük a vá­laszt az abonyi kisegítő isko­lában­Út a közösséghez — Nem tudok különlegessé­geket mondani az iskolánk­ban folyó nevelésről — feleli Fehér Jánosnó, az iskolaigaz­gatója. T- Mint a többi isko­lában, itt is a gyerekből em­bert kell nevelnünk. Olyat, aki be tud illeszkedni a társada­lomba, annak hasznos tagjává tud válni, szocialista erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik és munkája nyomán megtalál­ja egyéni boldogulását. Ter­mészetesen, mivel itt más ké­pességűek a gyerekek, ezért Ünnepi megemlékezés A turini út évfordulóján Kossuth Lajos mai szemmel A ceglédi Kossuth Múzeum baráti köre, a Turini Százas Kör minden évben megemlé­kezik 1877. január 24-ről. Ezen a napon kereste föl Cegléd város száztagú küldöttsége Kossuth Lajost turini szám­űzetésében, hogy hazahívja, és megbízza őt a város érdekei­nek országgyűlési képviseleté­vel. Bár Kossuth nem jött ha­za — tiltakozásul a forradal­mat eltipró rendszer ellen —, a küldöttség tagjai az út után is együtt maradtak. Feladatuk­nak tartották Kossuth és a forradalom emlékének őrzését, a 48-as eszmék ébrentartását. Az 1975-ben múzeumbaráti körként újjászervezett társa­ság fontos szerepet tölt be ma is Cegléden a Kossuth-hagyo- mányok ápolásában, városunk történelmének feltárásában. A napokban a zeneiskolában tartották ünnepi közgyűlésü­ket, amelyet a Himnusz közös eléneklése után Magyar Antal, a baráti kör elnöke nyitott meg. Köszöntötte az elnökség­ben helyet foglaló: Mucsányi Józsefnét, a párt városi bizott­ságának osztályvezetőjét, Bi­hari Józsefet, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóját és Földes Istvánt, a TIT megyei titkárát. Utána Vigh Károly, a Magyar Nem­zeti Múzeum tudományos fő­munkatársa tartott előadást Kossuth Lajos mai szemmel címmel. Nem könnyű dolog ma Kos- suthról beszélni, róla újat mondani, mert szólamokat, túlzó és hízelgő jelzőket már eleget hallottunk róla. Vigh Károly azt a Kossuthot álli­totta elénk, akit még mindig nem ismerünk eléggé. Azt a nem mindennapi tehetségű egyéniséget, aki fölismerte ko­ra társadalmának lehetséges útját, és vállalta a forradalom vezetését. Hogy ezt megtehette, azt hasonló képességű társai­nak is köszönhette. A reform­kor és a 48-as forradalom egy egész nemzedéket teremtett: katonákat, politikusokat, író­kat, költőket, művészeket. Vigh Károly nagyra értékelte e nemzedék szerepét Magyar- ország felemelkedésében. Az ő érdemük is az, hogy orszá­gunk, ha csak rövid időre is, európai jelentőségű történel­met írt, az európai szabadság- mozgalmak élére került, saját erejéből. Érdemeiket különösen akkor látjuk igazán, mondta az elő­adó, ha figyelemmel kísérjük azok tevékenységét, akik őket követték: az ország napi ér­dekeit látó és azt kiszolgáló vezetőket. Vigh Károly a mi szemünk­kel nézte Kossuth Lajost, azt a történelmi személyiséget, akinek a tevékenysége, példá­ja a jövőt építők számára is tanulságos. Az ünnepség a Vasutas Énekkar Kossuth-dalcsokrával zárult. A közgyűlés Kocsis Gyula múzeumigazgató zársza­vával és a Szózattal ért véget Az évforduló tiszteletére a baráti kör értesítőjét is kézbe vehették a tagok. A kiadvány megemlékezik a kör eddigi munkájáról. A tanulmányok szerzői is közülük kerültek ki. Reznák Erzsébet mások a módszerek is. De a cél ugyanaz. — Miben van különbség a két iskolatípus, két oktatási intézmény forma között? — Oktatási-nevelési rend­szerünk az átlaggal foglalko­zik. A kiemelkedők néha túl­ságosan előre szaladnak, a gyengébbek pedig bukdácsol­nak. Vannak olyanok, akik a velük született, vagy gyermek­korban szerzett szellemi sérü­lésük miatt menthetetlenül le­maradnak. A népes osztálylét­szám miatt külön idő és ener­gia nincsen velük foglalkozni. A rendes, általános iskolai tananyaggal nem tudnak meg­birkózni. Nálunk kicsit más szakképzettségű, ezekkel a gyerekekkel bánni tudó, értő pedagógusok foglalkoznak ve­lük. Általában tíz gyerek jár egy osztályba. Tanítóik türel­mesek. tele jószándékkal, hogy visszavezessék tanítványaikat a közösségbe, életcélhoz vezes­sék őket. — Iskolánk 66 tanulója az önálló tanulócsoportban dol­gozik, 12 nevelő irányításával. Hat kollégánk szakképzett gyógypedagógus, kettő most tanul, a többiek általános is­kolai tanárok- Felkészültségük, hivatástudatuk, szeretetük biz­tosíték. Munka, öröm, élmény — Céljuk valószínűleg nem a továbbtanulás, hanem in­kább a munkába állás megis­mertetése, megszerettetése. Mi­ként valósítják meg ezt az el­képzelést? i — Számos példánk van ar­ra, hogy néhány volt diákunk elvégezte a hetedik-nyolcadik osztályos kiegészítőt, azután jó betanított, vagy szakmunkás lett. Ezért a cél a munkára nevelés, amit az alapoknál kell kezdeni. Most a legfőbb fel­adatuk, hogy megtanuljanak ta­nulni. Ahhoz, hogy szeresse­nek iskolába járni, meg kell szerettetnünk velük a tanu­lást. Ha nincsenek előttük le­küzdhetetlen akadályok, ha tevékeny részesévé tudnak vál­ni a feladatok megoldásában a közösségnek, ha átjárja őket a siker boldogító érzése: nyert ügyünk van! Ezért úgy szer­vezzük, hogy az órák sok él­ményt adjanak. Szemléltető eszközökből nem szenvedünk hiányt, ez nagyon fontos. A közös munka során kialakul a gyerekekben a közösségi érzés, az elvégzett feladat után a jo­gos büszkeség. A kézügyessé­güket fejlesztő feladatok el­végeztetésére szintén sokat adunk. Népszerű a barkács-, a kézimunka-, a főző-, a szem­léltetőeszköz-készítő szakkör. Jó eredményeket érnek el a sportban és ügyességi, felada­tokban. Nemegyszer szerepel­tünk kiemelkedően a kisegítő iskolák megyei játék- és sport- vetélkedőin. Értetlen szülők — Munkájukhoz honnan kapnak segítséget? — Igen jó a kapcsolatunk a nagyközségi tanáccsal, az is­kolákkal, különösen a Somogyi Imre Általános Iskolával- De segítenek mások is. Mellék- épületünkre például alig volt pénz, mégis elkészül összefo­gással, társadalmi munkával. Termelőszövetkezetek, kisipa­rosok, üzemek: szinte minden­ki dolgozott itt. Oktató-nevelő munkánkat a két úttörőcsapat támogatja, és kollégáink, az iskolákból. Van gazdája a kisegítő iskolának. — Melyek azok a gondok, amiket még nem sikerült meg­oldaniuk? — Iskolánk korszerű. A gyerekekre 18 éves korukig van gondunk. Segítjük őket pályairányítással, rendszeresek az üzemlátogatások, mindenütt a legnagyobb, segítőkészséggel találkozunk. Viszont a szülők­kel néha egy kis baj van. A körzetesítési terv értelmében a szomszédos községekből busz hozta volna át a kisegítőre szoruló gyerekeket, a szülők azonban kételkedtek abban, hogy a gyerekeknek szükségük volna erre. Így aztán maradt minden a régiben. De nem adjuk fel, a gyerekek érdeke ezt kívánja, és szerintünk ez volna a legfontosabb. Cs. B. Formát öltő ötletek A téma a zimankós tél volt Vidám vetélkedőt tartottak a ceglédi, általános iskolai központi napköziben. A téma a tél volt, s ezt mottóul véve, a gyerekek zenei, képzőművé­szeti, irodalmi jellegű felada­tokban mérték össze, mit tud­nak. A legjobb csapatok: a Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Weöres Sándor, Micimackó, Csipkerózsika és János vitéz elnevezésűek, oklevelet kaptak jutalmul. Ahhoz, hogy az általános iskolákban a pedagógiai elkép­zelések megvalósuljanak, for­mát öltsenek, hozzájárulnak az ilyen — tananyaghoz nem kapcsolódó — szellemi játé­kok, hiszen ismeretszerzésre és egyben alkotásra, egy-egy gondolat megformálására kész­tetik a gyerekeket. Mivel a verseny hangulata vidám, kö­tetlen. néző és szereplő egy­aránt kellemesen érezheti ma­gát az ilyen eseményen. — Mint ahogyan ez a napközisek ügyes, jól sikerült rendezvé­nyén is történt. K. T. ISSN 0133 — 2600 (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom