Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
j 1981, JANTJÄR 28., SZERDA w”m f s~mnap Tűz varr ja a dobozokat A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára ebben az évben is sok konténert exportál. Az időjárás viszontagságainak is kitett acéldobozok hegesztési varratainak elkészítése nagy gondosságot kíván. Magyar tervezőknek Afrika-díj A Vízügyi Tervező Vállalat értesítést kapott arról, hogy elnyerte a nemzetközi Afrika- díjat, amelyet a földrész jelentős folyt irata, az African Trade Review alapított. A nemzetközi bíráló bizottság évente osztja ki azok között a vállalatok között, amelyek kimagasló érdemeket szereztek az afrikai országokkal folytatott kereskedelemben és munkájukkal hozzájárultak gazdaságuk fejlesztéséhez. A Víziterv képviselői február első felében veszik s_t a megtisztelő díjat Nairobiban. A magyar vállalatok közül eddig csak a Metrimpcx kapta meg ezt a kitüntetést. Megyei ügyészek értekezlete Á kodifikációs programról A hetvenes évekkel egy nagyszabású kodifikációs program többé-kevésbé véget ért. pj büntetőkódex, Polgári Törvénykönyv, börtönrendelet, s még egész sor más alapjog- szabály született, ez volt a szocialista törvényhozás második nagy hulláma. Az új évtized küszöbén az ezzel összefüggő tapasztalatokat és teendőket elemezte Vörösmarty utcai székházában a Pest megyei ügyészek tegnapi értekezlete. A tanácskozáson részt vett dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára, dr. Csernok Gyula, a megyei bíróság elnöke, dr. Ilcsik Sándor, megyei rendőr-főkapitány. Császár Ferenc, a megyei NEB elnöke és dr. Kenéz Tibor, a megyei ügyvédi kamara elnöke is. Látens bűnözés Dr. Major Miklós megyéi főügyész táj ékoztatójában legnagyobb részletességgel a büntető igazságszolgáltatással, és a kriminalitás legégetőbb jelenségeivel foglalkozott. — A korrupció és a bűncselekményt megvalósító munka nélküli jövedelemszerzés minden formája ellen az eddiginél határozottabban kell fellépni. A hivatali korrupció, de különösen a gazdasági élet korrupciója — feltehetően — sokkal szélesebb körű, mint azt a lefolytatott perek mutatják. Csak utalok egy NEB-vizsgálat megállapítására, miszerint megyénkben a megkérdezett építkezők több mint fele nyilatkozott úgy, hogy felárral vásárolt különböző építésianyagot. Közülük ezt sokan természetesnek tartották. Az ügyészségnek — a társadalommal együtt — fel kell lépnie az e körben mutatkozó téves szemlélettel szemben. A bűnügyi nyilvántartásokban sötét számnak nevezik az ismeretlen tetteses ügyeket. Egy másik sokat emlegetett fogalom: a látens, lappangó bűnözés. Ezekről a Pest megyében sem ismeretlen jelenségekről az értékelés így hangzott. — Törvényes alap hiányában senki ellen ne induljon eljárás, de a bűnüldöző szervek kötelessége minden bűn- cselekmény felderítése és a tettesek felelősségre vonása, személyre való tekintet nélkül. Csökkenteni szükséges azon esetek számát, amelyekben az elkövető ismeretlen. E tekintetben megyénkben kritikus a helyzet a budai, váci, ráckevei járásban. Gyorsított perek A bírósági ítélet ’tekintélyének, visszatartó hatásának egyik fontos kritériuma a gyorsaság. Több év óta a törvény, tettenérés esetén — viszonylag kisebb súlyú ügyekben — lehetővé teszi a gyorsított eljárást. Ez hat napon belüli bíróság elé állítást jelent. — A bíróság elé állítás jól bevált. Egyes járások — Da- bas, Nagykáta, Cegléd — kihasználják ezt a lehetőséget, más helyen azonban — Budai járás — még most is idegenkednek e jogintézménytől. Négy évvel ezelőtt a vádlottak 7 százalékát tavaly már csak 4,6 százalékát, azaz 209 személyt állítottunk bíróság elé. Gyorsított eljárásra különösen gyakran nyílik alkalom a külföldiek által elkövetett bűn- cselekmények esetében. Hivatalos becslés szerint 6—7 ezer foglalkozásnélküli csavargó él Magyarországon. A prevenció, a bűncselekmények megelőzése mindinkább szükségessé teszi ellenőrzésüket. — Fokozottabb figyelmet kell fordítani a közveszélyes munkakerülőkre. Tapasztalataink szerint a sorozat és súlyos bűncselekményt elkövetők jelentős része hónapokon, sőt éveken át nem vállal munkát. Bűnöző életmódot folytatnak büntetlenül. Ügy vélem helyes volna a munkáltatókat kötelezni — szabálysértés terhe mellett —, hogy azt a dolgozót, aki munkahelyét elhagyja, s személyigazolványából ezt nem vezetteti ki, kötelesek legyenek jelenteni az illetékes- rendőrkapitányságnak. Sokan ugyaiiis csak néhány napot töltenek egy munkahelyen vagy a munkát fel sem veszik, már odébbállnak. De mert személyi igazolványukba, a munkaviszonyt bevezették, az igazoltató rendőr abban a hi- szemben van. hogy az illető rendesen dolgozó személy. Csak a statisztika? Dr. Major Miklós tájékoztatója után hozzászólásokkal folytatódott a tanácskozás. Dr. Bíró Imre ügyész a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos negatív tapasztalatokról beszélt. Az 1980-as év legnagyobb megyei bűnpere, a Ráckevei-Duna-ág mentén fosztogató Zsedényiék ügye, ezúttal nem a tettesek, hanem a sértett vállalatok magatartása miatt került szóba. Az egyik károsult cég, a Csepel Művek, bolíviai importból származó értékes óntömbjeiről a tárgyáláson megjelent osztályvezető kijelentette, lehet hogy azokat nem is az ő gyárukból lopták el. Mindezt azután, hogy a vádlottak a pontos helyszín megjelölésével beismerő vallomást tettek... A. gödöllői, a váci, a budai járási vezető ügyész elmondta, hogy körzetükben a rendőrség nyomozóapparátusának létszámát szükséges volna kiegészíteni. Dr. Nyíri Sándor, a bűnügyek néma tanúinak, a tárgyi bizonyítékolt, ujjlenyomatok fontosságáról beszélt. A legfőbb ügyész helyettese 'bírálta út országszérté jelentkező statisztikái ’ szemléletet' amely váderedményességi mutatók és hasonló adatok alapján bírálja el az ügyész tevékenységét, a tényleges munka minősítése helyett. Dr. Arató András a tanácskozás végén elismerően szólt az igazságszolgáltatási szervek együttműködéséről és munkájáról. Elmondta, hogy a rendőri apparátusok terhelését a jövőben átirányításokkal kívánja egyenlőbbé tenni a vezetés. v Babus Endre Magyar Kereskedelmi Kamara Tisztújító közgyűlés A viiáhaa felszólal! Kawasi fereit*, az M&MMP Küxponfi Kizoffiságássak fii kára | Csaknem 500 tagvállalat képviselőinek részvételével 1 kedden tartotta VI. közgyűlését a Magyar Kereskedel- 1 mi Kamara a XIII. kerületi pártbizottság kongresszusi I termében. A tanácskozáson részt vett Havast Ferenc, az I MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi- 1 zottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács el- I nökhelyettese is. Az elnökség írásos beszámolójához — amelyet a tag- 1 vállalatok már korábban kézhez kaptak — Kallós Ödön, 5 a kamara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A követelményekhez alkalmazni a munkastílust Kialakultak és jelentősen fejlődtek a kama-a érdekképviseleti fórumai, így a vállalatok egyre kezdeményezőbben és hatásosabban járulnak hozzá a gazdasági döntések jobb megalapozásához —mondotta bevezetőül. A kamara közreműködésével — különösen az utóbbi két évben — szorosabb és közvetlenebb kontaktus alakult ki a kormányzati szervek és a vállalatok között, ami fontos feltétele a szemlélet, a gondolkodás egységének. A kamara útján a gazdaságirányítás vezetői olyan fontos kérdésekben kérték ki a vállalatok véleményét, mint a vállalati törvény, a hatodik ' ötéves terv, a bérgazdálkodás módosítása, vagy az árrendszer korszerűsítése. Rámutatott, hogy a kamara olyan mértékben önálló társadalmi szervezet, amilyen mértékben tagvállalatai önállóak, amennyire a korábbinál nagyobb felelősséget vállalnak saját gazdálkodásukért. Erre a lehetőségek adottak, a vállalatokon múlik, hogy ezzel éljenek. A kamara ehhez minden támogatást megad a vállalatoknak. Szólt arról a továbbiakban, hogy a kamara testületéiben edoig is sok tekintélyes szakember tevékenykedett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kamara nemzetközi méretekben ismert és elismert intézménnyé vált. Közreműködése is számottevően elősegítette a magyar vállalatok nemzetközi kapcsolatainak kiépítését és elmélyítését, bár e területen még távolról sem használtak ki minden lehetőséget. Ezután néhány új kamarai tagozat létrehozásának szükségességéről, a külföldi kamarákhoz fűződő kapcsolatok bővítéséről és elmélyítéséről, a kamara és a külkereskedelmi kirendeltségek együttműködésének fokozásáról, a kamara piaci szolgáltatásainak különböző formáiról, egyebek között a dokumentációs központok, továbbá az ipari formatervezési tájékoztatási központ jelentőségéről szólt. — Most. indult ötéves tervünk céljaiból következik, hogy a kamarának hagyományos és új feladatait egyaránt magas színvonalon kell megoldania, állandóan megújítva módszereit, a követelményekhez alkalmazva munkastílusát — fejezte be beszámolóját a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. A beszámoló feletti vitában sokan foglalkoztak a kamara koordináló, szervező munkájában rejlő lehetőségekkel. TöDben rámutattak, hogy a fontos társadalmi szervezet még többet tehet a vállalaű kooperációk erősítéséért. Más felszólalók azt kérték, hogy a kamara ösztönözze a piac rugalmas követésére a kis- és középüzemeket. A felszólalók üdvözölték azt a lehetőséget, hogy a kamara közvetítésével a vállalatok az eddiginél közvetlenebbül részt vehetnék fontos népgazdasági döntések előkészítésében, s kérték, hogy az irányító szervek a döntések előkészítéséhez szükséges információs anyagokat mindenkor kellő időben bocsássák a kamara rendelkezésére. Cselekvő részvéteit a döntések előkészítésében A párt Központi Bizottsága és a kormány nevében Havasi Ferenc köszöntötte a közgyűlést. Elismerően szólt munkájáról, sokirányú tevékenységéről, amely külföldön is rangot, tekintélyt szerzett számára. A kormányzati gazdasági intézkedések még jobb megalapozásához azzal teremthetnek jó feltételeket a kamara fórumai, ha lehetőségeikkel élve behatóan vesznek részt a döntések előkészítésében s a kormányzati szervek figyelmét felhívják a vállalatok észrevételeire, javaslataira, kezdeményezései, re. A népgazdaság helyzetéről szólva a Központi Bizottság .titkára elmondta, hogy a ne-1 héz körülmények ellenére az elmúlt évben sikerült elérni a legfontosabb célodat: a külke- keskedelmi áruforgalom mérlege a tervezettnél kedvezőbb volt, az életszínvonal is az előirányzott szinten alakult, s a fogyasztói árakat a tervezett határokon belül sikerült tartani. A vállalatok nyeresége magasabb volt, mint amire a múlt év elején számítottak, túlnyomó többségüknél sok hatásos intézkedés történt a munka hatékonyságának javítására, a termelékenység növelésére. Közösen kifogni az időjáráson Mint lapunk 1. oldalán hírül adjuk, tegnap délelőtt tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését az abonyi Újvilág Tsz. A szövetkezet elmúlt esztendei munkájáról, idei terveiről számolunk be riportunkban. Alig háromszázra tehető az Újvilág Tsz tagjainak, dolgozóinak száma. Az elmúlt ősszel azonban ennek a többszöröse szorgoskodott a földeken, mentve a páratlanul beköszöntött tél elöl közös vagyonát: a paradicsomot és a többi zöldségfélét. Családtagok, iskoláskorú gyerekek, nyugdíjasok szedték kora reggeltől késő estig a konténerekbe a termést. Nshéz ősz Varga Andrásáé, kertészeti munkás, aki szinte minden hozzátartozóját az Újvilág Tsz- ben tudja — 21 éve dolgozik itt —, így beszél: — Tudja, úgy van ez így sokunkkal, hogy mint a fa a törzstől a gallyakig, ehhez a gazdasághoz kötődünk. A tsz ad kenyeret a gyermekeimnek, és az apám is innen kapja a járadékot. Nem volt könnyű őszünk,az biztos. Mindannyiunkat izgatott, sikerül-e kifogni az időjáráson. Persze nemcsak a közös gazdaság jövője miatt vállaltuk a többletmunkát. Az év végi részesedésünk is a paradicsomszüret sikerén múlott. Nos, ma a többi tagtár- sammal együtt 20 százalékos részesedést vehetünk fel a pénztárban. Krupincza Józseftől, a növénytermesztési ágazat vezetőjétől nemcsak az elmúlt esztendő gondjainak szabatos magyarázatát kapjuk meg, hanem a kibontakozás, a megoldás is megfogalmazódik beszélgetésünk során. — Az Új világ. Tsz-ben kitűnően megtanultak az emberek paradicsomot termeszteni. Hozamaink 1979-ben meghaladták a hektáronkénti 450 mázsát. Országos rekordokat értünk el. A mennyiség azonban már kevésnek bizonyult tavaly az eredményességhez. A konzervgyár a világpiaci igényekhez igazította a felvásárlás feltételeit. Ráadásul a hűvös, csapadékos tavasz és nyár hatására megkésve érett a paradicsom. A tagság minden erőfeszítése ellenére sem sikerülhetett ilyen hatalmas területről, 340 hektárról maradéktalanul betakarítani a szóban forgó zöldségnövényt. Négercsók Milyen változásokat terveznek jövőre? — Mindenekelőtt drasztikusan csökkentjük a vetésterületet, de a fajták számát is. Az előbbit azért, hogy a tavalyihoz hasonló rendkívüli időjárás esetén is győzzük a munkát, akár kézzel is. A fajták számának csökkentését a gépek jobb kihasználásának szándéka indokolja. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Újvilág Tsz az idén kevesebb zöldséget ad a fővárosnak és a megyének. Az eddiginél nagyobb mennyiséget termelünk például sárgarépából is. S még egy dolog, a paradicsomterület csökkenésével nem apad egyenes arányban e termék hozama. Magyarán, a két évvel ezelőttinél többet akarunk egy hektár földről leszedni. Megbizonyosodtunk róla. hogy a termékeny abonyi földek a jelenleginél nagyobb számú palánta felnevelésére képesek. Országszerte feltűnést keltett az Újvilág Tsz tavalyi, nem mindemíapi vállalkozása: egy nálunk még ismeretlen édesipari termék, a négercsók készítésére határozták el magukat. A beruházás a megszokottnál gyorsabban valósult meg, és az üzem már 1980-ban is jelentős mértékben járult hozzá a szövetkezet nyereségéhez. Az idén 10 millió forint jövedelmet várnak az ágazattól, ami a fogyasztók számára 15 millió darab édességkülönlegességet jelent az üzletek polcain. — Még tavaly bővítettük vá. lasztékunkat és a hazai igényekhez igazodva a vaníliás, négercsókon kívül a málnás, kókuszos és citromos desszertet is gyártani kezdtük — mondja nem kis_ büszkeséggel az üzem vezetője, Kecskeméti István. És mindjárt hozzáteszi, az idén újabb meglepetéssel szolgálnak majd a hazai közönségnek: a korszerű, bár apró méretű gyárban bonbont is előállítanak majd. Az új létesítménynek talán legjobban mégis az a 40 asszony, fiatal lány örül a legjobban, aki szép és egészséges munkahelyen és jó fizetést kap lakóhelye közelében. Nőtt a biztonság Hogy mekkorát fordult a világ az abonyi tsz-ben, arról Molnár László vezetőségi tag is tanúskodik. Az idős, nyugdíjas parasztember 1948-ban lépett a tsz-be, azóta kísérte figyelemmel alapító tagként a közös gazdaság fejlődését. — A különbségeket felsorolni szinte lehetetlen. Ami számomra a legfontosabb, hogy egy olyan nehéz év után mint a tavalyi, sem kell súlyos anyagi gondokkal küszködnünk, megnőtt a biztonság. Jó hangulat jellemezte az abonyi Újvilág Tsz idei zárszámadó közgyűlését. Meglehet ehhez hozzájárult a hivatalos rendezvényt követő vidám mű. sor, és az ilyenkor szokásos ebéd. Az abonyiak bizakodása azonban nem egy napra szól. A kollektíva ereje — így mondta Mészáros Gyula, a szövetkezet elnöke — az együttes tenniakarásban, a közös célok felelős vállalásában rejlik. S ez elegendőnek látszik ahhoz, hogy az idei évet is sikeresen zárják. Valkó Béla Az idén is a két legfontosabb népgazdasági cél az, hogy a külgazdaság egyensúlyi helyzete javuljon, s megvédjük az elért életszínvonalat, sőt az életkörülmények bizonyos mértékben még kedvezőbbé váljanak. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy legnagyobb váliaiataink elkészítették VI. ötéves tervkoncepcióikat, amelyek fő törekvéseikben lényegében kapcsolódnak a VI. ötéves népgazdasági tervhez. A távlati szemlélet a^nban nem mindenütt érvényesül kellőképpen. Míg az alapanyaggyártóknál általában az egész ötéves időszakra, sőt azon túlra- is kidolgozták az elképzeléseket, a feldolgozó- ipar egyes területein ezejc a koncepciók csak rövidébb időre szólnak. Egyes vállalatok olyan esetekben is nagy anyagi befektetésekkel kívánják elérni gazdasági céljaikat, mikor ennek feltételei hiányoznak. Az ilyen irreális törekvések helyett a műszaki korszerűsítésben, a kereskedelmi és piaci munka javításában, a termékváltásban kellene keresniük a megoldást. Végül a kereskedelmi kamara munkájának jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy a sajátos, új feladataiban is politikailag elkötelezett szervezet a jövőben még nagyobb segítséget nyújthat a vállalatok erősítéséhez, egész népgazdaságunk fejlesztéséhez. ★ A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a kamara elnökségének írásos beszámolóját, és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a Magyar Kereskedelmi Kamara alapszabályát. A közgyűlés ezután megválasztotta a kamara elnökségének 33 tagját, valamint a felügyelő bizottság elnökét és két tagját. Az elnökség megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a tisztségviselőket. Nagy többségük szakmai beosztásuk megtartásával társadalmi feladatként tölti be vezető tisztségét a kereskedelmi kamarában. A magyar kereskedelmi kamara elnöke dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérisa7gatóia, két társelnöke Kallós Ödön és Keserű Jánosné nyugalmazott miniszter. Hat alelnöke: Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Gulyás Béla. a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatója, Kovács István, aj Che- mokomplex vezérigazgatója, dr. Maiíos István, a Medicor Művek vezérigazgatója. Szilágyi János, az Ofotért vezér- igazgatója és dr. Zányi Jenő, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár gazdasági igazgatója. A kamara főtitkára Lőrincze Péter. A felügyelő bizottság elnöke Kiss István, a Komplex ve- I zérigazgatója. i 4
