Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1981. JANUÁR 27., KEDD Hártyásszárnyú szorgoskodók Édes méz, sok keserűséggel Több támogatást vár a szakcsoport Hálózatszerelők a DÉMÁSZ-nál Mindennapi szükségletünk: a fény Jobb közvilágítás a járási székhelyen Meghívót kézbesített a pos­tás: a Monor vidéki ÁFÉSZ vecsési méhész szakcsoportjá­nak beszámoló taggyűlésére invitáltak a kis kollektíva tagjai, akik megelégedéssel hallgatták Gonda Sándor szakcsoportelnök beszámoló­ját. Az alig kéttucatnyi tag­gal működő szakcsoport ve­csési és üllői méhészei az el­múlt idényben a tervezett 75,6 mázsával szemben 115 mázsa, többségében export minőségű mézet értékesítettek az ÁFÉSZ-en keresztül. Ez volt a szakcsoport történetében a legjobb eredmény. A jelenleg békésen (telelő, kikeletre vá­ró szorgalmas hártyásszár- nyúak ezen túlmenően több mint fél mázsa, a nemzetközi piacon is ke­resett méhviaszt termel­tek. A propolisz, vagy más né­ven méhragasztó (fontos gyógyszer-alapanyag!) és vi­rágportermelés nem számot­tevő a szakcsoportban. Pénzben nehezen fejezhe­tő ki az az értékes munka, amit a szakcsoport zömében szervezett kereteik között ván- doroltatott félezernyi méhcsa­ládja az idegen megporzású mezőgazdasági növények meg- porzásávaí végzett. (Gyü­mölcsfáink, bogyósgyümölcs- cserjéink többségét a méhek porozzák, a szántóföldi növé­nyek közül többek között a napraforgó, repce, baltacím, mustár, uborka, tök, stb. virá­gai termékenyülnek meg a méhek által, sőt az utóbbi években igen jó eredménnyel bevált a fólia alatt termesz­tett primőrök méhes bepor­zása is.) A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok is felismerték — mivel a vadon élő rovarok száma a vegyszerezés miatt erősen lecsökkent —, a mé­hek munkájának fontosságát és támogatják a vándorló mé­hészeket. Nem így a Monor vidéki ÁFÉSZ, amely az elmúlt három évben meglehetősen mostohagyerekként kezeli a járási és így a vecsési méhé­szek szakcsoportját is. Ezt a helytelen szemléle­tet mutatja az is többek kö­zött, hogy a szakcsoport be­számoló ülésére az előzetes ígéret ellenére sem jött el az ÁFÉSZ kijelölt képviselője. Pedig hallhatta volna azo­kat az észrevételeket, me­lyek rendezése ügyében segítséget várnak a kis­termelők az ÁFÉSZ új ve­zetésétől. Talán nem érdektelen meg­említeni, hogy az elmúlt mé­hészeti idényben a Hungaro- nektár a svédországi mézex- port-lehetőség reményében egy forint kilónkénti ösztönzést ajánlott fel a méhészeknek a repcemézre. Ezt a feltételt a méhészek határidőre teljesí­tették is, de az ÁFÉSZ ügy­intézőjének rossz hozzáállá­sa miatt a méhészek még­sem kapták meg a rep:e- méz után járó kilónkénti egy forintot. A legnagyobb hangulatron­tó hatású intézkedés mégis az volt, hogy az 1977—78-as évek­ben a szakcsoport eredményei alapján az ÁFÉSZ-tol kapott közös alapot növelő 9 ezer forintot a szakcsoport kedve­ző gazdasági eredményei el­lenére megvonták a kollektí­vától. Pedig gyógylepényre, vándorbódéra, műlépre, az emelkedő faárak miatt kap­tárra fel tudták volna hasz­nálni, mint ahogy azt az idei tavaszra tervbe is vették. Az MSZMP XII. kongresz- szusa határozata alapján a VI. ötéves tervben is támo­gatni keik a háztájiban vég­zett népgazdasági hasznot ho­zó tevékenységet. Ez nemcsak a szakcso­port tagjainak érdeke, hanem a Monor vidéki ÁFÉSZ-é is, nem beszélve a nagyobb csa­lád, a népgazdaság érdekei­nek szolgálatáról. Ezért várnak a méhészek mi­előbb határozott intézkedé­seket, a változások érdekér ben. Az elmúlt esztendő alapo­san próbára tette a mezőgaz­daságban dolgozókat. Vonat­kozik ez valamennyi ágazat­ra. elsősorban természetesen a növénytermesztésre. A maglódi Rákosmezeje Tsz egyik dinamikusan fejlődő ágazata a szőlészet, amely a nehéz feltételek ellenére is teljesítette a vezetőség elkép­zeléseit. Pedig cseppet sem voltak könnyű helyzetben a szőlészetben dolgozók. Kései érés Először az időjárás miatt a növények. íejlődéséöen • bekö­vetkezett háromhetes lemara­dás adott okot az aggodalom­ra. Mar-már úgy látszott, hogy ezt nagyrészt kivédik — a késői vénasszonyok nyara pótolja részben, amit az iga­zi nyár elmulasztott. Tenát megérleli a fürtöket, illetve megfelelőre növeli a cukorfo­kot. *. Ez, sajnos, nem következett be, sőt a november végi télies időjárás miatt szinte napok alatt kellett befejezni a szü­retet. Egy kattintás a kapcsolón, s fény árad szét a szöoaoan. A tanyaviiagioan még sokak­nak újdonság ez a mozdulat, s ugyancsak nem aevesea vágyamra, hogy gyakoroinas- sa. Mindenesetre tény az, hogy évről évr e mind tő ab tanyá­hoz jutnak el a villanyvezeté­kek. Am az is igaz, hogy kis­sé nenezeoa dolga van a ta- nyasiaxnax eooen az ügyben, nünt például a szomszédos Bacs-Kiskun megyében, ahol tetemes összegű aiiauni támo- •gatással villamosítják. a ta­nyákat. A tanács megrendelésére Persze nemcsak a végtelen­nek tűnő homo.cvilág oan lehet gondja az embereknek a vil­lannyal. vagy hiányával. Még­pedig azért, mert az utóbbi tíz esztendőben a várakozásokat is felülmúlva, megnóvekedett a háztartások elektromosener- gia-igénye. Üj, nagyobb te­herbírású vezetékék, s ezek­hez pedig új traszformátor- állomasok kellenek. Akad hát munkája bőségesen a DE- MASZ nagykőrösi üzemegysé­gén, ahova a monori járás is tartozik, a villamoshálózat- szerelési osztály dolgozóinak. A kérdés csupán az, hogy te­lik-e a sok munkára a pénz­tárcájukból? — Ügy látszik, igen — véle­kedik Fischer János osztály- vezető —, hiszen tavalyi ter­többért vállalták volna az idényjellegű munkát Az ágazat dolgozói és ve­zetői bíztak abban, hogy a szőlőoltvány-értékesítés be­váltja a hozzá fűzött remé­nyeket. Ez nem az időjárás miatt hiúsult meg, hanem „be­szűkült” a piac,, kevés, volt a rendelés más gazdaságok' ré­széről. Szünet nélkül Mindenesetre az ágazat el­végezte az esedékes munká­kat’az elmúlt év folyamán. Szünet azonban nincs. Az előirányzott telepítéshez még a télen ed kell végezniük hét hektáron a talaj megforgató-» ,sát, hogy az előirányzott prog­ramot teljesíteni tudják. Folyamatosan végzik a téli metszést, amelyet szeretnének minél előbb befejezni. Az ága­zatban is érvényes az a ter­mészeti törvényszerűség, hogy a változás ellenére is érvénye­sül az állandóság és a folya­matosság. G. J. vünk szerint 51 millió forint értékű hálózatot kellett volna építenünk Dél-Pest és Bács- Kiskun megyében, s ezzel szemben 63 millió forintot tesz ki a végeredmény. — Mellesleg szólva, a háló­zatszerelés ilyetén „felfutása” nem kidobott pénz. A korsze­rűsítésre az új vezeték építé­sére éppen a takarékosabb energiagazdálkodás miatt van szükség. A pénzről még any- nyit, hogy e szép végösszeg felét saját keretünkből adtuk. A többi munkát megrende­lőink fizették. — Mi épülhetett meg ebből a 63 millió forintból? — Mindenekelőtt 47 transz­formátorállomás, aztán 42 ki­lométernyi középfeszültségű vezeték. Ebből 16 kilométer­nyi földkábel Kecskeméten, Nagykőrösön is egykilométer- nyi, s ugyancsak középfeszült­ségű az a vezeték, melyet a Batthyány utcában építet­tünk, kiindulva a legkésőbb jövőre elkészülő 120/10 kilo­voltos aláílomástól. Kisfeszült­ségű vezetéket vagy száz ki­lométernyit szereltek fel dol­gozóink. Ebből 15 kilométer­nyi kimondottan csak a köz- világítást szolgálta. Elsősor­ban Kecskeméten, Dunavecsén és Monor on. A száz kilomé­terből mintegy • hatvan esik a tanyák villamosítására. Tanácsi megrendelésre tíz rendkívül korszerű nátrium- lámpát szereltünk fel a for­galmasabb közúti gyalogát­kelőhelyeknél Nagykőrösön. Ilyen lámpa egyébként Ceg­léden egy van, Pilisen pedig kettő. Többre számíthatnak — Részt vettek-e a DÉMÁSZ hálózatszerelői a vasútvonal villamosításában? ISfejm, ez pem volt felada­tunk. Viszont a vasútvonalat keresztező vezetékeknél, a vasút villamosítása miatt több úgynevezett keresztezést szab­ványosítási munkát kellett el­végeznünk. — Tervüket nem csekély mértékben túlteljesítették. Eszerint semmi sem akadá­lyozta munkájukat. — Ezt azért nem merném állítani, mert az anyagellátá­sunk, hogy úgy mondjam,' kis­sé zaklatott volt. Aztán a ko­rai télnek sem örültünk. Dol­gozóink műhelyének a csilla­gos, ezúttal a hófélhőktől ter­hes ég a mennyezete. Volt egy hetünk, amikor meg sem moz­dulhattunk. Szóval tavaly egy­általán nem voltunk híján a nehézségeknek. — S milyenek az idei kilá­tásaik? — Azt, hogy milyen gon­dokkal kell megküzdenünk, még nem tudhatjuk. Azt azon­ban igen, hogy a tervünk is­mét 51 millió forint értékű munka elvégzése. Ámbár, ha a szerződéseinket nézzük — mondja az osztályvezető jegy­zeteiben lapozva —. akkor többre számíthatunk. Már most 53 millió forintnyi munkára kötöttük le kapacitásunkat Egy könnyed mozdulat — Milyen nagyobb munkát kérnek a megrendelők a DE- MÁSZ üzemigazgatóságától? — A Testvériség gázvezeték építésével kapcsolatban egy kompresszorállomás energia- ellátását kell megoldanunk Kecskemét mellett. Ez a mun­ka több mint 4 millió forintot ér. Aztán folytatjuk a már em­lített nagykőrösi alállomás építését, s az ezzel összefüggő hálózatszerelési munkákat több mint 5 millió forintért Kecskeméten 14 kilométernyi 10 kilovoltos kábelt fektetünk le, s ugyanitt sok munkát ad majd a Halasi úti felüljáró világításának szerelése. — Ezeken kívül rengeteg kisebb munkánk lesz üzem­igazgatóságunk két megye je­lentős részére kiterjedő terü­letén. Egyébként saját kere­tünkből 26 millió forintot köl­töttünk a korszerű , energia- gazdálkodás megkövetelte korszerűsítésekre, új hálóza­tok kiépítésére. Érdekes adat lehet, hogy hálózatépítésnél a felhasznált anyagok értéke hozzávetőlegesen 60—65 szá­zalékát teszi ki az elkészült létesítmény értékének. Más­ként fogalmazva, a hálózat- szerelésen dolgozó 78 szakem­berünk. nagy tudást igénylő munkájának értéke, s az egyéb költségekkel együtt ta­valy elérte, a 20 millió. forin­tot... S ennek a valóban hozzáér­téssel végzett nehéz munká­nak az eredménye az, hogy egyetlen könnyed mozdulattal fényt varázsolhatunk ottho­nunkba. Hány lakásban? Csak­nem lehetetlen összeszámolni. Erre a kérdésre legfeljebb az áramdíjakat számfejtő számí­tógép válaszolhatna. Annyit mindenesetre kiszá­moltunk Fischer János osz­tályvezetővel a szemléltetés kedvéért, hogy az üzemigaz­gatóság dolgozói csupán Kecs­keméten tavaly legalább ezer lakás energiaellátásához te­remtették meg a feltételeket Mennyi fény! F. P. • » Olvasóink kérdezik Még a megállóban sem? Bottal, gyalog a jeges járdán O. K. Nehéz szüret utáni metszés Az időjárás is keresztülhúzta a számításukat Már nem válogatott ismét a honi ranglista élén Beszélgetés Doncsecz József birkózóval A felháborodás adta a tol­lat a kezembe, hogy megír­jam, miért. Állandó olvasója, illetve előfizetője vagyok a Pest megyei Hírlapnak, így a január hetediki, szerdai szám­ban a Miért csak így? című írást olvasva, örültem, hogy végre ilyen is létezik: a helyi járat 4-től a gimnázium előtt megáll. Sajnos, a saját bőrö­mön tapasztaltam, hogy ez mégsem így van. Tizennegye­dikén a férjemnek be kellett menni az egészségházba. Én szabadságot vettem ki, hogy elkísérjem, mert, sajnos, bot­tal és nehezen jár. A GF 03—86-os helyi járatra száll­tunk fel a vásártérhez köze­li bolt felé levő megállóban. Kértem a sofőrt, hogy a gim­náziumnál álljon meg, de nem állt meg. Üjból szóltam, hogy az egészségházba me­gyünk, le akarunk szállni, s egyáltalán meg sem állt. Go­rombán válaszolt, hogy mit képzelek én, minden sarkon nem állhat meg. Hivatkoztam, hogy az újság is írta. hogy a gimnázium előtt megáll. Azt válaszolta, hogy nincs kitéve a tábla és nem áll meg. Sajnos az em­berségére nem lehetett adni, mert hiába kértem, hogy áll­jon meg, meg sem hallgatott és a kis cukrászdáig, az átjá­ró közeiéig' vitt el. Onnan kel­lett visszagyalogolni az egész­ségházig a csúszós, havas úton. Ez körülbelül fél órába telt, mert a férjem 100 százalékos rokkant, nem tud sokat járni még bottal sem, s így mer­tünk a helyi járattal menni, hogy időben is odaérjünk, és kíméljük a gyaloglástól.' Ha a sofőr emberséges lett vol­na, vagy megértő, ha nem volt megálló is — nem sokba ■telt volna, ha leáll addig, amíg leszállunk. így idege­sen, bosszankodva, nagy ne­hezen beértünk a rendelőbe. Ezt el lehetett volna kerülni egy kis jóakarattal. Ezt meg kellett írnom, remélve, hogy kevés ilyen sofőr akad a he­lyi járaton. Fekete Béláné Monor, H. Kovács János utca 2. f ★ A szerkesztőség megjegyzé­se: Az utóbbi hetekben, napokban megszaporod­tak — legalábbis szer­kesztőségünk postájában — a Volán 20. számú Vállalat monori MÁ- VAUT-főnökségénck munkájával, a menet­rendekkel kapcsolatos panaszok. Ezek tisztázá­sa érdekében természe­tesen alkalmat kívánunk adni- az illetékes helyi vezetőknek is, hogy ki­fejthessék véleményü­ket. A kedvezőtlen időjárás el­lenére a mennyiségi tervet el­érték, sőt túl is teljesítették. A tervezett 85 mázsa helyett 90 mázsa került a puttonyokba, hordókba hektáronként. Azonban a szőlő kései éré­se miatt 20 vagon csemegesző­lő helyett csak 10 vagonnal tudtak értékesíteni . augusz­tusban és szeptemberben. A hiányzó árbevétel pótlására húsz vagonnal több borszőlőt értékesítettek. Az alacsonyabb cukorfok miatt kilogrammon­ként egy forinttal kevesebbét kaptak a fürtökért. Szakmai gyakorlat Izgalmat okozott az is, hogy a munkák zöme novem­berben összetorlódott. Két kö­zépiskolával is jó a kapcso­latuk, a diákok segítségével szedték le a szőlő nagy ré­szét. A Puskás Tivadar szakkö­zépiskola tanulói 32, az Asz­talos János kertészeti szak- középiskola diákjai 8 vagon szőlőt szüreteltek. Ez utóbbi iskola tanulói nemcsak a szü­reti munkákba kapcsolódtak be, hanem év köziben is sokat tevékenykedtek a szőlőben, mert a szakmai gyakorlatukat ott végezték. A diákok munkájának kö­szönhető az is, hogy nem lép­ték túl a bérkeretet, hiszen a felnőtt munkások csak jóval Nem kis meglepetést kel­tett sportberkekben két évvel ezelőtt Doncsecz József VB- bronzérmes sokszoros magyar bajnok bejelentése: lemond a válogatottságról. Sokan vi­tatták elhatározásának he­lyességét, Moszkvát még meg kellett volna próbálnia. • — Idegileg és fizikailag is rendkívül fáradt voltam. A balszerencsés világversenyek, amelyekre mindig esélyesként érkeztem- és ahol mindig közbejött valami — bizony alaposan megviseltek. Hege­dűs Csaba szövetségi kapitány korábban versenyzőtársam volt. A szófiai világbajnoksá­gon, amelyen Csaba világbaj­nokságot nyert és tuskirály­ként emlegették, én harma­dik lettem. Ez volt életem el­ső VB-je. Együtt emlegettek bennünket az „új hullám” képviselőinek. Voltak olyan évek, amikor minden versenyt megnyertem, kivéve a VB-t, vagy az EB-t. Nyertem a Seelenbinderen is és versenyt tudtam nyerni a Szovjetunió­ban és Bulgáriában is. Aki ismeri a nemzetközi erőviszonyokat, az tudja, mit jelent ez. Voltak évék, ame­lyeken vezettem a világrang­listát. Csak életem nagy ál­mát — egy hivatalos világ- versenyt nem tudtam nyerni. Hegedűs Csaba roppant mun­kát követelt a kerettagoktól (az idő, a moszkvai olimpia őt igazolta). Én úgy éreztem, már nem vagyok képes erre. Ezért mondtam le a kerettag­ságról — adtam át a helyet a fiatalabbaknak. • • Nos, Doncsecz József két év óta csak klubjában, a Va­sasban edz. Edzésadagja kö­rülbelül a harmadrésze a vá­logatott keretben készülőknek. Ennek ellenére az elmúlt két évben is megnyerte az orszá­gos bajnokságot, vezeti a há­zai ranglistát. Többek között az EB 5. helyezett Sipos és az olimpiai 7. helyezett Molnár is mögötte található. — Mindez mégis csak meg­kérdőjelezi a korai visszavonu­lást? — Sokat töprengtem ezen. Bevallom őszintén, nagyon el­szorult a szívem, amikor a moszkvai közvetítéseket néz­tem itt Monori-erdőn — és nagyon boldog voltam, ami- kot a Hegedűs-tanítványok olimpiai aranyérmet nyertek. Annak örültem, amit én nem tudtam megvalósítaná. — Hogyan tovább? — Talán még egy évet bir­kózom. Nagyon tehetséges utánpótlásunk van és bizony Sipos, Tiger, Molnár és a többiek alaposan megizzaszta- nak. Eddig kilenc kötöttfogá­sú bajnokságot nyertem egyé­niben, több mint tizenötszö­rös magyar bajnok vagyok. A tizedik egyéni bajnoksággal, ami eddig keveseknek sikerült és ami a óilág legjobbjai kö­zé tartozó magyar birkózásban nem akármilyen teljesítmény, szeretnék visszavonulni. • • • — Doncseczék két évvel ez­előtt költöztek Monori-erdőre. Hogy érzik magukat? — Köszönjük, nagyon jól. Monori-erdő a csendet, a nyu­galmat, a családot jelenti, az élet harmóniáját. És ez a leg­fontosabb. Szalontai Attila ISSN llll-INl (Manor! Hírlap!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom