Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1981. JANUÁR 24., SZOMBAT A szervezeti dolgozók bevonásával Fejlődő szakszervezeti étet mindenkinek lehetőséget kí­nál a tennivalók igen pontos megismerésére. Ez a tovább­képzési időszak márciusig tart. Ebből következik, hogy most a legfontosabb feladatunk a tanulás. — Azért még ezenkívül vár néhány feladat a szakszerve­zetre. — Igen, mert ebben a fél­évben kell döntenünk az 1980. évi eredmény felosztásá­ról. Meg kell vizsgálni a ta­valyi kollektív szerződés vég­rehajtását-, véleményeznünk kell a négy elsőszámú vezető tevékenységét, ki kell dolgoz­nunk a VI. ötéves tervre vo­natkozó elképzeléseinket, s az ebben az időszakban érvé­nyes kollektív szerződésünket. — Adódnak-e vitás kérdé­sek a szakszervezet és a vál­lalati gazdasági vezetés kö­zött? Vannak-e feszültségek e kapcsolatban? Egyezségre jutottak — Feszültségek nincsenek, mert a vitás kérdések eldön­téséhez a vállalati és a szak- szervezeti vezetés igen nagy jószándékkal fog hozzá. De viták vannak. Példának okáért a törzsgárdaszabályzat kidol­gozása körül. Még annak a Piaci jelentés Pénteken, bár korán reggel kisütött a nap, a vártnál ki­sebb piaci forgalom volt. Több piaci kereskedő nem nyitotta ki üzletét. A legnagyobb fel­hozatal a baromfipiacon volt. A szemestermény piacon nem változtak az árak. A búza literje 5, az árpa 4,50, a mor­zsolt kukorica ugyancsak 4,50 és. a kukoricadara 5,50 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 6—12, a körte 10—15, a héjas dió 20—26, a dióbél 120, a burgonya 5,40— 6, a kelkáposzta 7, a fehérká­Nyár a hideg télben A Ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet nagykőrösi virágüzletét sokan keresik fel a divatos gerberáért és szép virágcsokrokért. Képünkön: Takács Mária boltvezető éppen egy ízléses gerberacsokrot állít össze. Varga Irén felvétele SZVT-szakülés A pénzügypolitika szerepe A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa mint ese­mény, ma már a történelmi tények közé sorolható. Ám mindaz, ami ott elhangzott, velünk maradt, s évek hosszú során keresztül lesz hatással életünkre. Azokra a hétköz­napokra, melyekről a napok­ban Friss Antalnéval, a Nagy­kőrösi Konzervgyár szakszer­vezeti bizottságának titkárá­val beszélgettünk. Mégpedig elindulva a múltból és felvá­zolva a jövőt. S eközben azt vizsgáltuk, hogy milyen a szakszervezet és a vállalati gazdasági vezetés viszonya az előbbi szemszögéből nézve. Együtt gondolkodni — Az elmúlt öt esztendő jól körülhatárolható történel­mi szakasza volt itt Nagykő­rösön az EDOSZ-ban végzett munkánknak — mondta a be­szélgetés elején Friss Antal- né. Ebben az öt esztendőben tisztázódott minden eddiginél pontosabban a vállalati szak- szervezeti testületek és funk­cionáriusok helyzete. E fejlő­dési folyamat tetőzését tulaj­donképpen a választások- ide­jén észlelhettük. Dolgozóink most nagyon megfontolták, aogy kit választanak meg bi­zalmijuknak, hiszen tisztában voltak a meginövekedett gaz­dasági és szakszervezeti fel­adatokkal, vagyis a most ér­vényes mércével. Két alapve­tően fontos feltételt szabtak a választásnál. Azt, hogy a bi­zalmi alkalmas legyen érde­keik képviselésére, s még azt, aogy jól tudjon tájékoztatni minden irányban. — Új, vagy újraválasztott szakszervezeti tisztségviselők dolgoznak a konzervgyárban, tarsolyukban az új határoza­tokkal. Mi most a dolguk? — A magyar szakszerveze­tek. s előtte az ÉDOSZ kong­resszusának határozatai, ha igazodunk hozzájuk, lehetővé teszik a szervezeti élet fejlő­dését. Vagyis azt, hogy az üzemi közösségeket, a szer­vezett dolgozókat minden ed­diginél jobban, bevonjuk a gazdasági élet megkövetelte döntések meghozásába. Az a célunk, hogy mi, szervezett dolgozók együtt gondolkod­junk. A szervezeten belül is, a persze együtt a gazdasági vezetőkkel. — Miért szükséges ezt p szakszervezetről szólva ilyen feltűnően hangsúlyozni? — Őszintén szólva azért, mert e téren voltak és most is vannak még gondjaink. Ar­ról van szó, hogy a szakszer­vezet korábbi vezető testüle­téi sohasem mondtak véle­ményt vagy döntöttek úgy, hogy meg ne kérdezték vol­na a dolgozókat. Ám állan­dóan élt bennünk az a gyanú, hogy talán mégsem sikerült mindig minden véleményt összegyűjteni. Ez persze csak feltételezés, de most mégis különös figyelmet fordítunk arra, hogy ennek lehetősége még véletlenül se teremtődjék meg. — Ebből az igyekezetből adódik pillanatnyi gondunk is. Mégpedig az, hogy bizal­mijainkat még nem volt időnk felkészíteni arra, hogy csoportértekezleteiken a meg­kívánt alapossággal tudjanak kérdezni, véleményeket ki­mondani. Márpedig ha a bi­zalmi erre nem képes, akkor odajutunk, hogy a vállalati döntésekből sok dolgozó véle­ménye kimarad. Ilyen dönté­sekre pedig nincs szükségünk. Éppen ezért kidolgoztuk a szakszervezeti oktatásnak azt a rugalmas módszerét, mely a felületes volnék, nyu­godt lélekkel kijelent­hetném, hogy azon az estén, amikor összejöttünk vagy negyvenen a TIT klubjában nem tettünk mást, csak be­szélgettünk. Körülbelül egy át­lagos iró—olvasó találkozó színvonalán. Viszont, ha ret­tenetesen alapos, pontos és minden körülményt figyelem­be vevő ember lehetnék, ak­kor... Nos, akkor sem ^mon­danék mást. Mert valóban az az igazság, hogy kicseréltük gondolatain­kat Márkus Istvánnal, a Nagy­kőrös című monográfia szer­zőjével, no, meg egymással is. Szóval beszélgettünk. Talán olykor még felületesen is, ki­véve a szociográfius-író ven­déget. Viszont szóba kerültek olyan témák is, amelyek ha nem a TIT-klubban hangzanak el, hanem valamely döntésre hivatott, várost irányító tes­tület előtt, s annak tagjai szá­jából, akkor ezt az estét már nem lehetne író—olvasó ta­lálkozónak nevezni. Hanem például sok egyéb lehetőség mellett, fordulópont­nak a város életében. Persze a fordulópontokról rendsze­rint utólag derülnek ki. hogy azok voltak. S hát ebbe a visszatekintő jövőbe én sem láthatok. Elkönyvelem hát az ismeretterjesztők talán min­den eddiginél érdekesebb klub­estjét a figyelemreméltó, de a jövő szempontjából ma még lehetősége is megvolt, hogy a bizalmitestület , egyáltalán nem fogadja el a vállalati ja­vaslatot. — Végül a közös gondolko­dás eredményeként sikerült megtalálni a mindkét fél szá­mára előnyös megoldást. Má­sik ilyen nagyobb vitánk volt a közelmúltban a középszin­tű gazdasági vezetők bérezé­sének differenciálása. Szeren­csére " ebben is megnyugtató egyezségre jutottunk a válla­lattal. Magas színire emelte... — Végül az utolsó kérdés: a dolgozók szociális juttatá­saival kapcsolatban mit köve­tel a szakszervezet a vállalat­tól? — A jelenlegi állapotok megőrzését. Egyrészt azért, mert tudjuk, hogy lényegbe vágó fejlesztésre nincs pén­zünk. Másrészt azért, mert a vállalat szociális 'juttatásainak mértékét az elmúlt években olyan magas szintre emelte, amilyenre alig van példa a hasonló vállalatok körében. Vagyis ha ezeket megőrizzük, akkor voltaképpen teljesítet­tük a szakszervezet szociál­politikai követeléseit. Farkas Péter poszta 6, a karalábé 6, a zel­ler 12, a petrezselyemgyökér 12—13, a sárgarépa 5, a vörös­hagyma 8, a lilahagyma 14, a fokhagyma 70, a szárazbab 26—30, s a köleskása 30 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 160—200, a vágócsirke 80—220, két nagy kakas 250— 280, a tyúktojás darabjá 2 fo­rintért kelt. A halászati szö­vetkezetnél az élő halat 60, az egész csirkét 46, a csirkecom­bot 70, a csirke far-hátat 16, a csirkeaprólékot 24, a Mibahá- jat 32—38, és a lifoaaprólékot 25 forintért árulták. meghatározhatatlan jelentősé, gű eseméúyek közé. De hogyan keveredik a jö­vő, mint téma egy immár esz­tendeje megjelent könyv vitá­jába? Nagyon egyszerűen. A könyv a múltról szól, s a vá­ros történetének egy pontján a szövege véget ért. Szükség­képpen nyitva maradt kérdé­sekkel. S mert ezek többé-ke- vésbé mindenkinek feltűntek a könyv fölötti beszélgetést át­itatta a jelen megértésének vágya és a jövő meghatározá­sának igénye. -~­S minthogy a város jövő­jéről van szó, ne rejtsük véka alá, hogy a vitázók honnan indultak el, s hová juthattak volna, ha az idő engedi, s ha történetesen nem a TIT-klub­ban vitatkoznak. Az egyik kiindulási alap magától értetődően Márkus István könyve volt, melyről mindenki dicsérettel szólt. A másik az, hogy a tanyavilág alakulásának törvényszerűsé. geit még a könyv megjelené­se után sem ismerjük ponto­san. Legfeljebb azt látjuk, hogy a városhoz közel eső, komfortosítható tanyák min­den várakozást felülmúlva vi­rágzanak. A harmadik, negyedik, ötö­dik' kiindulási alap az volt, hogy tudatunkból hiányzik az Véget ért a tanácskozás Konzervek exportra Tegnap fejeződött be Nagy­kőrösön az a háromnapos ta­nácskozás, melyet a Konzerv­ipari Vállalatok Trösztje szer­vezett valamennyi vállalat részvételével az iparág export- lehetőségeinek megvitatására. A konzultatív jellegű tanács­kozás célja az volt, hogy az exportforgalom alakulásában közvetlenül intézkedő vezetők segítséget kapjanak feladataik megoldásához. A tanácskozás során dr. Mi- halusz Ferenc, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezér- igazgatója az exporttermelés és -áruforgalmazás általános lehetőségeiről tartott előadást. Dr. Lada Lajos, a KKM fő­osztályvezetője a magyar me­zőgazdaság és élelmiszergazda­ság exportjának perspektívái­ról szólt a VI. ötéves tervre vonatkoztatva. Dr. Czanik Sán­dor, a Hungarofruct vezérigaz­gatója a növényi konzervex­port piaci lehetőségeit tekintet­te át, felvázolva a Hungaro­fruct korszerűsítési törekvéseit a tőkés piacokon való megje­lenésével kapcsolatban. Erich Weng, a Handelsverkehr igaz­gatója a Német Szövetségi Köztársaság magyar gyártmá­nyú növényi konzerv importjá­nak várható alakulását elemez­te. Dr. Kiss Ferenc, a MÉM fő-' osztályvezetője a tartósított termékek exportjával szemben támasztott követelményeket is­mertette. Terelmes László, a MONIMPEX vezérigazgató-he­lyettese a fűszerpaprika külor- szági értékesítési lehetőségeiről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ludvig Géza, a KVT vezérigazgató-helyettese előadásának témája az 1981. évi szabályozórendszer, vala­mint a költségalakulás hatása a devizakitermelési mutatók várható mozgására volt. Vörös Imre, a TERIMPEX vezér- igazgatója pedig a hús- és étel- konzervek tőkés piaci forgal­mazási lehetőségeiről tartott előadást. Moziműsor Psyché II. Magyar film. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A STÜDÍÖTEREMBEN A kis gömböc. Magyar mese- filmsorozat, fél 4-kor. Érintés. Színes svéd—ameri­kai film. (18 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. értelmiség szociagrafikus ala­posságú ismerete, hogy nem tudjuk miért olyan sok az ön- gyilkosság, a válás városunk­ban. S végül vitaalappá vált a nagykőrösiekben állandóan ott bujkáló gondolat, hogy a vá­ros — miután rendelétileg el­vesztette vonzáskörzetét — pe­rifériára szorult. Elvesztette számos intézményét, köztük a tanítóképzőt, s rohamléptek­kel halad a teljes elszürkülés felé. Ez egyébként egészen egy­szerűen nem igaz, de a lehe­tőségével mindig számolt is a város és vezetése, s ma ami­kor mérlegre tesszük a város fejlődésének adatait, joggal vélhetjük úgy, hogy a ború­látóknak valóban nincs igaza. Az azonban mindenképpen tény, hogy a céltudatos irá­nyítás és a város ügyeiért va­ló lelkesedés mellett valami­féle hiánnyal kell számolnunk a város magára ismerésében. Arról van szó, hogy ha a városok szerepkörét és jelentő­ségét objektíve mérő ada­tokat országosan összesítjük, akkor Nagykőrös valahová az utolsó helyek egyikére kerül. Egyszerűen azért, mert mint már említettük, nincs vonzás- körzete, s ezért hiányoznak azok az intézményei, melyeket az ilyen tudományos mérlege­A Szervezési és Vezetési, Tudományos Társaság nagy | sikerű szakülést tartott a mi- j nap a konzervgyár bemutató- termiében, A tudományos egyesület tagjai ezúttal nép­gazdaságunk pénzügyi politi­káját és VI. ötéves tervét vi­tatták meg. Bevezető előadást Budai Benjámin, a Pénzügy­minisztérium osztályvezetője tartott. Vitaindítójában .rész­letesen szólt a hetvenes évek világgazdasági korszakváltá­sának hazai hatásairól. Ele­mezte a gazdasági tevékeny­ség hatékonyabbá válásának lehetőségeit és a népgazdasági egyensúly helyreállításának feltételeit Városunk gazdasági életé­ben is jól hasznosítható pél­dákkal illusztrálta az előadó, hogy népgazdaságunk milyen módszerekkel válaszolhat a hazánkat ért világgazdasági kihívásra. Hangsúlyozta, hogy e kihívásra nem csupán a népgazdaság egészének, ha­nem valamennyi üzemnek is válaszolni kell. Ezzel kapcso­latban felhívta a figyelmet a SZOMBAT Asztalitenisz Budapest: országos ifjúsági ranglistaverseny. Jégkorong Csónakázó-tó, 15 óra: Két helyi vegyes csapat barátságos mérkőzése. Sakk Budapest: a közalkalmazot­tak megyei Magyar Hírlap Kupa-viadala. lésnél figyelembe vesznek. Vi­szont pontosan ezek a hiányok azok. amelyek egyedülállóvá teszik a várost az országban, s amely különbséget nem a régi intézmények szervezete, vonzáskörök visszaadásával kell megszüntetni. Van erre más mód is. Ugyanis nincs még egy ma­gyar város az országban, amely Nagykőröshöz hasonló mérték­ben megőrizhetné hagyomá­nyait, kisvárosi jellegét. Ez az amit ki kell használni. Per­sze az, hogy élünk ezzel a le­hetőséggel, nem jelentheti azt. hogy a város öntörvényű fej­lődését megakadályozzuk. Ahhoz azonban, hogy ez pontos és jó legyen, újabb szociográfiai felmérésekre vol­na szükség. Szerencsére Már­kus István és munkatársai ké­szen állnak arra, hogy foly­tassák eddigi vizsgálódásaikat, vagyis segítsenek a városnak. Sőt, közreműködésükkel arra is lehetőség nyílik, hogy vala­miféle országos jelentőségű szociográfiai központ vagy mint Márkus István mondta, stúdió alakuljon itt ki. os, ez is egy módszer a város régi hírének vísz- szanyerésérc. De csak egy a sok közül. A többit kitalálni közös feladatunk és kötelessé­günk. F. P. szer fontosabb elemeire. A továbbiakban az egyéni, pon­tosabban az önálló vállalati kezdeményezések jelentőségét vizsgálta, megállapítva, hogy ezeknek népgazdaságunk VI. ötéves terve végrehajtása so­rán igen nagy szerep juthat. Budai Benjámin előadását élénk vita követte, melynek során egyebek közt szóba ke­rült a nagykőrösi gazdálko­dó egységeik egyik gyakran jelentkező gondja, nevezete­sen a központok és telephe­lyek, trösztök és vállalatok nem mindig egyértelműen tisztázott kapcsolata. A vita e tekintetben is sok hasznos ja­vaslat és elképzelés megisme­rését tette lehetővé a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság tagjainak. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor, Mark Twain: Koldus és király­fi. Gyermekelőadás. Sportlövészet Sportotthoni pincelőtér, 9 óra: az MHSZ Kupa-viadal 4. fordulója. Teke Temetőhegyi tekecsarnok, 8 óra: megyei felnőtt egyéni és páros bajnokság. Természetjárás Kecskemét: az Nk. Pedagó­gus SE városnéző túrája. Torna Szigetszentmiklós: a megyei középiskolás férfi C-kategóriás bajnokság 2. fordulója. Vasárnapi műsor Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: megyei serdülő és újonc egyéni és pá­ros bajnokság. Budapest: or­szágos ifjúsági ranglistaver­seny. Birkózás Szigetszentmiklós: megyei felnőtt egyéni bajnokság. Jégkorong Csónakázó-tó, 10 óra: két helyi vegyes csapat barátságos mérkőzése. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 9 óra: Ceglédi Egészségügyi DSK— Ceglédi VSE női, 9.50: Lajos- mizsei KSE—BÁCSÉP (Kecs­kemét) női, 10.40: Nk. Toldi DSK—Hernádi Tsz SK női, 12: Ceglédi 203-as DSK—Albertir- sai TVSK férfi, 13: Karatetét­ien SE—Ceglédi Mezőgazdasági DSK férfi, 14: Nk. Toldi DSK —Ceglédi Űttröszt KÖZGÉP férfi. 15: Ceglédi Mezőgazdasá­gi DSK—Albertirsai TVSK férfi Toldi teremkupa-mérkő- zés. Sportlövészet Sportotthoni pincelőtér. 8: az MHSZ Kupa-viadal 4. for­dulója. Teke Temetöhegyi tekecsarnok, 8: a megyei felnőtt egyéni baj­nokság döntője. Természetjárás Börzsöny-Hegység: a Toldi ODK-sok túrája. j ISSN »133-2108 (Naavk'lrrtai Hírlap) Beszélgetés vagy fordulópont? gazdasági szabályozó rend­SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT * Gazdag hét végi sportműsor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom