Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

# Zsámbcki úttörők Matematikusok versenye Zsámbokon kilencven pajtás vett részt az úttörő matema­tikusok járási versenyén. Az úttörőszövetség járási elnöksé­ge szervezésében megtartott vetélkedőn hetedikesek és nyolcadikosok küzdöttek a to­vábbjutásért. A nehéz felada­tok megoldása után, amíg a zsűri kijavította a dolgozato­kat és döntött a helyezések­ről, a gyerekek megnézték a helybeli falumúzeumot és a zsámboki népviseletről és szo­kásokról készült diákat. Eredmények, hetedik osztá­lyosok: 1. Lukács Tamás (Tú­ra), 2. Fényes Erika (Nagytar- csa), 3. Csicsiri Ferenc (Kere- pestarcsa III). Nyolcadikosok: 1. Pintér Mihály (Valkó), 2. Zsigri Gábor (Veresegyház), 3. Soós József (Dány). A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1981. JANUÁR 24., SZOMBAT A népfront vezetésével Fásítás, tisztasági akció Településeink szervezetei­nek tanácskozásain, a megje­lölt téma megvitatását köve­tően mindig szó esik a lakó­hely időszerű problémáiról, a közösség kisebb-nagyobb cso­portját ért bosszúságokról. Ez jellemezte az újjáválasztott vérségi népfrontbizottság első idei ülését is, amelynek napi­rendi pontjai megbeszélése után igen éiénk eszmecsere alakult ki a harminc résztve­vő között. Senki' sem állt föl a helyéről, hogy távozik, mert legtöbbjük úgy érezte, még van mondanivalója, mégpedig olyan, amit jellege miatt nem lehetett az ülésen felmerült gondolatok kapcsán elpana­szolni. Milyen tényezők okoztak mostanában bosszúságot a köz­ség lakóinak? Milyen visszás­ságokon háborodtak fel? A legtöbb szó a környezet­védelemről esett. A jelenlé­vők valamennyien egyetér­tettek abban, hogy a Fő utcá­ban feltétlenül szükség van fá­sításra és parkosításra. Az pá­dig egyenesen visszataszító, hogy néhányan a háztartási szemetet az árokba öntik, má­sutt szennylét engednek ki az utcára, amely onnan mások, lejtősebb helyen fekvő telké­re folyik. Jogosan háborodtak fel azon is, hogy az önkiszol­gáló üzletben több ízben ujj­nyi vastagon állt a sár, mert az egység dolgozói a hó elta­karítása helyett csak sóztak, nem gondolva a következmé­nyekre. Sokakban keltett ellenérzést a közterek gondozatlansága, elhanyagoltsága. Akadt azon­ban az ellenkezőjére is példa. Az italbolt vezetője magáénak érezve az üzlet előtti térséget tette szebbé, az italbolt mel­letti részt pedig kerthelyiség­gé alakította át. Esztétikusab­bá vált a bisztró környezete is. A művelődési ház előtt a községi KISZ-szervezet tagjai végeztek nagytakarítást, ültet­tek fákat és virágokat, az is­kola mellett húzódó hosszú árkot az úttörők tisztogatták ki, ugyanők időnként kitaka­rították a buszvárókat. Ez utóbbi helyekre szemétgyűjtők elhelyezését javasolták. A beszélgetés során felme­rült egy széles körű tisztasá­gi akció szervezésének szük­ségessége. A faluszépítő tár­sadalmi munkára március vé­gén, április elején kerül sor, s a vállalkozók a helyi szer­vezetek tagjai lesznek. Nem kevés gondpt okoznak a község vezetőinek a külte­rületi illegális szemétleraka­tok, ahol már hegyek emel­kednek hulladékból. Ugyanak­kor örvendetes, hogy mind többen viszik a szemetet a ki­jelölt gyűjtőhelyre. Ez még inkább megerősíti vélemé­nyünket, hogy a rendbontók­kal szemben következeteseb­ben kell fellépni. B. M. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szádén, Veres­egyházon január 25-én, vasár­nap: dr. Rédling Tibor, Kere- pestarcsa, Templom u. 3. Aszódon, Bagón, Dányban Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfalu- ban, Versegen. Zsámbokon: dr. Soós Endre, Aszód, Kossuth u. 51. Városi moziműsor Csapda az erdőben. Színes, NDK ifjúsági film. Csak 4 óra­kor. Psyché I. Magyar film, 6 és 8 órakor. Műszaki Iniézet A mezőgazdaság szolgálata Egy-egy központi, az egész országra érvényes határozat megjelenése után gyakran halljuk, olvassuk, a különbö­ző intézmények, üzemek ■ hoz­záláttak a döntésből adódó sa­ját feladataik megfogalmazá­sához, illetve azok végrehaj­tásához, így segítve elő a nagy közösség céljainak el­érését. Arrói is értesülhetünk, hogy időközönként megvizs­gálják, mennyire jutottak a határozat helyi megvalósítá­sában, hogyan járultak hoz­zá a központi akarat reali­zálásához. Ilyenfajta summázatot ké­szített a gödöllői MÉM Mű­szaki Intézet, s ezt a városi párt-végrehajtóbizottság is ér­tékelte. Áttekintették, mit értek el azon az úton, ame­lyen az 1978-as mezőgazdasá­gi párthatározat nyomán jár­va haladnak. , A jövő kombájnja Tudjuk, a mezőigazdaság a határozat megjelenése óta is töretlenül fejlődött, így já­rásunkban is nagyszerű ered­mények születtek, amelyekhez a fokozott gépesítés is hozzá­járult. Sőt, másképp meg sem születhettek volna az eredmé­nyek. A rekord-gabonahozamok el­éréséhez is nélkülözhetetlenek az intézet által értékelt és javaslatára licencvásárlás alapján itthon gyártott veto- gépek. Ezekkel a gabonavetés csaknem kétszer termeléke­nyebb a korábbinál, miköz­ben a munka minősége is ja­vult. A jövőt szolgálják azok a kombájnok, amelyek már a nagy hozamú gabona beta­karításának eszközei lesznek. Ezeket szintén a műszaki in­tézetben vizsgálták meg. Napjainkban a takarékós- ság minden területein és te­kintetben az egyik legfonto­sabb szempont, amit mind a termelőnek, mind a kuta­tónak érvényesítenie kell. Gyakorlati megvalósulása pél­dául az a technológia, amely- lyel a kukoricacső,-zúzalék és a teljes növény olcsón be­takarítható. Egységnyi terület­ről a megelőzőnél 35 száza­lékkal több keményítő taka­rítható be. Az egész országra vetítve a szokásosnál 28 ezer tonnával kevesebb tüzelőolaj felhasználásával. Villanypásztor Még ennél is nagyobb hord­erejű a nedves szemeskuko­rica- és szemcsutkazúzalék be­takarítása és tárolása. Ez­zel a takarmánnyal a hagyo­mányos abraknak csaknem a fele helyettesíthető, évi 96 ezer tonna tüzelőolaj-megta­karítással. Jelentőségének megfelelően, kiemelten foglalkoznak a gyepgazdálkodás műszaki fej­lesztésével és korszerűsítésé­vel. Kidolgozták a feltörés nélküli gyepfelújítási mód­szert, kiválasztották az ápo­lás, a tápanyag-visszapótlás, valamint az öntözés korszerű­sítéséhez legalkalmasabb gé­peket. A vízellátásra a szél energiáját hasznosító kül­földi vízkiemelő berendezést értékelték, ami után meg­kezdődött a, hazai szerkezet kifejlesztésé és kísérleti gyár­tása. Megvizsgálták a . nap­energiával működő villany­pásztor külföldi mintapéldá­nyát is. Továbbra is a napjainkban gyakran emlegetett \ területe­ken maradva: módszereket ad­tak a szálas takarmányok és a szalma termelékeny be­takarításához. A nagybálázás minden tekintetben olcsóbb,, mint a hagyományos széna­gyűjtés. A módszer rohamos terjedését mutatja, hogy már száz gazdasagom alkalmaz­zák. A nagy bálázás alapját jelentő gép licancének a meg­vásárlását és honosítását ter­mészetesen szintén az inté­zetben készítették elő. Ha kisebbek anyagi eszkö­zeink, szőkébbek a beruházá­si lehetőségek, fokozottabb a jelentősége a gépek karban­tartásának, javításának, üzemképességük növelésének. Ehhez is sok mindennel já­rulnak hozzá a műszaki inté­zetbeliek. Kidolgozták a trak­torok és önjáró betakarító- gépsk komplex karbantartási rendszerét. Diagnosztikai mód­szart ajánlanak a motorok túl­fogyasztásának kiszűréséhez. Űj üzamanyagnorma*-rendszert alakítottak ki, amit szintén hasznosítanak már a gyakor­latban. Társulások tagjai A járási pártbizottság kez­deményezett egy járási műsza­ki szolgáltató társulást, en­nek szervezésében is részt vállal az intézet, sót tag­ként be is kíván majd lép­ni. Hasonló kezdeményezések rrfásutt is történtek. Termelési rendszerek és más intézmé­nyek bevonásával hívták élet­re az üzemfenntartási együtt­működést. Részevei a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Gép­javító Társulásnak. Együttműködnek más kuta­tóintézetekkel is, tárcaszintű és országosain kiemelt felada­tok végrehajtásában. Váro­sunkban az agráregyetemmel és az Állattenyésztési és Ta­karmányozási Kutató Köz­ponttal. Tervük, hogy az együttműködést tovább javít­sák mind a kutatóhelyekkel, mind a gazdaságokkal, ter­melési rendszerekkel, az egész mezőgazdaság érdekében. K. P. Felnőttek és betegek Szomorú és felemelő példái Nehéz feladatra vállalkozik az — legyen krónikása vagy akár szakértője a tanácsi mun­kának — aki a gyámügyet kí­vánja bemutatni. Az első ne­hézséget Mányai Miklósné, a városi tanács gyámügyi elő­adója így fogalmazta meg: — Nem látványos a mi mun­kánk, a gyámügy nem olyan mint például a lakásügyi vagy a műszaki osztály, ahol akár nap nap után engedélyező, ki­utaló határozatok születnek. Itt egy-egy látványosabb dön­tést, intézkedést tömérdek ap­rómunka előz meg. Ráadásul a laikusok nem is. sejtik, mi­lyen összetett a terep, a ten­nivalók köre. A gerinc Egyet kell értenünk. Az el­nevezés, gyámügy, jelentésé­ben hordozza ugyan a hivatal lényegét, a gyámolítást, de korántsem tükrözi a gyámügyi előadó tevékenységének széles skáláját. S különösen nem azt a sajátos, érzelmi, emberi hát­teret, amely az akták hátor­szágát jelenti. Nem tagadom, részben éppen ezért kerestem fel Mányai Miklósnét, hogy erről a többről, erről a nehe­zen megfoghatóról is kifaggas­sam. Kezdjük azonban a hi­vatalos résszel: mi a feladata a gyámügyeseknek? — A sokrétű munkát két nagy csoportra oszthatjuk, a kiskorúak, illetve a felnőtt, be­teg emberek érdekvédelmével való foglalkozásra. amelyek sok hasonló elemet tartalmaz­va tevékenységünk gerincét adják, s e két szálra felfűz­hetjük a mindennapi gyám­ügyi teendőket. Mielőtt először a felnőttek gyámsági ügyeiről kérdeznénk az előadót, talán nem felesle­ges a munka egészét jellemez­ni néhány adattal. Friss ki­mutatások szerint tavaly 2 ezer 672 ügyiratot iktattak itt. Azt viszont képtelenség lett volna számon tartani, hogy egy-egy aktához hányszor kel­lett hozzányúlni, kiegészíteni, újraolvasni, rendezni. S ez csak az adminisztratív oldal. Mi dol­ga lehet tehát a gyámügynek felnőtt emberekkel? Hogy érthetőbb legyen, ve­gyünk egy behelyettesíthető, általános példát. A gyámügyi hatóság különféle úton-módon szerezhet tudomást azokról az emberekről, akik elmebeteg­ségük vagy idős koruk miatt nem képesek ügyeik vitelére, sóját érdekeik képviseletére: Gondnokság és per — Bejelentés érkezhet a la­kóktól. akik esetleg a szom­szédjukban tapasztalnak visz- szás dolgokat. Jelenthetik a tanácstagok, de magam is nyi­tott szemmel járok-kelek ma­gán- és hivatalos útjaimon, s gyakran így szerzek tudomást olyan esetekről, amelyek ható­sági intézkedést követelnek. Az első lépés ilyenkor, hogy orvosi igazolásokat szerez az előadó, majd, ha ez is alátá­masztja a veszélyhelyzetet a bíróságon gönc okság alá he­lyezési pert indít. Az eljárás közben, amely a többi között újabb orvosi szakértői vizsgá­latot jelent, a gyámügyön sem pihennek: rendszeresen ellen­őrzik az érintett környezetét. A bírósági ítélet után a gyám­hatóság gondoskodik arról, hogy megfelelő gondnok intéz­ze a továbbiakban az érdek- képviseletet. Emberi oldal De ezzel korántsem fejező­dik be a munka. A gyámügyi előadó feladata, hogy rend­szeresen ellenőrizze a gond­nokolt állapotát: figyelemmel kell kísérni a vagyon kezelé­sét. Ha egy-egy látogatáskor gyanús dolgokat észlel, külön is elszámoltathatja a gondno­kot s emellett a betétállo­mányra is ügyelni kell. Tavaly huszonnyolc ember helyzetét kellett figyelni a vá­rosban. A mindennapi elfog­laltság mellett az ügyek em­beri sorsokat, tragédiákat, szo­morú. s néha felemelő példá­kat tárnak fel. Találkozni le­het e területen az önzés, a hálátlanság, de a segítőkész­ség szép példáival is. Amint Mányainé elmondta, a felnőttekkel való foglalko­zás a városi gyámügyi munka mintegy negyedét teszi ki, de éppen elég sok ahhoz, hogy eljárási egyszerűsítések köny- nyítsék az ügyintézést. Ha csökkenne az adminisztráció, több idő jutna a sokat emle­getett emberi oldalra. De az előadó maga is dilema előtt áll: T ettvágy — Kétségtelen, különösen a vagyonkezelés szempontjából kellene megfontolni néhány szabály módosítását. Ugyan­akkor az ember mindig aggó­dik, jól intézi-e a dolgokat, va­jon nem követett-e el hibát? Sok veszélyt jelentenek a jog­szabályi hézagok is, s a leg­utóbbi rendelkezések is foko­zottabb figyelemre, ellenőrzés­re köteleznek. Sajátos terület a gyámügy. A hivatásszsretet, a felelős­ség után nyomozva ellentmon­dásokra bukkanunk. Mit mond például Mányainé? — Mindig az volt a vágyam, hogy emberekkel foglalkoz­zam. Norábban a tanácsi tit­kárságon dolgoztam, de von­zott a gyámügy, úgy éreztem. ezen a területen tehetek iga­zán az emberekért. Most, hogy már 1974 óta itt vagyok, né­ha úgy érzem, ezt nem lehet tovább csinálni, s minden év­ben elhatározom, jövőre abba­hagyom. De aztán elmúlik, s elzavarni is nehéz lenne innét. S hogy ez a vívódó hivatás­szeretet mélyen gyökeredzik, arra egy bizonyíték: korábban tíz "év alatt tízen váltották egy­mást a gyámügyes székben. Ahhoz azonban, hogy megért­sük a gyámügy másik terüle­tét is alaposan meg kell is­merniük: a kis- és fiatalko- rúakét. Egyéni és csapatverseny A mezőgazdasági és falusi dolgozók számára mind több téli sportolási lehetőséget kí­ván teremteni a járási-városi sportfelügyelőség, valamint a Medosz járási sportbizottsága. Ennek része a ma fél kilenc­kor kezdődő verseny, amely­nek színhelye a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem torna­terme. Három sportágban, asz­taliteniszben, sakkban és te­kében mérhetik össze erejü­ket nők és férfiak. Mindhá­rom sportágban egyéni és csa­patversenyeket rendeznek. Az együttesek létszáma 3—3 fő le­het, illetve egy tártalék. A küzdelmekben a Medosz járá­si alapszervezeteinek dolgozói és a községekben lakó 14 éven felüliek vehetnek részt, ha nincs 1979. január elsejétől ér­vényes sportegyesületi igazo­lásuk. A három első helyezett mind a csapat-, mind az egyé­ni versenyben díjat kap. Folytatódik a teremtorna A Gödöllő Kupáért kiírt ké­zilabda-teremtorna vasárnap, január 25-én újabb mérkőzé­sekkel folytatódik a Légszesz utcai sportcsarnokban. A mér­kőzések párosítása és kezdési időpontja: 9: Ácsa—GEAC (férfi), 10.10: Nagymaros— Ácsa (nők), 11: Veresegyház— Nagymaros (férfi), 13.30: Ve­resegyház—GSC (nők), 14.30: Gödöllői SC—Gyömrő (férfi). Szombati jegyzet ■gy Először azt hittem, me­gint vándorcirkusz érkezett a városoa, és a hangosbe- szélovel felszerelt gépkocsi vezetője ezt adja ludiul a Szabadság tér Lakóinak. De aztán, ahogy joouan fülel­tem, kiderült, ncgy egeszen másról van szó. Mert a kö­zelebb guruló gépkocsi ol­dalán TIüAZ felirat ékes­kedett, s már a hangok is érthető szavakba, monda­tokba rendeződtek. A szöveg körülbelül így hangzott: a gázszolgáltató vallalat elnézést kér a fo­gyasztóktól, de csőtörés miatt nincs gáz. A hiba el­hárítását megkezdték, s arra kérik a lakókat, hogy zárják el a főcsapokat, ez­zel is meggyorsítják a munkát. S meg azt is hoz­zátették, hogy előrelátha­tóan este tízre helyreáll a rend. Hogy valóban így tör­tént-e, nem is lényeges, . mert bár fontos dolog, de ezúttal engem nem ez ér­dekelt a legjobban. Jóma­gam, és akikkel beszélget­tem, szintúgy, azt állapítot­tuk meg, hogy íme, így is lehet. Nem mintha ettől megfőne az ebéd, felforrna a tea, de legalább tudjuk, hogy mi történt s azt is, mire számíthatunk. A Sza­badság tér lakói sajnos nem először voltak kénytelenek időlegesen nélkülözni a gázt, de ebben nyilván vét­lenek a gázosok is: vannak, s nemcsak ezen a területen, előre nem látható hibák. Bekövetkezhet a baj embe­ri közreműködés nélkül is. Elhárítani viszont csak munkával, szakértelemmel ■lehet. De az sem mindegy, hogy milyen körítéssel. Ezúttal a T1GÁZ nagyon jó példát mutatott, hiszen nem, kellett egymáshoz ro­hangálva találgatni: mi a helyzet, mikor lesz gáz, mi a teendő. A gázszolgáltató gyorsan, egyszerűen és ha­tásosan értesített mindenkit s ezzel alighanem a saját munkáját is megkönnyítet­te. De vajon megérdemli-e ez az eset, hogy kiemeljük, s hogy példának állítsuk? Vajon nem ez lenne a ter­mészetes? Talán nem téve­dek, ha megkockáztatom, igen, ez volna természetes, de ma még nem az, s ezért igenis érdemes felhívni rá a figyelmet. Hátha mások is okulnak belőle, hátha a szolgáltatások területén más cégek is a TIGÁZ nyo­mába erednek. Mert ha jobban belegon­dolunk, amit csináltak, tu­lajdonképpen kötelességük. A gázszolgáltatáshoz ez is hozzátartozik: •a tájékozta­tás. Ugyanígy kellene len­ni másutt is, a szolgáltatá­soknál, a kereskedelemben s még jó néhány helyen. Vegyünk egy-két példát. Kit nem kerülgetett még a guta, amikor rövidebb- hosszabb utazás után mér­gesen, dolgavégezetlenül távozott a bezárt üzlet elől, amelyen csak a sebtiben odavetett felirat tudósította arról, hogy leltároznak. S még jó, ha a nyitás dátu­mát nem felejtették le! De vajon nem lehetne, akár már egy-két hónappal előt­te egy jól -látható táblán je­lezni a várható eseményt? Más. Amikor legutóbb egy villanyvasalót vittem javítani a Gelkába. s már a megadott határidőn túl érte mentem, kiderült, hogy nincs hozzá alkatrész. Ah­hoz, hogy a szakemberek ezt megállapítsák, aligha kellett tíz nap vagy két hét. S mi lett volna, ha egy le­velezőlapon, mihelyt kide­rült, értesítenek róla? Ha­marabb megyek érte, elvi­hetem máshová, ahol meg tudják csinálni. Félreértés ne essék: tu­lajdonképpen sem a leltá­rozás, sem a Gelka-oélda nem szabálytalanság: pusz­tán azt a figyelmességet nélkülözi, amit, vélemé­nyem szerint, igenis tartal­maznia kellene a. szolgálta- tásokna.k. Űgv valahogy, amint azt a gázosok meg­mutatták. Gáti Zoltán ISSN 0138 — 11*37 (GMSIIrtl Hírlap) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom