Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

1981. JANUÁR 24., SZOMBAT CSALÁDBAN-HÁZ KÖRÜL Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? — kérdi a költő kedvesétől, amikor becézgetni szeretné. Petőfi lírai sorokban ját­szadozik el a gondolattal, hogyan is válasszon megkü­lönböztető nevet szerelmének. A gyermeket váró szü­lők sokkal prózaiabban, de hasonlóképpen keresgélnek nevet. Nagyszülők, dédanyák megszólításai hangzanak el, vagy éppen azon tanakodnak, milyen egészen kü­lönleges nevet adjanak a kicsinek. A döntés igen ne­héz. Hiszen a szerelmes ismeri kedvesét, amikor ne­vekkel ruházza fel, a szülő csak elképzeli, milyen is lesz majd. Családnevünktől könnyen megválhatunk, leg­alábbis a nők újat vehetnek fel, ha férjhez mennek. De keresztnevünk végigkíséri életünket. Rovatunkban a névadás-választás lehetőségeit, érdekességeit gyűj­töttük össze. Naptárlapozó Több név, mint nap Jóval több a név, mint amennyi az évben a napok száma. Ezért sokan kénytele­nek osztozni másokkal, hiszen az eddigi naptárakban egy napra két vagy több név is esett. Fölütve a naptárat, láthat­juk, hogy például a Júliák és Riták május 22-én, a Márták és Flórák július 29-én együtt ünnepelték névnapjukat. A naptárban megmaradtak a régimódi, ma már alig ismert nevek. Ivett —Zsanett — Krisztián Beszélgetés Ladó János nyelvésszel Negyedik kiadását érte meg, s egy esztendő óta hiánycikk a , Magyar utónévkönyv. Ladó Já- j nostól, a kötet létrehívójától | sem tudnánk szerezni még egy darabot sem. A néhány tiszte­letpéldányt szétosztogatta ven­dégeinek. Előtte a jegyzetek­kel, megjegyzésekkel összefir­kált legelső kiadás. A Várban a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intézeté­nek ódon falai között Ladó Já­nos kandidátussal arról beszél­gettünk, vajon mi a kötet si­kerének titka? Milyen névadá­si szokások honosodtak meg nálunk, újabban melyek a leg­gyakoribb nevek? — Tíz esztendővel ezelőtt látott napvilágot az utónév­könyv első kiadása. Az anya­könyvi hatóságoknak szántuk elsősorban. Ugyanis a kórhá­zakban az újszülöttnek bármi­lyen nevet bejegyeznek, amit az édesanya kíván. Holott Ma­gyarországon jogszabály hatá­rozza meg, milyen neveket lehet anyakönyvbe iktatni. * ízlés és divat Hogy mi indokolja ezt a vi­lágon majdhogynem egyedül­álló jelenséget? Legfontosabb szempontként az anyanyelv vé­delmét említeném. Az utóbbi időben ugyanis elburjánzott az idegen hangzású nevek di­vatja. Teljesen indokolatlan például, hogy valaki Johannák vagy Johnnak nevezze el gyermekét, amikor a névnek van szép magyar megfelelője, a János. A kötetben sokkal több név szerepel, mint amit használ­nak. Női névből 895, férfiból 932 anyakönyvezhető az utó­névkönyv szerint. A listát azóta pótjegyzékkel láttuk el. ötvenegy névvel bővült a vá­lasztható keresztnevek száma. A nemzetiségi — német, ro­mán, szerb-horvát, szlovák — területekről is összegyűjtöttük a neveket, amelyekről külön jegyzék készült. Mégis előfordul, hogy a szü­lő a jegyzékekben nem talál­ható nevet szeretne adni gyer­mekének. Ilyenkor hozzánk fordulnak. Több szempont fi- gyelmbevételével mérlegeljük, adható-e a kíyánt név a gyer­meknek. Az anyakönyvezhető- ség feltételei között szerepel, hogy az utónév kiejtésszerű írásmódja meghonosodott-e vagy meghonosítása- könnyen lehetséges-e. Ilyen például az Ivett vagy a Zsanett. Társa­dalmi igény van rá; mint a Barbarára. Lényeges azonban, hogy határozottan elkülöníthe­tő legyen; férfi- avagy női név-e, jelentéstanilag semmi zavart ne okozzon. Mitől kapnak hirtelen föl egy nevet, miért felejtődik el a néhány évtizeddel ezelőtt oly gyakori név? Pontosan nem tudni. Mindenesetre ízlés és divat kérdése, milyen nev- ket adnak egy adott időszak­ban a kicsinyeknek.. Milyen szempontok szerint választanak ma a szülők ne­vet gyermekeiknek? Többnyire a saját ízlés a mérvadó. Van, aki nem szereti a kirívó, fel­tűnő viselkedést. E típus csak­is gyakori nevet választ. Mások szeretik a régies hangzást, ők hívják Mártonnak, Dávidnak gyermekeiket. A kimondottan szélsőséges névválasztás sze­rintem kockázatot rejt magá­ban, méghozzá a gyerek ká­rára. A Délibáb vagy a Viílő női nevek például még telje­sen szokatlanok. Az utóbbi keletkezése ráadásul félreér­tésen alapul: a Villőről úgy hitték, hogy tündért jelent, holott csupán egy értelmetlen refrén. Melyek a leggyakoribbak? Nézzük, melyek a leggyako­ribb nevek. Egy nem is olyan régen készült felmérés tanúsá­ga szerint a férfiaknál maradt a hagyományosabb forma. Sorrendben a leggyakoribb név: Zoltán, László, Gábor, Attila, Zsolt, István, Tamás, Péter, József, Csaba, János, Sándor, Krisztián, Róbert és a Ferenc. A női neveknél inkább választották a feltűnőt, de egy­ben ritmikailag gazdagabbat. Érdekes, hogy csaknem mind három szótagú: Krisztina, And­Divat a svájci sapka Évek óta tartja magát a svájci sapka divatja. Homlok­ba húzva, oldalra vagy hátra igazítva viselik sportos kosz­tümökhöz, pelerinhez, elegáns kabáthoz, sőt még bundához is. Külföldi divatlapban láttuk a két divatkiegészítő párosí­tást. A svájci sapkát tollal te­szik újszerűvé. A tollat a sáp­EGYÜTT AZ UTAKON ka hátuljára tűzik, a bőségét szobályozva, kalapszerű fejfe­dőt alakítanak ki. Máskor a toll a homlokba kerül, egészen a sapka szélére. De tűzhetik fejtetőre, középre, aszimmetri­kusan elhelyezve. S máris új, divatos fejfedőt hordhat, aki követi ezt az olcsó és könnyen megvalósítható ötletet. A legfontosabb családi esemé­nyeket Pest megyében is a tár­sadalmi ünnepségeket és szertar­tásokat szervező irodák teszik ün­nepélyessé. A monori iroda ezzel a szép meghívóval invitálja a szü­lőket. A képen Kovács Margit Szoptató című szobrának fotója ezerepei. reá, Katalin, Szilvia, Zsuzsan­na, Mónika, Timea, Éva, Ildikó, Erika, Judit, Anita, Agnes, Mária, Gabriella. Jelenség, hogy vidéki környezetben új­szerű neveket adnak, míg a fő­városban egyik irányzat a ki­mondottan népies — Márton, Dávid, Bence — nevek terje­dése. Az utónevek kiválasztásánál jó, ha a névviselő érdekében a teljes név szépségére, ritmusá­ra, jó hangzására is ügyelünk. Nem kívánatos a családnévvel azonos utónév, mint a Péter Péter, komikus lehet, ha tisz­ta rímhez hasonlóan össze­csengenek a nevek, így a Men­del Vendel, vigyázni kell a be­tűrímnél is, ellentmondás ne legyen, hiszen az Éber Álmos ugyancsak furcsa. A helyesírás a mérvadó Még egy érdekességet hadd említsek. Mindig a legújabb helyesírás szerint írjuk a ne­veket. Mint például a Ferenc nem Ferencz még akkor sem, ha híres emberek használták így. Kivétel az Attila. Szabá­lyosan Atillának írnánk, de a köztudatban a germános for­ma az elterjedt. Az utónévkönyvet nem csu­pán gyermeket váró szülők forgatják. A nevek származá­sát, jelentését is megtudhatjuk belőle, s kit ne érdekelne, mit is rejt a név, amit egy életen át visel. Várjuk az Akadémiai Kiadó újabb kiadását. A bőví­tett kiadásra valószínűleg csak néhány év múlva kerül sor. A Gondolat Kiadó naptár­szerkesztői erre az évre meg­lehetősen megreformálták a névnapok rendjét. A megko­pott és elfeledett nevek feles­legessé váltak. Kihagytak egy- egy, ma, már ritkán használt keresztnevet. Így lassan el érik, hogy egy napra egy név ünnepe essen. Minden különlegességet még sem lehet kihagyni- Az időjá rási megfigyelésekhez társulok semmiképpen sem hiányozhat­nak. Megmaradnak a fagyos­szentek: Pongrác, Szervác, Bo­nifác. Vagy Benedek, mert zsákban hozza a meleget. Meg­tartják a Szilveszter napot is. Bár alig-alig akad ilyen nevű polgárunk, öt vagy hat or­szágszerte. Mégis megőrizzük e nevet, hiszen az év elmúlá­sát és az újabb kezdetét jelen­ti. Nem lehetetlen, hogy 2000- re a Szilveszter név is divatos lesz. Oly szeszélyesek ezek a szokások. Óh, konvenció! Hosszú esztendőkön keresztül, ahol csak lehetett, harcoltak a női emancipáció szószólói a sza­bad asszonynévválasztásért. Ki lá­tott olyant — mondották —, hogy az asszony akár akarja, akár nem, férje nevét hordja. Hat esztendővel ezelőtt megszü­letett végre a rendelkezés: házas­ságkötéskor a nők ötféle névvál­tozatból választhatnak. A lehető­ségek legkézenfekvőbb váltc»zata a hagyományos névviselet, a férj teljes nevének felvétele a házas­ságra utaló „-né” toldással (Tóth Pálné). A következő, amikor az előbbi alakhoz a teljes leánykori név járul (Tóth Pálné Kis Irén). Nem kívánunk senkit sem befo­lyásolni, de óva intünk a két hosszú név ilyetén találkozásától mindenkit, hivatalos iratok aláírá­sánál sok bosszúságot okozhat. Már szerencsésebb, amikor valaki felveszi a férje családi nevét „-né” toldással, és hozzá a teljes nevét (Tóthné Kiss írén), ilyenkor meg­marad a teljes leánykori név, ugyanakkor utalás történik arra is, hogy férjnél van valaki, ösz­vérnévnek is titulálják a férj csa­ládi és a feleség keresztnevéből keletkezőt (Tóth írén). Nem utal az állapotra, hanem egy teljesen új név keletkezik. Ez olyankor kívánatos, amikor valaki már ré­gen szeretett volna „megszabadul­ni” lánykori családi nevétől, mert mindig összetévesztették más­sal. Az ötödik variáció megint igen egyszerű: házasság után megmarad az eredeti leánynév. Sajnos, ez utóbbi, bármennyire is szimpatikus megoldás, rengeteg buktatót rejt magában. Könnyező kismamák panaszolják, hogy a terhesrendelésen milyen durván bánnak velük. De a szülészeteken sem ritka jelenség, még a sorstár­sak is leplezetlen kíváncsisággal tudakozódnak a férj létezéséről, ha valaki leánynéven szerepel. Hat esztendő nem elég, hogy megszokjuk az újdonságot. A Pest megyei Tanács igazgatási osztá­lyán megtalálhatjuk ennek bizo­nyítékát is. Nemrég készítettek egy felmérést a családpolitikai törvény érvényesüléséről. Ennek részeként a névviselésről is. A dabasi, a budai és a gödöllői já­rásban készítették a reprezenta­tív felmérést. A járásokat úgy választották ki, hogy azok kép­viseljék az agglomerációs övezetet és a zártabb etnikumokat is. A felmérés két esztendőt ölelt föl. A három járásban 1975-76-ban 5152 házasságot kötöttek. Hagyo­mányos nevet 5020 nő vett fel. A Tóthné Kis írén változatot 178-an választották, saját nevüket 21-en tartották meg. Tehát százaléko­san elenyészően kevesen éltek az újfajta lehetőséggel. Közülük utó­lagosan 14-en kérték házasság után a „-né” toldást. A felmé­rés szerint elsősorban az értel­miségi réteg — orvosok, pedagó­gusok — választanak nem ha­gyományos névhasználatot. Érde­kességként megemlítjük, hogy az új házasságba lépők az előző férj nevét is megtarthatják e rendelet értelmében, természetesen nem a -né-s változatokat, hanem az elő­ző férj családnevéből és a leány­kori keresztnévből állót, mert az nem utal az előző férjre. Különlegesség Zeller, roqueíort-mártással Hozzávalók 8 személy részé­re: 2 db zellergyökér, 15 dkg roquefort, 1,5 dl tejfel, 2 evő­kanál ecet, fél kávéskanál cu­kor, 1/4 kávéskanál bors, 1 csipet só. A zellergyökeret megtisz­títjuk, csíkokra vágjuk, és megmossuk. Majd jól lecsöpög. tetjük. Egy hosszúkás pohárba tesszük, úgy hogy a zellercsí­kok függőlegesen álljanak ben­ne. A roquefortot szűrőn át­nyomjuk, vagy villa segítségé­vel összetörjük. Hozzáadjuk a tejfelt, ecetet, valamint a fű­szereket és habverővel sima krémmé keverjük. Ízesítjük, kis tálakba tesszük és a zel- lercsikokkal megtűzdeljük. Irta és összeállította: Erdőst Katalin Furcsa időjárás volt ezen a héten hazánkban. Szerencsére megyénk kimaradt az autósokat nagyon is érintő időjárási tréfából. Győr-Sop- ron, Borsod-Abaúj, Tolna, Somogy és Baranya megyékben hófúvások, hóakadályok keletkeztek, ám megyénk — úgy tűnik a sors kegyeltje — ebből kimaradt. De meddig? AZ ÚTXNFORM JELENTI Asztalos Zoltán: — Pest megyét szerencsére elkerülte a hét közben kialakult hófúvás, így a megye útjain különösebb gond nincs. Persze a hétközi havazás nyomai az alsóbbrendű utakon megláthatok: sokfelé síkosak, jégbordásak. Ez az,amire a leginkább figyelni kell, igen nagy a megcsúszás veszélye. Hogy mennyire nem tudnak sokan alkalmazkodni a megválto­zott útviszonyokhoz, jellemző, hogy alig néhány centi hó le­hullása után tucatjával csúsznak árokba vagy egymásnak. Sokkal óvatosabb, lassúbb vezetést kérünk mindenkitől. Az autópályákon, de különösen az M3-ason — este vagy haj­nalban — számítsanak arra, hogy a két pályát elválasztó zöld sávon összegyűlt hó napközben olvad, és a külső sávok felé átfolyik a burkolaton. Ez az éjszakai lehűlés során megfagy, és ha nem elég óvatosak, előzés közben nagyon könnyen meg­csúszhatnak. SZENTENDREI „SÁRGA ANGYAL” Különösen nagy öröm számunkra, ha arról számolhatunk be autós olvasóinknak, hogy érdekükben, a kulturáltabb autózás, s autótartás érdekeljen valami történt. Nos, most két jó hírem is van. Az egyik: Follinusz Elemér, a szentendrei autószerviz vezetője: — Autószervi­zünk ettől a hónaptól kezdve már vállalja a Lada család, tebát az 1200, az 1300, az 1500 és az 1600-as típusok garanciális, s azontúli javítását. Szervizünk új diagnosztikai műszerekkel is gazdagodott, s ezért a jövő­ben már vállalni tudjuk a lengéscsillapítók és az üzemanyag-fogyasztás műszeres bemérését, s természetesen a mérés által kimutatott hibák el­hárítását, javítását is. S mindezt hadd tetézzem még meg azzal, hogy már van crossbar telefonunk: 06-26-44042. Ezen a számon ügyfeleink már hívhatnak bennünket, s megbeszélhetik velünk a javítási igényeiket. Es a másik jó hír: Barna József, a Magyar Autóklub Pest megyei szervezetének titkára: — Csütörtökön adtuk át Szentendrén, a belső körút melletti parkolóban a segélyszolgálati állomásunkat, ahol két szerelő és egy „sárga angyal” segélyszolgálati gépkocsi áll rendelkezésre. Sajnos, itt még nincs telefon, talán a sors egyszer kegyes lesz, s ad majd. De addig is az autós, ha valahol elakad a járás területén, állítson meg egy másik autóst, s kérje meg, értesítse a segélyszolgálati állomást. Akkor a „sárga angyal” ki­megy a helyszínre, s segítségére siet a bajbajutott autósnak. NOTESZLAPOK HÉTKÖZBEN Nem szokásunk saját lapunkban megjelent írásokra hivat­kozni, de most mégis megszegjük a szabályt, mégpedig azért, mert közérdekről van szó. Január 21-i lapszámunkban a No­teszlapok hétközben című jegyzetünk Lélektan című részében egy kamaraerdei emelkedőn lejátszódó eseményt tűzött toll­hegyre a kollégám. Elöljáróban még annyit, hogy aznap ónos eső esett, az út jeges, csúszós, tehát balesetveszélyes volt. S most a történet: „...az emelkedő kellős közepén előzni kez­dett egy kocsi. Egy Trabant. Egy CN-rendszámú ... köhögve, erőlködve húzott el három-négy autó mellett, amikor ... szem­ből is érkeztek a kocsik. Trabantosunk... teljes nyugalom­mal, index nélkül visszanyomult a sorba ... Tülkölés, lámpa- villogtatás. A Trabantos letekerte az ablakot és kinyújtott kar­ral, lefelé fordított hüvelykujjával jelezte: mit csinálhatunk.. Eddig az idézet. Sajnos nem egyedi eset. Sokan vezetnek így, ilyen agresszív módon, veszélyeztetve mások testi épségét. Mindnyájunk érdekében, ki kellene szűrni az ilyeneket a for­galomból, s egy életre kiszállítani őket az autóból. Persze nem­csak hazai gond ez, hanem világjelenség. Az NSZK-beli All­gemeine Deutsche Automobil Club egy múlt évi időszakos ki­adványában olvastuk, hogy olyan törvény előkészítésén fára­dozna^ amely a vizsga előtt kötelezővé teszi a pszichológiai pályaalkalmassági vizsgát, s aki ott megbukik, az megspó­rolhatja a gépkocsivezetői vizsgát. Nálunk is vannak már ha­sonló kezdeményezések: a Fővárosi Autótaxi Vállalat azokat a gépkocsivezetőket, akik egy meghatározott idő alatt sok esemény okozói, azokat pszichológiai pályaalkalmassági vizs­gára küldi. Negatív eredmény esetén nem engedi többet a gépkocsivezetőt ,a taxi volánja mögé ülni. HELYSZÍNI SZEMLE CEGLÉDEN Legutóbb megjelent két rovatunkban foglalkoztunk egy érdekes közlekedési kérdéssel, amelyet egyik levélírónk vetett fel. Nevezetesen a Szív utcai kereszteződésről van szó. Levélírónk mellékelt egy rajzot, s egy leírást. A rajzon feltüntetett KRESZ-táblákat is. A szituációt első pillanatra meghökkentő volt. Ezért fogalmaztam meg óvatosan válaszo­mat: „... ha jó a rajz, vagy ha én jól értelmezem... ”. Nos, a kérdés ezzel még nem zárult le: január 22-én, csütörtökön a helyszínen vizsgáltam meg a szituációt, s az így nyert személyes ta­pasztalatok alapján most meg kell változtatnom korábbi véleményemet. Ha a két gépkocsi egyszerre, de mozgás közben érkezik a keresztező­désbe, az a gépkocsi haladhat át elsőként, amelyik az elsőbbségadás kötelező tábla felől közeledett. Ez a tábla ugyanis nem írja elő a köte­lező megállást, csak abban az esetben, ha a forgalom úgy kívánja. A stoptábla viszont a forgalomtól függetlenül „megálljt” parancsol a gép­kocsivezetőnek. A baráti vita, amely alapja volt — reméjem — a levélnek, így eldön­tött: Borbás Sándor vizsgabiztosnak van egyértelműen igaza. De azt még megjegyzem: a kirakott táblák jelenlegi formája nem segíti, hanem csak zavarja ott a közlekedést. Elnézésüket kérem, a korábbi téves ér­telmezésért, s várom további leveleiket. S még annyit, két-három hét múlva az egész rovatot Ceglédnek szentelem majd, amikor felmérjük az oktatást, a vizsgáztatást, valamint az érdekesebb közlekedési szi­tuációkat. NÉVTELEN LEVÉL - LAKCÍMRE Még egy meghökkentő levéllel kell foglalkoznom. A levél nem a szerkesztőség címére, hanem a lakásomra érkezett — feladó nélküli borítékban. Alá sem Írták, csak ennyi állt alatta: Egy olvasója. Sarkigazság: névtelen levelekkel nem szabad foglalkozni, de ezzel kivételt teszek. Két okból: honorálni akarom fárad­ságát, hogy kinyomozta lakcímemet, a másik pedig,, olyan problémát feszeget, ami talán indokolja névtelen szerénységét, s rajta kívül még sok más ember gondja is lehet. Ezt írja: ,,... eddig elég nehéz életem volt. Most betöltöttem az 53. élet­évemet, s végre eljutottam oda, hogy anyagilag képes lennék arra, hogy gépkocsit vásároljak és fenntartsak. Mi a vélemé­nye, 54. életévében az ember elkezdhet vezetni tanulni? Lehet belőle jó vezető? ...” Ez a lényeg. Köszönöm kérdését, s bizalmát. Persze, ha névvel írja levelét, akkor magánlevélben válaszoltam volna, így kénytelen vagyok nyilvánosan válaszolni. Kérdése meg­haladja tudásomat, hiszen orvosi-pszichológiai kérdésről van szó. Éppen ezért kis türelmet kell kémem a válaszig, mert meg kell keresnem azt a szakembert, aki ilyen kérdések meg­válaszolására hivatott. Jövő szombaton keresse rovatunkban a választ. Addig is minden megyei autósnak balesetmentes közlekedést kíván: Karácsonyi István í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom