Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

£*«•« if K/unap 1981. JANUÄR 24., SZOMBAT EGYMÁSRA TALÁLTAK Váci könyvtár, váci olvasó A vizsgára készülő fiatal­ember n napi penzum elvégzé­se után az olvasóterem polcá­ra helyezte a könyveket. A mellékelt cédulára felírta: Ké­rem, ne rakják el. Másnap könyvei mellett egy másik cé­dulát is talált, gyerekkézre valló betűkkel: Amit a polcra teszünk, azt sosem rakják el, hisz az azért van, hogy a hosz- szabb időre szóló könyveket elhelyezzük rajta. Három hónappal ezelőtt még eszébe sem jutott volna a váci városi-járási könyvtár olvasói­nak. hogy így levelezzenek egymással. Már csak azért sem, mert az akkori körülmények között aligha juthatott eszébe valakinek is vizsgáira a biblio­tékában felkészülni. Áttekinthető állomány Egy falusi könyvtáros egy­szer így jellemezte könyvtára katasztrofális állapotát: „az olvasó behunyt szemmel jel­nyúlt a polcra és már ment is. Ha jobb is volt valamivel az állapot a régi váci városi könyvtárban, tavaly novembe­rig egyáltalán nem volt meg­nyugtató. Annak idején, 1952- ben az áramszolgáltató válla­lat irodáiban alakult meg az intézmény, s hiába költözött, bővült, majd gyarapodott kü­lön gyermekkönyvtárral, nem biztosíthatott megfelelő helyet a majd kilencvenezres könyv- állománynak, színvonalas szol­gáltatást a hét és fél ezer fel­nőtt olvasónak. , Zsebeházi Lászlónak — fiatal fodrász — bőven van alapja az összeha­sonlításra: tíz éve könyvtári tag. — Egészen más, esztétikus itt a környezet, a tágas térben elhelyezett állomány áttekint­hető — mohdja. — Ügy lát­szik, a raktárból is előkerül­hettek a könyvek, mert na­gyobbnak tűnik a választék. Örültem a fonotékának, bár amikor bent jártam, éppen ja­vították a berendezést. Aztán itt vannak a lapok. Ilyen vá­laszték kialakítására otthon nincs lehetőség ha háromhe­tente, havonta bejövök — sze­rencsére elég dolgom van, nem unatkozom —, mindent elolvashatok. Van persze hiány is. Eléggé ismerem például a sport szakirodalmát. Hettinger Izometriás edzése például alapmű, de itt nincs meg. Leszkó Józsefné kilenc éve él Vácott, azóta férjével, lányával együtt könyvtári tag is. Ked­denként vásárlókörútra indul a Deákvári lakótelepről, akkor itt is eltölt néhány órát. Havonta több mint kétszáz forintot köl­tünk folyóiratokra — mondja —, de a drágábbakra nem jut. Nagyon jók a külföldi divatla­pok, tudja, varrók néha a lá­nyomnak, itt kinézek valamit. Egyébként én újvidéki születé­sű vagyok, nagyon örültem, hogy ottani újságok is vannak itt. Ügy tűnik, könyvtár és ol­vasó egymásra talált. Ez való­ban nem csodálatos: a kéteme­letes épület földszintjén kisgalé- ria, az alsó emeleten tágas szabadpolcos kölcsönző, az ál­lományt többféle szempont­ból feltáró katalógusrendszer kapott helyet, s a terem mellett kényelmes fotelokkal berende­zett társalgó és dohányzóhelyi­ség. Legfölül találjuk, az ol­vasó- s az előadótermet, a hangtárat, a több mint ezer zenei, irodalmi, nyelvi hang­lemezzel, s mindenhol a fényt bőségesen áteresztő ablakok, a folyosókon virág. Az új könyvtár a kölcsönzéshez, s a helyben olvasáshoz egyaránt korszerű körülményeket biztosít Naponta kétszázan jönnek Az idősebbek persze nehe­zen másznak meg két emele­tet, hogy minderről maguk is meggyőződjenek, néha még a kölcsönzőig is nehéz felka­paszkodni. Lift viszont egyelő­re nincs. Ferenczi Miklós, aki a délelőtti csöndben éppen. Heinrich Böll könyvei között válogat, mást is hiányol: — Engem különösen a máso­dik világháborúval kapcsolatos szépirodalom érdekel. Hiá­nyoznak például Spanov köny­vei, a Gyújtogatok, a Fáklya­vivők. Amikor ezekre kérdez­tem, azt válaszolták, a könyv­tárközi kölcsönzés szépiroda­lomra nem vonatkozik. Aztán itt van ebben a szép épületben az a sok salátává olvasott, sőt piszkos könyv. Nézze, én öt- venegynéhány évesen felöltö­zöm, ha színházba megyek. El­várom, hogy a könyv tartal­mának is legyen méltó külse­je... R. Mátyus Olivia, az olvasó- szolgálati csoport fiatal vezető­je bólogat a gondok hallatán. Lift sajnos egyelőre nem lesz, csak a könyvek szállítására. Az olvasónak igaza van a könyvtárosi kölcsönzéssel kap­csolatban: miért ne kaphatná meg az értékes szépirodalmat? A piszkos könyveknek nem örül, de... — ... évente csak meghatá­rozott számú, tavaly például ötszáz könyv újrakötésére kap­tunk pénzt, és ez nagyon kevés — magyarázza. — Bizonyos értékhatáron alul pedig nem is kötnek, így például nem kötik újra a Modern Könyvtár vagy a szintén igén népszerű Olcsó Könyvtár köteteit. Ezeket azért nem dobhatjuk ki! Új körülmények Mondjuk így: még kevesebb. Mert az új körülmények között máris eredményesen dolgozik az olvasószolgálati csoport. Naponta 150—200 látogató ér­kezik, az év első tíz napjában négy és fél száz beiratkozóval foglalkoztak. Az elmúlt hóna­pokban hetente 2—3 középis­kolás osztály érkezett, jöttek felnőtt csoportok a Fortéból, a dolgozók általános iskolájá­ból ... A földszinti társalgóban mar rendeztek kiállítást, mini- könyvekből, s a következő idő­szakban ismeretterjesztő, hely- történeti bemutatóra egyaránt sor kerül. Helyes lenne, ha az eredeti, az intézménynek sajá­tos profilt adó koncepció való­sulna meg, amelyet az átköl­tözés előtt a könyvtár igazga­tója, Weisz Gábor így fogal­mazott meg: „elsősorban a könyvvel kapcsolatos műfajok­nak, az ex librisnek, kisgrafi kának szeretnénk otthont ad­ni." A terv megvalósítására Vác sajtó-, könyvtörténeti múltja szinte predesztinálja a bibliotékát, az itt élő művé­szek szakmai segítségével gaz­dag kiállítási programot ala­kíthatnának ki itt. Ugyanígy az előadóművészet területén is. Ésszerű gyarapítás Idővel persze. Mert hát alig két hónapja nevezhetjük a vá­cit a megye legkorszerűbb, a város közművelődésében ját­szott szerepének megfelelő kö­rülmények közé került intéz­ményének. Szándékosan várost s nem járást írok. Ahogyan ugyanis Sáron László igazgató- helyettes mondja, a járási hálózati munka fejlődött elő­ször, s aztán változtak a körül­mények. Ez év elejére ugyanis általánossá vált a járásban a községben működő könyvtárak körzeti ellátási rendszere. Rö­viden: arról van szó, hogy az állomány gyarapítását közpon­tosítva, a felesleges párhuza­mosságokat elkerülve, a falu­si bibliotékák valós igényeire figyelve végzik. Az elvek, a működési szabályzatok kidol­gozására még a régi intéz­ményben került sor, a szerve­ző, irányító munka eredmé­nyességéhez most már, úgy tűnik, minden feltétel megvan. Ahogy idebent, a váci Mártírok útja 5. szám alatt, ugyanúgy — mint a szobi, a márianosztrai, a kosdi példa is bizonyítja — a járás apróbb vagy nagyobb településeinek könyvesházai­ban is. P. Szabó Ernő Népművelőknek A látás iskolája A látás iskolája címmel megjelent a Művelődés, a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár tájékoztató módszertani kiadványa, amely a művelődési otthonok min­dennapi munkáját segíti elő. Várady Géza, a módszertani osztály vezetője írt bevezetőt, amelyben összefoglalja a kiad­vány tartalmát, s ismerteti, hogy milyen témakörökkel foglalkozott a két korábban megjelent szám. Teknős Erzsébet Néhány módszertani tudnivaló a vi­zuális művészetek köréből címmel hasznos információkat tesz közzé a megye művelő­dési intézményeiben dolgozók számára arról, hogy hogyan kell a kiállításokat megszer­vezni, zsűrizni, milyen techni­kai és propagandamunka elő­zi meg azokat, milyen legyen a rendezés, a megnyitó és a zárás. A lap a későbbiekben is­merteti a megye múzeumai­nak állandó kiállításait, va­lamint az itt élő alkotó-, kép­ző-, ipar-, fotó-, népi iparmű­vészek, művészettörténészek s más szakemberek név- és cím­listáját. A továbbiakban a ki­advány tartalmazza Kocsis Iván fotóművész írását, amely Fotókiállítások, pályázatok elő­készítése és lebonyolítása cím­mel jelent meg. Cs. J. ÚJ FELVÉTELEK Kiváló művészek tolmácsolásában Bartók Béla születése 100. évfordulójának megünneplésé­hez számos újdonsággal és már megjelent lemezek ismé­telt kiadásával járul hozzá a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. A lemezrepertoár szélesítésére Kocsis Zoltán zongoraművész és Somfai László zenetörténész a nemzet­közi hanglemezpiac kiemelke­dő felvételei közüli válogatott. Ennek eredményeként a világ kiváló előadóművészei Richter, Menuhin, Boulez, Karajan, Pollini és Abbado — tolmá­csolásában jelennek meg rö­videsen Bartók-művek hangle­mezeken a boltokban. A hazai művészek közre­működésével is számos felvé­tel készül. A Gyermekeknek című album Kocsis Zoltán in­terpretációjában, a szonátákat, rapszódiákat tartalmazó két lemez pedig Pauk György he­gedű- és Franki Péter zongo­raművész előadásában kerül lemezre. A Mikrokosmos-rész­letek és a Hat tánc bolgár rit­musban kétzongorás átiratok­kal Bartókné Pásztory Ditta és Comensoli Mária adja elő- Újdonságot ígér a magyar népdalok 1906-ban írt H. so­rozatának első lemezfelvétele — Csajbók Terézia és Szűcs Lóránt tolmácsolásában. Ismét megjelenik a Concertót és a magyar képeket tartalmazó ki­advány: az Állami Hangver­senyzenekart Ferencsik János vezényli. Két albumban adják közre Bartók fennmaradt fel­vételeit. Nyolclemezes album­ban eredeti — 1920. és 1942. közötti zongorafelvételek hall­hatók. Az ötlemezes összeállí­tásban — magánfelvételek, családi tulajdonban levő fonog­ráfhengerek segítségével — a zeneszerző hangját és zongora- játékát szólaltatják' meg. Rövidesen a boltokba kerül­nek azok a lejegyzések is, amelyek a népzenetudós Bar­tók munkásságát mutatják be. így láttuk Bartókot címmel a kortársak visszaemlékezéseit idézik azok a felvételek, ame­lyeken Bartókné Pásztory Dit­ta, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Szigeti József szólal meg — Bónis Ferenc szerkesz­tésében. A Hanglemezgyártó Vállalat ígérete szerint folyamatosan kapható lesz a nemzetközileg is elismert, több nagydíjjal ki­tüntetett Bartók-összkiadás 38 lemeze — egyenként és a mű­faji csoportosításnak megfele­lően négy díszes gyűjtődoboz­ban. A régi felvételek között szerepel Bartók Divertimentó- ja, a Liszt Ferenc Kamaraze- kar tolmácsolásában; Kocsis Zoltán lemeze, amelyen az Allegro Barbaro csendül fel, a Gyermekeknek című album — Ránki Dezső előadásában. MEZOGAZDASAGI KONYVHONAP A megye minden településén Túrkeve, az ország első, 30 évvel ezelőtt megalakult ter­melőszövetkezeti városa ad otthont az idei, immár 24. me­zőgazdasági könyvhónap ünne­pélyes megnyitójának. A könyvhónap programjáról Sár­kány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója tájé­koztatta az újságírókat, pénte­ken, a Hazafias Népfront bu­dapesti székházában. Elmondta: az ünnepi ese­ményre 43 szakkönyvet adnak ki, mintegy 400 ezer példány­ban. A könyvek hat kiadó gon­dozásában jelennek meg. Az idei könyvhónap érdekes­sége, hogy ezúttal első ízben három területi megnyitót is tartanak — Bábolnán, Szege­den és Egerben —, ahol a meg­hívott több száz szakember felkeresheti a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinátot, a szege­di szalámigyárat és a húsipari kombinátot, illetve a Mátravi- déki Borgazdasági Kombinátot. Ezeket az üzemlátogatásokat RÁDIÓFIGYELŐ árusítással egybekötött szak­könyvkiállítás és szakmai tá­jékoztatók is kiegészítik. A kiadó igazgatója azt is elmondta, hogy az elmúlt öt­éves tervidőszakban mintegy 500 új szakkönyvet jelentetnek meg, s a példányszám megkét­szereződött az előző öt évhez képest. A mostani könyvhónap programjában is sok író—olva­só találkozó szerepel, amelyek­nek célja az új munkák ismer­tetése, terjesztése. Az országos koncepcióval összhangban Pest megyében február 2-án délelőtt 11 óra­kor, az érdi Benta-völgye Ter­melőszövetkezet kultúrtermé­ben nyílik a mezőgazdasági könyvhónap, az ünnepi ese­ményen Osztás János, az MSZMP budai járási bizottsá­gának titkára mond beszédet. Ezt követően Mezőgazdaságunk helyzete és fejlesztésének le­hetőségei napjainkban címmel tart előadást Lakatos Tibor, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium helyettes vezető­je. Az esemény vendégei meg­tekinthetik a helyi termelőszö­vetkezet fejlődését bemutató kiállítást, majd a mezőgazda- sági könyvhónap alkalmából megjelent művekből válogat­hatnak. A könyvhónap alkalmából a megye minden településén ren­deznek előadásokat, találkozó­kat, ankétokat. összesen 241 mezőgazdasági témájú előadást tartanak, ezeknek több mint fele az állattenyésztéssel fog­lalkozik, és nagyon jelentős hányadot tesznek ki a zöldség- és gyümölcstermesztési kérdé­sekkel foglalkozó eszmecserék is. E tekintélyes számú elő­adássorozat megtartásából je­lentős részt vállal a TIT me­gyei szervezete. Az események természetszerűen a mezőgazda­ságilag leginkább érdekelt te­rületekre koncentrálódnak, így a ceglédi járásban 63, a váci­ban 45, a ráckeveiben pedig 39 előadásra kerül sor. A rendez­vények sokszínűségére követ­keztethetünk abból, hogy a 241 előadáson kívül a mezőgazda- sági könyvhéthez kapcsolódva sok programot rendeznek a kertbarát- és a kisállattenyész­tő körök. ­HÚSZAS STŰDIÖ. Hote Sansz. Előre leszögezem: sze­retem Hegyi Imre műsorait Szeretem — olykor a kurio­zitás határát súroló — téma- választásáért, okos, néha pro­vokáló, mégis tapintatos kér­déseit, amelyekkel szinte kényszeríti beszélgető társait az őszinteségre, a kitárulko­zásra. Egyórás riportműsorában ez­úttal Tökölön, a fiatalkorúak börtönében tett látogatásain felvett beszélgetéseket kötötte csokorba. Kereste azokat a fiatal elítélteket, akiknek a nevelői is megelőlegezték a bizalmat: jóllehet megjárták a pokol bugyrait — saját maguk vagy, s ez' nem ritka, mások hibájából — lehetőségük lesz a visszatérésre a normális életbe. Róluk, nekik szólt ez a műsor, s persze közben ne­künk valamennyiünknek, akik szabadulásuk után segíthetünk beilleszkedésükben, de akik ugyanúgy — ostoba megbé­lyegzéssel, kiközösítéssel, ki­mondott vagy kimondatlan, de mindenképpen érezhető ellen­érzéssel — vissza is taszíthat­juk őket abba a körbe, ahon­nan az út Tökölre vezetett. A HORGÁSZÁT KEDVELŐINEK A vízi állatok szokásai Nemcsak a természettudo­mányok iránt fokozottan ér­deklődők lapozgathatják meg­különböztetett figyelemmel Pénzes Bethen és Tőig István A halak ösztönei és szokásai című könyvét. A vízi állatok viselkedése, s tán ki tudja, jog­gal mondhatjuk, lélektanával kapcsolatosan hasznos infor­mációkkal szolgál a horgászok­nak éppen úgy, mint az akva­ristáknak. A szerzőpáros közül Tőig István, a százhalombattai Termálvizű Halgazdaság igaz­gatójaként végzett tudományos megfigyeléseket a halak visel­kedéséről. A könyv olyan, mindenki számára izgalmas részletekre is kitér, hogy a halak valósá­gos nyomozókutyája az angol­na, s mint kiderült, a halak emberi bajokkal is birkóznak, hiszen stresszes állapotba ké­pesek kerülni, amelyek után még horogharapási kedvük is változik. Ezek után már szinte természetes, hogy ezek a vízi lények képesek álcázni magu­kat, ráadásul társas életükben, mint kiderült, legalább annyi­ra válogatósak, mint mi — már ha ez a megállapítás igaz. A horgászat kedvelőinek külö­nösen fontos az a részlet, amely a halak táplálkozási rendjét részletezi, ezzel pedig szoros összefüggésben vannak a halak nászszokásai is, mert az élet biológiai törvényei a halaknál legalább annyira meghatározók, mint nálunk, embereknél. A halak — lett légyenek folya­miak, taviak, vagy akvárium­ban úszkálók —, viselkedésük formái közül sokakat érdekel­het, hogy miként reagálnak a betegségekre. Ezekre is izgal­mas információkkal utalnak a könyv szerzői éppen úgy, mint azokra a gyakran felmerülő kérdésekre: miként és milyen befektetéssel idomíthatok a halak. A kötet a Natura kiadónál jelent, meg a múlt év végén, 22 ezer példányban. Kr. Gy. l dítója, Lator László, aki ezer az estén a bevezetőt mondta 3. iVlriSOR. Tudom, ma minden készüléken lehet fogn még ezt a műsort. Szerkesztő eredeti céljaiknak megíelelőer programját pedig úgy állítják össze, hogy a sztereó rádióvá: rendelkező komoly- és dzsessz- zene-kedvelőknek, a magvas irodalmi műsorok hallgatóinak kedveznek. Szúrópróbaszerűen választottam ki két nap, a szerdai és a pénteki műsort, azzal a kíváncsisággal, vajon mit hallhat, aki a 3-asra kap­csol? Csak vájtfülüeknek szól valóban ez a műsor? Nos, hát nem. Haydn kama­razenéjétől az MTA kongresz- szusi terméből közvetített Évszázadok kamaramuzsikája hangversenyciklus Brahms est­jéig ível a skála, benne egy teljes Puccini-opera, a Bohém­élet közvetítésével. Az új ma­gyar zene a rádióban a közön­ség és a kritikusok 1’980. évi díjáért versengő hangszerszó­lókkal, versenyművekkel. Hallható itt is az iskolará­dió angol nyelvleckéje és 'a legújabb külföldi táncdalok. Talán ennyi is elég ízelítőül, hogy bizonyítsam: érdemes olykor-olykor átkapcsolni a 3. műsorra, egy kis szellemi — lelki kinyújtózkodásra. Bányász Hédi Őszinte beszélgetések, szívbe- markoló mondatok hangzot­tak el a megszólaltatottak szá­jából, sumimázatként azzal a reménnyel, hogy mind többük­nek lesz helye a Sansz Hotel­ban. „OROSZ FÖLDEM, mi vagy te nékem?”. A rádió irodal­mi rovata rendszeresen készít kétnyelvű irodalmi műsoro­kat. Az utóbbi időben magyar —lengyel, magyar—német est hangzott el, nemrégiben vet­ték fel Újvidéken az ottani rádió irodalmi szerkesztőivel közösen összeállított est anya­gát. Mindig nívósak, szépek ezek a műsorok, s lám, ezek között is akadhat kiemelkedő. Ilyen volt a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Házából su­gárzott magyar—orosz est is, melyet Alekszander Biok szü­letésének 100. évfordulóján a költő életműveinek szentel­tek. „Biok nemcsak az orosz szimbolizmus legjelentősebb képviselője, hanem hatásaival megújította az egész orosz költészetet” — írja róla Elbert János, s vallja műveinek for-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom