Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

1981. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK "&ßiiap Zárszámadás eiőff Nem biSSen a mérleg nyelve Egész esztendőben, amikor a mezőgazdaságról esett szó, az időjárásról, a hozamokról írtunk. Csak ritkán kaptak szót a termelőszövetkezetek pénzügyminiszterei, a főkönyvelők. Most azonban eljött az ő idejük. Ezekben a hetskben egyszeriben — mint minden esztendőben —, főszereplővé léptek elő: készítik az 1980-as év mérlegét, azt a számadást, amit majd a közgyűlésen megismer a tagság is, amelyből fehéren-feketén kiderül, mit, s ho­gyan tettek, miként gazdálkodtak tavaly. Az eredmények, vagy a hiányosságok felé billen-e a képzeletbeli mérleg nyelve? Erre a kérdésre igyekeznek most kihámozni a választ a számtengerből, a főkönyvekből. r.yezés, melynek révén bel­ső munkaerő-átcsoportosítással lakatosipari tevékenységet is folytatnak. Nemcsak lakossági szolgáltatásként, hanem nagy- vállalatokkal is kooperálnak. A próbaesztendő azt bizonyí­totta, megérte a kockázatot. .. Az alaptevékenység éve Most, amikor a számok, a majdani végleges adatok bi­zonytalanok, ismeretlenek, leg­feljebb általánosságban kapha­tunk értékelést egy-egy gaz- 'daság elmúlt évi tevékenysé­géről. A gyáli Szabadság Tíz­ben Höchst János elnökhelyet­tes, a gyors értékelésben arról tájékoztatott, hogy a tavaly ilyenkor tervezett árbevételi és nyereségtervet a gazdaság várhatóan túlteljesíti. Ezt el­sősorban annak köszönhetik, hogy a körültekintőbb munka- szervezés eredményeként haté­konyabban dolgozhattak. Ami az alaptevékenységet illeti, a kedvezőtlen időjárás ellenére isi, jobb eredményt értek el a tervezettnél. A gabonák, vala­mint a kukorica jobban fize­tett, mint remélték, s a maga­sabb hozamok egyben a terv túlteljesítését is jelentették. Közismert, hogy a gyáli szö­vetkezet a megye egyik leg­nagyobb zöldségtermesztő gaz­dasága. Nos, ami a mennyisé­get illeti, nem panaszkodhat­nak az elmúlt esztendőre, 25 százalékkal több lett a termés, de az árbevétel 5 százalékkal elmaradt a tervezettől. A melléküzemágak a tava­lyi év eleji árváltozások miatt, nem produkálták a tervezett nyereséget, s ezek alapján úgy tűnik, az 1980-as év az alap- tevékenységek éve volt a Sza­badság Tsz-iben. Növekvő költséggel A dányi Magvető Tsz-ben Körömi Sándor általános el­nökhelyettes, a kedvezőtlen őszi időjárás hatásaival kezdte a rögtönzött értékelést. A ku­korica, a szőlő, a cirok emiatt kevesebbet hozott a konyhára. Az állattenyésztésben viszont jó eredmények születtek, nö­velték a tejtermelést (4200 li­ter az egy tehénre jutó hozam), több borjút neveltek. Sikerrel járt az a kezdemé­Btáltck a kis közösségek Alig több mint egy hét vá­lasztja el az abonyi József At­tila Tsz tagságát a zárszámadó közgyűléstől. A gazdaság hét kisebb, a munkahelyi közössé­ge már megtárgyalta az elmúlt esztendő tapasztalatait, és az 1981-es év tervfeladatait. Mint Pásztor Pál, a szövetkezet el­nöke elmondta, a tagok jól él­tek a szövetkezeti démo-krácia e fórumaival, a tanácskozáso­kat az aktív véleménynyilvá­nítás jellemezte. A növényter­mesztésben dolgozók, például azt vitatták meg, miért bizo­nyult gyakorta eredménytelen­nek a vegyszerezés, gyomirtás, milyen hiányosságai vannak ^ műtrágyázás alkalmazott tech­nológiájának. Kombájnosok, traktorosok egymást is kérdő­re vonták az elkövetett hibák miatt. A február 2-i közgyűlés résztvevői minden bizonnyal örömmel értesülnek majd ró­la, hogy a József Attila Tsz kitűnő eredményeket ért el az elmúlt esztendőben. A szigo­rúbb közgazdasági feltételek ellenére sikerült megismételni a tavalyi teljesítményt, a kö­zös gazdaság 1980-ban is 28 millió forintos nyereségre tett szert. Takarékosság, olcsó beruhá­zás és a jövedelemnövelés új módja jellemzik az abonyi Jó­zsef Attila Tsz idei terveit. Mindössze 2 millió forintból akarják megépíteni hús-, marhatelepüket. A létesítmény csupán egy nyitott szintből és az eleség tárolására alkal­mas silóból áll maid. A takar­mányozást a legolcsóbb ele- ségre. a legelőre alapozzák. Jelentősen fejlesztik kiegészítő tevékenységükét is, növekszik a gumiipari és építőipari ága­zat termelési értéke, s ezáltal a termelőszövetkezet várható nyeresége is. Komputeres számadás Számítógépek dolgozták fel az anyagkönyvelés adatait a nagykovácsi Rozmaring Tsz- ben. Érdekessége lesz a Rozma­ring Tsz idei számadásának, hogy csak küldöttgyűlést tar­tanak, így nem lesz szükség 1700 emoer összehívására, a mérlegeredményeket ugyanis az illetékes felügyeleti szer­vek elfogadják akkor is, ha azt a küldöttgyűlés hagyja jó­vá. Az egész tagság tanácsko­zására csak márciusiban kerül sor, amikor a VI. ötéves terv szerepel napirenden. Dr. Wettstein Oszkár, a szö­vetkezet főkönyvelője arról szólt, hogy tavalyi árbevéte­lük 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, nyere­ségük azonban kisebb az 1979. évinél. Ebben egyebek között szerepet játszik az energiahor­dozók árának többszöri emel­kedése, az üvegházi kertészet tetemes növekedése. A pakura, amivel az üvegvárost fűtik. 4-szer annyiba kerül, mint 12 évvel ezelőtt. Tavalyi beruházásaik a dol­gozók életkörülményeinek ja­vítását szolgálták, öltözőket építettek és bevezették a köz­ponti fűtést a nagykovácsi mű­helyekbe. Az említett gondok- ellenére, a szövetkezet gazdál­kodása stabil, alapjai biztosak és bizakodva tekint az új esz­tendő elé. Gáspár—Valkó Szakszervezetek Megyei Tanázsa Elnökségi ülés Tegnap üfóst tartott a.ázak- szervezetek Pest megyéi Ta'- nácsának elnöksége. Az ülé­sen, amelyen Pataki Márton, az SZMT elnöke elnökölt, Vágvölgyi József, a Pest me­gyei Tanács általános elnök­helyettese számolt be az 1981. évi tanácsi fejlesztések célki­tűzéseiről. Az elnökség, mi­után több elhangzott kérdés­re, részletes tájékoztatót ka­pott, egyetértőén tudomásul vette a beszámolót Érdekek, igények csatája Nem baj, ha gáz van Hol van már a csákótűzhely, a konyhába bekészített halom- nyi összetördelt rőzse, a ta­pasztott falú tűzialkalmatos- ságot tápláló kukoricacsutka?! Itt meg ott fölbukkannak még, városból jött unokák nagy ámulatára, ám megszo­kott helyükön már-már mú­zeumi tárggyá válnak. Mú­zeumi tárggyá lesznek, bár csak másfél évtizedes az az energiapolitikai koncepció, amelynek alapján megkezdő­dött a háztartások jelképé­nek, a családi tűzhelynek az átalakulása. Valamennyi településen Családi tűzhely? Nos, lehet, hogy a zománcos, gázlángot li- begtető mostani, jószág nem duruzsol olyan kedvesen, mint az idősebbek emlékeiben élő régi, a klasszikus sparhelt, az viszont tagadhatatlan, hogy az új hatalmas inamban tolta háttérbe elődjét. Napjainkban a megyében élő családoknak majdnem a nyolcvan százalé­ka használja mindennapjai megkönnyítésére a palackos vagy vezetékes gázt, s az igé­nyekkel nem könnyű lépést tartania a földgáztermelésnek és -behozatalnak, a palacktöí- tésnek és -elosztásnak. Leg­gyorsabban ugyanis a lakos­ság gázfelhasználása növek­szik immár hosszú évek óta. Ami egybe esik a népgazdasá­gii érdekeltséggel. Ebből azon­ban korántsem következik a résztényezök automatikus iga­zodása az összérdekeltséghez. Mint tapasztalhatja azt nap­jainkban például az érdiek, a váci járás több településének lakói; akadozik a palackcsere, az -utánpótlás. Lényegében csak két évti- ziede kezdődött meg Magyar- országon a jelentősebb föld- gáztermelés, a zalai olajkutak ’•tEn?' kisegrtögSzónak fölhasz­nálásával. Azütán gyorsan kö­vette egymást Hajdúszoboszló, Kardoskút, Szánk, Algyő tele­peinek föltárása; egy évtized alatt megnégyszereződött a hazai kitermelés. A hetvenes években a megye jelentős földgázvezeték-építés színtere lett, részeként annak a köz­ponti fejlesztési programnak, amely két ötéves terv idősza­kát fogta át — a negyediket és az ötödiket —, s amely Ényhisii as időjárás Folyamatos az ellátás, zavartalan a közlekedés nulla fok körüli hőmérséklet nem gátolja a munkát Barcza Zsolt felvételei Ha kisebb megszakításokkal is, de újra havazik. Igaz, sze­rencsére egészen kis meny- nyiségű hó hullott, érni sehol nem zavarta sem az áruszál­lítást, sem a közutak forgal­mát A hóeséssel együtt meg­jött az enyhébb idő is. Re­méljük, így marad és akkor a Közterület Fenntartó Válla­lat embereinek és gépeinek nem kell majd próbára ten­ni erejüket Solymár, Pilisszentiván, Pi- lisvörösvár és Üröm térségé­ben jártunk. Az utak min­denütt járhatók voltak.. Az enyhébbre fordult időjárás­nak örültek a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat dolgo­zói is, akik Pi 1 isszen ti váron csaknem egy kilométer hosz- szan felújítják a villamosve­zetékeket. A munka sürgős, hiszen hamarosan egy új transzformátorházat szerelnek fel a község jobb áramellátá­sa érdekében. A tüzelőellátásra jellemző, hogy Pilisvörösváron és Soly­máron sincs hiány sem szén­ből, sem fűtőolajból. Késés nélkül közlekednek az autó­buszok és a boltokat, közérte­ket kiszolgáló tehergépkocsik is. Nem tudni, mi várható még az idei téltől, de ez idáig sze­rencsére nem túl gyakran tett próbára bennünket. Nem árt viszont az óvatosság, már ami a közutak forgal­mát illeti, hiszen a megolvadt, latyakos hóié komoly balese­tek forrása lehet. Tegnap a megyénkben egyébként sehol sem hullott 2—3 centiméter­nél nagyobb hó. PjW ; J í. í Egy kis szorgalmi feladat,.. S akiket nem zavar a havazás most fejeződött be. Ennek keretében jutott el a vezetékes gáz a megye valamennyi, az­az nyolc városába, s majd­nem húsz községébe. A palac­kos gáz viszont a megye va.a- mennyi településén elérhető lett, bár olykor sokkal több bosszúsággal, mint, amit el­kerülhetetlennek ítélhetünk. Elég itt utalni a cseretelepek körüli huzavonákra, a telep­építés nehézkességére, a kar­bantartás, javítás máig tartó feszültségeire, ellentmondásai­ra, tisztázatlan részleteire. Említettük: két ötéves terv­időszakot fogott át a közpon­ti fejlesztési program, ám ezen belül Pest megye az első fél évtizedben eléggé rögös útra kényszerült. Viselte a vezeték- építések sokféle kellemetlen következményét, előnyét vi­szont semmiben sem érezhet­te. A palackos gáz esetében pedig az a furcsa helyzet ala­kult ki, hogy itt volt a legne­hezebb engedélyhez jutni az országban, kétszer annyi idő alatt jutott hozzá egy-egy me­gyei lakos a palackhoz, mint másutt élő igénylőtársa. Jogosan kárhoztatta ezeket az állapotokat 1975 márciusá­ban a megyei pártértckezlet, s az annak nyomán tett lépé­sek végül is eredményre ve­zettek. Amikor a Miniszterta­nács 1575. július 31-i ülésén megtárgyalta a földgázfelhasz­nálás központi fejlesztési programjának a végrehajtását, út nyílott az igazságosabb fej­lesztési tervek kialakítására. Ennek köszönhetően az ötö­dik ötéves tervben a megyé­ben megkétszereződött a ve­zetékes gázellátásban részesü­lő települések száma, felgvor- i suit a palackos gázt igény­lőknek az engedélyek kiadá­sa. Feszültségek megszüntetése Sokféle előny szól a föld­gáz mellett — magas f űtoar- leke például —, s a népgaz­daság érdeke is azt dunaija, hogy az un. kommunális szek­torban az olajjal szemoen a gáz kapjon elsoobséget. Éhhez az is szükségeltetik, hogy a mainál sokkal célszerűoD le­gyen a gázkészülékek — tő­ként: a fűtőkészülékek, víz­melegítők — kínálata, s hogy megszűnjenek a tartalékpaiac- kok vásárlásánál tapasztalha­tó — minden ígéret ellenére is meglevő — feszültségek, visszásságok. S elsőként, mint legfőbb, az szükségeltelik a népgazdasági érdek érvénye­süléséhez, hogy zavartalanul, minden időszakban legyen gáz, ne várják hosszú sorok a cseretelepek előtt, jön-e a szállítógépkocsi vagy mehet­nek az üres palackokkal haza. A gázellátással foglalkozók­nak ugyanis nem szabad arányt téveszteniük, s úgy véleked­niük, bármilyen formában is kegyet gyakorolnak. Hosszú futópályaként jel­lemzik a szakemberek a la­kosság igényeinek növekedé­sét, s ezen a futópályán vala­hogy mindig a sereghajtók közé kényszerül az a techni­kai, elosztási, szállítási hát­tér, ami nélkül keveset ér — dísszé válik — a palack, a vezetékre kötött tűzhely. A jelentős nyomáscsökkenés ugyanis — furcsán hangzik, de így igaz — valójában pazar­lásra kényszeríti a háztartá­sokat, ahogy a kiszámíthatat­lan palackcsere-lehetőség szin­tén, hiszen gyakran, amikor van gáz a telepen, a negyedig ürült palackokból a levegőbe engedik az értékes anyagot, csakhogy vinni lehessen cse­rére. Ez a hír gyorsan terpd Majdnem háromszázezer háztartás használja a megyé­ben a palackos gázt — szá­muk ma nagyobb, mint más­fél évtizede az egész országos fogyasztást felölelő adat —, a vezetékes gáz előnyeit pedig kerekítve, húszezer család élvezheti. Ez az ellátásnak olyan terepe, ahol tömegek igényéiről, szükségleteiről van szó, ahol tehát a csekély za­var is emberek ezreinek min­dennapjait befolyásolja. A nagy zavarok elkerülé­sét hatalmas összegek befek­tetése garantálja. Annak el­lenére, hogy a földgázipar, az olajbányászathoz képest jó időn át Hamupipőke volt a beruházási lehetőségeket il­letően, a kutatástól a kiterme­lésen át a föld alatti gáztáro­lókig, a megyét is erősen érintő Testvériség gázvezeték megépítéséig — amin át egy­re nagyobb mennyiségben ér­kezik a szovjet földgáz ha­zánkba —, sok minden tör­tént az igények kielégítése ér­dekében. Ez az érem egyik oldala. A másik oldalán viszont olyan, aprónak látszó, de valójában nagyon is lényeges dolgok so­rakoznak, mint például az, hogyha Vecsesen a gázzal fű­tő több mint hatszaz család­nak bármilyen gondja van a fűtőkészülékkel, a házon be­lüli vezetékekkel, akkor alig­ha remélheti, hogy estére, holnapra meleg lész... Az sem tűnik elkerülhetetlen sorscsapásnak, hogy a palack- szállító-kocsik menetrendje gyakran fölborul, csak éppen' tervezni, szervezni kellene pontosabban, s elérni, hogy a járműpark valóban járművek parkja legyen, s nem ki tud­ja mikor lerobbanó öreg ko­csiké. Ami egyetlen kocsi ki­esése a forgalomból az egyik helyen, az a másik helyen egy teljes község lakosságának nyugtalansága lehet, mert szinte semmilyen hír nem ter­jed olyan gyorsan, mint az. nem érkezett gáz...! Ma már tízezer fölött van a megyében a gázzal fűtő ház­tartások száma, egyre többen kívánják megoldani — a 22 kg-os palack segítségével — fürdőszobájuk korszerűsítését a gáz használatával, a kony­hában pedig egyenesen nél­külözhetetlen a vezetékes és a palackos gáz, hiszen min­den tíz családból nyolc csak­is így tud főzni...! Ha mindezt mérlegre tesz- szúk, akkor azt kell monda­nunk: súlyához, fontosságához képest meglepően kevés tö­rődés jut — a közvetlenül érintetteken kívül persze — erre az ügyre. A gázkészülé­kek gyártása, korszerűsítése egy évtizedes mozdulatlanság után végre most jutott egy- gyel előbbre, már ami egyál­talán az irányok meghatáro­zását követelte, mert ami a jelenlegi kínálatot — se kí­nálaton belül az. újdonságok árát — illeti, ott sok a meg­hökkentő, furcsa elem. Népgazdasági, vállalati, ta­nácsi tennivalók serege keve­redik abban, hogy holnap és holnapután is a tervekkel megegyező legyen a lakosság gázellátása. Mintha kegyet osztogatna Mert megkülönböztetett a helye, nagy hiba lenne abba a zsákutcába betévedni — s a legutóbbi időkben akadnak er­re figyelmeztető jelek —, hogy a gondokra, a teendők haloga­tását kárhoztató bírálatokra az legyen a válasz: az állam jelentősen dotálja a gázfel­használást, akkor meg mit akarnak a panaszkodók?! Ha az állam úgy dönt, hogy va­lamit támogat, akkor nincs joga senkinek ezt a támoga­tást keggyé változtatni, úgy tenni, mintha ő — az ő cége — osztogatná! Még kevésbé van joga bárkinek is érvet fabrikálni a támogatás tényé- ből, érvet, mulasztások, szer­vezetlenségből fakadó feszült­ségek men ‘ ősére, magyarázá- sána. Az állam fizet rá a gázszolgáltatásra, nem az érin­tett vállalatok, s~crvek kö­re! Ebből az alapállásból kell minden esetben kiindulni, s akkor végképp innét, amikor ellátási kötelességek teljesíté­séről van szó. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom