Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
1981. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK "&ßiiap Zárszámadás eiőff Nem biSSen a mérleg nyelve Egész esztendőben, amikor a mezőgazdaságról esett szó, az időjárásról, a hozamokról írtunk. Csak ritkán kaptak szót a termelőszövetkezetek pénzügyminiszterei, a főkönyvelők. Most azonban eljött az ő idejük. Ezekben a hetskben egyszeriben — mint minden esztendőben —, főszereplővé léptek elő: készítik az 1980-as év mérlegét, azt a számadást, amit majd a közgyűlésen megismer a tagság is, amelyből fehéren-feketén kiderül, mit, s hogyan tettek, miként gazdálkodtak tavaly. Az eredmények, vagy a hiányosságok felé billen-e a képzeletbeli mérleg nyelve? Erre a kérdésre igyekeznek most kihámozni a választ a számtengerből, a főkönyvekből. r.yezés, melynek révén belső munkaerő-átcsoportosítással lakatosipari tevékenységet is folytatnak. Nemcsak lakossági szolgáltatásként, hanem nagy- vállalatokkal is kooperálnak. A próbaesztendő azt bizonyította, megérte a kockázatot. .. Az alaptevékenység éve Most, amikor a számok, a majdani végleges adatok bizonytalanok, ismeretlenek, legfeljebb általánosságban kaphatunk értékelést egy-egy gaz- 'daság elmúlt évi tevékenységéről. A gyáli Szabadság Tízben Höchst János elnökhelyettes, a gyors értékelésben arról tájékoztatott, hogy a tavaly ilyenkor tervezett árbevételi és nyereségtervet a gazdaság várhatóan túlteljesíti. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy a körültekintőbb munka- szervezés eredményeként hatékonyabban dolgozhattak. Ami az alaptevékenységet illeti, a kedvezőtlen időjárás ellenére isi, jobb eredményt értek el a tervezettnél. A gabonák, valamint a kukorica jobban fizetett, mint remélték, s a magasabb hozamok egyben a terv túlteljesítését is jelentették. Közismert, hogy a gyáli szövetkezet a megye egyik legnagyobb zöldségtermesztő gazdasága. Nos, ami a mennyiséget illeti, nem panaszkodhatnak az elmúlt esztendőre, 25 százalékkal több lett a termés, de az árbevétel 5 százalékkal elmaradt a tervezettől. A melléküzemágak a tavalyi év eleji árváltozások miatt, nem produkálták a tervezett nyereséget, s ezek alapján úgy tűnik, az 1980-as év az alap- tevékenységek éve volt a Szabadság Tsz-iben. Növekvő költséggel A dányi Magvető Tsz-ben Körömi Sándor általános elnökhelyettes, a kedvezőtlen őszi időjárás hatásaival kezdte a rögtönzött értékelést. A kukorica, a szőlő, a cirok emiatt kevesebbet hozott a konyhára. Az állattenyésztésben viszont jó eredmények születtek, növelték a tejtermelést (4200 liter az egy tehénre jutó hozam), több borjút neveltek. Sikerrel járt az a kezdeméBtáltck a kis közösségek Alig több mint egy hét választja el az abonyi József Attila Tsz tagságát a zárszámadó közgyűléstől. A gazdaság hét kisebb, a munkahelyi közössége már megtárgyalta az elmúlt esztendő tapasztalatait, és az 1981-es év tervfeladatait. Mint Pásztor Pál, a szövetkezet elnöke elmondta, a tagok jól éltek a szövetkezeti démo-krácia e fórumaival, a tanácskozásokat az aktív véleménynyilvánítás jellemezte. A növénytermesztésben dolgozók, például azt vitatták meg, miért bizonyult gyakorta eredménytelennek a vegyszerezés, gyomirtás, milyen hiányosságai vannak ^ műtrágyázás alkalmazott technológiájának. Kombájnosok, traktorosok egymást is kérdőre vonták az elkövetett hibák miatt. A február 2-i közgyűlés résztvevői minden bizonnyal örömmel értesülnek majd róla, hogy a József Attila Tsz kitűnő eredményeket ért el az elmúlt esztendőben. A szigorúbb közgazdasági feltételek ellenére sikerült megismételni a tavalyi teljesítményt, a közös gazdaság 1980-ban is 28 millió forintos nyereségre tett szert. Takarékosság, olcsó beruházás és a jövedelemnövelés új módja jellemzik az abonyi József Attila Tsz idei terveit. Mindössze 2 millió forintból akarják megépíteni hús-, marhatelepüket. A létesítmény csupán egy nyitott szintből és az eleség tárolására alkalmas silóból áll maid. A takarmányozást a legolcsóbb ele- ségre. a legelőre alapozzák. Jelentősen fejlesztik kiegészítő tevékenységükét is, növekszik a gumiipari és építőipari ágazat termelési értéke, s ezáltal a termelőszövetkezet várható nyeresége is. Komputeres számadás Számítógépek dolgozták fel az anyagkönyvelés adatait a nagykovácsi Rozmaring Tsz- ben. Érdekessége lesz a Rozmaring Tsz idei számadásának, hogy csak küldöttgyűlést tartanak, így nem lesz szükség 1700 emoer összehívására, a mérlegeredményeket ugyanis az illetékes felügyeleti szervek elfogadják akkor is, ha azt a küldöttgyűlés hagyja jóvá. Az egész tagság tanácskozására csak márciusiban kerül sor, amikor a VI. ötéves terv szerepel napirenden. Dr. Wettstein Oszkár, a szövetkezet főkönyvelője arról szólt, hogy tavalyi árbevételük 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, nyereségük azonban kisebb az 1979. évinél. Ebben egyebek között szerepet játszik az energiahordozók árának többszöri emelkedése, az üvegházi kertészet tetemes növekedése. A pakura, amivel az üvegvárost fűtik. 4-szer annyiba kerül, mint 12 évvel ezelőtt. Tavalyi beruházásaik a dolgozók életkörülményeinek javítását szolgálták, öltözőket építettek és bevezették a központi fűtést a nagykovácsi műhelyekbe. Az említett gondok- ellenére, a szövetkezet gazdálkodása stabil, alapjai biztosak és bizakodva tekint az új esztendő elé. Gáspár—Valkó Szakszervezetek Megyei Tanázsa Elnökségi ülés Tegnap üfóst tartott a.ázak- szervezetek Pest megyéi Ta'- nácsának elnöksége. Az ülésen, amelyen Pataki Márton, az SZMT elnöke elnökölt, Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese számolt be az 1981. évi tanácsi fejlesztések célkitűzéseiről. Az elnökség, miután több elhangzott kérdésre, részletes tájékoztatót kapott, egyetértőén tudomásul vette a beszámolót Érdekek, igények csatája Nem baj, ha gáz van Hol van már a csákótűzhely, a konyhába bekészített halom- nyi összetördelt rőzse, a tapasztott falú tűzialkalmatos- ságot tápláló kukoricacsutka?! Itt meg ott fölbukkannak még, városból jött unokák nagy ámulatára, ám megszokott helyükön már-már múzeumi tárggyá válnak. Múzeumi tárggyá lesznek, bár csak másfél évtizedes az az energiapolitikai koncepció, amelynek alapján megkezdődött a háztartások jelképének, a családi tűzhelynek az átalakulása. Valamennyi településen Családi tűzhely? Nos, lehet, hogy a zománcos, gázlángot li- begtető mostani, jószág nem duruzsol olyan kedvesen, mint az idősebbek emlékeiben élő régi, a klasszikus sparhelt, az viszont tagadhatatlan, hogy az új hatalmas inamban tolta háttérbe elődjét. Napjainkban a megyében élő családoknak majdnem a nyolcvan százaléka használja mindennapjai megkönnyítésére a palackos vagy vezetékes gázt, s az igényekkel nem könnyű lépést tartania a földgáztermelésnek és -behozatalnak, a palacktöí- tésnek és -elosztásnak. Leggyorsabban ugyanis a lakosság gázfelhasználása növekszik immár hosszú évek óta. Ami egybe esik a népgazdaságii érdekeltséggel. Ebből azonban korántsem következik a résztényezök automatikus igazodása az összérdekeltséghez. Mint tapasztalhatja azt napjainkban például az érdiek, a váci járás több településének lakói; akadozik a palackcsere, az -utánpótlás. Lényegében csak két évti- ziede kezdődött meg Magyar- országon a jelentősebb föld- gáztermelés, a zalai olajkutak ’•tEn?' kisegrtögSzónak fölhasználásával. Azütán gyorsan követte egymást Hajdúszoboszló, Kardoskút, Szánk, Algyő telepeinek föltárása; egy évtized alatt megnégyszereződött a hazai kitermelés. A hetvenes években a megye jelentős földgázvezeték-építés színtere lett, részeként annak a központi fejlesztési programnak, amely két ötéves terv időszakát fogta át — a negyediket és az ötödiket —, s amely Ényhisii as időjárás Folyamatos az ellátás, zavartalan a közlekedés nulla fok körüli hőmérséklet nem gátolja a munkát Barcza Zsolt felvételei Ha kisebb megszakításokkal is, de újra havazik. Igaz, szerencsére egészen kis meny- nyiségű hó hullott, érni sehol nem zavarta sem az áruszállítást, sem a közutak forgalmát A hóeséssel együtt megjött az enyhébb idő is. Reméljük, így marad és akkor a Közterület Fenntartó Vállalat embereinek és gépeinek nem kell majd próbára tenni erejüket Solymár, Pilisszentiván, Pi- lisvörösvár és Üröm térségében jártunk. Az utak mindenütt járhatók voltak.. Az enyhébbre fordult időjárásnak örültek a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói is, akik Pi 1 isszen ti váron csaknem egy kilométer hosz- szan felújítják a villamosvezetékeket. A munka sürgős, hiszen hamarosan egy új transzformátorházat szerelnek fel a község jobb áramellátása érdekében. A tüzelőellátásra jellemző, hogy Pilisvörösváron és Solymáron sincs hiány sem szénből, sem fűtőolajból. Késés nélkül közlekednek az autóbuszok és a boltokat, közérteket kiszolgáló tehergépkocsik is. Nem tudni, mi várható még az idei téltől, de ez idáig szerencsére nem túl gyakran tett próbára bennünket. Nem árt viszont az óvatosság, már ami a közutak forgalmát illeti, hiszen a megolvadt, latyakos hóié komoly balesetek forrása lehet. Tegnap a megyénkben egyébként sehol sem hullott 2—3 centiméternél nagyobb hó. PjW ; J í. í Egy kis szorgalmi feladat,.. S akiket nem zavar a havazás most fejeződött be. Ennek keretében jutott el a vezetékes gáz a megye valamennyi, azaz nyolc városába, s majdnem húsz községébe. A palackos gáz viszont a megye va.a- mennyi településén elérhető lett, bár olykor sokkal több bosszúsággal, mint, amit elkerülhetetlennek ítélhetünk. Elég itt utalni a cseretelepek körüli huzavonákra, a telepépítés nehézkességére, a karbantartás, javítás máig tartó feszültségeire, ellentmondásaira, tisztázatlan részleteire. Említettük: két ötéves tervidőszakot fogott át a központi fejlesztési program, ám ezen belül Pest megye az első fél évtizedben eléggé rögös útra kényszerült. Viselte a vezeték- építések sokféle kellemetlen következményét, előnyét viszont semmiben sem érezhette. A palackos gáz esetében pedig az a furcsa helyzet alakult ki, hogy itt volt a legnehezebb engedélyhez jutni az országban, kétszer annyi idő alatt jutott hozzá egy-egy megyei lakos a palackhoz, mint másutt élő igénylőtársa. Jogosan kárhoztatta ezeket az állapotokat 1975 márciusában a megyei pártértckezlet, s az annak nyomán tett lépések végül is eredményre vezettek. Amikor a Minisztertanács 1575. július 31-i ülésén megtárgyalta a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának a végrehajtását, út nyílott az igazságosabb fejlesztési tervek kialakítására. Ennek köszönhetően az ötödik ötéves tervben a megyében megkétszereződött a vezetékes gázellátásban részesülő települések száma, felgvor- i suit a palackos gázt igénylőknek az engedélyek kiadása. Feszültségek megszüntetése Sokféle előny szól a földgáz mellett — magas f űtoar- leke például —, s a népgazdaság érdeke is azt dunaija, hogy az un. kommunális szektorban az olajjal szemoen a gáz kapjon elsoobséget. Éhhez az is szükségeltetik, hogy a mainál sokkal célszerűoD legyen a gázkészülékek — tőként: a fűtőkészülékek, vízmelegítők — kínálata, s hogy megszűnjenek a tartalékpaiac- kok vásárlásánál tapasztalható — minden ígéret ellenére is meglevő — feszültségek, visszásságok. S elsőként, mint legfőbb, az szükségeltelik a népgazdasági érdek érvényesüléséhez, hogy zavartalanul, minden időszakban legyen gáz, ne várják hosszú sorok a cseretelepek előtt, jön-e a szállítógépkocsi vagy mehetnek az üres palackokkal haza. A gázellátással foglalkozóknak ugyanis nem szabad arányt téveszteniük, s úgy vélekedniük, bármilyen formában is kegyet gyakorolnak. Hosszú futópályaként jellemzik a szakemberek a lakosság igényeinek növekedését, s ezen a futópályán valahogy mindig a sereghajtók közé kényszerül az a technikai, elosztási, szállítási háttér, ami nélkül keveset ér — dísszé válik — a palack, a vezetékre kötött tűzhely. A jelentős nyomáscsökkenés ugyanis — furcsán hangzik, de így igaz — valójában pazarlásra kényszeríti a háztartásokat, ahogy a kiszámíthatatlan palackcsere-lehetőség szintén, hiszen gyakran, amikor van gáz a telepen, a negyedig ürült palackokból a levegőbe engedik az értékes anyagot, csakhogy vinni lehessen cserére. Ez a hír gyorsan terpd Majdnem háromszázezer háztartás használja a megyében a palackos gázt — számuk ma nagyobb, mint másfél évtizede az egész országos fogyasztást felölelő adat —, a vezetékes gáz előnyeit pedig kerekítve, húszezer család élvezheti. Ez az ellátásnak olyan terepe, ahol tömegek igényéiről, szükségleteiről van szó, ahol tehát a csekély zavar is emberek ezreinek mindennapjait befolyásolja. A nagy zavarok elkerülését hatalmas összegek befektetése garantálja. Annak ellenére, hogy a földgázipar, az olajbányászathoz képest jó időn át Hamupipőke volt a beruházási lehetőségeket illetően, a kutatástól a kitermelésen át a föld alatti gáztárolókig, a megyét is erősen érintő Testvériség gázvezeték megépítéséig — amin át egyre nagyobb mennyiségben érkezik a szovjet földgáz hazánkba —, sok minden történt az igények kielégítése érdekében. Ez az érem egyik oldala. A másik oldalán viszont olyan, aprónak látszó, de valójában nagyon is lényeges dolgok sorakoznak, mint például az, hogyha Vecsesen a gázzal fűtő több mint hatszaz családnak bármilyen gondja van a fűtőkészülékkel, a házon belüli vezetékekkel, akkor aligha remélheti, hogy estére, holnapra meleg lész... Az sem tűnik elkerülhetetlen sorscsapásnak, hogy a palack- szállító-kocsik menetrendje gyakran fölborul, csak éppen' tervezni, szervezni kellene pontosabban, s elérni, hogy a járműpark valóban járművek parkja legyen, s nem ki tudja mikor lerobbanó öreg kocsiké. Ami egyetlen kocsi kiesése a forgalomból az egyik helyen, az a másik helyen egy teljes község lakosságának nyugtalansága lehet, mert szinte semmilyen hír nem terjed olyan gyorsan, mint az. nem érkezett gáz...! Ma már tízezer fölött van a megyében a gázzal fűtő háztartások száma, egyre többen kívánják megoldani — a 22 kg-os palack segítségével — fürdőszobájuk korszerűsítését a gáz használatával, a konyhában pedig egyenesen nélkülözhetetlen a vezetékes és a palackos gáz, hiszen minden tíz családból nyolc csakis így tud főzni...! Ha mindezt mérlegre tesz- szúk, akkor azt kell mondanunk: súlyához, fontosságához képest meglepően kevés törődés jut — a közvetlenül érintetteken kívül persze — erre az ügyre. A gázkészülékek gyártása, korszerűsítése egy évtizedes mozdulatlanság után végre most jutott egy- gyel előbbre, már ami egyáltalán az irányok meghatározását követelte, mert ami a jelenlegi kínálatot — se kínálaton belül az. újdonságok árát — illeti, ott sok a meghökkentő, furcsa elem. Népgazdasági, vállalati, tanácsi tennivalók serege keveredik abban, hogy holnap és holnapután is a tervekkel megegyező legyen a lakosság gázellátása. Mintha kegyet osztogatna Mert megkülönböztetett a helye, nagy hiba lenne abba a zsákutcába betévedni — s a legutóbbi időkben akadnak erre figyelmeztető jelek —, hogy a gondokra, a teendők halogatását kárhoztató bírálatokra az legyen a válasz: az állam jelentősen dotálja a gázfelhasználást, akkor meg mit akarnak a panaszkodók?! Ha az állam úgy dönt, hogy valamit támogat, akkor nincs joga senkinek ezt a támogatást keggyé változtatni, úgy tenni, mintha ő — az ő cége — osztogatná! Még kevésbé van joga bárkinek is érvet fabrikálni a támogatás tényé- ből, érvet, mulasztások, szervezetlenségből fakadó feszültségek men ‘ ősére, magyarázá- sána. Az állam fizet rá a gázszolgáltatásra, nem az érintett vállalatok, s~crvek köre! Ebből az alapállásból kell minden esetben kiindulni, s akkor végképp innét, amikor ellátási kötelességek teljesítéséről van szó. Mészáros Ottó
