Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

Arany János Tsz Sok munkát ad a sárgarépa A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet homokos földjein évek óta eredménye­sen termeszti a sárgarépát. Tavaly 106 hektáron vetették el az apró magvakat. A kö­zös gazdaság dolgozóinak fá­radozása szép eredményt ho­zott. A termésből tíz vagonnal még az ősszel tisztítatlanul el­adtak a konzervgyárnak. Mintegy 200 vagonnyi sárga­répát pedig prizmákba rakva leföldeltek, es most tisztítás után szállítják a gyárnak, mert így sokkal jobb árat kapnak érte. A tisztításból származó répahuladékot, me­lyet nagyon szeretnek a szarvasmarhák és a lovak, mázsánként 50 forintos áron adják el a tagoknak, részben pedig feletetik a szö­vetkezet birkáival. A sárgarépa-tisztítással mintegy 30 asszonynak, s jó néhány férfinak három hó­napra jó téli kereseti lehető­séget teremtettek a régi kis Arany János Tsz gépműhelyé­ben kialakított zárt munkate­remben. A „koptatónak” neve­zett kis üzem munkáját Márki Zoltán telepvezető irányítja, aki kérdésünkre ’ elmondotta, hogy a sárgarépa-tisztítás de­cember 4-én kezdődött, s elő­reláthatólag február végéig tart. A prizmákból a sárgarépát a fogatosok, lovas kőcsikon hordják az üzembe. Nagy Fe­renc kocsis éppen akkor érke­zett be 23 mázsa sárgarépával, amikor ott jártunk. A répát Tóth Balázs és Kókai István rakodók az ele­vátorvonalra hányták. Ez a berendezés a földet lerostálja s beviszi a répát a tisztítógép be, melynek Besenyei Kálmán a kezelője. A gép megmossa a répát és ledörzsöli a héját. Ezután akad dolga az ügyes­kezű asszonyoknak, akik kés sei levágják a répa felesleges fejrészét s eltávolítják a még rajta maradt szennyeződése­ket. Több répatisztítóval, Bese nyei Kálmánnéval, Szikora Lászlónéval, Sarkadi György nevel, T. Nagy Jánossal és Ágoston Istvánnal volt alkal­munk beszélgetni. Mint mond­ták, szívesen foglalatoskodnak a szép, tiszta munkával, me­lyért teljesítmény szerint, má­zsánként 18 forintot fizet­nek. A dolgozókát naponta a tsz autóbusza viszi ki a munka­helyre és szállítja haza. A te­lepen jók a munkakörülmé­nyek és szociális helyiségek­kel is el van látva. Nyáron ott működik a paradicsomlé­nyerő üzem is. A sárgarépa minősége most jobb, mint a korábbi években. Minden remény megvan ar­ra, hogy a tervezett árbevételt eléri a szövetkezet. Kopa László Moziműsor Gyilkos a tetőn. Színes, svéd bűnügyi film. (16 éven fe­lülieknek!) Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben Mégis meglátod az eget. Színes szovjet film. fél 4-kor. Lucky Lady. Színes ameri­kai film. (16 éven felülieknek.) Fél 6-kor és fél 8-'kor. Virágzó üzlet Dupla helyett semmi Városunk egyik legszebb üz­lete a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 14. számú édességboltja, mely 18 év óta tisztaságával, ízlésesen rendezett polcaival, bőséges árukészletével vonzza a vá­sárlókat. A nagykőrösiek szí­vesen térnek be a boltba, mert a kiszolgálás udvarias. Ter­mészetesen a vállalati elis­merés sem maradt el, hiszen az üzlet többször elnyerte a kiváló bolt címet. A bojtot 17 év óta Szabó Sándorné vezeti. — Abban az időben még ki­sebb volt az üzlethelyiség — mondja. — Utólag nézve szin­te hihetetlen, hogy az éves forgalmúnk csak 120 ezer fo­rint volt. A bolt jelenlegi ké­pét 5 évvel ezelőtt kapta. Közben ugrásszerűen emel­kedett a portékáink száma és ezzel együtt a forgalmunk is. Van két raktárunk is, egy benti és egy külső. Sajnos, ezek mindinkább szűknek bi­zonyulnak. Ezen persze nem lehet csodálkozni, hiszen az éves forgalmunk eléri a 6 mil­lió forintot. — A bolt színvonala növe­kedésének mi a titka? — Tálán elég lesz, ha rö­viden válaszolok: a szakma szeretete. Valamennyien, akik itt dolgozunk, állandóan arra törekszünk, hogy a vásárlóink igényeit minél jobban és mi­nél szebb körülmények között elégíthessük ki. E mögött bi­zony sok munka van. Ren­geteget kell cipekednünk is, különösen az áruátvételi na­pokon. Portékáinkat a Ceglé­di Füszérttől és a Budapesti Likőripari Vállalattól szerez­zük be. — Választékunk bővítése coljából és a jobb ellátás ér­dekében Szolnokról, Kecs­kemétről és Tiszakécskéről is hozunk árut. Egyébként két műszakban dolgozunk, s szep­tembertől a létszámunk is négyre emelkedett. Szabó Endréné az üzletvezető-helyet­tes, a munkatársaink pedig Fehér Imréné és Spitz Ró- bertné. — Fél évtizeddel ezelőtt a lakosság szívesen fogadta az új kezdeményezést, s rövid időn belül megkedvelte a jó minőségű kávét, melyet a boltban főztek. Hamar ki­alakult a törzsközönség is. De a kávéfogyasztók öröme nem tartott túl sokáig. — Sajnos, új gépet idáig még nem kaptunk, a használ­tak pedig állandóan javításra szorulnak. Gyakran élőfor­dult, hogy heteken, hónapokon keresztül nem volt kávéfőző­gépünk, Jelen pillanatban sincs, pedig már 3 hónapja várunk rá. Naponta sokan ér­deklődnek, még telefonon is, hogy főzünk-e már kávét. — Bízunk abban, hogy gon­dunk hamarosan megoldódik, melyhez a vállalati vezetés a szükséges segítséget megígér­te. K. K. Színházi előadás A kecskeméti Katona Jó­zsef Színiházban délután 3-kor és este 7 órakor, Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresz­nye. Délután Ifjúsági „B”-bér- let, este Jó'kai-bérlet. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1981. JANUÁR 21.. SZERDA Áfész-tervek Fontos a termelésszervezés Hazánkban ezekben a he­tekben a legolvasottabb tör­vény vélhetőleg a VI. ötéves tervről szóló. S akik alaposan elmélyednek ebben az olvas­mányban, sok érdekességet, s a korábbi ötéves tervekhez vi­szonyítva számottevő különb­ségeket vehetnek észre. Min­denekelőtt azt, hogy ez a terv fölöttébb nyitott s egyúttal ru­galmas is. Lehetőséget ad ar­ra, hogy megvalósítása során új, az igényeikhez és a tör­vényhez is igazodó döntéseket hozzunk. Magyarán szólva a VI. ötéves terv törvénybe ik­tatásával egyáltalán nem ve­tettük el a tervezés valameny- nyi gondját. Nos, ezt a tervezési mód- széreiDen és tartalmában is szokatlanul újszerű tervet ol­vastuk ei együtt a minap a Nagykőrös es Vidéiie niész vezetőivel. Ezen a házi ke- rekasztal-Deszelgetésein ott volt Halasi János igazgatósági elnökön kívül Baji Miklós, Be­ké Józsefné és Gulyás Sándor. Mindhárman osztályok, illetve főosztályok irányítói. Érdekeltté tenni Sajnos, helyszűke miatt le­hetetlen e hosszú beszélgetés valamennyi mondatát tolmá­csolnom, ezért valamiféle ösz- szefoglalást kísérlek meg át­nyújtani olvasóinknak. Re­mélhetőleg nem minden ha­szon nélküli’ ’ ’ Az ötéves terv 37. paragra­fusa foglalkozik a belkereske­delemmel. Ebben áriról olvas­hatunk, hegy javítani kell a kereskedelmi tevékenység mi­nőségét, kulturáltságát, kor­szerűsíteni kell a meglevő ke­reskedelmi szervezetet, s új üzemeltetési formákat szük­séges igénybe venni. Nos, a mi áfészünk, az egyéb szá­mításba vehető módszerek mellett, leginkább a kereske­dők anyagi érdekeltségének hangsúlyozásával kívánja a kereskedelem minőségét javí­tani. Jelenleg és elméletileg a kereskedőik jövedelmének 70 Játék és faáru készül A Monori Kefagyár nagy­kőrösi részlegében nemcsak keféket, hanem mind több já­tékot és más faárut készítenek. Jobb oldali képünk: Márton Lászlóné és Reggel Lászlóná egy műszak alatt több mint 800, úgynevezett felmosófát állít össze. Alsó felvételünkön: Csapiár Lajosné és Kapus Mihályné nagy gonddal készíti el az úgy­nevezett százas játékkockák furatait. Varga Irén felvételei százaléka alapbér, 30 százalé­ka pedig mozgóbér. A különbségek azonban na­gyok is lehetnek. A mozgóbér elérheti az alapbér összegét. Tavaly öt olyan üzlet volt városunkban, melyben a munka színvonalának növeke­dése révén, az ott dolgozók te­temes mozgóbérből származó többletjövedelemre tettek szert. Az anyagi érdekeltség­re alapozó és a minőségre vo­natkozó tervezés lehetőségei azonban nem korlátlanok. A határt a lakossági fogyasztás növekedésének üteme szabja meg. Márpedig ez az öt esz­tendő alatt csak 7—9 százalé­kos lesz. Szükséges tehát az áfész keretén belül közpon­tilag is fejleszteni a kereske­delmet, növelni az üzletek vonzerejét. Kívánatos portéka A legudvariasabb kereskedő sem viszi sokra, ha nincs kí­vánatos portékája, s boltja sem szép. Minthogy a beruhá­zási lehetőségek szűkösek, az áfész a meglevő hálózatot fej­leszti. Példának okáért bővíti tormási üzletét, s ugyanabban az épületben húsboltot is nyit. Elvállalta a lakosság régi igé­nyének kielégítését, az optikai és fotószaküzlet üzemeltetését, mely nemcsak bolt, hanem szolgáltató egység is lesz. Tervbe vette egy mozgóbolt üzérhbé helyézését ísr Ez min­dig az éppen leltározó üzle­tek előtt várná a vásárlókat. Ä hétvégeken pedig a kirán­dulóhelyeken állna a pihen­ni vágyók rendelkezésére. Különösen az ötnapos mun­kahét általános bevezetése után kaphatna fontos sze­repet ez az üzlet. Az új üze­meltetési formákkal kapcso­latban az önkiszolgáló egy­ségek számának gyarapításá­ra, s esetleg zöldségboltjainak bérleti szerződésen alapuló üzemeltetéséire gondolt. Ez utóbbi módszerrel tovább le­hetne csökkenteni az áru út­ját a termelőtől a fogyasz­tóig. Ilymódon még az áfész saját felvásárlótelepeit is ki lehetne iktatni az áru útjából. A zöldségesek közvetlenül a kistermelőktől, nyilvánvalóan az áfész tagjaitól, szerződött partnereitől szerezhetnék be portékájukat. Egyébként, mint­hogy a VI. ötéves, terv ezt megköveteli, az áfész vala­mennyi üzletágában igyek­szik közelebbi kapcsolatba ke­rülni a termelőkkel. Jelenleg kereskedelmi forgalmából 12 százaléknyi a részesedése a termelőktől közvetlenül be­szerzett portékáknak. Ezt az arányt már az idén 15 szá­zalékra kívánják növelni. Mégpedig elsősorban a város és környéke vállalatai és szö­vetkezetei segítségével. Ezer kistermelő A népgazdaság VI. ötéves terve fontos szerepet szán a kereskedelemnek a termelés szervezésében. A Nagykőrös és Vidéke Áfész kicsinysége miatt nem vállalkozhat arra, hogy a nagyüzemek termelé­sét befolyásolja. Ugyanakkor pillanatnyilag is ezer kister­melővel áll szerződéses kap­csolatban. A szerződések vég­rehajtásán fáradozó felvásár­lási osztálynak már most meg­haladja a forgalma az évi 35 millió forintot. S az áfész fej­leszteni kívánja ezt a terme­lésszervezői tevékenységet. Például a konzervgyárral egyetértésben és annak se­gítségével nyújt támogatást meggy- és piszkeültetvények telepítéséhez. Javítja majd a kistermelőknek nyújtott szolgáltatásai színvonalát is. A nagyüzemeikkel, vállalatok­kal szemben több áfésszel, például a ceglédivel szövet­kezve igyekszik megrendelő­ként fellépni, s bizonyos mér­tékű termelésszabályozó ha­tást gyakorolni. Nyilvánvalóan a lakosság jobb ellátása ér­dekében. Nem bővíti, de a lehetősé­gekhez mérten fejleszti az áfész a vendéglátóipari te­vékenységét. Ugyanez a tö­rekvése termelő üzemeivel, vagyis a húsüzemmel, a cuk­rászműhellyel és a hizlaldá­val kapcsolatban is. Lényeges változásokra nem számítha­tunk, hacsak a megye több városának példájára át nem veszi az áfész a gyermekélel­mezés gondjának megoldását. A kerekasztal-beszélgefés végén szó esett az áfész veze­tőinek úgymond „titkos” vá­gyairól is. Egyebek közt ar­ról, hogy majdan Nagykőrö­sön is épüljön Skála-áruház. Ám, nyugodtan elhagyhatjuk e vágyak tételes felsorolását. Ugyanis valamennyinek az volt a lényege, hogy az áfész kapcsolatai javuljanak a fel­ügyeleti hatóságokkal és a lakossággal is. Mégpedig azért, hO'Sv iobb legyen a la­kosság ellátása, s a kereske­dőnek és. a vendéglátónak mi­nél ritkábban kelljen kimon­dania ezt a szó+: nincs. Farkas Péter Diavetítés Görög építészet Az Építőipari Tudományos Egyesület Dél-Pest megyei csoportja január 23-án pénte­ken délután 2 órakor tartja legközelebbi szakülését a konzervgyár bemutatótermé­ben. Ebből az alkalomból Ta­kács Gyula számol be diavetí­téssel egybekötött előadásán görögországi építészeti tapasz­talatairól. Jegyzet Kézírás Fölöttébb örvendeztem, amikor november derekán fölütöttem a Művészet című folyóirat 11-es számát. Vég­re valahára megírta valaki azt, ami oly régen a bö- gyömben van! — sóhajtot­tam fel e tavalyi, késő őszi délutánon. Mégpedig azt, hogy az emberek többségé­nek egészen egyszerűen ronda a kézírása, csúnyák és hibásak a közterületi feliratok, s olykor bizony öajok vannak a nyomtatott szövegek külcsinjével is. Szóval örvendeztem, főként a csúnya és olvashatatlan kézírás terjedéséről írot­taknak, minthogy e témáról valóban ritkán esik szó. Jókedvem akkor csappant meg, amikor megtudtam, hogy a Művészetet mily ke­vesen olvassák Nagykőrö­sön. Vagyis az említett írás szerzőjének, Haiman Györgynek minden szava pusztáoa kiáltott szó volt a világnak ebben a csücské­ben ... Hanem most, két hónap múltán újra reménykedtem. Az történt ugyanis, hogy a Társadalmi Szemle januári számában rövid ismertetést találtam az említett írásról, örültem, mégpedig azért, mert viszonylag sok kéz zel papírra vetett iromány jut el hozzám, s bizony ezek megfejtése lényegesen nehezebb a legbonyolultabb keresztrejtvényénél is. S nemcsak az a, baj, hogy sokan írnak csúnyán. Gyakran fennakadok azon is, hogy még a szépen írók sem rendezik el a sorokat ízlésesen. Nem hagynak margót, a sorközök mérete nem anányos a betűkével, nem tagolják a szöveget bekezdésekkel. Egyébként ugyanezek az esztétikai ki fogások elmondhatók a legtöbb nagykőrösi gépirat tál kapcsolatban is. Termé­szetesen akadnak kivételek is. Sajnos csak a legritkább esetben adódik alkalom arra, hogy a jó példákat bárki oktató szándékkal be­mutathassa. Nagy kár pe­dig, mert mint Haiman György mondja „A jó és a szép termék fogalma mind­jobban közeledik egymás­hoz, és ebben a társulás­ban a szépség mindinkább elmaradhatatlan tartozéka lesz a célszerűségnek és használhatóságnak.” Akire pedig hivatkozik e mondat megfogalmazásakor, az nem más, mint Marx Károly. Lám, a klassziku­sokból egy baráti levél megírásakor is lehet merí­teni. F. P. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Felnőtt és újonc asztalit ént szezők Jól szerepelt csapatunk A Nagykőrösi Kinizsi férfi asztaliteniszezői 1939 óta meg­szakítás nélkül szerepelnek az NB III-as csapatbajnokságban. A 12 bajnoki évben 24-en szerepeltek a csapatban, a legeredményesebben, a követ­kező sportolók: * 1 mérlc. győzelem idő Erdey Pál 196 509 1969— Varga Sándor 95 313 1969—79 G. Bíró Albert 48 183 1977—79 Pörge György 91 123 1970— Pusztai Péter 28 42 1969—71 Reszeli Ambrus 1 40 33 1969—72 Horváth Endre 3« 33 1972—78 Rákosi Lajos 21 27 1970—72 Kosa Zoltán 20 26 1974—75 Nánási Tibor 22 21 1969—72 Perlaki Mihály 30 17 1972— Az 1980. évi Pest megyei újonc fiú, DC-rendszerű csa­patbajnokság (végeredménye: 1. Váci Izzó MTE 16; 2. Nk. Kinizsi I. 12; 3. Szigetszent- miklósi TK II. 8; 4. Ceglédi VSE I. 6; 5. Űjszilvási Ált. Isk. 6; 6. Vecsési SE I.; 7. Szi- getszentmiklósi TK I. 6; 8. Ceglédi VSE II. 4; 9. Monori SE I. 4; 10. Vecsési SE III. 0 ponttal; 15. Tököli KSK tö­rölve. Több csapat nem jelent meg mind a négy fordulón, így csak a lejátszott eredmé­nyek alapján készült el a sorrend. A körösi első csapat így is igen jól szerepelt. Járási felnőtt tekebajnokságon Cegléden. az Üttröszt— KÖZGÉP SE kétsávos pályá­ján rendezték a járási felnőtt egyéni tekebajnoks^got. Mind­két pályán 25—25 teli és ta- rolásos (öszesen 100 vegyes) dobást végeztek el a részve­vők. A körösiek a várakozá­son alul szerepeltek 'ás a két­napos viadalon. így végeztek a 36 induló között: 8. Czira István (Nk. Mészá­ros Tsz SK) 403; 12. Mikulás József (M) 398; 17. Tóth Sá­muel (Volánbusz Nk.) 383; 20. Tajti Dezső (V) 330; 21. Rátó- ti István (M) 373; 22. Lóczy Mihály (M) 374; 23. Petrovics János (M) 371; 24. Ligeti Zol­tán (V) 355; 25. Bekő Amb­rus (M) 363; 26. Kovács Lász­ló (M) 361; 27. Farkas József (M) 361; 28. Szabó Balázs (M) 357; 29. Farkas Zoltán (M) 353; 30. Tóth Ferenc (V) 348; 31. Balogh Balázs (V) 324 összfával. Az erős mezőny 1—16 helyezettje jutott a me­gyei döntőbe. Játékvezetők felkészülése Február 5-től 7-ig váro­sunkban lesz a Pest megyei labdarúgó-játékvezetők ala­pozó felkészülése a tavaszi bajnoki idényre. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola ad nekik otthont és a Kinizsi sportlétesítmé­nyeit is igénybe veszik. S. Z. ISSN DI33- 331)6 (Nnavk-),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom