Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1981. JANUÄR 21., SZERDA Tanárok, diákok Megszerették az új iskolát Kerepestarcsán folytatás következik Februári iervek Módszertani nap, találkozó Jövedetaző g-jmiüiem A kartali Petőfi Termelőszö­vetkezet vérségi gumiüzeme az elmúlt évben is több mint tíz­millió forint értékű gumial­katrészt állított elő. Termel­nek a Kismotor- és Gépgyár, az Autóker, a Fővárosi Vas­ért részére is. A kis üzemben főleg helybeliek dolgoznak, de néhány kartali is talált itt munkát. A képen: a kartali Lados Lászlóné, a sütőgépbe helyezi a formában lévő nyers gumit, amelyből alátétek ké­szülnek. Bene Mihály felvétele Egyetem Tervtaisulmányők A Gödöllői Agrártudományi Egyetem az ötödik ötéves terv­ben huszonegy Pest megyei gazdaság számára készített kö­zéptávú fejlesztési tervtanul­mányt. Valamennyit a terme­lőszövetkezetek hasznosítják. A fejlesztési tervek nagy ré­szét az egyetem és a megyei tanács együttműködési szer­ződése alapján szolgáltatták a szövetkezeteknek. Rosenberger Józsefné ugyan nem engem várt, a grafiku­soknak jobban örült volna, de azért készséggel beszélt az ik- ladi klubkönyvtár életéről, melynek a vezetője. A gra­fikus különben szintén ezzel kapcsolatban volt hivatalos náluk. Az ikladi énekkar meg­alakulásának- tizedik évfor­dulójának megünneplésére ké­szülnek, a Túráról érkező ven­dégnek a plakát és egyéb de­koráció elkészítése a feladata. A vegyes kar ugyanúgy a klubkönyvtár kebelében mű­ködik, mint jó néhány egyéb csoport. Ök jelentik az ikladi kulturális élet alapját. Tevé­kenységük és koruk okán egy­aránt. A citerások, a furulyá* sok és a táncosok mind általá­nos iskolás gyerekek, akik fel­nevelődve talán tovább viszik, magasabb fokon azt, amit ezekben az években elsajátí­tanak. Talán. Mert bizony nagy a valószínűsége, hogy sokan kö­zülük, kikerülvén az iskola­padból, búcsút mondanak a kulturális csoportoknak is. Akik továbbtanulnak, majd­nem biztosan, ha történetesen messzebb kerülnek, s kollé­giumban laknak. Ikladon is akadnak lelkes emberek, nekik köszönhető, hogy a művészeti csoportok ismételten megújulnak. Ilyen Szeiler János, aki tagja a fel­nőtt fúvós együttesnek, a ve­gyes karnak, s ő oktatja a fu- rulyásokat, citerásokat is. A táncosok mestere Khlagyivik Pál, akinek B-kategóriás vizs­gája van, s jelenleg is képezi magát. S ha már szóba kerültek 3 fúvósok, mondjuk el, pillanat­nyilag nehéz helyzetben van­nak. Tusnádi Lajos, volt isko­laigazgató a nyolcvanadik évében jár, nem vállalja to­vább az együttes vezetését, megfelelő új embert még nem sikerült találni. Pedig ha ez a zenekar szétszéled, alighanem rAegszűnt Ikladnak ez a szín­foltja, hiszen utánpótlás most se nagyon van. Zenekar nél­kül nem is lehet, az újakat ugyanis hagyományosan az együttesben tanították meg a hangszer kezelésére. A besorolás szerint klub­könyvtár az 1800 lakosú Iklad művelődési háza, ahol az em­lítetteken kívül honismereti A téli szünidő befejeztével a város és a jáfás iskoláiban is visszatért az élet az erede­ti kerékvágásba, s már a ja­nuár végi félévi bizonyítvá­nyok végső jegyei formálód­nak ezekben a napokban. Ab­ban az új, kerepestarcsai ál­talános iskolában is, amelyet még szeptember közepén mu­tattunk be, s amelyben az őszi tanévkezdés az örömök mel­lett sok-sok bosszúsággal járt. Bekötő út épül — Emlékeztetőül: amint az nem ritka, az új nyolc tan­termes épület nem készült el határidőre, de így is be kel­lett költözni, mert a régi ke- repesi iskola omladozófélben volt, életveszélyessé nyilvá­nították. Az iskola vezetése, a pedagógusok vállalták a csep­pet sem könnyű helyzet min­den következményét, a taka­rítással, berendezkedéssel járó társadalmi munkát, a baleset­és fotószakkör, nyugdíjasok és nyolcadikasok klubja is mű­ködik. Itt található a mozi is, itt tartják mindazon rendez­vényeket, amelyek a kultúra címszó alá sorolhatók. Rosenberger Józsefné előve­szi a statisztikát, sorolja, mely eseménynek hány nézője, résztvevője volt. Szép számok kerekednek ki. Egy-egy évben több ezren tekintik meg a műsoros esteket, gyermek­programokat, filmeket. Hozzá­teszi: a művelődési házban minden korosztály tagjai meg­fordulnak. Az idősebb fel­nőttek például az amatör mű­vészeti csoportokat nézik szí­vesen. Mostanában mind több fiatal házaspár jár el moziba, ami korábban nem volt jel­lemző. Tekintélyes létszámú KISZ- szervezet van a faluban. Rá­juk építve szeretnék feltá­masztani az ifjúsági klubot, amely korábban sikeresen te­vékenykedett. A régiek tudták Takarmány — ingyen Szakiskolai vizsgatétel, de akár a gyakorlat kérdése is lehet az: mi az a tápanyag­tömeg a mezőgazdaságban, amelynek előállításához nem kell külön termőterületet igénybe venni? Az egyik vá­lasz az lehet, hogy ez a kuko­ricaszár, amit a régi gazdák, s a maiak is szinte mind egy szálig feletetnek a háztájiban. Hogy mennyit lehet vele spórolni, ha a szárat legel­tetve, vagy szilázsként hasz­nosítják? A gödöllői Állatte­nyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont szakemberei szerint a kukoricaszár őszi és téli legeltetése esetén egy év­ben, egy tehénre és borjára az abrakfelhasználás 225 kg; legeltetés nélkül átlagosan 627 kilogramm. Ezt a húshasznú anyatehenek takarmányozá­sára tartják helytállónak, amelyben a kukoricaszár fel- használása esetén mintegy háromezer, enélkül körülbelül hatezernyolcszáz forint egy tehén egész évi takarmány­költsége. veszélyes környezet miatt fo­kozottan szükséges felügyele­tet. Amikor szeptemberben ott jártunk, a frissen festett fa­iak körül még állványzat állt, az udvaron éppencsak körül­kerített villamos berendezések árválkodtak s az iskola tan­termei, folyosói sem mutattak végleges képet. Most, négy hó­nap elmúltával sokkal kedve­zőbb állapotokról számolha­tott be az igazgató; Cseh Im­re. — Az állványzatot, ahogy ígérték, elég hamar lebontot­ták az építők, s megkezdő­dött a hiánypótlás — emlék­szik az elmúlt hónapok ese­ményeire. — A szeptember vé­gi határidőből azonban de­cember közepe lett, de sze­rencsére a tanítást nagyobb zökkenők nélkül folytathattuk. S hogy a községi tanács to­vábbra is szívügyének tekinti iskolánkat, arról a félkész be­tonút is tanúskodik. Valóban, az eltelt időben hozzákezdtek egy beton be­kötőút megépítéséhez, amely­nek munkálatait a kemény hidegek szakították félbe, de amint lehet folytatják. S ha az út, valamint az udvar is­kola előtti része végső formát ölt, remélhetőleg megoldódik egy nagy gond is, a sáré. Mert mihelyt megenyhül az idő, a gyerekek és a pedagó­gusok térdig sárban gázolnak a bejáratig. A következmé­nyek ellen jelenleg még vál­tócipőkkel védekeznek, több­kevesebb sikerrel. — Az épületről most már elmondhatjuk, hogy nagyjá­ból kész, csak a mellékhelyi­ségek felszerelését kell meg­javítani, kicserélni. Erről a tanács úgy állapodott meg a kivitelezővel, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat­tal, hogy a község iparosok­kal végezteti el a munkát, de a költségeket az építők vál­lalják. Bővítés előtt A tanári kar teljes, a fel­szereltségre sem lehet panasz, 200 ezer forint jutott szemlél­tetőeszközökre. De a hely to­vábbra sem túl tágas: — Az új épületen kívül hoz­zánk tartozik a szilasligeti ré­szen az a tanácsi épület is, amelybe négy alsó tagozatos osztályunk Tár. A csoportok többsége azonban itt kapott helyet, az újban, ahol ideig­lenesen a nyolc helyett 13 osztálytermet alakítottunk ki. S hogy miként? Egyelőre nincs könyvtár és úttörőszo­ba, s kevesebb a gyakorlati te­rem. Így is csak a felső tago­zat 4—4 párhuzamos osztálya járhat délelőtt, a nyolc alsó­tagozatos csoport tanítása vál­takozó. S ez mindaddig így lesz, amíg el nem készül az épület folytatása. Mert ez a mostani még csak egy része a tervezettnek. Hogy mi vár­ható, arról az igazgató a kö­vetkezőket tudta: — A jelenlegi kétemeletes épület kap egy emeletes négy tantermes bővítést, s még egy földszintes toldalék is kapcso­lódik a meglévőhöz. Az utób­bi épületrészben kap helyet több napközis terem, a kony­ha és az ebédlő. Szerepel a tervekben, egy tornaterem is. amelyet szintén nagyon vá­runk, hisz a mostanihoz ha­sonló rossz időben csak a föld­szinti folyosón tudjuk meg­tartani az órákat, ami nem éppen ideális, s a többi órát is zavarja. Határidőkről, munkakezdés­ről, a végső tereprendezésről most ne is essék szó, ez a jö­vő zenéje, s már megtanul­hattuk, hogy nem érdemes jó­solni. S bár a tanárokon nem múlik az építkezés sorsa, ve­lük együtt reméljük, hogy ke­vesebb lesz a gond a továb­biakban, mint eddig. Napközis osztályok Főzési lehetőség híján, egye­lőre a gyermekélelmezési vál­lalat gödöllői konyhájával, a helyi költségvetési üzem gép­kocsija szállítja az ebédet a menzára, a napközibe. Ami egyébként az utóbbit illeti, minden jelentkezőt felvettek; Szilasligeten, valamint a köz­ponti iskolában összesen négy alsó és egy felső tagozatos napközis csoportot szerveztek. Ezekkel, a szakkörökkel, az úttörő-foglalkozásokkal reg­geltől késő délutánig kihasz­nálják az új iskola minden helyiségét, amelyeket a gyere­kek, a diákok is magukénak éreznek. Erről beszéltek azok a ta­nulók, akiket az egyik szünet­ben kérdeztünk meg; hogyan érzik magukat az új épület­ben. Egybehangzó volt a vé­lemény: jobb, mint a régi volt. Legfeljebb azt sajnálják né- hányan, hogy korábban kell kelni, mert messzebb van, s hosszabb az út. Mint ahogy az iskola létre­jötte sem volt gondok nélkül, a továbbiak is türelmet igé­nyelnek a tantestülettől. De tudják, látják, megéri. Jobb körülmények között, hatáso­sabban dolgozhatnak már ma is, s ha a további tervek va­lóra válnak, méginkább a jö­vőben. G. Z. Városi moziműsor A gerolsteini kaland. Ma­gyar zenés film. Csak 4, óra­kor. Forgalmi dugó. Színes olasz film, 6 és 8 órakor. Mi lesz február hónap leg­kiemelkedőbb, legrangosabb rendezvénye a bagi, illetve a hévízgyörki közművelődési in­tézményekben? A kérdésre Bagón Gyalogné Fodor Éva klubelőadó válaszolt. — Kebruár a mezőgaz­dasági könyv ünnepi időszaka, s ennek megünneplését ter­vezzük az ifjúsági klubban, ahol vendégül látjuk a bagi és a hévízgyörki általános is­kolák nyolcadikosok klubjá­nak tagjait, s így együtt talál­kozunk a Petőfi Termelőszö­vetkezet ifjú mezőgazdászai­val. A beszélgetés témája: életutak a mezőgazdaságban. Lesz természetesen könyvkiál­lítás, mezőgazdasági • kisfil- mek vetítése és pályaválasz­tási tanácsadás. Szeretnénk, ha az összejövetel sikerülne, mert ez az első közös ren­dezvényünk, s azt hiszem, az­zal is valami újat kezdünk, hogy a fiatalokkal ünnepeljük a mezőgazdasági könyvhóna­pot, azokkal, akik közül évek óta olyan kevesen maradnak a mezőgazdaságban. Nem érez­zük fölöslegesnek az ese­mény megszervezésébe fek­tetett energiát. Az a vélemé­nyünk, hogy a kellő időben és jó földbe vetett mag meghoz­za a maga termését. Hévízgyörkön Bankó János­nak sem kell a jegyzetfüzeté­ben lapoznia, hogy válaszol­jon a kérdésre. Nagy eseményre készül a veresegyházi művelődési köz­pont házinyúltenyésztő klub­ja. Vasárnap délután négy órakor évzáró közgyűlést tar­tanak, ám ez a közgyűlés rendhagyó lesz és három sza­kaszban tartják. Beszámoló hangzik el a klub tevékeny­ségéről, s kiderül, mennyi va­lutát hozrtak a klubtagok az országnak, s hány forinttal nö­velték saját családi költség- vetésüket. Megismerik az 1980-as esztendő - legeredmé­nyesebb nyúltenyésztőjét, aki a legtöbb tapsifülest vitte a felvásárlóhelyre. A közgyűlés Az új esztendő első hetei­ben sem tétlenkedtek Galga- mácsán a tömegsport szerve­zői, hívei. A termelőszövetke­zeti sportegyesület tömegsport bizottsága és a sakk szakosz­tály már az első héten évad­nyitó versenyt rendezett az általános iskolában. A szak­osztályi tagakon kívül mű­kedvelő sakkozók is szép számmal megjelentek. A sakk szakosztály tagjai egyébként az idén magasabb­ra tették a mércét, az év­— A Múzeumok Pest me­gyei Igazgatósága és a Gö­döllő járási közművelődési bi­zottság segítségével decem­berben jelem meg Hintalan László Gyermekjátékok, Hé- vízgyörk című könyve. A kö­tet megjelenését több éves gyűjtőmunka előzte meg. Eb­ben a munkáoan szinte az egész falu részt vett. Ügy érezzük, a könyv megjelenése okot ad nekünk arra, hogy munkával ünnepeljük. Feb­ruár 14-én egész napos prog­rammal köszöntjük a kiadvány megjelenését, ugyanis ezen a napon a Pest megyei művelő­dési központtal, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályá­val, a gödöllői művelődési házzal közösen Hévízgyörkön a megye gyermekjáték-csoport­jainak vezetői részére mód­szertani napot rendezünk. A szakmai megbeszélés mellett sor kerül gyakorlati foglalko­zásokra. Lesz játszó- és tánc­ház, s a gyűjtés módszereit bemutató foglalkozás. Meg­nyitjuk Szekeres Erzsébet ki­állítását. Megrendezzük Gal- gahévíz, Galgamácsa, Szada, Zsámbok és Hévízgyörk gyer­mekegyütteseinek bemutató műsorát. Nem panaszkodha­tunk. Van mit tenni a szak­mai nap sikere érdekében, de minden erőfeszítést, többlet- munkát vállalunk, mert jó házigazdák kívánunk lenni. F. M. után Erdőkertes, Örbottyán, Szada és Veresegyház nyúl te­nyésztőinek válogatott csapa­tai vidám szakmai vetélkedőn mérik össze ismereteiket. A nyulászösszejövetel har­madik szakasza az éjfélig tar­tó bátyusból lesz. Hogy mit rejtenek a batyuk? Házinyúl- pecsenyét sokféle módon ké­szítve, ugyanis minden nyú- lász a saját receptjének a tö­kéletességére esküszik. Az előkészületekből, s az elője­lekből arra lehet következtet­ni, hogy nem lesz baj a han­gulattal. nyitó összejövetelen. Tavaly a megyei II. osztályú csapatbaj­nokság negyedik helyén vé­geztek, de szeretnének elő­rébb rukkolni. Az edző to­vábbra is Fóthy László, aki játszik is a csapatban. A szakosztály vezetője, Pesti László játékos lett. A gárda egy új játékossal is gyarapo­dott: Lami János, az ikladi Vasas FC-ből igazolt Galga- mácsára. A tervek között szerepel, hogy a bajnoki helytálláson kívül helyi versenyeket is rendeznek, amelyre a sakk­szerető községbelieket is vár­ják. Így rögtön az egyéni sakkbajnokságra, amelynek sorsolását már megtartották. A verseny tíz héten keresztül zajlik majd, a mérkőzéseket hétfőnként, este hat órától az általános iskolában tartják. Labdarúgás Szabadban készülnek a péceliek A nyitányra új kapu Havas még a táj, hideg sze­lek fújnak, de a labdarúgás szerelmesei és művelői már készülnek a tavaszi nyitányra. A péceliek is. akiknek az in­tézőjétől, Kovács Istvántól megtudtuk, hogy a felnőttek 18-as kerete már megkezdte a munkát. Sajnos tornatermük nincs, így most is a szabadban edzenek. Az otthoni készülő­dést egyhetes edzőtáborozás követi. Az intéző azt is el­mondta, hogy a tavaszi rajtra elkészül a Dálya új kapuja, amely nem fából, hanem vas. ból készül. ISSN 0134-mi (GOUOIIrtl Hírlap) Jegyzet Különös gonddal Az már számtalanszor igazolódott, hogy a közle­kedésben is gyakran egé­szen kis dolgok miatt kö­vetkezik be váratlan ese­mény. Ilyen apróság, vagy talán nem is az, ha az út­viszonyok hirtelen megvál­toznak: amikor az olvadást az esti, éjszakai, hajnali órákban gyors lehűlés kö­veti. Elég, ha ilyenkor egy- egy vízátfolyásos helyre ér a jármű vezetője, igaz, ez a rejtett baleseti forrás a járdán is előfordulhat ott, ahol a házak ereszcsator­náiból, vagy az udvari ki­vezetőkből víz jut a jár­dára. De maradjunk a gépko­csik közlekedésénél, pél­dául egy veszélyes úttor- kolatnál. Gödöllőn, ahol a Tessedik út a harmincas főútvonalba torkollik, meg­lehetősen nehéz dolguk van a járművezetőknek. A for­galom nem kicsi a főúton, s a kikanyarodóknak álta­lában meg kell állniuk. Igenám, de a Tessedik út torkolati része emelkedő­vel kapcsolódik a harmin­casra. Ha ez a kis rész ép­pen jeges, csúszós, ami minden havazás után be­következik, s napokig tart, képtelenség a megállított járművek elindítása. Hát­ratolatni, lendületből kihaj­tani a harmincasra, élet­veszéllyel felérő manőver, hiszen a kilátások sem jók a főútra. Hogy mi a megoldás? Egyelőre mindenképpen az, hogy az illetékesek különös gonddal figyeljenek erre a helyre, a havat, a jeget itt gyakrabban takarítsák el. Véleményünk szerint azon­ban végleges megoldást kellene találni. Jó volna például, ha a Tessedik út soron következő felújítá­sakor, vagy még előbb, az úttorkolatban a lejtős sza­kaszt átépítenék. F. I. Ikladi klubkönyvtár Csoportok és együttesek Veresegyház Nyúlászok batyusbálja Galgamácsa Egyéni sakkbajnokság

Next

/
Oldalképek
Tartalom