Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

16 HÍREK 4- HÍREK,'4- HÍREK^ HÍREK 4- HÍRE K. 4 HÍREK 4 HÍREK 4 HÍREK 4 HÍREK 4 ; MA 1». 1981. Január 18. Va­sárnap. Piroska nap­A Nap kél 7.25 — nyugszik 16.24 órakor. A Hold kél 14.46 — nyűg- fák 5.30 órakor. HOLNAP: napja. A Nap kél 7.25 — nyugszik 16.26 órakor. A Hold kél 15.44 — nyugszik 6.29 órakor. Víztelenítő akna A Balatonalmádi Bauxitku- tató Vállalat aknafúrást végez a Bakonyi Bauxitbánya Válla­lat nyiridí területén. A három­százharminc méteres víztelenítő akna utolsó száz méterét fúrja a Wlrth—L 10-es típusú akna­fúró gép. Pénz a szekrényben Háziáolvaj Lopás alapos* gyanújával a rendőrség őrizetbe yette Ötott Kovács Sándor foglalkozás nélküli budapesti lakost. A 30 éves, büntetett előéletű férfi Június óta bejelentetlenül Maglódon az egyik Fűzfa ut­cai házban lakott. Amikor de­cember közepén a házigazda elutazott, a „vendég” a ruhás- szekrényből elvitt 11 ezer fo­rintot. A rendőrség az ügyben gyor­sított eljárást — 8 napon belül bíróság elé állítást — kezde­ményezett. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Oszt• rovszki Györgyöt, az. Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettesét 1980. december 31-i hatállyal — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — e tisztségéből felmen­tette, egyidejűleg Müller Ist­vánt 1981. január 1-i hatály- lyal — miniszterhelyettesi be­sorolásban — az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nökhelyettesévé kinevezte. Mindenütt erősen megnöve­kedő felhőzet. Nyugat felől havazás, átmenetileg a Du­nántúlon havas eső is lehet. Eleinte déli, délnyugati, majd északnyugati szél. Sokfelé erős, helyenként viharos széllöké­sek. A legmagasabb nappali hő­mérséklet: nyugaton 0 plusz 3, keleten mínusz 1, mínusz 4 fok között. — Oj tanácsi lakások. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat idén 57 taná­csi lakást épít Vác városá­nak. Az épületek körüli földmunkákat és a parkosí­tást társadalmi munkában a város lakosai végzik el a Földvárt téri lakótelepen. — Fogadóóra. Dr. Csi- csay Iván megyei tanácsel­nök-helyettes január 19-én, hétfőn, 9-től 12 óráig a hi­vatali helyiségében fogadó­órát tart. Uitz Mártonná országgyű­lési képviselő és Soós Ká­roly megyei tanácstag ja­nuár 23-án délelőtt fél 9-től fél U-ig fogadóórát tart a felsőpakonyi tanácsi kiren­deltségen. — Ferihegyi fejlesztés. Bu­dapest légikikötője idén 3,7 kilométeres leszállópályával és 11 kilométeres gurulóút­rendszerrel bővül. A leszál­lópályán megkezdődik a rá­diónavigációs és optikai re­pülésirányító berendezések helyének kialakítása és a hozzá szükséges 160 kilomé­teres villamoskábel-hálózat építése. ■ Atomjégtörő. Rosszi- ja a neve annak a szovjet atomhajtású jégtörő hajó­nak, amely rövidesen mun­kába áll az Északi Jeges-ten­geren. Az új hajó elsődleges feladata az lesz, hogy egész éven át biztosítsa a forgal­mat a murmanszki kikötő­ből a Tajmir-félszigetig ter­jedő szakaszon. — Gazdasági társulás. Űj gazdasági társulást hozott lét­re a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és a sárkeresztúri Jóreménység Termelőszövet­kezet. A tsz évente 50 hek­táron termel majd lent, amit az LSZV használ föl. — Még az idén befejeződik a PEMÜ ceglédi cipőgyárá­nak rekonstrukciója. Az új, háromezer négyzetméter alap- területű, kétszintes üzemcsar­nokban már a belső mun­kálatokat végzik. SZTRÁJK DOROGON HATVAN ÉVE, 1921. Január 18-án kezdődött a dorogi bányászok háromnapos sztrájkja. A bányászok azért szüntették be a munkát, mert több kommunista társukat le­tartóztatták, családjukkal együtt internálták. Hazánkban sok évtizedes haladó hagyománya van an­nak, hogy a bányászok min­dig az osztályharc első sorai­ban küzdöttek; a Magyar Ta­nácsköztársaság Idején Is sok kiváló harcos került ki közü­lük. A sztrájk előzményeihez tartozik, hogy 1920 nyarán a Nemzetközi Szállítómunkás Szövetség bojkottfelhlvást bo­csátott közre, felszólítva a vi­lág munkásságát: használja fel ezt az eszközt arra, hogy a magyar kormány véres ural­mának véget vessen, s ezer és ezer magyarországi elvtárs éle­tét és szabadságát megmentse. A több mint másfél hónapig tartó nemzetközi bojkott erős erkölcsi és politikai nyomást gyakorolt Horthyékra, s jelen­tős szerepe volt abban is, hogy az internáltak nagy részét sza­badon engedték, A dorogi bányászok három­napos sztrájkja figyelmeztetés volt, hogy az illegalitásba kényszeritett kommunisták nem adták fel a harcot; egy­ben azt is jelezte, hogy amikor a munkások legjobbjai szem­befordulnak a népelnyomó rendszerrel, e harcukban szá­míthatnak a széles munkástö­megek támogatására. Piaci körkép Drága a tojás, olcsó a baromfi Reggel nyolckor foga van még az időnek. Toporognak az eladók, a kistermelők, s a piacot járók, a vevők is siet­ve válogatnak. A Bosnyák té­ri piac megszokott, hétvégi forgalma mintha megcsappant volna. Standok sora maradt üresen, csak a pavilonok élik megszokott életüket. Hideg van. így aztán a gyáli Szabadság Tsz pavilonja elé kevés árut raktak ki. Csak bent, azon a néhány négyzetméteren, a ládák kö­zött lehet választani, válogat­ni. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz el árusító bódé ja valamivel többet kínál. Kirakodtak, ve­vőt csalogatnak a szép gyö­kérrel. melynek kilója tizen­két forint, a sárgarépát meg nyolcért mérik. A fejtett tar­kabab kilónként huszonnyolc­ba jön náluk. Lottótájékoztató Egy öttalálatos szelvény A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 3. játékhéten a lottónycremények a nyereményilleték levonása után a következők: 5 találatos szelvénye 1 fogadónak volt, nyereménye 1542 633 forint. 4 találata 206 fogadónak volt, nyereményük egyenként 29 954 forint 3 találatot 13 627 fogadó ért el, nyereményük egyenként 283 forint. A 2 találatos szel­vények száma 276 968 darab, nyereményük egyenként 17 forint. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye Egyes fogyasztói árak változásáról Az 1981. évi népgazdasági terv előirányzataival össz­hangban — a külpiaci ár­emelkedések és a termelési költségek növekedése miatt — központi árintézkedésekre ke­rül sor. 1981. január 19-től a következő termékek fogyasz­tói ára változik: A liszt fogyasztói ára átla­gosan 6 százalékkal nő. A fő­zőliszt jelenlegi kilogrammon­kénti 6,60 Ft-os ára például 7 forintra változik. A finom sü­tőipari termékek (kalácsok, dúsított, töltelékes sütemé­nyek) árszínvonala 17 száza­lékkal emelkedik. Az egyes termékek áremelkedése külön­böző mértékű. így például a vajaskifli ára darabonként 50 fillérről 60 fillérre, az 1,10 Ft- os briósé 1,20 forintra emelke­dik. Változatlan marad a ke­nyér, a vizes és tejes tésztá­ból készült péksütemények (zsemle, kifli stb.) ára. Az édesipari termékek ára átlagosan 3 százalékkal — ezen belül a cukorkáké átlag 11 százalékkal, a lisztesáruké 7 százalékkal — emelkedik. A csokoládéfélék ára általában csökken. így például olcsób­bak lesznek a táblás tej- és étcsokoládék, valamint a cso­koládéfigurák, viszont növek­szik az olajos maggal dúsított (mogyorós, mandulás) csoko­ládék ára. A tartósítóipari termékek ár­színvonala — nagy szóródás­sal — 5 százalékkal emelke­dik. Nő a mélyhűtött és kon- zervfőzelékek, gyümölcsök és egyes mélyhűtött tésztafélék ára; változatlan marad a ki­zárólag húst tartalmazó kon- zervek és mélyhűtött készít­mények, a bébiételek, a szál raztészták és — a csemege- uborkát kivéve — a savanyú­ságok fogyasztói ára. Az árváltozásokkal egyide­jűleg az üveges készítmények­nél visszatérnek a betéti dí­jas rendszerre. Az új fogyasz­tói árak az üveg árát nem tar­talmazzák. Az üvegbetéti dí­jak emelkednek, de azok a fogyasztóknak a visszaváltás­kor megtérülnek. , A mosó- és mosogatószerek árszínvonala — síz áremelke­dések és árcsökkenések egyen­legeként — 7 százalékkal nő; így például az 1 kg-os Ultra mosópor ára 25,20 Ft-ról 26,60- ra, a 400 grammos Biomix áz­tatószeré pedig 9,80 Ft-ról 11,60-ra emelkedik. A Tomi mosószerek ára vál­tozatlan marad. Az 500 gram­mos Ultra öblítőszer jelenlegi 17,40 Ft-os ára 15,00 Ft-ra csökken. A nyílászáró-szerkezetek (aj­tók, ablakok) ára 16 százalék­kal, a parkettáké 23 százalék­kal emelkedik. A műtrágyák és növényvé­dő szerek — az áremelkedések és árcsökkenések egyenlege­ként — átlagosan 6 százalék­kal drágulnak. A motorbenzin fogyasztói ára literenként 3,30 Ft-tal emelkedik. 1981. Január 1-től az 1500 köbcentiméter és az ennél kisebb hengerűrtartal­mú benzinüzemű gépjárművel rendelkezőknek nem kell jár­műadót fizetniük. Az ennél nagyobb hengerűrtartalmú gép­járművek tulajdonosai csök­kentett mértékben továbbra is adókötelesek. Megszűnik a ví- zijárműadó. 1981. február 1-től egyes szolgáltatások díja emelke­dik. A levélpostai küldemé­nyek és az azokkal kapcsola­tos külön szolgáltatás (aján­lás, expressz stb.), továbbá a belföldi csomagküldemények, táviratok, egyéb postai — pél­dául az utánvétel! — díjak átlagosan 90 százalékkal emel­kednek. A szabványlevél dí­ja 1 Ft-ról 2 Ft-ra, a levele­zőlapé 60 fillérről 1 Ft-ra emelkedik. A telefondíjak a következő­képpen változnak: — a fő- és ikerállomások előfizetési díja változatlan ma­rad, a beszélgetések díja azon­ban 50 százalékkal nő; — a nyilvános állomásokon 1 Ft helyett 2 Ft lesz a be­szélgetés díja; — emelkednek a különféle mellékdíjak is (például a tá­volsági kapcsolás, az ébresz­tés díja 50 százalékkal). A mosodai szolgáltatások dí­ja átlag 24 százalékkal nő. Ezen belül legmagasabb a díj- emelkedés a kilós mosásnál. A vegytisztításnál mérsékeltebb, 10 százalék a díjssintnöveke- dés. A pipere (darabárus) mo­sás díjtételének többsége vál­tozatlan marad. A fodrász- és fényképészeti szolgáltatások díja átlagosan 15 százalékkal nő. A fürdőkben SZTK-utal- vány nélkül nyújtott gyógyá­szati szolgáltatások díja át­lagosan 60 százalékkal lesz magasabb. Rendelet a gépkocsiadóról A pénzügyminiszter rende­lettel megváltoztatta a gépjár­műadóra vonatkozó szabályo­kat. Ennek alapján 1981. ja­nuár 1-től nem kell adót fi­zetni a motorkerékpárok és az 1501 köbcentiméternél ki­sebb lökettérfogatú, benzinnel vagy benzin-olaj keverékkel üzemelő magán-személygép­kocsik üzembentartóinak. A rendelet egyúttal módosította a továbbra is adóköteles sze­mélygépkocsik adótételeit Ezek a következők: — benzin (keverék) üzemű személygépkocsi utam éven­ként 1501—2000 köbcentiméter lö­kettérfogatig 1800 Ft 2001—3000 köbcentiméter lö­kettérfogatig 2400 Ft 3001—4000 köbcentiméter lö­kettérfogatig 3600 Ft 4001 köbcentiméter lökettér­fogaton felül 4800 Ft — dízel-, gázüzemű sze­mélygépkocsi után évenként 1500 köbcentiméter löket­térfogatig 2160 Ft, 1501—2000 köbcentiméter lö­kettérfogatig 3600 Ft 2001—3000 köbcentiméter lö­kettérfogatig 5400 Ft 3001—4000 köbcentiméter lö­kettérfogatig 7200 Ft, 4001 köbcentiméter lökettér­fogaton felül 9000 Ft A gépjárműadót a jövőben annak kell megfizetnie, aki az év első napján a gépjármű forgalmi engedélyében üzem­bentartóként szerepel, az év közben forgalomba lépő gép­jármű után pedig annak, akit a forgalmi engedélybe üzem­bentartóként a hatóság beje­gyez. Megváltozott a gépjárműadó befizetésének rendje is. Az önadóztatást a bevallás alap­ján történő adóztatás váltja fel. Az adóköteles gépjármű üzembentartójának egy ízben — a forgalmi engedély kiadá­sától számított 30 napon belül <r~ bevallást kell adnia a ta­nácsi adóhatóságnak. Ha a a gépjármű üzembentartójá­nak személyében, lakcímében vagy a gépjármű adóztatására kiható más körülményében változás áll be, ezt az adóha­tóságnak be kell jelenteni. 1981. február 28-ig be kell jelenteni a már tulajdonban levő dízel- és gázüzemelésű személygépkocsikat is. Nem kell adóbevallást adni azokról a gépjármüvekről, amelyeket a tanácsi adóható­ság a rendelet kihirdetése előtt már nyilvántartásba vett. Tulajdonosaikat az adóhatóság fizetési kötelezettségükről ha­tározattal értesíti. 1981. január 1-től a gépjár­műadót félévi egyenlő részle­tekben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig lehet pótlék- mentesen befizetni. Az új rendelet érvénybe lépésével a korábbi bírságolás megszűnik. Akik a gépjárműadójukkal hátralékban vannak, havi l százalékos adópótlékot kötele­sek fizetni. A túlfizetéseket az adóhatóság az adóköteles gép­járművek üzembentartóinak javéra jóváírja, azok részére pedig, akiknek az adókötele­zettsége megszűnt, visszatéríti. A részletes szabályok a Ma­gyar Közlönyben jelennek meg. A gépjárműadó változása miatt az OTP 1980. december 31-vel az átutalási betétszám­la terhére történő gépjármű­adó kiegyenlítési megbízatáso­kat megszűntnek tekinti. Egy­ben felkéri azokat az ügyfele­ket, akiknek gépjárműadó- fizetési kötelezettségük ezután is fennáll, és az továbbra is az átutalási betétszámlájukon keresztül kívánják fizetni, hogy ezt az 1981. január 1-től megállapított adó összegének megjelölésével a számlájukat vezető fióknál írásban jelent­sék be. Szép az áru, s mennyivel olcsóbb, mint velük átel- lenben, a piac másik ol­dalán, a maszek ugyan­olyan áruért negyven- nyolc forintot kér. A csepeli Duna Tsz standján gyorsan fogy a gomba. Nem is csoda, hiszen a piacon a kis­termelők, a magánkereskedők 90—96 forintot kémek a gom­báért. Ok viszont 56-órt kí­nálják kilónként. Igaz, vala­mivel apróbbat, de ez, ahogy a forgalmat nézem, különö­sebben nem zavarja vevőiket. Karfiolt egyedül náluk találni a piacon. De ezzel az áruval nehezen fognak vevőt, hiszen ránézvést is jól látszik, kővé fagyott. A maszekok 2,80-at is el­kérnek a tojás darabjáért, sze­rencsére a Zöldért, a tsz-ek csak 2,40-et, 2,50-et. A felho­zatal korántsem tükrözi, hogy kevesebb lenne a tojás. Csak az árán mutatkozik meg. Kör­tét már tizennégy forintért kí­nál a csepeli Duna Tsz, míg a kiskereskedők, az ősterme­lőik nem adják alább huszon­négynél. A tízforintos árdifferenciát azonban aligha indokol­hatják a gyümölcs nagysá­gával. Narancs, 'konzervek, befőt­tek kerültek a Zöldért pult­jaira. Soványabb a megszo­kottnál a kínálat. Paradicsom csak mutatóban van, hatvan forintért kilónként. A vörös káposzta és kelkáposzta 6 fo­rint, az alma kilója 7—14— 16. A vöröshagyma kilónként tíz forint. A karfiol is eltűnt a pultokról. S ami van — a kiskunlacházi Pereg Tsz-nél —, az is fagyott, ahogy a vevők mondogat­ják: különbet kapni a boltban, mirelitként. A burgonya kilójáért a tsz- ek 5,60-at kémek, a Zöldért sem méri drágábban. A kis­kereskedők, a kistermelők azonban a szebbjéért elkérnek kilónként tizenkét forintot is. S kérhetnek is, hiszen a meg­szokottnál gyengébb a felho­zatal. Kevesebb az eladó, a termékét kínáló, így aztán, aki standon van, borsosabb árat szabhat. Például a sóskának már negyvenöt forint kilója, de a spenótot sem adják har­minchatnál alább. Bőséges árukínálattal a Bosnyák téri piac vevőit csak a baromfit áruló pavilonok várták teg­nap. S azok a kofák, akik tisztítva kínálták a kacsát, a libát, a tyúkot. S itt a túlkíná­lat némiképpen mérsékelte az árakat V. E. Tizenkét fokozat Automata fűtésszabály Régi gondja a távfűtéses la­kásokban élőknek: a fűtőtes­tek nem szabályozhatók, ha túl meleg a lakás, csak szel­lőztetéssel érhető el a kívánt hőmérséklet. Ezt a pazarlást hivatott megszüntetni az úgy­nevezett átkötőszakaszos, egy­csöves fűtési rendszer, mely­nek kialakításában a Csősze­relőipari Vállalat és a moson­magyaróvári Fémszerelvény­gyár mellett részt vállalt a budapesti Műszaki Egyetem és a veszprémi Vegyipar! Egyetem egy-egy tanszéke is. Az új fűtési rendszer elő­nye, hogy az egyes lakások­ban helyileg is szabályozható a fűtőtest A csőrendszer mó­dosítása mellett speciális sze­lep gondoskodik a kívánt hő­mennyiség biztosításáról. A szelep — mely a Mofém ter­mékkorszerűsítő törekvései­nek egyik eredménye — 12 fokozatra állítható és fokoza­tonként megközelítően fél Celsius fok változást eredmé­nyez. Emellett a rendszer ter­mészetesen magában foglalja az egycsöves fűtési rendszerek eredeti előnyös tulajdonságait Is, vagyis kevesebb anyagot Igényel, s jóval rövidébb idő alatt összeszerelhető, mint a kétcsöves fűtőrendszerek. Al­kalmazásával jelentős energia takarítható meg: az előzetes számítások, valamint a kísér­leti lakásokban végzett megfi­gyelések alapján az egy lakás egyévi fűtéséhez szükséges földgáz mennyisége a jelenle­gi 1330 köbméterről 1250-re, vagyis mintegy 6 százalékkal csökken. Az említett előnyös tulaj­donságok indokolják, hogy 1981-től minden iparosított építési móddal készülő — így elsősorban házgyári — lakó­épületbe kötelezően ezt az enerigatakarékos fűtési rend­szert szerelik be. Ismét közlekedik Repülőjárat Több hónapos szünet után, de­cember 37-től, szombattól ismét közlekedne a MALÉV kuvaiti Já­rata, amely a korábbihoz hason­lóan, Budapestről hetenként egy­szer, szombat délután Indul, és vasárnap reggel érkezik vissza. A járattal Damaszkusz érintésével hat és fél öra alatt juthatnak el az utasok Küvaitba, Illetve onnan vissza. , A Mabvst Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Megjelenik -> hétfő kivételével - naponta. - Főszerkesztő: sági Agnes. ­JirCT Iirnvci UIDI AD rAs^rUeiztrt-helvettes■ Arkus István és .Mészáros János. - Szerkesztőség: Budapesl Vili., Somogyi Béla u. 6. Postacím: Budapest, Pf. 311 Irányllésíám: 1446. - Kiadja a rtbl Mthltl HIluAr Hírlapkiadó VállalatVBudapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Félelős kiadó: Till Imre Igazgató. - A szerkesztőség és a kiadóhivatal, központi . telefonja: 343-ipO és 336-130. ­• 1 1 ' Hírlap, Cegléd, Kossuth tér l Pf. 19 _ 2701. Telefon: 11—4(81 - Érdi Hírlap, Frd. ^Lenln út^SS^MSO^ Telefonj 45 -332. GOddlItt Hírlap, Gödöllő. Szabadság l)t 45. Pf 32. 2601. flnSx?rM 064OHÜ).1'ísSNt' »3^2600''(Cegíédf Hülap)’, TsSN^Moa-MíT (Érdi '^pb^lSSN'VuPÍNT* ''(GödöUőf ’ Hírlap);°1SSn"'cÍsT-265Í^" (M^rl'HlrläpT.' ISSN 01M-270B TNagykőVösí'Hírlap)'. ISSN'6133-37» Jvácl Hírlap).

Next

/
Oldalképek
Tartalom