Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
Jelettés az 1980« évi gazdaságpolit ikai feladatok teljesítéséről Mint már lapunkban közöltük, január 16-án,. pénteken az MSZMP Pest megyei Bizottsága kibővített ülésén megtárgyalta a végrehajtó bizottság jelentését a tavalyi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, és határozatot hozott az idei tennivalókról. A napirend előadója Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára volt. A továbbiakban közöljük a párt- bizottság elé terjesztett jelentést, illetve a testület határozatát. A tavalyi év az V. ötéves terv utolsó esztendeje volt, idén január 1-től pedig elkezdtük az új, a VI. ötéves tervet. A szokásosnál eltérően a pártbizottság előbb tárgyalja az éves feladatokat, mint az ötéves fejlesztési koncepciót. Az nyilvánvaló, hogy mindenkit jobban sürget az éves terv kialakítása, az ötéves fejlesztési koncepcióhoz viszont több egyeztetés, hosszabb előkészítés szükséges. A tartalmi összhangot viszont tudjuk biztosítani. Hiszen pártunk, kormányunk ezekben az években az 1979-ben elkezdett és a XII. kongresszus által is megerősített gazdaságpolitikát folytatja. A gazdálkodás minőségi javítását, a hatékonyság és versenyképesség erősítését állította az 1981-es feladatok középpontjába az MSZMP Központi Bizottsága 1980. december 2-i ülésén is. És végülj ma már ismerjük a népgazdaság VI. ötéves tervét, és magunk is dolgozunk a megyei fejlesztési koncepción. Legfőbb jellemző az alkalmazkodás Szeretnénk elkerülni, hogy az értékelésünk lényege elvesszen a részletekben. Ezért már a jelentés elején megkíséreljük nagyvonalakban felvázolni, mik az 1980-as gazdasági év fő jellemzői Pest megyében. 1. Lényeges változás ment végbe 1980. január l-vél a gazdasági szabályozó rendszerben, azon belül különösen az árrendszerben. Az új szabályozók a korábbinál nagyobb mértékben hárították a vállalatokra a világpiaci hatásokat, pontosabban közvetítik a gazdaságpolitikai követelményeket. A szabályozó rendszer változtatását politikailag jól készítették elő, még a vállalatok vezetői is egységesen szükségesnek tartották. Most már az eredmények is igázol- ■ják az. intézkedéseket, De az év elején Sok .gondot vetett fel az átállás, lazultak a gazdasági ' kapcsolatok, romlottak az előrelátás feltételei. A vállalatok vezetői úgy érezték, hogy az induló árak kialakítár sa központilag nem volt megfelelően előkészítve. Komoly gondot okozott az árak alacsony nyereségtartalma, főleg ott, ahol fixáras termékeket állítanak elő (például a nagykőrösi és dunakeszi konzervgyárban), ahol a kooperációs ár rögzített (a Csepel Autó é* az Ikarus között), a szocia- .ista exportnál, a pótalkatrészeknél és így tovább. Az átmenet különösen nehéz helyzetet teremtett a gépipari vállalatoknál — ezt — sajnos — utólag is bizonyítják az éves számok. Egy 1980. január 20-i felmérés szerint a megyében működő gépipari vállalatok rendelésállománya csak 40 százaléka volt az egy évvel előbbinek. Nagy mértékben visszaestek a külföldi rendelések, különösen a tőkés vi- szonylatúak. Az első negyedév után fokozatosan javbit a helyzet. A tanulság kedvéért érdemes még megemlíteni, hogy a válr lalati vezetők a reálisnál sö- tétebbnek látták a nyereség elérésének és a béremelésnek a lehetőségeit. A gazdasági egységek ösz- szességében jól helytálltak a bonyolult, új körülmények között, de a differenciáltság meglehetősen nagy volt. Az éves eredmények ezt is minősítik, nemcsak az objektív feltételeket. Az is látható, hogy a gazdálkodásban a minőségi változás mégcsak elkezdődött. De ahogy halad előre, annál több lehetőséget fedeznek fel a vállalatok. Vagyis a tartalékok nem fogynak, hanem nőnek. Erről később még szeretnénk szólni. 2. A gazdasági munkában meghatározó szerepe volt a hazánkban és megyénkben is kialakult jó politikai légkörnek. Annak az aktivitásnak és cselekvőkészségnek, amelyet a pártválasktások, a megyei küldöttértekezlet és a párt XII. kongresszusa kiváltott. Gyakorlatilag minden munkahelyet átfogott a kongresszusi munkaverseny és a célkitűzések túlnyomórészt megfeleltek a gazdaságpolitikai céloknak, illetve a vállalati feladatoknak. Ha gondok merültek fel a munkaverseny-mozgalom- ban, akkor azok soha nem a tettrekészs.ég hiányából, hanem a szervezésből, vagy a termelés akadozásából, a folyamatos munka feltételeinek a hiányából adódtak. 3. Változatlanul jó a megyében a párt-, gazdasági- és társadalmi szervek összefogása, tovább • javul a munka összehangoltsága. A főbb kérdésekben sikerült a végrehajtásban is erősíteni az egységet a megyei és városi, járási szervek, valamint a vállalatok, szövetkezetek között. Sok új kezdeményezés születik a jelenlegi gazdasági feladatok ■megoldásáért is. 4. Az úgynevezett gazdaságtalan vállalatok jó eredményt értek el 1980-ban. Tovább folytatódott a viszonylag gyenge termelőszövetkezetek megszilárdulása. Igaz, az új körülmények más kérdéseket éleztek ki. Ilyen például a konzervipar fejlesztési lehetőségeinek a hiánya, az építőipari vállalatok helyzete és működése, egyes rekonstrukciók fedezetének a biztosítása stb. Változatlanul hiányzik az összhang a zöldségtermelés és felvásárlás között, ami már nemcsak az értékesítésre, hanem a termelésre is kihat. 5. A mezőgazdaság szempontjából az esztendőnek furcsa, kettős jellege volt. Egyrészt nagyon sikeres esztendő volt a termelés legtöbb területén, és a gazdálkodásban. Másrészt az időjárás akadályozta a munkákat, elnyújtotta a biológiai folyamatokat és az őszi betakarításban különösen kritikus helyzetet teremtett. Vezetőknek és beosztottaknak egyaránt keményen meg kellett tehát dolgozni az eredményekért. A feladatok ellátása sok dolgozótól hősies' áldozatvállalást igényelt. 6. A lakosság életkörülményeinek a javítását szolgáló kommuniális beruházások megvalósítására a pártszervek és tanácsok kiemelt figyelmet fordítottak. Az üzemek, intézmények, a megye lakossága a korrábiaknál is nagyobb mértékben segítették a város- és községfejlesztést. 1980-ban a települést fejlesztő társadalmi munka értéke megközelítette az 500 millió forintot. A fel- szabadulási és kongresszusi munkaverseny keretében a gyermekintézmények fejlesztéséhez a megyei üzemek, intézmények a kommunista szombatok eredménye nyomán csaknem 9,5 millió forinttal járultak hozzá. Megyénkben a terveknek megfelelően alakult a lakásépítés, a tervezett célcsoportos lakásokat is átadták. Jelentősen túlteljesítettük az általános iskolai tantermek és az óvodai helyek fejlesztésének tervét. Elkészült a váci és a dabasi szakorvosi rendelőintézet és épül a gödöllői művelődési központ. A kerepestarcsai kórházbővítés üteme elmarad a tervezettől. A dunakeszi kereskedelmi és szolgáltató egységből átadták az ABC-áruhá- zat, az iparcikk-áruház befejezése áthúzódik idénre. Az 1980-as gazdasági évnek ezt a vázlatos jellemzését azzal összegezhetjük, hogy bonyolult, nehéz esztendő volt, de egészében eredményes munka folyt az üzemeinkben. A Pest megyei ipari üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek jelentősen hozzájárultak a népgazdasági tervek teljesítéséhez. A megye gazdasága a gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően fejlődött. Múlt évi munkánkkal jól fejeztük be az ötödik ötéves tervidőszakot, és megalapoztuk az 1981-es feladatok teljesítését. Vezető helyen áll a vegyipar Ezek után rátérhetünk a gazdaság néhány fontos területének az elemzésére. Bár végleges mérlegadatok még nincsenek, minden összefüggés még nem1 világos. De a rendelkezésre álló információk, az üzemek és irányító szervek tapasztalatai alapján a helyzet már értékelhető, a tennivalók megfogalmazhatók. A megye ipari üzemeinek a termelése 1980-ban 3 százalékkal kevesebb a múlt évinél. A csökkenés mértéke valamivel nagyobb az országosnál. Ez nem jelent érdemi eltérést. Egyszerűen az az oka, hogy a DKV-ban feldolgozott olaj mennyisége lett 1,2 millió tonnával kevesebb. Márpedig a DKV súlya a megye iparában olyan nagy, hogy az ottani változások észrevehetők az átlagos számokban is. A csaknem két évtizedes fejlesztés eredményeképpen a mi viszonyaink között igen nagy és hatékonyan működő olaj- feldolgozó kapacitás jött létre. Százhalombattán. A DKV termelési értéke megközelíti az 50 milliárd* forintot. Amellett, hogy döntő részt vállal a hazai üzemanyagellátásból, a tőkés exportja 135 millió dollárt tesz ki. Ezek a számok bizonyosan érthetővé teszik azt is, hogy ha az értékelésekben az átlagosnál többször szerepel a kollektíva, az a teljesítmény, a reális viszonyok miatt van, nem azért, mert most i éppen divatba jött a DKV. A termelés volumenének csökkenése mellett is a termelés értéke folyó áron 30 százalékkal emelkedett. Ebben meghatározó a DKV-nál jearányának a javulásából és a termelési áremelkedésekből. Ezek, mint ismert, országosan is jóvál meghaladták a tervezett szintet, de elég jelentős volt az exportárak emelkedése is -i- ami most még nem különíthető el. A vállalatok, szövetkezetek az új követelményekhez nagyon eltérően alkalmazkodtak. Elsősorban azon termékek gyártása nőtt, amelyek gazdaságos exportot, illetve az import helyettesítését teszik lehetővé. Kiemelkedő eredményt ért el a DKV a kőolajpárlatok és a melléktermékek értékesítésében. A kőolajból kinyert fehéráru mennyisége 6 százalékkal gyarapodott. Nőtt a villanymotorok gyártása az ikladi Ipari Műszergyárban, és az ÉVIG Ceglédi Gyárában. Több korszerű csapágyat, fogyasztásmérőt, élelmiszert és más terméket adtak át a kereskedelemnek a megye üzemei. Az ipari szövetkezetek árbevétele mintegy 13 százalékkal csökkent annak ellenére, hogy a termelésük 6,3 százalékkal nagyobb az előző évinél. Ennek az az oka, hogy az első negyedévben az anyagot a TEK vállalatoktól növekvő áron vásárolták, míg az árstop miatt saját termékeiket az induló áron értékesítették. Egyébként áz ipari szövetkezeteket dicséri, hogy mintegy 10 százalékkal növelték a lakáskarbantartást, 10—15 százalékkal a gépjárműjavítást és ugyanilyen mértékben a háztartási gépek javítását. Az alapvető szolgáltatásokból csak a textiltisztítás mennyisége csökkent. lentkezo üzemanyagár-emelke- dés. A termelés értékének a növekedése azonban még pontosan nem elemezhető. Az látható, hogy milyen tényezőkből áll; a feldolgozottsági fok növekedéséből, az értékesebb és gazdaságosabb termékek növekvő, gazdaságosabb export Az ipari termelés csökkenő- lyozmi. A mai tőkés piac se mellett is emelkedett az azonban rendkívül magas kö- export. A szocialista kivitel a vetelményeket támaszt a ter- tervek szerint alakult. A tő- korszerűsége, minősége SÄÄ'lS'i'- o® előző évhez viszonyítva. Annak ellenére, hogy többször csökkentették a devizaszorzókat, és mérsékelték a szubvenciókat — általában javult az export gazdaságossága. Ahol pedig romlottak a piaci-értékesítési viszonyok, csökkentették a kivitelt. Az egyes ágazatok teljesítményéről szólva elmondhatjuk: egész esztendőben biztonságosan és jó hatásfokkal látták el az üzemeket és a lakosságot is a villamosenergiát termelő és továbbító szervezetek. Nem mindennapi eredmény, hogy a Dunameniti Hőerőmű', Vállalat csúcserőműként üzemelve is folyamatosan tovább javítja a fajlagos mutatóit. A vegyipar részaránya a megyei ipari termelésből tovább nőtt — most — már eléri az 50 százalékot. Jó a teljesítménye is, kiemelkedő a hozzájárulása a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a javításához. A DKV-ról már volt szó. A Forte helyzete 1980- ban az ezüst árának mérséklődésével jávuít, ki is aknázta á hazai és az exportpiaci lehetőségeket. Tőkés exportja ez évben meghaladja a 11 millió dollárt. A PEMÜ to- vábbrá is a tőkés import he- ' lyéttesítésável, a hazai igények kielégítésében működik sikeresen. Problémásabb a gépipari vállalatok versenyképessége. A hazai ; beruházási és fogyasztási k ereskelet csők kenést a tőkés kivitel gyors bővítésével kellett volna ellehsútűnik, hogy a gépipari vállalatok versenyképességét lényegesen javítani kell. Nem arról van szó, mintha ebben az ágazatban nem volnának jó eredmények. Elismerés illeti például a Csepel Autót, mert kifogástalan minőségben és napra pontosan szállítja az autóbuszalvázakat az Ikarusnak. Tiszteljük a Mechanikai Művek és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár műszaki fejlesztésben elért eredményeit. És még lehetne sorolni tovább is. De a határozati javaslatban azért kaptak a gépipar feladatai külön hangsúlyt, mert a tények ezt indokolják. A megye ipari termeléséből a dollárexport átlagosan 8 százalékot tesz ki, míg a gépipar termeléséből mindössze 3—4 százalékot. Jelzi a teljesítőképességet áz is, hogy a tőkés export árbevételarányos nyeresége ebben az ágazatban a legalacsonyabb : a vegyiparban több mint 21, a könnyűiparban 13 és fél, míg a gépiparban mindössze 5,5 százalék. A DKV új üzeme fontos szerepet tölt be a Magyarországra erkező olaj feldolgozásában Az Óbuda Termelőszövetkezet Uvegházaiban termesztett sok színben pompázó virágok nemcsak belföldön, hanem külhonban is keresettek
