Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

A Salvador! gobboMal terrorakciói! A junta lakótelepeket bombáz Ugabb amerikai tanácsadók érkeztek Salvadorean változatlari he­vességgel folynak a harcok. Az ADN hírügynökség értesü­lései szerint a hazafiak az ország 14 tartománya közül már hétnek a jelentős részét ellenőrzésük alatt tartják. A hírügynökségek idézik a Neue Zürcher Zeitung című lapot, amely csütörtöki számában megjelent helyszíni' tudósítá­sában kiemeli: a hazafiak ez­rei indultak támadásra a he­gyekből, ahol az elmúlt hó­napokban meghúzódtak, és a kezdeményezés — legalábbis részben — a baloldali fegyve­reseké. A lap beszámol arról, hogy Santa Ana városában a kormánycsapatok számos tiszt­je és katonája átállt a felke­lőkhöz, és ez azt mutatja, hogy a juntának számolnia kell a saját soraiban levő el­lenfeleivel is. A salvadori rendőrség csü­törtökön letartóztatta az el­lenzékhez közelálló független sajtóügynökség (AIP) igazga­tónőjét és nyolc munkatársát. ' a katonák pedig életveszélye­sen megsebesítették Olivier Rebbot-t, a Newsweek című amerikai politikai hetilap fo­tósát. Salvadorban határozatlan időre meghosszabbították a ki­járási tilalmat — jelenti a TASZSZ hírügynökség mana- guai tudósítója. Az intézkedés célja az, hogy megtorló akció­kat foganatosíthassanak azok ellen, akiket „felforgató te­vékenységgel'’ vádolnak. A je­lentés beszámol arról, hogy a junta légiereje napalmot szór a békés, fegyvertelen lakos­ságra, továbbra is bombázza az ország lakott településeit, és aknavetőkkel támadja a la­kótelepeket. Guillermo Garcia ezredes, a junta hadügyminisztere arra szólította fel a katonákat, hogy ne takarékoskodjanak a lő­szerrel, miután az Egyesült Államok bejelentette: felújítja a Salvadornak nyújtott kato­nai segély folyósítását. Üjabb amerikai katonai ta­nácsadó csoport érkezett Sal­vadorba a junta csapatainak támogatására — közölték csü­törtökön Pentagonban és hozzáfűzték: Washingtonnak határozott szándéka, hogy fel­gyorsítja a salvadori kor­mánynak nyújtott katonai se­gély folyósítását. Az amerikai külügyminisztériumban fenye­getően értésre adták: Washing­ton le fogja állítani a Nicara­guának nyújtott 75 millió dolláros gazdasági segélyt, amennyiben Managua beavat­kozik a salvadori harcokba. Mint ismeretes, Jósé Napoleon Duarte, a salvadori junta el­nöke szerdán azt állította, hogy a gerillák támogatására száz fő érkezett Nicaragua fe­lől Salvadorba. Azóta azt is hozzáfűzték, hogy a salvadori katonák a 100 fő közül több mint ötvenet - megöltek. Miguel D’escoto nicaraguai külügyminiszter cáfolta, hogy nicaraguaiak átlépték volna Salvador határát, és országá­nak washingtoni nagykövete útján tiltakozott az ellen, hogy a San Salvadorban, illetve Managuában állomásozó ame­rikai nagykövetek rágalmaz­zák Nicaraguát, azt a látsza­tot keltve, mintha az beavat­kozna Salvadorban. A venezuelai Caracasban csütörtökön hatvan fiatal bé­késen megszállta az ottani salvadori nagykövetséget, til­takozásul a junta népirtása el­len. A fiatalok egy óra eltel­tével távoztak. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI XXV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. JANUÁR 17., SZOMBAT Pénz-e az idő ? M ár-már visszaköszön­nek a karikatúráról a figurák: a gép ár­nyékában ultizó szakik, az íróasztal mellett körmüket lakkozó adminisztrátorlány­kák, véget nem érő tele­fonbeszélgetésbe gabalyo- dott előadók. Persze, hogy a homlokunkat ráncoljuk látványukon a karikatúrá­nak dukáló mosoly helyett. Hiszen a kedélyesen tré- cselő hivatalnok nemes,ak isten napját lopja, hanem a miénket is, a félig felhú­zott téglafalat támasztó, derűs nyugalommal söröző malteroslegóny nemcsak az őt foglalkoztató vállalat zsebéből szedegeti ki ap­ránként a pénzt, hanem mindannyiunkéból, hiszen az egész társadalom fizeti meg henyélő negyed-, fél­óráit. Rossz nyelvek szerint azért akart az egyszeri em­ber is vizet hordani más, kényelmesebb munka he­lyett, mert már tapaszta­latból tudta: vagy víz nincs, vagy a vödör lyukad ki, ha pedig mindkettő rendelkezésére áll, lecsúsz­tathatja a túlóráit. Az ef­féle rosszízű tréfálkozások — éppen ezért, mert min­denki látott valahol már lógást — bosszúságot fa­kasztanak. Szembe kell néznünk a valósággal: imitt-amott — hogy elő­deink szólásimandásával éljünk — túl sokat enge­dünk a 43-ból. Pontosabban fogalmazva, a 44-ből, hiszen a legtöbb vállalat, üzem és intéz­mény negyvennégy órás munkahétben foglalkoztat­ja dolgozóit. Szándékos a kissé nyakatekertnek tűnő fogalmazás, ugyanis csak a foglalkoztatottság negyven­négy órás. A ténylegesen munkával töltött idő — egy 1980-as felmérés sze­rint — ennek mindössze 76 százaléka. A maradék hu­szonnégy százalék (több mint tíz és fél óra heten­kénti üresjáratban telik el. A végeredmény szempont­jából szinte teljesen mind­egy, hogy a tétlenség óráit mi idézi elő: alapanyag- hiány vagy szállítóeszköz, meghibásodott sép, vagy csak az ej, ráérünk arra még túlságosan is mély gyöke­reket vert szemlélete. Nemrég a parlament ülésszakán hangzott el: a hatodik ötéves terv­ben bevezethető lehet az állandó szabad szombat. Így negyvenre kerekedik az egykori negyvennyolc. Hogy a sokak által várva várt eseményről még a to­vábbiakban is csak jövő időben beszélhetünk, an­nak éppen az a tíz és fél óra az oka, ami hetente üresen pergett ki a kezünk közül. Az az egy teljes munkanapot meghaladó idő, ami nyilván fel se tűnt az intenzív munkával töltött öt nap leforgása, hajtása közepette, és ami­nek nyomán nem született termék, új termék! A húszegynéhány perces állásidő a solymári tégla­gyárban — a futószalag le­állása miatt —, aligha ha­gyott mély nyomokat a be­rendezés kezelőiben, mint ahogy nyilván régen meg­feledkezett az egyik váci üzem dolgozója is arról az október közepi szunyóká- lásáról, ami távoltartotta akkoriban munkahelyétől egy-két órácskára. Nyilván nem nyugtalanítja a duna­keszi benzinkutast sem az a röpke félóra, amíg ki tudja milyen bokros teen­dőit intézte — tengeri kí­gyó hosszúságúra nyújtva a tankolni vágyó (és talán valóban siető) autók sorát Jelentéktelen apróságok, bosszantó tüskék, percek­ben mérhető veszteségek ezek? Külön-külön, egyen­ként valóban azok. Ha azonban összeadjuk a per­ceket, a kurta negyed­vagy félórákat, heteket, hó- n apókat, éveket kapunk eredményül. Tétlenségre ké -hoztatott éveket. >»y mikor érik meg a helyzet az általános szabad szombat beve­zetésére? Csak rajtunk múlik. Az ötnapos munka­hétre való áttérés fedeze­tét a teljesítménytöbblet adja, nem pedig a közös, az államkassza! Hiszen nem ok nélkül fogalmaz­ták meg valaha, a ma már közhelyszámba menő mon­dást: az idő pénz. Valóban az: egyenként mindenkinek és az egész társadalomnak is. S nemcsak egyes helye­ken. hanem mindenütt an­nak is kell lennie! Láng Zsuzsa H Mer Állami támogatás helyett hitel Hogyan függ össze a virág ára az energiatakarékossággal, a bérszínvonal-gazdálkodással és egy téesz mindennapjaival. Valkó Béla cikke a 3. oldalon. Árengedmény a fuvarból Fuvarozók és fuvaroztatók ér­dekeinek ütközéséről, az elő­szállítási kampány ellenére is csökkenő áruforgalomról szói Csulák András írása a 3. ol­dalon. Családban — ház körül A 7. oldalon. Együtt az utakon A 7. oldalon. Holnap: Közöljük a Pest megyei párt­végrehajtóbizottság jelentését a tavalyi gazdaságpolitikai fel­adatok teljesítéséről és a me­gyei pártbizottság határozatát az idei tennivalókról. Jóváhagyták az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokat • • o • Uléseseff ess MSSMPPesf megyei Bbso ffsága Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottsága ülést tartott, amelyen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői, a járási- és a városi pártbizottságok el­ső titkárai, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesei, a tömegszervezetek vezetői is. A pártbizottsági ülésen Ba- rinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára elnö­költ. A pártbizottság három napirendet tárgyalt meg. Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának elő­terjesztésében megvitatták az 1980. évi gazdaságpolitikai fel­adatok teljesítéséről szóló je­lentést, valamint az 1981 évi tennivalókról előterjesztett ja­vaslatokat. (Mind az 1980-as gazdaságpolitikai feladatok tel­jesítéséről szóló jelentést, mind a határozottá emelkedett 1981 évi tennivalókat teljes terje­delemben a Pest megyei Hír­lap vasárnapi számában közöl­jük.) A nagyfontosságú napirend­hez négyen szóltak hozzá. El­sőként Horváth József (a Cse­pel Autógyár munkása), mon­dotta el véleményét, a többi közöttazt: különösen az ra­gadta meg Balogh László be­számolójából, hogy nemcsak az eredményekről beszélt konkrétan, hanem a hibákról sem általánosságokban szólott, a vállalatok, a termelőszövet­kezetek is jobban tudják, mit vár tőlük a megyei pártbi­zottság, mozgósító hatású volt az előterjesztés. Ugyanakkor Horváth József két javaslattal egészítette ki a határozattervezetet; amelyet a pártbizottság el is fogadott. Az egyik javaslata a tudományos eredmények gyakorlatban va­ló gyorsabb hasznosítására vo­natkozott, míg a másik kiegé­szítése a munkaversenyt érin­tette: jobban kapcsolódjon a verseny — mondotta Horváth József — a gazdálkodás kö­vetelményeihez. Rátosi Ernő, a Dunai Kő­olajfinomító vezérigazgatója — noha a vállalat méltán ka­pott sok elismerést a pártbi­zottságtól eredményeiért —, elsősorban gondjaikról és azok megoldásáról tájékoztatta a pártbizottságot. A többi között a külpiaci viszonyokat, a ne­hezebb exponálási lehetőséget ecsetelte, de mindenki meg­győződhetett róla: a DKV je­lenleg keresi és meg is találja az előrehaladás módját. Szó­lott a hazai kőolajellátásról, s nint mondotta éves szinten ki­egyensúlyozott az ellátás, ugyanakkor — mint ahogy az újság is írt — adódnak olykor napi zavarok. Érzik a felelős­iéget, azért, hogy igényeknek megfelelően dolgozzanak. Vé­gezetül a katalitikus krakk izem épüléséről, megindulá- iának jelentőségéről beszélt: új feladatot jelént számukra, lágy szervezést igényel, de ;ermelési szerkezetüket meg­javítja és gazdálkodási ered- nényességükben is nagy sze- -epet játszik majd. A hatmil- iárdos beruházás 36 hónap ilatt. készül el. Födi Sándorné, a Ganz árammérőgyár dolgozója, a ;yári párt-végrehajtóbizottság agja art az örömöt ecsetelte, imit önállóságuk váltott ki a íyári kollektívában, s arról a készségről beszélt részletesen, íogyan küszködnek az önál- óságból fakadó kezdeti ne­hézségekkel. A vállalati ala- u’tó határozatban még nem zerepelnok önállóként, így xportlehetőségeikel nem ku- athatják, s más problémákat 5 felvet az átmenet: még tincs a többi között például nálló bankszámlájuk. Minden- lek ellenére nagyszerű tervek­ei kezdték az évet, még az tszervezéssel járó akadályok 1 em gátolták a teljes ütemű lunkát. Nagyszerű terveik annak az energia- és az 1 nyagtakarékosságra is. j fSagykátai járás Ipartelepítési tervek Új év, új tervek — mondják. Alig vagyunk túl az esztendő első napjain, máris elkezdő­dött a településfejlesztési ter­vek megvalósítása. Nincs ez másképpen a nagykátai járás­ban sém. Erről kérdeztük dr. Samu Jánost, a járási hivatal elnökét. — A korábban elkészített te­lepüléshálózat fejlesztési tervei egy részével nem értettünk egyet — mondta. — Kértük az illetékeseket, módosítsanak a vonzáskörzetek fejlesztési el­képzelésein. Hogy a konkrét feladatokról szóljak: legfonto­sabb a járásban az ellátás szín­vonalának további emelése, OTP-lakásszövetkezet létreho­zása, mindemellett azonban még több állami lakás átadása. Bővítjük a járás áruházait és bevásárlócsarnok építése is sze­repel a tervekben. Nagy gon­dunk, hogy csaknem 21 ezer ember ingázik. Közülük 18 ezer dolgozó Pestre. Szeretnénk a községeinkben tartani őket, ezért újabb ipartelepítési ter­veink is vannak. Óvodai háló­zatunkat az elmúlt tervidő­szakban 750 hellyel bővítettük ugyan, de még mindig csak a gyerekek 60 százalékának el­helyezését tudtuk biztosítani. 40—50 tanteremmel bővítjük iskolahálózatunkat. Annak el­lenére, hogy három 8 tanter­mes iskolát adtunk át az V. ötéves tervidőszakban, 16 új tanterem szerepel elképzelé­seinkben. Az elmúlt öt esztendei 185 milliónyi fejlesztési alapunk­ból tehát szépen gyarapod­tunk, s ez jó alapot teremtett az elkövetkező évekre. Nem szabad kifelejtenem azonban a több millió forint értékű tár­sadalmi munkát sem, amellyel a lakosság segítette a tervek sikeres teljesítését. Bízom ab­ban, hogy a VI. ötéves tervidő­szak végén is hasonló jó ered­ményekről számolhatunk majd be. L. J. Dolgozik a svájci gépsor A nagykátai telefongyárban nagy teljesítményű, svájci gép­soron folyik az alkatrészgyártás. A gyár közel tízczcrfélc gyártmánya hasonló, korszerű berendezések teméke, érthető tehát, hogy a nagykátaiak nem küszködnek létszámgondokkal. Bozsán Péter (elvétele gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke egyetértve a be­számolóval, azt hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrök vizsgá­latai is ugyanazokat a tapasz­talatokat hozták felszínre, amelyekről a pártbizottság elő­terjesztése szólott. Hangsú­lyozta mind a belső, vállalati, mind a külső ellenőrzések fontosságát, hozzátéve, hogy továbbra is nagy hatással lesz a munkára a szigorú, követke­zetes ellenőrzés, a vezetők ak­kor dolgoznak jól, ha igénybe veszik és támaszkodnak ezek­re a vizsgálatokra, s saját bel­ső ellenőreik észrevételeire is figyelnek. Javasolta a hatá­rozatba is: érdemben legyen szó az ellenőrzésről. Balogh László válaszolt a felszólalásokra, ' majd a párt- bizottság egyhangúan elfogad­ta az 1980 évi gazdaságpoli­tikai munkáról szóló értéke­lést és megszavazta az 1981 évi tennivalókat, mindhárom kiegészítő javaslatot elfogadva. A második napirend előadó­ja dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára volt; tá­jékoztatta a pártbizottságot az 1980 évi munkatervi feladatok teljesítéséről és előterjesztette az idei munkatervet. A párt- bizottság tagjai egyhangúan elfogadták az értékelést és megszavazták az 1981 évi munkatervet. Ezután a pártbizottság Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizott­ság első tjtkárának előterjesz­tésével személyi kérdésekről tárgyalt. Dr. Honti János vezérőr­nagy, Pest megye rendőrfő­kapitánya — mint lapunkban már hírül adtuk —, nyugdíjba vonult. A pártbizottság tegnap — munkája elismerése mellett — felmentette megyei párt bi­zottsági és párt-végrehajtóbi­zottsági tagsága alól. Ugyancsak korábbi nyugdíj­ba vonulása miatt — munkája elismerése melléit — felmen­tette dr. Zalka Károlyt, a Pest megyei Bíróság korábbi elnö­két megyei pártbizottsági tag­sága alól. Horváth Józsefet is felmen­tette elismerés mellett a párt­bizottsági tagság alól, hiszen az MSZMP XII. kongresszu­sán a Központi Bizottságba vá­lasztották, ezenkívül számos tisztséget visel munkahelyén —, a sokféle társadalmi köte­lezettség elvonja a munkától, a túl sok terhelés indokolat­lanul hátráltatja legfontosabb pártmunkáját. A testület Horváth Józsefet felmentette az Agitációs és Propaganda Munkabizottság tagsága alól is. A pártbizottság ezután új tagok kooptálását fogadta el. Dr. llcsik Sándor rendőr ez­redest, a Pest megyei rendőr- főkapitányt egyhangúlag koop­tálta a megyei pártbizottságba és megválasztotta a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjá­nak. Dr. Csernok Gyulát, a Pest megyei Bíróság elnökét egy­hangúlag kooptálta a pártbi­zottság tagjának. Végezetül a pártbizottság Veres Józsefet, a Csepel Autó­gyár munkását kooptálta tag­jai sorába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom