Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

OR! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1981. JANUÁR 16., PÉNTEK Hatékonyabb együttműködés Az igazat — ne csak a valódit Az igazat mondd,, ne csak a valódit. Költőtől szár­mazik ugyan az intés, de olyan költőtől, aki az adott kor és társadalom realitásai elől sem menekült a maga teremtette képzelt világba. A népi ellenőrök pedig — akiknek legutóbbi járási fórumán ugyanilyen indíték­kal parázs vita lobbant föl az igények és a lehetőségek, a kívánságok és az adottságok közötti különbségekről — nagyon is szilárdan állnak a valóság talaján. Ha néha mégis úgy tűnik, hogy vágyaik, elképzeléseik má­soké előtt járnak, leginkább értelmes „meghasonlott- ságuk" az oka. A monori és a dabasi já­rásban tevékenykedő 154 népi ellenőr a képzett, munkahe­lyén és a közéletben egyaránt megbecsült szakemberek de­rékhadából választódott ki. Felelős beosztásban dolgozó gazdasági veztők, számszakiak, pedagógusok, mozgalmi mun­kások — egyszerre ellenőrök és ellenőrzöttek. Feladatuk azért sem könnyű, mert nem elég követniük a társadalom változásait, hanem fel is kell ismerni, jelezni, befolyásolni azokat. Tárgyilagosságuk, ob­jektivitásuk biztosítéka a szakmai, politikai érettség, in­dulataik fűtőereje a tenniaka- rás, a meglévő vagy megőr­zött fiatalos lendület. Bírálat, önbírálat A múlt esztendő közepén lezajlott választások után új­jáalakult testületnek, különö­sen az egyesülésre való tekin­tettel bőven akadt fontos, hasznos feladata. A monori, dabasi járási népi ellenőrök tavaly összesen hét, úgyneve­zett téma, illetve célvizsgála­tot végeztek és 12 közérdekű bejelentés, illetve panasz jo­gosságát kellett elbírálniuk. Nemcsak a szervezeti felépítés változott azonban az utóbbi két évben, hanem a munka minősége, s korszerűbb mód­szereket alkalmaztak. A koor­dinálás a kezdeti időkben so­káig csak a különböző szervek vágyálma maradt, gyakran előfordult, hogy rövid időn belül többen is elvégeztették ugyanazt a vizsgálatot egy- egy területen. Természetesen egymástól függetlenül, tapasz­talataik összehasonlítása nél­kül. Az utóbbi évekre ezzel szemben egyre inkább jellem­zőbbé vált, hogy a különböző felmérések, vizsgálódások előtt sikerült egyeztetni a célokat az érintett terület irányítói­val, s a valóságfeltáró munka igy lényegesen jobban szol­gálta a szükséges változások bevezetését. A fentiekből következik, hogy lényegesen megváltozott a népi ellenőrzési bizottság mint testület, s tagjainak helyzete, kapcsolatrendszere is. Az előzetes egyeztetés, majd a vizsgálat befejezése utáni rendszeres értékelő tájékozta­tás igazolta, hogy munkájuk nem egyszerűen hibakeresés, bűnbak kutatás, hanem a de­mokratizmus megvalósulásá­nak nagyon is fontos ténye­zője. A legutóbbi időszakban élőbbé, hatékonyabbá vált az együttműködés a különböző társadalmi, politikai és tö­megszervezetekkel. A népi el­lenőrzési bizottság — legutób­bi ülésén tavalyi munkáját értékelte — önmagával sem elnéző, az önbírálat szervesen beépül tevékenységükbe. Egy másik nagyon fontos vizsgá­lat, amely a lakosság folya­matos és színvonalas ellátását elemezte, lényegesen nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna mint kapott. Lapunkban hírt adtunk ugyan a tapasztalatokról, de a népi ellenőrzési bizottság tervei között szerepelt, hogy ugyanerről a témáról a la­kosság számára ankétot is szerveznek a Hazafias Nép­front monori nagyközségi bi­zottságának segítségével. Ez az elképzelés azonban csak terv maradt, mivel időközben lezajlottak már azok a HNF által tervezett tanácskozások, amelyek keretet adhattak vol­na az ankétnak. Szervezettebben — összességében tavaly lé­nyegesen kevesebb vizsgálatot hajtottak végre a népi ellen­őrök, mint korábban. A szám­szerű csökkenés azonban mó­dot adott arra, hogy tervsze­rűbbé váljon a munka, több figyelmet fordíthattak az el­lenőrzések előkészítésére, szer­vezésére. A helyszíni vizsgá­latok tényfeltáró jellege erő­södött, s a népi ellenőrök a vizsgált területen jobban tud­ták segíteni az ellenőrzött szervek munkáját. A különböző vizsgálatok értékelésének összegzése kap­csán bontakozott ki a beve­zetőben említett vita. A népi ellenőrök megállapítása sze­rint a tanácsok felügyeleti hatásköre intézményeiknél ki­merül az elvi irányításban. Gyakori még — hangzott el a beszámolóban —, hogy az intézmények vezetői a gya­korlati munka során fölmerü­lő gondjaikat körülményesen tudják megoldani, a tanácsok szakelőadóitól a megfelelő tá­mogatást nem mindig kapják meg, az első számú vezetők döntései késnek. A sommás általánosítás jogosságát mind­két járási hivatal vezetője vi­tatta, de egyetértés született abban a kérdésben, hogy jobb szervezéssel, társadalmi össze­fogással sok olyan gondot meg lehet szüntetni, amelyhez nem szükségesek nagyobb anyagi eszközök. Bizonyítja ezt a gyáli nagyközségi könyvtár helyzetének javulása, a pilisi könyvesház gondjainak gyors megoldása. Egy-egy lépés A következtetések, amelyek a tavalyi munka alapján össze­gezhetők, alkalmat adnak a népi ellenőröknek arra, hogy tovább javítsák munkájuk ha­tékonyságát, minőségét. Fel­tétlenül szükséges, állapították meg a NEB-tagjai, a vizsgá­latok szervezési módszereinek tökéletesítése, az információs rendszer korszerűsítése. Az el­lenőrzési feladatok kiválasztá­sát, összehangolását sokoldalú egyeztetéssel kell megalapoz­ni. Elegendő időt kell bizto­sítani a helyszíni vizsgálatok­ra, hogy a helyileg megoldha­tó feladatokat még a népi ellenőrök jelenlétében megha­tározzák. A testület felelőssége a tár­sadalom változásai közepette egyre növekszik. A változá­sok és a kiszűrhető hibák fel­ismerése egy-egy lépés a gon­dok gyorsabb megoldásához. S ebben élen járnak a monori és a dabasi járás népi ellen­őrei is. Vereszki János Öles léptekkel Csarnok épül, de a jövő is A múltból átmentett tapasztalatok Öleseket lép széliében, hosz- szában Lovas István, a vasadi Kossuth Szakszövetkezet épí­tőipari ágazatának vezetője. — Ide épül a 350 négyzet­méter alapterületű emeletes köleshántoló, mellette közvet­lenül ott a csomagoló, kicsit ugyan korszerűtlen, a régi adottságokhoz, ménetekhez ké­szült, modernizálni, bővíteni kell azt is, hogy győzzön majd adagolni, csomagolni, „ver­senyben” tudjon maradni az új hántoló megnövekedett tel­jesítményével — magyarázza. Nagy az igény, az egyre na­gyobb tért hódító új étkezési szokások, a táplálkozásUreform igen előkelő helyet szán a tel­jes őrlésű fcarnalisztek, az üvegfényű kukoricagríz és liszt, a burizs mellett a gyöngyszemű hántolt kölesnek is. Persze, ez nem új módi Va­sadon. A felszabadulás előtti idők­ben, az izzadtság még meg sem száradt a kaszanyélen, máris szántották, szabdalták a tarlót, hogy a kissé mélyebben Februárig csak félgőzzel A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat monori gyorstisztító szalonjában február közepéig naponta mintegy 1099—1509 forint közötti forgalmat bonyolítanak le, hiszen ezekben a hetekben jóval kisebb a forgalom, mint a tavaszi és nyári hónapokban. Akkor ugyanis teljes kapacitással dol­goznak és naponta átlagosan csaknem 4 ezer forintért tisztíta­nak női és férfiruhákat, kabátokat A képen Szabó Elekné nadrágot vasal a nagynyomású présvasalógépen. fekvő területdarabkákra mi­előbb elvethessék a kölest. Sok jó hurka készült ezzel a töltelékkel és nem volt meg­vetendő étel a tejben főtt kö­les sem. Nagy tapasztalataik birtokában a vasadiak meet bővítik a hántoló és csomago­ló üzemet. ■ Az ágazatvezető elmondja, hogy a csévharasztiak igen kedvelt termékét, a pattogatott kukoricához hasonló „Trudi” ízesítését és csomagolását is a szakszövetkezet végzi, a cso- magolót is magában foglaló csarnokot is átalakítják, meg­növekedett alapterülete 300 négyzetméter lesz. Kell is a férőhely, hiszen a gyermekek, felnőttek egyaránt kedvelt csemegéje a Trudi, tíz új ízben készül. Üj magtár építését is terve­zi az építőipari ágazat: elvál­lalták Nyáregyházán a torna- csarnok építését. Lakóházak építésiében és át­alakításában is szeretnének részt vállalni, a szolgáltatásokat igyekeznek kiterjeszteni a bel­ső szerelések, szakipari mun­kák elvégzésére is. Persze, a szakembernek Va­sadon is két keze van, és a munkaideje is véges, ezzel a létszámmal a gazdaságon be­lül előforduló munkákat úgy ahogy el tudják végezni, de lényeges feladat a gyorsaság is. . Nem mindegy, hogy a kész­áru mikor kerül a boltokba. ■ Az agilis ágazatvezető lép­del. méricskél, aztán a megál­ló felé tekint — mintha a meg­oldást onnan várná —, ahová most állt be a Monor felől ér­kező zsúfolt busz. Mert a környéken bizony nagyon sok messzejáró szak­ember lakik, akikre az építke­zéseknél a szakszövetkezetben is nagy szükség lenne... Kiss Sándor lyét kosaras szép rács kerete­zi. Az erkély alatt, a Rákó­czi út és a Gubody utca sar­kán lépcsős, kétszárnyú, kazet­tás kapu van, kovácsolt vas rácsozattal. Főbejárata a Rá­kóczi útról vezet kőlépcsős féloszlopok közt nyíló kazet­tás kétszárnyú kapujából. A kulcscímer és a kilincs ková­csolt vas. Bent a lépcsőfeljá- rat ünnepélyes. A VÁROSI TANÁCSHÁZA bevakolt kőoszlopait a közel­múltban bontották ki, a föld­szinti előcsarnokban. Előbuk­kant a rákent márványeres festék alól a nemes, mázo- latlan szép kőoszlopsor. Kár, hogy az eredeti kovácsolt ka­pu és ablakmustrákat eltávo­lították. Fölszedték a folyo­sók műköves padlóját és a kerengőt valódi márvánnyal rakták ki, példát szolgáltat­va más épület néhány fele­lőtlenül eltakart neorene- szánsz ablak és kapu záróívé­nek kibontására. Ilyen kirívó a már tárgyalt Rákóczi út 2- es számú épület otromba ki­rakata, a volt papírbolton és a Szabadság téri nagy ruhaüz­let egyenesre igazított ajtó-és ablakzáródása. Itt ki kéne bontani a kosáríveket. Városunknak csupán három műemlék épülete van, a klasz- szicista református és a ka­tolikus templom, kint Szőke­halmán pedig a hajdani gaz­daképző intézet romantikus udvarháza. A most fölsorolt négy belvárosi épület megér­demelné a „műemlék jelle­gű” márványtáblát. Hídvégi Lajos ISSN 019.1- 2631 íM©n»rl Hírlap) Jpjtvár 31-ig: Ágynemű-garnitúrák, lepedők, párnahuzatok NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VARJA KEDVES VÁSÁRLÓIT a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat monori méteráruboltja: Kossuth Lajos u. 79., vecsési ruházati boltja: Vörös Hadsereg útja 66-68., Bajcsy-Zsilinszky u. 119., gyömrői ruházati boltja : Táncsics Mihály u. 86. ÜE¥EEf Különféle ágynemű-garnitúrák, 3 1/2 és « szeles 312 Ft-tój 575 Ft-ig Fehér és szines lepedők 114 Ft-tól 146 Ft-ig Zsúrabrosz, 90x90 cm-es, 118x118 cm-es 56 Ft-tól 81 Ft-ig ‘mv& Vasvirágok hirdetik művészetét Védelmet érdemlő épületek ZENGETT AZ ÜLLŐ a tűz- Den izzott vasak alatt a ceg- édi Krompek József műhe­lyében, nemesi kúriák és tor- lyos templomok ablakmust- •ái, kapuzatai, mellvédrácsai, ízentélykorlátjai . kikovácsolá­sára. A falakon szép rend- aen lógtak a vágók, erezők, iomborítók, lyukasztók, ha­sítok, reszelők, fűrészek, fú- •ók, menetvágók, a dörzsárak, nérő- és előrajzoló eszközök, lágyság és fajta szerint. A nunkapadon üllőbetétek, sa­luk, szorítok a remekművek dőállítására. Mesterünk — a nűvészettörténet rangos ko- jácsművésznek minősíti — az alkotás örömével formálta a /asat, régi, hírneves vasverők íagyományain. Tanítómesterei nég a XVIII. században sajá- átották el a művességet, tő- ük tanulta el a kovácstűz ke- ;elését, a nyújtást, az odoro- :ást, a csavarást, a mélyítést, i tömörítést, hogy keze alatt mgedelmesen formálódjon az anyag, ahogyan megálmodta. Krompek Józsefnek csupán íz 1830-ban készített mendei evangélikus templom oltárrá- :sa igazolt hitelesen, máshol -ejtőző művei után szakembe­rek kutatnak. Ha nem kedvez i szerencse, akkor is magas nűvészetről tanúskodik a men- iei remekművel. Ha egymű- /ű alkotása után ítéljük, ak- lor is méltó szülővárosa tisz- :eletére, emlékének ápolásá­ra, akiről Pereházy Károly művészettörténész írt Quo va- dis ... kovácsművészet cím­mel a Művészet folyóirat 1963 októberi számában. A méndei oltárrácsról részletes ismer­tetést ad Vargha László tudo­mányos kutató a Pest megye műemlékei első kötetében. KIVÁLÓ MESTER VOLT József fia is, aki a negyven- nyolcas szabadságharc idején a honvédség és a nemzetőrség számára gyártott puskákat és egyenesített kaszákat. A zak­latott hónapokban a hadak vonulása, elszállásolása, élel­mezése gondjaiban nem fize­tett a város. A bukást követő csöndességben nyújtotta be négyszázhuszonegy váltóforin­tos követelését. Az 1850. ja­nuár 16-i tanácsülés jegyző­könyvében ez áll: „Krompek József lakatosmester kaszák, puskák és pléhekért, a’ vá­ros részéről neki járó 421 vál­tóforint ’s 49 krajezárnyi ár­jegyzékét kötelezvénnyel kér- véti kicseréltetni, avagy ha lehetni, kész pénzben kifizet­tetni. A követelésből Magyar József második bíró már 110 váltóforintot kifizetett, a töb­bit jobb jövőre, mikor ti. adósságokkal terhelt ’s mind inkább terhelendő városi kö­zönségünk szerencsésb állapot­ra vegődik — elhalasztani rendeltetik”. Ifjabb Krompek Józsefnek tulajdonítom a Kormuth Pé­ter uradalmi tiszttartó sírj? fölött álló impozáns öntött- vasremek keresztet, a Csen- gettyűs temetőben (1857). Őket a XIX. század máso­dik felében Cegléden töbl kovácsművész követte. Saj nos,' ez ideig még a nevüke sem tudjuk. Kezük alól kerül ki a reneszánsz stílus elemei­ből alkotott néhány belváros épület díszes kazettás kapuva­salása, kulcscímere és kilin­cse, erkélyeik kosaras védő­korlátja, díszlépcsőik védőrá­csa, ajtajaik, ablakaik félkör­íves kovácsolt vas rácsozata Legszebb a Gubody utca 15- ős számú épület akantuszle- vél-díszes, félköríves kapuzá- ró mustrája. E. remekmű sür­gős védelmet kér, műemlékké való nyilvánítást és megjelö­lést. A házat Vaskovits Anta építész magának emelte. Han­gulatos márványlépcsős, ke­resztboltozatos bejárata a szá­zadforduló építészetének leg­szebb példája városunkban. A KOSSUTH TÉR 10-es szá­mú emeletes ház neorene- szánsz kazettás tölgyfakapu­jával, tíz félköríves kovácsol! vas kapu- és ablaknyílászáró­jával különösen megejtő lát­vány, ha a drogériát kivilá­gítják. Bent márványlépcsős feljárat vezet az emeletre, ahol vasvirágokkal ékes ajtók fogadnak. A Rákóczi út 2-es számú épületének kőkonzolos erké-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom