Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

Téli piacon Dér csípte a portékát is Ha fagy, toporog az árus Csaknem mínusz 10 Celsius fok hideg volt a gyömröi piaci nap reggelén. Nem csoda, ha alig találtunk portékáikat, ter­ményeiket kínáló kistermelő­ket a Simon Mihály téri stan­dokon. Azért, persze, ahhoz elegen voltak, hogy megálla­píthassuk, milyen árak jellem­zőek errefelé mostanában. Nyugodtan nevezhetjük ős­termelőnek a helybeli Fazekas Ferencnét, aki 30 éve jár a piacra, az idénynek megfele­lően jonatán, starking almát, kétféle körtét, zöldséget, ubor­kát, őszibarackot, babot, fok­hagymát és tojást szokott áru­sítani. Számára — panaszolta —• a tavalyi év nagyon rossz volt, két hízója is elpusztult, s lábtörés miatt a harmadikat le kellett vágni. Idén valószínűleg nem tart majd állatokat. A monori Barna Sándor jól ismeri Gyomrot, két éve jár a piacra, s a 400 négyszögöles telkén főleg zöldséget, sárgaré­pát, starking és jonatán almát termel. Burgonyáját ezen a va­sárnapon nagy tételekben vet­ték meg a vásárlók. Gál István Vasadról hozott magával 10 forintért jonatán, starking, golden és rozmaring almát. Az ő standján ezen a napon a fejeskáposzta 6, a pír ros 8, a zöldség 12, az étkezési vöröshagyma 10, a piros cse- megehagyma 14, a karalábé (2—3 nagyobb darab) 2—3 fo­rint volt. Kínálatában szerepel még: torma, cékla, sárgarépa. A helybeli Ujj Tihamér 16 forintért adta a zeller kilóját, a kelkáposztát pedig 10 forin­tért. A monori-erdei Vörös János, a helybeli Krakomperger László és a szintén monori- erdei Barcsa Lajos malacokat vitt a piacra. A 12 hetesek 1 ezer 200, a választási malacok 800 forintért keltek el, de volt, akinek nyakán maradtak az ezerötszázért kínált 7 hetesek. Krakomperger László hízóval és nyállal is foglalkozik. A nyulat kizárólag szerződéses alapon tenyésztik és értékesítik a Budapesti Kisállattenyésztők Általános Beszerző és Értéke­sítő Szövetkezet 14-es számú gyömrői telephelyén keresztül. Barcsa Lajosnak odahaza még 28 kismalaca van „eladó­sorban", valamint a kisbárá- nyokkal együtt 140 birka, ame. lyek a felvásárló közvetítésével még Görögországba is eljut­nak. Zagyi Balázs és Zsadányi János Pécelről jöttek a piacra, hogy kiegészítsék a pince tar­talékait. Szerintük érdemes Gyömrőre járni vásárolni, mert forintokkal olcsóbb az áru, mint Pécelen. Mint általában minden piaci napon, ezúttal is nyitva volt a Cegléd és Környéke Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat 153-as számú hús bolt ja, mely­nek forgalma Jakab Sándor üzletvezető szerint eléri a havi 280—300 ezer forintot. Általában jó a választék, ka­csa, liba, sertés- és marhahús, csirkeaprólék mindig kapható. Csak a sertés belsőség és füs­tölt áru ritka. Könyvről könyvért Gazdára találtak az utalványok Helyszíni rádióadás Monorról A Magyar Rádió egyik ked­velt vetélkedője a Könyvről- könyvért című, amely már több ízben jelentkezett a já­rási székhely könyvesboltjá­ból. A legutóbbi vetélkedőre is zsúfolásig megtelt az üzlet, amely megszépülve várta a rá­diósokat és az érdeklődőket egyaránt. A műsor házigazdá­ja Liptay Katalin kedves sza­vakkal méltatta a megszépült környezetet, s azt kívánta, hogy sok örömük teljen ben­ne az irodalombarátoknak. A vetélkedőre — s ez már ha­gyomány — jóval többen je­lentkeztek, mint ahányan részt vehettek volna. Csak az első kérdésnél volt némi bi­zonytalanság, de azután Go­rái Gábor Kossuth-díjas költő nevét kitalálta Fekete Éva áruforgalmi csoportvezető. Ra­kó Attila, a monori 1. számú általános iskola pedagógusa válaszolt a második kérdésre Liptay Katalin játékvezető az utolsó kérdést teszi fel Stéhli Ferencnek. péler László felvétele Tisztújító közgyűlés Szárnyaló eredmények A 44-es számú üllői galamb­tenyésztő egyesület nemcsak a helybelieket, hanem a környe­ző községekben lakó galambá­szokat is szívesen fogadja tag­jai sorába. Így például sok mo­nori, vecsési és gyömröi tagja is van az egyesületnek. Mint minden évben, így tavaly is sok szép eredményt vallhatott ma­gáénak az egyesület, részt vet­tek a különböző versenyeken és kiállításokon. A napokban tisztújító köz­gyűlést tartott a galambte­nyésztő egyesület. Göböíös Sándor, a testület elnöke üdvö­zölte a szép számban megje­lent tagokat, majd Pólyák László titkár ismertette az el­múlt év eseményeit, az egye­sülettel kapcsolatos történése­ket. Tóth Tibor, a pénzügyi bi­zottság jelentését tárta a tag­ság eíé. A részletes beszámoló­kat a jelenlevők egyhangúan elfogadták. Sor került a vezetőség újra­választására is, mivel a régiek mandátuma lejárt. Elnöknek ismét Göbölös Sándort, titkár­nak Pólyák Lászlót, pénztáros­nak pedig Tóth Tibort válasz­tották meg. Az egyesület gond­noka lett Mohácsi István, szakosztályi titkára Varga Já­nos, a számvizsgáló bizottság tagjai pedig Kiss Ferenc, Bur­ján Jenő és Vrbanek János. Társadalmi megbízatást kap. tak még Kovács István, Folt József, Lat asz Pál, Zentai Nándor, Kovács Jenő és Ren- nersdorffer József. Köszönetét mondtak a közgyűlésen Varga Jenő galambásznak, aki 20 da­rab kiállítási ketrecet készített társadalmi munkában az egye­sület részére. A hét végén, szombaton és vasárnap galambkiállítást ren­dez az egyesület az üllői mű­velődési ház nagytermében. A galambokat reggel 8 órától 19 óráig tekinthetik meg az ér­deklődők mindkét napon. E. M. helyesen, majd Gábor Andor nevét Lonkai László raktáros mondta ki. Kis Gyöngyi szak­középiskolás is megérdemelte a 100 forintos könyvutalványt, mivel helyesen válaszolt a negyedik kérdésre. Joggal nevezhetjük Stéhli Ferencet a vetélkedő doyenjé­nek, hiszen a legutóbbi mono­ri adás alkalmával is meg­nyerte az utalványt. Így tör­tént ez most is, még jóformán fel sem tették a kérdést, a ro­konszenves tanár úr azonnal válaszolt: „a költő neve Zelk Zoltán”. A vetélkedőn a versrészle­teket ifj. Kőműves Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vésze olvasta fel. Már műsor­időn kívül két darab könywá- sáriási utalvány is gazdára talált. G. J. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1981. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Több bevétel Növekedett a tenyésztői kedv Tapsi füles Gyömrőről — Olaszországba Ügy gondoljuk, nem túl­zás a nagyszerű kifejezést hasz­nálnunk a Budapesti Kisállat- tenyésztők Általános Beszer­ző és Értékesítő Szövetkezet 14-es számú gyömrői felvá- sáriótelepe eredményeinek minősítésekor. Szerződések Két éve, 1978. augusztus 4- én nyitotta meg Petró László­vá és férje a felvásárló és ter­ményértékesítő egységet. Leg­utóbb éppen egy évvel a nyi­tás után jártunk a Petró csa­ládnál. Kezdetben évi 3 ezer 100 házinyúl felvásárlásátter­vezték, 1980-ban pedig 21 ezer 500 nyulat vásároltak föl, ami 2 millió 300 ezer forintot, s élősúlyban 47 ezer kilo­grammot jelent Hárommilliós termény, táp­szer és premix-forgalmat ter­veztek tavaly, ez egy kissé visszaesett, de így is megvolt a 2 millió 800 ezer forintos árbevétel a terményárak emelkedése és egyéb nehézsé­gek ellenére is. 1980, decem­ber 31-ig 105 személlyel szer­ződtek egy esztendőre, 26 fő pedig két évre. A kétéves szerződések idén december 31- ével járnak le. A BUKISZ házinyúl-tenyész- tők szakcsoportjának 43 tagja van, többségükben gyömrői (de vannak már szerződésesek Maglódon is), közülük huszon- hatan igényeltek tenyészanyá- kat a szövetkezettől. Petró Lászlónénak és férjé­nek — akjj bejáró dolgozó — elvileg szabad lett volna a nap, amikor fölkerestük őket, de a „hivatalos” nyitvatartási idő már régen csak formali­tás. A tagok sokszor nemcsak vásárolni, hanem egyszerűen baráti beszélgetésre, vagy ép­pen szaktanácsokért jönnác. Érdeklődésünk első negyed­órájában szűk lett a hely a házban. Az első vendég a 41 éves Tomaidisz Jorgosz volt, aki Rákoskertről jött Gyömrőre, s elmondta, hogy nagyon meg­van elégedve a közelmúltban átvett 12 tenyésznyúllal. Mint megtudtuk: általában jó a hangulat, a tenyésztési kedv a tagok között. S hogy ez a megállapítás mennyire igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint Petró Lászlóné lelkes szavai: Akik segítenek — Megerősítettük a házi- nyúltenyésztő szakcsoportun­kat. Eljutottunk odáig, hogy nemcsak egyszerűen tartják a nyuiakat, hanem kifejezetten érdekli is az embereket a te­nyésztés. Ez annak is köszön­hető, hogy ingyenes állator­vosi ismeretterjesztő előadáso­kat, szaktanácsadásokat tar­tottunk a télen minden hó­napban, illetve ahogyan a ta­gok igényelték. Az állategész­ségügyi problémákkal a szö­vetkezet állatorvosa, dr. Hol­lóst Péter foglalkozott, s fog­lalkozik, de sokat köszönhe­tünk a szakcsoport szövetkeze­ti elnökének, Zeidl József ag­rármérnöknek is. Ugyancsak sok segítséget ka­punk a házinyúltenyésztő szak­csoport gyömrői választott ve­zetőjétől, Déri Lajostól, aki­nek tevékenysége olyan mér­tékben van elismerve, hogy a szövetkezet intéző bizottságá­nak tagjaivá választották. Kö­zösen kísérjük figyelemmel a tenyésztők munkáját, s ha A tizenkettes tárgyalóterem Frontvonal a kerítésnél Még testvérek között is... Az alperesekkel, felperesek­kel és tanúkkal pillanatok alatt benépesül a tárgyalóterem. Kilencen vannak, ha jól szá­molom, magyarázkodásra és vitára éhesen. Dr. Hunya Mik­lós, a mopori járásbíróság el­nöke, tanácsvezető bíró előtt az ügy vastagra hízott mappája, felül a címmel: birtokháborí­tás megszüntetése. Az iratcsomó vastagsága jel­zi: nem akármilyen birtokvita ez, szakértőt is ki kellett ren­delni az ügyben, s két jogi kép­viselő is segít eligazodni: hol is legyen hát majd a kerítés? Vázrajzok, telekkönyvi szem­lék, adatok és arányosítások tömege az egymáson hasaló papírlapokon — mindez egye­lőre nem elég. Arról van ugyanis szó, hogy a két egymás melletti ház mö­gött két hosszú, nadrágszíj- parcella szántóföld terül el. Közös az ezekhez vezető átjá­ró kapu, éppen a telkek talál­kozásánál, középen. De az ud­var, amely szintén összeér, már vitás terület: egy 600 négyzet- méteres darab földről — esz­mei értéke körülbelül ötezer forint — nem tudni, az alperes vagy a felperes birtoka-e? Mindketten azt igyekeznek bizonyítani, hogy ősidők óta az övék a szakértői vázrajzon sár­ga színnel besatírozott terület, amelyre az alperes málnabok­rokat ültetett, s ahol szalmát tárol. A felperes állítja: egy­szer, még évekkel ezelőtt, köl­csön adta ugyan az ominózus udvarrészt a szomszédnak, de most már kéri vissza, igényt tart rá. — Még hogy kölcsön? Ne­kem?! — kerekedik az alperes szeme —, hiszerv az már akkor az enyém volt, amikor megvet­tem a házat! Jöjjön hát a tanúk sora, leg­elöl a kirendelt bírósági szak­értővel, aki alapos helyszíni szemle, számadás, térképek és helyrajzi adatok alapján azt mondhatja: a telekrész bizony, alighanem mindig is a felpere­si tulajdonhoz tartozott. Az el­ső tanú is ezt igyekezne bizo­nyítani, s túl lévén a hetven esztendőn, hosszú történetbe kezd bizonyos János és György nevű dédszülőkről,’ akik között egy kölcsöntartozás egyenlítő­dött ki úgy, hogy György neki adta Jánosnak azt a 600 négy­zetmétert. — Ezek szerint kié most? — kérdezi a tanácsvezető bíró. — Hát a ... Azaz dehogyis, nem György adta Jánosnak, hanem fordítva! Papírlapok kerülnek elő. Rajzol a bíró, magyaráz a ta­nú, rajzol a szakértő, közbe­szól az ügyvéd. Nevek kava­rognak a levegőben, évtizedes, homályos emlékek — ugyan ki tudná kihámozni a lényeget, amikor e percre már az is bi­zonytalanná vált végképp, hogy az utcáról nézve jobbra vagy balra esik a peres udvar­darab? A bíróság a tárgyalást bere­keszti, új határnapot tűz ki, méghozzá a helyszínen. Qtt, a vitás földön állva csak kiderül, ki is az igazi birtokos ... A következő birtokvita test­vérek között zajlik. Itt is az a kérdés: hol legyen a kerítés? A közös udvart ugyanis az al­peres léckerítéssel választotta ketté, meggátolva ezzel azt is, hogy a felperes — aki most jo­gait szeretné érvényesíteni — megközelíthesse a közös sze­nespincét, vagy hogy fáskam­rát építsen a túloldalra eső te­rületre. — Azt mondta a húgom — panaszolja a férfi —, hogy ha le merek menni a pincébe, fej­szével vág hátba! De én azért csak lejárok, hiszen muszáj, de szeretnék már véget vetni en­nek az áldatlan állapotnak ... Az udvar, a telek hivatalo­san nincs megosztva. A húg szerint fiútestvére mindent magának akar. A felperes csak helyet kér a kamrájának, a csirkeólnak. A bíró újra papírt vesz elő, ismét rajzolnia kell: ez hát a telek, hogyan osztoz­nak rajta, jelenleg? Kiderül, hogy tulajdonkép­pen minden és mindenki elfér­ne szépen, ha nem vitatkozná­nak másfél méteren. A felpe­res oda, és csakis oda kívánja a kamráját felhúzni, ahol ez a másfél méter van. Az alperes hallani sem akar róla. S ezúttal is új határnap, új tárgyalás a dolog vége, amely­re ki-ki előállíthatja tanúit, beszerezheti bizonyítékait, hi­szen „létfontosságú” dolog fo­rog kockán: a kerítés ügye ... K. Zs. kell, megfelelően intézkedünk. Számíthatunk az üllői, a maglódi állatorvosra, dr. Bá­lint Ferencre és dr. Laczkó Pálra. Érdekes módon min­dig tudjuk, hogy hol járnak, mert hozzánk küldik azokat az állattartókat, akiknek gyógyszerre, premixre van szükségük, s környezetükben nem kapják meg azt, amit keresnek. — Hova kerülnek a telepről a tapsifülesek? — A tavalyi élő nyúl egy része Olaszországban kötött ki, de a nagyobb mennyisé­get a BOV-nak (Budapesti Ba­romfivágó) szállítottuk el fel­dolgozásra. Az idei nyuszik már feldolgozva jutnak el Olaszországba és az NSZK- ba. De tudunk adni felvilágosí­tást, prospektust baromfite­nyésztéssel kapcsolatban is, csak az közvetlenül a szövet­kezet központján keresztül bonyolódik le. Itt a követel­mények már valamivel ma­gasabbak mint a nyúlnál, öt­ven négyzetméteres, megfele­lő légköbméterű zárt helyi­ségre ezer darabos szerződést lehet kötni, s a szövetkezet szállítja ki a csirkét, az élel­met is. az elszámolás utólag, történik meg. Minden héten Még annyit, hogy kilónként 46 forintért vesszük át első­osztályú minőségben, aminek 2,40—3 kilogramm között, eset­leg 3,5 kilóig felelnek meg a nyulak, a nagyobbak már másodosztályúnk, az esetleg 7 —8 kilós óriásokat selejtnek tekintjük. Az átvételről: mostanában kéthetenként volt szállítás, legközelebb 19-én lesz, attól kezdve pedig már minden hétfőn. A terményboltunk ked­den, szerdán 8-tói 12-ig, illetve 13-tól 18 óráig lesz nyitva, csütörtökön, pénteken egy órá­val hamarabb, szombaton 13.30-kor zárunk. A nap kulturális programja Gyömrő: a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 15.30-tól és 18-tól: a kórus próbája, 16-tól: a Kerámia művészete, filmvetítés a szak­kör tagjai részére. Monoron, 13-tól 18-ig: a Magyar Nemzeti Galéria Csontváry-poszter kiállítása. 17-től: az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör foglalkozása és angol nyelvtanfolyam, 18-tól: a mo­torosklub összejövetele (a HNF-székházban), 17-től: is­meretterjesztő előadás a nők klubjában. A deviáns viselke­dési formák szociológiai hát­tere. Vecsésen, 15.30-tól és 16.30- tól: művészi torna (a 6. szá­mú óvodában), 17.30-tól: né­met nyelvtanfolyam kezdők­nek. Gyömrőn Jancsi és Juliska Az Állami Bábszínház ven­dégszerepei január 20-án, ked­den Gyömrőn, a Petőfi Sándor művelődési házban. A Jancsi és Juliska című bábjátékot mutatják be dél­előtt fél 11 és délután fél 3 órakor. ISSN 0133- 2651 (Móriért Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom