Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
Téli piacon Dér csípte a portékát is Ha fagy, toporog az árus Csaknem mínusz 10 Celsius fok hideg volt a gyömröi piaci nap reggelén. Nem csoda, ha alig találtunk portékáikat, terményeiket kínáló kistermelőket a Simon Mihály téri standokon. Azért, persze, ahhoz elegen voltak, hogy megállapíthassuk, milyen árak jellemzőek errefelé mostanában. Nyugodtan nevezhetjük őstermelőnek a helybeli Fazekas Ferencnét, aki 30 éve jár a piacra, az idénynek megfelelően jonatán, starking almát, kétféle körtét, zöldséget, uborkát, őszibarackot, babot, fokhagymát és tojást szokott árusítani. Számára — panaszolta —• a tavalyi év nagyon rossz volt, két hízója is elpusztult, s lábtörés miatt a harmadikat le kellett vágni. Idén valószínűleg nem tart majd állatokat. A monori Barna Sándor jól ismeri Gyomrot, két éve jár a piacra, s a 400 négyszögöles telkén főleg zöldséget, sárgarépát, starking és jonatán almát termel. Burgonyáját ezen a vasárnapon nagy tételekben vették meg a vásárlók. Gál István Vasadról hozott magával 10 forintért jonatán, starking, golden és rozmaring almát. Az ő standján ezen a napon a fejeskáposzta 6, a pír ros 8, a zöldség 12, az étkezési vöröshagyma 10, a piros cse- megehagyma 14, a karalábé (2—3 nagyobb darab) 2—3 forint volt. Kínálatában szerepel még: torma, cékla, sárgarépa. A helybeli Ujj Tihamér 16 forintért adta a zeller kilóját, a kelkáposztát pedig 10 forintért. A monori-erdei Vörös János, a helybeli Krakomperger László és a szintén monori- erdei Barcsa Lajos malacokat vitt a piacra. A 12 hetesek 1 ezer 200, a választási malacok 800 forintért keltek el, de volt, akinek nyakán maradtak az ezerötszázért kínált 7 hetesek. Krakomperger László hízóval és nyállal is foglalkozik. A nyulat kizárólag szerződéses alapon tenyésztik és értékesítik a Budapesti Kisállattenyésztők Általános Beszerző és Értékesítő Szövetkezet 14-es számú gyömrői telephelyén keresztül. Barcsa Lajosnak odahaza még 28 kismalaca van „eladósorban", valamint a kisbárá- nyokkal együtt 140 birka, ame. lyek a felvásárló közvetítésével még Görögországba is eljutnak. Zagyi Balázs és Zsadányi János Pécelről jöttek a piacra, hogy kiegészítsék a pince tartalékait. Szerintük érdemes Gyömrőre járni vásárolni, mert forintokkal olcsóbb az áru, mint Pécelen. Mint általában minden piaci napon, ezúttal is nyitva volt a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 153-as számú hús bolt ja, melynek forgalma Jakab Sándor üzletvezető szerint eléri a havi 280—300 ezer forintot. Általában jó a választék, kacsa, liba, sertés- és marhahús, csirkeaprólék mindig kapható. Csak a sertés belsőség és füstölt áru ritka. Könyvről könyvért Gazdára találtak az utalványok Helyszíni rádióadás Monorról A Magyar Rádió egyik kedvelt vetélkedője a Könyvről- könyvért című, amely már több ízben jelentkezett a járási székhely könyvesboltjából. A legutóbbi vetélkedőre is zsúfolásig megtelt az üzlet, amely megszépülve várta a rádiósokat és az érdeklődőket egyaránt. A műsor házigazdája Liptay Katalin kedves szavakkal méltatta a megszépült környezetet, s azt kívánta, hogy sok örömük teljen benne az irodalombarátoknak. A vetélkedőre — s ez már hagyomány — jóval többen jelentkeztek, mint ahányan részt vehettek volna. Csak az első kérdésnél volt némi bizonytalanság, de azután Gorái Gábor Kossuth-díjas költő nevét kitalálta Fekete Éva áruforgalmi csoportvezető. Rakó Attila, a monori 1. számú általános iskola pedagógusa válaszolt a második kérdésre Liptay Katalin játékvezető az utolsó kérdést teszi fel Stéhli Ferencnek. péler László felvétele Tisztújító közgyűlés Szárnyaló eredmények A 44-es számú üllői galambtenyésztő egyesület nemcsak a helybelieket, hanem a környező községekben lakó galambászokat is szívesen fogadja tagjai sorába. Így például sok monori, vecsési és gyömröi tagja is van az egyesületnek. Mint minden évben, így tavaly is sok szép eredményt vallhatott magáénak az egyesület, részt vettek a különböző versenyeken és kiállításokon. A napokban tisztújító közgyűlést tartott a galambtenyésztő egyesület. Göböíös Sándor, a testület elnöke üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, majd Pólyák László titkár ismertette az elmúlt év eseményeit, az egyesülettel kapcsolatos történéseket. Tóth Tibor, a pénzügyi bizottság jelentését tárta a tagság eíé. A részletes beszámolókat a jelenlevők egyhangúan elfogadták. Sor került a vezetőség újraválasztására is, mivel a régiek mandátuma lejárt. Elnöknek ismét Göbölös Sándort, titkárnak Pólyák Lászlót, pénztárosnak pedig Tóth Tibort választották meg. Az egyesület gondnoka lett Mohácsi István, szakosztályi titkára Varga János, a számvizsgáló bizottság tagjai pedig Kiss Ferenc, Burján Jenő és Vrbanek János. Társadalmi megbízatást kap. tak még Kovács István, Folt József, Lat asz Pál, Zentai Nándor, Kovács Jenő és Ren- nersdorffer József. Köszönetét mondtak a közgyűlésen Varga Jenő galambásznak, aki 20 darab kiállítási ketrecet készített társadalmi munkában az egyesület részére. A hét végén, szombaton és vasárnap galambkiállítást rendez az egyesület az üllői művelődési ház nagytermében. A galambokat reggel 8 órától 19 óráig tekinthetik meg az érdeklődők mindkét napon. E. M. helyesen, majd Gábor Andor nevét Lonkai László raktáros mondta ki. Kis Gyöngyi szakközépiskolás is megérdemelte a 100 forintos könyvutalványt, mivel helyesen válaszolt a negyedik kérdésre. Joggal nevezhetjük Stéhli Ferencet a vetélkedő doyenjének, hiszen a legutóbbi monori adás alkalmával is megnyerte az utalványt. Így történt ez most is, még jóformán fel sem tették a kérdést, a rokonszenves tanár úr azonnal válaszolt: „a költő neve Zelk Zoltán”. A vetélkedőn a versrészleteket ifj. Kőműves Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze olvasta fel. Már műsoridőn kívül két darab könywá- sáriási utalvány is gazdára talált. G. J. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1981. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Több bevétel Növekedett a tenyésztői kedv Tapsi füles Gyömrőről — Olaszországba Ügy gondoljuk, nem túlzás a nagyszerű kifejezést használnunk a Budapesti Kisállat- tenyésztők Általános Beszerző és Értékesítő Szövetkezet 14-es számú gyömrői felvá- sáriótelepe eredményeinek minősítésekor. Szerződések Két éve, 1978. augusztus 4- én nyitotta meg Petró Lászlóvá és férje a felvásárló és terményértékesítő egységet. Legutóbb éppen egy évvel a nyitás után jártunk a Petró családnál. Kezdetben évi 3 ezer 100 házinyúl felvásárlásáttervezték, 1980-ban pedig 21 ezer 500 nyulat vásároltak föl, ami 2 millió 300 ezer forintot, s élősúlyban 47 ezer kilogrammot jelent Hárommilliós termény, tápszer és premix-forgalmat terveztek tavaly, ez egy kissé visszaesett, de így is megvolt a 2 millió 800 ezer forintos árbevétel a terményárak emelkedése és egyéb nehézségek ellenére is. 1980, december 31-ig 105 személlyel szerződtek egy esztendőre, 26 fő pedig két évre. A kétéves szerződések idén december 31- ével járnak le. A BUKISZ házinyúl-tenyész- tők szakcsoportjának 43 tagja van, többségükben gyömrői (de vannak már szerződésesek Maglódon is), közülük huszon- hatan igényeltek tenyészanyá- kat a szövetkezettől. Petró Lászlónénak és férjének — akjj bejáró dolgozó — elvileg szabad lett volna a nap, amikor fölkerestük őket, de a „hivatalos” nyitvatartási idő már régen csak formalitás. A tagok sokszor nemcsak vásárolni, hanem egyszerűen baráti beszélgetésre, vagy éppen szaktanácsokért jönnác. Érdeklődésünk első negyedórájában szűk lett a hely a házban. Az első vendég a 41 éves Tomaidisz Jorgosz volt, aki Rákoskertről jött Gyömrőre, s elmondta, hogy nagyon megvan elégedve a közelmúltban átvett 12 tenyésznyúllal. Mint megtudtuk: általában jó a hangulat, a tenyésztési kedv a tagok között. S hogy ez a megállapítás mennyire igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint Petró Lászlóné lelkes szavai: Akik segítenek — Megerősítettük a házi- nyúltenyésztő szakcsoportunkat. Eljutottunk odáig, hogy nemcsak egyszerűen tartják a nyuiakat, hanem kifejezetten érdekli is az embereket a tenyésztés. Ez annak is köszönhető, hogy ingyenes állatorvosi ismeretterjesztő előadásokat, szaktanácsadásokat tartottunk a télen minden hónapban, illetve ahogyan a tagok igényelték. Az állategészségügyi problémákkal a szövetkezet állatorvosa, dr. Hollóst Péter foglalkozott, s foglalkozik, de sokat köszönhetünk a szakcsoport szövetkezeti elnökének, Zeidl József agrármérnöknek is. Ugyancsak sok segítséget kapunk a házinyúltenyésztő szakcsoport gyömrői választott vezetőjétől, Déri Lajostól, akinek tevékenysége olyan mértékben van elismerve, hogy a szövetkezet intéző bizottságának tagjaivá választották. Közösen kísérjük figyelemmel a tenyésztők munkáját, s ha A tizenkettes tárgyalóterem Frontvonal a kerítésnél Még testvérek között is... Az alperesekkel, felperesekkel és tanúkkal pillanatok alatt benépesül a tárgyalóterem. Kilencen vannak, ha jól számolom, magyarázkodásra és vitára éhesen. Dr. Hunya Miklós, a mopori járásbíróság elnöke, tanácsvezető bíró előtt az ügy vastagra hízott mappája, felül a címmel: birtokháborítás megszüntetése. Az iratcsomó vastagsága jelzi: nem akármilyen birtokvita ez, szakértőt is ki kellett rendelni az ügyben, s két jogi képviselő is segít eligazodni: hol is legyen hát majd a kerítés? Vázrajzok, telekkönyvi szemlék, adatok és arányosítások tömege az egymáson hasaló papírlapokon — mindez egyelőre nem elég. Arról van ugyanis szó, hogy a két egymás melletti ház mögött két hosszú, nadrágszíj- parcella szántóföld terül el. Közös az ezekhez vezető átjáró kapu, éppen a telkek találkozásánál, középen. De az udvar, amely szintén összeér, már vitás terület: egy 600 négyzet- méteres darab földről — eszmei értéke körülbelül ötezer forint — nem tudni, az alperes vagy a felperes birtoka-e? Mindketten azt igyekeznek bizonyítani, hogy ősidők óta az övék a szakértői vázrajzon sárga színnel besatírozott terület, amelyre az alperes málnabokrokat ültetett, s ahol szalmát tárol. A felperes állítja: egyszer, még évekkel ezelőtt, kölcsön adta ugyan az ominózus udvarrészt a szomszédnak, de most már kéri vissza, igényt tart rá. — Még hogy kölcsön? Nekem?! — kerekedik az alperes szeme —, hiszerv az már akkor az enyém volt, amikor megvettem a házat! Jöjjön hát a tanúk sora, legelöl a kirendelt bírósági szakértővel, aki alapos helyszíni szemle, számadás, térképek és helyrajzi adatok alapján azt mondhatja: a telekrész bizony, alighanem mindig is a felperesi tulajdonhoz tartozott. Az első tanú is ezt igyekezne bizonyítani, s túl lévén a hetven esztendőn, hosszú történetbe kezd bizonyos János és György nevű dédszülőkről,’ akik között egy kölcsöntartozás egyenlítődött ki úgy, hogy György neki adta Jánosnak azt a 600 négyzetmétert. — Ezek szerint kié most? — kérdezi a tanácsvezető bíró. — Hát a ... Azaz dehogyis, nem György adta Jánosnak, hanem fordítva! Papírlapok kerülnek elő. Rajzol a bíró, magyaráz a tanú, rajzol a szakértő, közbeszól az ügyvéd. Nevek kavarognak a levegőben, évtizedes, homályos emlékek — ugyan ki tudná kihámozni a lényeget, amikor e percre már az is bizonytalanná vált végképp, hogy az utcáról nézve jobbra vagy balra esik a peres udvardarab? A bíróság a tárgyalást berekeszti, új határnapot tűz ki, méghozzá a helyszínen. Qtt, a vitás földön állva csak kiderül, ki is az igazi birtokos ... A következő birtokvita testvérek között zajlik. Itt is az a kérdés: hol legyen a kerítés? A közös udvart ugyanis az alperes léckerítéssel választotta ketté, meggátolva ezzel azt is, hogy a felperes — aki most jogait szeretné érvényesíteni — megközelíthesse a közös szenespincét, vagy hogy fáskamrát építsen a túloldalra eső területre. — Azt mondta a húgom — panaszolja a férfi —, hogy ha le merek menni a pincébe, fejszével vág hátba! De én azért csak lejárok, hiszen muszáj, de szeretnék már véget vetni ennek az áldatlan állapotnak ... Az udvar, a telek hivatalosan nincs megosztva. A húg szerint fiútestvére mindent magának akar. A felperes csak helyet kér a kamrájának, a csirkeólnak. A bíró újra papírt vesz elő, ismét rajzolnia kell: ez hát a telek, hogyan osztoznak rajta, jelenleg? Kiderül, hogy tulajdonképpen minden és mindenki elférne szépen, ha nem vitatkoznának másfél méteren. A felperes oda, és csakis oda kívánja a kamráját felhúzni, ahol ez a másfél méter van. Az alperes hallani sem akar róla. S ezúttal is új határnap, új tárgyalás a dolog vége, amelyre ki-ki előállíthatja tanúit, beszerezheti bizonyítékait, hiszen „létfontosságú” dolog forog kockán: a kerítés ügye ... K. Zs. kell, megfelelően intézkedünk. Számíthatunk az üllői, a maglódi állatorvosra, dr. Bálint Ferencre és dr. Laczkó Pálra. Érdekes módon mindig tudjuk, hogy hol járnak, mert hozzánk küldik azokat az állattartókat, akiknek gyógyszerre, premixre van szükségük, s környezetükben nem kapják meg azt, amit keresnek. — Hova kerülnek a telepről a tapsifülesek? — A tavalyi élő nyúl egy része Olaszországban kötött ki, de a nagyobb mennyiséget a BOV-nak (Budapesti Baromfivágó) szállítottuk el feldolgozásra. Az idei nyuszik már feldolgozva jutnak el Olaszországba és az NSZK- ba. De tudunk adni felvilágosítást, prospektust baromfitenyésztéssel kapcsolatban is, csak az közvetlenül a szövetkezet központján keresztül bonyolódik le. Itt a követelmények már valamivel magasabbak mint a nyúlnál, ötven négyzetméteres, megfelelő légköbméterű zárt helyiségre ezer darabos szerződést lehet kötni, s a szövetkezet szállítja ki a csirkét, az élelmet is. az elszámolás utólag, történik meg. Minden héten Még annyit, hogy kilónként 46 forintért vesszük át elsőosztályú minőségben, aminek 2,40—3 kilogramm között, esetleg 3,5 kilóig felelnek meg a nyulak, a nagyobbak már másodosztályúnk, az esetleg 7 —8 kilós óriásokat selejtnek tekintjük. Az átvételről: mostanában kéthetenként volt szállítás, legközelebb 19-én lesz, attól kezdve pedig már minden hétfőn. A terményboltunk kedden, szerdán 8-tói 12-ig, illetve 13-tól 18 óráig lesz nyitva, csütörtökön, pénteken egy órával hamarabb, szombaton 13.30-kor zárunk. A nap kulturális programja Gyömrő: a zeneiskola foglalkozása (órarend szerint), 15.30-tól és 18-tól: a kórus próbája, 16-tól: a Kerámia művészete, filmvetítés a szakkör tagjai részére. Monoron, 13-tól 18-ig: a Magyar Nemzeti Galéria Csontváry-poszter kiállítása. 17-től: az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör foglalkozása és angol nyelvtanfolyam, 18-tól: a motorosklub összejövetele (a HNF-székházban), 17-től: ismeretterjesztő előadás a nők klubjában. A deviáns viselkedési formák szociológiai háttere. Vecsésen, 15.30-tól és 16.30- tól: művészi torna (a 6. számú óvodában), 17.30-tól: német nyelvtanfolyam kezdőknek. Gyömrőn Jancsi és Juliska Az Állami Bábszínház vendégszerepei január 20-án, kedden Gyömrőn, a Petőfi Sándor művelődési házban. A Jancsi és Juliska című bábjátékot mutatják be délelőtt fél 11 és délután fél 3 órakor. ISSN 0133- 2651 (Móriért Hírlap)
