Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

ABÖNYS KRÓNIKA A juhászat haszna Ismét kézben a gamésbot A volántól a mezőre ment Bán Imre juhász mérlegre állapítsa, mennyit gyarapodott. Az abonyi József Attila Tsz- ben a juhtenyésztésnek több évtizedes múltja van, de a je­lenlegihez hasonló jószágállo- mánnyal- csak a hetvenes évek elejétől dolgoznak. Tenyésze­tük azóta 1100 anya-, 300 nö­vendék és 650 szopós bárány­ból áll. A szaporulat ak utób­bi időben jelentősen emelke­dett, évenként -mintegy , 1900 jószág: 180 százalék. Ezt úgy sikerült elérni, hagy kétéven­ként háromszor elletnek. Olcsó tartásmód Az állattenyésztésben ez a legkevésbé nyereséges ágazat, de még így is érdemes veié foglalkozni. Tavaly például a juhtenyésztés 3 millió 800 ezer forintot hozott, amiből a tiszta haszon 700—800 ezer fo­rint. — Rendszerint sok olyan melléktermék gyűlik össze a gazdaságban, amit nem tu­dunk máshol felhasználni, csak a juhtenyésztésben. Sok a szétszórt legelő, melyeket szintén e célra lehet a legjob­ban hasznosítani — tájékoztat Molnár András főállattenyész­tő. — A gyapjút a Gyapjúfor­galmi Vállalat útján értéke­sítjük. Az élő bárányok 95 százaléka exportra kerül, többségét Olaszországba vi­szik. Gyapjúból a múlt évben 71 mázsát adtunk le. A gazdaság juh tenyészete az utóbbi évtizedben nem-csak a szaporulati rendszer változta­tásával vált kifizetődővé, ha­nem azzal is, hogy a feltéte­lek javultak. Ennek következ­ménye, hogy nincs jószágel­hullás. Sajnos, fejlesztésre ke­vés a kilátás, mert nincsen több, e célra alkalmas épüle­tük és egyelőre ilyen beruhá­zást nem tervezhetnek. Nincs már romantikája Cegléd felől, a 4-es útról jól1 látszik a tsz juhászatának központja. A hatalmas hodá- lyok között csípős északi szél kavarog, de ez egy cseppet sem zavarja a közelben ta­nyázó falkát. A vályúba csor­dogáló, friss vízből jóízűt szürcsölnek. Kis, fehérre me­szelt házikóból két férfi lép elő: Gádor Vince brigád veze­tő és Bán Imre juhász. — Ez a kis helyiség a ju­hászok pihenőhelye — mond­ja a brigádvezető. — Én csak a nap egy részét töltöm itt, mert feladataim közé tartozik a növendék üszők és a hús­marha tenyésztés irányítása is. — Az adminisztrációs mun­ka mellett nekem kell gon­doskodni a tenyésztés feltéte­leiről. Tavaly például elég sok gondot okozott, hogy a juhászatból hiányzott két em­berünk és ezért a meglevő juhászoknak igen sokat kellett dolgozni. A tervet hiánytala­nul teljesíteni tudták, öt év­vel ezelőtt brigádot alakítot­tak és tavaly ezüstjelvényesek lettek. y — És a juhásznak, hogy megy dolga? viszi a kisbárányt, hogy meg-' Bán Imre bajusza alatt ha- miskós mosoly bujkál. — Nem egészen úgy van ez, ahogy a dalban. Sok és ke­mény munka vár itt mind- annyiunkra. Már önmagában a legeltetés sem olyan roman­tikus, mert még nyáron, a kellemes reggeleken vagy dél­utánokon is mindig éberen őrködni kell, nehogy a nyaj tilosba menjen. Mivel a jószá­gok többnyire Egész évben kint vannak, csak az eilés idején maradnak a hodályban, a hideg téli napokat is a ha­tárban töltjük. Legutóbb, amikor az a nagy hó esett, akkor sem volt másként, le­geltettünk. A birka a hó alól iS kiszedi az, ennivalót. — Kora hajnalban kelő em­berek vagyunk, mások még az igazak álmát alusszák, amikor nekünk már itt kell lennünk, . és a jószágokkal foglalatoskodnunk. Az ellesek ideje alatt pedig egyszerűen nincs munkaidő; a nappalok és éjszakák ilyenkor sokszor egybefolynak. Ebben az idő­szakban nem lehet egy percig sem felügyelet nélkül hagyni az anyákat. Nem birta nélkülük És ez még mám minden. Egy jó juhásznak szakértelemre van szükség, tudni kell az állatot' etetni, tudni kell, a kis bárány mikor, miért béget: éhes-e, beteg-e, vagy csak az anyját hiányolja. Ezért nem is vállalhatja akárki ezt a munkát. — Nem bizony — bólogat a juhász. — Állatok közé csak az menjen, az vállalkozzon jószágnevelésre, aki szereti csinálni, aki becsülettel tud velük bánni. Bán Imre nagy szakértelme mellett kedveli a juhokat. El­beszélése szerint gyermekko­rától foglalkozik velük. Szívé­hez nőttek ezék a jámbor ál­latok. Amikor néhány évvel ezelőtt elment gépkocsivezető­nek, és menet közben valahol legelésző falkát látott, megállt és nézte, gyönyörködött ben­ne. Nem is bírta sokáig nél­külük. Otthagyta az autót, visszajött a tsz-be, hogy a cifra, hosszú gaimósbotot új­ból kézbe vegye és a fekete pulival az oldalán újra őrizze a nyájat. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1981. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Vendégmarasztaló rendezvények Élénkülő közművelődés Aíhertirsán Egy művelődési intézmény munkáját többféleképpen le­het mérni, viszonyítani. Az egyik legjobb módszer, ha a látogatók számát tekintjük, hiszen aki egy művelődési há­zat felkeres, az általában mű­velődni, szórakozni akar. Az albertirsai Móra Ferenc Mű­velődési Ház e téren ismét előbbre jutott, 1980-ban 75 ezren lépték át ajtaját, s ez 11 ezer látogatóval több, mint az előző évi. A sikeresen befejezett 1980- as évről beszélgettünk Pán- czél Ferenccel, a művelődési ház igazgatójával. Meg kell ismételni — Különösen fontos szá­munkra — mondta —, hogy egy pénzügyileg igen nehéz évben sikerült megtartani és növelni a művelődési házunk­ba látogatók számát. Ezt jobb munkával, gyorsabb és ponto­sabb szervezéssel, mások be- vönásával értük el. Sokat je­lentett a művelődési ház tár­sadalmi vezetőségének meg­alakítása. Hasznos észrevéte­leikkel és a lakosság jobb tá­jékoztatásával betöltik felada­tukat. Tevékenységüket kö­szönjük, és várjuk további öt­leteiket. Pánczél Ferenc beszelt a rendszeressé váló komolyzenei koncertekről, amelyek a mű- faj iránt érdeklődőket is a művelődési házba vonzzák. A hangversenyek rendezésében az abonyi Bihari János Zene­iskola és a Úél-Pest megyei Áfész jelentős segítséget nyújt. Az ismeretterjesztő programok számának csök­kentésével, de jobb tájékozta­tással és az előadások körül­tekintőbb megválasztásával egy-egy előadót többen hall­gattak meg. Voltak olyan si­keres témák, amelyeket meg kell ismételni a nagy érdek­lődés miatt. Ilyen a lézerbe­mutató, a külpolitikai előadás és néhány egészségügyi kér­dés, amelyek a vártnál na­gyobb közönséget vonzottak. A nagyobb látogatottsághoz hoz­zájárult a szeptember óta új köntösben és a korábbinál bő­vebb anyaggal megjelenő mű­sorfüzet is. M uzsikust a gőz at Fejlesztették a területi munkát, bevonva a művelő­désbe a község központjától távolabb eső területek lakos­ságát. Több előadást tartot­tak a termelőszövetkezetekben és a homokrészi iskolában. Növekedett a művelődési ház épületében működő zeneisko­lai tagozatra járó gyerekek száma, és az általános iskolá­val közös szervezésben tavaly beindult a fúvós képzés. Ki­emelkedően jó teljesítményt nyújtott az ifjúsági klub, munkájáért elnyerte az Arany­koszorús ifjúsági klub címet. Programjaival kellemes ki­kapcsolódási lehetőséget ad a község fiataljainak. A gyerekekről sem felejt­keznek meg. Megalakították a nyolcadikosok klubját. Meg­Iskolaorvosi szűrés Vizsgálat az óvadékban kezdték az óvodások zenei elő­képzését egy fiatal ceglédi óvónő vezetésével. Nagy sike­re volt' az óvodásoknak tar­tott mozielőadásoknak. Hely- történeti klubjuk sikeresen bonyolította le az Alberti és Irsai Iparos Ifjúság önképző Egylet megalakulásának 100. évfordulójára rendezett nagy­szabású találkozót. A képző- művészeti stúdió sikeres alko­tásait több kiállításon láthat­ták az albertirsaiak, majd a budapestiek is. Igaz, nemcsak sikerek vol­tak, hanem gondok is. A leg­nagyobb, hogy csökkentek az anyagi lehetőségek, és több bevételes rendezvényt kellett szervezni, hogy a szükséges anyagokat, eszközöket besze­rezhessék. Be kellett fejezni a népszerű modern gimnasztikái tanfolyamot, mert a fővárosi oktató nem Vállalta a továb­bi utazást. Az amatőrfilm klub a régi formájában nem tudott tovább működni, mert hiányoztak a fiatalok oktatá­sához szükséges anyagi esz­közök, s az egyre dráguló nyersanyagárak miatt a fel­nőttek is abbahagyták a fil­mezést. — Még kell szerveznünk, a .Hazafias Népfront nagyközsé­Az iskolaorvosi szűrővizsgá­latok napjainkban már az óvodásokra is kiterjednek a városban. A kórház szemé­szeti osztálya a nagycsoportos (ötéves) gyerekek körében vizsgálatokat végez, s ezzel időben észreveszik az esetle­ges rendellenességeket. Ez a gyakorlat az országban eddig csupán néhány helyen való­sult meg. Az orvosok felkere­sik az óvodákat, és a meg­szokott környezetben vizsgál­ják meg a gyerekeket. A szü­lők és az óvónők egyaránt örülnek, hogy a felismert lá­táshibákat már a kezdet kez­detén korrigálhatják. gi bizottságára támaszkodva, a közeljövőben létesítendő falu­múzeum anyagának gyűjtését, hiszen már így is a huszon­negyedik órában vagyunk. Szeretnénk megőrizni a köz­ségünk és környezetének múltját őrző tárgyakat, emlé­keket — mondta Pánczél Fe­renc, majd az idei tervekről beszélt. Új klubok, új ötletek Ezek között szerepel új klu­bok létesítése. Az ifjúsági klub mellett már működik a nyol­cadikosok klubja, és lesz kö­zépiskolás klub. A megnöve­kedett ifjúsági klub a tanács­háza átalakított pincéjében kap új otthont a közeljövő­ben. Megszüntették az irodal­mi színpadot, amely iránt megcsappant az érdeklődés, helyette szeretnék életre hív­ni a művészetbarátok klubját. Távolabbi terv az iskola és a zeneiskola segítségével kama­rakórus létesítése. Jelentős változás lesz, hogy májusig — az albertirsai kul­turális napok megnyitójáig — felújítják a nagyterem beren­dezését, mivel egyre többen hagyják ott az előadásokat az éktelenül recsegő székek miatt. F. Sz. Honvédelmi ne:eLk fóruma Ma, csütörtökön délután 15 órai kezdettel a ceglédi Hely­őrségi Művelődési Központban rendezik meg a honvédelmi nevelők fórumát, a művelődé­si központ és a városi tanács vb művelődésügyi osztálya szervezésében. A szemléltető eszközök alkalmazásáról a honvédelmi nevelésben elő­adást tart Varga István, s szolnoki Helyőrségi Művelődé si Otthon igazgatója. A jövő héten Ki nyer ma? Cegléden, a Szabadság tér Délibáb presszóban rendez meg a Ki nyer ma? nyilvános műsorát január 23-án délben a Magyar Rádió zenei főosztá lya. A zenei fejtörő kérdéseire válaszadónak a helyszínen le hét jelentkezni, közvetlenül a műsoridő kezdete előtt. Építkezők figyelmébe! Hol az engedély? Sokan nincsenek tisztában vele, hogy milyen adminiszt­ratív teendőknek kell meg­előznie az építkezések meg­kezdését. Nemegyszer elkerül­hetők lennének az építészeti bírságok, ha a lakosság idő­ben beszerezné a városi ta­nács műszaki osztályán a ren­deletekben előírt engedélyeket. A tapasztalatok szerint a sza­bálytalanságok zöme az enge­dély nélküli, illetve az attól eltérő építkezésekből adódik. A műszaki osztálynak' meg kellett cáfolnia egy elterjedt szóbeszédet is, amely szerint a városbeli zártkertekben 30 négyzetméter alapterületű hét­végi házat lehet építeni. To­vábbra is csak 12 négyzetmé­teres szerszámkamrák emelhe­tők ezeken a telkeken. Szorgos asszonyok munkahelye Kelendő a jászkerajenői tészta A főváros és a vidék egy­másrautaltságának számta­lan jele van. A budapesti há­ziasszonyok bizonyára felfi­gyeltek az élelmiszerboltok polcáról leemelt tészta tasak- jának feliratára: Árpád Tsz, Jászkarajenő. Segítség a határban Termelőszövetkezeteink mel­léküzemágainak hasznossága ma már mindenki előtt nyil­vánvaló. A tésztagyártáshoz pedig egyértelműen mezőgaz­dasági termékeket lehet fel­használni. Miként illeszkedik be ez a részleg a gazdaság és a település életébe, ez vizs­gálatunk tárgya. — Kettős cél vezetett min­ket ennek létrehozásában — mondja a jászkarajenői Árpád Tsz elnökhelyettese, Pólya Ti­bor. — Az egyik az anyagi ha­szon, amely minden tisztes­séges üzletríél jelentkezik. A másik aN termelőszövetkezet munkaerőhiányának kiküszö­bölése. A mezőgazdaság, idő­szaki jellegénél fogva, igen eltérő mértékben foglalkoztat­ja az embereket. Amikor pa­lántázás vagy betakarítás van, kell a szorgos munkás­kéz, más időszakokban azon­ban nincs szükség a határban mindenkire. Paradicsomsze­déskor például idénymunká­sokat kell felvenni. Ügy ol­dottuk meg a problémát, hogy a tésztagyártóban dolgozó asz- szonyokkal szerződést kötöt­tünk. A munkahelyük a rész­leg. Amikor azonban szükség van rájuk, kimennek a kerté­szetbe segíteni. Vállalták, tel­jesítik. A tízéves fennállás során semmiféle fennakadásunk nem volt. Sok helyen gond, hogy a községekben élő nőknek nincs megfelelő munkaalkal­muk. Nem mondom, hogy a tésztagyártás nálunk gyöke­resen megoldotta a gondot, de 25 nőnek elhelyezkedési lehe­tőséget nyújtott. Jó munkát, itthon, Jászkara jenőn. Ez pedig önmagában is ere.d- mény. — Mintegy másfél millió forint értékben termelünk évente. — kalauzol a hosszú­kás, földszintes épületben Tóth Rudolf né részlegvezető. — Né­ha sikerül többet is, de ez nem általános. 1970-bsn kezdtünk, tizenkét fővel. Azóta bővült a létszám, változott a munka. Naponta általában 250 kilo­gramm tésztát dagasztunk, géppel. Ezt azután kézi tész­tavágóval felszeleteljük. Előt­te és utána természetesen a szárítógépben szikkad egy ki­csit, így könnyebben kezel­hető. Gép dagasztja Elkészül a kívánt méretű, fajtájú tészta, másnapra tel­jesen kiszárad és mehet a cso- magolóba. Nyolcfélét készí­tünk, a cérnametélttől a kis­kockáig. Hat- és nyolctojáso­sakkal foglalkozunk. A tojás­ra egy Szolnok megyei ter­melőszövetkezettel kötöttünk szerződést. Nekik is megéri a biztos piac és nekünk is jó a megbízható szállító. Az elké­szült tésztaféléket azután — mint már egy évtizede tesz­szük, budapesti áfészeknel szállítjuk. Aki vásárolni sze­retne belőle, például a Dél: pályaudvar melletti ABC-ben megtalálhatja. Kiszel Istvánná, a Zrínyi Ilona szocialista brigád vezető­je éppen tésztalapot szeletel. Hófehér köpenyben dolgoz­nak, nagyon vigyáznak a rend­re. Látogató is csak fehér kö­penyben nézhet körül. Megbecsült munka — Élelmiszerről van szó fontos a tisztaság — mondja a brigádvezető. — Lassan tíz éve dolgozok itt, megkaptam a kiváló dolgozó kitüntetést is, szeretem a munkámat. A bri­gád jól együtt van. A terme­lőszövetkezeti versenyben min­dig élenjárunk, elsők is vol­tunk már. összetartozó a csa­patunk, itt és a munkahelyen kívül is. Meglátogatjuk a kis­mamákat, együtt ünnepeljük a komolyabb eseményeket és gyakran járunk kirándulni. Úgy érezzük,, megbecsülik a munkánkat. Igyekszünk telje­síteni feladatainkat. Csilléi Béla Büntetés a tulajdonosnak Ittasan, kölcsön motoron A felnőttek kis gyermekek­nek tanítják az életből vett tapasztalatot: először gondol­kodni kell, azután cselekedni. Mindkettőt gyorsan is lehet — ám megjáihatja az, aki a sor­rendet elvéti. Ez történt a ceglédi, Malom utcai Térjék Lászlóval is. Még tavaly októberben tör­tént, hogy betoppant hozzá egy ismerőse. Arra kérte: ad­ja már kölcsön egy kicsit a motorkerékpárját, mert fontos ügyet kéne gyorsan elintéznie. Térjék László a járművet oda is adta. A motoros fiatalembert az úton igazoltatták. Mint kiderült, volt is, miért. Nem volt jár­művezetői engedélye, s ráadá­sul ittas is volt, a vizsgálat 3,24 ezrelékes, súlyos alkoho los állapotot mutatott ki nála Térjék Lászlót, azért, mert a járművet olyannak kölcsö­nözte, aki járművezetői enge­déllyel nem rendelkezett, 2 ezer forint bírság kifizetésé­re kötelezték, a motorozó el­len eljárás indult. Koncert Törteién Törteién a Déryné Művelő­dési Házban január 16-án. pénteken este nyolc órai kez­dettel a Karthágó együttes tánczenei koncertet tart. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom