Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK >' XXV. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK Divat még az olvasás ? K érdezhetné címünkkel Gutenberg János, ha föltámadna több mint 500 évvel forradalmi talál­mányának, a könyvnyomta­tásnak felfedezése után a statisztikai évkönyv azon lapjánál, ahol a nyolcadik osztályt nem végzettek, a kimaradók, s a még mindig meglevő analfabéták tragi­kus emberi sorsait sűrítet­ték számoszlopokká. S ha csak egyet lapozna, bizony­nyal örömmel vegyes cso­dálkozással kiáltana föl: Mi az, hogy nem divat már az olvasás, hisz a magyar könyvkiadás fejlődésének statisztikai adatai valóban lenyügözőek. 1970-ben a könyvkiadók 4793 könyvet jelentettek meg, 47 millió példányban, az elmúlt évben közel 9 ezer féle könyv hagyta el a nyomdagépeket 97,5 mil­lió példányban. Az évi könyvforgalom az elmúlt évben 2 milliárd 300 millió forint volt, s ebből 1,9 mil­liárd lakossági vásárlás. Elég volt az elmúlt héten benézni a könyvesboltokba, hogy erről a könyvéhségről meggyőződhessünk. Tömött szatyrokkal, könyvcsoma­gokkal igyekeztek az em­berek, böngészgettek, is­merkedtek az új kötetek­kel. A nagy kérdés most már csak az, hogy ez a könyvéhség együtt jár-e az olvasás éhségével71 Itt még jó néhány ellent­mondás feszül. Kezdjük az elején. Tudunk-e olvasni? Oly természetes velejáró­ja-e életünknek a minden­napi betű, olvasás, mint a levegővétel, az étkezés vagy uram bocsá’ a televíziózás? Ellentmondásos korban élünk, s változó világunk­ban szembe kell néznünk a mind nagyobb eredmé­nyeinkre sötétebb árnyékot vető jelenségekkel is. Hisz minél magasabb csúcsokra jutunk, annál riasztóbbak mélységeink. Mert igaz, hogy nálunk kötelező az általános iskolai oktatás. Öröm és büszkeség tölti el az embert, ha naponta lát­ja, első osztályos gyereke hogy birkózik meg a be­tűkkel, hogyan nyílik ki számára a könyvekbe szo­rított világ, s a megízlelt örömök után hogyan válik szenvedélyévé az olvasás. Csakhogy pedagógusok pa­naszkodnak, a felső tago­zatban megtörik ez a ha­talmas ívű lendület, na­gyon sok gyereknek nehe­zére esik a folyamatos ol­vasás, és a néma olvasás­sal elsajátított anyagban nagyok a hézagok. Akkor még nem is beszéltünk a gyenge tanulókról, a köze­pesek óriási táboráról, akiknek — valljuk be — nem öröm az olvasás. S mi van a kimaradókkal, a tíz-húsz-negyven éve vég­zettekkel? Mert tudnunk kell; kíváncsiság nélkül nem lehet, és öröm nélkül nem érdemes olvasni! Aki pedig nem tud folyamato­san, némán olvasni, akinek gyötrődés és kegyetlen bir­kózás a sorokba szedett betűk megértése, feldolgo­zása, annak bizony távol áll az örömtől, a gy 'oyö- rűségtől az olvasás. Nem véletlenül került éppen az utóbbi időben az érdeklő­E dés középpontjába ez a kérdés, nem ok nélkül szólt erről jó néhány fele­lős ember rádióban, újsá­gok hasábjain. zt tűzte zászlajára a több mint tízesztendős Olvasó népért.'-moz- galom. Évtizedek eredmé­nyei nem lebecsülendők. Soha annyi könyv nem je­lent meg és soha annyi nem talált gazdára, mint az elmúlt esztendőkben. El­múlt az a néhány év is, amikor gyakran meséltek könyves emberek, hogy so­kan színre, és méterre vet­ték a köteteket új lakásuk frissiben vásárolt bútorai­nak polcaira. Hogy többen olvasnak, arra talán a könyvtári adatok szolgál­tatják a legfényesebb bizo­nyítékot a napilapok és fo­lyóiratok keresettsége után. Két és fél millió beiratko­zott olvasó évente 60 mil­lió kötetet kölcsönöz az ország könyvtáraiból. An­nak a felismerésnek is las­san egy évtizede már, bogy a gyerekek olvasóvá neve­lése ezirányú fejlődésünk egyik záloga. Nem kis világmegráz­kódtatások után bizonyítot­ta értékét és érvényességét a könyv. Volt idő, nem is olyan régen, mikor sokan temetni kezdték a könyvet, a könyvnyomtatást. Ügy gondolták, a világméretű információrobbanás, a rá­dió és a televízió óriási mértékű elterjedése visz- szaszorítja, sőt meg is szünteti az emberiség fél Évezredes vívmányát. A jutenberg-galaxis hirdetőit iamar megcáfolta az em­beriség. Igaz, a hagyomá- íyos nyomdaipar forradal­mi változásokon ment ke­resztül, a gépszedést felvál- ;otta a fényszedés, a ha­gyományos eljárásokat az íj technikák. De a könyv naradt, s ma is az embe- 'iség szellemi kincsének — szépirodalomnak, tudó- nánynak, művészetnek — egjavát könyvekben talál- latjuk meg. S lehetnek tö-,, •ekvések az egységes vi- ágnyelv megteremtésére, císérletezhetnek gyorsolva- ;ási tanfolyamokkal, prog­ramozásokkal s föllelhetjük bár a szakbarbárság szá- nos jelét — a könyv, az »mberiség kultúráját ma­jába foglaló könyvlapokra lűrített érték tartja magát. Sőt, soha nem tapasztalt módon virágzik! G aral Gábort idézve: „Azok a jó és hiteles művek, amelyek ihle- ;ért a múltba vagy a fél- múltba nyúlnak vissza, se­gíthetik és segítik is mai nemzeti-társad almi önis­meretünk tisztázódását; a élek belső tájait fürkésző verses és prózai munkák bedig, ha igazak és hitele- ek, személyes önismere- ünket gazdagíthatják... áert a »-termelési eszközö- :et odakint« már birtokba fettük, de »az ösztönöket debent« még nem mara- léktalanul... Napjainkban íemcsak arra való a könyv, l jó könyv, hogy a külső úlág megismerésében örö­met szerezve segítsen ben- íünket, de arra is, hogy jelső örömeinkhez, próba­ételeinkhez társul szegőd­ik.” Tandi Lajos J öl. io., tauiuiuuiv Németh Károly a munkásőrségnél Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a munkásőrség or­szágos parancsnokságára lá­togatott. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka beszá­molt a munkásőrség 1980. évi tevékenységéről és az 1981. évi feladatokról, valamint a most zajló egységgyűlések­ről. Németh Károly ismertette a párt előtt álló időszerű, fel­adatokat, majd elismeréssel szólt a munkásőrség tevé­kenységéről. A Központi Bi­zottság nevében köszönetét mondott a munkásőrök helyt­állásáért, önzetlen munká­jáért. A megbeszélésen részt vet­tek az országos parancsnok­ság vezető munkatársai. Je­len volt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője., Szerdám már napsütés veit Gyorsan dolgoztak a hókotrók Ismét hótakaró borítja a tájat. Sokáig készülődött a ha­vazás. Az elmúlt heti száraz, csikorgó hideg, majd a hirte­len enyhülés mind jövetelét jelezte. Néhány óra leforgása alatt annyi esett, hogy az uta­kat befödte. Csúsztak a ko­csik — megindultak a hóekék. Szerdán már napsütéstől ra­gyogott a frissen esett hó. A téli sportok kedvelői bizakod­va szedték elő a síléceket, szánkókat. Indulhatnak a hét végén a dobogókői síbiroda­lomba. A Nimród mögötti ki­látóról gyönyörű ilyenkor a havas táj. Ám a havazás nem csupán örömöt okoz. Nagy gond az utak gyors tisztítása. A síkos úttesten nehézkes a közleke­dés. Bár a mostani havazás szerdára különösebb fennaka­dást már az alsóbbrendű uta­kon sem okozott, a távolsági buszok néhány perces késéssel érkeztek célba a csúszós út­test miatt. A vonatok — Fe­hér János, a MÁV főmenet- irányítójának tájékoztatása szerint — nem késtek. A vál­tók sem fagytak be. Csupán a nemzetközi já­ratok okoztak gondot, a Balt-Orient Express pél­dául szerdán nyolcvan perces késéssel futott be. A Pest megyei utakról Ko- csispéter László, a Budapesti Közúti Igazgatóság központi ügyeletéről adott tájékozta­tást. Szerdán délutánra már valamennyi főútvonalat meg­tisztították a latyakos hótól, a mellékútvonalgk még kásásak voltak. Mintegy hatvan gép 355 tonna sót szórt szét, meg­állás nékül működtek a hó­ekék. Óvatos, lassú hajtásra hívták fel a gépkocsivezetők figyelmét. A nedves úttest — A KPM dolgozói tegnapra befejezték az M7-es autópálya tisztítását Bozsán Péter felvétele Tüseiáciai-ettátás Éjszaka is szállítanak Az elmúlt év végén és a ja­nuár első napjaiban is akado­zó ÁFOR-szállítások lassan visszatérnek régi kerékvágá­sukba. Ahogyan Salamon László, az ÁFOR közép-ma­gyarországi központjának ke­reskedelmi vezetője elmondta, a múlt év azonos időszakát véve alapul, jócskán megnőtt a lakossági kereslet a tüzelő­olaj iránt. Ennek egyik oka az volt, hogy a nyári hónapok­ban közel 600 tonnával keve­sebb olajat rendeltek annál a mennyiségnél, amelyre az ÁFOR számított. A szokásos nyári tartályfeltöltés elmara­dása most, a téli hónapokban okozgtt gondot a vállalatnak.. Tavaly decemberben — a szállítási igények növekedése miatt — Aszód, Gödöllő, Fót és Vác térségében akadozott az ellátás. Ezek a gondok még az elmúlt héten is éreztették hatásukat, de a hét első felé­től már a lakosság és a kis­kereskedelem ellátása Is fo­lyamatos. Átlagosan, naponta hatvan kocsi dolgozik, egy ré­szük az éjszakai órákban is rója az utakat, viszi a közsé­gekbe az olajat. Továbbra is nehézséget okoz azonban a tüzelőolaj házhoz szállítása. A már említett okokból — a nyári tehermen­tesítés kihasználatlansága miatt — torlódnak a megren­delések. Az ÁFOR rugalmasságát di­cséri az a tény, hogy a ke­reslethez igazodva december 1-től vasárnap is fuvaroztak olajat, és az ünnepnapokon — karácsonykor mind a négy napon, újévkor pedig a há­rom munkaszüneti napon — sem álltak a tankkocsik. L. Zs. főként .hajnalban — gyakran megfagy, ilyenkor az óvatos vezetés mellett a követési tá­volságok tartása is lényeges. Fehér bundába öltöztette a hó tegnap reggelre a monori járást is. A vezető akaratától függetlenül slalomozó sze­mélyautók,' árokba csúszott tehergépkocsik jelezték, hogy a volánnál ülők egy része nem vette komolyan a tél újabb figyelmezteté­sét. Kedden délelőtt 10 óra kö­rül kezdődtek a gondjaink — mondta gondterhelten Va- szary Imre, a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága monori üzemmérnökségének vezetője. A lassú hóhullást a szemező darát olyan hirtelen váltotta fel az ónos eső, hogy szinte az egyik percről a másikra jégpáncél borította az utakat.- Először a sózó autók indul­tak útnak, majd ahogy ismét elkezdődött a hóesés, az eké­ket is az utakra vezényeltük. A szerdára virradó éjjel és tegnap napközben öszesen 11 gép takarította a jeget és a havat az üzemmérnökséghez tartozó monori és nagykátai járás útjairól. Kát vállalatot kerestünk föl, vajon a havazás akadályozta-e munkájúikat. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat nagy ellensége a hó, a fagy. Sógor Lajos — kettes számú főnökség helyettes vezetője — szerint , többletköltséget az utak rendbetétele jelent. Bár az építkezéseken a belső munkálatokat végzik, az anyagot szállító teher­autóknak valahogyan meg keli közelíteni a házakat. A Pest megyei Közúti Építő Vállalatnál sem "áll le a zord időjárás miatt a munka. Ilyenkor télen nem aszfaltoz­nak, inkább a gépeket javít­ják. De földmunkálatokat, árokrendezést végeznek. Űj szalagkorlátot állítanak fel Dobogókőnél és a 12-es úton Vác felé. A meteorológiai előjelzés szerint az időjárás nem hát­ráltatja a munkákat. A hó nem éri el az öt centiméter vastagságot. A csípős szél lesz kellemetlen a következő na­pokban. Er. K. Ma A legdrágább fuvar a semmit vinni Mészáros Ottó írása a kárba veszett fuvarokról a 3. oldalon. Po:tabontás Az összeállításban a zsám- béki semmibe vezető hídról közöljük Koffán Éva riportját a 7. oldalon. Mit nem loptak el Kiskunlacházán? Bírósági tudósítás Ion. a I. olda­& iervtUrvény sserinf Korszerűsödik az úthálózat Javult az országos útháló­zat állapota, fejlődtek a köz­úti _ közlekedés feltételei. A kö zú tépi t ésben, fenn t a rtás ba n teljesítették az V. ötéves terv­ben meghatározott feladatokat. Megépült az M3-as autópálya Budapest—Hatvan közötti sza­kasza, Komárom—Győr között pedig félautópályát helyeztek üzembe. A főútvonalak városi átkelési szakaszait — egyebek között Tatán, Győrött, Szom­bathelyen, Zalaegerszegen, Pé­csett, Szekszárdon, Kecskemé­ten, Nyíregyházán, Debrecen­ben — összesen 320 kilométer hosszúságban átépítették, bő­vítették. Bár a bekötőút- épí­tésére vonatkozó kormány- prQgramot korábban teljesí­Csúcsforgalom a budaörsi benzinkútnál az M7-es autópályán tették, öt év alatt újabb 126 kilométer új bekötő és össze­kötő út épült, 270 hidat kor­szerűsítettek, 6000 kilométeren aszfaltszőnyegezéssel, burko­latmegerősítéssel növelték az utak teherbíróképességét. A tervidőszak elején 14 000 kilo­méter olyan keskeny út volt, amely nem felelt meg a mai követelményeknek; ebből 5000 kilométert — két megyében, Fejérben és Komáromban va­lamennyit — szélesítettek az elvárható minimális 6 méter­re. Az 1976-ban életbe lépett új KRESZ előírásai sze­rint fejlesztették a közúti forgalomtechnikát, több tíz ezer új táblát helyez­tek el, felfrissítették, módosították az útiburkolati jeleket, a legfon­tosabb csomópontokon a for­galom irányítására jelzőlám­pákat szereltek fel. A VI. ötéves tervben a leg­főbb cél az úthálózat védel­me. Nagyobb fejlesztéseket nem terveznek, az anyagi erő­ket az utak megóvására, álla­potuk, teherbíróképességük további javítására koncentrál­ják. A tervtörvény szerint foly­tatódik az autópálya-építési program. Az Ml-es a törökbá­linti csomóponttól — a várost elkerülő szakasszal együtt .— eljut Tatabányáig, ahonnan egyelőre továbbra is a fél­autópálya terémt gyorsforgal­mi kapcsolatot Győrig. Elké- • szül az M3-as Hatvan—Gyön­gyös közötti szakasza, s valamivel lassúbb ütem­ben, de tovább dolgoznak az M5-ÖS autópálya építé­sén. Az idén — a tavalyival csaknem egyezően — összesen 7,3 milliárd forinttal gazdál­kodhatnak az úthálózat álla­potáért, használhatóságáért felelős szervezetek, vállalatok. Az összegből 1,1 milliárd fo­rint jut autópálya-építésre; 6,2 milliárd pedig az úthálózat korszerűsítésére — többségé­ben a folyamatban levő mun­kálatok befejezésére — az utak, a hidak fenntartására, az utak átbocsátóképességét bővítő városi bevezető és át­kelési szakaszok rekonstruk­cióira. Ennek során egyebek között elkészül a 3. számú fő­út miskolci új átkelési szaka­sza, a 25. számú főút egri át­építésének többsége. Ugyancsak részben befe­jeződik a 8. számú fő­útnak a várost elkerülő veszprémi déli körútja. Folytatódik az 54. számú út kecskeméti átvezető szakaszá­nak rekonstrukciója, s hasonló módon javítják Sátoraljaújhe­lyen, Nyíregyházán, Békéscsa­bán az országúti közlekedést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom