Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

nagykőrösi Oriiiau-------------------------------------------------------­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1981. JANUÁR 14., SZERDA Közelebb a piachoz Nőtt a tervezők felelőssége A magyar népgazdaság ha­todik ötéves terve, melyet ta­valy december 18-án emelt törvényerőre az országgyűlés, noha nagyon világosan fogal­mazódott, nem könnyű olvas­mány. Mégpedig azért nem, mert aki átrágja magát e 73 paragrafuson, közben minden mondatnál megáll, s azon töp­reng, hogy vajon az rá is vo­natkozik-e. A törvény szelleme A kérdés persze igy nem jó, mert törvényről lévén szó, va­lamennyi mondata mindenki­re nézve kötelező. „Az ország- gyűlés elfogadva és.törvény­erőre emelve a népgazdaság VI. ötéves tervét, felhívja a munkásosztályt, a parasztsá­got és az értelmiséget, szocia­lista hazánk minden polgárát, hogy erejük, tudásuk és ké­pességeik legjavát nyújtva, teljes erőfeszítéssel munkál­kodjanak a terv megvalósítá­sán.” Ez világos beszéd, s ha jól belegondolunk, akár felesle­gesnek is ítélhetünk minden­féle töprenkedést. Hacsak nem azt a kérdést tesszük fel ma­gunknak, hogy amit éppen csi­nálunk a munkahelyünkön és ahogyan dolgozunk, az a tör­vény szelleméhez, sőt konkrét utasításaihoz igazodik-e. E kérdést mellesleg nemcsak fel lehet tenni, hanem illendő is minél gyakrabban megfo­galmazni és elgondolkodni fe­lette. Ámbár a második felére nagyon könnyű megadni a választ. Azt ugyanis mindenki tudja magáról, hogy ma, teg­nap vagy tegnapelőtt az ereje javát adta-e a munkához. Megfontolnivalónk rendszerint a kérdés első része körül le­het. Mert való igaz, sokszor nehéz eldönteni, hogy a mun­ka, amelyet kaptunk, kielé­gíti-e a törvény szabta igénye­ket vagy tem. A kétely természetszerűleg származhat tájékozatlanságból is, ám olykor talán mégsem alaptalan. Mert azt eldönteni, hogy egy gyár miből, mikor és mennyit, sőt mennyiért gyárt­son, bizony egyáltalán nem könnyű. S ha, tételezzük fel, megszületett az ezekre vonat­kozó döntés, és az jó is, akkor sem egyszerű a végső döntés mögé látni, s meggyőződni, hogy valóban helyes volt. Mert az, hogy Kovács János ma reggel, itt, Nagykőrösön, éppen csavarokat készít, rop­pant bonyolult döntéssorozat következménye. S e szöve­vényben ember legyen a tal­pán, aki eligazodik. Ideje sincs hozzá. Ám ahhoz igen, hogy gondolkodjon, s egy szép na­pon előálljon egy ötlettel, melyből, ha valóság lesz, két­szer annyi csavart gyárthat. 3 arra is módja van, hogy számolgasson, s kijelentse, hogy az ő szemszögéből nézve, az ő adatai alapján gazda­ságtalan az egész munka. Bizonyos, hogy meghallgat­ják, sőt utánaszámolnak, s ki­derül, hogy igaza volt-e vagy sem. A törvény szelleme ugyanis nemcsak azt írja elő, hogy végrehajtsuk, amit „fent” eldöntötték, hanem azt is, hogy több szempontból vizs­gáljuk meg a döntéseket: Nemcsak az egyes ember munkájára vonatkozik ez a tétele, hanem a műhelyekre, az üzemrészekre, s az egész üzemre is. Mert miként is készülnek éppen ezekben a hetekben a vállalati, szövetkezeti tervek. Nos, az MSZMP XII. kong­resszusa országos érvényű ál­talánosítással ugyan, de elég­gé pontosan meghatározta a gazdasági tennivalókat. Ugyan­ezt tette, bizonyos vonatkozá­sokban már jóval konkrétab­ban a megyei pártbizottság,,t s aztán a városi is. December­ben már pontosan megfogal­mazta ez utóbbi az idei gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramot. A napokban pedig e javaslatokról külön levélben is értesülhetett minden érde­kelt. Kényszerpályára kerül E gazdaságpolitikai cselek­vési program már tételes fel­sorolásokat is tartalmaz. Pél­dának okáért kimondja, hogy a Gépjavító és Faipari Szövet­kezet bővítse kooperációs te­vékenységét, a NEFAG árui minőségének javításával nö­velje exportját, a konzervgyár hatékonyabb együttműködést építsen ki a mezőgazdasági üzemekkel, és így tovább. Ezek tehát olyan dokumen­tumok, melyek nagymértékben megkönnyítik a tervezést, minthogy pontosan megadják a főbb szempontokat. A másik irány, melyből elindulva el­juthatunk Kovács János ma reggeli munkájához, éppen az, amelynek a végén a magyar népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvény áll. Amely persze éppúgy a XII. kongresszus, s már korábbi párthatározatok alapján ké­szült, mint a helyi pártbizott­ság döntése. E törvényből az tán éves tervek születnek, ágazati, s ezen belül iparági döntések, tröszti határozatok. S aztán persze üzemi tervek. Ennyi egymásból következő döntés, határozat és utasítás után, vélhetné bárki, a tény­legesen termelő üzemnek, a vállalatnak, szövetkezetnek már nem sok dolga akadhat. A határozatok szövevényében kényszerpályára kerül, s ön­állóan már nem is dönthet terveiről. Különösen élesen je­lentkezhet ez a helyzet váro­sunkban, ahol sok a telephely, melyek elvben legalábbis nem terveznek. Miből mennyit? Nos, aki figyelmesen végig olvasta az előzőekben felsorolt dokumentumokat, annak fel­tűnhet, hogy minden eddigi­nél nagyobb fontosságra tettek szert a helyi döntések. A fel­emlegetett kényszerpálya ettől függetlenül igaz, csakhogy nem a tervek egészére, hanem elsősorban azok gazdaságossá gi mutatóira vonatkozik. Ilyenformán követelménnyé vált, hogy az önállóan nem kereskedő kisüzem is kapcso­latba kerüljön a piaccal, hogy érzékenyebben válaszolhasson annak változásaira, s egyál­talán meghatározhassa azt, hogy miből mennyit termeljen. Nem kivételek'ez alól a nagy­kőrösi üzemek sem. Magyarán szólva minden eddiginél inten­zívebb tervezési tevékenység­re kényszerülnek. Egyébként erről is szó esik majd a hét elején már meg­kezdődött nártnapok soroza­tán. S arról is, hogy volta­képpen az okos tervezéshez nemcsak felsőbb irányelvekre és határozatokra van szükség, hanem minden dolgozó véle­ményére. Másként fogalmaz­va. az üzemi demokrácia ki- szélesítésére. P. P. % Új helyen Elkészüli a felvásárlételep A Nagykőrös és Vidéke Ál­talános Fogyasztó.: és Értéke­sítő Szövetkezet igazgatósága már három esztendővel ezelőtt elhatározta, hogy a gyümölcs­ös zöldségfélék gyorsabb, za­vartalanabb, kulturáltabb fel­vásárlására új átvevőtelepet létesít. Élénk lendülettel in­dult meg az elhatározás meg­valósítása. Betakarításkor A munkát Halasi János igazgatósági elnök és az Áfész vezetői szívügyüknek tekintet­ték, de a megfelelő hely ke­resése, az engedélyezés, a vállalkozó keresése, az építé­si munka, s az anyagbeszer­zési problémák megoldása mind hosszú hónapokat vettek igénybe. Mindezek következménye, hogy a Mészáros János Tsz építőrészlege, mely több vál­lalat és kisiparos segítségével az építést elismerésre méltóan elvégezte, csak 1980. végén ad­hatta át a telep épületeinek kulcsait. Ezzel a Bajza utcából nyíló Gárdonyi utcai teleppel, olyan létesítménnyel, olyan gyümölcs és zöldség felvásárló hellyel lett gazdagabb a város, ami­lyennel a megyében és az or­szágban is kevés település di­csekedhet. Vida János, az Áfész felvásárlási osztályának vezetője a napokban büszkén mutatta be a telepet, mely ta­vasszal, a zöldségtermés beta­karításának kezdetekor nyílik meg. Az új telep építése egyéb­ként csaknem három és fél millió forintba került. Fedett átvevő Majdnem 800 négyszögöl be­kerített, szépen elegyengetett területen fekszik a telep, me­lyen kiépített betonutak biz­tosítják majd a torlódás nél­küli gyalogos, autó és kocsi közlekedést. Az ízlésesen kialakított te­lepi épület előtt, a bejárat­hoz közel, a beérkező nagyobb súlyú áruk lemérésére híd­mérleg szolgál, melyen 20 tonnát lehet megmérni. A kis­termelők által bevitt kisebb mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget a száz négyzetmé­ter alapterületű fedett csar­nokban mérik majd meg. A másik, ugyancsak száz négyzetméter alapterületű, 10 vagon befogadóképességű, nagy raktárcsarnok teljesen zárt, s fala is szigetelt. Eb­ben 15—20 fokos hidegben, fagyveszély nélkül lehet gyü­mölcsöt és zöldségfélét tárol­ni. Most nagyobb mennyisé­gű vetőburgonya van benne, melyei tavasszal chcjvoiuc- nek. A telepvezető irodája a híd­mérlegszoba mellett van, ahon­nan jól szemmel tarthatja a forgalmat. A fedett átvevő­csarnokból nyílnak a dolgo­zók szociális helyiségei. Kőrisfákat ültetnek A vízvezetékekbe 100 méter mély kút szolgáltat ivóvizet. A telep üres részeit parkosít­ják, s egyik1 sarokban keres­kedelmi egységet is szándéko­zik építtetni a szövetkezet. A Bajza utcától a kapuig, a ta­vasszal bazaltutat építenek. A nyári tűző nap ellen hagyo­mányos nagykőrösi fákat: kő­risfákat ültetnek a felvásárló telep területére. Köp a László NGF-szerviz Fejlődő szolgáltatások Meleg panel Csökkenő hőveszteség Tavasszal derül csak ki igazán: milyen hideg volt a té­len. Érthető hát a kérdés: nem lehetne olcsóbban meg­úszni a telet?! Lehet, sőt kell is. E felismeréshez nem kell különös adottság, elég egymás mellé tenni néhány számot. Az ország energiakészletének egynegyedét a háztartások fo­gyasztják el. A legtöbb energiát fűtésre s a vízmelegítésre fordít­juk. Ha tehát takarékoskodni aka­runk, a fűtéssel csínján kell bánni. Mivel csökkenthető egy épü­let hővesztesége? Például a ház alakjával. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kevesebb a veszteség. E teória szerint kör alakúra kellene építeni a házakat, vagy legalábbis négyzetesre. Az előbbit a be­rendezési nehézségek miatt vetik el, s emellett az építte­tők is idegenkednek e formá­tól. A négyzetes alapú sátorte­tős változata viszont — az építészek legnagyobb bánatá­ra — túlságosan is elterjedt. Az időjárás viszontagságainak kitett felületek csökkenthetők a lakások egymás mellé soro­lásával is — történjen ez a sor — lánc- vagy belsőudvaros át­riumos megoldással. A hőszigetelő anyagok, szer­kezetek köre lassan bővül. A falazóanyagok közül jószeré­vel egyedül a poroton tégla elégíti ki az új hőszigetelési szabvány követelményét. Kap­hatók hazai és külföldi gyárt­mányú hőszigetelő üveggel ké- 1 szült, jó légzáró, fa- és mű­anyag keretű ablakok. A rossz hőszigetelő képességű fa­lak és födémek utólagos hővé­delmét szolgálják a különféle műanyag habok és ásványgya­pot termékek. Az állami lakásépítésnél végső fokon ugyanaz a gond, mint a magánépítőknél. De hamarosan vastagodni fog a panelek hőszigetelő rétege, a panelek csatlakozásánál is tö­kéletes lesz a hőszigetelés. Az épületasztalos-ipar rekonst­rukciójával csökken az abla­kok hővesztesége, a fűtési rendszerek korszerűsödése kö­vetkeztében pedig nem lesz egyenetlen az emeletek hő­mérséklete. A közeljövő céljai közt szerepel, hogy a fűtésre és vízmelegítésre fordított energiát lakásonként mé­rik majd. Ami viszont megoldatlan: az eddig felépült lakótelepi házak utólagos hővédelme. Pedig előbb-utóbb erre is sort kell keríteni. Moziműsor Vadállatok a fedélzeten. Szí­nes szovjet filmvígjáték. Elő­adás kezdete: 5 óra. Akiket forró szenvedély he­vít. Színes olasz filmvígjáték. (16 éven felülieknek!! Előadás kezdete: 7 óra. A stúdióteremben Az acélváros titka. Színes csehszlovák ifjúsági film, fél 4-kor. Jelenetek egy házasságból I —II. Színes svéd film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet sokoldalú szolgáltató tevékenységet foly­tat. Ezen belül fontos üzlete Kecskeméti utcai híradás- technikai szerviz, melynek Bartha László a vezetője. Kérdéseinkre válaszolva a szervizvezető elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben Nagy­kőrösön is jelentős mértékben gyarapodott a televíziók, rá­diók és egyéb híradástechni­kai készülékek száma. Ennek megfelelően a ja­vítanivaló is jóval több ■ volt, mint korábban. A szervizben négy szakem­ber és két tanuló dolgozik. A kisebb hibákat a bejelentő la­kásán javítják ki, a nagyob­bakat pedig bent a műhely­ben, ahol a javításhoz a szük­séges gépek és műszerek ren­delkezésre állnak. Kívánság­ra a készülék szállítását is vállalják. A legfontosabb tö­rekvésük pedig az, hogy igye­keznek minél rövidebb határ­időket megszabni. Tavaly csaknem 4 ezer te­levízió, rádió és égyéb hír­adástechnikai készüléket javí­tottak. Ezek között sok volt a garanciális javítás is. A rájuk szabott éves tervet, becsület­tel teljesítették. Ottj áriunkkor beszélgettünk a szerviz beosztott dolgozói­val is. Kiss Vilmos elmondta, hogy ebben a szervizben ta­nulta ki a szakmát, s techni­kumot és szaktanfolyamot is végzett. Főleg televíziójavítás­sal foglalkozik, mégpedig 1963 óta. Rendkívül nagy gyakor­lata ellenére folyamatosan gyarapítani kell ismereteit, hiszen legkevesebb 120 fele televíziókészülék van forgalomban. Beleértve természetesen a kül­földieket is. Molnár Zoltán, a ceglédi vasipari szövetkezetben tanul­ta ki a híradástechnikai szak­mát. Három éve dolgozik a Gépjavító és Faipari Szövet­kezet szervizében. Főként a rádiók, magnetofonok és le­mezjátszók javítására szako­sodott. Mint mondotta, a ja­vításokat sokszor nehezíti az alkatrészhiány. Különösen nagy gond ez, ha külföldi készülé­ket visznek a szervizbe. A ne­hézségek ellenére legtöbbször sikerül az alkatrészt beszerez­ni és a munkát elvégezni. K. L. Jól szerepeltek tekézőink Cegléden, az Űttröszt- KÖZGÉP SE kétsávos auto­mata tekepályáján rendézték meg az 1981. évi járási után­pótlás egyéni bajnokságot. A helyet adó egyesület mellett a Nk. Mészáros Tsz SK fiatal­jai is indultak a száz vegyes dobásos viadalon. A serdülőknél hét induló volt. A körösi tekézők jól helytálltak. Szabó Tibor 335 összfás teljesítményével a 3., Szőke Attila 317-tel az 5. he­lyen végzett. Az ifjúságiak­nál az előzetes tervtől elté­rően nem volt körösi induló. Az 1980. évi Pest megyei te- kecsapat-bajnokság végered­ménye: 1. Nagykörös! Mészáros Tsz SK A 14 12 — 2 71-35 24 2. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP B 14 10 — 4 73-30 20 3. Volánbusz (Nagykőrös) A 14 8 1 5 58-54 17 4. Nagykőrösi Mészáros TSZ SK B 14 8 — 6 58-54 16 5. Gödöllői SC A 14 7 1 6 59-53 15 6. Ceglédi Üttröszt­KÖZGÉP ili 14 6 2 6 57-55 14 7. Gödöllői SC B 14 2 — 12 30-82 4 8. Volánbusz (Nagy­körös) B 14 1 — 13 32-80 2 9. Honvéd Bem SE (Cegléd) B visszalépett A körösi termelőszövetkeze­tiek fennállásuk óta most nyertek először bajnokságot, megérdemelten, s ezzel egy­ben bejutottak az NB III-ba. A legutóbbi megyei csapat­bajnokság érdekes és izgalmas volt. Megszűnt a ceglédi csa­patok egyeduralma. Óriási harc volt a végső harmadik he­lyért, négy csapat között, ör­vendetes, hogy a tsz-beliek mellett a körösi autóbuszosok is érmes helyezést értek el. A Nk. Mészáros Tsz SK ver­senyzői (A- és B-csapat) össz­teljesítménye a következő volt az 1980-as csapatbajnokság­ban: A nevek után levő számok je­lentése sorrendben: játék, össz- fa, egyéni pont, faátlag. Lóczy Mihály Kovács László Farkas Zoltán Mikulás József Farkas József Rátóti István Petrovics János Fekete Sándor Kasza Ferenc Szabó Balázs Harsányi József Farkas Ferenc Bekő Ambrus Szőke Attila Szabó Tibor 16 6169 15 385 19 7312 19 384 15 5567 11 371 17 6160 10 362 17 6166 7 362 10 3630 14 5050 13 4640 16 5611 11 3767 5 1774 6 2027 3 1087 6 363 6 360 8 356 6 350 2 342 2 354 1 337 — 362 6 1912 — 319 3 965 — 321 Elmaradt a szereplés A BKV Előre fővárosi, or­szágos ifjúsági fedettpályás idénynyitó versenyén, külön­böző okok miatt nem vettek részt a Nagykőrösi Pedagógus SE atlétái. S. Z. ISSN 0133-7709 (Nagykőrösi Hírlap) Január 31-ig: PiHER HETEK AGYNEMŰ-GARNITÚRÁK, LEPEDŐK, PÁRNAHUZATOK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VARJA KEDVES VÁSÁRLÓIT a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi méteráruboltja: Szabadság tér 9. Különféle ágynemű-garnitúrák, 3 1/2 és 4-szeles 312 Ft-tól 575 Ft-ig Frottírtörülköző, 50x100 cm-es Zsúrabrosz, 90x90, 118x118 cm-es 70 Ft 56 Ft-tól 81 Ft-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom