Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

1981. JANUÁR 11., SZERDA "xMiap Heti jogi tanácsok Haszonélvezet nem illeti meg • Kié lesz a lakás? Nem korlátozza a nyugdíjba menők továbbfoglalkoztatását ? t Ervényesíthet-e nj vagyoni igényt az élettárs? Olvasónk élettársa meghalt. Hosszabb ideig éltek együtt, gyermekük nem született. Vég­rendelet az elhunyt után nem maradt, és az a ház, amely­ben olvasónk lakik, volt élet­társának korábbi házasságából származó gyermekeinek ju­tott, a törvényes öröklés rend­je szerint. Olvasónkat a gyer­mekek már fel is szólították, hogy a lakást hagyja el, de ő azt válaszolta, hogy haszonél­vezeti joga van az ingatlanra • az elhunyt élettárs után. Valóban fennáll-e ez, és — kérdezi még olvasónk — az együttélésből visszamaradt va­gyon fele része miért nem őt illeti meg. Ha olvasónk és elhunyt élet­társa az életközösség fennál­lása alatt közösen vásárolták az ingatlant és telekkönyvileg is két névre írták, akkor tu­lajdonközösség áll fenn. Az állandóan követett bírói gya­korlat szerint, az élettársak a telekkönyvi bejegyzéstől füg­getlenül is, közös tulajdono­sai annak, amit együttélésük alatt, közös gazdálkodásuk eredményeként szereztek. Az ekként közös tulajdonba ke­rült vagyonban való részese­dés arányát a szerzéshez való hozzájárulás mértéke hatá­rozza meg. A hagyatéki eljá­rás során ezekre a körülmé­nyekre feltétlenül tekintettel kell lenni. Ha a házingatlanból vala­milyen hányad saját jogán esetleg az örökhagyó élettár­sát illeti meg, arra a közjegy­zőnek az élettársat figyelmez­tetni kell. -Ennek megtörténte után, az. öröklés kívánt rend­jére nézve, az örökösöket nyi­latkoztatnia kell. A nyilatko­zatok megtétele után, azok tartalmához képest, a közjegy­ző az örökhagyó hagyatékát teljes vagy ideiglenes hatály- lyal adja át. Olvasónk részleteiben nem írt ennek az ingatlannak a szerzésével kapcsolatban, mert, ha ez a ház az elhunyt külön vagyonához tartozik, abból az élettársat nem illetheti meg hányad. Külön vagyonnak szá­mít az, amely már akkor is megvolt, amikor az életközös­séget létrehozták, vágy azt az elhunyt örökölte, vagy aján­dékba kapta életében, vagy pe­dig a külön vagyona értékén vásárolt egy más valamilyen vagyontárgyat. Az élettársak vagyoni igé­nye tekintetében, az ún. há­nyadot az dönti el, hogy egyik és a másik élettárs mennyi­vel járult hozzá egy-egy va­gyontárgy megszerzéséhez. Amilyen arányban hozzájá­rult, olyan mértékben lesz az illető tulajdonos. Általában azonban ez az arány vagy nem, vágy csak igen nehezen vol­na megállapítható, ezért ilyen esetekben a szerzés arányát azonos mértékűnek kell tekin­teni. A háztartásban végzett munka is olyannak tekinten­dő, mintha az élettárs közre­működne a vagyonszerzésben. Ilyenkor az arány szintén nem állapítható meg, és az élet­társak egyenlő arányban lesz­nek tulajdonosai a vagyonnak. Ha tehát a hagyatéki eljá­rásban erről nem esett szó, annak döntését polgári perrel kell megtámadni. A haszonél­vezet tekintetében azonban nincs keresnivalója, mert élet­társ nem örökli a haszonél­vezetet sem és ha az elhunyt ingatlanán esetleg más szer­zett haszonélvezeti jogot, an­nak korlátozását sem kérheti. Ügyszintén köteles rész ^em illeti meg az élettársat. Ha ol­vasónk pert indít az előbbiek értelmében, be kell bizonyí­tania a vagyonszerzéshez való hozzájárulását. • Ki szerezheti meg elhalá­lozás, lemondás, illetve eltar­tás jogán a tanácsi bérleményt, az új rendelkezés szerint? A korábbi rendelet úgy mó­dosult, hogy az elhalt bérlő gyermeke (ideértve az örök- befogadott, a mostoha és a ne­velt gyermeket is) a tanácsi bérlakás esetében a lakásbér­leti jogviszonyt, más folyta­tásra jogosult bentlakó sze­mély hiányában, akkor is foly­tathatja, ha a bérlő halála­kor nem lakott ugyan a la­kásban, de másutt nincs laká­sa, továbbá a bérlő halála előtt lakásigényét á lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette. Korábban csak akkor lett volna jogosult, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel bent lakott a jogosult a la­kásban. A bérleti jogviszonyról va­ló lemondásnál az-a lényeges változás, hogy a bérlő a la­kásbérleti jogviszonyáról bár lemondhat az élettárs javára, úgy, mint eddig is, de ahhoz, hogy az élettárs jogosult le­gyen a bérleti jogviszony foly­tatására, ahhoz nem legkeve­sebb 6 hónap, hanem egy év szükséges. Ugyancsak egyévi közös háztartásban való eltar­tás és állandó együttlakás szükséges — szemben a ko­rábbi 6 hónappal — ahhoz, hogy az eltartó jogosult le­gyen a lakásra. • Hogyan alakul az ösztön- ző nyugdíjpótlék az új rendel­kezés szerint? t • Mint ismeretes, a nem fizi­kai munkakörben, megszűnt az ösztönző nyugdíjpótlék. Ez évtől csak a fizikai munkakör­ben dolgozók kaphatják az ösztönző nyugdíjpótlékot a ko­rábban már ismertetett és je­lenleg is hatályos feltételek mellett, azzal a kiegészítés­sel, hogy egyes egészségügyi munkakörben foglalkoztatot­takat is ide kell sorolni. Rész­leteiben erre a kérdésre majd visszatérünk, csak azoknak az olvasóinknak szeretnénk vála­szolni, akik levelükben nehez­ményezték ennek a kedvez­ménynek a megvonását az ún. alkalmazotti, szellemi mun­kakörben dolgozóktól. A hivatalos szervek figye­lemmel voltak, hogy hagánk­ban a munkaerőhelyzet meg­változott, ösztönözni elsősor­ban a közvetlen termelésben visszamaradt, nyugdíjkorha­tárt betöltő személyeket in­dokolt. Ez az intézkedés lé­nyegében státusfelszabadítást is jelent, mely nem közöm­bös az adminisztratív létszám csökkentése szempontjából, és abból sem, hogy nagyobb le­hetőséggel nyit utat a végzős fiatalok előtt. Amikor az ösztönző nyug­díjpótlékot 8 évvel ezelőtt be­vezették, akkor más volt a munkaerőhelyzet, mint most. Nem jelenti ez természetesen azt, hogy a nyugdíjba menők továbbfoglalkoztatása korlá­tozódna, mert hiszen ez nem a nyugdíjba vonult dolgozó­kat érinti, hanem azon alkal­mazotti réteget, amely, bár be­töltötte a nyugdíjkorhatárt, de nyugdíjaztatás nélkül to­vább dolgozik. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az élettársi viszonyról Húszévi házasságon kívüli együttélés után az asszony végrendelet hátrahagyása nél­kül elhunyt. Hagyatékát édes­anyja örökölte. Volt élettársa azonban félmillió forint meg­fizetéséért pert indított elle­ne. Az elsőfokú bíróság meg­állapította, hogy a.közös gaz­dálkodás megszűnésekor, vagy­is o haláleset bekövetkezése­kor fennállott vagyon fele a túlélő élettársnak jár, tehát 450 ezer forint megilleti. A Legfelsőbb Bíróság ezt a dön­tést helyben hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság héttagú Elnökségi Tanácsa mindkét döntést hatályon kí­vül helyezte és az elsőfokú bí­róságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára köte­lezte. — Az élettársi együttélés nem létesít családjogi kapcso­latot és ahhoz házassági, va­gyonjogi, családjogi, tartási és öröklési hatások nem fűződ­nek — hangzik a határozat. Az élettársak a szerzésre va­ló közreműködésük arányában szereznek tulajdont. Amennyi­ben ez az arány nem állapít­ható meg. azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett irfanka a szerzésben való részvételnek számít. Az' egyik élettárs különvagyoná­nak jövedelméből a másik csak közreműködése esetén és ennek arányában részesülhet. — Az eljárt bíróságok eze­ket a rendelkezéseket figyel­men kívül hagyták, amikor a vagyonszaporulatot a férfi és az elhunyt élettárs anyja kö­zött egyenlő mértékben osz­tották meg anélkül, hogy a szerzési arányt befolyásoló té­nyezőket kellőleg tisztázták és értékelték volna — szögezte le az Elnökségi Tanács. — Az élettársi vagyonközösségen ala­puló igények rendezéséhez va­gyonmérleget kell felállítani. Tíz nap rendeletéiből Pályakezdők munkábaállítá­sa. A múlt év december 31. napi keltezésű az a Munkaügyi Közlöny, amely tartalmazza a Minisztertanács 1051/1980. szá­mú határozatát és a 21/1980. Mü.M. rendeletet. Mindkét rendelkezés a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán végzős pályakezdő szakembe­rek munkába lépésével, illetve a pályázati rendszerrel kap­csolatos. (Munkaügyi Közlöny, 15. száma.) Az útiköltség jogosságának elbírálásáról ugyanitt jelent meg a Mü.M.—SZOT közle­ménye, amely lényegében azt tartalmazza, ha a dolgozó a kiküldetési feladatát kétséget kizáróan teljesítette, és az el­számolás tárgyát képező költ­ségtétel az általánosnál nem magasabb, az igényjogosultság szerinti vasúti költséget a ki­küldött dolgozó a menetjegy bemutatása nélkül is elszá­molhatja. A népgazdaság hatodik öt­éves tervéről az 1980. évi III. törvényt, a Magyar Közlöny, 96. száma tartalmazza. A VI. ötéves terv energia­gazdálkodási programjáról is ugyanitt jelent meg az 1055/ 1980. (XII. 24.) Mt. h. határo­zat. A honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosítá­sáról és a végrehajtására ki­adott 6/V076. (III. 31.) MT. sz. rendelet módosításáról szintén a Magyar Közlöny 96. számában jelentek meg ren­delkezések, mégpedig az 1980. évi V. törvény, és az 56/1980. (XII. 24.) Mt. számú rendelet. Ez foglalkozik a sorkatonai szolgálat időtartamának meg­határozásáról és a honvédel­mi hozzájárulásról. Bonckés alatt A joggyakorlat törvényessége zásakor arra is figyelemmel lesznek, hogy mind.en esetben megtörtént-e a bűncselekmény elkövetését elősegítő okok fel­tárása, s megteszik-e az érin­tett szervek a szükséges intéz­kedéseket ezeknek az úgyne­vezett kriminogén tényezők­nek a kiküszöböléséhez. A társadalom védelme, a közrend és a közbiztonság megőrzése szempontjából is jelentősek a Büntető Törvény- könyv szerint alkalmazható mellékbüntetések. Hamarosan valamennyi főügyészség rész­vételével megvizsgálják, hogy a közügyektől, a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől el­tiltás, a kitiltás és a kiutasí­tás mellékbüntetéseket az elő­írt módon és a törvényes ha­táridőn belül hajtják-e végre. A végrehajtás Az elkövetkező hónapokban országos tapasztalatokat gyűj­tenek a közlekedési balesetek helyszíni szemléivel, a felderí­tést szolgáló különböző eljá­rásokkal kapcsolatos gyakor­latról, a helyszíni eljárások színvonaláról. Ezt követően a közúti forgalmi rend kialakí­tásáról és a közúti jelzések el­helyezéséről szóló KPM-ren- delet végrehajtásának tapasz­talatait gyűjtik csokorba. Az ügyészek feltérképezik, hogy a tanácsi kezelésben levő köz­utakon kialakított forgalmi rend megfelel-e a forgalom­szervezési előírásoknak, köve­telményeknek. Az általános felügyeleti és polgári jogi szakterületen az idei esztendő első országos vizsgálata az elzárással is sújtható s a közrendre, a közbiztonságra fokozottabban veszélyes szabálysértések elbí­rálásának áttekintése lesz. E jogsértő magatartások — a közveszélyes munkakerülés, a garázdaság, a verekedés, a botrányos részegség és a ve­szélyes fenyegetés — elköve­tőinek felelősségre vonását vizsgálva az ügyészek arra ke­resnek választ, hogy a sza­bálysértési hatóságok megfe­lelően alkalmazzák-e az ide­vágó jogszabályokat. Egységes alkalmazás A társadalmi tulajdonban keletkezett károk és a bűncse­lekménnyel előidézett károko­zások nemcsak büntetőjogi, hanem gyakran munkajogi fe­lelősséget is maguk után von­nak. Ebben az időszakban tör­vényességi vizsgálat kezdődik a munkajogi kártérítési fele­lősségre vonás szabályainak érvényesüléséről. Immár ha­gyomány, hogy a Legfőbb Ügyészség vizsgálataival is igyekszik előmozdítani egy- egy új jogszabály egységes alkalmazását, a joggyakorlat törvényességét. Ezúttal a bíró­sági végrehajtás egy éve élő új szabályainak érvényesülését veszik nagyító alá, azt, hogy a bíróság által megállapított va­gyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségek teljesítésének sikerül-e megfelelően érvényt szerezni. a j-.egioDD ügyészség mer első félévi munkaterve alap­ján — az ország főügyészsé­geinek bevonásával — hama­rosan országos vizsgálatok kezdődnek: számos jogterüle­ten elemzik törvényeink érvé­nyesülését, a jogalkalmazói gyakorlatot, s azokat a visz- szás jelenségeket, amelyek megelőzése további hatékony intézkedéseket követel. Mi motiválja Egyik fontos feladatként negvizsgálják a társadalmi tulajdont sértő, a jelentős és Különösen nagy kárt okozó szándékos bűncselekmények, valamint a társadalmi tulaj­don elleni rablások és hűtlen kezelések nyomozási, vádeme­lési, valamint vádképviseleti gyakorlatát. Választ keresnek arra, milyen okok, körülmények játszanak közre e súlyos bűn- cselekmények elkövetésében. A már lezárt ügyek tanulmányo­Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az élettársak a közös gazdálkodás megkez­désekor milyen vagyonnal ren­delkeztek és annak gyarapo­dását mindegyikük mennyiben segítette elő. Figyelembe kell venni, hogy az élettársak va­gyonjogi viszonyaira nem al­kalmazható a házassági va­gyonjogi igények szempontjá­ból irányadó az a szabály, amely szerint a különvagyon szaporulatát a közös vagyon javára kell elkönyvelni. Tehát tisztázni kell, hogy a közös gazdálkodásban a túlélő há­zastárs milyen értékű tevé­kenységet fejtett ki és a va­gyon gyarapodásához mind­kettőjük jövedelme mennyiben járult hozzá. Végül az Elnökségi Tanács rámutatott arra, hogy az el­hunyt után maradt értékes ék­szerek különvagyonnak minő­sülnek és a vagyonmérlegbe nem vehetők be. Gondnokság alá helyezés Egy idős ember gondnokság i re ügygondnokot kell kiren- alá helyezése iránt a városi j delni, de az, akinek gondnok­tanács pert indított. A járás bíróság által kirendelt orvos­szakértő helyett egy kórházi orvos, aki a tárgyaláson nem jelent meg, írásos véleményé­ben kifejtette, hogy az illető még kisgyermekkorában el­szenvedett betegsége miatt el. mebeteg és gondnokság alá he­lyezése indokolt. Ezek után a járásbíróság az idős embert cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A jogerős döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a járás- bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, va­lamint új határozat hozatalá­ra utasította. A határozat indokolása sze­rint gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az eljá­rás törvényességét biztosító szabályokat fokozott gondos­sággal kell megtartania. Eb­ben az ügyben a járásbíróság .ennek a kötelezettségének nem tett eleget, ezért ítélete meg­alapozatlan és törvénysértő. Az orvosszakértői véleményen, kórelőzményi adatokon túlme. nőén, elengedhetetlen, hogy a bíróság elrendelje az illető személyes meghallgatását, ami­nek az elmebetegsége nem akadálya. Ha szükséges, részé­ság alá helyezését kérik, sze­mélyesen is jogosult eljárni, az ítéletet közölni kell vele, s az ellen fellebbezéssel élhet. Egyébként az ügyben adott elmeorvosi szakértői vélemény hiányos és így ítélet alapjául nem szolgálhat. Amennyiben a perben jelentős körülmények megállapításához olyan külö­nös szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem ren­delkezik, igazságügyi szakér­tőt kell kirendelni. Más szak­értőt csak fontos okból lehet alkalmazni. — A cselekvőképességet ki­záró gondnokság alá helyezés iránt indult perben a bíróság­nak azt kell elbírálnia, hogy valakinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmeállapota vagy szellemi fogyatékossága miatt — állan­dó jelleggel, tartósan hiány- zik-e. Ezért igazságügyi elme­orvos szakértővel vagy elme­gyógyász szakorvossal meg kell vizsgáltatni. Jogszabályt sértett a járásbíróság, amikor ítéletét az elmeállapotról és a gond­nokság alá helyezésről egy tár­gyaláson kívül tett orvosi vé­leményre alapozta. Nincs adat arra, hogy az ezt a nyilatko­zatot megtevő kórházi főorvos igazságügyi szakértőként járt-e el. MOZIMŰSOR JANUAR 15-TÖL 21-IG ABONY 15: Harcmodor I—II. 16— 18: Modern Robinson és családja 19—20: A szultán fogságában BUDAÖRS 15—18: Kaliforniai lakosztály* 19—20: Megtalálták a 7. századot CEGLÉD, Szabadság 15—18: A szultán fogságában (du.) Gyilkos a tetőn** (este) 19—21: Tecumseh (du.) Psyché I.** (este) CEGLÉD, Mese 15—21: A dzsungel könyve CEGLÉD, Művész 15—21: Tükör DA3AS 15—16: A hét mesterlövész 17— 18: Folytassa, Kleoí* 19—20: A rejtélyes bankbetét DUNAHARASZTI 15—16: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni 17—18: Norma Rae 19—20: Zorro DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—18: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 17—18: A hét dada 19—20: A bumfordi DUNAKESZI, József Attila 15: Gyilkos a tetőn 18: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 19: Halálgyár az őserdőben I—II. 21: Keserű csokoládé ÉRD 15—16 és • 18: Zorro 19—20: Annie Hall* FŐT 15—16: Sebességláz* 17—18: Az anya. a lány és a szerető* 19—20: Folytassa, cowboy! GÖDÖLLŐ 15—18: A kis Muck története (du.) Lavina* (este) 19—21: Gerolsteini kaland (du.) Forgalmi dugó** (este) GÖDÖLLŐ, NAGYKATA 15—16: Skalp vadászok* 17—18: Örökség* 19—20: Picasso kalandjai* NAGYKOROS, Stúdiómozi 15—18: A tettes Ismeretlen (du.) A burzsoázia diszkrét bája** (este) 19—21: Mégis meglátod az eget (du.) Lucky Lady** NAGYKŐRÖS, Arany János 15—18: Psyché I.** 19—21: Gyilkos a tetőn** NAGYKŐRÖS, Toldi 17: Rocky* 21: Transzszibériai expressz PILISVÖRÖSVAR 15—16: Hintó géppuskával . 17—18: Luxusbordély Párizsban** 19—20: Szán dókán 8*** POMAZ 15—16: Gengszterek sofőrje* 17—18: Megtalálták a 7. századot 19—20: Hálózat** RÁCKEVE 15—16: Keresztül a nagy vízválasztón 17—18: őszi marat on* 19—20: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni SZIGETSZENTMIKLÓS 15—16: A csodatevő palatábla (du.) őszi maraton* (este) 17—18: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni 19—20: Kaliforniai lakosztály* SZENTFNDRE 15—18: A versenyló elrablás« (du.) Forgalmi dugó** (este) 19—21: A fekete rák ollójában (du.) A világ rendje és biztonsága* (este) TÁPIŐSZELE 15—16: Lucky Lady** 17—18: Picasso kalandjai* 19—20: örökség* VÁC. Kultúr 15—18: Az acélváros titka (du.) A világ rendje és biztonsága* (e$te) 19—21: Lavina* Agrártudományi Egyetem 15: A katona és az elefánt VÁC. Madách Imre 18: Fuss utánam, hogy elkapjalak 19: Bosszúvágy** GYAL 15— 16: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 17—18: A rejtélyes bankbetét 19—20: A pisztrángok* MONOR 16— 18: A sáska napja I—II.** 17— 18: Aranyember (du.) 19—20: Hurrá, nyaralunk (du.) 19—21: Modern Robinson és családja 16: Szöktetés** 17: Lövések holdfénynél VECSÉS 16— 18: Hálózat** 17— 18: A csodatevő palatábla (du.) 19—20: Szegény gazdagok (du.) 19—21: őszi maraton* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom