Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXin. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1981. JANUAR 13., KEDD Nincs megállás Birkózás hideggel, határidővel Nagyobb gyakorlattal, jobb technológiával Sokat változott a járási székhely az elmúlt esztendők­ben. Jó ideig lehetne sorolni az új létesítményeket, óvodá­kat, iskolákat, s a fejlődés egyéb tárgyi bizonyítékait. Nemcsak funkciójuk miatt oly becsesek ezek az épületek a monoriak számára, hanem A munkát torcnydaru is segíti. Az előrekevert beton így azért is, mert alapvetően meg­változtatták a városiasodó nagyközség arculatát. Két ellenfél A gyarapodás legimpozán sabb jelképévé a Monoron megjelenő többszintes lakóhá­zak váltak. A hosszú távú la­kásépítési program meghatá­rozza a település további fej­lődését. A járókelők tekin­tete önkéntelenül is megálla­podik ezeken az üde színfol­tokon. A nagyközség magvában ta­valy átadott lakásokat már birtokba vették a boldog tu­lajdonosok. Az építkezés nem állt meg. az idén tovább folytatódik. A Deák Ferenc utcában ezekben a hetekben nyeri el végső formáját az újabb, 24 lakásos épület. A Monori Építők Ipari Szövet­kezetének dolgozói nemcsak a határidővel, de a hidegre for­dult időjárással is birkóznak. Színezik a külső homlokzatot, bent pedig szakipari mun­kákkal foglalatoskodnak. Bá­dogos, hideg- és melegbur- kolók, fűtésszerelők, szállták meg az épületet. A napokban A sok esztendős kivitelezői tapasztalat meghozta ered­ményét. A szakemberek el­mondták, hogy a minőségre ezúttal nem lehet majd pa­nasz. Nagyobb a gyakorlat, korszerűbb anyagokkal dol­goznak, jobb a technológia. Gyorsabban is haladnak, a jövő héten mór megkezdődik a műszaki átadás is. Tempó, tempó... Szemben, az utca másik ol­dalán még csak a kezdetén tart az építkezés. Abban az egyedi tervezésű épületben újabb 26 lakás kap majd he­lyet. Most a vázszerkezetet szerelik, a födémet betonoz­zák. Az első szint azonban már ott is elkészült. Azért kellett gyorsítani a tempót, mert az alagsorba építették be a kazánházat. Onnan fűtik a Deák Ferenc utcai lakóházat is. K. L. könnyen eljut rendeltetési he- már a próbafűtés is megkez­lyére. dődott. Allványerdő borítja a négyszintes lakóház homlokzatát. A szakemberek a téli időjárással dacolva végzik munká­jukat a saabad ég alatt. Barcza Zsolt felvételei Úttörősport — télen Kosár- és röplabdadöntő Ismét megrendezik a focifarsangot Nem marad sportesemény léikül járásunk úttórősportja i téli hónapokban sem. Ez- ittai első ízben kétfordulós ész a járási kosárlabda- és ■öp labdadöntő. A röplabdá­ik kezdik a sort, január .8-án, vasárnap Mendén ta- álkoznak. Ez a sportág bizony déggé elhanyagolt területe já- .ásunk sportéletének; a két­fordulós, több mérkőzéslehe- öséget adó döntőtől ennek a fehér foltnak az eltüntetését /árjuk. A kosárlabda elsősorban a nonoriak révén — minőségi sport a monori járásban. A ■nono.i Kossuth iskola tanulói évről évre eredményesen sze­repelnek a megyei döntőn. Idén reméljük, járásunkban is kemény ellenfélre (vagy ellen­felekre) találnak. Az első fordulót január 26-án, Mono­ron, a Kossuth iskola torna­termében rendezik. Valamennyi résztvevő# csa­pat ezután erőt gyűjthet, a II. fordulókra csak március végén kerül sor. Több év után ismét meg­rendezik a focifarsangot. A teremfoci nagy népszerűség­nek örvend — várhatóan ez így lesz idén is. A teremfo­cinak Monor ad otthont. A nevezések létszámától egy- vagy többnapos lesz a küzde­lem. Az első helyezett csa­pat az oklevélen kívül egy futball-labdát nyer. Az okos emberek sportja a sakk, február elején két ver­senyre hívja a sportág sze­relmeseit. Az egyéni bajnok­ság február 9-én, Pilisen, a csapatbajnokság február 14-én Monori-erdön kerül megren­dezésre. Ha ehhez még a tollaslab- dázók február 23-i döntőjét is hozzávesszük, úgy érezzük, nem unatkoznak úttörőspor­tolóink a „holtszezonban” sem. Sz. A. NEB-iilés szerdán Szerdán tartja idei első ülését a Monori—Dabasi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A ta­nácskozásnak ezúttal mind­össze egy napirendje lesz: a résztvevők meghallgatják és megvitatják a népi ellenőrzési bizottság tavalyi munkájáról, az ellenőrzési tapasztalatokról szóló beszámolóját Beszéljünk arról, ami nincs? A változásokhoz kevés a panasz Nemcsak a fenntartás közös: az érdek is Mogorván fogad az utcán beszélgető két fiatal­ember: — Remélem, nem a szórakozásról, a kultúrá­ról akarsz kérdezősködni — mondja ingerülten egyi­kük. — Csak azért, mert arról itt Monoron nem be­szélhetünk. A fiatalok sehova sem tudnak menni — sommázza ifjúi hévvel véleményét. Előadom a hallottakat Lukács Bélának, a járási hivatal művelődésügyi osztálya közművelődési fel­ügyelőjének. — Ismerős a gond — vágja rá tüstént, — de azt is hoz­zá kell tenni, hogy nehéz a fiatalok kedvében járni. Mert csak azt mondják: ez sincs, meg az sincs. De hogy mit szeretnének, mi az igényük, azt sokszor maguk sem tud­ják. Egy biztos: nem a ven­déglátóipari egységekre várna a feladat megoldása, hanem a művelődési házra. — Ha valaki figyelmesen végigolvassa a járási művelő­dési ház havonta előre jelzett programjait, azért bőven ta lálhat benne az ifjúságnak szóló rendezvényeket. Más kérdés, hogy a kínálat és a kereslet itt sincs szinkronban. A komolyabb előadásra keve­sebben jönnek, a könnyedebb programokra megtelik a ház. Arra akadnának érvek bőven mindkét oldalról, hogy a programok a rosszak, vagy a közönség érdeklődése a lany­ha. Azt azonban mindenkép­pen tudomásul kell venni, hogy a művelődési háznak el­sősorban közművelődési funk­ciója van. Az. igényesebb szó­rakozás iránt kell felkeltenie az igényt. S ebben nem min­dig talál társra. o — Abban viszont a művelő­dési ház a ludas, hogy a pro­paganda nem megfelelői A műsor ugyan megjelenik az újságban, de azt nem minden­ki olvassa, vagy elkerüli a fi­gyelmét. Ezenkívül két-három plakát hívja föl a figyelmet a programokra. De ez nagyon kevés, főként azért, mert ha­mar „eltűnnek” ezek a hirdet­mények. Többet kell tehát ki­ragasztani. A Monori SE lab­darúgó-mérkőzéseiről például lépben-nyomon értesülhet a járókelő... Az alapvető probléma az, hogy nincs korszerű, minden igényt kielégítő művelődési ház, amely kultúrcentrumként működhetne. Mert a tárgyi feltételek nagyon rosszak. A kisterembe öszesen ha húszán beférnek. De ha valaki ping­pongozni, a másik zenét hall­gatni, esetleg sakkozni akar, a harmadik pedig inkább a barátjával beszélgetne, akkor már zavarják egymást. Ha több helyiség lenne, meg le­hetne valósítani a „nyitott házat”, vagyis, ha éppen nincs semmilyen' rendezvény, akikor is megtalálná minden réteg a maga szórakozását. — Van egy nagyterem is, de azzal sok a probléma. Eny­hén szólva nem nyújt esztéti­kus látványt, elnyűtt a beren­dezés. A fűtése sincs megold­va, egy-egy nagyobb rendez­vénynél a művészek majd megfagynak a színpadon. Ru­határ sincs, az emberek a kezükben szorongatják a ka­bátot. Ilyen apróságon több múlik, mint azt gondolni le­hetne. — A fűtés hamarosan ta­lán már nem lesz gond. Most vásárolt a művelődési ház két nagy teljesítményű vil­lanykályhát, amelyek remél­hetőleg bemelegítik majd a termet. Viszont ha nincs prog­ram, akkor meggondolandó, hogy két-három emberért be- fűtsék a termet. Ez nem vol­na rentábilis. 0 Olvasóink kérdezték Miért tarkák a zsemlék? A szabványtól nem szabad eltérni A téma már-már visszakö­szön: ismét a pékáruk minő­ségét kifogásolják a mono­riak. Ezúttal a panaszhoz tár­gyi bizonyítékot is mellékelt két olvasónk. Két zsemlét, amelyek belsejében ismeret­len eredetű, visszataszító fe­kete szemcsék éktelenkednek. ★ Mutatom a zsemlét Petró- czy Attilának, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat monori sütödéje vezetőjének. — Nem piszok került bele, a só minősége a rossz — vág­ja rá rögtön. — Sajnos, már másfél éve nem finomított só­val készítjük a péksütemé­nyeket. Ez a mostani sokkal durvább, szemcsésebb és te­le van ilyen sötét színű kris­tályokkal. — Nézze csak meg — mu­tat a ládában fölhalmozott só­ra. Ez még csak hagyján, de olykor még kövek is vannak benne, ötven kilóból 5—6 ki­ló mindig a szemétbe kerül. Ez nem a mi hibánk. Orszá­gos probléma. Pedig fölhasz­nálás előtt átmossuk, leszűr­jük, mégsem lesz olyan, mint a finomított só. Ilyet kapunk, hát ebből, kell dolgoznunk. Egyszóval ez nem technológiai probléma. — De az már technológiai hiba, hogy néhány pékárunak kisebb a súlya a kelleténél. Főleg a fonott kalácsra pa­naszkodnak a vásárlók. A múltkoriban egy háziasszony lemérte és csak 18 dekát nyo­mott a 25 helyett. — Ha kiszárad egy kicsit, valóban könnyebb lehet 2—3 dekával, de nem ez az alap­vető oka. A gépekkel van a baj. Nagyon öregek már, a ,zsömlegép” ötvenéves, a „kif­ligép” is megvan harminc. Az adagoláskor az egyikből el­csíp, a másikhoz hozzáad egy kicsit. Ezért hol apróbb, hol nagyobb a péksütemény. Persze, ez azt a vásárlót nem vigasztalja, akinek éppen a kisebb jut. Az idén új gépe­ket kapunk, s akkor majd nem fordul elő ilyesmi. — Ugyanezt tudom elmon­dani a kalácsról. Hét és fél kalács tésztája kerül a gép­be. A négy tag, amiből a ka­lácsot fonják, sehogy sem si­kerül egyformára. Ezt a kü­lönbséget a technikai fegye­lem betartásával, a legna­gyobb óvatosság mellett sem lehet kiküszöbölni. Mert ez a gép is kopott már. ★ , — Ha a vásárló itt állna mellettünk, míg készül a ka­lács, akkor látná, hogy egy­szerűen nem lehet egyformát készíteni. Ezen is csak egy új gép segítene. De hogy az mi­kor lesz, azt nem tudom meg­mondani. A szerkesztőség megjegyzé­se: y Nem kétséges, hogy Pet- róczy Attila válasza ténye- ^ ken alapul. Ennek ellené- ^ re nem tartjuk meggyő- £ zőnek, sem elfogadhatónak 2 az „országos problémára” hivatkozást. Arról A gazdaságosság nagy úr, s a művelődési háznak ki kell jönnie az éves keretből, amely­nek egy .részét ynaga termeli meg. Az igazán színvonalas program sokba kerül, s lehet, hogy a bevételből nem jön vissza az ára. Ha csak a könnyű műfajt nézzük, a Zo­rán felléptetése például biz­tosan nem két fillérbe kerül­ne. Vannak olcsóbb együtte­sek, amelyek szintén vonzzák az ifjúságot, de ezek többsé­ge nem kívánatos indulatokat szabadítana fel. Gondolok itt a zenekarokat követő sleppre, a rendzavarásra, stb- •.. — Azután van még egy sar­kalatos kérdés: a járási mű­velődési ház és a könyvtár többnyire szombaton és va­sárnap nem tart nyitva. Pedig éppen ezeken a napokon vol­na igény a szórakozásra. így viszont a vendéglátóipari egy- i ségek telnek meg a hétvége­ken a fiatalokkal, vagy más községekben, esetleg a fővá­rosban keresnek maguknak programot. — A művelődési intézmé­nyek komplex vizsgálata után felvetettük a tanács — mint fenntartó — felé a nyitvatar­tási rend megváltozását. Aj utóvizsgálatnál ismét javasol­tuk, hogy a művelődési ház éJ a könyvtár szombat-vasárnap is legyen nyitva. Eddig sem­mi eredmény, pedig akadnak erre jó példák. A maglódi könyvtár például minden va­sárnap délelőtt várja a fiata­lokat Nem is tudom, mi vol­na, ha ez hirtelen megszűnne* hiszen a gyerekek nagyon odaszoktak. Legalább kísérleti jelleggel meg kellene ezzel próbálkozni Monoron is. © Kikértük dr. Zimányi Gyu­lának, a monori nagyközségi közös tanács elnökének véle­ményét is: — Tisztában vagyunk vele hogy a járási székhelyen — nem beszélve a vonzáskörzet­ről — szükség volna egy kor­szerű művelődési intézmény­re. Az ismert gazdasági ne­hézségek miatt építésére a most megkezdődött tervidő­szakban sem lesz lehetőség. Ennek határideje most kitoló­dott, de végleg nem mondtunk le róla. — De nem panaszkodni kell, hanem meg kell nézni, mit tehetünk most. Mert ezt a meglevőt is ki lehetne job­ban használni, erre utal a fia­talok jogos panasza is. A mű­velődési ház tevékenységének mindenképpen a lakosság és főleg a fiatalság igényeihez kell igazodnia, és nem meg­fordítva. A személyi feltételek most is jók. Nagyobb anyagi támogatás kellene azonban, hogy valóban esztétikus kör­nyezet várja a látogatókat, A tanács ennek csaik egy ré­szét tudja fedezni, de a közös fenntartás terén még vannak kiaknázatlan lehetőségek. A jövőben jobban szeretnénk támaszkodni a gazdasági egy­ségek hozzájárulására. Hiszen nemcsak a fenntartás közös, hanem az érdek is. — A művelődési intézmé­nyek nyitvatartásának meg­változtatásával foglalkozunk, nem felejtettük el az erre irá­nyuló jelzéseket. A közeljövő­ben egyeztetjük álláspontun­kat a művelődési ház és a könyvtár vezetőivel. A nyit- vatartás idejét a realitások­hoz kell igazítani. Köves László Házivetélkedők az úttörőcsapatoknál A nyakkendő becsületéért Az 1979/80-as tanévben A nyakkendőnk becsületéért cí­met viselte az országos úttö­rőakció, A mostani tanévben egy szóval bővült ez a jelszó: Tettekkel a nyakkendőnk be­csületéért. Járásunk kék és piros nyak- kendős pajtásai ennek szelle­mében tevékenykednek az út­törőcsapatokban. A tanév eddig eltelt részé­ben már sok nemes cseleke­deteket rögzíthettek az őrsi naplókban. Ezekben a hetek­ben jobbára a tanuláson van a sor, hiszen három hét múl­va félévi ellenőrzőosztásra ke­rül sor. A tanulást szolgálja a já­rási matematikai vetélkedő is, amelyet január 22-én a mono­ri 2. számú (Munkásőr úti) ál­talános iskolában rendeznek meg a VII—VIII. osztályos lá­nyok és fiúk részére. A további téli program is gazdagnak ígérkezik az úttö­rőcsapatok házatáján. Febru­árban a hagyományos farsan­gi karneválokra kerül sor az úttörőszervezetekben. Feb­ruár 23-án lesz a tudományos­technikai úttörő szemle járá­si döntője a három monori általános iskolában. A házi vetélkedők ezekben a napok­ban zajlanak valamennyi út­törőcsapatban. Február 24-én — valószínűleg Vecsésen — lesz az úttörő technikusok já­rási vetélkedője. Ugyancsak februárban az éneklő rajok versenyével ve­szi kezdetét a többi hétig tar­tó kulturális szemle, majd márciusban a különböző já­tékokban megkezdődnek az iskolák közötti sportvetélke­dők is. G. J. í való ^ nem is szólva, hogy a szál- í lító járművek még a sűrű hóesés idején sem közie- kedtek olyan lassan, hogy ^ az lenne a magyarázata a kalács „kiszáradásának”. A ^ péksütemények súlyát, mi- '/, nőségét szabványok írják £ elő. A vásárló pedig a szab- í vány szerint minőségű y áruért fizet. Persze, csak í.ha kap olyat... A nap kulturális programja Gyomron, a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 18 órától: a népi tánccsoport pró­bája. Monoron, 13-tól 18-ig: á Ma­gyar Nemzeti Galéria Csont- váry-poszter kiállítása (a Vi­gadó feletti kiállítóteremben). 17-től: német nyelvtanfolyam, 18.30-tól: kondicionáló torna (a gimnáziumban). A moziban, 16-tól: Ordasok között, 18-tól és 20-tól: Örök­ség. Vecsésen, művészi torna, 15.30- tól az 5. számú; 16.30- tól: a 3. számú óvodában, 17.30- tói: német nyelvtanfo­lyam haladóknak. ISSN 0133—2631 (Monarl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom