Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, egyesüljetek! Hőbbre betett határidő Hálóterv alapján dolgoznak AZ MSZMP PEST. MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, io. szám Ara 1,40 forint 1981. JANUÁR 13., KEDD Ke be!beli V an a címül választott kifejezésnek némi mellékzöngéje, hiszen olykor a kebelbeli említése arra szolgál, hogy ment­ség, magyarázat, esetleg megbocsátás találtassák va­lakinek, valakiknek, mu­lasztásra, hibára melléfo­gásra. Az sem ritka, hogy a kebelbeli kimondása a cinkos összekancsintással egyenlő, azaz a vélt vagy valóságos beavatottság éreztetésére. Most azonban sem az egyik, sem a másik értelmezés nem keveredik bele a közlendőbe, csupán a tény száraz megállapítá­sa, amikor azt mondják Gödön, hogy gyakran van küszködésük kebelbeli vállalatokkal, azaz a ta­nácsnak tanácsi cégekkel. Elsősorban építési, beruhá­zási teendőkre érvényes a tapasztalat, ám olykor ki­terjed ellátási feladatokra is. Ráadásul nemcsak a nagyközségben tettek, tesz­nek szert ilyen benyo-l másokra, mert ugyanerről beszélnek Nagykőrösön, azon töprengve, hogy meg­történik, nincs abban sem­mi előny, ha a tanács tár­gyalópartnere a tanácsi fel­ügyelet alatt álló vállala­tok valamelyike, holott — ez a várakozás — legalább a kebelbeliek megérthet­nék könnyebben, egysze­rűbben egymást. Nincs semmi furcsa, gya­nús, még kevésbé elítélen­dő ebbén a reménykedés­ben, föltételezésben, mert hiszen — ha szabad ezzel a kifejezéssel élni — a kö­zös mundérnak lelhető elő­nye is; a jól felfogott ősz-, szetartó erő, az azonos célok adta ösztönzés, s így tovább. Azt tehát, hogy a tanács úgy véli, amikor ta­nácsi felügyelet alatt dol­gozó vállalattal kerül szembe, akkor gyorsabban menjen a szót értés, ter­mészetesnek tarthatjuk, természetes igénynek. En­nek az igénynek az érvé­nyesítésében azonban van­nak objektív és szubjektív akadályok, ráadásul a szer­vezeti rend sem kristály- tiszta, félreérthetetlen, fél­re nem értelmezhető. K ézenfekvő példával él­ve: a megyének egyetlen vendéglátó- ipari vállalata van — igaz, területi igazgatóságokkal —, ám seregestül azok a tanácsok, amelyek műkő-' dési területén a cég üzle­tei találhatók. Ha most a vendéglátás helyzetét vitat­ja meg akár a tanácstes­tület, akár a végrehajtó bizottság, okkal várja el a vállalat képviselőjét, de mivel érdemben nem kép­viselheti bárki a céget, a néhány érintett irányítóra esetleg rövid időn belül meghívások sokasága jut, s ezeknek aligha képesek eleget tenni. Hasonló a helyzet más kereskedelmi, sütőipari vállalatokkal, az építésben, a szolgáltatás­ban, s tetézi az objektív környezet szülte nehézsé­geket, hogy a vállalatok — tisztelet a kivételnek — gyakran csak azt tartják fontosnak, hogy közvetlen felügyeletükkel — s ez adott esetben a megyei ta­nács illetékes szakigazga­tási osztálya — legyen jó az együttműködés, a kap­csolat. Ez a- megfontolás vezet azután oda; hogy — megint tisztelet a kivétel­nek — egyszeriben nem látszik olyan fontosnak a területi tanácsokkal való szót értés, a részvétel a különböző megbeszélése- . ken, sőt, olykor még az sem, hogy legalább ki­mentse magát a cég, miért nincs itt és ott képviselője jelen. A formális kapcsolatok ilyen lazasága azután óha­tatlanul elvezet a tartalmi kérdések ellentmondásaihoz, ahhoz például, hogy — nagykőrösi tapasztalat — különböző fejlesztési el­képzelésekről az érintett cégek csak többszöri föl- szólítás, kérlelés után nyi­latkoztak. A kimondatlan érv az volt erre a maga­tartásra, hogy ti egy város vagytok, mi pedig az egész megyében működünk, azaz ti nem értitek a mi gond­jainkat, mi viszont éppen ezért úgy kezeljük a ti gondjaitokat, mint egyet a a sok közül. A tanács per­sze azzal felelhetne erre — ha bárki is figyelne rá, mit felel —, hogy neki tör­vény adta kötelme a terü­letének önálló felelős irá­nyítása, a lakosság ellátá­sának minden értelmű egyengetése, s ehhez nem alaptalanul Várja el leg­alább a kebelbeli cégek maximális együttműködési készségét, hiszen packáz­nak vele éppen eleget mi­nisztériumi felügyelet alá tartozó vállalatok, országos intézmények, amikor át­nyúlnak a feje felett, ami­kor vele nem egyeztetnek semmit sem. ■ T alán nem tévedünk, ha úgy vélekedünk: esz­ményi kapcsolat nincs és nem lehet, mert éppen a két fél objektív helyzete teremt újra és újra ütkö­zéseket, ellentmondásokat. Eszményi kapcsolat nincs, azonban a jelenleginél sok­kal hatásosabb lehetne a kebelbeliek együttműködé­se, ha nyomna valamit a latban,, milyen is a kölcsö­nös viszony. Napjainkban ugyanis csekély szerepe, sú­lya van annak a felügyeleti vizsgálatok alkalmával — amikre a tanácsi irányítás alatt álló cégeknél rendsze­resen sor kerül —, hogyan alakult a vállalat és a he­lyi tanácsok kapcsolata. Sokkal inkább a gazdálko­dási eredmények, az ügyvi­teli teendők számszerűsít­hető tényei állnak az ilyen vizsgálatok előterében, mintsem az, hogy a cég, mint a tanács vállalkozása, megfele’.-e adott lehetősé­geinek keretein belül a töb­bi tanács várakozásának. Szinte törvényszerű: egy vállalat elsősorban azt kí­vánja működése közép­pontjába helyezni, amit számon kérnek tőle. Ami­nél esetleges az elszámolta­tás, vagy teljesen elmarad, az akaratlanul is háttérbe szorul, s hát még akkor mennyire oda jut, ha így kényelmesebb is ...?! A ke­belbeliek kapcsolataiban a legutóbbi nyolc, tíz eszten­dőben nagyon sok minden változott előnyösen, s ép­pen a pozitívumok adnak alapot a további követel­mények jogossá tételéhez. Ahhoz, hogy egy-egy cég megítélésének — s ezzel: a felügyeleti vizsgálatok szempontjainak — legyen lényeges eleme az, miként vélekednek működésükről, kapcsolattartási készségük­ről azok, akik az első vonal­ban állnak, a helyi taná­csok. Mészáros Ottó Ma Kertészek a Galga mentén A zöldségtermesztés problé­mái a Magyar—Kubai Barát­ság Tssz-ben. Valkó Béla írása a 3. oldalon. A vevő szemre is vásárol Nagyon fontos a külcsín — a tálalás módja — erről szól Láng Zsuzsa cikke a 3. olda­lon. Vizek partján — horgászbottal Uj sorozatunk indul. a 6. oldalon Több ezer embert érintő gondok vannak Budaörsön a szennyvízelvezetéssel. Főként az úgynevezett ősközség te­rületén. Már régóta kinőtte a település a régi szennyvíztisz­tító telepét és a néhány éve ideiglenesen létesített, 1000 köbméter/nap kapacitású tár­sát. Nem véletlen tehát, hogy egyre égetőbb szükséggé vált egy új, komplett csatornamű építése. A budaörs—törökbálinti kö­zös létesítmény — szennyvíz- tisztító telep és a hozzá tar­tozó csatornahálózat — mun­kái 1979-ben kezdődtek meg, s akkor négy ütemben való megindításáról született dön­tés. Az összes beruházás ér­tékét pedig 180 millió fo­rintban határozták meg. A telep építése mostanig 92 millió forintot emésztett föl, és idén újabb, jelentős össze­get, 64 millió forintot fordíta­nak a szenyviztisztítókra. És nem is akárhogyan. A beruhá­zásban, a tervezésben és kivi­telezésben közreműködők ugyanis az építés meggyorsí­tásáról döntöttek: a tervezett határidő előtt, 1981. november 7-én megkezdheti majd ideig­Tobb ezer gyártmány Akusztikai berendezések Míg egy-egy nagyvállalat sok esetben csak néhány ter­mékcsoport nagy mennyiség­ben történő előállításával sok százmilliós vagy éppen mil­liárdos árbevételt ér el, van­nak kisüzemek, melyek szeré­nyebb mértékű jövedelmüket is csak ennél jóval szélesebb termékskálával tudják előte­remteni. Ezek közé tartozik az isaszegi Lignifer Ipari Szö­vetkezet, mely 1980-ra terve­zett 95 milliós árbevételét — amelyből az év végére mint­egy ötszázalékos túlteljesítés­sel 100 millió lett —, több ezer gyártmánnyal biztosítot­ta. Mint Juhász Istvánná elnök- helyettes elmondta, az isasze­gi szövetkezet tevékenységé­ben tavaly sikerült az egész­ségügyi berendezések gyártá­sának profilját véglegesíteni, s így már jelentős mennyiség­ben szállítottak különböző kórházi eszközöket — többek között ételszállítókat, patoló­giai berendezéseket — meg­rendelőiknek. Fa- és bútoripari részlegük egyik legjelentősebb tevé­kenysége a különböző rádió- és televízióstúdiók akusztikai berendezéseinek előállítása, illetve a stúdiók hangszigete­lésének elvégzése. Tavaly — egyebek között — a tv zenei szerkesztésének, illetve a rá­dió pécsi stúdiójának felújítá­sa szerepelt programjukban. A kézműipari részlegben öt­vös, kerámia és fa dísztárgya­kat készítettek, melyek ipar- művészeti termékekként, zsű­rizés után kerültek forgalom­ba, s o szövetkezet tevékeny­ségének mintegy egynegyedét ölelték fel. A szövetkezet ez évi terve január végéig készül el, s ez­zel párhuzamosan dolgoznak a VI. ötéves terv kialakításán is. Bár utóbbi elkészítési ha­tárideje csak az első félév lenne, március közepéig le szeretnék tenni az asztalra, hogy az évzáró közgyűlés elé tudják terjeszteni. Az elkép­zelések szerint nem lesz lé­nyeges változás a Lignifer pro­filjában, s az erre az évre elő­irányzott 5 százalékos terme­lésnövekedést a már eddig is bevált gyártmányokkal, illetve tevékenységgel kívánják elér­ni. Említést érdemel, hogy műanyagrészlegükben tavaly megkezdték olyan egészség- ségügyi segédeszközök gyártá­sát, mely növekvő mennyiség­ben történő előállítása import megtakarítását teszi lehetővé 1981-ben. lenes működését a beruházás egy részé. Pontosaboan: első ütemben elkészül a 3200 kób- íheter, nap teljesítményű bio­lógiai szennyvíztelep. A generálkivitelező gödöllői Középtnagyarországi koztnu- es Mélyépítő Vállalat kezde- ményezesere szocialista szer­ződésűén is rögzítették, Ki, mit vállai. Így ugyanis nem a köt­bértől való félelem ösztönzi jó munkára az építőket, ha­nem az önkéntes, erkölcsi kö­telezettség. S ez peuig — volt rá példa Pest megyében nemegy­szer! — erősebb alap az egyuttmŰKúuesiiez, egymás segitésénez. Mert tennivaló az van bő­ven. Elkészítésre vár egy sor műtárgy: az átemelő, a rács- és homokfogó, a homokszik­kasztó és az elóülepítő. De a részleges, ideiglenes üzemel­tetéshez is szükséges a leve­gőztető, az utóülepítő, a recir- kuiációs gépház, a fertőtlenítő, a kezelőépület és legalább egy iszapágy. Ugyanakkor valamennyi belső osszekötö- vezetékneK is a helyére kell kerülnie és nem maradhat el a külső és belső energiaháló­zat kiépítése sem. Földben már Budaörsön a csatorna-ge­rincvezeték — egészen a lakó­telepig, viszont a törökbálin­tinak is el kell készülnie no­vember 7-ig. Felmérve a soron következő munkákat, pontos hálótervben rögzítette a KKMV, melyik vállalat mikor adja át a munkaterepet, illetve azt is, hogyan dol­goznak adott esetben egy­más mellett a különféle szakemberek. A tervet — amely kitér a tervszolgáltatások idejére és a bonyolítók, a hatóság tenni­valóira is — havonta és ne­gyedévenként is megbeszélik. Ellenőrzik, ki hogy' végzi a dolgát. Így ugyanis mód nyí­lik az azonnali intézkedések­re. Az MSZMP budaörsi pártbi­zottságán — ahol megjelent Jánky Zoltán, a Pest megyei pártbizottság munkatársa — Fehérvári János, nagyközségi pártbizottsági titkár jelenlété­ben tegnap délelőtt írták alá a fent említett szocialista szer­ződést: a Középmagyarorszá­gi Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat, a Vízgépészeti Vállalat, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat, a MEZÉPSZER, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a Pest megyei Beru­házási Vállalat, a technológiai szerelést végző Budapesti Vegyipari Gépgyár, a buda­örsi tanácsi Építőipari és Költségvetési Üzem, az Üt- és Vasútépítő Vállalat, az üze­meltető Pest megyei 'Víz- és Csatornamű Társulat, a meg­bízó Budaörs—Törökbálint Közös Csatornamű Társulat, a Pest megyei Tanács építésügyi osztálya, valamint a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság. mint engedélyező hatóság képviselői. D. Gy. Gépjavítások A Pest megyei gazdaságok 3000 traktorának, 730 kom­bájnjának és több mint 3200 tehergépkocsijának jelentős részét ezekben a hetekben újítják fel, javítják meg a műhelyekben. Az alkatrészel­látás javításáért már ősszel cikkszámmal ellátott hiánylis­tát adtak át az Agrokernek, amely az igényeket visszaiga­zolta és a szükséges alkatré­szek túlnyomó többségét le is szállította. Különösen jól szer­vezett a téli nagyjavítás a tú­rái Magyar—Kubai Barátság Tsz-ben, ahol szakosították ezt a munkát. Külön műhelyben javítják a gépkocsikat, az ön­járó erőgépeket és a munka­gépeket. A Sasad Termelőszö­vetkezetben úgynevezett cse­redarabos technológiát vezet­tek be. Ez azt jelenti, hogy a hibás főegység helyébe új vagy korábban felújított fő­egységet szerelnek, így egy esetleges alkatrészhiány miatt nem torpan meg a nagyjavítás folyamata. Össze von fák a meBBéküzemekef Másfél millióval több A tavalyi 5 és fél százalékos bérfejlesztés után ebben az évben is hasonló, 5 százalékos jövedelemgyarapodást irá­nyoztak elő, ehhez azonban komoly hatékonyságnövelésre is szükség lesz. A feltételek részben már adottak: a Lig­nifer 1981-es kapacitása már most januárban teljes egészé­ben lekötött. W. B. Összefutó szálak A Ramóna Finomkötöttáru Szövetkezet gödi kötődőjében új, nyugatnémet gyártmányú felvetőgépet helyeztek üzembe. A masina évente 210 tonna fonal feldolgozására alkalmas, amelyből mintegy 60 tonnányit bérmunkában dolgoznak fel a Gyapjú- és Textilforgaími Vállalat részére. Felvételünkön: Komiódi Lajosné ellenőrzi a szálakat. Barcza Zsolt felvétele Jó évet zárt 1980-nal a kos­át Lenin Termelőszövetkezet könyvkötészeti részlege. A ta­valyi árbevételi tervét, amely 22 millió 602 ezer formt volt, közel másfél millióval teljesí­tette túl. Ha figyelembe vesz- szük, hogy alig két évvel ez­előtt még hárommillió forint­nyi volt a veszteségük, ez az eredmény igazán értékes tel­jesítmény. A változások 1879- ben kezdődtek, amikor új ve­zetők álltak munkába, a ko­rábbinál jobb árkalkulációkat dolgozva ki. Nagyobb figyelmet fordí­tottak a jobb munkaszer­vezésre, a takarékosabb anyaggazdálkodásra, a minőségre, a határidők be­tartására. A könyvkötészet, mint Kas­sai István főágazatvezetőtől megtudtuk, több részlegből áll. Kösd határában, Cselő- pusztán van a kötészet, vala- i mint a kiszerelő részleg, s Ra­don a kötészet másik üzeme. Cselőpusztán elsősorban a Könyvértékesítő Vállalat könyvtárellátó osztályával ké­szülnek fűzött és ragasztott kötetek, amelyből évente csak­nem 450 ezret állítanak elő. Számtalan vállalatnak és in­tézménynek is itt látják el az ügyviteli könyvek, a közlö­nyök s más kiadványok -bekö­tését. A kiszerelő részleg, amely jelenleg a legnagyobb, tavaly itöbb mint 2 millió 500 ezer kötetet expediáit, az ország könyvtáraiba. Ez azt jelenti, hogy a köteteket könyvtári számmal látják el, a borítóoldalra tasakot ra­gasztanak, s a csomagolás­hoz könyvtári és kataló­guskartont is adnak. A rádi részlegben az ügyvi­teli nyomtatványokat fűzik, perforálják. A megrendelők között igen sok nyomda és vállalat van, amely a saját hatáskörében alkalmazott ki­adványok fűzésével, kötésével bízza meg az üzemet. Az egyik legnagyobb partnerük a Sta­tisztikai Kiadó Vállalat, amely idén például 1 millió 500 ezer forint értékű munkát rendelt meg. Itt készülnek a Számí­tástechnikai Nyomdának is az adatlapok, s a Glóbus Nyom­da pedig szirtes, idegenforgal­mi kiadványok fűzésével, elő­állításával bízza meg őket. A műhelyben, ahol elsősor­ban a-helyi és a környékbeli nők dolgoznak, január else­jétől többféle új intézkedést is bevezettek. Sor került ösz- szevonásokra, így például a termelőszö­vetkezet sorjázó, cam­ping, Zsiguli alkatrész­gyártó üzeme egy főága- , zatba került a kötészettel. Az új főágazat a besorolás alapján nagyobb önállóságot kapott. Nőtt az árbevételi terv is, amely idén meghaladja a 30 millió forintot. A főágaza­ton belül a kötészet idei fel­adatai különösebben nem vál­toztak meg. Tavaly a- koráb­binál jobb és hatékonyabb munka eredményeként a ter­vezett 3 millió 116 ezer forint nyereséggel szemben, az év első tizenegy hónapjának ada­tai alapján, a kötészet 5 mil­lió 531 ezer forintot ért el. KOZELET Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője va­sárnap Moszkvába utazott, ahol a' Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács végrehajtó bizottságának 98. ülésén vesz részt. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, aki Horst Sindermann- nak, az NDK Népi Kamará­ja elnökének meghívására tett látogatást az NDK-ban, hétfőn hazaérkezett. Damdinzsavin Majdar, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, a Mongol Tudomá­nyos és Műszaki Állami Bizott­ság elnöke vasárnap elutazott hazánkból. A mongol vendég tárgyalásokat folytatott Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom